2015. november 23-i ülésére
| Tárgy: | Előterjesztés a 01/556/2015. számú intézkedéssel kapcsolatosan, dr. Metz József települési képviselő által benyújtott interpellációra adott válasz elutasítása következtében lefolytatandó bizottsági vizsgálatra | |
| Készítette: | Dr. Széll Attila | |
| Előterjesztő: | Óh Zsolt Képviselő és bizottsági tag |
Előzmények
Fonyód Város Polgármestere 2015. augusztus 12. napján, 01/556/2015. számú levelével értesítette az önkormányzat fenntartásában működő intézmények vezetőit és a tulajdonában lévő gazdasági társaságok ügyvezetőit a nyugellátásban részesülő munkavállalók foglalkoztatási tilalmáról. (lásd 1. számú melléklet)
2015. szeptember 19. napján dr. Metz József települési képviselő a fent említett levél hatályos jogszabályi háttere vonatkozásában írásbeli interpellációt nyújtott be (lásd 2. számú melléklet).
Fonyód Város Polgármestere az interpellációra 2015. október 19. napján írásban válaszolt (lásd 3. számú melléklet).
Dr. Metz József települési képviselő a válasz megismerését követően a 2015. november 5. napján megtartott képviselő-testületi ülésen a választ nem fogadta el, melynek következtében a Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testülete névszerinti szavazás útján döntött az interpellációra adott válasz elfogadásáról és 159/2015. (XI.05.) KT határozatával elutasította azt (lásd 4. számú melléklet).
Jogszabályi háttér
Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015. (III.26.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SzMSz) 23. § kimondja:
„(2) a) A Képviselő-testület rendes, munkaterv szerinti ülésén tárgyalt napirendek lezárása után a képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben, továbbá valamely intézkedésről, vagy annak elmaradásáról felvilágosítást kérhet (interpellálhat) amennyiben a kérdést és az interpellációt az ülés napját megelőző 72 (hetvenkettő) órájáig írásban benyújtotta a polgármesterhez, aki gondoskodik a válasz megadására hatáskörrel rendelkező címzetthez történő továbbításáról. Az így benyújtott interpellációt az ülésen érdemben meg kell válaszolni.
b) Amennyiben a felvilágosítás kérése nem az a) pont szerinti eljárásrendben kerül benyújtásra, hanem az ülésen szóban, úgy a válaszadásra az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásrend az irányadó.
(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló amennyiben a válasz az ülés kezdete előtt részére megérkezett írásban, amennyiben az ülésen szóban kerül megválaszolásra szóban nyilatkozik.
(4) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel szavaz a válasz elfogadásáról. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza és a vizsgálatba az interpelláló képviselőt be kell vonni.”
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 32. § (2) bekezdés b) pontja kimondja: „a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;”
Az Mötv. 67. § (1) bekezdés g) pontja értelmében „A polgármester … gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.”
Az Mötv. 68. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.”
Mötv. 42. §-a értelmében „A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.”
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. § (1) bekezdés d) pontja kimondja, hogy „A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha … a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont].”
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 294. § (1) bekezdés g) pontja értelmében:
„g) nyugdíjas munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
gg) rokkantsági ellátásban részesül”
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) a nyugdíjas munkavállalókról az alábbiak szerint rendelkezik:
„7. § (1) E törvény alkalmazásában a kormánytisztviselő, köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
c)29 az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági ellátásában részesül, vagy
d) a 63. § (2) bekezdés f) pontja alapján a felmentését kéri.
(2) A kormánytisztviselő, köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.
(3) A kormánytisztviselő, köztisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.
(4) A 60. § (1) bekezdés j) pontja és 63. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő öregségi nyugdíjra az (1) bekezdés a)-c)pontokban szabályozott esetben jogosult.”
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:112. §-a kimondja:
„(1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.
(2) A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el.
(3) Egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.”
Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól 31/2004. (XII. 1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: vagyonrendelet) 22.§. (5) bekezdése értelmében „A társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, de a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben a társaságok legfőbb szervének kizárólagos hatásköreként fel nem sorolt egyéb kérdésekben a polgármester dönt.”
A Ptk. 3:109. §-a tartalmazza a legfőbb szerv feladat- és hatáskörére vonatkozó részletszabályokat, melyet korábban a Gt. tartalmazott. Ez kimondja, hogy
„(1) A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv.
(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló (a továbbiakban: beszámoló) jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés.
(3) A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt a taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről.
(4) Egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító vagy az egyedüli tag írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.”
Összegzés
Az interpelláció tárgyát képező kérdésben Fonyód Város Polgármestere hatáskörét megalapozó jogszabályi környezet a fentiekben ismertetett módon biztosított lehetőséget az utasítás kiadására, mely tartalmilag nem korlátozza az egyes intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetőinek önálló munkáltatói jogkörét, csupán iránymutatást szab az önkormányzat humánpolitikai célkitűzéseinek érvényesülése érdekében.
Az interpellációra adott írásbeli válasz közlése nem sértette az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 30 (harminc) napos válaszadási kötelezettségre vonatkozó szabályt, azonban az SzMSz 23. §-ában foglalt rendelkezéseket célszerű felülvizsgálni a válaszadásra irányadó eljárásrend egyértelmű megfogalmazása miatt, illetve a paragrafusban lévő bekezdések sorszámozásának korrekciója miatt.
Az ügy érdemi összefoglalása kapcsán felmerült, hogy a hatályos vagyonrendeletet célszerű a Ptk. rendelkezéseivel összhangba hozni, a szükséges korrekciókat elvégezni.
Kérem a Tisztelt Jogi Bizottságot az előterjesztés megvitatására és a mellékelt döntési javaslat elfogadására.
Döntési javaslat
"A 01/556/2015. számú intézkedéssel kapcsolatosan, dr. Metz József települési képviselő által benyújtott interpellációra adott válasz elutasítása következtében lefolytatandó bizottsági vizsgálata"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések
A Jogi Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
A Jogi Bizottság az alábbi javaslatot terjeszti a Képviselő-testület elé:
- Fonyód Város Polgármestere jogosult az intézményvezetőket és a gazdasági társaságok ügyvezetői utasítani az önkormányzati érdek érvényesülése érdekében minden olyan kérdésben, melyet a hatályos jogi szabályozás nem utal kizárólagosan a képviselő-testület hatáskörébe,
- a hatályos jogszabályi környezetben az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata indokolt a jogszabályi hierarchia összhangjának megteremtése érdekében különösen az SzMSz és a vagyonrendelet vonatkozásában.
A Bizottság felkéri az elnököt, hogy a két ülés között történt eseményekről szóló beszámoló keretein belül tájékoztassa a Képviselő-testületet a bizottsági eljárás eredményéről és a hozott döntésről.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal