Rendelet
Önkormányzati Rendeletek Tára
Dokumentumazonosító információk
|
Rendelet száma: |
31/2008.(V.29.) |
|
Rendelet típusa: |
Alap |
|
Rendelet címe: |
Városközponti HÉSZ |
|
Módosított rendelet azonosítója: |
|
|
Rendelet tárgykódja: |
D0 |
|
Tárgykód megnevezése: |
Építésügyi rendelet - egyéb |
|
Kihirdetés dátuma: |
2008. május 29. |
|
Hatályba lépés dátuma: |
2008. május 29. |
|
Dokumentum készült: |
2008. június 18. |
Rendelet szövege
Göd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2008 (V. 29.) sz. rendelete
Göd Város Köztársaság utca- Kincsem utca -Bajcsy-Zsilinszky utca- Török I. utca- Luther utca - Alkotmány utca - Petőfi utca- Jávorka utca-József Attila utca- Nagy Imre utca-Rákóczi út - Pesty Ferenc tér- Köztársaság utcák által határolt terület Helyi Építési Szabályzatáról
GÖD VÁROS Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében, az 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pont alapján megalkotja a GÖD VÁROS Köztársaság utca- Kincsem utca -Bajcsy-Zsilinszky utca- Török I. utca- Luther utca - Alkotmány utca - Petőfi utca- Jávorka utca-József Attila utca- Nagy Imre utca-Rákóczi út - Pesty Ferenc tér- Köztársaság utcák által határolt terület Helyi Építési Szabályzatát és elrendeli kötelező alkalmazását.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§
(1) Jelen rendelet hatálya Göd város Köztársaság utca- Kincsem utca -Bajcsy-Zsilinszky utca- Török I. utca- Luther utca - Alkotmány utca - Petőfi utca- Jávorka utca-József Attila utca- Nagy Imre utca-Rákóczi út- Köztársaság utcák által határolt területre terjed ki.
(2) A rendelet az SZT-1 jelű, M=1:2000 szabályozási tervlappal együtt érvényes, mely az 1. sz. melléklet.
A szabályozás kötelező elemei
2.§
Az SZT kötelező elemei:
a) különböző övezeteket elválasztó övezeti határvonal,
b) övezeti jel,
c) a védelemre kijelölt területek és objektumok.
Védelmi előírások
(1) A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: terület) védett I. levegőtisztasági-védelmi övezetbe tartozik.
(2) A levegőszennyezés megengedhető mértékét az MSZ 21.854.1990.sz.szabvány szerint kell meghatározni a védett I. övezetre a 21/1986.(VI.2.)MT rendeletben meghatározott értékek figyelembe vételével.
A zajkibocsátás megengedhető mértéke a telekhatárokon
nappal 6-22 óráig LAeq= 50 dB,
éjjel 22-6 óráig LAeq= 40 dB.
Régészeti lelőhelyek védelmének előírásai.
4. §
(1) A terület régészeti érdekűnek minősülő része a Köztársaság út - Kincsem utca - Bajcsy-Zsilinszky út - Szent István út - 2. sz. főút által határolt terület.
(2) A területen földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni a beruházó költségére. A feladat ellátására a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A földmunka megkezdése előtt 8 nappal az építtető köteles a múzeummal a kapcsolatot felvenni.
Helyi építészeti értékvédelem előírásai
5. §
(1) A helyi védelem alatt álló - a szabályozási terven jelölt - terület és épületek felsorolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények bővítését, átalakítását, felújítását úgy kell megvalósítani, hogy az az építmény korhű megjelenését biztosítsa mind tömegalakításban, tetőformában, homlokzati jellegében - nyílásrend, tagozatok, osztások, díszek, stb. - belső kialakításában.
Beépítésre szánt területek
Általános előírások
6. §
(1) Az adott építési övezeti előírásokban - kivétel a Vt-3 jelű övezet - szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és épülettel, vagy építési jogosultsággal már rendelkező építési telken is létesíthető épület az övezeti előírásban foglalt mértékig, ha az összes egyéb előírás betartható, valamint:
a) Ha a meglévő telek nagysága (nyeles telek esetén nyél nélkül) eléri a 280 m2-es nagyságot, de az 550 m2-t nem haladja meg, kizárólag egy rendeltetési egységből álló épület létesíthető rajta, övezeti besorolástól függetlenül.
b) Ha a meglévő telek nagysága meghaladja (nyeles telek esetén nyél nélkül) az 550 m2-es nagyságot, de a 720 m2-t nem haladja meg, akkor két rendeltetési egységből álló épület helyezhető el rajta, övezeti besorolástól függetlenül.
c) Amennyiben a telek területe meghaladja a 720 m2-t, de az 1000 m2-t nem haladja meg, akkor maximum 4 rendeltetési egységből álló épület helyezhető el, amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
d) Az 1000 m2-t meghaladó telken, 4 + az 1000 m2 feletti telekrész minden 200 négyzetmétere után további egy rendeltetési egység létesíthető, amennyiben az övezeti előírás másképp nem rendelkezik. (Egy rendeltetési egységnek az számít, aminek kereskedelmi, gazdasági rendeltetésű létesítmény esetén maximum kettő, lakás esetén maximum csak egy bejárata van.)
(2) A területen nyúlványos telek nem alakítható ki.
(3) Homlokvonali kerítést létesíteni azzal a megkötéssel lehet, hogy
- saroktelkek esetén csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon készülhet;
- nem lehetnek tömörek, a Pesti út melletti kerítések kivételével. Az áttörtség legalább 50%-os legyen, a kerítés tömör szakasza az utcafront 50%-áig terjedhet ki.
- A Pesti út melletti tömör kerítések homlokzati töréssel készülhetnek, vagy az 1,5 m hosszúságot meghaladó a tömör kerítésszakaszokban legyen egy minimum 0,5 m2-t meghaladó méretű összefüggő áttörés (pl. átlátható rácsos felület).
(4) A nem homlokvonali kerítések magassága legfeljebb 2,0 m lehet, a kerítések legalább 50%-os áttörtséggel készülhetnek.
(5) A területen antenna nem helyezhető el:
a) az épületek utcai homlokzatán,
b) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
c) műemléki környezet területén,
d) helyi védelem alatt álló épületen, építményen.
Egyéb területeken antenna az épület legmagasabb pontjától számított 3 méteres magasságig helyezhető el.
(6) Antennatorony nem helyezhető el továbbá
a) az állandó emberi tartózkodásra szolgáló épülettől 100 m-en belül,
b) helyi természeti érték, helyi tájérték 100 méteres környezetében, valamint
c) a természetvédelemi törvény meghatározása szerinti természeti területen és annak 200 méteres környezetében.
Lakóterület általános előírásai
7. §
(1) A település lakóövezeteiben olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.
(2) A lakóövezetekben egy telken legfeljebb 2 lakás létesíthető, a lakásokat egy épületben, vagy két épületben, de a közterületről mindkettőt közvetlenül megközelíthető módon kell megvalósítani.
(3) A lakóépületek magastetősek lehetnek, a tető hajlásszöge 20-45 fok lehet.
(4) Az előkert mélysége:
a) új beépítésű területek esetén minimum 6 m lehet,
b) a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.
c) a Pesti út melletti területeken az előkert mérete minimum 6 m.
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 0,8 m távolságra kell elhelyezni.
(6) A lakóterület telkein az építési hely hossza 50 m-nél nem hosszabb telek esetén legfeljebb 25 m, 50 m-nél hosszabb telek esetén legfeljebb 30 m lehet. Meglévő nyúlványos telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.
(7) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(8) A lakóterületen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
- garázs, és fedett-nyitott gépkocsibeálló,
- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), csak a kerítéssel egybeépítve.
(9) A következő létesítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- 80 cm magasságot meg nem haladó méretű kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
8. §
Az Lke jelű építési övezet
(1) A létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Építési övezet jele |
Lke |
|
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
Kialakítható legkisebb telekterület (m2) |
720 m2 |
|
Minimális telekszélesség (m) |
16 m |
|
Minimális telekmélység (m) |
25 m |
|
Legnagyobb beépítettség (%) |
30 |
|
Legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) |
0,6 |
|
Legnagyobb/legkisebb építménymagasság (m) |
4,6/ 3,5m |
|
Szintszám |
F+TT |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
50 |
(2) Az övezetben elhelyezhető,
- lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(3) Ha az utcavonalban mért telekszélesség eléri a 17 métert, akkor legalább 3 méter oldalkertet kell biztosítani.
Vegyes területek általános előírásai
9. §
(1) A településközpont vegyes terület elsődlegesen intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgál.
(2) A település vegyes területein olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.
(3) Az előkert mélysége:
a) új beépítésű területek esetén minimum 6 m lehet,
b) a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.
c) a Pesti út melletti területeken az előkert mérete legalább 6 méter.
(4) A kertvárosias lakóövezet határától legalább 3 méter távolságot kell tartani.
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 2 m távolságra kell elhelyezni.
A Vt-1 jelű építési övezet
10.§
(1) A létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Építési övezet jele |
Vt-1 |
|
Beépítési mód |
szabadonálló |
|
Kialakítható legkisebb telekterület (m2) |
1100 |
|
Minimális telekszélesség (m) |
20 |
|
Minimális telekmélység (m) |
40 |
|
Legnagyobb beépítettség (%) |
40 |
|
Legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) |
1,2 |
|
Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) |
60 |
|
Legnagyobb építménymagasság (m) |
7,5 |
|
Kialakítható lakások száma: |
szövegben |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
25 |
(2) Az építési övezetben telkenként az alábbi felsorolt funkciókkal rendelkező épület helyezhető el:
- lakóépület, melyben a földszinten kizárólag nem lakás célú funkció helyezhető el.
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- szállásépület maximum 20 fő elhelyezésére
(3) Az övezetben a lakások hasznos alapterülete nem lehet kisebb 50 m2-nél.
A Vt-2-O jelű építési övezet
11. §
(1) A létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:
(2)
|
Építési övezet jele |
Vt-2-O |
|
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
Kialakítható legkisebb telekterület (m2) |
900 |
|
Minimális telekszélesség (m) |
20 |
|
Minimális telekmélység (m) |
40 |
|
Legnagyobb beépítettség (%) |
35 |
|
Legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) |
1 |
|
Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) |
40 |
|
Legnagyobb/ legkisebb építménymagasság (m) |
6,0 m/ 3 m |
|
Kialakítható lakások száma: |
4 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
30 |
(3) Az építési övezetben telkenként egy épület helyezhető el az alábbi felsorolt funkciókkal:
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- szálláshely max. 20 főre.
(4) Az övezetben a lakások hasznos alapterülete nem lehet kisebb 50 m2-nél.
(5) Az övezetben a létesíthető rendeltetési egységek száma 6, amelyből maximum 4 lehet a lakás.
A Vt-2-SZ jelű építési övezet
12. §
(1) A létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Építési övezet jele |
Vt-2-SZ |
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
|
Kialakítható legkisebb telekterület (m2) |
900 |
|
Minimális telekszélesség (m) |
20 |
|
Minimális telekmélység (m) |
40 |
|
Legnagyobb beépítettség (%) |
35 |
|
Legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) |
1 |
|
Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) |
40 |
|
Legnagyobb/ legkisebb építménymagasság (m) |
6,0 m/ 3 m |
|
Kialakítható lakások száma: |
4 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
30 |
(2) Az építési övezetben telkenként egy épület helyezhető el az alábbi felsorolt funkciókkal:
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- szálláshely max. 20 főre.
(3) Az övezetben a lakások hasznos alapterülete nem lehet kisebb 50 m2-nél.
(4) Az övezetben a létesíthető rendeltetési egységek száma 6, amelyből maximum 4 lehet a lakás.
A Vt-3 jelű építési övezet
13. §
(1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Építési övezet jele |
Vt-3 |
|
Beépítési mód |
zártsorú |
|
Kialakítható legkisebb telekterület (m2) |
800 |
|
Minimális telekszélesség (m) |
16 |
|
Minimális telekmélység (m) |
35 |
|
Legnagyobb beépítettség (%) |
35 |
|
Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) |
40 |
|
Legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) |
0,9 |
|
Legnagyobb építménymagasság (m) |
7,5 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
30 |
(2) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
(3) Az övezetben a lakások hasznos alapterülete nem lehet kisebb 50 m2-nél.
A Vt-4 jelű építési övezet
14. §
(1) A létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Építési övezet jele |
Vt-4 |
|
Beépítési mód |
szabadonálló |
|
Kialakítható legkisebb telekterület (m2) |
800 |
|
Minimális telekszélesség (m) |
20 |
|
Minimális telekmélység (m) |
35 |
|
Legnagyobb beépítettség (%) |
35 |
|
Legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) |
0,9 |
|
Legnagyobb építménymagasság (m) |
7,5 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
25 |
(2) Az övezet telkein önálló lakóépület nem létesíthető. Telkenként egy szolgálati lakás megengedett.
(3) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.
A Vt-5 jelű építési övezet
15. §
(1) A létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Építési övezet jele |
Vt-5 |
|
Beépítési mód |
szabadonálló |
|
Kialakítható legkisebb telekterület (m2) |
1000 |
|
Minimális telekszélesség (m) |
20 |
|
Minimális telekmélység (m) |
35 |
|
Legnagyobb beépítettség (%) |
35 |
|
Legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2) |
0,9 |
|
Legnagyobb építménymagasság (m) |
7,5 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
25 |
(2) Az övezet telkein önálló lakóépület nem létesíthető. Telkenként egy szolgálati lakás megengedett.
(3) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.
Beépítésre nem szánt területek
Zöldfelületek
16. §
(1) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület.
(2) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételével- legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.
(3) Beépítésre nem szánt területen, a közlekedési és közműövezetek területét kivéve, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának telepítésénél csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
(4) Növényzettel fedett területeken övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi növényi fedettség fenntartását.
(5) A zöldterületi övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telkek egyesíthetők.
(6) Közparkot, közkertet, díszteret kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.
(7) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(8) A zöldterületi övezetekben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
Zkp jelű övezet
17. §
(1) Az övezet paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Építési övezet jele |
Zkp |
|
Beépítési mód |
szabadonálló |
|
Kialakítható legkisebb telekterület (m2) |
kialakult |
|
Legnagyobb beépítettség (%) |
2 |
|
Legnagyobb építménymagasság (m) |
3,5 |
|
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
75 |
(2) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.
(3) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. Az építésnél, felújításnál alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány mértéke is 75%.
(5) A közparkot kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.
KÖZLEKEDÉS
18. §
(1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A szabályozási terv által érintett területeken a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
(3) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(4) Közutak tervezési osztályba sorolása a szabályozási terv által érintett területeken:
Belterületi I. rendű főút:
Pesti út átkelési szakasza (B.III.a.C.) Szabályozási szélesség: kialakult
Belterületi II. rendű főút:
Alagút utca (B.IV.b.C.) Szabályozási szélesség: kialakult
Belterületi gyűjtőút:
Köztársaság utca (B.V.c.C.) Szabályozási szélesség: kialakult
Belterületi kiszolgáló utak:
A terület egyéb utcái (B:VI.d.C.) Szabályozási szélesség: kialakult
(5) Az út- és járdaburkolatok rekonstrukcióját – jogszabály eltérő előírása hiányában - a közművek rekonstrukciójával egyidejűleg kell elvégezni.
KÖZMŰVEK
19. §
(1) Beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.
(2) Beépítésre nem szánt területeken új oszlopsor nem létesíthető.
KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
20. §
(1) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat, ezek:
a) hirdető (reklám) berendezés, (melynek elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot),
b) árusítópavilon, mozgó árusítóhely létesítése,
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás),
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
e) szobor, díszkút elhelyezése,
f) távbeszélőfülke elhelyezése,
g) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás.
A közterületen végzett valamennyi munkához a tulajdonos engedélyét előzetesen be kell szerezni.
(2) A közterületen elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások:
a) A megengedett legnagyobb építménymagasság árusító pavilon esetében: 3,5 m,
b) legnagyobb alapterület: 6,0 m2.
c) Az építményt magastetős kialakítással (35-45o ), épített és környezetébe illő módon kell elhelyezni.
d) A közterületi építmény a gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, építménytől legalább 1,20 m-re, a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve helyezhető el.
e) A megállók várakozóhelyein csak áttört, illetve átlátszó anyagokból készített beállók alakíthatók ki.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
21. §
(1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv a kihirdetésével lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a jóváhagyás után keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
Polgármester Jegyző
1 számú melléklet:
Szabályozási terv M=1:2000
2 számú melléklet:
Helyi védettségű épületek:
1. Kincsem Közösségi Ház hrsz: 2690/1
2. Művelődési ház Pesti út 74. hrsz:1
3. Polgármesteri Hivatal (Pich-villa) Pesti út 84. hrsz: 205
A fenti, helyi védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos mindennemű beavatkozás során a Göd Város Önkormányzat 11/1999(IV.06.) sz. ÖK. rendeletét, az építészeti és természeti értékek helyi védelméről, figyelembe kell venni.