Fonyód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában ésa Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

 

1. § (1) A rendelet célja Fonyód sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő        védelme és alakítása

a)   a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b)   a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)   a településképi követelmények meghatározásával;

d)   a közterületekre vonatkozó rendelkezések meghatározásával;

e)   a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

f)    az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;

g)   az elhelyezhető reklámhordozók és cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.

 

(2)        A helyi védelem célja a Fonyód településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

 

(3)        A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

a) a település karakterét meghatározó településszerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák) megőrzése;

b) a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése;

c) településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályait;

d) településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a reklámhordozókra vonatkozó szabályokat

 

2. § (1)A rendelet hatálya kiterjed Fonyód közigazgatási területére, minden természetes és jogi                         személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely építési     tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, illetve reklámot, reklámhordozót,    reklámhordozót tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el.

 

 

(2)     A rendelet hatálya nem terjed ki

a)    a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közzétételének feltételeiről megállapított esetekre;

b)    az európai uniós projekttáblákra, amelyeknek elhelyezése a projekt keretében kötelező;

c)    az építkezések más jogszabályban meghatározott, munkaterületen belüli kötelező építési tábláira;

d)    a településrészek, közterületek, házszámok és lakások névtábláira;

e)    az intézmények címeres tábláira;

f)    a biztonsági (baleset-megelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi stb.) táblákra, feliratokra, jelzésekre;

h)    a választási plakátokra és hirdetésekre.

 

 

 

3. §E rendelet alkalmazásában:

 

1.     cégér: műhely, üzlet bejárata fölé a homlokzati falra merőlegesen kifüggesztett tárgy, címszerű ábra, cégjelzés, amely termékmegjelenítést, reklámot nem tartalmaz;

2.     cégfelirat:kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat;

3.     cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölőcégfelirat tábla hordozón;

4.     címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);

5.     irányjelző: út mellett álló tábla, amely jelzi, hogy a megjelölt létesítmény melyik irányban érhetők el, a KRESZ 17. § (1) bekezdés x) pontja szerinti kialakítással;

6.     fényreklám: saját fényforrással rendelkező, egy vagy többoldalú, világító reklámberendezés, reklámdoboz, fénycsőreklám, vagy futófény (LED fal, LCD monitor vagy egyéb változtatható tartalmú digitális eszköz), mely állandó, vagy váltakozó fénykibocsátású.

7.     kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú, maximum 180x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét.

8.     közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);

9.     közművelődési hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop;

10. közterület: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 1. pontjában meghatározott terület;

11. köztulajdonban álló ingatlan: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan;

12. megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét;

13. mobil zászló:nem fixen telepített (hordozható) a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó;

14. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;

15.  plakát: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 2. pontjában meghatározott falragasz vagy felirat;

16. reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott hirdetmény;

17. reklámhordozó: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, létesítmény;

18. reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 15. pontjában meghatározott eszköz, berendezés;

19. reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű;

20. történeti szín: az épület építésének jellemző színezet, telítettség és intenzitás együttese.

21. utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott eszköz, berendezés, épület;

22. útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

23. vendéglátó-terasz: közterületen szintkiegyenlítő szerkezet (dobogó) ráhelyezésével kialakított vendéglátó egységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;

24. vendéglátóipari előkert: közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;

25. zászló: a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó.

 

4. § (1)A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település                   történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek

a)   meghatározása és dokumentálása;

b)   védetté nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszűntetése;

c)   megtartása, megőriztetése, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása;

d)   a lakossággal történő megismertetése.

 

(2)        A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszűntetésének elősegítése.

 

(3)        Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.fonyod.hu honlapon biztosítja.

 

 

 

 

 

5. § (1)A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők,            átépíthetők, rendeltetésük megváltoztatható, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi          védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.

 

(2)       A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmény bontására csak a teljes műszaki         és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása           olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.

 

 

6. § (1)A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél az ingatlan                       tulajdonosa, valamint a képviselők írásban kezdeményezhetik.

 

 (2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a      javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

 

a)   helyi egyedi védelem esetén:

aa) utca és házszám, helyrajzi szám megjelölése;

ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel;

ac) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása;

ad) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése;

ae) főépítész támogató szakmai javaslata.

 

b)   helyi területi védelem esetén:

ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása;

bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép, vagy utcahatáros leírás;

bc) főépítész támogató szakmai javaslata.

 

(3)       A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.

 

(4)        A helyi védelem alá helyezés előkészítése a főépítész feladata.

 

(5)        Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak képviselőtestület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.

 

(6)        Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása esetén szüntethető meg.

 

(7)        A képviselő-testület rendeletet alkot az értékvizsgálatban foglaltak alapján a védetté nyilvánításról, illetve annak megszűntetéséről.

 

(8)        A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről a (3) bekezdésben szereplő érdekelteket a jegyző írásban tájékoztatja.

 

 

(9)        A védelem alatt álló építményt, ha a védelem az épület vagy építmény egészére (H1) terjed ki az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület”, illetve, ha annak homlokzatára (H2)terjed ki, akkor „Védett homlokzat” feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.

