• Főoldal
• EDtR
• Tudásbázis
• Kapcsolat

Tárgy:		Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szervezeti- és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása
Készítette:		dr. Keszericze Bernadett jegyző
Előterjesztő:		dr. Keszericze Bernadett jegyző

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdése alapján „A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.”

A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet felülvizsgálata, megalkotása során figyelemmel kell lenni a Mötv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemekre, valamint a Mötv. további azon rendelkezéseire, amelyek felhatalmazást adnak az önkormányzat képviselő-testülete számára bizonyos tárgykörök szervezeti és működési szabályzata keretein belül történő szabályozására.

A Mötv. 53. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:

a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;

b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;

c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;

d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;

e) a nyilvánosság biztosításáról;

f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;

g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról;

h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;

i) a közmeghallgatásról;

j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;

k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;

l) a képviselő-testület bizottságairól.”

 

Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015. (III. 26.) önkormányzati rendeletének felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a rendelet módosítása több szempontból is indokolt, szükséges.

A Mötv. által meghatározott kötelező tartalmi elemeken túl a testület működésének  hatékonyabbá és gördülékenyebbé tétele érdekében több nem kötelező elem szabályozása is célszerű, valamint javaslatot teszek új bizottsági szervezeti struktúra létrehozására is.

Fentiekre tekintettel javaslom, hogy a képviselő-testület új rendeletet alkosson a szervezeti és működési szabályzatáról az előterjesztés melléklete szerinti rendelet tervezetnek megfelelő tartalommal.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése előzetes hatásvizsgálat elkészítését rendeli el, tekintettel a szabályozás várható következményeire. A Jat. 17. § (2) bekezdése nevesíti azokat az elemeket, amelyeket hatásvizsgálat során figyelembe kell venni:

1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:

a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: nem releváns,

b) környezeti és egészségi hatás: nem releváns,

c) adminisztratív terheket befolyásoló hatás: csekély mértékű

2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A rendelet megalkotását magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés, valamint a képviselő-testület működésének hatékonyabbá tétele indokolja. A jogalkotás elmaradásának várható következménye jogszabály alkotás elmulasztása miatti törvényességi észrevétel.

3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

rendelkezésre állnak.

 

A Jat. 18. §(1) bekezdése értelmében a jogszabály tervezetéhez indokolást kell csatolni, melyben a jogszabály előkészítője bemutatja azokat az okokat, célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait és álláspontját az indokolás közzétételéről. A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 21. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást - a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján - nem kell közzétenni, ha a jogszabály jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható.

 

Az előzetes hatásvizsgálat alapján, figyelemmel az IM rendeletben foglaltakra, a rendelet tervezet indokolásának közzététele nem szükséges.

Kérem a T. Képviselő-testületet a melléklet szerint a rendelet elfogadására. A rendelet megalkotásához minősített szavazat többség szükséges.

 

 

Melléklet: a rendelet-tervezete

Döntési javaslat

"Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szervezeti- és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása"

Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések
A Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testülete a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.

 

Fonyód Város Önkormányzata Képviselő-testületének

.../…. (….....) önkormányzati rendelete   a szervezeti és működési szabályzatról

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról ( Egységes szerkezetben a 1/2018.(II.15.),11/2016. ( VI.27. ) önkormányzati rendeletekkel )

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Fonyód Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: HU-Fonyód 8640, Fő utca 19.
(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.fonyod.hu
(4) Az Önkormányzat hivatalos lapjának megnevezése: „Fonyódi Hírmondó”

2.§ (1) Az Önkormányzat jelképei:

1. Fonyód város címere, amely 1. melléklete szerint alul csúcsban végződő pajzs. Alapszíne: kék. Alsó részében öt, hármas hullámvonalon jobbra haladó kétárbocos háromszögletű vitorlázatú dereglye. A pajzs tetején balra tekintő nyitott rostélyú arany sisak. Tetején kitárt szárnyú sas. A pajzsot két oldalról három-három aranyszínezetű akantuszlevél díszíti. A pajzs és az akantuszlevelek által határolt rész vörös, illetve kék színű.
2. Fonyód város zászlója, amely függőleges síkon két egyenlő részre osztott kék-sárga színű, alul sárga rojttal díszített, melynek közepén a város címere, alatta verzál betűs „Fonyód” felirat helyezkedik el.
3. Fonyód város pecsétje, melynek lenyomata Fonyód város címerét, köríven Fonyód Város Önkormányzata feliratot tartalmazza és a protokoll, valamint ünnepi események alkalmával használható
   (2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet határozza meg.

3. § (1) Az Önkormányzat ünnepei:

1. Fonyód várossá avatásának napja: március 15. napja,
2. Fonyód napja: augusztus 20. napja.

(2) Az Önkormányzat által alapított kitüntetéseket, elismerő díjakat, címeket külön rendelet határozza meg.
(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A polgármester a tisztséget jelképező, az esemény jelentőségét hangsúlyozó „polgármesteri láncot” viselheti a nemzeti és helyi ünnepeken, valamint kiemelkedő események, ünnepségek vagy rendezvények alkalmával.

1. Romániában (Erdélyben): Borszék (Borsec) várossal,
2. Németországban: Leipheim várossal,
3. Szlovákiában: Érsekújvár (Nové Zámky) várossal,
4. Belgiumban: Mettet várossal,
5. Lengyelország: Krotoszyn várossal.

1. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatinak ellátása

5. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek és a jogszabályokban ráruházott kötelező feladatok ellátását (a továbbiakban: feladatellátás) az általa alapított költségvetési intézményei, gazdasági társaságai, társulásai útján, és a piaci viszonyok között működő gazdasági társaságok által nyújtott szolgáltatások igénybevételével biztosítja a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott feltételek megléte esetén, a törvényben meghatározott módon.
(2) A feladatellátás módját az önkormányzat által alapított költségvetési intézmények, gazdasági társaságok alapító dokumentumai, továbbá a gazdasági társaságokkal a feladatellátásra megkötött feladatellátási - és közszolgáltatási szerződések tartalmazzák.
6. § (1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretébenvalamennyi bizottság véleményét ki kell kérni. E célra ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó előterjesztés akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

7. § Önként vállalt önkormányzati feladatok különösen:

1. intézmények fenntartása keretében:
   aa) múzeum működtetése,
   ab) bölcsődei ellátás biztosítása,
2. szolgáltatásfejlesztés keretében:
   ba) helyi televízió, közcélú műsorszolgáltatás,
   bb) havonta megjelenő önkormányzati lap kiadása,
   bc) idegenforgalmi tevékenység,
3. önszerveződő közösségek támogatása az éves költségvetésben meghatározottak szerint,
4. nemzetközi kapcsolatok ápolása elsősorban a 4.§-ban megjelölt testvérvárosokkal,
5. a helyi verseny – és tömegsport támogatása,
6. gyermekvállalási támogatás folyósítása,
7. a piac fenntartása és üzemeltetése.

8. § (1) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat székhelyén, az ülésteremben tartja. Ettől az ülés összehívója eltérhet.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható ismételten, és az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól indokolt esetben az ülés összehívója eltérhet.

10. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit adott naptári évre vonatkozó éves munkaterve (a továbbiakban: munkaterv) alapján tartja meg.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze a naptári év utolsó rendes ülésére, a tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé.
(3) A polgármester a munkaterv elkészítéséhez javaslatot kér:

1. a képviselő-testület tagjaitól,
2. a jegyzőtől, az aljegyzőtől,
3. az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek vezetőitől,
4. az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló és az önkormányzat többségi tulajdonában lévő

5. a városi közszolgáltatást nyújtó szervektől,
6. a helyi civilszervezetektől.
   (4) A munkaterv tartalmazza

1. az ülések tervezett időpontját,
2. az ülések várható, előre tervezhető napirendjét,
3. a napirendi pontok készítésében, véleményezésében résztvevő szerveket, személyeket megnevezve,
4. a napirendi pontok előterjesztőit.
   (5) Az elfogadott munkatervet a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Az ülés összehívása meghívóval történik. A képviselők részére az ülés anyagának továbbítása az Elektronikus Döntéstámogató Rendszeren (a továbbiakban: EDTR) keresztül történik, melyről elektronikus úton értesítést kapnak.
(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a Városfejlesztési és Pénzügyi elnöke, hiányában a legidősebb önkormányzati képviselő, mint korelnök e rendeletben meghatározott általános szabályok szerint hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívó a napirendek anyagaival együtt kerül továbbításra oly módon, hogy azt a képviselők 5 (öt) nappal az ülés előtt megkapják. A napirendek írásos anyaga a polgármester engedélye esetén a pótkézbesítéssel is továbbítható úgy, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt 24 órával korábban megkapják.
(4) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét, napját és kezdési időpontját,
2. a javasolt napirendi pontokat,
3. az előterjesztők nevét,
4. az ülést összehívó aláírását, bélyegzőt és dátumot,
5. a tervezett napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések eléréséhez, letöltéséhez szükséges egyéb információkat.
   (5) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal meghívást kap a jegyző és az aljegyző, továbbá az adott napirendi ponthoz tanácskozási joggal meg kell hívni:
   a) a polgármesteri Hivatal adott napirend által érintett szervezeti egységének vezetőjét,
   b) a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó napirendi pont tekintetében,
   c) a napirendek előterjesztőit az adott napirendi pont tárgyalásához,
   d) a napirendi pont tárgyában érintett önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőjét,
   e) a napirendi pont tárgyában érintett kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét,
6. a Siófoki Tankerületi Központ tankerületi igazgatóját a véleményezési körébe tartozó napirendi pont tekintetében,
7. a napirendi ponttal érintett egyéb személyt, szervezet képviselőjét,
8. szükség esetén szakértőt,
   (6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak:
   a) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait,
   b) az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények vezetői
   c) a Somogy Megyei Kormányhivatal Fonyódi Járási Hivatalának hivatalvezetőjét,
   d) az önkormányzat jogi képviselőjét,
   e) a helyi sajtó képviselőit,
   f) akik meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

13.§ (1) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon, a meghívónak az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével, a képviselők részére történő továbbítással egy időben tájékoztatja.
(2) A képviselő-testület, valamint a bizottságok nyilvános üléseire vonatkozó anyagait az önkormányzat honlapján kell elhelyezni oly módon, hogy a nyilvános ülések előterjesztései teljeskörűen letölthetőek legyenek az EDTR szoftver használatával.
14. § (1) Nem publikálható ki azon előterjesztés, amely

1. minősített adatot tartalmaz, annak érvényességi idején belül, kivéve, ha a minősített adatra vonatkozóan az előterjesztés kiküldésével összeegyeztethető megismerési, felhasználási engedély áll rendelkezésre,
2. amely zárt ülésen tárgyalandó,
3. amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.
   (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló törvény alapján jogosult. Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján, az adott előterjesztést tárgyaló zárt ülésen jogosult részt venni.
   (3)A képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek részére kell megküldeni.
   (4) A zárt ülésre ajánlott napirendi pontok anyagai titoktartási kötelezettség alá esnek. A titoktartási kötelezettség megszűnik, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy a zárt ülésre ajánlott napirendi pontot nyilvános ülésen tárgyalja.
   (5) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor az érintettet legkésőbb az ülést megelőzően tájékoztatni kell arról, hogy zárt ülés tartását kérheti.
   (6) Amennyiben zárt ülés tartása nem kötelező, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben zárt ülés tartását indítványozhatja:
   a) a polgármester, az alpolgármester,
   b) bármelyik képviselő,
   c) a jegyző, a jegyző távollétében az aljegyző.
   (7) Amennyiben zárt ülés tartása nem kötelező, a zárt ülésre történő indítványozás esetén az előterjesztést az EDTR-ben zárt ülési anyagként kell kezelni. Amennyiben az érintett a (5) bekezdés szerint nem kéri zárt ülés tartását, vagy a képviselő-testület a (6) bekezdés szerint úgy dönt, hogy az előterjesztést nyilvános ülésen tárgyalja, úgy az EDTR-ben legkésőbb az ülést követő napon az előterjesztést közzé kell tenni.
   (8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző és a tárgyban közvetlenül érintett vagy annak hivatalos megbízottja tekinthetnek be.

15. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hív össze.

(2) A polgármester köteles legalább 3 önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára, az indítvány beérkezését követő 5 napon belül rendkívüli ülést összehívni.
(3) Az indítványt, a sürgősség indokolásával írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pontok előterjesztéseit, amelyeknek meg kell felelniük az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott követelményeknek.
(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni az ülés összehívásának okát, tervezett napirendjét, valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és határozati javaslatokat. A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek írásos anyagával együtt legalább az ülés kezdete előtt 24 órával ki kell kézbesíteni.

18.§. (1) A nyilvános ülésen, a közmeghallgatáson a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés, a közmeghallgatás rendjét nem zavarhatja.
(2) Választójoggal nem rendelkező tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek törvényes képviselőjük jelenléte nélkül a képviselő-testület ülésén csak az ülésvezető egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
(3) A képviselő-testület nyilvános ülésén, a közmeghallgatáson a sajtó képviselői részére – e minőségük igazolását követően – a képviselő-testület külön, a sajtó részére kijelölt helyet biztosít.
(4) Az ülésen megjelent polgárok a napirenden szereplő ügyben hozzászólási lehetőséggel nem rendelkeznek.
(5) Az önkormányzati működéssel összefüggésben a médiát kizárólagosan a polgármester, vagy az általa kijelölt személy jogosult tájékoztatni.

19. §. (1) A képviselő-testület ülésére csak bizottsági javaslattal, véleménnyel ellátott írásbeli előterjesztés nyújtható be, kivéve az egyik bizottság feladatkörébe sem sorolható témaköröket, a rendkívüli ülések anyagait és a sürgősségi indítványokat.
(2) Előterjesztés a (3) bekezdésében megjelölt személy vagy szerv, szervezet által előzetesen javasolt, indokolt rendelet-, vagy határozat-tervezet, tájékoztató, beszámoló, vagy jelentés.
(3) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a települési képviselő,
4. a képviselő-testület bizottsága,
5. a jegyző, az aljegyző,
6. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben,
7. a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának elnöke, a gazdasági társaság tevékenységét, működését érintő ügyben,
8. az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a polgármester, a képviselő-testület a munkatervében, vagy külön határozattal előterjesztés beterjesztésére kér fel vagy kötelez, továbbá akit jogszabály előterjesztés beterjesztésére kötelez.
   (4) Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre. (5) Az előterjesztő az előterjesztést a jegyzőnél nyújtja be szakmai és törvényességi ellenőrzés céljából az ülést megelőzően legalább 15 (tizenöt) nappal .Amennyiben a szakmai és törvényességi ellenőrzés lefolytatása tizenöt napon belül nem lehetséges, a jegyző erről, a szakmai és törvényességi ellenőrzés elkészültének várható időpontjának – mely csak különösen indokolt esetben lehet több, mint az előterjesztés időpontjától számított harminc nap – megjelölésével tájékoztatja az előterjesztőt, valamint a Polgármestert.

20. § (1) Az előterjesztés írásban nyújtandó be. Az előterjesztés tartalmazza:

1. az előterjesztés tárgyát, előterjesztőjét,
2. az előkészítésben, a szakmai-törvényességi ellenőrzésben résztvevők megnevezését,
3. annak megjelölését, hogy a képviselő-testület, vagy szerve, illetve a képviselő-testület, vagy szervének jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen döntést hozott, milyen eredménnyel történt meg a döntés végrehajtása,
4. a hatályos szabályozás ismertetését, a tárgykört rendező jogszabályok ismertetését,
5. az esetleges eltérő véleményeket, alternatívák megjelölését és annak indokait, az előterjesztés célját,
6. mindazon körülményeket, összefüggéseket és tényszerű információkat, melyek indokolják a javasolt döntést, pontosan bemutatva a bevezetés költségvetési és egyéb releváns hatásait,
7. hogy az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára,
8. az előterjesztésben javasolt döntéstervezet esetleges kockázatainak ismertetését, a kockázatok kiküszöbölésének, mérséklésének módját, ha ez lehetséges,
9. a döntéshozatalra felhatalmazást adó jogszabályok megjelölését
10. azon személyek, szervek, szervezetek körének megjelölése, akiknek, vagy amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, illetve akiket, vagy amelyeket arról tájékoztatni szükséges,
11. a határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet,
12. döntéshozatalhoz szükséges szavazati arányt.
13. jegyző, távollétében az aljegyző törvényességi szempontú ellenjegyzési záradékát.
    (2) A határozati javaslat

1. szervesen kapcsolódik az előterjesztés megállapításaihoz,
2. törvényes, célszerű, szakszerű és végrehajtható,
3. konkrétan meghatározza a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
4. ha a döntésnek, végrehajtásnak több módja is lehetséges, szükség szerint tartalmazza az alternatívákat,
5. rendelkezik az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
6. megjelöli a végrehajtás javasolt határidejét, felelősét, végrehajtásért felelős szervezeti egység nevét.

1. átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
2. a képviselő-testület valamely döntésének végrehajtásáról,
3. a képviselő-testület, vagy szerve, továbbá más önkormányzati fenntartású, tulajdonban álló szervezet, vagy annak valamely szerve tevékenységéről.
   (2) A tájékoztató olyan információknak a képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, továbbá amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv, vagy szervezet tevékenységének megismerését segítik elő. Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen – ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá – a jogszabályok ismertetését, a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat, a városra vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.

(3) A beszámoló elfogadásáról és a tájékoztató tudomásul vételéről a képviselő-testület határozattal dönt.

22. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel vagy az ülést megelőzően az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalta vagy nem az előterjesztés kiküldésére vonatkozó szabályok szerint került publikálásra.
(2) Sürgősségi indítványt a 19. § (3) bekezdésben megjelölt személy, szerv, vagy szervezet nyújthat be. (3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület vita nélkül, a napirend elfogadását megelőzően egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt a meghívóban közölt napirendi pontok után tárgyalja, kivéve, ha a napirend elfogadásakor képviselő-testület másként dönt.

23. § Az ülést a polgármester nyitja meg. A jelenléti ív alapján megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, továbbá számba veszi az igazolatlan és igazolt távollévőket. Az ülés ideje alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és az ülés határozatképességét. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 5 önkormányzati képviselő jelen van.

24. § (1) A polgármester a határozatképesség megállapítását követően:
1. kijelöli a jegyzőkönyv hitelesítő képviselőt,
2. javaslatot tesz sürgősségi indítványra,
3. javaslatot tesz a napirendekre, figyelemmel a sürgősségi indítvány napirendre vétele tárgyában hozott döntésre,
4. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat
5. figyelemmel kíséri a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, ez ügyben intézkedést tehet,
6. első napirendi pontként beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
7. a napirendek tárgyalásának lezárását követően biztosítja a képviselők kérdezési jogát
8. berekeszti az ülést.
   (2) a javasolt napirendi pontok elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz

14. A napirendek tárgyalása, hozzászólások

25. § (1) Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. A bizottsági javaslatokat a bizottság elnöke ismerteti
(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban, vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A döntési javaslat kiegészítésének van helye, ha az nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről indokolt lett volna. (3) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban, vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám, vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben, vagy a döntési javaslatban.

26. § (1) Az ülésvezető a hozzászólásokra az ülés vezetésének átadása nélkül is jogosult reagálni, válaszolni. A vita során a képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá.

1. az előterjesztő,
2. a képviselő a 28. § (1) bekezdésben foglalt esetben,
3. a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
   (7) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak nincs helye, kizárólag a személyes érintettség vagy a szavazást befolyásoló egyéb rendkívüli esemény, így különösen technikai probléma bejelentésére van lehetőség.

28. § (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület azonnal, vita nélkül a zárt ülés kivételével egyszerű szótöbbséggeldönt.

(2) Ügyrendi javaslat:

1. a napirendi pont felvétele, levétele,
2. a napirendek tárgyalási sorrendjének megváltoztatása
3. a napirendi pont tárgyalásának elhalasztása, elnapolása
4. a vita lezárása,
5. a szavazás rendjére, módjára vonatkozó indítvány,
6. zárt ülés elrendelése,
7. az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása,
8. az SZMSZ vagy más jogszabály rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó figyelmeztetéssel,
9. a vita lezárását követően az előterjesztés teljes vagy részbeni visszavonása,
10. a napirendi pont bizottsági tárgyalásának utalására vonatkozó tájékoztatás,
11. egyeztető szünet biztosítására vonatkozó indítvány, amennyiben a polgármester a 27. § (1) bekezdése szerint nem rendeli el a szünetet.

(3)A szavazás szakaszában csak a szavazás menetét érintő ügyrendi javaslatot lehet tenni , a 36. § (3) bekezdésében foglalt ügyrendi javaslat kivételével
(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni s ezt követően legfeljebb 1 percben lehet indokolni.
(5) A mennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi javaslat a képviselőtől a szót megvonja.

29. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata, az ülésvezető rend fenntartása iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező.
(2) Az ülés hallgatósága a képviselő-testület ülésén véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki.
(3) A képviselő-testület ülésén résztvevő valamennyi jelenlévő személy – a (6)-(8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni

1. az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától,
2. mobiltelefon, vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét, vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától,
3. az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.

(4) Zárt ülés elrendelésekor az ülés hallgatósága és minden más személy – a polgármesteri hivatal által kifejezetten a képviselő-testületi ülésen elhangzottak jegyzőkönyvezése céljából működtetett rendszer kivételével – köteles a hang- és képfelvétel rögzítésére alkalmas eszközöket az ülésteremből eltávolítani, vagy azokat kikapcsolni.
(5) A sajtó képviselői az ülést, vagy az ülés vezetését nem zavarhatják.
(6) Kétség esetén a (4) foglaltak teljesítését az ülésvezető jogosult a polgármesteri hivatal közreműködésével ellenőrizni, továbbá az illetőt a kérdéses eszköznek az ülésteremből történő eltávolítására felszólítani akkor is, ha nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az illető a (4) bekezdésben foglalt előírásoknak eleget tett-e.
(7) Az ülésvezető

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
2. rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,
3. rendreutasítja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamely képviselőre sértő kifejezést használ,
4. figyelmezteti az ülésen résztvevőt vagy jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (4) bekezdésben, vagy az (5) bekezdésben foglaltakba ütközik,
5. megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
6. a képviselő kivételével, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására hívhatja fel, ennek eredménytelensége esetén kivezettetheti az illető személyt.

30. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést félbeszakíthatja, vagy elhagyja az ülésvezetői széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az ülés vezetője ismét összehívja.
(2) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
17.Az önkormányzat döntései, döntéshozatal

1. bármely képviselő,
2. a bizottság képviseletében annak elnöke,
3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a jegyző távollétében az aljegyző,
4. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést - a (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a polgármesterhez kell benyújtani, aki elsőként a jegyzővel, majd az illetékes bizottsággal véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt. A rendelet-tervezet elkészítésére a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(4) A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai (szervezeti egységei) készítik elő. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes bizottság, a testület által létrehozott ideiglenes bizottság, és bevonható külső szakértő is, melyre a jegyző tesz javaslatot.

33. § Az önkormányzati rendelet és a normatív határozat kihirdetése a helyben szokásos módon, az önkormányzat honlapján történik. A rendeletek a Fonyódi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel is kihirdetésre kerülnek. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének napja megegyezik hirdetőtáblán történő kifüggesztés napjával.

37. §. (1) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

1. a polgármester, az alpolgármester,
2. bármely települési képviselő,a jegyző, jegyző távollétében az aljegyző
   (2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazás rendjének biztosítása, a törvényesség megtartása, az eredmény megállapítása és a polgármesterhez történő továbbítása érdekében a képviselő-testület által választott Jogi és Humán Bizottság mint Szavazatszámláló Bizottság jár el.

(3) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik
(4) A titkos szavazás szavazólapja tartalmazza:
a) a határozati javaslat tárgyát,
b) az eldöntendő kérdés rövid megfogalmazását, a kérdés szerinti döntési lehetőségeket,
c) a szavazó döntésének egyértelmű kinyilvánítására szolgáló jelzést.
(5) A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely az alábbiakat tartalmazza:

1. a szavazás helyét és napját,
2. kezdetét és befejezését,
3. Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
4. a szavazás során felmerült körülményeket,
5. a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatokat,
6. a szavazás eredményét.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a Szavazatszámláló Bizottság elnöke írja alá.
(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.A szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

38. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal „per” jellel elválasztott évszámmal, zárójelben az ülés dátumával (római számmal jelölt hónap, arab számmal jelölt nap), a döntéshozó beazonosítását szolgáló nyomtatott nagybetűkkel történő jelölésével utána a „határozat” szó feltüntetésével, valamint a döntés tartalmára utaló tömör „ról/ről” képzővel ellátott címmel kell ellátni.
(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.
(3) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 3 (három) munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

18. Minősített többség

1. a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
2. a kötvénykibocsátáshoz,
3. a hitelfelvételhez és kezességvállaláshoz bruttó ötvenmillió forintot meghaladó érték esetén,
4. a gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaság üzletrészének átruházásához, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezéséhez, továbbá a gazdasági társaság megszüntetéséhez, valamint amennyiben törvény, vagy a társasági szerződés, alapító okirat a döntéshez minősített többséget ír elő,
5. vagyontárgy elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, pályázati felhívás jóváhagyásához, ha az értékesített, illetőleg az értékesíteni, megszerezni, megterhelni kívánt vagyontárgy forgalmi értéke a bruttó ötvenmillió forintot meghaladja,
6. idegen vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek vállalása esetén értékhatár nélkül,
7. az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítéséhez, továbbá értékpapír vásárlásához ötvenmillió forintot meghaladó névérték esetén,
8. díszpolgári cím, önkormányzati kitüntető cím és elismerés adományozásához, vagy megvonásához,
9. a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos bizottsági tájékoztatóról való döntéshez,
10. lakáscélú támogatások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben előírt méltányossági ügy elbírálásához,
11. a helyi népszavazás kiírásához,
12. a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
13. a 42. § (5) bekezdésében meghatározott döntés meghozatalához

40. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyző könyvet a 24.§ (1) bekezdés a) pontja szerint kijelölt képviselő hitelesíti.
(2) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni 3 (három) eredeti példányban. Az első eredeti példányt az irattárba kell helyezni, a második eredeti példányt a külön jogszabály szerint meg kell küldeni a kormányhivatalnak, a harmadik példányt a városi könyvtárban kell közzé tenni. A képviselő-testületi ülésről a tárgy évben készített jegyzőkönyvek egy eredeti példányát évenként kötetbe kell kötni zárt, illetve nyilvános ülésenkénti bontásban.
(3) A jegyzőkönyvnek az Mötv.-ben foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell

1. az ülés jellegét, nyilvános vagy zárt módját,
2. az ülés megnyitásának idejét,
3. szükség esetén az elnök intézkedéseit,
4. a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
5. az ülés bezárásának idejét,
6. napirendi pontonként az előterjesztő(k) nevét,
7. a képviselő(k), vagy más hozzászóló(k) kérésére írásos különvéleményét, vagy kérésére az általa elmondottak szó szerinti rögzítését,
8. ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,
9. név szerinti szavazás esetén az arról készült jegyzőkönyvet,
10. titkos szavazás esetén a titkos szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyvet,
11. bizottsági véleményeket napirendenként.

(4) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jegyzőkönyv alábbi mellékleteit:

1. meghívó,
2. előterjesztések,
3. jelenléti ív,
4. határozati javaslatok,
5. rendeletek hiteles szövege,
6. interpellációk, az interpellációkra adott írásbeli válaszok,
7. titkos szavazási jegyzőkönyv egy példánya
8. név szerinti szavazásról készült névsor.

(5) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

1. olyan magtartást tanúsít, amely méltóvá teszi képviselői tevékenységre, a választók bizalmára,
2. döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, őt szavazata, véleménye miatt hátrány nem érheti,
3. jogainak védelme érdekében a polgármesterhez, a képviselő-testülethez fordulhat,
4. felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések, előterjesztések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
5. aktívan és felkészülten részt venni a testület munkájában,
6. az ülés megkezdése előtt írásban, vagy szóban a jegyzőnek jelezni előzetesen, az akadályoztatásáról való tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni és indokolni a képviselő-testület – vagy ha bizottsági tag – a bizottság üléséről való távolmaradást.

