a szociális ellátások helyi szabályairól szóló
2/2015. (II.12.) önkormányzati rendelete
Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában, 26.§-ában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 45.§-ban, 47.§ (1) és (3) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdés, 58/B.§ (2) bekezdésében, 62. § (2), 92.§ (1), (2) bekezdésében, 115.§ (3) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) Fonyód Város közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§ (2)-(3) bekezdésében foglalt eltérésekkel, és
b) az Szt. 6. §-a alapján az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Fonyód Város közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte.
(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A rendelet hatálya az (1), (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a 18. §, 19. §, 20. §, 21. §, 22. §, 23. §, 24. §, 25.§-ok tekintetében kiterjed Balatonfenyves Község közigazgatási területére is.
2. § (1) Az Önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott hatásköreit Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatában a polgármester átruházott hatáskörben gyakorolja.
(2) E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. §-a az irányadó.
II. FEJEZET
Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások
1. Eljárási rendelkezések
3. § (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. E rendelet hatálya alá tartozó ellátások tekintetében az elektronikus ügyintézés nem alkalmazható.
(2 )A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a), c) g) pontjában, lakásfenntartási támogatás esetén az l) pontjában meghatározott adatait.
4. § (1) A kérelmező a 8.§ (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével köteles kérelmében a saját és a családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és ezeket igazolni. A jövedelem típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát a jövedelemről tett nyilatkozathoz mellékletként be kell csatolni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemben meg kell jelölni, és a kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott adatokat, nyilatkozatokat, igazolásokat, vagy egyéb dokumentumokat.
(3) A jövedelem igazolható
1. munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz esetén a munkáltató által kiállított, a munkabért terhelő levonásokkal nem csökkentett nettó munkabérre, táppénzre vonatkozó igazolással, amennyiben a nettó bér, a táppénz összegét tartásdíj levonás terheli, úgy ennek összegét az igazoláson külön fel kell tüntetni, a munkabérrel, a táppénzzel együtt folyósított családi pótlék esetében az igazoláson külön fel kell tüntetni ennek az összegét is,
2. munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás esetén a munkaügyi szerv által kiállított igazolással, amelyben fel kell tüntetni a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás nettó összegét és a folyósítás kezdő és várható befejező időpontját,
3. nyugellátás, balesetei nyugellátás vagy egyéb nyugdíjszerű ellátás (a továbbiakban együtt: nyugdíjszerű ellátás) esetén, amennyiben a nyugdíjszerű ellátás összege a tárgyévben nem változott, a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett nyugdíjszerű ellátást igazoló szelvénnyel, vagy a nyugdíjfolyósító szerv igazolásával; amennyiben a nyugdíjszerű ellátás összege a tárgyévben változott, úgy az ellátás összege a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal nem igazolható;
4. a járási hivatal által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás esetén a járási hivatal által kiállított igazolással, melyben fel kell tüntetni a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás nettó összegét és a folyósítás kezdő és várható befejező időpontját.
5. a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, árvaellátás) esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvénnyel, vagy a kifizető szerv által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolással,
6. vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,
7. tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.), ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,
8. ösztöndíj esetén a felsőfokú oktatási intézmény a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi igazolásával;
9. a munkaügyi kirendeltség igazolásával arról, hogy a támogatást igénylő személy, vagy a nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül;
10. az a)-h) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással,
11. rendszeres jövedelemmel nem rendelkező esetén az erre vonatkozó nyilatkozattal,
12. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelem esetén az ezt igazoló dokumentummal,
13. amennyiben a c), d), f) és g) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek utalásra, úgy a jövedelem a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonattal is igazolható, ez esetben a bankszámla kivonat mellé be kell csatolni az érintett nyilatkozatát az ellátásokat terhelő levonások összegére vonatkozóan.
(4) A jövedelemszámításnál irányadó időszakra az Szt. 10. §-ának (2)-(5) bekezdése az irányadó.
(5) A kérelmezőtől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.
5. § (1) A rendszeres támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényeknek, a jövedelmi, a vagyoni viszonyainak a változását a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni.
(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott támogatást meg kell szüntetni. A támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt az Szt. 17. §-a szerint kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
2. Az önkormányzat a hivatalos tudomása vagy környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 4. § (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, a jövedelem az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól rendelkező kormány rendelet szabályai alapján a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
7. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott ellátást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani, a nem havi rendszerességgel adott ellátást az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell kifizetni.
2. Az ellátásokhoz kapcsolódó kötelezettség teljesítéséről szóló igazolást az ellátás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell benyújtani a határozatot hozó szervhez. Az igazolást az ügyintéző csatolja a határozat irattári példányához. A határidő elmulasztásának okát a kérelmezőnek indokolni kell.
2. Az ellátások formái
8. § (1) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat állapítja meg az e rendeletben meghatározott feltételek szerint
a) köztemetés
b) gyermekvállalási támogatás
c) települési támogatás
d) rendkívüli települési támogatás
(2) A települési támogatás és a rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben természetbeni ellátás formájában is nyújthatók.
(3) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tüzelő segély, a közüzemi és a térítési díjak kifizetése.
(4) A települési támogatás összegét felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
(5) Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni az Szt. 25. § (7) bekezdésében foglaltakat.
(6) Ha a felülvizsgálat eredményeként a települési támogatás összege csökkent, vagy növekedett, az új összeget az erről szóló határozat meghozatalát követő hónap első napjától kell folyósítani.
(7) Ha a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a települési támogatás megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
3. Köztemetés
9. § (1) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, ha
a) a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80%-át, egyedülálló esetén annak a 120%-át nem haladja meg,
b) az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik, és
c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjának igazolására a kérelemmel egyidejűleg be kell csatolni a kérelmezőnek az erre vonatkozó nyilatkozatát és a hagyatéki leltárt.
4. Gyermekvállalási támogatás
10. § (1) Az önkormányzat a fonyódi származású és fonyódi lakóhellyel rendelkező újszülött törvényes képviselőjét egyszeri, vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatásban részesíti.
A gyermekvállalási támogatás mértéke gyermekenként 40.000.-Ft.
A kérelmet a gyermek(ek) törvényes képviselője nyújthatja be.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fonyódi újszülött az, akinek a születési anyakönyvi kivonatában a fonyódi származási hely van feltüntetve.
(3) A gyermekvállalási támogatást a gyermek születésétől számított 30 napon belül lehet igényelni. A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolatát.
5. Települési támogatás
11. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt önálló ellátásként a szociálisan rászoruló háztartások részére a rászorulók által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez. A képviselő-testület a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a szemétszállítás díjához, a lakbér vagy az albérleti díjhoz lakásfenntartási támogatást nyújt annak a jogosultnak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140 %-át, egyedülálló és egyedülélő esetén 160%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás helyben elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 30 %-át eléri és a kérelmezőnek és a háztartás tagjainak a vagyona nem haladja meg az Szt. 4. § (1) bekezdésében foglalt mértéket. A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amelynek megfizetése a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a helyi lakásfenntartási támogatás kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha a támogatást igénylő életvitelszerűen abban a lakásban él, amelyre tekintettel a támogatást igényli.
(3) A lakásfenntartás helyben elismert havi költsége a (4) bekezdés szerint elismert lakás nagyság és az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség szorzata. Fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó-és adójellegű befizetések, valamint a lakáscélú hiteltörlesztés.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakás nagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik
b) ha a háztartásban két személy lakik
c) ha a háztartásban három személy lakik
d) ha a háztartásban négy személy lakik
e) ha a háztartásban négy személynél több lakik, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagyság.
(5) A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költsége
(6) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(7) Helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozottal megosztott lakás részeit, valamint a külön szolgáltatói szerződéssel rendelkező háztartásban élők lakását.
(8) A helyi lakásfenntartási támogatás a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg egy éves időtartamra.
(9) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát
a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről,
b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról,
c) annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli, és
d) arról, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz igényli.
A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumot (használatbavételi engedély, társasház esetében tulajdoni lap, stb.), a bérletben, az albérletben vagy a társbérletben élők esetében a bérleti, az albérleti vagy a társbérleti szerződést, a villanyáram-, víz-, gáz-, szemétszállítás díjához nyújtott támogatás esetén az Szt. 18.§ l) pontjának la) alpontjában megjelölt adatot.
(10) Amennyiben a támogatást igénylő – társasházi lakás kivételével - a (9) bekezdésében megjelölt, a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumot kérelméhez becsatolni nem tudja, úgy az erre vonatkozó nyilatkozatát kell mellékelnie. Ez esetben a lakás nagyságára vonatkozóan az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(11) A támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani.
(12) A helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személynek a helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni,
a) ha abban a lakásban, melyre tekintettel a támogatás megállapításra került, életvitelszerűen nem lakik,
b) ha a lakcíme megváltozik,
c) ha elhalálozik, vagy
d) ha a háztartásában a jövedelem tekintetében olyan változás áll be, amelynek következtében a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a támogatásra való jogosultságként megállapított jövedelemhatárt meghaladja.
(13) A támogatást a (12) bekezdés szerinti változás, illetve haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(14) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
(15) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adatokat.
(16) Az önkormányzat elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról, melynek szabályaira a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 21.§-a az irányadó.
(17) A települési támogatás előrefizetős mérőkészülék feltöltésére nem vehető igénybe.
(18) A települési támogatásban részesülő köteles a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérni a védendő fogyasztói nyilvántartásba vételét és az erről szóló igazolást bemutatni a 7.§ (2) bekezdése szerint.
6. Rendkívüli települési támogatás
12. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.
A rendkívüli települési támogatás formái:
a) átmeneti segély
b) temetési segély
c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
(2) Elsősorban azok a személyek kaphatnak
· átmeneti segélyt, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon – önhibájukon kívül - nem tudnak gondoskodni,
· rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, akik alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár, várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt anyagi segítségre szorulnak,
· temetési segélyt, akik a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodtak annak ellenére, hogy arra nem voltak kötelesek, vagy tartásra kötelesek voltak ugyan, de a temetési költségek viselése a saját és a családjuk létfenntartását veszélyezteti.
(3) Rendkívüli települési támogatás kérelemre, vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a 4. §-ban meghatározottakat, továbbá
a) átmeneti segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylése esetén a rendkívüli élethelyzetet, kiadásokat igazoló dokumentumokat ( pl. gyógyszerszámlák, végszámla, térítési díj számlája, orvosi igazolás, stb.)
b) temetési segély esetén a kérelmező nevére kiállított eredeti temetési számlát. A temetési segélyről döntő határozathoz csatolni kell az eredeti számlát, melyre fel kell vezetni a határozat számát.
A kérelemben meg kell jelölni az igényelt rendkívüli települési támogatás formáját.
(5) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás az (1) és (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén – egyszeri alkalommal, vagy időszakosan - akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülélő, egyedülálló esetén annak 200%-át, az (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás esetén 160%-át, egyedülélő, egyedülálló esetén 230%-át nem haladja meg és a kérelmező és családja az Szt. 4. § (1) bekezdése szerinti vagyonnal nem rendelkezik.
(6) Különösen indokolt esetben ( vis-maior) az (5) bekezdés szerinti jövedelmi jogosultsági határtól – az eset összes körülményeire, illetve az önkormányzat mindenkori anyagi teherbíró képességére figyelemmel – el lehet térni úgy, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.
(7) A rendkívüli települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig, egyedül élő esetén annak a 150%-áig, vagy – különös méltánylást érdemlő esetben - az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség teljes összegéig terjedhet, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatás összege a helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség összegének 21%-ánál alacsonyabb nem lehet.