 

 

7. §A helyi értékek védelme lehet

a)   egyedi védelem (H);

b)   területi védelem (He).

 

 

8. § (1)Az egyedi védelem (H) kiterjedhet

a)   az épület egészére (H1);

b)   az épület utcai homlokzatára (H2);

c)   épület tartozékára, illetve egyéb objektumokra (H3).

 

(2) Az egyedi védelemmel érintett (H1, H2 és H3) ingatlanok jegyzékét a rendelet 1. mellékletének 1., 2. és 3. pontja tartalmazza.

 

 

9. § (1)A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani,          állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.

 

(2)       A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki        szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen          környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

 

(3)       Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli,        különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.

 

10. § (1) A területi védelem (He) kiterjedhet a település olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes    településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan településrészre, térre,          utcára, utcaszakaszra, településsziluettre, kilátásra, ahol a település, illetve a környék arculatát        meghatározó építmények együttest alkotnak.

 

(2)       A területi védelem (He) alatt álló területek jegyzékét és tétképi lehatárolását a rendelet 1. mellékletének 4. pontja tartalmazza.

 

 

11. § (1)A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) azon területek, ahol a város            településképének védelme érdekében az általános környezetkultúra és építészeti kultúra       megtartásának, megteremtésének szakmai ellenőrzése és irányítása szükséges.

 

(2)       A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) jegyzékét a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza, térképi lehatárolását a 2. melléklet 2. pontja.

 

12. § (1)Fonyód közigazgatási területén nem alkalmazható

a)               azbeszt tartalmú építőanyag;

b)              zöld, kék, sárga vagy élénkpiros (az égett cserép színétől természetellenesen elütő) színű tetőhéjazat;

c)               fő rendeltetési egységen hullámpala, hullámlemez tetőhéjazat;

d)              fő rendeltetési egységen pala, hullámpala, hullámlemez homlokzati burkolóelemként;

e)               üdülő- és lakóépületen trapézlemez fedés.

 

(2)        Az épületek utólagos hőszigetelését vagy festését tilos egy homlokzati felületen több ütemben elkészíteni.

 

(3)        A város közigazgatási területén nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon

a)               műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet;

b)              üzemképtelen jármű karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi.

(4)        A város közigazgatási területén – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel -nem helyezhető el, illetve nem telepíthető

a)               konténer, konténerház, lakókocsi;

b)              levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek);

c)               kereskedelmi célból faház és gépjármű.

 

(5)        A (4) bekezdésben meghatározott építmények elhelyezhetőek

a)               kemping, strand területén, sportterületen, zöldterületeken, valamint gazdasági-, szolgáltató karakteren belül azon ingatlanokon, melyek tulajdoni lappal igazolt fő funkciója gazdasági (termelő) jellegű;

b)              vásár és piac területén;

c)               felvonulási építményként;

d)              a 14 napnál nem hosszabb ideig működő ideiglenes építményként;

e)               a rendezvények keretében kihelyezett építményként.

 

 

13. § (1) A közterületek és a közhasználat számára megnyitott ingatlanok burkolatát, használatát és             berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók stb.) és az            utcákon, ingatlanokon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához           igazodva kell kialakítani.

 

(2)         Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést, melyet a tervezett            utcakép bemutatásával kell igazolni.

 

(3)         Fa- és gerendaház fő rendeltetési egységként nem építhető a településképi szempontból       meghatározó területeken (Tk Tk1, Tk2, Tk3 Tk4 és Tk5).

 

(4)         Sík területen - ahol az építési hely legnagyobb szintkülönbsége nem éri el a 1,5 métert – a tervezett      épület egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg az előírt építménymagasság +/-3 m-t.

 

(5)         Lejtős területen - ahol az építési hely legnagyobb szintkülönbsége meghaladja a 1,5 métert – a    tervezett épület egyik homlokzati nézetén sem lehet nagyobb a magassági különbség 6 méternél.

 

 

 

14. § (1) A településképileg meghatározó területeken (Tk) a városkép védelme érdekében:

a)  építmény közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el;

b)  építmény közterületről látszó homlokzatán, tetején klíma berendezése, a mesterséges szellőztetés és az égéstermék-kivezetés berendezései (kivéve tetőkémény), egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el;

c)  a közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabadon, vagy védőcsőben vezetett kábel és védődoboz nem helyezhető el, a homlokzatok felújítása esetén a meglévő kábeleket és dobozokat meg kell szüntetni;

d)   melléképület csak a főépület mögött, takarásban helyezhető el.

 

(2)       Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését     biztosító módon kell fenntartani, kialakítani. Ennek érdekében építmények illeszkedését

1.   8 m-es megengedett építménymagasságig utcaképbe illesztett utcai homlokzattal;

2.   8 méteres megengedett építménymagasság felett a szomszédős épületek tömegét is bemutató látványtervvel

 is igazolni kell.

 

(2)                                A területen beton látható felületként épületeken nem jelenhet meg, beton alkalmazása kizárólag        az épület jó állapotát biztosító szerkezeti megoldásoknál és kilátóépületeknél, valamint nem     épület jellegű építményeknél alkalmazható.

 

(3)        A területen

a)     anyaghasználatban, megjelenésben és színezésben a terület karakterét megtartó, ahhoz illeszkedő épület építhető, a meglévő épületek ennek szellemében újíthatók fel:

1.   Látszó szerkezet: hagyományos, természetes építőanyagok (bazaltkő, bazalttufa vagy szerkezetében és színében hasonló terméskő, tégla, fa) vakolt és festett szerkezetek, színében visszafogott fémlemez homlokzatburkolatok.

2.   Tető: A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a településképi karakter figyelembevételével.Magastető közterületről látható helyeken 30-45 fok közötti hajlásszöggel alakítható ki. Lapostetőknél zöldtető alkalmazható.

3.   Tetőhéjalás új építés, vagy héjazatcsere esetén: azt nem fényes, illetve csillogásmentes felülettel kell kialakítani a településképbe illő módon. Alkalmazhatócserépfedés, sötét színezett korcolt fémlemezfedés, fazsindely, természetes vagy műpala fedés jellemzően vörös, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.

4.   Homlokzat: vakolt festett homlokzatképzés, tégla vagy terméskő burkolat, faburkolat, visszafogott színű, minőségi táblás homlokzatburkolatok (fém vagy egyéb), vagy ezek kombinációja.

5.   Nem alkalmazhatók az alábbi építőanyagok: hullámpala, műanyag-, vagy fém hullámlemez, alumínium trapézlemez, cserepes lemez és bitumenes zsindely.

a)     Valamennyi építési telek utcai kerítését legalább áttört szerkezetűként, hézagosan kell kialakítani, úgy hogy a tömör felületek és a mezők aránya nem haladhatja meg az 80%-ot, vagyis 20%-ban áttörtnek kell lennie, a kerítés magassága a terepcsatlakozástól számítva legfeljebb 2,00 m lehet.

 

 

 

 

15. § A He védett területen meg kell őrizni a település

a)   jellegzetes szerkezetét,

b)   telekrendszerét, telekstruktúráját;

c)   az utca vonalvezetését;

d)   utcaképét vagy utcakép részletét;

e)   a település- és tájkarakter elemeit.

 

 

16. § (1) Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését          biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és            tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó          jelentőségű.

 

(2)         A közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat        cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen egy ütemben kell végezni.

 

(3)         Az építmények színezését, annak településképi és színdinamikai megfelelését az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell.

 

(4)         A védelemmel érintett ingatlanokon be kell tartani a településképi szempontból meghatározó     területekre (Tk) vonatkozó, a 13. §-ban és a 14. §-ban foglalt előírásokat is.

 

 

 

17. § (1)A H1 védett épületek Fonyód jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti elemei,                      melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes

a)   tömegformálást és tetőformát;

b)   homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);

c)   anyaghasználatot;

d)   színvilágot.

(2)        A H2 védett utcai homlokzatok Fonyód jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti karakterelemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes

a)   homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);

b)   anyaghasználatot;

c)   színvilágot.

(3)        A H3 védett épülettartozékok, illetve egyéb védett objektumok Fonyód jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző karakterelemei:

a)   szobrok és keresztek;

b)   képzőművészeti alkotások;

c)   táj- és kertépítészeti alkotások;

d)   egyéb közterületi objektumok;

e)   egyedi tájértékek.

(4)        A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

 

18. § (1)H1 és H2 védett épületek átalakítása és bővítése csak a 17.§ (1) és (2) bekezdésben leírtakkal            összhangban engedélyezhető.

(2)      H1 és H2 védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem  akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő  használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell          megoldani.

(3)       H1 és H2 védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati      kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés          a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(4)       H1 és H2 védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak          az új épületbe történő beépítése, visszaállítása vagy megőrzése a településképi eljárás során  követelményként előírható.

(5)         Védett épületeken (H1) és védett homlokzatokon (H2) a történetileg eredeti nyílászáróval azonos    anyagú, építészeti értékű és megjelenésű (forma, osztás, szín) nyílászárók létesíthetők.

(6)         Védett épület (H1 és H2) homlokzatán elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával     azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló        berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.

(7)         Védett épületek (H1) és védett homlokzatok (H2) átalakítása, felújítása esetén be kell tartani a            helyi védelem alatt álló területekre (He) vonatkozó, a 17. §-ban foglalt előírásokat is.

19. § (1)H3 védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe – felújítás, javítás után –                 vissza kell építeni.

(2) H3 védelem alatt álló objektumok eredeti formájukban megőrzendők. Kőkeresztek és                                      kőszobrok javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.

 

 

20. § (1)A He védett területen meg kell őrizni a település(rész)

a)   jellegzetes szerkezetét,

b)   telekrendszerét, telekstruktúráját;

c)   az utca vonalvezetését;

d)   utcaképét vagy utcakép részletét;

e)   a település- és tájkarakter elemeit.

(2)        A He védett területen telekalakítás csak az (1) bekezdésben leírtakkal összhangban engedélyezhető.

