2017. május 23-i ülésére
| Tárgy: | Előterjesztés a szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alkotásáról | |
| Készítette: | Dr. Hengerné Keresztény Zsuzsanna | |
| Előterjesztő: | Dr. Széll Attila | |
| Véleményező bizottság: | Humán Bizottság, Jogi Bizottság, Pénzügyi Bizottság |
A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015.(II.12.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) nem felel meg maradéktalanul a jogszabályszerkesztés általi elvárásoknak, ezért új rendelet alkotása szükséges, valamint az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy településünk ünnepélyes keretek között fonyódi polgárrá avatja a Fonyódon lakóhellyel rendelkező kiskorúakat és ennek keretében a jogosultak oklevelet, ajándékot vehetnek át. A fonyódi polgárrá avatottak körét és az ezzel járó juttatásokat, valamint a lebonyolítás egyes részleteit javasolt helyi rendeleti szinten szabályozni, hasonlóan a gyermekvállalási támogatáshoz.
HATÁSVIZSGÁLAT
Várható társadalmi hatás
Nincs jelentős társadalmi hatása.
Várható gazdasági, költségvetési hatás
Az önkormányzat számára nem okoz többlet kiadást.
Várható környezeti és egészségi következményei
Nincs negatív hatása.
Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai
Jelenlegi adminisztratív terhet minimális mértékben befolyásolja.
A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei
Magasabb rendű jogszabályoknak való megfeleltetés miatt elengedhetetlen.
INDOKOLÁS
Szükséges és célszerű a hatályban lévő magasabb szintű jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő helyi rendelet alkotása.
Döntéshozói vélemények
| Jogi Bizottság | A Jogi Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek az előterjesztés szerinti rendelet elfogadását. | |
| Pénzügyi Bizottság | A Pénzügyi Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek az előterjesztés szerinti rendelet elfogadását. | |
| Humán Bizottság | A Humán Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek az előterjesztés szerinti rendelet elfogadását. | |
" a szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alkotásáról"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: egészségügyi, sport, szociális kérdések
A Humán Bizottság a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
…. /2017. (V.24.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól.
Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 45.§-ában, 48.§ (4) bekezdés, 58/B.§ (2) bekezdésében, 62. § (2), 92.§ (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdésében, 115.§ (3) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdésében és az Szt. 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) Fonyód Város közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§ (2)-(3) bekezdésében foglalt eltérésekkel, és
b) az Szt. 6. §-a alapján az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Fonyód Város közigazgatási területét tartózkodási helyeként megjelölte.
(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A rendelet hatálya az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a 13. §-tól a 20. §-ig kiterjed Balatonfenyves Község közigazgatási területére is.
2. § (1) Az Önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott hatásköreit Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatában a polgármester átruházott hatáskörben gyakorolja.
(2) E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. §-a az irányadó.
II. FEJEZET
Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások
1. Eljárási rendelkezések
3. § (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. E rendelet hatálya alá tartozó ellátások tekintetében az elektronikus ügyintézés nem alkalmazható.
(2 )A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a), c) g) pontjában, lakásfenntartási támogatás esetén az l) pontjában meghatározott adatait.
4. § (1) A kérelmező a 11.§ (1) bekezdés e) f) és g) pontjában foglaltak kivételével köteles kérelmében a saját és a családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és ezeket igazolni. A jövedelem típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát a jövedelemről tett nyilatkozathoz mellékletként be kell csatolni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemben meg kell jelölni, és a kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott adatokat, nyilatkozatokat, igazolásokat, vagy egyéb dokumentumokat.
(3) A jövedelem igazolható
1. munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz esetén a munkáltató által kiállított, a munkabért terhelő levonásokkal nem csökkentett nettó munkabérre, táppénzre vonatkozó igazolással, amennyiben a nettó bér, a táppénz összegét tartásdíj levonás terheli, úgy ennek összegét az igazoláson külön fel kell tüntetni, a munkabérrel, a táppénzzel együtt folyósított családi pótlék esetében az igazoláson külön fel kell tüntetni ennek az összegét is,
2. munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás esetén a munkaügyi szerv által kiállított igazolással, amelyben fel kell tüntetni a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás nettó összegét és a folyósítás kezdő és várható befejező időpontját,
3. nyugellátás, balesetei nyugellátás vagy egyéb nyugdíjszerű ellátás (a továbbiakban együtt: nyugdíjszerű ellátás) esetén, amennyiben a nyugdíjszerű ellátás összege a tárgyévben nem változott, a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett nyugdíjszerű ellátást igazoló szelvénnyel, vagy a nyugdíjfolyósító szerv igazolásával; amennyiben a nyugdíjszerű ellátás összege a tárgyévben változott, úgy az ellátás összege a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal nem igazolható;
4. a járási hivatal által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás esetén a járási hivatal által kiállított igazolással, melyben fel kell tüntetni a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás nettó összegét és a folyósítás kezdő és várható befejező időpontját.