(8) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét jelenti.
(9) A (2) bekezdés alkalmazásában önhibaként kell értékelni az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködés elmulasztását is.
(10) A (8) bekezdés alkalmazásában költségként kizárólag az elhunyt eltemettetésével kapcsolatos közvetlen költségek vehetők figyelembe.
(11) Átmeneti segély keretében igényelhető tűzifa egy fűtési szezonban legfeljebb három alkalommal igényelhető. Fűtési szezon minden év október 15- március 15. közötti időszak.
(12) A rendkívüli települési támogatás nyújtására vonatkozó általános ügyintézési határidő 15 nap.
13. § Különösen indokolt esetet (pl.: betegség, élelmiszerhiány, gyógyszerhiány, tüzelőhiány, elemi csapás, tűzeset) kivéve nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás annak a kérelmezőnek, aki vagy akinek a családjában élő bármely személy a kérelem benyújtásának napját megelőző egy éven belül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét elérő mértékű rendkívüli települési támogatásban már az önkormányzattól részesült.
14. § (1) Amennyiben a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem teljesítése soron kívüliséget igényel és a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi igazolás, nyilatkozat vagy egyéb irat beszerzése késedelmet nem tűrő, a kérelmezőre nézve helyrehozhatatlan következménnyel járna, vagy a támogatás hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné, úgy a rendkívüli települési támogatás megállapítható a kérelmező anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata alapján e rendeletben írt általános eljárási szabályok mellőzésével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez becsatolandó igazolásokat, nyilatkozatokat és az egyéb iratokat a kérelem megállapítását követően haladéktalanul pótolni kell. Ennek elmulasztása esetén az Szt-nek a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
15. § (1) Amennyiben alappal feltételezhető, hogy a kérelmező a rendkívüli települési támogatás összegét nem a kérelmében megjelölt célra fordítja, vagy a kérelmező kérelmében kifejezetten megjelöli, hogy a támogatást természetbeni ellátásként kéri, úgy a rendkívüli települési támogatást természetbeni ellátásként kell megállapítani. Ez esetben a rendkívüli települési támogatást a helyi Alapszolgáltatási Központ közreműködésével kell a jogosult személy rendelkezésre bocsátani.
(2) Az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felhasználását a kérelmező köteles igazolni a 7.§ (2) bekezdése szerint.
(3) Amennyiben a támogatás természetbeni ellátásként tűzifában kerül megállapításra, úgy az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a rendkívüli települési támogatás a Fonyódi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság útján kell biztosítani az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül.
(4) A rendkívüli települési támogatás összegének felhasználásáról az (1) bekezdésben megjelölt intézmény a felhasználást követő 8 napon belül kötelesek elszámolni az önkormányzat felé.
16. § A 12.§ (7) bekezdésében megállapított összeghatároktól eltérően, a 12. § (6) bekezdés szerinti rendkívüli élethelyzetre tekintettel, különösen indokolt esetben a nyugdíjminimum ötszöröséig terjedő összegű készpénz is nyújtható rendkívüli települési támogatás keretében.
17. § Az önkormányzat az erre irányuló kifejezett kérelem esetén különösen indokolt esetben (kórházi ellátás, hajléktalan szálló, munkaügyi kirendeltség… stb.) a rendkívüli települési támogatást természetbeni szociális ellátásként belföldi tömegközlekedési utazási jegy formájában is biztosíthatja. A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemben meg kell jelölni a bérlet felhasználásának célját.
III. FEJEZET
Szociális szolgáltatások
1. Az ellátások formái
18. § (1) Az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) nappali ellátás, és
e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
(2) Az önkormányzat az étkezetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, a nappali ellátást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Alapszolgáltatási Központ útján látja el.
19. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. A szociális alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központhoz kell benyújtani a külön jogszabályokban meghatározott tartalommal, mellékletekkel és igazolásokkal együtt.
