2019. október 22-i ülésére
| Tárgy: | Tájékoztató a képviselői összeférhetetlenségről, méltatlanságról, vagyonnyilatkozat-tételről és az adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettségről. | |
| Készítette: | Nagy Brigitta aljegyző | |
| Előterjesztő: | dr. Keszericze Bernadett jegyző |
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36.§-a rendelkezik az összeférhetetlenségről az alábbiak szerint:
Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet:
a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve
aa) ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el, illetve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;
ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;
b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;
c) állami tisztviselő, kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik;
d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja;
e)jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja;
f) más települési önkormányzatnál képviselő;
g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;
h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének - kivéve, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve a képviselő-testület -, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;
i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.
A települési önkormányzati képviselő nem lehet a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 38.§-a rendelkezik az méltatlanságról az alábbiak szerint:
„Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,
a)
b) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;
c)
d) akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi;
e) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;
f) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;
g) aki a 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.
(2) Az önkormányzati képviselő köteles az (1) bekezdés a)-g) pontjában foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
(3) A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság az önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
(4) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
(5) A méltatlansági eljárásra egyebekben a 37. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39.§-a rendelkezik a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásról az alábbiak szerint:
1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - közérdekből nyilvános. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság felhívására az önkormányzati képviselő köteles saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
Adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettség:
Az Mötv. 38. § (4) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő a megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba.
Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét.
Tehát a 2019. évi önkormányzati választás napját követő 30 napos határidő a felvételi kérelem benyújtására 2019. november 12. napja.
Ennek megfelelően a testület felé a felvételi kérelem igazolásának határideje eltérő lehet attól függően, hogy a rendelkezésre álló határidőn belül a képviselő mikor nyújtja be kérelmét az adóhatóságnak:
1. ha a választást követően, de még 2019. október 31-ig nyújtja be kérelmét: 2019. november 30.
2. ha a választást követően 2019. november 1-12. között nyújtja be kérelmét: 2019. december 31.
napjáig kell a képviselő-testület előtt igazolni az adatbázisba történt felvételi kérelmet.
Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: új Art.) 7. § 34. pontja szerint köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették.
Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti.
Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja.
A közbizalmat erősíti, hogy az önkormányzati képviselő (polgármester) köteles kérni felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba, majd a felvétel megtörténtét a képviselő-testület előtt is igazolni köteles. Ennek megtörténtét a nyilvános testületi-ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.
Ha ezt nem tudja teljesíteni, akkor a testület az Mötv. 38. § szerinti eljárás során méltatlanság miatt határozattal megszünteti a képviselő mandátumát.
Kérem a Képviselő-testületet a határozathozatalra.
Döntési javaslat
"Képviselői összeférhetetlenségről, méltatlanságról, vagyonnyilatkozat-tételről és az adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettségről. "
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: személyi kérdések
A Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testülete a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testülete a „Tájékoztató a képviselői összeférhetetlenségről, méltatlanságról, vagyonnyilatkozat-tételről és az adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettségről.” c. előterjesztést tudomásul vette.
Határidők, felelősök:
Határidő: értelem szerint
Felelős: Hidvégi József
Hivatali felelős: Nagy Brigitta