 

 

21. § (1)Fonyód közigazgatási területe a helyi építészeti és táji adottságok alapján településképi                karakterekre tagozódik:

a)     városi terület karaktere;

b)     lakó és nyaralóterület karaktere;

c)     üdülő és szállóterület karaktere;

d)     gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató terület karaktere;

e)     közforgalmú és zöldterület karaktere;

f)      külterületi karakter.

 

22. § (1)A településképi karakterek térképi lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

23. § (1)Az egyes településképi karakterek egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak a          közintézményekre és egyéb középületekre, továbbá a közlekedési területeken lévő épületekre,           építményekre, illetve, ha az adott karakteren belül az ingatlan tulajdoni lappal igazolt fő       funkciója        gazdasági (termelő) jellegű.

 

(2)     Városias terület karakteréna 12.§ és a 13.§ előírásait be kell tartani.

(1)        Lakó és nyaralóterület karakteréna 12.§ és a 13.§ előírásait be kell tartani.

(2)        Üdülő és szállóterület karakterén

a)           a 12.§ és a 13.§-ának előírásait be kell tartani;

b)           igényes megjelenésű mobilház nyaralóépületként településképi vélemény alapján elhelyezhető.

 

(3)            Gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató terület karakterének területén büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi kizárólag a piac és a vásártér területén állítható fel.

(4)        Közforgalmú és zöldterület karakterének területéna 12.§ és a13.§ előírásait be kell tartani.

(5)        Külterületi karakteren

a)     csak a helyi építési hagyományokkal összhangban lévő, tájba illő, hagyományos szerkezetű és anyaghasználatú épület, vagy építmény építhető azokon a területeken, ahol azt a helyi építési szabályzat engedi;

b)     építményeket a tájba illesztve kell elhelyezni;      

c)     10 méternél magasabb építmények építését megelőző településképi eljáráshoz tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell mellékelni.

d)     erdő művelési ágú területen - a véderdők kivételével - kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból lehet;

e)     vízgazdálkodási-, mezőgazdasági-, vagy kertgazdálkodási művelési ágú területeken a tájképi és helyi népi építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a táj jellegét erősítő épületek, építmények építhetők.

 

 

24. § (1)Vezeték nélküli hírközlési hálózat adó- és átjátszótornya, távközlési torony a település         belterületén csak közmű, illetve beépítésre nem szánt területen helyezhető el.

 

(2)       Műemléken és műemlék telkén (M, MJT), műemléki környezetben (Mk), helyi építészeti        értékként védett területen (He) és épületen (H1 és H2), településképi szempontból meghatározó    területen (Tk) továbbá NATURA 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén és    ökológiai folyosóterületén, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett    természeti érték területén távközlési és hírközlési torony,távközlési magasépítmény nem          helyezhető el és nem létesíthető, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony kivételével.

(2)         Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon     létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító  berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető         el.

 

(3)            Közterületről látható módon antenna csak - a (2) bekezdésben felsorolt védett területek és védett épületek kivételével - azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken 2013. január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült.

 

(4)            Belterületen lévő antennatartó szerkezetek magassága nem növelhető.

 

(5)            Vezetékes hírközlési hálózat építményeket elsősorban meglévő vezetékes közművek infrastruktúrájának felhasználásával lehet elhelyezni, a meglévő oszlopsoron vezethető, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezetve.

 

(6)            Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el, ha növénytakarásra alkalmas a hely. Ennek hiányában csak föld alatt alakíthatók ki.

 

 

25. § (1)Új közműhálózat(villamos) belterületen – a gazdasági területek kivételével - csak föld alatt            létesíthető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása – kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabad vezetékes          hálózat közötti átkötés.

(2)          Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában, illetve védőtávolságában.

(3)         Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható. A légvezetékes hálózat rekonstrukciója új nyomvonalon föld alatti kivitelű kell legyen, az ettől való eltéréshez az Önkormányzat Jogi és Gazdasági Bizottságának egyetértő véleményét kell beszerezni.

(4)          Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.

 

(1)                A városkép védelme érdekében közműlétesítmény önálló, föld feletti, szabadon álló építményként takarás nélkül nem helyezhető el.

 

 

 

26. § (1)Új transzformátorház csak magastetős kialakítású lehet, fémszerkezetű konténer vagy oszloptrafó nem helyezhető el.

(2)       A transzformátorok csak településképi bejelentési eljárásban meghozott főépítészi támogatás alapján, önkormányzati engedéllyel telepíthetők.

 

27. § (1)A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.
A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

 

(2)       A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.

 

(3)       A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.

 

(4)       A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utcák kialakítása során legalább az egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalon fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése a közút kezelőjének igazolása alapján veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol ezt a közmű üzemeltetőjének igazolása szerint a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé.

 

(5)       A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat a gyalogosok számára akadálymentesíteni kell.

 

(2)         Közterületen a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

 

 

28. § (1)Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi közterületen vagy közforgalmú területen csak településképi bejelentési eljárásban meghozott főépítészi támogatás alapján, önkormányzati engedéllyel, a vásár és piac             területén valamint alkalmi rendezvényen állítható fel.