(2) Azon képviselő, aki tizenkét hónap átlagában a rendes képviselő-testületi, vagy a rendes bizottsági ülések legalább felén nem jelenik meg – amennyiben a képviselő mandátuma a törvény erejénél fogva nem szűnik meg –, vagy ugyan az ülésen megjelenik, azonban az ülésről, annak lezárását megelőzően eltávozik, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra – a mulasztott rendes ülések arányához igazodva – legalább ötven százalékkal csökkenthető. A mulasztások tekintetében a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken részvétel elmulasztása külön-külön értékelendő és vizsgálandó.
(3) Azon képviselő, aki az Mötv. 32. § (2) bekezdés j)-k) pontjaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra megvonható.
(4) Azon képviselő, aki az Mötv.-ben meghatározott, az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó más kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra, a jogsértés képviselő-testület által mérlegelt súlyától függően legalább huszonöt, legfeljebb hetvenöt százalékkal csökkenthető.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát bármely képviselő, a bizottság, vagy a polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja, a képviselő-testület döntésének meghozatalához minősített többség szükséges.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt ügyekben érintett képviselőt – írásban vagy szóban, az ülésen – megilleti a nyilatkozattétel joga. A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában az (1)-(3) bekezdésben rögzített jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.

43. § (1) Azon képviselő esetében, aki a személyes érintettségének bejelentését – akár a képviselő-testületi, akár a bizottsági ülésen – elmulasztja, e tény ismertté válásakor a Jogi és Humán Bizottság előtt haladéktalanul vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatását bármely képviselő, a bizottság, vagy polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja. A vizsgálat eredményéről a Jogi és Humán Bizottság elnöke – az elnökkel szembeni eljárás esetén a bizottság által erre kijelölt képviselő –, annak soron következő rendes ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet, továbbá indokolt javaslatot tesz a képviselő-testületnek a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazására, vagy e jogkövetkezmények alkalmazásának mellőzésére. Az érintett képviselőt – írásban vagy szóban, a Jogi és Humán Bizottság és a képviselő-testület ülésén egyaránt – megilleti a nyilatkozattétel joga.
(2) A képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén

1. a képviselő-testület az érintett döntését megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti,
2. felróhatóság esetén az érintett képviselő tiszteletdíját, az eset összes körülményének mérlegelésével a képviselő-testület döntését követő hónapra az általa meghatározott arányban csökkentheti, vagy teljes egészében megvonhatja,
3. törvényben meghatározott jogkövetkezmény iránti intézkedést kezdeményez.

44. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 34. §-a alapján a települési képviselők közül 2 (két) tanácsnokot választ, egy a polgármester által rábízott beruházásokkal és fejlesztésekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásáért felelős és egy a város idegenforgalmi, turisztikai célkitűzéseivel, helyi civil szervezetekkel, valamint a településen élő gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásáért felelős tanácsnokot.
(2) A tanácsnokok az (1) bekezdésben meghatározott területeken szakmai, politikai tanácsadóként, véleményezőként segítik a polgármester munkáját.

45. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, munkájának segítésére bizottságokat választ.
(2) A bizottság jellege szerint lehet állandó bizottság, ideiglenes bizottság.
(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat az alábbiak szerinti létszámmal hozza létre:

(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését a bizottság elnöke által kijelölt képviselő bizottsági tag vezeti. Amennyiben az elnöknek nem áll módjában helyettesítő képviselőt kijelölni, úgy a bizottság ülését a legfiatalabb képviselő bizottsági tag vezeti.
(4) Az Mötv. 61. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület döntése alapján.
(5) A bizottsági ülésekre tanácskozási joggal meghívást kap

1. a polgármestert,
2. az alpolgármestert,
3. a jegyzőt, aljegyző,
4. az önkormányzat jogi képviselőjét,
5. akinek jelenlétét a bizottság elnöke szükségesnek tartja.
   (6) A vonatkozó napirendi pont tárgyalásához meg kell hívni:

6. A vonatkozó napirend tárgyalásához meghívható az érintett - és jogi képviselője - figyelemmel az adatvédelemre, az önkormányzat gazdasági és üzleti érdekére, a közigazgatási-, államigazgatási eljárás határozat-tervezetére vonatkozó szabályokra.

1. a zárszámadást,
2. a költségvetést,
3. a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót

1. az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntése elleni fellebbezést,
2. a tevékenységéről szóló, négyéves ciklusonként kötelező beszámolót.

51. § (1) A bizottságok a polgármester vagy az érintett bizottság elnökének javaslatára együttes ülést tarthatnak. Az együttes ülés akkor határozatképes, ha a bizottság jelenlevő tagjai bizottságonként a határozathozatalhoz elégséges számban jelen vannak.
(2) Az együttes ülést annak a bizottságnak az elnöke vezeti le, amelyben az érintett bizottsági elnökök megegyeznek. Megegyezés hiányában a legidősebb bizottsági elnök vezeti le az ülést.
(3) Az ülés időpontjában és helyében a bizottsági elnökök állapodnak meg.
(4) A bizottságok a javaslatról külön-külön szavaznak.
(5) A határozatok számozása bizottsági döntésenként folyamatosan történik.

52. §(1) A közvetlenül megválasztott Polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A Mötv. 67. § -ában foglaltakon túl a polgármester

1. segíti a települési képviselők munkáját,
2. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
3. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
4. nyilatkozik a sajtónak
5. gondoskodik :
   ea) a testület működésének nyilvánosságáról,
   eb) a helyi fórumok szervezéséről,
6. kapcsolatot tart:

fa) felsőbb szintű szervekkel,
fb) megyei közgyűléssel,
fc) más települések önkormányzatával,
fd) a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel.
(3)A polgármester a Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak esetén valamennyi ügyben döntést hozhat, kivéve a Mötv. 42. § -ában meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó döntéseket, valamint a nettó 5 mFt feletti kötelezettségvállalást tartalmazó döntést.
(4) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltak esetén valamennyi ügyben döntést hozhat, kivéve a Mötv. 42. § -ában meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó döntéseket, valamint a nettó 5 mFt feletti kötelezettségvállalást tartalmazó döntést.
53. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester hivatali munkarendje legalább heti 5 óra, illetve havi 20 óra munkaidőt jelent. A feladatok konkrét meghatározását és a hivatali jelenlét időtartamát a Polgármester állapítja meg

1. a Polgármesteri Hivatal útján előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a képviselő-testület bizottságainak az önkormányzat munkáját érintő hatályos jogszabályokról.
4. kezdeményezheti önkormányzati rendelet megalkotását,

57. § (1) A képviselő-testület hivatala: Fonyódi Polgármesteri Hivatal
(2) A polgármesteri hivatal székhelye: HU-8640 Fonyód, Fő utca 19.
(3) A polgármesteri hivatal működését a Fonyódi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

1. Fonyód Kistérség Többcélú Társulásában
2. Dél-Balatoni Szennyvízelvezetés és Tisztítás Megvalósítását Célzó Önkormányzati Társulásban
3. Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központban
4. Délnyugat-Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulásban
5. Somogy Megyei Önkormányzatok Munka és Tűzvédelmi Társulásában
6. Pannon Európa Területi Társulásban

30. Az önkormányzati gazdálkodás és belső ellenőrzés általános szabályai

59. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelékezéseket önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát, vagyoni jogait érintő kérdésekben – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nettó 5 millió forint értékhatárig köthet szerződéseket, vehet fel hitelt, írhat alá megállapodásokat, szándéknyilatkozatokat az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott feltételek szerint. A polgármester a fenti esetekben:

1. nyilatkozhat az elővásárlási-, és használati jog gyakorlásáról,
2. hozzájárulhat a szerződést biztosító mellékkötelezettségek alapításához, törléséhez.
   (3)A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos döntési, felelősségi rendet az önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata szabályozza.

(4) Amennyiben a közbeszerzési eljárásba hivatalos közbeszerzési tanácsadót kell bevonni, a polgármester dönt az eljárás megindításáról és az eljárás eredményéről.
(5)Az átruházott hatáskörben történt kötelezettségvállalásról a képviselő-testület soron következő ülésén be kell számolni.

X. Fejezet

73. § (1) Ez a rendelet 2019. október 22. napján …..óra ….perckor lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015. (III.26.) önkormányzati rendelete.

Hidvégi József	dr. Keszericze Bernadett
polgármester	jegyző

6. szülési segélyt állapít meg,
7. intézkedik a köztemetés költségeinek megtérítése ügyében,
8. megállapít természetbeni juttatásként a helyi autóbuszjáratra nyugdíjas és tanuló bérlet jogosultságot ,
9. lefolytatja az eljárást és döntést hoz a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartással kapcsolatos ügyben.
10.dönt a helyi Alapszolgáltatási Központnak fizetendő térítési díj különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén történő csökkentéséről, elengedéséről;

1. dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, meghatározza az óvodai beiratkozás időpontját,
2. meghatározza az óvodai felvételi körzethatárokat.
3. dönt az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,
4. dönt
   a) az óvodák nevelési évről szóló beszámolója,
   b) az óvodai nevelési évindításáról szóló tájékoztató,
   c) az óvodai felvételekről szóló tájékoztató elfogadásáról
5. gyakorolja az önkormányzat által alapított intézményekre vonatkozó fenntartói jogkörből eredő jogosultságokat, kivételt képeznek ez alól a Mötv. 42. § 7. pontja alapján meghozott döntések, valamint az intézmények alapító okiratainak módosítása, a létszámigények elbírálása.
6. jóváhagyja az önkormányzati fenntartásban lévő intézmények
   a) szervezeti és működési szabályzatát,
   b) házirendjét,
   c) szakmai programját
7. dönt az önkormányzati intézmények előző évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról,
8. elbírálja a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatokat és egyéb tehetséggondozással összefüggő támogatásokat állapít meg.

1. előzetesen véleményezi a képviselő-testület munkáltatói jogkörét érintő kérdésekben összeállított előterjesztéseket,
2. elkészíti és előterjeszti az SZMSZ módosítására vonatkozó javaslatot
3. ellenőrzi az SZMSZ ügyrendi szabályait a testületi és bizottsági munka folyamatában,
4. javaslatot tehet az ügyrendi szabályok érvényesítésére, alkalmazására az ülés levezetőjének,
5. kezeli a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát, ellenőrző bizottságként eljár a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásban,
6. kivizsgálja a polgármester által átadott, a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést, melyről előterjesztést készít.
7. részt vesz a település nemzetközi és hazai önkormányzati kapcsolatainak fejlesztésében az együttműködési megállapodások kidolgozásában és végrehajtásában,
8. szavazatszámláló bizottságként lebonyolítja a titkos szavazást,
9. véleményezi a rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztéseket,
10. véleményezi a szerződéseket tartalmazó előterjesztéseket.