5. a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, árvaellátás) esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvénnyel, vagy a kifizető szerv által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolással,
6. vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,
7. tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.), ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,
8. ösztöndíj esetén a felsőfokú oktatási intézmény a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi igazolásával;
9. a munkaügyi kirendeltség igazolásával arról, hogy a támogatást igénylő személy, vagy a nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül;
10. az 1)-9) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással,
11. rendszeres jövedelemmel nem rendelkező esetén az erre vonatkozó nyilatkozattal,
12. a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelem esetén az ezt igazoló dokumentummal,
13. amennyiben a 3), 4), 5) és 7) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek utalásra, úgy a jövedelem a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonattal is igazolható, ez esetben a bankszámla kivonat mellé be kell csatolni az érintett nyilatkozatát az ellátásokat terhelő levonások összegére vonatkozóan.
(4) A jövedelemszámításnál irányadó időszakra az Szt. 10. §-ának (2)-(5) bekezdése az irányadó.
(5) A kérelmezőtől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.
5. § (1) A rendszeres támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényeknek, a jövedelmi, a vagyoni viszonyainak a változását a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni.
(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott támogatást meg kell szüntetni. A támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt az Szt. 17. §-a szerint kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Az önkormányzat a hivatalos tudomása vagy környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 4. § (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, a jövedelem az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól rendelkező kormány rendelet szabályai alapján a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
7. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott ellátást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani, a nem havi rendszerességgel adott ellátást az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell kifizetni.
(2) Az ellátásokhoz kapcsolódó kötelezettség teljesítéséről szóló igazolást az ellátás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell benyújtani a határozatot hozó szervhez. A határidő elmulasztásának okát a kérelmezőnek indokolni kell.
2. Az ellátások formái
8. § (1) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokat állapítja meg az e rendeletben meghatározott feltételek szerint
a) köztemetés
b) települési támogatás
c) rendkívüli települési támogatás
(2) A települési támogatás és a 11.§ (1) a) és b) pontjában megjelölt támogatás egészben vagy részben természetbeni ellátás formájában is nyújthatók.
(3) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tüzelő segély, a közüzemi és a térítési díjak, valamint a bérlet kifizetése.
(4) A települési támogatás összegét felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.
(5) Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni az Szt. 25. § (7) bekezdésében foglaltakat.
(6) Ha a felülvizsgálat eredményeként a települési támogatás összege csökkent, vagy növekedett, az új összeget az erről szóló határozat meghozatalát követő hónap első napjától kell folyósítani.
(7) Ha a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a települési támogatás megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
3. Köztemetés
9. § (1) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, ha
a) a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80%-át, egyedülálló esetén annak a 120%-át nem haladja meg,
b) az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik, és
c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjának igazolására a kérelemmel egyidejűleg be kell csatolni a kérelmezőnek az erre vonatkozó nyilatkozatát és a hagyatéki leltárt.
4. Települési támogatás
10. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt önálló ellátásként a szociálisan rászoruló háztartások részére a rászorulók által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez. A képviselő-testület a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a szemétszállítás díjához, a lakbér vagy az albérleti díjhoz lakásfenntartási támogatást nyújt annak a jogosultnak, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 160 %-át, egyedülélő, egyedülálló szülő esetén, valamint ha a háztartásban tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy él a 230%-át, feltéve, hogy a háztartás tagjainak a vagyona nem haladja meg az Szt. 4. § (1) bekezdésében foglalt mértéket. A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amelynek megfizetése a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a helyi lakásfenntartási támogatás kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha a támogatást igénylő életvitelszerűen abban a lakásban él, amelyre tekintettel a támogatást igényli.
(3) Fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó-és adójellegű befizetések, valamint a lakáscélú hiteltörlesztés.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) Helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozottal megosztott lakás részeit, valamint a külön szolgáltatói szerződéssel rendelkező háztartásban élők lakását.
(6) A helyi lakásfenntartási támogatás a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg egy éves időtartamra.
(7) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát
a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről,
b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról,
c) annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli, és
d) arról, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz igényli.
(8) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a bérletben, az albérletben vagy a társbérletben élők esetében a bérleti, az albérleti vagy a társbérleti szerződést, a villanyáram-, víz-, gáz-, szemétszállítás díjához nyújtott támogatás esetén az Szt. 18.§ l) pontjának la) alpontjában megjelölt adatot.
(9) A támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani.
(10) A helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személynek a helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni,
a) ha abban a lakásban, melyre tekintettel a támogatás megállapításra került, életvitelszerűen nem lakik,
b) ha a lakcíme megváltozik,
c) ha elhalálozik, vagy
d) ha a háztartásában a jövedelem tekintetében olyan változás áll be, amelynek következtében a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a támogatásra való jogosultságként megállapított jövedelemhatárt meghaladja.
(11) A támogatást a (9) bekezdés szerinti változás, illetve haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(12) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
(13) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adatokat.
(14) Az önkormányzat elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról a szolgáltatóknak.
Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell
a) a határozatot hozó szerv megnevezését,
b) a határozat számát,
c) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,
d) a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,
e) az Szt. 18. § l) pont la) alpontjában meghatározott azonosító adato(ka)t,
f) a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,
g) a támogatás havi összegét,
h) amennyiben az nem azonos a g) pont szerinti összeggel, akkor a támogatás folyósításra
kerülő összegét azon hónapok megjelölésével, amelyekre tekintettel a folyósításra sor kerül,
i) a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.
Amennyiben a támogatás jogosultja társasházi fogyasztó, az adatszolgáltatás során az e) pont tekintetében a társasház szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot kell megadni.
(15) A települési támogatás előrefizetős mérőkészülék feltöltésére nem vehető igénybe.
(16) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított települési támogatásban részesülő köteles a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérni a védendő fogyasztói nyilvántartásba vételét és az erről szóló igazolást bemutatni a 7.§ (2) bekezdése szerint.
5. Rendkívüli települési támogatás
11. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.
A rendkívüli települési támogatás formái:
a) átmeneti segély
b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
c) temetési segély
d) közlekedési támogatás
e) aktív korúak ellátásában részesülők közlekedési támogatása
f) gyermekvállalási támogatása
g) fonyódi polgárrá avatás
(2) Elsősorban azok a személyek kaphatnak
· átmeneti segélyt, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon – önhibájukon kívül - nem tudnak gondoskodni,
· rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, akik alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár, várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt anyagi segítségre szorulnak,
· temetési segélyt, akik a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodtak annak ellenére, hogy arra nem voltak kötelesek, vagy tartásra kötelesek voltak ugyan, de a temetési költségek viselése a saját és a családjuk létfenntartását veszélyezteti.
(3) Rendkívüli települési támogatás kérelemre, vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a 4. §-ban meghatározottakat, továbbá
a) átmeneti segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylése esetén a rendkívüli élethelyzetet, kiadásokat igazoló dokumentumokat ( pl. gyógyszerszámlák, végszámla, térítési díj számlája, orvosi igazolás, stb.)
b) temetési segély esetén a kérelmező nevére kiállított eredeti temetési számlát. A temetési segélyről döntő határozathoz csatolni kell az eredeti számlát, melyre fel kell vezetni a határozat számát.
A kérelemben meg kell jelölni az igényelt rendkívüli települési támogatás formáját.
(5) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás az (1) és (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén – egyszeri alkalommal, vagy időszakosan - akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülélő, egyedülálló esetén annak 200%-át, az (1) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás esetén 160%-át, egyedülélő, egyedülálló esetén 230%-át nem haladja meg és a kérelmező és családja az Szt. 4. § (1) bekezdése szerinti vagyonnal nem rendelkezik.
(6) Különösen indokolt esetben ( vis-maior) az (5) bekezdés szerinti jövedelmi jogosultsági határtól – az eset összes körülményeire, illetve az önkormányzat mindenkori anyagi teherbíró képességére figyelemmel – el lehet térni úgy, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.
(7) Az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig, egyedül élő esetén annak a 150%-áig, vagy – különös méltánylást érdemlő esetben - az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség teljes összegéig terjedhet, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatás összege a helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség összegének 21%-ánál alacsonyabb nem lehet.
(8) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét jelenti.
(9) A (2) bekezdés alkalmazásában önhibaként kell értékelni az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködés elmulasztását is.
(10) A (8) bekezdés alkalmazásában költségként kizárólag az elhunyt eltemettetésével kapcsolatos közvetlen költségek vehetők figyelembe.
(11) Átmeneti segély keretében igényelhető tűzifa egy fűtési szezonban legfeljebb három alkalommal igényelhető. Fűtési szezon minden év október 15- március 15. közötti időszak.
(12) Különösen indokolt esetet (pl.: betegség, élelmiszerhiány, gyógyszerhiány, tüzelőhiány, elemi csapás, tűzeset) kivéve nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás annak a kérelmezőnek, aki vagy akinek a családjában élő bármely személy a kérelem benyújtásának napját megelőző egy éven belül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét elérő mértékű rendkívüli települési támogatásban már az önkormányzattól részesült.
(13) Amennyiben a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem teljesítése soron kívüliséget igényel és a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi igazolás, nyilatkozat vagy egyéb irat beszerzése késedelmet nem tűrő, a kérelmezőre nézve helyrehozhatatlan következménnyel járna, vagy a támogatás hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné, úgy a rendkívüli települési támogatás megállapítható a kérelmező anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata alapján e rendeletben írt általános eljárási szabályok mellőzésével.
A kérelemhez becsatolandó igazolásokat, nyilatkozatokat és az egyéb iratokat a kérelem megállapítását követően haladéktalanul pótolni kell. Ennek elmulasztása esetén az Szt-nek a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(14) Amennyiben alappal feltételezhető, hogy a kérelmező az átmeneti segély, vagy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét nem a kérelmében megjelölt célra fordítja, vagy a kérelmező kérelmében kifejezetten megjelöli, hogy a támogatást természetbeni ellátásként kéri, úgy az ellátást természetbeni ellátásként kell megállapítani. Ez esetben a rendkívüli települési támogatást a helyi alapellátásokat biztosító intézmény (a továbbiakban Szociális Központ) közreműködésével kell a jogosult személy rendelkezésére bocsátani.
Az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felhasználását a kérelmező köteles igazolni a 7.§ (2) bekezdése szerint.
Amennyiben a támogatás természetbeni ellátásként tűzifában kerül megállapításra, úgy a rendkívüli települési támogatás a Fonyódi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság útján kell biztosítani az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül.
A rendkívüli települési támogatás összegének felhasználásáról a Szociális Központ a felhasználást követő 8 napon belül köteles elszámolni az önkormányzat felé.
(15) A 12.§ (7) bekezdésében megállapított összeghatároktól eltérően, a 12. § (6) bekezdés szerinti rendkívüli élethelyzetre tekintettel, különösen indokolt esetben a nyugdíjminimum ötszöröséig terjedő összegű készpénz is nyújtható rendkívüli települési támogatás keretében.
(16) Az önkormányzat az erre irányuló kifejezett kérelem esetén különösen indokolt esetben (kórházi ellátás, hajléktalan szálló, munkaügyi kirendeltség… stb.) a rendkívüli települési támogatást természetbeni szociális ellátásként belföldi tömegközlekedési utazási jegy formájában is biztosíthatja. A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemben meg kell jelölni az utazási jegy felhasználásának célját.
(17) A rendkívüli települési támogatás nyújtására vonatkozó általános ügyintézési határidő 15 nap.
12. § (1) Az önkormányzat a fonyódi származású és fonyódi lakóhellyel rendelkező újszülött törvényes képviselőjét egyszeri, vissza nem térítendő gyermekvállalási támogatásban részesíti.
A gyermekvállalási támogatás mértéke gyermekenként 40.000.-Ft.
A kérelmet a gyermek(ek) törvényes képviselője nyújthatja be.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fonyódi újszülött az, akinek a születési anyakönyvi kivonatában a fonyódi származási hely van feltüntetve.
(3) A gyermekvállalási támogatás a gyermek születésétől számított 30 napon belül igényelhető, különös méltánylást érdemlő esetben ettől el lehet térni. Különös méltánylást érdemlő eset pl. a születést követően az anya, illetve a gyermek egészségi állapotában bekövetkező olyan körülmény, ami nem teszi lehetővé a kérelem 30 napon belüli benyújtását. A 30 napon túl beadott kérelemhez csatolni kell a késedelem okát igazoló dokumentumokat.
A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolatát.
12/A.§ (1) Fonyód Város Önkormányzata minden év május utolsó vasárnapján a Városi Kulturális Központ (továbbiakban VKK) rendezésében megtartott ünnepélyes keretek között fonyódi polgárrá avatja az avatást megelőző év április 1. napjától az avatás évének március 31. napjáig fonyódi lakcímet, vagy bejelentett fonyódi tartózkodási helyet létesítő minden fonyódi 14 éven aluli gyermeket a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén.
(2) Fonyód Város Polgármestere minden év április 15. napjáig a lakcímnyilvántartás adatai alapján értesíti a jogosult gyermek törvényes képviselőjét a juttatás igénybevételének módjáról és az értesítéshez csatolja az erre rendszeresített kérelem nyomtatványt.
(3) A kérelem beérkezésének határideje az avatás évének április 30. napja. A kérelmet a Fonyódi Polgármesteri Hivatalban személyesen, vagy postai úton lehet benyújtani. Fonyódi polgárrá avatásban az az (1) bekezdésben meghatározott gyermek részesülhet, akinek törvényes képviselője a megadott határidőig benyújtja a kérelmet.
(4) Fonyód Város Polgármestere az avatás évének május 10. napjáig határozatban dönt a kérelmekről. A határozatnak tartalmaznia kell az avatás helyét, idejét, az avatáshoz kapcsolódó juttatás átvételének módját. A határozatot Fonyód Város Polgármestere megküldi a Fonyódi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda vezetőjének és a VKK intézményvezetőjének, aki gondoskodik az ünnepélyes átadás (1) bekezdés szerinti időpontban történő megszervezéséről.
(5) A fonyódi polgár címhez az oklevél mellett egyszeri 10.000.-Ft-os támogatást kell nyújtani, mely utalvány formájában is adható.
(6) A pénzbeli támogatást, vagy az utalványt a gyermek törvényes képviselője az avatáson, vagy a határozat bemutatásával a polgármesteri hivatal pénzügyi irodáján veheti át az avatás évének július 31. napjáig.
12/B.§(1) Az önkormányzat a Palonai Magyar Bálint Általános Iskolába, vagy a közigazgatási területén lévő középfokú oktatási intézménybe a nappali oktatás munkarendje szerint járó gyermek számára, közlekedési támogatást állapít meg természetbeni ellátásként tanuló bérletjegy vásárlásával a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye és az általános
iskolája, középfokú oktatási intézménye (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény) közötti tömegközlekedés költségeinek átvállalása érdekében,
a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
b) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, amennyiben a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza.
(2) A támogatás az (1) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülése esetén is csak akkor nyújtható, ha a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye és az oktatási intézménye közötti távolság a támogatás nyújtását indokolttá teszi. A támogatás indokolt, ha a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye és az oktatási intézménye közötti legrövidebb közúton mért távolság az 1 km-t meghaladja.
(3) A támogatást a tanév egészére, vagy a tanév meghatározott hónapjaira kell megállapítani.
(4) A tanév egészére szóló támogatás kezdő napja a tárgy tanév szeptember 1. napja, utolsó napja a tárgy tanév június 30. napja.
(5) A tanév meghatározott hónapjaira megállapított támogatás kezdő napja a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap első napja.
(6) A tanév meghatározott hónapjaira megállapított támogatás utolsó napja a kérelemben megjelölt hónap utolsó napja, mely azonban nem lehet későbbi időpont általános iskolás, vagy középfokú oktatási intézményben tanuló gyermek esetében, mint a tárgy tanév június 30. napja.
(7) A tanév egészére szóló támogatás iránti kérelmet a tárgyév augusztus 15. napjáig kell benyújtani.
(8) Amennyiben a kérelmező a tanév egészére szóló támogatás iránti kérelmét a (7) bekezdésben megjelölt határidőt követően nyújtja be, úgy a támogatás megállapítására az (5) és (6) bekezdés rendelkezése az irányadóak.
(9) A tanuló bérletet havi és/vagy negyedéves bérlet formájában folyamatosan kell biztosítani a támogatás időtartama alatt, melyről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(10) Amennyiben a mindenkor érvényes menetrend alapján biztosított a gyermeknek a lakóhelyétől vagy a tartózkodási helyétől az oktatási intézményébe történő átszállás nélküli közvetlen eljutási lehetősége, úgy a gyermek számára egy fajta, az átszállás nélküli közvetlen eljutási lehetőséget biztosító tömegközlekedési eszközre érvényes bérletet kell biztosítani.
(11) Ha a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye a támogatás időtartama alatt az önkormányzat illetékességi területén belül megváltozik, és a gyermek továbbra is az (1) bekezdésben megjelölt oktatási intézménybe jár a nappali oktatás munkarendje szerint, a közlekedési támogatást a már kiállított bérlet érvényességének lejártát követően a gyermek új lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megfelelően kell nyújtani a támogatást megállapító határozat megfelelő módosításával, a támogatást megállapító határozatban megjelölt időpontig.
12/C. § (1) Az önkormányzat a településen élő azon aktív korúak ellátásában részesülőknek, akiknek ellátása nem szünetel, közlekedési támogatást állapít meg természetbeni ellátásként Fonyód közigazgatási területén közlekedő buszjáratokra helyközi és helyi járatra szóló bérletjegy vásárlásával.
(2) A támogatás a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap első napjától állapítható meg hat hónapos időtartamra.
(3) A kérelmet folyamatosan lehet benyújtani.
(4) A kérelemhez csatolni kell az aktív korúak ellátását megállapító szerv igazolását az erre rendszeresített nyomtatványon.
(5) A bérlet a határozat bemutatásával minden hónap 5. napjáig a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodáján vehető át.
(6) A jogosultsági feltételek megszűnése esetén a támogatást a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
III. FEJEZET
Szociális szolgáltatások
1. Az ellátások formái
13. § (1) Az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) nappali ellátás, és
e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
(2) Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, a nappali ellátást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Alapszolgáltatási Központ útján látja el.
2. A szociális alapszolgáltatások iránti kérelem benyújtásának módja
14. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. A szociális alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központhoz kell benyújtani a külön jogszabályokban meghatározott tartalommal, mellékletekkel és igazolásokkal együtt.
3. Külön eljárás nélküli ellátás
15. § (1) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása.
(2) A külön eljárás nélküli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő
a) önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg,
b) a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli ellátása indokolt, vagy
c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli ellátása vált szükségessé.
(3) A soron kívüli ellátás iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet.
(4) Ha soron kívüli ellátás igénye merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról.
4. Megállapodás
16. § (1) Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás igénybevételének megkezdése előtt – a családsegítés kivételével – az ellátást igénylővel vagy törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.
(2) A megállapodás az Szt. 94/C.§ (3) bekezdésén túl tartalmazza
a) az ellátás szüneteltetése esetén (különösen betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettséget,
b) az ellátás megszüntetésének eseteit, és
c) a döntésekkel szembeni jogorvoslati lehetőséget.
5. Az ellátás megszűnésének esetei és módjai
17. § (1) Az intézményvezető az ellátást megszünteti, ha
a) az ellátás biztosításának feltételei már nem állnak fenn,
b) az igénybevevő vagy törvényes képviselője kezdeményezi,
c) az igénybevevő az ellátási területről elköltözik,
d) az igénybevevő a szociális intézményben elhelyezést nyer,
e) az igénybevevő a megállapodásban foglaltakat megszegi,
f) az igénybevevő a házirendet ismételten és súlyosan megszegi, vagy
g) az igénybevevő meghal.
(2) Az intézményvezető az ellátást megszünteti az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, ha az igénybevevő egészségi állapotában beállt változás (különösen javulás, felgyógyulás), vagy az igénybe- vevő körülményeiben beállt változás következtében az igénybevevő további ellátása már nem indokolt.
6. Étkeztetés
18. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az önkormányzat, akik azt önmaguknak, vagy önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(2) Étkeztetésre jogosult az, aki
· koruk,
· egészségi állapotuk,
· egészségkárosodott, valamint csökkent munkaképességűek,
· az az ágyhoz kötött személy, akinek ez az állapota tartósan, előreláthatóan 3 hónapot meghaladó időtartamú,
· krónikus betegségben szenvedő vagy tartós gyógykezelés alatt álló személy, akinek háziorvosa, egyéb alapszolgáltatás igénybevétele mellett, javasolja az étkeztetés biztosítását,
· az a személy, aki részére gondozási szükséglet megállapításra került, és egyéb alapszolgáltatás igénybevétele mellett háziorvosa javasolja részére az étkeztetés biztosítását,
· az a személy, aki ételei elkészítésében állandó segítségre szorul
· fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában részesülő személy,
· az a pszichiátriai beteg, aki
· gondnokság alatt áll,
· korábban szakosított intézményi elhelyezett volt
· aki tartós, legalább három hónapot meghaladó gyógykezelés alatt áll, és ételei elkészítéséhez állandó segítségre szorul, és jogosultsága legalább hat hónapra áll fenn
· pszichiáter szakorvos szakvéleményével igazolt szenvedélybetegségben szenvedő személy
· hajléktalan személy
· ápolási díjban részesül, de az ápolt személlyel kapcsolatos teendők miatt a meleg étel előállításáról nem tud gondoskodni.
(3) Az ebéd házhoz szállítására jogosult az
a) aki koránál fogva nem képes az ebédet házhoz szállítani,
b) aki egészségi állapota miatt nem tudja az ételt hazaszállítani és ezt a tényt háziorvosa igazolja, és a vele együtt élő családtagja írásbeli nyilatkozata alapján nem vállalja az étel napi rendszerességgel történő házhoz szállítását, vagy
c) akinek esetében nem biztosított a lakóhelye és az étel kiosztásának helye közötti átszállás nélküli megfelelő tömegközlekedési eszköz igénybevétele, és a vele együtt élő családtagja írásbeli nyilatkozata alapján nem vállalja az étel napi rendszerességgel történő házhoz szállítását.
7. Térítési díj
19.§ (1) Térítési díjat kell fizetni a szociális alapszolgáltatások esetében
a) szociális étkeztetésnél
b) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
(2) A térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek megfizetni.
(3) A szociális alapszolgáltatások intézményi térítési díját az önkormányzat 1. melléklet szerinti tartalommal határozza meg.
(4) A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díj csökkentésének önkormányzat által meghatározott mértékét, szabályait a 2. melléklet tartalmazza.
(5)A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díját az igénybevétel napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.
20. § (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén kérelemre a 19. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a személyi térítési díj az Szt. 115. § (3) bekezdésében foglaltak szerint tovább mérsékelhető, illetve elengedhető maximum 3 hónap időtartamra. A kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél lehet benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülmény akkor állapítható meg, ha a jogosult személyi-, különösen vagyoni körülményeire figyelemmel az Alapszolgáltatási Központ vezetője és a jogosult lakóhelye szerinti illetékességi területen működő családsegítő e körülmények fennállását egybehangzó nyilatkozattal alátámasztja.”
(3) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre vonatkozó döntést a Képviselő-testület a Polgármesterre átruházza.
8. Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal
21. § (1) Az önkormányzat Helyi Szociálpolitikai Kerek Asztalt – továbbiakban Kerek Asztal – hoz létre a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérésére.
(2) A Kerek Asztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. Az ülés összehívásáról a polgármester gondoskodik. Össze kell hívni az ülést bármely tag indítványára.
(3) A Kerek Asztal tagjai a polgármester, a Jogi és Humán Bizottság képviselő tagjai, továbbá a Szociális Központ vezetője és Fonyód közigazgatási területén működő humanitárius szervezetek képviselői.
(4) A Kerek Asztal ülésének meghívóját az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kell kiküldeni. Ebben a tervezet napirendi pontokat, azok előadóját meg kell jelölni. Ehhez az írásbeli beszámolót, előterjesztést mellékelni kell. Az ülés napirendjéhez bármely tag tehet javaslatot. Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Polgármesteri hivatal szociális ügyeket ellátó ügyintézőjét. Az ülés összehívásával megbízott, illetve a javaslatot tevő más személyt és szervezetet is meghívhat, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.
(5) A Kerek Asztal üléséről, az ott elhangzottak lényegéről jegyzőkönyvet kel vezetni. A jegyzőkönyvvezető személyére az ülés összehívásával megbízott tesz javaslatot, és gondoskodik az egyéb szervezési feladatokról, valamint kijelöli a napirend előadóját, a napirend írásbeli elkészítőjét
IV. Fejezet
22. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Fonyód Város Önkormány-
zatának a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2015. (II.12.) rendelete.
Hidvégi József Dr. Széll Attila
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetve: 2017. május 25.
Dr. Széll Attila
jegyző
1. melléklet a szociális ellátások helyi szabályairól szóló ..../2017. (V.24.) önkormányzati rendelethez
A szociális alapszolgáltatások
intézményi térítési díjának mértéke
1. Szociális étkeztetés intézményi térítési díja:
Helyben fogyasztással vagy saját elvitellel: 815 Ft/fő/ellátási nap
Az igénybevétel helyére történő szállítással: 930 Ft/fő/ellátási nap
2. Házi segítségnyújtás intézményi térítési díja: 810 Ft/óra
3. Idősek nappali ellátása intézményi térítési díja: 825 Ft/fő/nap
4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézményi térítési díja:
105 Ft/fő/ellátási nap
2. melléklet a szociális ellátások helyi szabályairól szóló …../2017. (V.24.) önkormányzati rendelethez
A szociális alapszolgáltatások
Személyi térítési díj csökkentésének szabályai
1. Szociális étkeztetés 2017. évben
Havi rendszeres jövedelem (Ft/hó) | Helyben fogyasztás és elvitel esetén (Intézményi térítési díj: 815 Ft/fő/nap) | Kiszállítással (Intézményi térítési díj: 930 Ft/fő/nap) |
| |||
Fizetendő összeg (Ft/nap) | Kedvezmény mértéke (%) | Fizetendő összeg (Ft/nap) | Kedvezmény mértéke (%) | |||
1 – 35.500 | 100 | 88 | 215 | 77 | ||
35.501-42.700 | 140 | 83 | 255 | 73 | ||
42.701-57.100 | 195 | 76 | 310 | 67 | ||
57.101-68.500 | 290 | 64 | 405 | 56 | ||
68.501-87.000 | 450 | 45 | 565 | 39 | ||
87.001-116.000 | 610 | 25 | 725 | 22 | ||
116.001 < | 815 | 0 | 930 | 0 | ||
2. Házi segítségnyújtás 2017. évben
Havi rendszeres jövedelem (Ft/hó) | Fizetendő összeg (Ft/nap) (Intézményi térítési díj: 810 Ft/ óra) | Kedvezmény mértéke (%) |
0 – 42.750 | 0 | 100 |
42.751 – 71.250 | 0 | 100 |
71.251 – 114.000 | 0 | 100 |
114.001 < | 0 | 100 |
3. Idősek nappali ellátása 2017. évben
Havi rendszeres jövedelem (Ft/hó) | Fizetendő összeg (Ft/nap) (Intézményi térítési díj: 825 Ft/ óra) | Kedvezmény mértéke (%) |
0 – 42.750 | 0 | 100 |
42.751 – 71.250 | 0 | 100 |
71.251 – 114.000 | 0 | 100 |
114.001 < | 0 | 100 |
4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2017. évben
Havi rendszeres jövedelem (Ft/hó) | Fizetendő térítési díj (Ft/nap) (Intézményi térítési díj: 105 Ft/fő/nap) | Kedvezmény mértéke (%) |
2017. év | 2017. év | |
0 – 50.000 | 0 | 100 |
50.001 – 77.500 | 30 | 78 |
77.501 – 93. 000 | 50 | 63 |
93.001 – 108. 500 | 60 | 56 |
108.501 – 124.000 | 70 | 48 |
124.001< | 80 | 41 |
A szociálisan nem rászorult személy által fizetendő térítési díj: 100 Ft/nap.
3. számú melléklet a települési támogatás összegéről a …../2017. (V.24.) önkormányzati rendelethez
Egy főre jutó jövedelem/hó | Támogatás összege |
0.-Ft – 7.600.-Ft | 5.000.-Ft |
7.601.-Ft – 15.200.-Ft | 4.500.-Ft |
15.201.-Ft – 22.800.-Ft | 4.000.-Ft |
22.801.-Ft – 30.400.-Ft | 3.500.-Ft |
30.401.-Ft – 38.000.-Ft | 3.000.-Ft |
38.001.-Ft – 45.600.-Ft | 2.500.-Ft |
Egyedülélő, egyedülálló szülő esetén, valamint ha a háztartásban tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy él
Egy főre jutó jövedelem/hó | Támogatás összege |
0.-Ft – 10.925.-Ft | 5.000.-Ft |
10.926.-Ft – 21.850.-Ft | 4.500.-Ft |
21.851.-Ft – 32.775.-Ft | 4.000.-Ft |
32.776.-Ft – 43.700.-Ft | 3.500.-Ft |
43.701.-Ft – 54.625.-Ft | 3.000.-Ft |
54.626.-Ft – 65.550.-Ft | 2.500.-Ft |
Határidők, felelősök:
Határidő: 2017. 05. 25.
Felelős: Dr. Széll Attila