3. Külön eljárás nélküli ellátás
20. § (1) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása.
(2) A külön eljárás nélküli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő
a) önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg,
b) a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli ellátása indokolt, vagy
c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli ellátása vált szükségessé.
(3) A soron kívüli ellátás iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet.
(4) Ha soron kívüli ellátás igénye merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról.
4. Megállapodás
21. § (1) Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás igénybevételének megkezdése előtt – a családsegítés kivételével – az ellátást igénylővel vagy törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.
(2) A megállapodás az Szt. 94/C.§ (3) bekezdésén túl tartalmazza
a) az ellátás szüneteltetése esetén (különösen betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettséget,
b) az ellátás megszüntetésének eseteit, és
c) a döntésekkel szembeni jogorvoslati lehetőséget.
5. Az ellátás megszűnésének esetei és módjai
22. § (1) Az intézményvezető az ellátást megszünteti, ha
a) az ellátás biztosításának feltételei már nem állnak fenn,
b) az igénybevevő vagy törvényes képviselője kezdeményezi,
c) az igénybevevő az ellátási területről elköltözik,
d) az igénybevevő a szociális intézményben elhelyezést nyer,
e) az igénybevevő a megállapodásban foglaltakat megszegi,
f) az igénybevevő a házirendet ismételten és súlyosan megszegi, vagy
g) az igénybevevő meghal.
(2) Az intézményvezető az ellátást megszünteti az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, ha az igénybevevő egészségi állapotában beállt változás (különösen javulás, felgyógyulás), vagy az igénybe- vevő körülményeiben beállt változás következtében az igénybevevő további ellátása már nem indokolt.
6. Étkeztetés
23. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az önkormányzat, akik azt önmaguknak, vagy önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(2) Étkeztetésre jogosult az, aki
a) a napi egyszeri meleg étkezését a kora, vagy egészségi állapota miatt önmagának nem képes biztosítani,
b) egyedül él és önmaga meleg étellel való ellátásáról egészségi állapota vagy egyéb körülményei miatt gondoskodni nem tud,
c) családban él, vagy tartós ápolásban részesül, de családja vagy az ápolója a meleg étellel való ellátásáról nem gondoskodik,
d) ápolási díjban részesül, de az ápolt személlyel kapcsolatos teendők miatt a meleg étel előállításáról nem tud gondoskodni,
e) fogyatékos, pszichiátriai beteg, hajléktalan, vagy súlyos mozgáskorlátozott, vagy
f) betegségéből eredően - orvosi igazolással bizonyítva – átmeneti jelleggel nem képes biztosítani a meleg étellel való ellátását.
(3) Az ebéd házhoz szállítására jogosult az
a) aki koránál fogva nem képes az ebédet házhoz szállítani,
b) aki egészségi állapota miatt nem tudja az ételt hazaszállítani és ezt a tényt háziorvosa igazolja, és a vele együtt élő családtagja írásbeli nyilatkozata alapján nem vállalja az étel napi rendszerességgel történő házhoz szállítását, vagy
c) akinek esetében nem biztosított a lakóhelye és az étel kiosztásának helye közötti átszállás nélküli megfelelő tömegközlekedési eszköz igénybevétele, és a vele együtt élő családtagja írásbeli nyilatkozata alapján nem vállalja az étel napi rendszerességgel történő házhoz szállítását.
7. Térítési díj
24.§ (1) Térítési díjat kell fizetni a szociális alapszolgáltatások esetében
a) a szociális étkeztetésért,
b) a házi segítségnyújtásért,
c) a nappali ellátásért, és
d) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért.
(2) A térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek megfizetni.
(3) A szociális alapszolgáltatások intézményi térítési díját az önkormányzat 1. melléklet szerinti tartalommal határozza meg.
(4) A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díj csökkentésének önkormányzat által meghatározott mértékét, szabályait a 2. melléklet tartalmazza.
(5)A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díját az igénybevétel napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.
25. § (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén kérelemre a 24. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a személyi térítési díj az Szt. 115. § (3) bekezdésében foglaltak szerint tovább mérsékelhető, illetve elengedhető maximum 3 hónap időtartamra. A kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél lehet benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülmény akkor állapítható meg, ha a jogosult személyi-, különösen vagyoni körülményeire figyelemmel az Alapszolgáltatási Központ vezetője és a jogosult lakóhelye szerinti illetékességi területen működő családsegítő e körülmények fennállását egybehangzó nyilatkozattal alátámasztja.”
(3) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre vonatkozó döntést a Képviselő-testület a Polgármesterre átruházza.
8. Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal
26. § (1) Az önkormányzat Helyi Szociálpolitikai Kerek Asztalt – továbbiakban Kerek Asztal – hoz létre a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérésére.
(2) A Kerek Asztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. Az ülés összehívásáról a polgármester gondoskodik. Össze kell hívni az ülést bármely tag indítványára.
(3) A Kerek Asztal tagjai a polgármester, a Jogi és Humán Bizottság képviselő tagjai, továbbá az Alapszolgáltatási Központ vezetője, a Magyar Vöröskereszt Fonyódi Szervezetének képviselője, a Fonyódi Lions Klub Elnöke és a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének Fonyódi Csoport vezetője.
(4) A Kerek Asztal ülésének meghívóját az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kell kiküldeni. Ebben a tervezet napirendi pontokat, azok előadóját meg kell jelölni. Ehhez az írásbeli beszámolót, előterjesztést mellékelni kell. Az ülés napirendjéhez bármely tag tehet javaslatot. Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Polgármesteri hivatal szociális ügyeket ellátó ügyintézőjét. Az ülés összehívásával megbízott, illetve a javaslatot tevő más személyt és szervezetet is meghívhat, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.
(5) A Kerek Asztal üléséről, az ott elhangzottak lényegéről jegyzőkönyvet kel vezetni. A jegyzőkönyvvezető személyére az ülés összehívásával megbízott tesz javaslatot, és gondoskodik az egyéb szervezési feladatokról, valamint kijelöli a napirend előadóját, a napirend írásbeli elkészítőjét.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
27. § E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
28. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Fonyód Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2011. (I.28.) önkormányzati rendelete.
Hidvégi József dr. Széll Attila
polgá rmester jegyző
Záradék:
Kihirdetve 2015. február 12. napján.
dr. Széll Attila
jegyző
1. melléklet a szociális ellátások helyi szabályairól szóló .../2015. (II.12.) önkormányzati rendelethez
A szociális alapszolgáltatások
intézményi térítési díjának mértéke
1. Étkeztetés intézményi térítési díja:
1.1. Helyben fogyasztással vagy saját elvitellel: 585 Ft/fő/ellátási nap
1.2. Az igénybevétel helyére történő szállítással: 700 Ft/fő/ellátási nap
2. Házi segítségnyújtás intézményi térítési díja: 170 Ft/gondozási óra
3. Nappali ellátás intézményi térítési díja:
4. Csak napközbeni tartózkodást igénybe vevők:
315 Ft/fő /ellátási nap
5. Napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevők:
315 Ft/fő /ellátási nap + étkezési díj Ft/fő/nap
d) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézményi térítési díja:
135 Ft/fő/ellátási nap
2. melléklet a szociális ellátások helyi szabályairól szóló .../2015. (II.12.) önkormányzati rendelethez
A szociális alapszolgáltatások
személyi térítési díj csökkentésének szabályai
1. Étkeztetés
|
Havi rendszeres jövedelem (Ft/hó) |
Helyben fogyasztás és elvitel esetén (Intézményi térítési díj: 585 Ft/fő/nap) |
Kiszállítással (Intézményi térítési díj: 700 Ft/fő/nap) |
||
|
Fizetendő összeg (Ft/nap) |
Kedvezmény mértéke (%) |
Fizetendő összeg (Ft/nap) |
Kedvezmény mértéke (%) |
|
|
1 - 28.500 |
70 |
88 |
185 |
74 |
|
28.501 – 35.500 |
100 |
83 |
215 |
69 |
|
35.501 – 42.750 |
140 |
76 |
255 |
64 |
|
42.751 – 57.000 |
210 |
64 |
325 |
54 |
|
57.001 – 71.250 |
320 |
45 |
435 |
38 |
|
71.251 – 99.750 |
440 |
25 |
555 |
21 |
|
99.751 < |
585 |
0 |
700 |
0 |
2. Házi segítségnyújtás
|
Havi rendszeres jövedelem (Ft/hó) |
Fizetendő összeg (Ft/nap) (Intézményi térítési díj: 170 Ft/ óra) |
Kedvezmény mértéke (%) |
|
0 – 42.750 |
50 |
70 |
|
42.751 – 71.250 |
110 |
35 |
|
71.251 – 99.750 |
130 |
24 |
|
99.751 < |
170 |
0 |
3. Idősek nappali ellátása
|
Havi rendszeres jövedelem (Ft/hó) |
csak napközbeni tartózkodást igénybe vevők |
napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevők |
|
|
Fizetendő térítési díj (Ft/nap) (intézményi térítési díj: 315 Ft/fő/nap) |
Kedvezmény mértéke (%) |
Fizetendő térítési díj (Ft/nap) |
|
|
1 - 28.500 |
60 |
81 |
130 |
|
28.501 – 35.500 |
60 |
81 |
160 |
|
35.501 – 42.750 |
60 |
81 |
200 |
|
42.751 – 57.000 |
60 |
81 |
270 |
|
57.001 – 71.250 |
115 |
63 |
435 |
|
71.251 – 99.750 |
115 |
63 |
555 |
|
99.750 < |
115 |
63 |
700 |
4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
|
Havi rendszeres jövedelem (Ft/hó) |
Fizetendő térítési díj (Ft/nap) (Intézményi térítési díj: 135 Ft/fő/nap) |
Kedvezmény mértéke (%) |
|
2014. év |
2014. év |
|
|
0 – 50.000 |
0 |
100 |
|
50.001 – 77.500 |
30 |
78 |
|
77.501 – 93. 000 |
50 |
63 |
|
93.001 – 108. 500 |
60 |
56 |
|
108.501 – 124.000 |
70 |
48 |
|
124.001< |
80 |
41 |
A szociálisan nem rászorult személy által fizetendő térítési díj: 100 Ft/nap.
3. számú melléklet a települési támogatás 2015. évi összegéről a .../2015. (II.12.) önkormányzati rendelethez
|
Egy főre jutó jövedelem/hó |
Támogatás összege |
|
0.-Ft – 6.650.-Ft |
5.000.-Ft |
|
6.651.-Ft – 13.300.-Ft |
4.500.-Ft |
|
13.301.-Ft – 19.950.-Ft |
4.000.-Ft |
|
19.951.-Ft – 26.600.-Ft |
3.500.-Ft |
|
26.601.-Ft – 33.250.-Ft |
3.000.-Ft |
|
33.251.-Ft -39.900.-Ft |
2.500.-Ft |
Egyedülélő, egyedülálló kérelmező esetén
|
Egy főre jutó jövedelem/hó |
Támogatás összege |
|
0.-Ft – 7.600.-Ft |
5.000.-Ft |
|
7.601.-Ft – 15.200.-Ft |
4.500.-Ft |
|
15.201.-Ft – 22.800.-Ft |
4.000.-Ft |
|
22.801.-Ft – 30.400.-Ft |
3.500.-Ft |
|
30.401.-Ft – 38.000.-Ft |
3.000.-Ft |
|
38.001.-Ft – 45.600.-Ft |
2.500.-Ft |