Fonyód Város Önkormányzata Képviselő-testületének .../2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete

Fonyód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

(1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Tktv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Kormányrendelettel (továbbiakban: R), a Tktv. reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rr), előírásait e rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) A rendelet célja Fonyód sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a)      a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b)      a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)      a településképi követelmények meghatározásával;

d)      a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e)      az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;

f)       az elhelyezhető reklámhordozók és cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.

(3) A helyi védelem célja a Fonyód településképe és története szempontjából meghatározó építészeti és a településképi szempontból helyi védett épített örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

a)      a település karakterét meghatározó településszerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák) megőrzése;

b)      a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése;

c)      településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályait;

d)      településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a reklámhordozókra vonatkozó szabályokat

(5) A képviselő-testület az alábbi hatósági hatásköröket:

a)      településképi véleményezési eljárás;

b)      településképi bejelentési eljárás;

c)      településképi kötelezési eljárás;

d)      és településkép-védelmi bírság kiszabása és behajtása

a polgármesterre ruházza át.

(6) A képviselő-testület tájékoztatás és szakmai konzultáció biztosítása hatósági hatáskört az önkormányzati főépítészre ruházza át.

(7) E rendelet mellékletei:

a)      1. melléklet: Helyi egyedi védelem alá helyezés iránti kérelem formanyomtatványa

b)      2. melléklet: Helyi területi védelem alá helyezés iránti kérelem formanyomtatványa

c)      3. melléklet: Helyi egyedi védelem megszüntetése iránti kérelem formanyomtatványa

d)      4. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló épületek (H1)

e)      5. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló homlokzatok (H2)

f)       6. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló objektumok (H3)

g)      7. melléklet: Helyi védelem alatt álló területek (He) lehatárolása

h)      8. melléklet: A helyi védelem alatt álló területek (He) lehatárolásának térképi bemutatása

i)       9. melléklet: Helyi védelem jelző táblatípusok

j)       10. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek (T) térképi lehatárolása

k)      11. melléklet: Inváziós fajok jegyzéke

l)       12. melléklet: Kifeszíthető transzparensek (molinók) elhelyezésére szolgáló területek

m)     13. melléklet: Településképi véleményezési eljáráshoz kötött tevékenységek

n)      14. melléklet: Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek

o)      15. melléklet: Településképi véleményezési kérelem formanyomtatványa

p)      16. melléklet: Településképi bejelentési kérelem formanyomtatványa

q)      17. melléklet: Szakmai konzultáció kérelem formanyomtatványa
 

(1) E rendelet alkalmazásában:

1.      állapotrögzítő dokumentáció: a védettség keletkezése vagy megszűnése esetén készítendő, műszaki és fotódokumentáció;

2.      áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50 %-át nem haladja meg;

3.      cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat;

4.      cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón;

5.      címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);

6.      Építészeti értékű: Az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi közösségek - identitása és alkotóképessége fejeződik ki.

7.      fényreklám: saját fényforrással rendelkező, egy vagy többoldalú, világító reklámberendezés, reklámdoboz, fénycsőreklám, vagy futófény (LED fal, LCD monitor vagy egyéb változtatható tartalmú digitális eszköz), mely állandó, vagy váltakozó fénykibocsátású.

8.      kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú, maximum 180x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét.

9.      közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);

10.    lapostető: 5˚-os lejtésnél kisebb hajlásszögű tető

11.    megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét;

12.    melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő építmény, mely nem tartozik a melléképítmények körébe,

13.    mobil zászló: nem fixen telepített (hordozható) a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó;

14.    molinó: nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

15.    önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;

16.    reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű;

17.    tájba illő építmény: adott telken építmény és növényzet olyan együttese, ahol az építmény a tájképi adottságok, domborzati jellemzők szerinti arányos tömegalakítású, elhelyezésű és kialakítású, melynek környezetét elsősorban tájhonos növényzet adja;

18.    történeti szín: az épület építésének jellemző színezet, telítettség és intenzitás együttese.

19.    útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

20.    vendéglátó-terasz: közterületen szintkiegyenlítő szerkezet (dobogó) ráhelyezésével kialakított vendéglátó egységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;

21.    vendéglátóipari előkert: közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;

22.    védett érték károsítása: minden olyan beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, szerkezeteinek, eredetiségének, értékcsökkenését eredményezi.

23.    reklámzászló: a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó.

(2) A rendeletben használt további fogalmakat a magasabb szintű jogszabályok rögzítik.
 

(1) A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a település történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek

a)      meghatározása és dokumentálása;

b)      védetté nyilvánítása, nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszüntetése;

c)      megtartása, megőriztetése, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása;

d)      a lakossággal történő megismertetése.

(2) A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(3) Helyi védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(4) A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmény egészének bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(5) Védett területen álló épület bontása és átépítése, homlokzat felújítása, tetőszerkezet átalakítása esetén állapotrögzítő dokumentáció készítendő.

(6) Az állapotrögzítő dokumentáció tartalma:

a)      Az épülettömeg (tömegarány, tetőzet) homlokzatok kialakításának (díszítés, nyílásrend) leírása,

b)      Épületrészek jellemző anyaghasználatának, színezésének bemutatása,

c)      Fotódokumentáció (karakteres elemek),

d)      Helyszínrajz (beépítés, melléképületek),

e)      Helyi egyedi védelem megszüntetése esetén annak rövid indoklása.

(7) Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a főépítészi tevékenységről szóló Korm. rendelet települési és a térségi főépítész feladatairól szóló rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.fonyod.hu honlapon biztosítja.

(8) A nyilvántartásnak az R.-ben megfogalmazottakon túl tartalmaznia kell a kapcsolódó építési beavatkozások idejét és rövid műszaki összefoglalását.