1. vizsgálhatja az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények tekintetében jogszabály felhatalmazása alapján az intézmény működését, ennek érdekében az intézményvezetőtől tájékoztatást kérhet.
2. előzetesen véleményezi a feladat és hatáskörébe tartozó rendelet-tervezeteket,
3. véleményezi a feladat és hatáskörét érintő testületi előterjesztéseket,
8. figyelemmel kíséri a helyi sporttal foglalkozó társadalmi szervezetek és intézmények tevékenységét, azok támogatását, értékeli a kapott támogatások felhasználását és erről a képviselő-testületet tájékoztatja,
9. figyelemmel kíséri a települési sporttal kapcsolatos pályázati lehetőségeket és azok bonyolítását
10. figyelemmel kíséri és elemzi az illetékességi területén élő gyermekkorúak szociális, oktatási és kulturális helyzetét és erről évente a költségvetési koncepció elfogadását megelőzően beszámol a képviselő-testületnek,
11. figyelemmel kíséri és elemzi illetékességi területén élők szociális helyzetét, erről évente a költségvetési koncepció elfogadását megelőzően beszámol a képviselő-testületnek,
12. folyamatos kapcsolatot tart a gyermekvédelem helyi szervezeteivel, intézményeivel és azoktól felvilágosítást kérhet a feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben,
13. javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé a feladat és hatáskörét érintő rendelet megalkotására, rendelet módosítására, figyelemmel kíséri a rendeletben foglalt szabályok hatályosulását.
14. javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé a költségvetés módosítására feladat és hatáskörének ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében,
15. kapcsolatot tart a gyermekjóléti és köznevelési célú területi, térségi és országos továbbá helyi szakmai szervezetekkel, intézményekkel és társadalmi szervezetekkel,
16. kapcsolatot tart a helyi, területi, térségi és országos szintű szociális feladatkörben tevékenykedő szakmai szervezetekkel, intézményekkel és társadalmi szervezetekkel, javaslatot terjeszt a képviselő-testület felé az ezekkel történő kapcsolatfelvételre.
17. önkormányzati rendeletben biztosított felhatalmazás alapján I. fokú önkormányzati hatósági jogkört gyakorol,
18. részt vesz az önkormányzati sport rendezvények szervezésében,
19. véleményezi a köznevelési intézményeket érintő testületi döntéseket,
20. véleményezi önkormányzati fenntartású köznevelési, közművelődési intézmények alapító okiratát,
21. véleményezi a szakterületét érintő önkormányzati társulásokhoz való csatlakozás lehetőségét, a társulás alapító okiratának elfogadását, illetve módosítását.

1. kérelem alapján dönt az önkormányzat tárgyévi költségvetésében a civil szervezetek támogatására meghatározott összeg felosztásáról,
2. dönt a helyi önkormányzatra vonatkozó
a) a tárgyévet követő év belső ellenőrzési tervének elfogadásáról,
b) a belső ellenőrzési kézikönyv elfogadásáról

1. véleményezi a településen megvalósítandó infrastrukturális fejlesztéseket,
2. figyelemmel kíséri a településfejlesztést érintő pályázati lehetőségeket és azok bonyolítását
3. figyelemmel kíséri a településtisztasági közszolgáltatások és a településüzemeltetési vállalkozás működését,
4. javaslatot tesz a feladat és hatáskörét érintő testületi hatáskörbe tartozó döntés meghozatalára,
5. javaslatot tesz a képviselő-testület felé az önkormányzat tulajdonában lévő közterület elnevezésére,
6. javaslatot tesz a közterületek funkciójának meghatározására és az ezzel kapcsolatos rendelet módosítására,
7. javaslatot tesz a településrendezési eszközök felülvizsgálatára,
8. kapcsolatot tart fenn a településen működő idegenforgalmi és városszépítő feladatokat végző társadalmi szervezetekkel,
9. koncepciót dolgoz ki a település fejlesztés és település rendezés irányai tekintetében, különös tekintettel a településfunkciókra (idegenforgalmi, rekreáció, mezőgazdasági jelleg) és a térségi, megyei fejlesztési programokra ezt a Képviselő-testület elé terjeszti,
10. összeállítja, javaslatot tesz az önkormányzati gazdasági programra,
11. véleményezi a feladat és hatáskörébe tartozó testületi döntéseket,
12. véleményezi a településrendezési eszközöket érintő testületi döntéseket és javaslatot tesz a rendelet módosítására,

1. véleményezi az önkormányzat költségvetését érintő testületi döntések végrehajtását,
2. előzetesen véleményezi az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos beszámolókat, tájékoztatókat,
3. véleményezi az önkormányzat költségvetését érintő előterjesztéseket, rendeleteket,
4. javaslatot tesz az önkormányzati adórendeletek módosítására,
5. figyelemmel kíséri és gazdasági szempontból elemzi az önkormányzat által eszközölt műszaki fejlesztéseket, beruházásokat, ennek keretében véleményezi az ilyen tartalmú szerződéseket és folyamatosan figyelemmel kíséri azok teljesítését, különös tekintettel a teljesítési garanciákra (határidő, jog és kellékszavatosság, kötbér stb.)
6. javaslatot tesz az önkormányzat által biztosított szolgáltatások díjainak meghatározása, továbbá a bérleti díjak megállapítása tárgyában,
7. folyamatosan figyelemmel kíséri a vagyonkataszter alapján az önkormányzati ingatlanvagyon helyzetét, esetleges értékesítésre, vételre, azok hasznosítására, különösen bérlet, használat, haszonbérlet, továbbá az ezekkel kapcsolatos szerződéskötési feltételekre tesz javaslatot,
8. véleményezi az önkormányzati vagyongazdálkodást és pénzügyi gazdálkodást érintő előterjesztéseket,
9. figyelemmel kíséri az önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságok működését,
10. intézkedést kezdeményez a képviselő-testületnél a költségvetési gazdálkodás és az önkormányzati vagyongazdálkodást érintő kérdésekben,
11. figyelemmel kíséri a településfejlesztést és a beruházásokat érintő pályázati lehetőségeket és azok bonyolítását.
12. döntés az államháztartáson kívüli források átvételéről és átadásáról
13. az Önkormányzatnál és az intézményei és az általa alapított, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében
    a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét,
    b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az ezt előidéző okokat,
    c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
    d) ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
14. kezdeményezi a Képviselő-testületnél az önkormányzati biztos kirendelését a külön jogszabály által előírt esetben,
15. a fentiekben meghatározott a feladatkörébe tartozó kérdésekben tett megállapításairól tájékoztatja a képviselő-testületet,

Határidők, felelősök:

Határidő: azonnal

Mellékletek: