A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.§ (1) c) pontjában meghatározott feladatkörében, ugyanezen törvény 48.§ (3) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró KDT Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

1. § (1) Balatonalmádi város kialakult városképének megőrzése és a hagyományok szerinti fejlesztése minden ingatlantulajdonos és használó kötelessége.

 

(2) A városkép védelmének, a kártékony állatok rejtőzésének megakadályozása érdekében kötelező az ingatlanok folyamatos gyommentesítése és tisztántartása (törmelék és hulladék, mentessé tétele) és a rendezett állapot folyamatos fenntartása.

 

(3) Amennyiben a belterületi ingatlantulajdonos a (2) bekezdésbeli kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a polgármester határozattal kötelezi az ingatlan rendbetételére.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátóipari létesítmények üzemeltetői a kirakatokat, homlokzatokat, portált kötelesek tisztán tartani és a tevékenységnek megfelelő reklám céljára használni.

 

 

2. § (1) Balatonalmádi város Önkormányzata létrehozta a Környezetvédelmi Információs Adatbankot.

 

(2) Az Adatbank a Műszaki Nyilvántartás rendszerében működik a Polgármesteri Hivatal Építési Osztályának kezelésében.

 

(3) Az Adatbank tartalmazza a természetes és jogi személyek, más szervezetek által készített, birtokolt és az Önkormányzat számára átadott környezetállapotra vonatkozó adatokat, elemzéseket. A jogi személyek, más szervezetek az adatátadással jogosultságot szereznek az Adatbank ingyenes használatára.

 

(4) Az Adatbank nyilvános - a gazdasági érdekeket sértő, vagy titkos adatok kivételével. Magánszemély részére, nem gazdasági haszonszerzés céljából - ingyenesen igénybe vehető.

 

 

3. § (1) A rendelet előírásainak teljesülését a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott ügyintézői, és a közterület-felügyelők a helyszínen ellenőrzik.

 

(2) Az ellenőrzések program szerint vagy esetenként - bejelentés, esemény kivizsgálása - történnek írásbeli vagy a helyszínen szóban közölt értesítés után.

 

 

4.§ (1) A helyi védelem alá helyezés és törlés önkormányzati rendelettel jön létre.

 

(2) Helyi védelem tárgya olyan objektum, amely a város jelentőségét, múltját képviseli vagy megjelenésével jelentős tájképi érték, pótolhatatlan, egyedi természeti érték.

 

(3) A helyi védelem irányítása a polgármester hatáskörébe tartozik, mely kiterjed a védelem tárgyának feltárása, dokumentálása, a Képviselő-testület elé való beterjesztése, bemutatásának biztosítása és fenntartásának megszervezése feladatokra.

 

(4) Helyi védelem alá helyezésre és törlésre természetes vagy jogi személy tehet javaslatot, ajánlást a polgármester felé.

 

 

5. § (1) Önkormányzati Környezetvédelmi Alap elkülönített része biztosítja a helyi védelem megvalósítását.

 

(2) Önkormányzati Környezetvédelmi Alap elkülönített részének bevételét képezi:

a) az Alap általános bevételeinek meghatározott része,

b) a költségvetés erre a feladatra elkülönített része,

c) helyi védett értékek sérelmére történő tevékenység miatt kiszabott bírságok, zöldkárok megtérítése,

d) címzett adományok.

 

(3) Az elkülönített rész felhasználásáról a környezetvédelemmel foglalkozó bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

 

 

6. § (1) Balatonalmádi területén a közterületen végzett térszint alatti munkálatokból kikerülő vöröshomokkövet az önkormányzat városi létesítmények megvalósításához használja fel.

 

(2)A vöröshomokkövet a Kőtéren rendezett lerakással kell összegyűjteni, és felhasználásig tárolni.

 

(3) A Kőtér helye a Vörösberényi Általános Iskola melletti fejlesztési terület.

 

 

7. § (1) Zöldterületek, zöldfelületek megőrzése és mennyiségének, intenzitásának növelése városképi, egészségügyi, környezetvédelmi szempontok miatt kívánatos.

(2) A zöldfelület minden tartósan vagy időszakosan növényzettel fedett közterület.  Zöldterület (közpark, közterület) a szabályozási terven Zkp, Zkt szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

 

(3) Tilos zöldfelületen, zöldterületen gépjármű leállítása, szerelése, mosása, tisztítása.

(4) Zöldfelületre, zöldterületre gépjárművel behajtani csak a közlekedési táblával jelzett helyen vagy munkavégzés céljából szabad.

(5) A zöldfelületen, zöldterületen élő állatok zavarása, kínzása, befogása, és elpusztítása, valamint élőhelyének zavarása, veszélyeztetése, károsítása, megszüntetése tilos.

(6) Zöldfelületen, zöldterületen okozott károk, rongálások - a szabálysértési eljárás mellett - a zöldkár megtérítését vonják maguk után. A zöldkár a mindenkori helyreállítás költségének mértéke, melyet az önkormányzat Környezetvédelmi Alapja javára történő befizetéssel kell megtéríteni.

 

8. § (1) a) Balatonalmádi Város belterületén a magántulajdonú ingatlanokon fás szárú növényzetet kivágni – a fás szárú növényzet védelméről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó fák, gyümölcsfa kivételével – jogerős engedéllyel, és annak (2) bekezdés szerinti pótlása esetén szabad. Fás szárú növényzet elnevezés alatt a fákat és cserjéket együttesen kell érteni a vonatkozó kormányrendelet szabályozása szerint.

 

b) A kivágásra vonatkozó engedély iránti kérelmet, és a kivágott fás szárú növényzet pótlásának jóváhagyását az ügyfélnek az 3. függelék szerint rendszeresített nyomtatványon kell benyújtania. A kérelmet a Polgármester határozattal bírálja el.

 

c) A Polgármester a fakivágást megtiltja, ha a fa helyi szabályozásban védetté nyilvánított, vagy a fa további fenntartása indokolt.

 

(2) A Polgármester a pótlás mennyiségét az alábbiak szerint hagyja jóvá:

 

a) a kivágandó/kivágott fa 1m magasságban, cm-ben mért törzsátmérőjének 50%-a;

 

b) a pótlás minimális törzsátmérője 1m magasságban 4cm, min 2xi faiskolázott fa, tájra jellemző gyümölcsfa (pl. dió-és mandulafa);

 

c) élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa helyett 1db;

 

d) életképtelen vagy kiszáradt fa helyett 1db;

 

e) jogellenesen kivágott fa db száma és törzsátmérője utólag nem állapítható meg, akkor azt következtetett darabszámmal és 25cm törzsátmérővel kell figyelembe venni;

 

f) ha a kivágandó fa 1m magasságban mért törzsátmérője nem éri el a 10cm vastagságot pótlási kötelezettség nélkül kivágható.

 

(3) a) A jogellenes fakivágás megállapítása esetén a pótlást a Polgármester határozatban rendeli el a (2) és (4) pontban szabályozottak szerint.

 

b) A jogellenesen kivágott fa pótlási kötelezettségének teljesítése nem mentesít az egyéb jogszabályokban foglalt jogkövetkezmények alól.

 

c) A jogellenesen kivágott fa pótlásának lehetetlensége esetében a fapótlás pénzbeni megváltását a Polgármester határozattal előírja az aktuális tárgyévi fapótlási egységár 120%-ának alkalmazásával.

 

(4) a) A pótlás ingatlanon belüli lehetetlensége esetén a Polgármester meghatározza a kivágandó/kivágott fás szárú növényzet pótlásának értékét, melynek mértéke a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott paraméterű kislevelű hárs (Tilia cordata) mindenkori piaci értéke.

 

b) Az ügyfél határozattal megállapított pótlási értéket a Környezetvédelmi Alap javára fizeti be, a közhasználatú zöldterületek fejlesztése céljára.

 

(5) Növényzet telepítésénél a tájhonos, területre jellemző, lombhullató cserje fajokat, valamint a fa pótlási kötelezettség jóváhagyásánál tájhonos, lombhullató, min 2xi faiskolázott fa fajtákat kell ültetni a város egész közigazgatási területén;

 

(6) Káptalanfüred városrészben

a) a területre jellemző erdős jelleget meg kell őrizni.

 

b) a fák kivágása kizárólag az elsőfokú építéshatóság engedélye szerint létesítendő építmények helyén lehetséges.

 

c) a nem lehet a lombhullató keményfák magasságát csökkentően csonkolni. Élet és vagyonvédelmi és növény-egészségügyi okokból történő csonkolást külön kérelemre a Polgármester engedélyezhet. A keményfák csonkolásának megállapítása esetén a fa pótlását a hatóság határozatban rendeli el.

 

d) a pótlási kötelezettség esetén helyi természetes erdőalkotó fafajták (pl.: kocsánytalan tölgy) telepítését kell elrendelni.

 

(7) A pótlási kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha pótlás az ültetést követő, két vegetációs időszakban nem hajt ki. A pótlást meg kell ismételni, vagy a (4) bekezdés szerint pénzben meg kell váltani.

9. § (1) Közterületre növényzetet telepíteni csak a Polgármesteri Hivatallal egyeztetve a szabályozási tervvel és helyi építési szabályzattal összhangban szabad, a felszíni és felszín alatti közművek sajátosságainak, továbbá a közlekedés biztonságának és a köztisztasági munkavégzés feltételeinek figyelembevételével.

(2) A közterületre egyeztetés nélkül telepített növényzetet a Városgondnokság indokolt esetben, kártérítési és pótlási kötelezettség nélkül eltávolíthatja.

 

 

10. § (1) Balatonalmádi város teljes közigazgatási területe az országos levegőminőség-védelmi besorolás szerint kiemelten védett kategóriába tartozik.

 

(2) Tilos minden olyan tevékenység folytatása, a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz. /Vonatkozó légszennyezettségi határértékek a 2. függelékben találhatók./

 

(3) Tilos minden bűzt okozó tevékenység folytatása.

 

(4) Tilos szabadtéren légszennyezést okozó tevékenységet folytatni (homokfúvás, festékszórás, stb).

 

11. § (1) A kerti hulladék és avar égetése belterületen tilos.

 

 (2) A rendelet alkalmazása szempontjából avar és kerti hulladék a háztartásban, kertben, mezőgazdasági tevékenység során keletkező falomb, kaszálék, nyesedék, növényi maradványok.

 

(3) Az avar és kerti hulladék valamint a biológiailag lebomló egyéb zöld hulladékok kezelése - a levegőminőség veszélyeztetésének kizárása érdekében és a szerves anyag tartalom hasznosítása céljából - az alábbi módon ajánlott:

a) komposztálás,

b) beszántás/beásás a termőhelyen,

c) szelektív hulladékgyűjtés bevezetése után elhelyezés a "zöld" hulladékgyűjtőkben,

d) kisebb mennyiség esetében a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényzetben való elhelyezés,

e) szelektív gyűjtés, elszállítatás zöld zsákban.

 

(4) a) Külterületen az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése megengedett szombat–vasárnap-ünnepnap kivételével március 1. – április 30. között és október 1. – november 30. között, délelőtt 10 óra és délután 15 óra között, egyszerre 1m³ mennyiséget meg nem haladó mértékben.

 

b) A kerti hulladékot csak olyan jól kialakított tűzrakó helyen és olyan ingatlanon szabad elégetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz. A tűz begyújtásához egyéb légszennyezést okozó anyag (pl. benzin, olaj) nem használható.

 

c) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (pl. PVC, vegyszer, festékes göngyöleg).

 

d) A szabadban a tüzet, vagy az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s azonnal el kell oltatni veszély esetén, illetve, ha arra már nincs szükség.

 

12. § (1) Az egyedi fűtőberendezéseket a háztartási tevékenység során úgy kell üzemeltetni, hogy a keletkező légszennyező anyagok (égéstermékek) ne haladják meg a fűtőberendezésre jellemző mértéket. Az egyedi fűtőberendezésekben kizárólag az adott berendezés használati utasításában előírt tüzelőanyagok égethetők, veszélyesnek minősülő anyagok (pl. műanyagféleségek, gumi, vegyszer, festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, felületkezelt és/vagy ragasztott faanyagok) égetése tilos.

 

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt berendezések és a kémények megfelelő karbantartása a tökéletes égés biztosítása érdekében a tulajdonos, üzemeltető kötelessége.

 

13. § (1) Porképződés megakadályozása érdekében a fedetlen talajfelületeket az ingatlan tulajdonosának - a rendeltetés, lehetőségek figyelembevételével - növényzettel kell borítania.