 

(2)       Vendéglátóegység előtt közterület vagy közforgalmú terület fogyasztás céljára csak településképi bejelentési eljárásban meghozott főépítészi támogatás alapján, önkormányzati engedéllyel vehető igénybe.

 

29. §    Fonyód területén plakát, reklám csak reklámhordozó berendezésen helyezhető el, épület-,      építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető.

 

 

30. § (1)Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával,       az 5. melléklet 1. pontjában szereplő formájú és számú telepített reklámhordozó       berendezés helyezhető el.

 

(2)       Minden közterületre szánt telepített reklámhordozó berendezés csak a közmű-szolgáltatókkal történt egyeztetést követően helyezhető el úgy, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.

 

(3)       Közterületen információs vagy más célú berendezésen nem alakítható ki 9 m2-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület.

 

(4)       Közterületi pavilonon, kioszkon kizárólag a forgalmazott terméket népszerűsítő reklám helyezhető el.

 

(2)            Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.

 

(3)         Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali           hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

 

 

31. § (1)Közterületeken nem gazdasági célú reklámként csak olyan információk, feliratok, megnevezések, jelölések helyezhetők el, melyek célja

a)                  kulturális információ közzététele;

b)                  idegenforgalmi eligazítás;

c)                   közérdekű tájékoztatás;

d)                  indokolt esetben mobil irányítótábla kihelyezése szolgáltatások irányjelzésére.

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé:

a)                  közművelődési célú hirdetőoszlop;

b)                  közérdekű molinó;

c)                   önkormányzati hirdetőtábla;

d)                  útbaigazító információs tábla;

e)                   megállító tábla;

f)                    kínáló tábla

g)                  irányjelző.

 

(3)       Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel helyezhető ki, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával.

 

(2)            Nyitvatartási idő alatt

a)               egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla, saroküzletnél két megállító tábla;

b)              vendéglátó egységek elé közterületre maximum két kínáló tábla

helyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja.

 

(3)            Mobil reklámzászló közterületen nem helyezhető el.

 

(4)            A településkép védelme érdekében nem helyezhető el reklámhordozó a közterületen és közforgalom számára megnyitott magánterületeken vagy onnan látható módon:

a)     kerítésen;

b)     fán, fa védőrácsán;

c)     műalkotáson, illetve annak talapzatán;

d)     közparkban, védett természeti területen, virágágyásban;

e)     szökőkúton, díszkúton, csobogón, ivókúton;

f)      játszótéri eszközön;

g)     nyilvános illemhely építményein;

h)     közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett vagy ragasztott kivitelben;

i)      úttartozékon, közúti jelzőtáblán, közműberendezésen;

j)      középületen, kivéve az ezen e célra kialakított felületen;

k)     parkoló automatán;

l)      közterületen elhelyezett utánfutón;

m)   helyi védelem alatt álló épülete, területen.

 

 

32. § (1)Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.

 

(2)       Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.

 

(3)       Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a

a)     cégér;

b)     cégtábla, cégfelirat és címtábla;

c)     zászló.

(1)            Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.

 

 

33. § (1)A 32.§ (3) bekezdésében meghatározott berendezések kialakításának illeszkednie kell az épület

1.       homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához;

2.       színéhez;

3.       arányrendszeréhez;

4.       nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához;

5.       homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.

 

(2)        A 32.§ (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét; több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki.

 

(3)        Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges „szoknya” részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat.

 

(4)        Fényreklám sem kirakatban, sem homlokzaton, sem a portál felületén, sem önálló szerkezetként nem helyezhető el, kivéve:

a) pénzintézetek és pénzváltók árfolyamjelző táblája, mely a kirakat mögött elhelyezhető;

b) cégér, cégfelirat, cégtábla, mely saját fényforrással rendelkező, egy vagy többoldalú önálló karakterek vagy doboz mely állandó fénykibocsátású.

 

34. § (1)Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési            egységeknél 2-2 db helyezhető el.

 

(2)        Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél, kapukon nem helyezhető el, elhelyezhető azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.

 

(3)        Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel.

 

(4)        Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.

 

(5)        Zászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként max. 1 m² felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.

 

 

 

 

35. § (1)Fonyód rendezvénynaptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag az 5. melléklet 2. pontjában felsorolt helyen kifeszíthető transzparensen (molinón), évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett. 

 

(2)     Építési reklámháló bármely településszerkezeti terv szerinti területi besorolásban elhelyezhető az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése és településképi bejelentési eljárás alapján.

 

 

36. § (1)A városi főépítész a településkép védelme érdekében a településképi követelményekről kötelező szakmai konzultációt tart a 6. melléklet 1. pontjában meghatározott esetekben.

 

(2)     A szakmai konzultációt az építtető vagy a tervező a 6. melléklet 2. pontja szerint,

         7. melléklet 6. pontjában közzétett formanyomtatványon kezdeményezi a 6. melléklet eseteiben
az egyszerű bejelentés megtétele előtt.

 

(3)     A konzultációhoz:

a)       a későbbiekben az e-naplóba feltöltésre kerülő tervdokumentációt;

b)       színtervet, látványtervet;

c)       tömegformálás, homlokzatalakítás, utcakép bemutatását tartalmazó tervdokumentációt;

d)       fényképfelvétel(eke)t

e)       2 példány papíralapú dokumentációt kell csatolni, melyből egy példányt a bejelentő a konzultációs emlékeztetővel együtt hitelesítve visszakap.

