Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete [a továbbiakban: Kt.] a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény [a továbbiakban: Ötv.] 16. § (1), 79. § (2), 80. § (1) bekezdéseiben foglaltak, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény [a továbbiakban: Htv.] 138. § (1) bekezdés j) pontjában, és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény [a továbbiakban: Áht.] 108. § (1) és (2) bekezdésében, figyelemmel az Áht. végrehajtására kibocsátott Kormányrendeletekre, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. éviXXXIII. törvény [a továbbiakban: a Vtv.], a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek [a továbbiakban együtt: a számviteli szabályok], illetőleg a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályok rendelkezéseire, továbbá annak érdekében, hogy az Önkormányzat vagyonát megóvja, és lehetővé tegye annak leggazdaságosabb, legcélszerűbb felhasználását, a Balatonalmádi Város Önkormányzata [a továbbiakban: Önkormányzat] vagyonáról való rendelkezési jog szabályairól az alábbi rendeletet [a továbbiakban e rendelet] alkotja:

 

I. FEJEZET:

 

 

(1) E rendelet hatálya kiterjed   Balatonalmádi Város Önkormányzatának tulajdonában lévő  tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre

a)    az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyontárgyakra,

b)   az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,

c)    az Önkormányzat a) és b) pontokban be nem sorolható - számviteli szabályok szerinti - befektetett és forgóeszközeire, valamint saját és idegen forrásaira.

(a továbbiakban együtt: vagyon).

 

(2) E rendelet hatálya kiterjed továbbá a tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonosi kötelezettségek teljesítése során:

a) az Ötv. 80. § (1) bekezdése szerint az Önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel -   tulajdonost  megillető  jogok,  illetve  

terhelő kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése körében hozott döntések [a továbbiakban: a tulajdonosi döntések] előkészítésére, meghozatalára, végrehajtására, amennyiben más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.

b) a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásában és a tulajdonosi kötelezettségek teljesítésében érintettekre és résztvevőkre.

 

(3) E rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni a vagyont érintő, Kt. tulajdonosi döntését nem igénylő, úgynevezett belső szabályzatok - jogszabály felhatalmazása alapján történő - megalkotásánál.

   2.§

 

(1) E rendelet szabályait kell alkalmazni, különösen az 1. § (2) bekezdése szerinti jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése, valamint a következő döntések előkészítése, meghozatala és végrehajtása során:

a)      a vagyon birtoklására , a vagyon és a tulajdonjog védelmére,

b)      a vagyon használatára és hasznainak szedésére, ide értve különösen a vagyonnal kapcsolatos terhek, az állag megóvással, fenntartással kapcsolatos költségek viselését, a károk elhárítását, a károk viselését, figyelemmel a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keretekre

c)      a vagyonnal való rendelkezésre, ezen belül különösen

ca)a tulajdonjog átruházására, ideértve többek között a vagyon tulajdonjogának gazdasági társaság (apportálás), alapítvány, egyesület vagy önkormányzati társulás rendelkezésére bocsátását, cserét, a térítésmentes átadást (ajándékozás),

cb)a használati vagy haszonszedési jog átengedésére, különösen a vagyon használati, haszonszedési jogának gazdasági társaság, alapítvány vagy önkormányzati társulás rendelkezésére bocsátására, használatba adásra, hasznosítási jog átadására (pl. a koncesszióba adás, hozzá-, rá- és aláépítés megengedése), vagyonkezelői, üzemeltetési, működtetési jog átadására, a haszonbérbeadásra,

cc)a vagyon biztosítékul adására (pl. letétbe helyezés),

cd)a vagyon megterhelésére, különösen a zálogjog, jelzálogjog, szolgalmi jog alapítására, elidegenítési és terhelési tilalommal való megterhelésre, a kezesség vállalásra, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlását korlátozó jogok biztosítására, különösen vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulásra, az elővásárlási, a vételi (opció) vagy visszavásárlási jogra, a bérlő-­kiválasztási jog biztosítására, az egyéb garanciavállalásokra [a továbbiakban együtt: a megterhelés],

ce)a vagyonnal, a tulajdonosi jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügy ellátásával való megbízásra (haszonkölcsön megbízás, bizomány, vagyonbiztosítási szerződés) a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályok figyelembe vételével,

d)a vagyon létrehozására (beruházás), a vagyon - tulajdonjogának, kezelési, használati jogának - megszerzésére, ideértve az árubeszerzéseket, szolgáltatásvásárlásokat, építési és szolgáltatási koncessziót, a lízingszerződéssel való vagyonszerződést is, amennyiben arról a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) és a végrehajtására kibocsátott jogszabályok másként nem rendelkeznek [a továbbiakban együtt: a megszerzés],

e)      a közös tulajdonra, (pl. a társasházakban lévő önkormányzati tulajdoni hányaddal való rendelkezés) különösen a közös tulajdonban lévő

ea)vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására az önkormányzati tulajdoni hányad arányában,

eb)vagyonnal való rendelkezésre az önkormányzati tulajdoni hányaddal ideértve a közös tulajdon megszüntetését is,

ec)nem önkormányzati tulajdonban lévő hányadával kapcsolatos elővásárlási, elő-bérleti, elő-haszonbérleti jog gyakorlására,

f)       az egyéb tulajdonosi jogok gyakorlására, amelyek az Önkormányzatot, mint a vagyon tulajdonosát, kezelőjét megillető, az a)­e) pontokban nem említett jogok és kötelezettségek gyakorlását és teljesítését jelentik, ilyen különösen az építési tevékenységhez való hozzájárulás, a gazdasági társasági üzletrész (részvény) alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, az Önkormányzat javára más tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,

g)      követelések elengedésére és mérséklésére, törlésére, a tartós, vagy a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, amennyiben az Önkormányzat tárgy évi költségvetéséről szóló rendelete eltérően nem rendelkezik,

h)      a vagyon kezelésére, különösen a Polgármesteri Hivatal, önkormányzati költségvetési szerv, az Önkormányzat többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, közhasznú társaság, közalapítvány (a továbbiakban együtt: az önkormányzati gazdasági társaság), vagy önkormányzati társulás kezelésébe adásra vonatkozó jogszabályok, megállapodások, megbízások keretein belüli vagyonkezelésre, üzemeltetésre, működtetésre,

i)        egyes e rendeletben meghatározott "eljárásokra", különösen a vagyon nyilvántartására, értékelésére, ideértve a leltározást, selejtezést értékcsökkenés, értékvesztés elszámolását, valamint a szerződések közzétételére, a pályázatok kiírására, versenytárgyalásra.

 

 

E rendelet alkalmazásában

a)a számviteli szabályok szerinti immateriális javak között nyilvántartott vagyoni értékű jogok a b) pont szerintiek kivételével (pl. bérleti jog, telefonhasználati jog, koncessziós jogok, licencek, saját internet cím beszerzése, internetes regisztrációhoz kapcsolódó kiadások, szoftver vásárlás esetén a telepítés joga), valamint

 

b)az ingatlan vagyontárgyakhoz kapcsolódó az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI. törvény és az ingatlanvagyon-kataszterről szóló Korm.rendelet szerinti földhasználati, haszonélvezeti és használati, bérleti jogok, a szolgalmi jog (telki szolgalom, közérdekű szolgalmak), az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok [pl. visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog (opció), jelzálogjog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telekalakítási, építési tilalom, építésügyi korlátozások, stb.]

a)    befektetett eszköz a számviteli szabályoknak megfelelően

 

aa) az immateriális javak az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti  vagyoni értékű jogok kivételével, (pl.  szellemi termékek),

 

ab) a tárgyi eszközök közül a befejezetlen beruházások, felújítások,

 

ac)  a pénzügyi befektetések a tartós tulajdoni viszonyt megtestesítő részesedések, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl.

kötvény, kincstárjegy) és a hosszú lejáratú követelések,

 

      ad)  az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök, vagyis azok az eszközök melyeket az - Önkormányzat nem a Polgármesteri

Hivatal, vagy az önkormányzati költségvetési szervek, hanem gazdálkodó szerv számára adta át üzemeltetésre, kezelésre,működtetésre,

 

ae)   koncesszióba adott eszközök,

 

af) a vagyonkezelésbe vett eszközök, különösen az Önkormányzat vagyonkezelésébe adott kincstári vagyon.

 

b)   forgóeszköz az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingó vagyontárgyak kivételével a számviteli szabályoknak megfelelően

 

ba) a követelések, különösen a vagyon értékesítéséből, az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatás. nyújtásából eredő (pl. bérleti díj hátralék, késedelmi kamat) az Önkormányzatot megillető követelés, az Önkormányzat által immateriális javakra, beruházásokra, készletekre, szolgáltatásokra adott előleg,  rövid lejáratra adott kölcsön az Önkormányzat kötelezettségének túlfizetéséből eredő visszafizetési igény, az Önkormányzat által elfogadott váltók,

 b.b) az értékpapírok, különösen a forgatási célú tulajdoni viszonyt megtestesítő részesedések és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. kötvények, kincstárjegyek),

b.c) a pénzeszközök, különösen a készpénz, a számlapénz, a csekk.

c) saját és idegen forrás, különösen a számviteli szabályok szerinti saját tőke, költségvetési tartalék (pl. pénzmaradvány), a hosszú lejáratú kötelezettségek (pl. az éven túli le járatra kapott kölcsönök, beruházási, fejlesztési hitelek, kötvénykibocsátásából eredő tartozások, lízingelt, illetve hosszú lejáratú visszafizetésre vásárolt eszközök miatti tartozások), a rövid lejáratú kötelezettségek (pl. a működés finanszírozása érdekében felvett hitelek, kölcsönök, igénybe vett áruszállításból, szolgáltatásból eredő Önkormányzatot terhelő tartozások, kapott előleg miatti tartozások).

 

5.      tulajdonosi döntések előkészítésében és végrehajtásában résztvevők különösen a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szervek, az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon kezelésére, üzemeltetésére létrehozott önkormányzati gazdasági társaságok.

6.      a vagyon kezelésbe adása - a meglévő, létrehozandó vagy megszerzendő - vagyon olyan hasznosítása, amikor a vagyon fenntartóját, üzemeltetőjét, működtetőjét és/vagy hasznainak beszedőjét a Kt. választja ki és a vagyon kezeléséről szóló megállapodás megkötésével, vagy a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szerv alapító okiratában való rögzítésével - bízza meg.

 

 

(1) Az Önkormányzat 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképes vagyontárgyakból áll.

(2) A törzsvagyon vagyontárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek, e vagyontárgyak közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, különösen közszolgáltatás nyújtását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

(3) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a Kt. dönthet a vagyontárgy

a)      forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná,illetve forgalomképessé nyilvánításáról,

b)      forgalomképességének megváltoztatásáról.

 

(4) A törzsvagyon - törvény és Kt. által meghatározott - forgalomképtelen vagyontárgyait e rendelet 5. §-a, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait e rendelet 6. §-a szerint határozza meg.

 5.§

 

Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának vagyontárgyai:

a)      a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok

b)      vizek és közcélú vízi-létesítmények, pl.  belvíz,   csapadékvíz elvezetők

c)      irattárba tartozó levéltári anyagok, ideértve a tervtárak terv- és iratanyagát is.

 

 

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vagyontárgyai:

a)      a közművek, ideértve a vízi­közműveket [Vtv 20. § (2) bekezdés] is,

b)      az intézmények és a középületek, ideértve a Kt. és szervei elhelyezésére szolgáló, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő épületeket, épületrészeket, valamint a sportpályákat és sportcélú létesítményeket is,

c)      a műemlék épületek, ideértve a műemléki környezetben lévő valamint helyi védelemben részesített ingatlan vagyontárgyakat is,

d)     a védett természeti területek

e)      a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

f)       az egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő tartós tulajdoni viszonyt megtestesítő részesedések,

g)      a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlan vagyontárgyak.

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               7.§

 

 

Forgalomképes mind az a vagyon, vagyontárgy, amely nem tartozik az e rendelet 5. és 6. §-ában meghatározott törzsvagyon körébe.

 

 

 

 

(1) Az Önkormányzat vagyonát a számviteli szabályok szerinti értéken, értékeken kell nyilvántartani.

(2) A vagyon    elidegenítésére,  hasznosítására,    biztosítékul    adására  és    megterhelésére   irányuló tulajdonosi döntést  megelőzően  az  adott  vagyontárgy forgalmi  (piaci) értékét

a)      ingó és ingatlan  vagyontárgy   esetén  6 hónapnál  nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján meg kell határozni,

b)      a tartós, vagy forgatási célú tulajdon-, vagy hitelviszonyt megtestesítő részesedést, értékpapírt, amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagyforgalmazott kategóriában szerepel, annak értékét a tőzsdénkialakult tőzsdei árfolyamon kell figyelembe venni.

c)      a vagyoni értékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény a haszonélvezeti jog értékére vonatkozó szabályai alapján kell megállapítani.

(3) A   (2)  bekezdés  a - c)  pontjába  be   nem  sorolható  vagyontárgyak    elidegenítésére, hasznosítására,  biztosítékul  adására  és  megterhelésére  irányuló  tulajdonosi döntések esetében   az   értékmeghatározás   alapja  az   (1)    bekezdés    szerinti    nyilvántartásban szereplő beszerzési érték.

(4) A (2) és (3) bekezdésbe be nem sorolható, valamint a külön rendeletekkel, illetve az e rendelettel nem szabályozott tulajdonosi döntések esetében, a vagyon megszerzése kivételével, az értékmeghatározás alapja az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő beszerzési érték.

(5) A vagyon megszerzésekor az értéket a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályok figyelembe vételével, annak szabályai szerint kell megállapítani.

(6) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltnál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a tulajdonosi döntéssel ennek aktualizált változata is elfogadható. Az aktualizált változat elfogadásáról a tulajdonosi döntésre jogosult dönt.

 (7) A vagyoni jog hasznosítása esetén az érték megállapításkor az éves bérleti, használati díj áfa nélküli összegét kell figyelembe venni.

(8) A tulajdonosi döntésre jogosultat az e paragrafus szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve ha az elidegenítés vagy a megterhelés csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(9) A vagyon    alapítói    hozzájárulásként,   saját    forrásként    történő   szolgáltatásakor  a      könyvvizsgáló által megállapított érték vehető figyelembe.

 

(10)Az e §-ban  meghatározott érték meghatározás  szabályait  kell  alkalmazni, kivéve, ha a  

 

       VII. Fejezet eltérően rendelkezik.

 

 

(1)      A vagyonmérleg az Önkormányzat tulajdonában a tárgyévi költségvetés zárónapján meglévő vagyon kimutatása, célja a vagyon számviteli szabályok szerinti számbavétele értékben és mennyiségben.

(2)      A vagyonmérlegben szerepeltetni kell különösen a befektetett, forgóeszközöket, és a vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3)   A vagyonmérleg a vagyont számviteli szabályok szerinti bontásban (törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint egyéb vagyon) tételesen, mennyiségben, és értékben veszi számba.

(4)      A vagyonmérleg a zárszámadásról szóló rendelet részét képezi.

(5)   A vagyonmérleg alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről, a folyamatos vezetésről, valamint a vagyonmérleg összeállításáról, közzétételéről a számviteli szabályok szerinti feladat- és hatáskörében a jegyző gondoskodik.

(6)   A számviteli szabályok és az ingatlan-vagyonkataszterről szóló Korm. rendelet szerint a vagyonmérlegben nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkataszterben szereplő adataival való egyezőségét biztosítani kell.

(7)      A nem törzsvagyon, forgalomképes vagyonállomány adatait minden év december 31-i  állapotnak megfelelően e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza."

(8)      A törzsvagyon, forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonállomány adatait minden év december 31-i állapotnak megfelelően e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

 

 

(1)   Jelen rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről Központi  Nyilvántartást kell vezetni a Pénzügyi és Számviteli Osztálynak  amelynek felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a Polgármester gondoskodik.

(2)      A Központi Nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltakat közérdekű adatoknak minősülnek, amelynek tartalmáról az 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat.

(3)   Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kérdésében a szerződést aláíró fél a szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles a Központi Nyilvántartásnak megküldeni a szerződés egy példányát, vagy hitelesített másolatát.

    

 

 

(1)   E rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi döntést a Kt., illetve átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester, valamint a Kt. által e rendeletben megjelölt bizottság hozhat.

(2)   Az Önkormányzat (1) bekezdés szerinti tulajdonosi döntésről szóló jognyilatkozatait - a bizottságra átruházott feladat- és hatáskör esetében is - a Polgármester bocsátja ki.

(3)  A Gazdasági Bizottság dönt a bérbeadói jogok gyakorlásáról (csak az ellenszolgáltatás fejében létrejött szerződések vonatkozásában), kivéve az 5 évnél hosszabb időtartamú vagy az évi bruttó 3 mFt értékhatárt meghaladó bérleti szerződéseket.

 

 

(1) Az Önkormányzat vagyonkezelési, üzemeltetési, működtetési feladatait a Kt. tulajdonosi döntése alapján

 

a)    a Polgármesteri Hivatal,

b)    a kisebbségi önkormányzat

c)    az önkormányzati költségvetési szervek,

d)   az e feladatellátására létrehozott önkormányzati gazdasági társaságok, önkormányzati társulások valamint

e)    az e feladattal megbízott más természetes személy, jogi személy jogi személyiség nélküli személy, szervezet,

[a továbbiakban együtt: a vagyonkezelő] láthatja el.

 

(2) A Kt. az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott vagyonkezelők [a továbbiakban együtt: az önkormányzati vagyonkezelők] alapító okirataiban határozza meg a vagyonkezelésükbe, használatukba adott vagyon körét, melynek igénybevételére, használatára vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A hasznosításon túlmenően az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervek vezetőinek jognyilatkozat kibocsátására felhatalmazása nincs. E szervek vezetői hasznosításra vonatkozó jognyilatkozataik kibocsátása során e rendelet rendelkezéseit kötelesek figyelembe venni.

 

(3)   A Kt. az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott vagyonkezelőkkel [a továbbiakban együtt: a megbízott vagyonkezelők] kötött vagyonkezelésre vonatkozó megállapodásban adhat megbízást és felhatalmazást a vagyon kezelésére, üzemeltetésére és működtetésére. Ebben az esetben a Kt. - külön határozatban - jelöli meg a megbízott, felhatalmazott személyeket vagy szervezeteket, valamint jóváhagyja a vagyonkezelés feltételeit. A vagyonkezelésre vonatkozó megállapodásban a Kt. felhatalmazást adhat az Önkormányzat nevében jognyilatkozat kibocsátására is.

(4)   Az önkormányzati vagyonkezelőket a kezelésükbe adott vagyon tekintetében megilleti az ingyenes használat joga és a tárgyévi költségvetésről szóló rendelet figyelembe vételével kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő kötelezettségeket is. Az önkormányzati vagyonkezelők a használatukba adott vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodnak.

 

(5)   A megbízott vagyonkezelő - az Kt. által vele kötött megállapodásban meghatározott körben és feltételekkel - az Önkormányzat nevében gyakorolja a tulajdonost a polgári jog szabályai szerint megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit, ideértve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

 

(6)   A vagyonkezelő az Önkormányzat vagyonát nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, továbbá nem illetik meg azok a jogok, amelyeket rendelet szerint a Kt, a Kt. bizottsága vagy a Polgármester gyakorol.

 

(7)   Ha a vagyon kezelésével nem önkormányzati vagyonkezelőt, nem önkormányzati gazdasági társaságot, vagy önkormányzati társulást kívánnak megbízni, a megbízott vagyonkezelő kiválasztására a Kt. köteles pályázatot kiírni.

 

(8)   A vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyonnal kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele és tervezési, építési munka esetén a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályokat köteles alkalmazni.

 

 

 

(1)      E rendelet 5. §-ában meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka vagy tartozás fedezete sem.

(2)      A forgalomképtelen törzsvagyon bérbe-, vagy használatba adás útján hasznosítható,az ilyen vagyontárgyon reklámjog is biztosítható.

 

(3) A  korábbitól eltérő célú hasznosításról, illetőleg a forgalomképtelen törzsvagyon tulajdonjogának megszerzéséről, a hasznosítás időtartamától és értékhatártól függetlenül a Kt. dönt.

 

 

 

(1) E rendelet 6. §-ában meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyon biztosítékul adásáról, megterheléséről, hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.  

(2) Az intézmények a rájuk bízott vagyon 1 éven belüli és az évi nettó 1 millió forintot el nem érő bérleti vagy hasznosítási jogról önállóan döntenek.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                  

 

 

(1) E rendelet 7. §-ában meghatározott forgalomképes vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, biztosítékul adásáról, a forgalomképes vagyon hasznosításáról a 8. §-ban meghatározott érték megállapítását figyelembe véve a Kt. dönt.

 

 (2) Egy, már szennyvízcsatornával és ivóvízzel ellátott vagy a jövőben ellátandó területen lévő ingatlant/ingatlanrészt tulajdonosa az Önkormányzat részére közterület céljára, térítésmentesen átadja, az arról rendelkező külön szerződést, értékhatártól függetlenül a Kt. hagyja jóvá.

 

 

(1)    A 8. § szerint megállapított értékű nettó 25 millió  forint összegű értékhatár feletti vagyontárgy, vagyonrész elidegenítése, hasznosítása, - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános - indokolt esetben zártkörű - versenyeztetési eljárás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehetséges, ideértve azt is, ha a kezelésbe adás nem önkormányzati vagyonkezelőnek vagy nem önkormányzati gazdasági társaságnak, önkormányzati társulásnak történik.

 

(2)   Az (1) bekezdés   szerint    indokoltnak  tekintendő  és  emiatt  zártkörű   versenytárgyalás hirdethető,   ha a  vagyon  jellege,  jelentősége,  annak  leghatékonyabb  hasznosítása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé.

 

(3)   A versenyeztetési eljárás során szakértő közreműködése igénybe vehető.

 

(4)   A versenyeztetési  eljárásra  vonatkozó  részletes  szabályokat  jelen  rendelet  2. sz.   melléklete szabályozza.

 

 

 

 

(1) A Gazdasági Bizottság véleményezését követően a képviselő-testület az üres lakást – amennyiben elhelyezési kötelezettség miatt (szanálás, kisajátítás, egyházi ingatlan hasznosítása, felújítás stb.) nincs szükség rá, illetve bérlakás célra nem pályáztatható – értékesítésre kijelölheti.

 

(2) Amennyiben a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt lakásra a bérlő nem él elővásárlási jogával, a lakás az (1) bekezdésben megjelölt módon – az 1993. évi LXXVIII. 50. § foglalt korlátozással – harmadik személy számára is értékesíthető. Ez esetben a lakottan értékesített lakás vételára a forgalmi érték 70 %-a, amelyet a szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni.

(1) Amennyiben a képviselő-testület értékesítésre kijelöl valamely nem lakás célra szolgáló helyiséget vagy építményt (a továbbiakban: helyiség), úgy elővásárlási jog illeti meg

a) a bérlőt;

b) a bérlőtársakat egyenlő arányban.

 

(2) Amennyiben a helyiség bérlője gazdasági társaság, a társaság tagjainak közjegyzői okiratban foglalt közös nyilatkozatában megjelölt tag is élhet az elővásárlási joggal.

 

(1) A bérbeadott önkormányzati helyiség vételárából a helyiség kiutalásakor a bérlő által fizetett költség, díj nem vonható le. Elővásárlásra nem jogosultak esetén a forgalmi érték képezi az induló vételárat.

 

(2) Az elővásárlásra jogosult vevő – ideértve a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. hatálya alá tartozó ingatlanokat is – kérelmére – a vételár 20 %-ának egyösszegű megfizetése esetén a fennmaradó összegre 60 havi részletfizetés adható 150 %-os jegybanki alapkamat felszámítása mellett. A részletfizetés kamatmentes abban az esetben, ha a részletfizetés időtartama a 12 hónapot nem haladja meg.

 

Minden egyéb, a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. hatálya alá nem tartozó ingatlan elidegenítése esetén e rendelet 18-19. §-ait  kell értelemszerűen alkalmazni.

 

 

(1) A lakáselidegenítésből származó bevételeket elkülönített számlán kell kezelni (önkormányzati bérlakás értékesítést lebonyolító számla). A önkormányzati bérlakás értékesítést lebonyolító számla felhasználásáról  a  Kt. dönt.

       

 

 

 

A koncessziós pályázat kiírásáról és a pályázat elbírálásáról a Kt. dönt.

 

 

 

(1) Vagyon tulajdonjogát, illetve használatát térítésmentes vagy kedvezményesen átruházni - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -

a)      közérdekű célra kötelezettségvállalás,

b)      közalapítvány részére vagyonrendelés vagy vagyoni hozzájárulás jogcímén,

c)    közhasznú tevékenység eredményes ellátása, anyagi forrásai biztosításának céljából,

d) más önkormányzat részére feladat - és hatáskör átadásával és átvételével, valamint ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével összefüggésben

lehet.

(2)   A vagyon térítésmentes vagy kedvezményes átruházásáról, átadásáról a Kt. - minősített    többséggel elfogadott határozatával - dönt. 

(3)   A használónak térítésmentes használat esetén is fizetnie kell a társasházi közös költségnek megfelelő összeget és a közüzemi díjakat.

 

 

(1)   Az Önkormányzat a Kt. tulajdonosi döntése vagyjogszabály alapján alapíthat gazdasági  társaságot, illetve szerezhet érdekeltséget gazdasági társaságban.

 

(2)Az önkormányzat kizárólagos tulajdonosi részesedésével működő gazdasági és közhasznú társaság tekintetében az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a Kt. gyakorolja.

 

(3)A Kt. gyakorolja a gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok közül az átalakulással, az elidegenítéssel, az alaptőke felemelésével és csökkentésével, az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat. A gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott egyéb tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja. Tevékenységéről a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.

   

(4)   A Polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat - az átalakulással, az elidegenítéssel, az alaptőke felemelésével és csökkentésével az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos tulajdonosi jogok kivételével az 1. sz. függelékben felsorolt gazdasági társaságokban.

  

 

 

(1)   A tőzsdén jegyzett részvények értékesítését megelőzően az értékpapírok értékesítésében közreműködő befektetési vállalkozás(ok) kiválasztására a Polgármester egyedi értékesítés esetén ajánlatokat kér be. Az ajánlatkérésre legalább három - tőzsdei kereskedési joggal rendelkező- befektetési vállalkozást kell felhívni.

 

(2)   A tőzsdén jegyzett részvények egyedi értékesítése esetén a Kt. az ajánlatkérés eredményeként dönt a tőzsdei értékpapírok elidegenítéséről és a tőzsdei értékpapírügylet jellegének megfelelő szerződés megkötéséről.

  

 

 

(1) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon - az Önkormányzat javára - fennálló e rendelet 2.§ (1) bekezdés cb) - cd) pontjában meghatározott jogról – a Pénzügyi Bizottság mondhat le vagy járulhat hozzá a jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához.

 

(2) A beköltözhető forgalmi érték 50 %-a mértékéig a Pénzügyi Bizottság a jelzáloggal terhelt ingatlan további megterhelését engedélyezheti, amennyiben pénzintézeti hitelt vagy munkáltatói kölcsönt az ingatlan

a)      felújítására,

b)      komfortfokozatának növelésére,

c)      bővítésére,

d)     vételár hátralékának kiegyenlítésére  

e)      lakás akadálymentesítésére,

f)       fűtés korszerűsítésére veszik igénybe.

 

 

(1)   A társasházakban az Önkormányzatot - az önkormányzati tulajdonhányadot illetően - a Polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli. A meghatalmazott Polgármesteri Hivatalának köztisztviselője, illetve a megbízott vagyonkezelő lehet (a továbbiakban a meghatalmazott).

 

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában megbízott vagyonkezelőnek azt a szervezetet kell tekinteni, amely a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket magába foglaló ingatlanokkal kapcsolatban a bérbeadói kötelezettségek teljesítésére megbízást kapott.

 

(3)   A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételére jogosult, de a közös költség elfogadásán kívül többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat

 

(4)   A meghatalmazásnak tartalmaznia kell azt, hogy a meghatalmazottnak az Önkormányzat tulajdoni hányada megváltoztatását eredményező, valamint a 27. §-ban meghatározott esetekben, a társasházi alapító okirat módosítására irányuló nyilatkozata csak a tulajdonosi döntésre jogosult hozzájárulásától függően érvényes.

 

 

(1)  Nem adható hozzájáruló nyilatkozat:

a)      a társasházi alapító-okirat olyan módosításához hozzájárulni, amelynek alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) gyakorolhatja [a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 3. § (2) bekezdés],

b)      a szervezeti-működési szabályzat olyan rendelkezésével egyetérteni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás használatának és hasznosításának szabályaira is vonatkozik [Thtv. 17. §],

c)      olyan közgyűlési határozatot megszavazni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati, nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítási módjának megváltoztatását megtiltaná [Thtv. 18. § (1) bekezdés],

d)     az alapító-okirat olyan rendelkezéséhez hozzájárulni, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged [Thtv. 5. § (3)], 

e)      szavazni a közgyűlésen az épület vagy egy részének felújításáról, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, valamint - a közös költséget kivéve - a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról [Thtv. 28. § a) pont és 29. § (1) bekezdés],

f)       szavazni a közös tulajdon(rész) elidegenítéséről vagy más módon való megszüntetéséről, ideértve az alapító okirat e kérdésekben való módosítását is.

(2) Ha az Önkormányzat tulajdoni hányada a társasházban a 10%-ot nem haladja meg, az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az (1) bekezdésben nem szabályozott tulajdonosi döntések esetében a tulajdonosi döntési jogot (pl. társasház pályázatokon való részvételhez kapcsolódó megterhelési nyilatkozat kibocsátása, a közös tulajdon(rész) használatához, hasznosításához, társasházban a szomszédot megillető építési tevékenységhez kapcsolódó egyedi döntések, nyilatkozatok), az ott meghatározott módon a Polgármester gyakorolja.

(3) A Thtv. 42 §-ában szabályozott per megindításáról az Önkormányzat képviseletében a Gazdasági Bizottság dönt. A meghatalmazott a Polgármesteri Hivatal útján köteles haladéktalanul jelezni, ha ilyen pert kell indítani.

 

 

 

(1)   Az Önkormányzat tulajdonában ingatlan vagyontárgyakon - harmadik személy által végzett építési munka esetén - az építési és fennmaradási engedélyekhez, továbbá egyéb munkálatokhoz előírt építési jogosultság igazolásához a tulajdonosi hozzájárulás kiadására és a hozzájárulás feltételeinek a meghatározására - ha önkormányzati rendelet más szabályt nem tartalmaz - a Polgármester jogosult.

(2)     A Kt. dönt:

a) a tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról,

b) az épületek tetőterében lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának engedélyezéséhez.

 

 

 

(1)      Öröklés, illetve az Önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a Kt. dönt.

(2)   APolgármesteri Hivatal és az önkormányzati költségvetési szerv javára felajánlott vagyon elfogadása esetén a tulajdonjogot az Önkormányzat szerzi meg.

  

 

 

Az Önkormányzat vagy a Polgármesteri Hivatal, illetve az önkormányzati költségvetési szerv költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának felhasználásából megszerzett vagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg.

 

 

 

 

Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzéseinek rendjére Balatonalmádi Város Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzata irányadó.

- Közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetén a Polgármester,

- nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzési eljárások esetén a Kt. dönt.

 

 

(1) E rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, illetve bírói eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó jognyilatkozat megtételét is magában foglalja.

(2) Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy a   bekezdés   peren kívüli egyezség megkötésére:

b) 3 millió forint feletti perértékig, illetve egyedi értékhatárig a Gazdasági Bizottság jogosult.

c) 25 millió forintot meghaladó perérték, illetve egyedi értékhatár esetén a Kt. jogosult.

 

 

(1) Az önkormányzat a központi költségvetést megillető, állami követelésről nem mondhat le.

 

(2) Az önkormányzatot megillető követelésről az önkormányzat - amennyiben a behajthatatlanság ténye és mértéke bizonyított - a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben:

-          amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;

-           amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi;

-          amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;

-          felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;

-          ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

-          amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel;

-          hatályos jogszabályok alapján elévült.

 

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogszabályi feltételek fennállása esetén az önkormányzatot megillető követelések törlésre kerülnek. Az esetben, ha a követelés törlésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn, de egyébként a követelés behajthatatlan, akkor a követelés törléséről 100.000 Ft-ig terjedő követelés erejéig átruházott hatáskörben a Pénzügyi Bizottság, 100.000,- Ft-nál nagyobb összegű követelés esetén a Képviselő-testület dönt.

 

 

 

 

 (2)   A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati   vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/1995.(X.26.) Ör., valamint az azt módosító 24/1996. (XII.19.) Ör., 6/1998.(IV.01.)s Ör., 8/1999. (V.03.) Ör., 7/2001.(V.15.) Ör., 14/2001.(IX.01.) Ör., 9/2002.(V.31.) Ör., 11/2002.(IX.15.) Ör.,  27/2003.(XII.19.) Ör.,  13/2005.(VII.7.)  és a 14/2007.(VI.29.) Ör.

  

 (3)  A hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet alapján kiadott önkormányzati jognyilatkozatok és megkötött szerződések hatályát az önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése nem érinti.

  

Balatonalmádi, 2009. február 26.

            

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

 

 

 

  

A rendeletet 2009. március 6-án kihirdettem.

                                                                                                 Ujlakiné dr. Pék Éva

                                                                                                             jegyző