11/1999. (IV. 6.) Képviselő-testületi rendelet
Tárgy: Építészeti és természeti értékek helyi védelméről
Göd Város Önkormányzat 11/1999.(IV.06.) Ök. rendelete
az építészeti és természeti értékek helyi védelméről
Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a település területén lévő épített és természeti értékek védelmének biztosítására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a műemlékek és természeti értékek védelmére vonatkozó törvények előírásaival, valamint ezen területek szakmai követelményeivel összhangban az alábbi rendeletet alkotja:
I.
Általános rendelkezések
1.§
(1) A rendelet hatálya az építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt és amelyet önkormányzati rendelet helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző-, vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értékként védetté nyilvánít ( továbbiakban helyi védelem).
(2) A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti és természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.
(3) A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az épített, vagy természeti érték (épület, építmény, utcarész, településrész, épületrész, építményrész, közterületen lévő szobor, emlékmű) melyet a Képviselő-testület építészeti, művészeti, néprajzi, településtörténeti, környezeti, esztétikai értéke miatt védelem alatt állónak minősít.
2.§
A helyi védelem fajtái
(1) A helyi védelem a település és környezetének egészére, vagy összefüggő részére (továbbiakban : helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjedhet ki.
(2) A helyi területi védelem
a./ településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, növényzet),
b./ településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c./ a település táji környezete ( a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet)
d./ a településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.
(3) A helyi területi védelem a műemléki környezetet ( továbbiakban MK/ közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki jelentőségű terület /MJT/ közvetlen környezetére is kiterjeszthető.
(4) A helyi egyedi védelem
a./ az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttes egészére, vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb,).
b./ az építményhez tartozó földrészletre és jellegzetes növényzetére,
c./ szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére
terjedhet ki.
II.
A helyi védelem irányítása
3. §
A helyi védelem irányítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A helyi védelem szakigazgatási és hatósági feladatait a Jegyző látja el. A helyi védelmi munkához kérni kell a helyi társadalmi szervezetek közreműködő segítségét.
III.
Védetté nyilvánítási eljárás, védetté nyilvánítás megszüntetése
4.§
(1) Helyi területi és egyedi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését a helyi önkormányzat, illetve bármely a településen élő állampolgár vagy ott tevékenykedő jogi személy, civil szervezet kezdeményezhet. A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezésére vagy annak megszüntetésre a helyi Önkormányzathoz kérelmet kell benyújtani.
„A védetté nyilvánításról a jegyző, illetve a polgármesteri hivatal szakirodájának javaslata alapján, az önkormányzat SZMSZ-ben meghatározott bizottságának javaslatának kikérése után a Képviselő-testület rendelettel dönt.” (*2)
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell a védelem- vagy a megszüntetés rövid indokolását, a terület javasolt határát, pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám,) a védett érték fotóját.
(3) A helyi védelem alá helyezés előkészítése során a helyi Önkormányzat értesíti:
a./ az ingatlannal rendelkezni jogosultakat,
b./ az első fokú építési hatóságot,
c./ az illetékes földhivatalt,
d./ területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
(4) A helyi védelem megszüntetése során a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.
(5) A védett értékekről a Jegyző (*3) törzskönyvet vezet. A törzskönyvnek tartalmaznia kell:
- a védett érték megnevezését,
- pontos helyét (utca, helyrajzi szám),
- tulajdonosát, kezelőjét, használóját,
- a védelemre javaslatot tevő nevét,
- védett érték rendeltetését, és használatának módját
- helyszínrajzot,
- védettség 2.§ szerinti fajtáját,
- a védelem indokolását,
- a védett érték fotóját,
- a védelmet megállapító rendelet számát, időpontját.
(5) A védelemben részesítés vagy a védelem megszüntetésének tényét a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről külön írásban értesíteni kell:
a./ az ingatlan, vagy a természeti érték tulajdonosát,
b./ a védetté nyilvánításra, ill. annak megszüntetésére javaslatot tevőt,
c./ az építésügyi hatóságot,
d./ helyi területvédelemben részesítés, vagy annak megszüntetése esetén az érdekeltek mellett értesíteni kell az érintett utak, közművek fenntartóit is.