(1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetése kezdeményezhető:

a)      hivatalból,

b)      természetes, vagy jogi személy által írásban Fonyód Város Önkormányzatának Polgármesterénél.

(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

a)      helyi egyedi védelem alá helyezés esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését az 1. mellékletben közzétett nyomtatványon kell benyújtania.

b)      helyi területi védelem alá helyezés esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését a 2. mellékletben közzétett nyomtatványon kell benyújtania.

c)      helyi egyedi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az eljáráshoz a kérelmező kezdeményezését a 3. mellékletben közzétett nyomtatványon kell benyújtania.

(3) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.

(4) A helyi védelem alá helyezés előkészítése a jegyző feladata, szakmai előkészítéséhez a települési főépítész vagy műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő közreműködését kérheti ki.

(5) Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak képviselő-testület elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.

(6) Helyi védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett érték:

a)      megsemmisült,

b)      a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,

c)      életveszélyes állapot (szakvélemény alapján) lép fel,

d)      megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek áll.

(7) A védetté nyilvánításról, a védelem megszüntetéséről és a kérelem elutasításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete határozattal dönt. A védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetése jelen rendelet módosítását és elfogadását követően lesz joghatályos.

(8) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről szóló képviselő-testületi döntésről az érintett ingatlan tulajdonosait és kezdeményezőit jegyző írásban tájékoztatja.

(9) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak megfelelően a helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét (épület, építmény, természeti érték vonatkozásában) az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(10) A védelem alatt álló építményt, ha a védelem az épület vagy építmény egészére (H1) terjed ki az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület”, illetve, ha annak homlokzatára (H2) terjed ki, akkor „Védett homlokzat” feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.

A helyi értékek védelme lehet

a)      egyedi védelem (H);

b)      területi védelem (He).
 

(1) Az egyedi védelem (H) kiterjedhet

a)      az épület egészére (H1);

b)      az épület utcai homlokzatára (H2);

c)      épület tartozékára, illetve egyéb objektumokra (H3).

(2) Az egyedi védelemmel érintett (H1, H2 és H3) ingatlanok jegyzékét a rendelet 4–6. mellékletek tartalmazzák.

(1) A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget az ingatlan nyilvántartás szerinti tulajdonos köteles hagyományokhoz illően jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.
 

(1) A védett épületek, homlokzatok, építmény részletek, objektumok Fonyód jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti elemei, karakterelemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg (eredeti, építéskori állapot szerinti) jellegzetes

a)      tömegformálást és tetőformát;

b)      homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket)

c)      egyedi védett elem által meghatározott utcakép látványának és a településrész szerkezetének feltárulását;

d)      anyaghasználat,

e)      színvilágot.

(2) Az eredeti, építéskori állapot ismeretének hiányában az épület korára és stílusára jellemző módon kell helyreállítani.

(3) A H3 védett épülettartozékok, illetve egyéb védett objektumok Fonyód jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző karakterelemei:

a)      szobrok és keresztek;

b)      képzőművészeti alkotások;

c)      táj- és kertépítészeti alkotások;

d)      egyéb közterületi objektumok;

e)      egyedi tájértékek.

(4) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

(5) A helyi egyedi védett érték környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.

(6) A helyi védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső, mai igényeknek megfelelő átalakítási beavatkozásnál az eredeti szerkezet, valamint a képző- és iparművészeti értéket képviselő alkotórészek, tartozékok, beépített berendezési tárgyak fizikai sérülésével, roncsolásával, védett értékének megváltoztatásával nem járó megoldások alkalmazhatók. Amennyiben az eredeti állapotról adatok rendelkezésre állnak, akkor azokkal harmonizálóan kell a helyreállítási, fejlesztési munkákat elvégezni.

(7) A helyi védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése, szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(8) A helyi védett épület (H1), védett utcai homlokzatú épület (H2) átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, visszaállítása vagy megőrzése a településképi eljárás során követelményként előírható.

(9) A védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe – felújítás, javítás után – vissza kell építeni.

(10) A helyi védett épületeken a történetileg eredeti nyílászáróval azonos anyagú, építészeti értékű és megjelenésű (forma, osztás, szín) nyílászárók létesíthetők.

(11) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzati felületeinek részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.

(12) Az épületek utólagos hőszigetelésénél csak olyan technológia alkalmazható, mely az épület arányait és díszítéseit nem változtatja meg.

(13) Védett épület homlokzatán elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.

(14) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán reklám, hirdető-berendezés nem helyezhető el, kivéve a cégért és a cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja.

(15) A helyi védelem alatt álló objektumok (H3) eredeti formájukban megőrzendők. Kőkeresztek és kőszobrok javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.

(16) A védett épület bontását megelőzően állapotrögzítő dokumentáció készítése szükséges. (lásd 3. §. (6) bekezdésben rögzítetteket)

(17) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

a)      a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján – építészeti értéket nem hordoz,

b)      a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül,

c)      a bontás a teljes műszaki és erkölcsi avultság okán indokolt.

(1) A területi védelem (He) kiterjedhet a település olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, településsziluettre, kilátásra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

(2) A területi védelem (He) alatt álló területek jegyzékét és térképi lehatárolását e rendelet 7–8. melléklete tartalmazza.

(3) A He védett területen meg kell őrizni a település(rész)

a)      jellegzetes szerkezetét,

b)      telekrendszerét, telekstruktúráját;

c)      az utca vonalvezetését;

d)      utcaképét vagy utcakép részletét;

e)      a település- és tájkarakter elemeit.

(4) Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(5) A közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen egy ütemben kell végezni.

(6) Az építmények színezését, annak településképi és színdinamikai megfelelését az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell.

(1) A polgármester a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő önkormányzati hatósági döntésében a helyi egyedi védelem alatt álló építményekre.

(2) Helyrehozatali kötelezettség írható elő különösen, ha

a)      a települési arculatot lerontja az építmény vagy részleteinek műszaki, esztétikai állapota,

b)      olyan berendezést helyeztek el a védett épületen, kerítésen, amely nincs összhangban a településképi követelményekkel.

(3) Polgármester előzetesen írásban hívja fel a telek tulajdonosának figyelmét a (2) bekezdésben foglalt tények fennállásáról. Ha a tulajdonos 60 napon belül nem intézkedik a településképet rontó állapotok megszüntetésében, úgy a polgármester a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a kötelezettség betartatásáról.

(1) Fonyód közigazgatási területén az önkormányzat településképi szempontból meghatározó és településkép védelme szempontjából kiemelt területként jelöli ki:

a)      T1: Bartók Béla utcai villasor és József utca

b)      T2: Települést feltáró és átmenő utak melletti területek

c)      T3: Városközpont területe

d)      T4: Fürdő utca és a Balaton közötti terület

e)      T5: Fonyódliget, Árpád part és a Templom tér

f)       T6: Bélatelep

g)      T7: He terület - Szent István tér

h)      T8: He terület - Templom utca

i)       T9: He terület – Szaplonczay sétány – Béla tér – Bartók B. út és magaspart

j)       T10: Lakó és nyaraló területek

k)      T11: Gazdasági-, kereskedelmi- és szolgáltató terület

l)       T12: közforgalmú és zöldterület

m)     T13: külterület

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

(1) A településen anyaghasználatban, megjelenésben, színezésben a terület karakterét megtartó, ahhoz illeszkedő épület építhető, a meglévő épületek ennek szellemében újíthatók fel. Az egy telken létesülő különálló épületek egymással építészeti összhangban alakíthatók ki, nem alkalmazhatóak a feltűnő, tájidegen építési elemek, mesterkélt, rikító színek.

(2) Fonyód közigazgatási területén használható anyagok:

a)      Látszó szerkezetek: hagyományos, természetes építőanyagok (terméskő, tégla) vakolt és festett szerkezetek, színében visszafogott fémlemez homlokzatburkolatok.

b)      Tetőhéjalás: Alkalmazható cserépfedés, sötét színezett korcolt fémlemezfedés, fazsindely, természetes vagy műpala fedés jellemzően vörös, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.

c)      Homlokzat: vakolt festett homlokzatképzés, tégla vagy terméskő burkolat, visszafogott színű, minőségi táblás homlokzatburkolatok (fém vagy egyéb), vagy ezek kombinációja. Színezésben a történeti színek főszínként történő alkalmazására kell törekedni.

d)      Nem alkalmazhatók:

da) azbeszt tartalmú építőanyag;

db) fénylő, csillogó, rikító felületek;

dc) zöld, kék, sárga vagy élénkpiros (az égett cserép színétől természetellenesen elütő) színű tetőhéjazat;

dd) fő rendeltetési egységen hullámpala, hullámlemez tetőhéjazat;

de) fő rendeltetési egységen pala, hullámpala, hullámlemez homlokzati burkolóelemként;

df) üdülő- és lakóépületen trapézlemez fedés.

(3) Az épületek utólagos hőszigetelését, homlokzatfestését és az utcai tetőfelület héjazatcseréjét nem lehet több részletben, ütemben elkészíteni.

(4) Az épület homlokzatán megjelenő vakolatdísz színe az alapszínnel összhangban kell, hogy legyen.

(5) A telkek közterületi telekhatárán 50%-os áttört kerítés létesíthető, teljesen tömör felületű nem lehet, nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád- vagy műanyag háló nem alkalmazható. Kerítés anyagaként elsősorban fa, kő, tégla és fém használható vagy élősövény kerítés létesíthető.

(6) Meglévő áttört jellegű vagy tömör kerítés felújítása, javítása során a zárt és nyitott felületek aránya nem módosulhat. Meglévő áttört jellegű vagy tömör kerítés korszerűsítése, átalakítása, cseréje során a (9) pontban írtakat kell figyelembe venni.

(7) A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni, kizárólag telekhatáron belül.

(8) Fa- és gerendaház fő rendeltetési egységként nem építhető a településképi szempontból meghatározó területeken, kivéve, ha a fa csak az épület vázszerkezeteként jelenik meg és a homlokzat képzés esetében a 12. § (2) bekezdés c) pontjában (vakolt festett homlokzatképzés) rögzítettek érvényesülnek

(1) A közterületek és a közhasználat számára megnyitott ingatlanok burkolatát, használatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók stb.) és az utcákon, ingatlanokon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.

(2) Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést, melyet a tervezett utcakép bemutatásával kell igazolni.

(3) A településképet meghatározó területeken az ingatlanon elhelyezhető egyéb építmény(ek), (pl.: melléképület) a közterület felől nézve a főépület takarásában helyezendő el.

(4) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a településképi karakter figyelembevételével. Lakóépületek esetében 30-60 fokos magas tető kötelező a főépületen és az utcafront felőli épületeken. Hátranyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű vagy lapos tetős is lehet. 20-30 fokos magas tetős épület akkor létesíthető, ha a szomszédos környezetben szintén hasonló kialakítású épületek állnak. Hátranyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű vagy lapos tetős is lehet. Lapostetős épület akkor létesíthető, ha a szomszédos környezetben és utcaképben szintén lapostetős kialakítású épületek állnak. Lapostetős épület elhelyezése esetén, a lapostető 20 cm vastagságú termőréteggel ellátott zöldtetőként kerülhet kialakításra, legalább a lapostető felületének 80%-án. Utcafronti homlokzaton lapostető attika kialakításával létesíthető, utcaképbe, tájba illeszkedő módon.

(5) A településképileg meghatározó területeken a városkép védelme érdekében:

a)      építmény közterületről látszó homlokzatán parabola antenna nem helyezhető el;

b)      építmény közterületről látszó homlokzatán, tetején klíma berendezése, a mesterséges szellőztetés és az égéstermék-kivezetés berendezései (kivéve tetőkémény), egységei és szerelvényei takarás nélkül nem helyezhetők el;

c)      a közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabadon, vagy védőcsőben vezetett kábel és védődoboz nem helyezhető el, a homlokzatok felújítása esetén a meglévő kábeleket és dobozokat meg kell szüntetni;

d)      melléképület csak a főépület mögött, takarásban helyezhető el. Az építési telken egyéb építmény tetősíkja nem emelkedhet a főépület fölé.

(6) Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. Ennek érdekében építmények illeszkedését

a)      8 m-es megengedett építménymagasságig utcaképbe illesztett utcai homlokzattal;

b)      8 méteres megengedett építménymagasság felett a szomszédős épületek tömegét is bemutató látványtervvel [is igazolni kell.]

(1) Új épületek építése esetén a területre meghatározó karakter hangsúlyozására kell törekedni, és a meglévő épületekhez igazodni, mint tagolt tömeg- és homlokzatkialakítás, jó minőségű anyagokat kell alkalmazni.

(2) Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során javasolt megőrizni az épület eredeti állapotát, arányait, homlokzati megoldásait, tetőformáját, nyílásrendjét, felületeit.

(3) Az eredeti méretű, formájú, osztású, anyagú nyílászáróktól eltérő nyílászáró nem helyezhető el, kivéve az egész épületre készített terv és kivitelezés esetét.

(4) Az erkély, loggia egyenként nem beépíthető, csak a teljes épületre, épületegységre készített homlokzati terv alapján egyidőben kivitelezve.

(5) A területen lapostetős épület nem építhető, a magastető 30° és 60° közötti hajlásszöggel alakítható ki.

(6) Csak épített kerítés létesíthető. A telek közterületi telehatárán álló kerítés az épület architektúrájához illeszkedő formájú, anyaghasználatú lehet.

(1) Új épületek építése esetén a területre meghatározó karakter hangsúlyozására kell törekedni, és a meglévő épületekhez igazodni, mint tagolt tömeg- és homlokzatkialakítás, jó minőségű anyagokat kell alkalmazni.

(2) A területen lapostetős épület nem építhető, a magastető 30° és 60° közötti hajlásszöggel alakítható ki.

(3) Csak épített kerítés létesíthető. A telek közterületi telehatárán álló kerítés az épület architektúrájához illeszkedő formájú, anyaghasználatú lehet.

(1) A területen lapostetős épület nem építhető.

(2) A területen a tetőtér beépítés nem tartalmazhat egynél több szintet.

(3) A meglévő társasházak, többlakásos épületek, üdülőapartman épületek lodzsái nem építhetők be, a nyílászárók egységes szín, anyaghasználat és nyílásrend kiosztása mellett cserélhetők.

(4) Csak épített kerítés létesíthető. A telek közterületi telehatárán álló kerítés az épület architektúrájához illeszkedő formájú, anyaghasználatú lehet.

(1) Új épületek építése esetén, meglévő épületek átalakítása, bővítése során, a tömeg- és homlokzatkialakításánál a Balaton látványának érvényesülését kell elősegíteni. Épületeken átlátszó, áttört elemek, anyagok használatával.

(2) Csak épített kerítés létesíthető. A telek közterületi telehatárán álló kerítés az épület architektúrájához illeszkedő formájú, anyaghasználatú lehet.

A területen lapostetős épület nem építhető.

Új épületek építése esetén, meglévő épületek átalakítása, bővítése során, a tömeg- és homlokzatkialakításánál a Balaton látványának érvényesülését kell elősegíteni. Épületeken átlátszó, áttört elemek, anyagok használatával.

A 9. § előírásait be kell tartani.

A 9. § előírásait be kell tartani.

A 9. § előírásait be kell tartani.

(1) Az épületek homlokzati színezésénél a helyi hagyományokat követő megjelenést kell követni, a településre jellemző (történeti színek) halvány: fehér, sárga, barna és azok árnyalatai, pasztell, természet-közeli színeket.

(2) A homlokzatot vakolni kell. Díszítő elemként a kerámia, a fa, a terméskő és a tégla alkalmazható. Tájidegen burkoló anyagok nem használható. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat, csempe, függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet; illetve ragasztott szabálytalan kőlap.

(1) A tetők tömegének, tetőidom kialakításakor egyszerű formát kell alkalmazni a környezetben jellemző helyi karakter figyelembevételével.

(2) A 8 méternél nagyobb fesztávú szerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30-45 fok között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést vagy sötét tónusú, csillogásmentes felületű, kiselemes hatású feddést kell alkalmazni,

(3) A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel építhetők,

(4) A magastetőt jellemzően cserép mintázatú, (pikkelyes, vagy állókorcos) tetőfedést kell alkalmazni,

(5) Az épületek homlokzatát tagoltan kell kialakítani.

(6) Az épület homlokzatának anyaghasználata során törekedni kell a természetes anyag alkalmazására. Az épület homlokzati kialakításánál igényes fémlemezfedés és burkolat is alkalmazható,

(7) A telkek közterületi telekhatárán maximum 50 cm magasságú tömör: beton, kő, tégla lábazatos, legalább 80 %-ban áttört felületű mezőkkel létesíthető kerítés.

(1) Közterületen a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy helyezhető el, egységes koncepció szerint, a fenntarthatóság és karbantarthatóság szempontok figyelembevételével.

(2) Utcabútorokat, berendezések esetében a minőségi, természetes (fa, kő), valamint műkő és fém anyagok használhatók.

(1) Csak a helyi építési hagyományokkal összhangban lévő, tájba illő, hagyományos szerkezetű és anyaghasználatú épület vagy építmény építhető azokon a területeken, ahol azt a helyi építési szabályzat engedi;

(2) Építményeket a tájba illesztve kell elhelyezni.

(3) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni, építését tájesztétikai vizsgálattal és látványtervvel kell igazolni.

(4) Vízgazdálkodási-, mezőgazdasági-, vagy kertgazdálkodási művelési ágú területeken a tájképi és helyi népi építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a táj jellegét erősítő épületek, építmények építhetők. A kerítés drótfonatos, vagy vadháló lehet.

(5) Külterületi dűlőutak fásításánál elkerülendő a kétoldali fasor telepítése.

(1) Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el. Amennyiben igazoltan az épület egyéb homlokzatán, vagy tetőszerkezetén nem fogható a vételi jel, úgy az épület utcai homlokzatán is elhelyezhető a szerkezet, abban az esetben, ha az elhelyezés előtti kötelező szakmai konzultációt a települési főépítésszel lefolytatták.

(2) Közterületről látható módon antenna csak - a (1) bekezdésben felsorolt védett területek és védett épületek kivételével - azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken 2013. január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült.

(1) Villamosenergia hálózat

a)      Villamosenergia hálózat építése és rekonstrukciója az alábbi területeken csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet:

aa) településközpont, központ területén

ab) kisvárosias lakóterületen

ac) kertvárosias és falusias lakóterületen

ad) üdülőházas és hétvégiházas területen

ae) különleges területen,

af) zöldterületen.

b)      Villamosenergia hálózat rekonstrukciója során, amennyiben a nyomvonal megegyezik a meglévő légvezetékes hálózat nyomvonalával, úgy annak oszloprendszere igénybe vehető az alábbi területeken:

ba) településközpont, központ területén

bb) kisvárosias lakóterületen

bc) kertvárosias és falusias lakóterületen

bd) üdülőházas és hétvégiházas területen

be) különleges területen.

c)      új villamos energiabekötés az ingatlanokra az alábbi területeken csak terepszint alatti csatlakozással oldható meg – akkor is, ha a közhálózat légvezetékes megoldású:

ca) településközpont, központ területén

cb) kisvárosias lakóterületen

cc) kertvárosias és falusias lakóterületen

cd) üdülőházas és hétvégiházas területen

ce) különleges területen,

cf) zöldterületen.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlő hálózat

a)      Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat építése és rekonstrukciója az alábbi területeken csak terepszint alatti elhelyezéssel történhet:

aa) településközpont, központ területén

ab) kisvárosias lakóterületen

ac) kertvárosias és falusias lakóterületen

ad) üdülőházas és hétvégiházas területen

ae) különleges területen,

af) zöldterületen.

b)      új vezetékes elektronikus hírközlési ingatlan-bekötés az alábbi területeken csak terepszint alatti bekötéssel történhet – akkor is, ha a közhálózat oszlopsoros megoldású:

ba) településközpont, központ területén

bb) kisvárosias lakóterületen

bc) kertvárosias és falusias lakóterületen

bd) üdülőházas és hétvégiházas területen

be) különleges területen,

bf) zöldterületen.

c)      az a) pontban írt területek kivételével elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamos energia-elosztási, közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös egyoldali oszlopsorra kell helyezni, amelyre egyben a közvilágítás lámpatestek is elhelyezhetőek.

(3) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában, illetve védőtávolságában.

(4) Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.

(5) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el a földfelszínen.

(6) A tájképvédelem, természetvédelem és művi értékvédelem alatt álló területeken a közmű műtárgyak föld alatti elhelyezése kötelező.

(1) Új transzformátorház kialakításánál a 12. § és 13. § előírásait kell figyelembe venni, fémszerkezetű konténer vagy oszloptrafó nem helyezhető el.

(2) A transzformátorok e rendelet csak településképi bejelentési eljárásban meghozott főépítészi támogatás alapján, önkormányzati engedéllyel telepíthetők.

(1) Az épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző berendezés, stb.) látszó épületgépészeti vezeték és szerelvény nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

(2) Közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabadon, vagy védőcsőben vezetett kábel és védődoboz nem helyezhető el, a homlokzatok felújítása esetén a meglévő kábeleket és dobozokat meg kell szüntetni.

(3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max. 15 fokos kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja. Utcafronti tetőn a napelem, kollektorok elhelyezését kerülni kell. Amennyiben az épület tájolásából adódóan egyéb alárendeltebb, közterületről nem látható tetőfelületre nem telepíthető napelem, napkollektor, úgy a településképi bejelentési eljárás lefolytatása után kiadott hozzájárulás esetén utcafronti tetősíkra is telepíthető.

(4) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(5) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(6) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(7) Napelemek a földre nem telepíthetők.

Fonyód területén plakát, reklám csak reklámhordozó berendezésen helyezhető el, épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető.
 

(1) Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak annak tulajdonosának hozzájárulásával, Fonyód arculatához illeszkedő, egységes koncepció szerint kiválasztott típusú utcabútor szín, anyag és formavilágát a régi, meglévő berendezések lecserélése, vagy újonnan elhelyezendő hirdető- és reklámberendezés vonatkozásában követni, alkalmazni kell.

(2) Minden közterületre szánt telepített reklámhordozó berendezés csak a közmű-szolgáltatókkal történt egyeztetést követően helyezhető el úgy, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterület felülete biztosítva legyen.

(3) Közterületen információs vagy más célú berendezésen nem alakítható ki 9 m2-nél nagyobb reklámok elhelyezésére szolgáló felület.

(4) Közterületi pavilonon, kioszkon kizárólag a forgalmazott terméket népszerűsítő reklám helyezhető el.

(5) Az elhelyezett reklámhordozó és reklámhordozó berendezés folyamatos karbantartása, a berendezés elhelyezésére tulajdonosi hozzájárulással rendelkező feladata és kötelessége.

(6) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

(1) Közterületeken nem gazdasági célú reklámként csak olyan információk, feliratok, megnevezések, jelölések helyezhetők el, melyek célja

a)      kulturális információ közzététele;

b)      idegenforgalmi eligazítás;

c)      közérdekű tájékoztatás;

d)      indokolt esetben mobil irányítótábla kihelyezése szolgáltatások irányjelzésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé:

a)      közművelődési célú hirdetőoszlop;

b)      közérdekű molinó;

c)      önkormányzati hirdetőtábla;

d)      útbaigazító információs tábla;

e)      megállító tábla;

f)       kínáló tábla

g)      irányjelző.

(3) Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel helyezhető ki, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával.

(4) Nyitvatartási idő alatt

a)      egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla, saroküzletnél két megállító tábla;

b)      vendéglátó egységek elé közterületre maximum két kínáló tábla helyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja.

(5) Mobil reklámzászló közterületen nem helyezhető el.

(6) A településkép védelme érdekében nem helyezhető el reklámhordozó a közterületen és közforgalom számára megnyitott magánterületeken vagy onnan látható módon:

a)      kerítésen;

b)      fán, fa védőrácsán;

c)      műalkotáson, illetve annak talapzatán;

d)      közparkban, védett természeti területen, virágágyásban;

e)      szökőkúton, díszkúton, csobogón, ivókúton;

f)       játszótéri eszközön;

g)      nyilvános illemhely építményein;

h)      közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett vagy ragasztott kivitelben;

i)       úttartozékon, közúti jelzőtáblán, közműberendezésen;

j)       középületen, kivéve az ezen e célra kialakított felületen;

k)      parkoló automatán;

l)       közterületen elhelyezett utánfutón;

m)     helyi védelem alatt álló épülete, területen.

(1) Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.

(2) Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.

(3) Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a

a)      cégér;

b)      cégtábla, cégfelirat és címtábla;

c)      zászló.

(4) Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.

(1) A 34. § (3) bekezdésében meghatározott berendezések kialakításának illeszkednie kell az épület

a)      homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához;

b)      színéhez;

c)      arányrendszeréhez;

d)      nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához;

e)      homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.

(2) A 34. § (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét; több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki.

(3) Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges „szoknya” részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat.

(4) Fényreklám sem kirakatban, sem homlokzaton, sem a portál felületén, sem önálló szerkezetként nem helyezhető el, kivéve:

a)      pénzintézetek és pénzváltók árfolyamjelző táblája, mely a kirakat mögött elhelyezhető;

b)      cégér, cégfelirat, cégtábla, mely saját fényforrással rendelkező, egy vagy többoldalú önálló karakterek, vagy doboz mely állandó fénykibocsátású.

(1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.

(2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél, kapukon nem helyezhető el, elhelyezhető azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.

(3) Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel.

(4) Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.

(5) Zászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként max. 1 m² felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.
 

(1) Fonyód rendezvénynaptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag a 12. mellékletben felsorolt helyen kifeszíthető transzparensen (molinón), évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett.

(2) Építési reklámháló bármely településszerkezeti terv szerinti területi besorolásban elhelyezhető az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése és településképi bejelentési eljárás alapján.

(1) A városi főépítész a településkép védelme érdekében a településképi követelményekről tájékoztatást ad, illetve szakmai konzultációt biztosít.

(2) Fonyód Város Önkormányzata – függetlenül a tevékenység építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára – az alábbi esetekben kötelezővé teszi a szakmai konzultációt:

a)      műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen található ingatlant érintő bármely építési tevékenység esetén;

b)      helyi egyedi és területi védelem (He, H1, H2és H3) alatt álló épületek, épületrészek ingatlant érintő bármely építési tevékenység esetén;

c)      településképi szempontból (T1-T16) meghatározó területen található ingatlant érintő bármely építési tevékenység esetén (T területek lehatárolását a 10. melléklet tartalmazza).

d)      Új lakóépület és 300 m2-t meghaladó új, egyéb rendeltetésű épület építése esetében mindenhol.

(3) A konzultáció a vonatkozó építési tevékenység megkezdését, építési eljárást megelőzően, valamint az eljárás során történő tervmódosítás esetén egyaránt kötelező.

(4) A kötelező szakmai konzultáció díj- és illetékmentes.

(5) A szakmai konzultációt az építtető vagy a tervező a 17. mellékletben közzétett formanyomtatványon kezdeményezi a főépítész felé elektronikus úton az építési engedély benyújtása, illetve az egyszerű bejelentés megtétele előtt.

(6) A konzultációhoz:

a)      az e-naplóba vagy ÉTDR-be feltöltésre kerülő tervdokumentációt;

b)      színtervet,

c)      látványtervet,

d)      tömegformálás,

e)      homlokzatalakítás,

f)       utcakép bemutatását tartalmazó tervdokumentáció,

g)      fényképfelvétel(eke)t

h)      egyéb szakhatósági állásfoglalás

(7) A szakmai konzultációról a városi főépítész írásos emlékeztetőt készít, mely alapján nyilatkozik a tervezett építési tevékenység e rendeletben meghatározott településképi megfelelőségéről.

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a 13. mellékletben meghatározott engedélyezési eljárásokat megelőzően.

(1) A településképi véleményezési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét a 15. mellékletben közzétett formanyomtatványon nyújtja be. Kérelmező az eljárást az ÉTDR felületén a megfelelő tervezési folyamat indításával kezdeményezi.

(2) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye a városi főépítész szakmai álláspontján alapul.

(3) A településképi vélemény kialakítása során a Vhr.-ben meghatározottakon túl az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a)      területfelhasználás megfelelősége a környezet szempontjából;

b)      a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés;

c)      kialakult település-, vagy telekszerkezetnek való megfelelőség;

d)      a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőség;

e)      a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség;

f)       magassági illeszkedés, megfelelőség.

(4) Az önkormányzat 15 napon – hiánypótlási felhívás esetén 30 napon – belül adja ki településképi véleményét.

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 14. mellékletben meghatározott esetekben, az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklám és reklámhordozók elhelyezése megkezdése előtt, továbbá az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építményrendeltetési egységei számának megváltoztatása esetén.

(1) A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét a 16. mellékletben közzétett formanyomtatványon nyújtja be. Kérelmező az eljárást az ÉTDR felületén a megfelelő tervezési folyamat indításával kezdeményezi.

(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a települési főépítész szakmai álláspontját megismerve dönt.

(3) A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a)      a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a területfelhasználás megfelelőségét a környezet szempontjából;

b)      a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést;

c)      a településképi megfelelőséget, így különösen

ca) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását;

cb) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,

cc) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

cd) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit,

ce) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítását;

d)      kialakult település- vagy telekszerkezetnek való megfelelőséget;

e)      a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;

f)       a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;

g)      a magassági illeszkedést, megfelelőséget;

h)      az épület rendeltetésének a környezetet nem zavaró megfelelőségét.

(4) A településképi bejelentés tudomásulvétele esetén annak érvényességi ideje 6 hónap, figyelembe véve a R. vonatkozó előírásait.

(5) A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

(1) A polgármester az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megsértése, önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építményrendeltetési egységei számának megváltoztatása településképi bejelentési eljárás nélkül vagy a bejelentéstől való eltérése esetén – a (4) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – Tktv. az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközökről szóló rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően jár el.

(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelmének érdekében, különösen:

a)      az építmények

aa) jó karbantartásának;

ab) homlokzati elemeinek, színezésének védelme;

ac) az egységes megjelenés biztosításának;

ad) külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló tárgyak, egyéb műszaki berendezések eltávolításának;

ae) rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzése érdekében;

b)      az építési övezetre előírt zöldfelület biztosításának érdekében;

c)      a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata érdekében;

d)      építkezések átmeneti állapota esetében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályok érdekében; amennyiben a településképi elem fenntartása, karbantartása, átalakítása, kialakítása vagy használata nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

(3) Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester

a)      a Tktv. az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközökről szóló rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően a felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,

b)      a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

c)      a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése

esetén – a (4) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a Tktv. az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközökről szóló rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően, a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén településképi kötelezést bocsát ki, valamint a Tktv. az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközökről szóló rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően, településkép-védelmi bírság is kiszabható.

(4) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti az Rr ellenőrzésről szóló rendelkezéseiben meghatározott hatóságot.

(1) Fonyód Város Önkormányzata Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester a 47. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településkép védelmi bírsággal sújtja, melynek kiszabása ismételhető.

(3) A településkép-védelmi bírság összege

1.      településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén

a)   természetes személyek esetén 100 000 forint,

b)   jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 200 000 forint,

2.      a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével, a bejelentési dokumentációban vagy a döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően

a)   természetes személyek esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,

b)   jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

3.      a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén

a)   természetes személyek esetén 200 000 forint,

b)   jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000 forint,

4.      a Tktv. 11. § (1) bekezdése szerinti döntésben foglaltak végre nem hajtása esetén

a)   természetes személyek esetén 200 000 forint,

b)   jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(4) A Polgármester Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben eljárva a településképi kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén – a településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása helyett – a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi vagy mással elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.

(5) Polgármester településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Fonyód Város Önkormányzata Képviselő-testülete bírálja el.

(6) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy bejelentésre indul.

(7) A polgármester:

a)      a településképi bejelentési eljárásban hozott döntés végrehajtásának ellenőrzése során vagy

b)      a településképi bejárás során az észleléstől számított 15 napon belül megindíthatja a települési kötelezési eljárást.

(8) A polgármester az eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról, és felhívja nyilatkozattételre.

(9) A településképi kötelezési eljárást az építési tevékenységgel érintett magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentéssel élhet.

(10) A bejelentésben meg kell jelölni

a)      a bejelentő nevét, cégnevét, lakcímét, székhelyét,

b)      a bejelentés tárgyát képező tevékenység megnevezését és

c)      a bejelentés tárgyát képező tevékenység címét természetben vagy helyrajzi számmal.

(11) A polgármester végzésében a jogszabálysértés megszüntetésére megfelelő határidőt, de legfeljebb 120 napot biztosít.

(12) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni a határozatban megjelölt bankszámlaszámra.

(13) A jogsértés elévülése a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény elévülésről szóló rendelkezéseiben rögzítettek alapján.

(1) A védett értékek megóvása, állagának megőrzése, felújítása, rekonstrukciója, a városkép megőrzése, a szép, díszes homlokzatok eredeti állapot szerinti felújítása érdekében Fonyód Város Önkormányzata támogatást biztosíthat.

(2) Az Önkormányzat a településkép-védelmi bírságokból befolyt bevételeket elkülönítetten kezeli, mely keret felhasználásának célja a helyi védelem alatt álló építmények, építményrészek, valamint azok közvetlen környezetének felújítása, helyreállítása, jó karbantartása érdekében végzett munkák megvalósulásának támogatása.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a (2) bekezdésben megjelölt keret felhasználásával és annak kiegészítésével az önkormányzat évente - a költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig - pályázati úton vissza nem térítendő támogatást adhat, mely a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák számlával igazolt költségének legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4) A támogatás célja a magántulajdonban lévő helyi egyedi védelemmel érintett (H1 és H2) építmények vagy építményrészletek, valamint azok közvetlen környezetének felújításának, helyreállításának, jókarbantartásának ösztönzése.

(1) A támogatás igénybe vehető a védettség alá tartozó építmények megőrzését, felújítását szolgáló, a pályázat benyújtásának időpontjában meg nem kezdett kivitelezési munkák finanszírozásához. A pályázat elbírálásáig a pályázat tárgyát képező kivitelezési munka nem kezdhető meg.

(2) A támogatás a védelemmel érintett teljes homlokzat, építmény vagy építményrész, valamint azok közvetlen környezetének helyreállítására, felújítására támogatásként adható.

(3) A támogatás nem adható önállóan nyílászáró cseréjére, árnyékolószerkezet felújítására, cseréjére, tetőhéjazat javítására, felújítására, cseréjére vagy a bádogos szerkezetek javítására, cseréjére.

(4) Helyi védelem alatt álló ingatlanon végzett állagmegóvási, felújítási, illetve a felújítással együtt járó egyéb építési munkálatok esetén - amennyiben a munkálatok végzéséhez közterület-foglalás szükséges - az építtető, illetve a kivitelezője legfeljebb 1 hónap időtartamra mentesül a más önkormányzati rendeletben megállapított közterület-foglalási díj fizetési kötelezettségétől.

(5) A támogatásra pályázhat minden helyi egyedi, H1 és H2 besorolású építészeti értékvédelemmel érintett létesítmény ingatlan tulajdonosa vagyonkezelője. Önkormányzati résztulajdonnal rendelkező társasház esetén felújítási támogatás csak az önkormányzati tulajdoni hányad arányával csökkentett mértékben adható.

(1) Az Önkormányzat részéről nyújtott támogatás minden esetben a saját források kiegészítésére szolgál. A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó az önrész rendelkezésre állását pályázatának benyújtásával egyidejűleg igazolja.

(2) Az önkormányzat a vissza nem térítendő támogatást utófinanszírozási rendszer keretében a munkálatok elvégzése után, a számlák benyújtását követő 15 napon belül a megítélt támogatás arányában a támogatott számlaszámára utalja át.

(3) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.

(1) A támogatási kérelmeket legkésőbb a naptári évet megelőző október hó 31. napjáig lehet benyújtani Fonyódi Polgármesteri Hivatalban. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A támogatás megadásáról és összegről az önkormányzat képviselő-testületéhez jogorvoslattal lehet élni.

(3) A határidőre és a kiírásban szereplő tartalommal beérkező pályázatokat a főépítész a műszaki kollégák közreműködésével nyilvántartásba veszi, és a szakmai szempontok figyelembevételével elbírálásához, döntéshez előkészíti a képviselő-testületnek.

(4) A támogatási kérelmek elbírálásáról az önkormányzat képviselő-testülete az éves költségvetésének jóváhagyását követően dönt.

(5) A Támogatást elnyert pályázókkal a polgármester támogatási szerződést köt. A támogatási szerződés megkötésére a döntést követően 40 napon belül kerül sor.

(6) Műszaki okok, vagy a kivitelezést gátló egyéb tényezők fellépése esetén különösen indokolt esetben a pályázó kérheti a polgármestert az elszámolási határidő meghosszabbítására.

(7) Az elvégzett munka megfelelőségét a főépítész vagy műszaki előadó ellenőrzi, vélemény eltérés esetén az erre felkért építésügyi szakértő véleménye a mérvadó.

(8) A támogatási kérelemhez csatolni kell

a)      a pályázó adatait (név, lakcím, telefonszám, e-mail),

b)      építési engedélyhez kötött munka esetén a jogerős engedélyezési határozatot, bejelentéshez kötött,

c)      fénykép dokumentációt az épület jelenlegi állapotáról,

d)      az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát,

e)      a megpályázott munka leírását és költségvetését, valamint elkészülésének tervezett határidejét,

f)       előzetes kötelezettségvállalást arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel. ill. a kérelmező nyilatkozatát, hogy amennyiben a támogatása nyújtott összeget nem, vagy szakszerűtlenül használja fel- kötelezi magát a támogatás teljes összeg visszafizetésére.

(9) Társasházak és közös tulajdonú ingatlanok esetében az általános feltételeken túl a pályázatnak tartalmaznia kell továbbá:

a)      a lakóközösség közgyűlési határozatát arról, hogy a pályázaton elnyert támogatást valamennyien igénybe kívánják venni;

b)      a szerződéskötésre vonatkozó, a tulajdonostársak képviseletére jogosító meghatalmazást.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő, már megindított véleményezési és bejelentési eljárásokra, továbbá kötelezési eljárásokra és bírságolásokra nem kell alkalmazni.

Hatályát veszti a Fonyód településkép védelméről szóló 12/2019. (VII. 29.) önkormányzati rendelet.

(A melléklet szövegét a(z) 1. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 2. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 3. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 4. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 5. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 6. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 7. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 8. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 9. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 10. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 11. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 12. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 13. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 14. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 15. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 16. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) 17. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)