 

(2) Porzásra hajlamos anyagok szállítása zárt, letakart rakományú járművel végezhető.

 

(3) Bűzös anyag szállítása csak légmentesen lezárt járművön végezhető, 3.500 kg összes tömeg alatti jármű esetén is.

 

(4) Építkezésnél, épületek bontásánál, tatarozásnál a kiporzás terjedését meg kell akadályozni (védőháló, surrantó alkalmazása, környező szilárd burkolatok vízzel való nedvesítése).

 

14. § A 13.§ (1), (3), (4) bekezdések szerinti levegőtisztaság védelmi kötelezettségek megszegőit a Polgármester határozattal meghatározott cselekmény elvégzésére kötelezi vagy a cselekmény folytatásától eltiltja.

15. § (1) Balatonalmádi város meghatározó természeti értéke a Balaton tó. A Balaton, mint összefüggő természeti rendszer, minőségének megőrzése, fejlesztése érdekében az alábbi rendelkezések betartása kötelező.

 

(2) Felszíni vizekbe (patak, forrás, tó) és csapadékvíz-elvezető rendszerbe, ásott és fúrt kutakba minden szilárd vagy folyékony hulladék elhelyezése, bevezetése tilos.

 

(3) Balatonalmádi város közigazgatási területén elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatorna rendszer működik, ezek rendeltetésszerű használata kötelező. A csapadékvíz-elvezető rendszerbe szennyvíz bevezetése tilos.

 

(4) Vízparton, vízfolyások, források közelében, közterületen gépjármű mosása tilos.

 

(5) Nyílt csapadékvíz-elvezető árok tisztítása, karbantartása, az akadálytalan lefolyás biztosítása elsősorban a terület használójának kötelessége, másodsorban az azzal szomszédos ingatlan használójának kötelessége.

 

(6) Tilos az élővízfolyások, csapadékvíz-elvezető nyílt árkok eltorlaszolása, a víz természetes hozamának és folyásirányának megváltoztatása, a meder szűkítése vagy feltöltése.

 

(7) Élővizek hordalékainak, uszadékainak összegyűjtése és kezelése tulajdonosának/használójának kötelessége.

 

(8) A (2) és (6) bekezdésben foglaltak megszegése - a szabálysértési eljáráson kívül - maga után vonja a kötelező helyreállítást vagy a mindenkori helyreállítási költségek befizetését az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja javára a Polgármester határozata alapján.

 

(9) Mederfeltöltés, mederkorrekció a partvonal-szabályozási terv alapján a hatóság engedélyével végezhető.

 

 

16. § (1) Fürödni és jégen tartózkodni csak a külön jogszabályban meghatározott módon szabad.

 

(2) Aki léket vág, köteles megjelölni a jégmentes területet messziről is jól láthatóan, külön jogszabályban meghatározott módon.

 

(3) Léket vágni tilos a sportolásra kijelölt terület 50 méteres körzetében.

 

(4) Léket vágni a partszakasz tulajdonosának, kezelőjének tudtával, hozzájárulásával szabad.

 

 

17. § (1) Kutak, vízkivételi művek kijelölt hidrogeológiai védőterületén tilos:

a) minden folyékony és szilárd hulladék elhelyezése,

b) vegyszerek, szerves és műtrágyák alkalmazása,

c) állattartás, trágyatároló elhelyezése,

d) hulladék keletkezését eredményező tevékenység végzése.

 

(2) A kutak létesítését és megszüntetését /betemetését/ kérelem alapján az I. fokú vízügyi hatóság engedélyezi.

 

18. § (1) Tilos a források elfojtása.

 

(2) A forrás karbantartását a hely szerinti ingatlantulajdonos köteles rendszeresen elvégezni.

 

19. § (1) Az ingatlan területére lehullott csapadékot az ingatlanon kell összegyűjteni, kezelni, elszikkasztani, a szomszédos ingatlanok károsításának kizárása mellett.

 

(2) Az ingatlannal határos közterületen kiépített csapadékvíz-gyűjtő csatornába bekötést létesíteni, a csapadékvizet bevezetni csak az önkormányzat hozzájárulásával lehet.

 

 

20. § (1) Szennyvizet, települési folyékony hulladékot szennyvízcsatorna-hálózatba szabad bevezetni vagy zárt, külön jogszabály szerint létesített szennyvíztározóba szabad vezetni-gyűjteni.

 

(2) Zárt szennyvíztározóból kiemelt szennyvíz kezeléséről a kötelező közszolgáltatások igénybevételét szabályozó önkormányzati rendelet rendelkezik.

 

(3) A város szennyvízcsatornával ellátott utcáiban az udvari közkifolyónál magasabb szintű vízellátásban részesülő ingatlanokat, a gerincvezeték üzembe helyezését követően az ingatlan tulajdonosa köteles a szennyvízcsatorna-hálózatra a külön jogszabályban megállapított határidőn belül rácsatlakoztatni az önkormányzat hozzájárulásával.

 

(4) Azokon az ingatlanokon, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat igénybevételének műszaki feltételei nem biztosíthatók zárt szennyvíztározót kell építeni. A zárt szennyvíztározó vízzáróságának igazolására az ingatlan tulajdonosát az I. fokú építéshatóság kötelezi. A zárt szennyvíztározóból a szennyvíz kiszippantását igazoló számlákat az ingatlantulajdonos öt évig köteles megőrizni.

 

(5) Balatonalmádi város belterületén és beépített külterületi ingatlanai esetén az ingatlan tulajdonosa kötelezhető a közcélú vízilétesítmények és közcélú vízimunkák költségei ingatlant érintő részének megfizetésére a (3) bekezdésre figyelemmel.

 

 

21. § (1) A város közigazgatási területén az ingatlanok csak a szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban meghatározott célokra hasznosíthatók.

 

(2) Talajon és talajban mindenféle hulladék elhelyezése tilos, kivétel a talajjavító trágyázás esete vegetációs időszakon kívül a nitrát-szennyezéssel szembeni védelemről szóló jogszabály figyelembevételével.

 

(3) Az ingatlan tulajdonosának kötelessége megakadályozni, hogy ismeretlen eredetű, tulajdonú hulladék az ingatlanon lerakásra kerüljön.

 

(4) Az ismeretlen eredetű/tulajdonú, elhagyott hulladék kezelése, elszállíttatása az észlelés helye szerinti ingatlantulajdonos kötelessége.

 

(5) Tilos a talajra (kertbe, szántóra, erdőbe, legelőre) szennyvizet, kezelt szennyvizet kilocsolni, szétteríteni.

 

(6) A talajélet védelme céljából és az erózió megelőzése érdekében a csapadékvíz visszatartását elősegítő talajművelést kell alkalmazni.

 

 

22. § (1) Balatonalmádi város teljes közigazgatási területén a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, az üdülőterületekre előírt zaj- és rezgésterhelési határértékek érvényesek, beleértve az e rendelettel kijelölt, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre vonatkozó határértékeket és előírásokat is.

(2) Nem üzemeltethető olyan berendezés, létesítmény és nem folytatható olyan tevékenység, amely a vonatkozó határértéknél nagyobb zaj- és rezgés-terhelést okoz, vagy kellemetlen, zavaró, veszélyeztető, károsító hatású.

 

(3) Kellemetlen, zavaró, veszélyeztető, károsító hatású az a zaj és rezgés, melyre jellegéből adódóan határérték nem írható elő, illetve a zaj- és rezgésterhelés azonos körülmények között nem ismételhető meg, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan az emberek nyugalmát zavarja, és rendszeresen ismétlődik.

(4) A város zajterhelésének csökkentése érdekében a polgármester korlátozhatja a nehézgépjárművek közlekedését térben és időben.

 

(5) Mindennemű zavaró zaj okozása, motoros gépek üzemeltetése, hangos zenélés, vagy éneklés tilos az alábbi időszakokban:

a) nyári időszakban reggel 8.00 óra előtt és 22.00 óra után

b) téli időszakban reggel 6.00 óra előtt és 22.00 óra után

c) egész évben vasárnap, ünnepnap, és más munkaszüneti napokon 13.00-16.00 óráig tartó pihenőidőben.

Ez a rendelkezés vonatkozik mobil hangosító berendezés /hirdető autó/ üzemeltetésére is.

 

(6) A Balatonalmádi (Pinkóci) Temetőtől számított 500 méteren belül mindennemű lőfegyver sport, gyakorló és vadászati célú használata tilos. A temető területén az üzemi és szabadidős, építési kivitelezési, közlekedési tevékenységekből származó környezeti zaj legnagyobb pillanatnyi értéke nem haladhatja meg a 65 dB(A) értéket. A meghatározott zajkeltés alól kivételt kizárólag a temető és környezetének gondozása, rendezett állapotban tartása, valamint a kegyeleti és vallási tevékenység képez.”

 

(7) A zajterhelési határérték túllépése jelentős, ha 5 dB-nél nagyobb mértékű.

 

23. § (1) Balatonalmádi város közigazgatási területén zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek az Öreghegy és Káptalanfüred városrészek területe az 1. számú melléklet szerint. A kijelölt területekre a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

 

(2) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen környezeti zajt előidéző új létesítmény, tevékenység, valamint a meglévő létesítmény, tevékenység bővítése, rendeltetés megváltoztatása nem engedélyezhető.

 

(3) Országos közúthálózatba tartozó közút és vasút az (1) bekezdésben meghatározott területeken nem vezethető keresztül.

 

(4) E rendelet hatálybalépésekor működő üzemi és szabadidős zajforrás - melynek hatásterülete érintia zajvédelmi szempontból fokozottan védett területet - üzemeltetője a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül köteles gondoskodni a vonatkozó határérték teljesülését eredményező intézkedések végrehajtásáról.

 

(5) Az (4) bekezdésben foglalt kötelezettség nem teljesítése esetén a létesítmény üzemeltetését, a tevékenység végzését a zajvédelmi hatóság térben, időben, gyakoriságban korlátozhatja, kezdeményezheti a zajforrás megszüntetését az engedélyező hatóságtól.

           

(6) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen a zajkibocsátással együtt járó ház körüli munkálatokat kizárólag a 24. § (8) bekezdésében meghatározott nappali időszakban szabad végezni. A háztartási igényeket kielégítő berendezések – pl.: klíma, ventilátor, fűtőberendezés, – üzemeltetői e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül kötelesek gondoskodni a vonatkozó határérték saját telekhatáron való teljesüléséről.

 

(7) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területen és 100 m-es körzetében közterületen környezeti zajt okozó rendezvény nem tartható.

 

 

24. § (1) Hangosító berendezés e rendelet szerint minden hangszóró vagy műsorforrás. Élőzene szolgáltatás az egy vagy több fős élőzenekar működtetése.

 

(2) Hangosító berendezést, zeneszolgáltatást működtető létesítmény/tevékenység e rendelet értelmében:

a) szabadtéri mozi, színpad, térzene, utcabál

b) kulturális tevékenység

c) sport tevékenység

d) cirkusz és egyéb mutatványos tevékenység

e) zenés, táncos szórakozóhely

f) kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenység

g) üdülő, tábor, üzlet, kölcsönző, elárusítóhely

h) strand, uszoda

i) vasút-, autóbuszállomás

j) hirdetés, tájékoztatás.

 

(3) A kerthelyiségben, szabadtéren, zárt térben történő hangosító berendezés üzemeltetésre és zeneszolgáltatásra azonos szabályozás vonatkozik.

 

(4) A (2) bekezdésben felsorolt létesítmények üzemeltetője köteles kezdeményezni a nyilvántartásba-vételt, és zajkibocsátási határérték megállapítását kérni a területileg illetékes I. fokú környezetvédelmi hatóságtól.

 

(5) A (2) bekezdésben felsorolt létesítményekre és tevékenységekre a szolgáltató tevékenységre vonatkozó központi jogszabályokat kell alkalmazni, a határértékek betartása alól felmentés nem adható.

 

(6) Oktatási, egészségügyi, egyházi intézmények, temető 200 m-es körzetében hangosító berendezés rendszeresen nem működtethető.

 

(7) Alkalmi, közterületi rendezvény - mely a város életében jelentős esemény - esetén a polgármester felmentést adhat az éjszakai időszak betartása alól.

 

(8)       Nappali időszak télen: 6.00 – 22.00 óráig

Éjszakai időszak télen: 22.00 – 6.00 óráig

Nappali időszak nyáron: 8.00 – 22.00 óráig

Éjszakai időszak nyáron: 22.00 – 8.00 óráig

 

(9) Éjjel, 22.00 óra után a (7) bekezdés fennállása kivételével szabadtéri hangosító berendezés működtetése, zeneszolgáltatás nem folytatható. 22.00 és 23.00 óra között szabadtéren csak akusztikus hangszerek alkalmazhatók. 23.00 óra után szabadtéren zeneszolgáltatás nem folytatható.

 

25. § (1) A hangosító berendezés működtetését, zeneszolgáltatást a 24. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységeket, létesítményeket az 3.§.-ban meghatározottak szerint ellenőrzik, amit az üzemeltető tűrni köteles.

 

(2) A hatósági ellenőrzés költségeit mulasztás, elmarasztalás megállapítása esetén az üzemeltető viseli.

 

 

26. § (1) A környezetállapot folyamatos figyelemmel kísérése érdekében a polgármester irányítja az információk összegyűjtését az eseti mérésekről, megfigyelésekről és rendszeresen üzemelő monitoring rendszerekről.

 

(2) A polgármester intézkedik a Környezetvédelmi Információs Adatbank működtetéséről.

 

(3) A polgármester intézkedik a város környezetvédelme érdekében megalkotott szabályok Polgármesteri Hivatal útján történő betartatásáról.

 

(4) Veszélyes árut szállító járművek útvonalát a város közigazgatási határán belül külön jogszabály alapján az illetékes hatóság jelöli ki.

 

 

27. § (1) Szabálysértést követ el és 50.000,-Ft- ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a rendeletben meghatározott alábbi rendelkezéseket megszegi:

 

a) A városkép védelme és a kártékony állatok rejtőzésének megakadályozása érdekében az ingatlanok folyamatos gyommentesítéséről és tisztántartásról nem gondoskodik. 1. § (2)

 

b) A zöldfelületen, zöldterületen gépjárművet leállít, szerel, mos, tisztít. 7.§ (3)

 

ba) Zöldfelületre, zöldterületre gépjárművel behajt a közlekedési táblával nem jelzett helyen vagy nem munkavégzés céljából. 7.§ (4)

 

bb) A zöldfelületen, zöldterületen élő állatokat zavar, kínoz, befog, és elpusztít, valamint élőhelyet zavar, veszélyeztet, károsít, megszüntet. 7. § (5)

bc) Zöldfelületen, zöldterületen kárt okoz, rongál. 7. § (6)

c) Balatonalmádi Város belterületén magántulajdonú ingatlanon jogerős engedély, és pótlás nélkül fás szárú növényzetet kivág – a fás szárú növényzet védelméről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó fák, gyümölcsfa kivételével. 8.§ (1)

 

ca) Káptalanfüred városrészben az elsőfokú építéshatóság engedélye szerint létesítendő építmények helyén kívüli területről fát kivág. 8. § (6) b)

 

cb) A lombhullató keményfát/kat, magasságát csökkentő módon, engedély nélkül csonkol. 8.§ (6) c)

 

cc) Közterületre növényzetet a Polgármesteri Hivatallal való egyeztetés nélkül telepít. 9.§ (1)

 

d) Szabadtéren légszennyezést okozó tevékenységet folytat (homokfúvás, festékszórás stb.). 10. § (2-4)

 

e) Kerti hulladékot és avart belterületen éget. 11.§(1)

 

f) Külterületen avart és kerti hulladékot éget május 1. –szeptember 30.- a között és december 1.- február 29-e között. 11.§(4)a)

 

fa) Külterületen avart és kerti hulladékot éget március 1. – április 30. között és október 1. – november 30. között, délután 15 óra után következő nap délelőtt 10 óra között. 11.§(4)a)

 

fb)Külterületen avart és kerti hulladékot éget március 1. – április 30. között és október 1. – november 30. között, délelőtt 10 óra és délután 15 óra között, egyszerre 1m³ mennyiséget meghaladó mértékben.11.§(4)a)

 

fc) A tűz begyújtásához légszennyezést okozó anyagot (pl. benzin, olaj) használ.11.§(4)b)

 

fd) Az égetendő kerti hulladék közé kommunális, illetve ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (pl. PVC, vegyszer, festékes göngyöleg) tesz.11.§(4)c)

 

fe) A szabadban a tüzet, vagy az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagy.11.§(4)d)

 

g) Az egyedi fűtőberendezésekben nem az adott berendezés használati utasításában előírt tüzelőanyagot éget, veszélyesnek minősülő anyagokat (pl. műanyagféleségek, gumi, vegyszer, festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, felületkezelt és/vagy ragasztott faanyagok) éget. 12. § (1)

 

ga) A tüzelő berendezések, kémények üzembiztos állapotáról nem gondoskodik. 12. § (2)

 

h) Bűzös anyagok zárt szállításáról nem gondoskodik 3.500 kg összes tömegű gépjármű esetén. 13. § (3)

 

i) Építkezésnél, bontásnál a kiporzás terjedését nem akadályozza meg. 13. § (4)

 

j) Felszíni vizekbe (patak, forrás, tó) és csapadékvíz-elvezető rendszerbe, ásott és fúrt kutakba szilárd vagy folyékony hulladékot elhelyez, ill. bevezet. 15. § (2)

 

ja) Csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvizet vezet. 15. § (3)

 

jb) A terület tulajdonosa, használója a nyílt csapadékvíz-elvezető árok tisztításáról, karbantartásáról, az akadálytalan lefolyás biztosításáról nem gondoskodik, a nyílt csapadékvíz-elvezető árokkal szomszédos ingatlan tulajdonosa, használója a károkozás nélküli, akadálytalan vízelvezetés lehetőségét nem biztosítja. 15. § (5)

 

jc) Élővízfolyásokat, csapadékvíz-elvezető nyílt árkokat eltorlaszolja, a víz természetes hozamát és folyásirányát megváltoztatja, a medret szűkíti vagy feltölti. 15. § (6)

 

jd) A tulajdonos, használó az élővizek hordalékainak, uszadékainak összegyűjtéséről és kezeléséről nem gondoskodik. 15. § (7)

 

k) A léket nem jelölte meg jól láthatóan. 16. § (2)

 

ka) A jégen sportolásra kijelölt terület 50 méteres körzetében léket vág. 16. § (3)

 

l) A forrásokat elfojtja. 18. § (1)

 

la) A forrás karbantartását a hely szerinti ingatlantulajdonos nem végzi el rendszeresen. 18.§(2)

 

m) Nem zárt szennyvízgyűjtőt üzemeltet. 22. § (1)

 

n) Olyan berendezést, létesítményt üzemeltet és olyan tevékenységet folytat, amely kellemetlen, zavaró, veszélyeztető, károsító hatású zaj- és rezgésterhelést okoz. 22. § (2)

 

na) Mindennemű zavaró zajt okoz, motoros gépeket üzemeltet, hangosan zenél, vagy énekel az alábbi időszakokban:

a) nyári időszakban reggel 8.00 óra előtt és 22.00 óra után, és/vagy

b) téli időszakban reggel 6.00 óra előtt és 22.00 óra után és/vagy

c) egész évben vasárnap, ünnepnap, és más munkaszüneti napokon 13.00-16.00 óráig tartó pihenőidőben. 22.§(5)

 

nb) Oktatási, egészségügyi, egyházi intézmények, temető 200 m-es körzetében hangosító berendezést rendszeresen működtet. 24. § (6)

 

nc) A 24.§ (8) bekezdésben szabályozott éjszakai időszak kezdete után szabadtéri hangosító berendezést működtet, zeneszolgáltatást folytat (kivétel 24. § (7) bekezdés fennállása esetén). 24.§(9)

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt a helyi önkormányzat képviselő-testület hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője, és a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki a külön jogszabály szerint.

 

 

38.§ Arendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

 

39.§ A környezetvédelem helyi szabályairól szóló 10/2006. (V.10.) rendelet hatályát veszti.

 

 

                      Keszey János                                                       Ujlakiné Dr. Pék Éva

                       polgármester                                                                      jegyző

 

 

 

A rendeletet 2011. december 20. napján kihirdettem:

 

 

Ujlakiné Dr. Pék Éva

       jegyző  

 

1. melléklet a 32/2011. (XII.20.) önkormányzati rendelethez

2.200Ft

Illeték-

bélyeg

helye