(6) A helyi védelem tényét az Önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.
5.§
(1) A védelem alatt álló területet, építményt, vagy természeti értéket meg kell jelölni.
(2) A védett épületet táblával is meg kell jelölni a védettség elrendelésével egyidejűleg.
(3) A jelzés elhelyezéséről az Önkormányzat gondoskodik.
IV.
A védett épületek, területek hasznosítása, fenntartása
6.§
(1) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.
(2) Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell közcélú felhasználásra.
(3) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(4) Épületek esetén az épület állapotának megóvása elsősorban a tulajdonos feladata. A Védett területen, védett építményen reklámot, hirdető berendezést, vagy más, az építményen vagy attól különállóan előnytelenül megjelenő berendezést, vagy tárgyat elhelyezni nem lehet.
(5) A védett értékek tulajdonosa kérheti az értékek megóvása érdekében az Önkormányzat támogatását.
7.§
(1) Az első fokú építésügyi hatóság engedélye szükséges:
a./ a védett építmények külső, vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, korszerűsítési, bontási, víz- és kertépítési, tájrendezési, vagy képző- és iparművészeti, restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, illetve épületkutatás (falkutatás) végzéséhez,
b./ védett építmény igénybevételi, használati módjának megállapításához vagy megváltoztatásához.
(2) A védett épületek, területek ( utcák, utcarészek) korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat.
(3) Helyi védettség alatt álló épület, építményrész bontása statikai vélemény alapján kizárólag a felújításhoz szükséges mértékben engedélyezhető.
8.§
(1) Építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:
a./ átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérés rajzait két példányban,
b./ homlokzatot érintő munkák esetében a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) egy példányban,
c./ belső dekoratív falfestések esetén ezek szín hű vázlatait egy példányban,
d./ a munkák által érintett épületrészek jelenlegi állapotának fénykép-dokumentációját egy példányban.
(2) Az építési munkálatok során a védelem alapját jelentő tömeget és tetőformát meg kell tartani, megőrizve a homlokzat jellegzetességét (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, stb.)
b./ belső átalakítás esetén a korszerű igényeknek megfelelő használat a védett érték fennmaradását szolgálja,
c./ a bővítés az utcakép és településszerkezet védett értékeivel összhangban álljon.
V.
„Védelem alatt álló értékek”. (*4)
9. §
„(1) Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az e rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a Kincsem Közösségi Házat ingatlan (hrsz: 2690/1) alábbi elemeit helyi egyedi védelem alá helyezi:
a) a beépítés jellege,
b) az épület belső udvari karaktere, főbb elemei (tetősík, nyílások, szénafeldobók)” (*5)
„(2) Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az e rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a Wigner-villa ingatlan (hrsz: 417) alábbi elemeit helyi egyedi védelem alá helyezi:
a) az egykori villa főépület külső megjelenése, tömege,
b) a főépület homlokzati nyílásrendje, díszítőelemei,
c) a főépület tetőzetének formája a színezések kivételével.” (*6)
„(3) Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az e rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a Polgármesteri Hivatal ingatlannak (hrsz: 206) alábbi elemeit helyi egyedi védelem alá helyezi:
a) a Pesti úti kerítés kialakítása, formája, anyaga, alapzata,
b) az egykori villa főépület külső megjelenése, tömege,
c) homlokzati nyílásrendje, díszítőelemei,
d) a főépület tetőzetének formája,
e) a kertben lévő kettő darab kút meglévő állapotában
a színezések kivételével. Megengedett a homlokzaton olyan feltétlenül szükséges beavatkozás, amelynek célja az épület akadálymentesítésének biztosítása, vagy az eredeti állapot helyreállítása.
(4) Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az e rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a Művelődési Ház ingatlannak (hrsz: 1) alábbi elemeit helyi egyedi védelem alá helyezi:
a) az épület főtömbjének külső megjelenése, tömege,
b) az épület homlokzati nyílásrendje, díszítőelemei,
c) az épület tetőzetének formája
a színezések kivételével. Megengedett a homlokzaton olyan feltétlenül szükséges beavatkozás, melynek célja az épület akadálymentesítésének biztosítása, az egységes megjelenés kialakítása, vagy az eredeti állapot helyreállítása.” (*7)
„(5) Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az e rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a Felsőgödi árvízvédelmi töltésnek (hrsz 3659/1) az alábbi elemeit helyi egyedi védelem alá helyezi:
a) a gát 1925-ben elkészült kőburkolata
b) a gát kőburkolatában kialakított bástyák
c) a kőburkolatban lévő lépcsők
Megengedett a műtárgyon minden olyan feltétlenül szükséges beavatkozás: melynek célja:
- az árvíz elleni védelem biztosítása, ha az nem jár a védett építményrészek tönkretételével
- az egységes megjelenés kialakítása
- az eredeti állapot helyreállítása.” (*9)
„VI. fejezet”
10.§
(1) (*1) (*10)
(2) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az e rendelet 2. §-ban újraszabályozott helyi védettségek miatt hatályon kívül helyezi a Kincsem Közösségi Ház védetté nyilvánításáról szóló 12/1999. (IV. 06.) sz. ök. rendeletet, a Wiegner-villa védetté nyilvánításáról szóló 8/2008. (II. 01.) sz. ök. rendeletet és a Polgármesteri Hivatal épületének és a József Attila Művelődési ház épületének helyi védelem alá helyezéséről szóló 21/2008. (IV. 24.) sz. ök. rendeletet.” (*8)
Polgármester Jegyző
TÖRZSKÖNYV
A ........../........SZ. Ök. rendelet alapján helyi védettség alatt álló épületekről
|
Védett érték megnevezése
|
Kincsem Közösségi Ház
|
|
Helye / utca, helyrajzi szám/
|
2690/1
|
|
Tulajdonosa:
|
Göd Város Önkormányzat
|
|
Kezelője:
|
|
|
Használója:
|
|
|
Védelemre javaslatot tevő neve:
|
Szegedi Sándor
|
|
Védelem indokolása
|
A Kincsem- épület Göd egyik legrégebbi, valószínűleg a török időket túlélő, volt országúti fogadó és postaló váltó állomás. Az épületet a világ mindez ideig egyetlen verhetetlen versenylováról Kincsemről nevezték el, 1876-1880-ig szolgált lakóhelyéül a gödi major istállóépülete, melyet a ló tenyésztője, Blaskovits Ernő bérelt. Kincsem ebből az épületből indult mind az 54 megnyert versenyére. A század elején az épületet emléktáblával jelölték, a tábla ma a Mezőgazdasági Múzeum Kincsem kiállításán látható. A település vezetőinek tervei között hosszú ideje szerepel az az elképzelés, hogy e helyen kultúrtörténeti emlékhelyet, kiállítótermet, galériát, közösségi házat hozzon létre. Mindez indokolja az épület védetté nyilvánítását.
|
|
Védettség fajtája:
|
Helyi egyedi védettség alatt áll
|
|
Védettséget megállapító rendelet száma:
|
|
|
Melléklet: Védett érték fotója
|
|
(*1) Módosította a 7/2000. (III.21.) sz. Ök. rendelete hatályos: 2000. március 1-től
(*2)Módosította a 32/2008. (V. 29.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2008. május 29-től
(*3) Módosította a 32/2008. (V. 29.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2008. május 29-től
(*4) Módosította a 32/2008. (V. 29.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2008. május 29-től
(*5) Módosította a 32/2008. (V. 29.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2008. május 29-től
(*6) Módosította a 32/2008. (V. 29.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2008. május 29-től
(*7) Megállapította a 32/2008. (V. 29.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2008. május 29-től
(*8) Módosította a 32/2008. (V. 29.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2008. május 29-től
(*9) Módosította a13/2012. (V. 31.) sz. Ök. rendelet, hatályos 2012. július 1-től
(*10) Hatályon kívül helyezte a 14/2012. (V. 31.), hatályos 2012. június 1-től
Kihirdetési záradék:
A rendeletet kihirdettem: 1999. év április hó 6. napján
jegyző