 

(4)       A szakmai konzultációról a városi főépítész írásos emlékeztetőt készít, melyben nyilatkozik a tervezett építési tevékenység e rendeletben meghatározott településképi megfelelősségéről.

37. §   Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a 7. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokat megelőzően.

 

 

 

 

 

 

 

38. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét a 7. melléklet 4.            pontjában közzétett formanyomtatványon nyújtja be.

 

(2)         A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye a helyi építészeti és műszaki tervtanács, vagy a városi főépítész szakmai álláspontján alapul. 7. melléklet 1 és 2. pontjában meghatározott esetek alapján.

 

(3)           A településképi vélemény kialakítása során a Vhr.-ben meghatározottakon túl az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a)   területfelhasználás megfelelősége a környezet szempontjából;

b)   a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés;

c)   kialakult település-, vagy telekszerkezetnek való megfelelőség;

d)   a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőség;

e)   a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség;

f)    magassági illeszkedés, megfelelőség.

39. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 7. melléklet 3. pontjában meghatározott esetekben, az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklámelhelyezések megkezdése előtt, továbbá az építmények rendeltetésének megváltoztatásának egyes eseteiben.

 

40. § (1) A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét a 7. melléklet 5. pontjában közzétett formanyomtatványon nyújtja be.

 

(2)         A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a főépítész szakmai álláspontját megismerve dönt.

 

(3)         A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a)   a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a területfelhasználás megfelelőségét a környezet szempontjából;

b)   a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést;

c)   a településképi megfelelőséget, így különösen

ca) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását;

cb) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,

cc) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

cd) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit,

ce) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítását;

d)   kialakult település- vagy telekszerkezetnek való megfelelőséget;

e)   a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;

f)    a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;

g)   a magassági illeszkedést, megfelelőséget;

h)   az épület rendeltetésének a környezetet nem zavaró megfelelőségét.

 

(4)         A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje:

a)   állandó építmény esetén 2 év;

b)   legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén a bejelentés időtartama;

c)   reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés esetén 2 év.

 

(5)         A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 30 napon belül nem tiltja meg.

 

 

a)   az építmények

aa) homlokzati elemeinek, színezésének védelme;

ab) az egységes megjelenés biztosításának;

ac) külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló tárgyak, egyéb műszaki berendezések eltávolításának;

ad) rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzése érdekében;

b)   az építési övezetre előírt zöldfelület biztosításának érdekében;

c)   a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata érdekében;

d)   építkezések átmeneti állapota esetében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályok érdekében;

amennyiben a településképi elem fenntartása, karbantartása, átalakítása, kialakítása vagy használata nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

 

(3)         Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzett építési tevékenység, reklámelhelyezések és rendeltetésváltoztatások esetében.

 

 

 

43. § (1)A védett értékek megóvása, állagának megőrzése, felújítása, rekonstrukciója, a városkép megőrzése, a szép, díszes homlokzatok eredeti állapot szerinti felújítása érdekében Fonyód Város Önkormányzata támogatást biztosíthat.

 

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente - a költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig - pályázati úton vissza nem térítendő támogatást adhat, mely a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák számlával igazolt költségének legfeljebb 50%-áig terjedhet.

 

(3)     A támogatás célja a magántulajdonban lévő helyi egyedi védelemmel érintett (H1 és H2) építmények vagy építményrészletek felújításának, jókarbantartásának ösztönzése.

 

44. § (1) A támogatás igénybe vehető a védettség alá tartozó építmények megőrzését, felújítását szolgáló, a pályázat benyújtásának időpontjában meg nem kezdett kivitelezési munkák finanszírozásához.

 

(2)     A támogatás a védelemmel érintett teljes homlokzat, építmény vagy építményrész helyreállításának, felújításának támogatására adható.

 

(3)     A támogatás nem adható önállóan nyílászáró cseréjére, árnyékolószerkezet felújítására, cseréjére, tetőhéjazat javítására, felújítására, cseréjére vagy a bádogos szerkezetek javítására, cseréjére.

 

(4)     Helyi védelem alatt álló ingatlanon végzett állagmegóvási, felújítási, illetve a felújítással együtt járó egyéb építési munkálatok esetén - amennyiben a munkálatok végzéséhez közterület-foglalás szükséges - az építtető, illetve a kivitelezője legfeljebb 1 hónap időtartamra mentesül a más önkormányzati rendeletben megállapított közterület-foglalási díj fizetési kötelezettségétől.

 

(5)     A támogatásra pályázhat minden helyi egyedi, H1 és H2 besorolású építészeti értékvédelemmel érintett létesítmény ingatlan tulajdonosa vagyonkezelője. Önkormányzati résztulajdonnal rendelkező társasház esetén felújítási támogatás csak az önkormányzati tulajdoni hányad arányával csökkentett mértékben adható.

 

 45. § (1) Az önkormányzat a vissza nem térítendő támogatást utófinanszírozási rendszer keretében a munkálatok elvégzése után, a számlák benyújtását követő 15 napon belül a megítélt támogatás arányában a támogatott számlaszámára utalja át.

 

(2)     Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.

 

 

 

47. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő, már megindított véleményezési és bejelentési eljárásokra, továbbá kötelezési eljárásokra és bírságolásokra nem kell alkalmazni.

48. § (1) Hatályát veszti Fonyód Város Önkormányzata Képviselő-testületének

1.     Fonyód Város településképi védelméről szóló 6/2013. (III.29.) önkormányzati rendelete;

2.      a reklámok, reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséről szóló 24/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete

 

 

 

 

 

…………………………………                                           ……………………………….

            polgármester                                                                             jegyző

 

 

 

 

………………………………

jegyző

Tk1: Bartók Béla utcai villasor és József utca

Tk2: Települést föltáró és átmenő utak melletti területek

Tk3: Városközpont területe

Tk4: Fürdő utca és a Balaton közötti terület

Tk5: Fonyódliget, Árpád part és a Templom tér

3.       melléklet a 12/2019. (VII.29.) önkormányzati rendelethez

fehér akác (Robinia pseudoacacia)

mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)

keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia)

zöld juhar (Acer negundo)

amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)

kései meggy (Prunus serótina)

kanadai nyár (Populus x canadensis)

nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)

cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa)

kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora)

bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflora)

japánkeserűfű-fajok (Fallopia spp.)

magas aranyvessző (Solidago gigantea)

kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)

közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca)

ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiiflora)

arany ribiszke (Ribes aureum)

adventív szőlőfajok (Vitis-hibridek)

vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.)

süntök (Echinocystis lobata)

észak-amerikai őszirózsák (Aster spp.)

magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata)

vadcsicsóka (Helianthus tuberosus s. 1.)

olasz szerbtövis (Xanthium strumaium subsp. italicum)

amerikai karmazsinbogyó/ amerikai alkörmös (Phytholacca americana)

kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös (Phytholacca esculenta)

japán komló (Humulus japonicus)

átoktüske (Cenchrus incertus)

nem hazai tündérrózsa fajok

kanadai átokhínár (Elodea canadensis)

aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár (Elodea nuttallii)

moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana, Azolla filiculoides)

borfa/ tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia)

karolinai tündérhínár (Cabomba caroliniana)

közönséges vízijácint (Eichhorma crassipes)

perzsa medvetalp (Heracleum persicum)

kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)

Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi)

hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides)

nagy fodros-átokhínár (Lagarosiphon major)

nagyvirágú tóalma (Ludwigia grandiflora)

sárgavirágú tóalma (Ludwigia peploides)

sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus)

közönséges süllőhínár (Myriophyllum aquaticum)

felemáslevelű süllőhínár (Myriophyllum heterophyllum)

keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus)

ördögfarok keserűfű (Persicaria perfoliata)

kudzu nyílgyökér (Pueraria montana)

aligátorfű (Alternanthera philoxeroides)

óriásrebarbara (Gunnera tinctoria)

tollborzfű (Pennisetum setaceum)

 

 

 

 

 

1. Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek minősülő építési tevékenységek esetében az alábbi területeken:

a) védelemmel érintett területen és építményeken (He, H1, H2 és H3);

b) településképi szempontból meghatározó területen (Tk1, Tk2, Tk3, Tk4 és Tk5).

1.       Településképi véleményezési eljárás a FŐÉPÍTÉSZ, illetve eseti jelleggel a TERVTANÁCS szakmai álláspontja alapján

A polgármester településképi véleményét a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai véleményére alapozza az alábbi, építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében, amennyiben

a)    arra a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre;

b) összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;

c)    az építés az alábbiakban érintett:

         1.           Bármely területen megvalósuló:

a)    5000 m2 összes szintterületet meghaladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű;

b)    1500 m2 összes szintterületet meghaladó egyéb;

c)    öt, vagy ötnél több rendeltetési egységet tartalmazó építmény építése, bővítése.

         2.           Építmény építése, bővítése, melynek mérete az építés után meghaladja a 1000 m2 összes szintterületet.

a)    védelemmel érintett területen és építményeken (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő ingatlanon.

         3.           Minden olyan építési engedéllyel végezhető építési tevékenység, melyet a városi főépítész vagy a polgármester a településképi véleményének kialakításához a tervtanács elé utal.

2.       Településképi véleményezési eljárás FŐÉPÍTÉSZ szakmai álláspontja alapján

 

A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai véleményére alapozza az alábbi építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében, amennyiben

a)    arra a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre;

b)összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;

c)    az építés az alábbiakban érintett:

            1. Bármely területen megvalósuló:

a)    1000 m2-t meghaladó, de 5000 m2 összes szintterületet el nem érő kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű;

b)    500 m2-t meghaladó, de 1500 m2 összes szintterületet el nem érő egyéb;

c)    kettőnél több, de ötnél kevesebb rendeltetési egységet tartalmazó építmény építése, bővítése.

            2. Építmény építése, bővítése, melynek mérete az építés után nem haladja meg a 1000 m2       összes szintterületet:

a)    védelemmel érintett területen és építményen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő ingatlanon.

            3. a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett (H1, H2 és H3) építményt, építményrészt            érintő bontási tevékenység.

            4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény        építése melynek magassága meghaladja a 6,0 m-t

a)    védelemmel érintett területen és építményen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő ingatlanon.

            5. Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység    után meghaladja a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot.

            6. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért        magassága meghaladja a 6,0 m-t.

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

            7. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága meghaladja a 3,0 m-t:

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

            8. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással nem rendelkező műtárgyainak építése,           egyéb építési tevékenység végzése:

a)      közterületen;

b)      önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen;

c)      közhasználat számára megnyitott területen.

            9. Megfelelőségi igazolással nem rendelkező, vagy 180 napnál tovább fennálló             építményszerkezetű

9.1.  rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;

9.2.  kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény;

9.3.  levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek);

9.4.  ideiglenes fedett lovarda;

9.5    legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény

            építése

a)    közterületen;

b)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen;

c)    közhasználat számára megnyitott területen.

10. A 6,0 m magasságot meghaladó, 60 m3 térfogatnál nagyobb siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, valamint veszélyes folyadék tárolója, veszélyes anyagot tartalmazó bármely föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése mérethatár nélkül:

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

11. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása:

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

12. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel meghaladja a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot:

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

13. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága meghaladja a 6,0 métert:

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

14. A 2,0 m mélységet és 20 m3 térfogatot meghaladó légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

a)    védelemmel érintett területen vagy építményen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

         15.         Tömbtelken vagy közterülettel határos úszótelken épület építése, felújítása, helyreállítása, homlokzatának megváltoztatása, bővítése.

         16. Mobilház elhelyezése.

3.       Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek

 

 

3.1. Ingatlanon vagy építményen hirdetőberendezés, reklámhordozó, felirat, cégér, portálmatricázás kihelyezése, megváltoztatása, megállító, kínáló tábla elhelyezése:

a)    védelemmel érintett területen és épületen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő ingatlanon.

3.2. Az alábbi rendeltetésváltoztatások esetében:

a)    védelemmel érintett területen vagy épületben (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben;

e)    lakó rendeltetés más rendeltetéssé változtatása;

f)     meglévő rendeltetés

fa)  ipari-, gazdasági rendeltetésre változtatása;

fb)  vendéglátó rendeltetésre változtatása;

fc)  egészségügyi-, szociális rendeltetésre változtatása;

fd)  közösségi szórakoztató rendeltetésre változtatása;

fe)  oktatási vagy nevelési rendeltetésre változtatása;

amennyiben az új rendeltetés jogszabályban meghatározott parkolóigénye a korábbihoz képest növekszik.

3.3. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik:

a)    védelemmel érintett területen vagy épületben (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő területen.

3.4. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, a homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása:

a)    védelemmel érintett területen vagy épületen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő területen.

3.5. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése:

a)    védelemmel érintett területen vagy épületen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő területen.

3.6. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg:

a)    védelemmel érintett területen vagy épületen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő területen.

3.7. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása:

a)    védelemmel érintett területen vagy épületen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő területen.

3.8. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet:

a)    védelemmel érintett területen vagy épületen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő területen.

3.9. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot:

a)    védelemmel érintett területen vagy épületen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő területen.

3.10. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása:

a)    védelemmel érintett területen vagy épületen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő területen.

3.11. Temető területén:

a)    sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

b)    urnafülke elhelyezése.

3.12. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő területen.

3.13. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t:

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban, vagy kezelésben lévő területen.

 

 

 

 

3.14. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése:

a)    közterületen;

b)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen;

c)    közhasználat számára megnyitott területen.

3.15. Megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és 24 órán túli időtartamban, legfeljebb 180 napig fennálló

3.15.1. rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

3.15.2. kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

3.15.3. levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

3.15.4 ideiglenes fedett lovarda,

3.15.5. legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény

építése.

a)    közterületen;

b)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen;

c)    közhasználat számára megnyitott területen.

3.16. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése:

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

3.17. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel meghaladja a 90 cm-t, de nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

3.18. Kerítés, kerti építmény, lejtő, háztartási célú kemence építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése:

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

3.19. Közterületen mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

3.20. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése:

a)    védelemmel érintett területen vagy építményen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

3.21. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg:

a)    védelemmel érintett területen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

3.22. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó felvonulási építmény építése:

a)    védelemmel érintett területen vagy építményen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    közterületen;

d)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

3.23. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése:

a)    védelemmel érintett területen vagy építményen (He, H1, H2 és H3);

b)    településképi szempontból meghatározó területen (Tk);

c)    önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben lévő területen.

3.24. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

3.25. Büfé-kocsi, vagy egyéb vendéglátó és kereskedelmi tevékenység céljára átalakított lakókocsi közterületen vagy közforgalmú területen történő elhelyezése.

3.26     Vendéglátóegység előtt közterület vagy közforgalmú terület fogyasztás céljára történő igénybevétele, berendezése.