5. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület
2012. december 20-i ülésére
2012. december 20-i ülésére
Tárgy: | Javaslat Balatonalmádi Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetési koncepciójára | |
Készítette: | Regenyéné Király Andrea osztályvezető | |
Előterjesztő: | Keszey János polgármester |
Tisztelt Képviselő-testület!
Az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 24. §. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig, - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig -nyújtja be a Képviselő-testületnek.
Az államháztartásról szóló - már hivatkozott - törvény 87. §. (1) bekezdése értelmében a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed-éves helyzetéről a költségvetés koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a Képviselő-testületet. Az önkormányzat 2012. évi gazdálkodásának háromnegyed-éves helyzetéről szóló tájékoztatója a 2012. novemberi testületi ülés napirendi pontjai között szerepelt.
I. Bevezetés
A kormányzat gazdaságpolitikájának fő vonásai, az államháztartás alakulása 2013. évben
Az euroövezet kiújult adósságválsága 2012 első felében ismét jelentősebb nemzetközi visszaesést okozott, és a lassú fellendülés – feltételezve, hogy az adósságválság kielégítő módon rendeződik – csak az év második felétől indulhat meg. A válság nyomán kialakult szigorú hitelezési feltételek – az erre irányuló kormányzati lépések ellenére csak kis mértékben javulnak , 2013-ban még jellemzi a háztartásokat költségeik korábban megindult visszafogása, a belföldi kereslet így csak lassan élénkülhet. A rugalmas munkaerőpiaci feltételek az ország külső versenyképességét javítják, ami a termelés szerkezetében hosszú távú átrendeződést eredményez az exportszektor javára.
A Széll Kálmán Tervben rögzített költségvetési pálya és Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény adósságcsökkentésre vonatkozó előírásai értelmében 2013-ban az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánycélja a GDP 2,2 %-ára csökken. A hiánycél elérését egyrészt a közszféra működési kiadásainál továbbra is érvényesített költségvetési takarékosság, másrészt a két Széll Kálmán Tervben kijelölt területeken megvalósított megtakarítások biztosítják.
A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései:
bevételi oldalon
- a pénzügyi átutalások tranzakciós illetékének bevezetése,
- a távközlési adó 2012 évi bevezetése,
- az energiaellátók jövedelemadójának fenntartása, további bővítése, valamint kulcsának emelése,
- a biztosítási adó bevezetése,
- az áfa beszedési hatékonyság javulása, többek között a mezőgazdasági fordított áfa bevezetése következtében,
- egyes kisadók megszüntetése,
kiadási oldalon:
- a helyi önkormányzati alrendszer egyenlegjavulása,
- a megtakarítás a gyógyszertámogatásoknál,
- a kormány irányítása alá tartozó intézményeknek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok támogatás csökkentése,
- az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek növelése és kiadási megtakarítások elérése.
Az államháztartás tartós konszolidálása mellett a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat tükrözi az állami működés egészének átalakítását, a hatékonyabb, a gazdaság igényeinek megfelelő ellátórendszerek kialakítását célzó folyamatokat így:
- a nyugdíjrendszer átalakítása (az egészségkárosodáshoz kapcsoló és öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjrendszer megváltoztatása),
- az állami és önkormányzati igazgatás karcsúsítása átalakítása
- a felsőoktatási rendszer megújítása,
- a közoktatási, köznevelési rendszer megújítása,
- a szociális ellátások megváltoztatása,
- a Start-munkaprogram továbbvitele,
- az egészségügyi rendszer-átalakítása,
- valamint a közösségi közlekedés területén végbemenő változások hatásait.
A helyi önkormányzatok támogatása 2013. évben
A 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is alapjaiban változik meg. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz kerül. Ehhez igazodóan a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladathoz szorosan nem kötődő támogatások tekintetében is megteremtésre kerül a feladatok és források telepítésének egységessége.
A változásokkal párhuzamosan, a megmaradó feladatok tekintetében a forrásszabályozás átalakítása sem marad el.
Új finanszírozási struktúra kerül kialakításra, mely elszakad az eddigi jellemzően normatív támogatási rendszertől. E szempontból kiemelkedő szerepe van az ágazati feladatok meghatározásának, a kötelező önkormányzati feladatok és helyi közügyek szétválasztásának. Jellegükből fakadóan ugyanis az egyes közszolgáltatások eltérő finanszírozási technikát igényelnek, így a költségvetési törvényjavaslat az önkormányzati támogatásokat a szakmai törvények (illetve az ezek módosítására vonatkozó kormányzati döntések) logikáját követve határozza meg.
Alapvető tervezési koncepcióként jelenik meg az az elv, hogy az a finanszírozási modellek átstrukturálásával megnyíljon a lehetőség a korábban az államadósságot újratermelő alrendszerek fenntartható működtetésére.
A helyi önkormányzatok 2013-ban hitelforrások nélkül mintegy 2200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés mintegy 647 milliárd forintot biztosít.
A feladatátrendeződés megjelenik mind a közoktatásban, mind a szociális és az igazgatási ágazatban. A ma még az önkormányzati szervek (jegyző, polgármester, kivételesen ügyintéző) által ellátott államigazgatási feladatok mértéke mérséklődik, az ügyek egy része a 2013. január 1-jétől létrejövő járási kormányhivatalokhoz kerül.
A változások miatt az eddig az önkormányzatokat megillető gyámügyi és okmányirodai normatív hozzájárulások, a körjegyzőségi feladatokhoz kapcsolódó támogatás, valamint az általános üzemeltetési normatíva egy része, összesen mintegy 30 milliárd forint a KIM fejezetébe kerül át a járási és fővárosi kerületi kormányhivatalok fenntartása céljából.
A közoktatás új alapokra helyezése és az oktatás színvonalának emelése a társadalom évek óta jelentkező jogos elvárása. Ennek kívánt megfelelni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény azzal, hogy a nemzeti köznevelés biztosításában az elsődleges felelősség az államot terheli. Az új rendszerben a feladatellátás az eddigi állami-önkormányzati feladatmegosztás jelentősen megújuló formáját jelenti, függetlenítve az oktatás színvonalát a települések pillanatnyi anyagi helyzetétől.
Az ágazatban az önkormányzatok fő feladata az óvodai ellátás lesz, amelyhez a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá. A jogszabályi előírások alkalmazásával biztosítja az óvodapedagógusok illetményét, ami a Magyar Államkincstár központi illetményszámfejtésén alapul. Figyelembe veszi továbbá a közoktatási/köznevelési törvény óvodai nevelésszervezési paramétereit (csoportátlag létszám, foglalkozási időkeret, gyerekekkel töltendő kötött idő, stb.), valamint a kereseteket meghatározó törvények kötelezően elismerendő elemeit. Emellett kötött felhasználású támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működéséhez.
Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, amit a költségvetés támogat, figyelemmel a rászoruló gyermekek szociális helyzetére is.
Az iskolai oktatás területén az állam a pedagógusok és a szakmai munkát közvetlenül segítők bérének finanszírozását átvállalja. Ez azt jelenti, hogy közel 335 milliárd forint a jövőben az EMMI fejezetében szolgálja ezt a feladatot, ami részben a korábban is ilyen jogcímű állami támogatások (251,3 milliárd forint), valamint az önkormányzatokat megillető gépjárműadó 40%-a, a helyben maradó személyi jövedelemadó közel fele, és a teljes illetékbevétel együttes összegének (83,3 milliárd forint) a központi költségvetési támogatássá való átkonvertálásából tevődik össze.
A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerbenis jelentős változások várhatók, az ezekre vonatkozó szaktörvényi módosulásokról ugyanakkor az Országgyűlés még nem minden esetben döntött. Ennek megfelelően a költségvetési törvényjavaslatban az ágazat támogatásai a kormányzat célkitűzéseit tükrözik. A módosítások elsősorban az alapellátások erősítésére irányulnak, az érintettek „otthonközeli” ellátása érdekében. Az önkormányzati szektor szerepe e területre fog koncentrálódni, elősegítve, hogy a rendelkezésre álló erőforrások ne aprózódjanak szét a különböző kötelezettségek között, ezzel a rászorulók számára a jelenleginél komplexebb ellátást tudjanak biztosítani.
A pénzbeli ellátások terén fontos változás, hogy a jegyzői hatáskörben levő segélyek a jövőben „létalapként” egyesülnek. E kategória egységesebb rendszerként fogja össze a jelenlegi jövedelemhez, vagy különböző élethelyzetekhez kapcsolódó támogatásokat, megtartva ugyanakkor az egyes élethelyzetek különbözőségéből eredő eltéréseket.
A térségi szerepet betöltő szakellátások átalakítása 2013-ban kiteljesedik: a megyei önkormányzati feladatok átvételével 2012-ben megkezdődött folyamat jövő évben a teljes szakellátási felelősség állami feladattá tételével folytatódik, egységessé téve a központi irányítást ezen a területen. A feladatátadás miatt mintegy 20 milliárd forint önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, valamint 1 százalékpont helyben maradó személyi jövedelemadó és 5% gépjárműadó (együttesen 17 milliárd forint) csoportosul át a szaktárca fejezetébe.
Az önkormányzatok kulturális feladatainak – ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás – biztosításához a központi költségvetés 2013. évben (a korábbi évektől eltérően) önálló előirányzaton biztosít támogatást. Ennek célja, hogy a rendelkezésre álló források az eddigieknél célzottabban jussanak el e területhez.
Emellett a központosított előirányzatok között továbbra is lehetőség lesz az önkormányzati fenntartású könyvtárak állománygyarapítására, a közművelődési tevékenység érdekeltségnövelő támogatására, az „art” mozik fejlesztésére, valamint a múzeumok szakmai támogatására is.
Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását egy - az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő - általános jellegű támogatás szolgálja 2013-tól.
A helyi önkormányzatokat megillető, helyben maradó személyi jövedelemadó részesedés 2013-tól megszűnik, azzal, hogy a helyben maradó személyi jövedelemadó – feladat-átcsoportosítással nem érintett – összege ezen általános jellegű támogatásba épül be. Szintén ide csoportosul át a jelenlegi formájában megszűnő, a települési önkormányzatok közötti jövedelemkülönbség mérséklésére fordított forrás is.
A 2013. évtől az eddigi jövedelemkülönbség mérséklés helyett az átalakított támogatási rendszer egésze, benne pedig elsősorban az általános támogatás segíti hozzá az önkormányzatokat az egyenlő esélyű feladatellátáshoz. Az általános támogatás lényege, hogy a települési önkormányzatok az új önkormányzati törvényben meghatározott, célzott támogatással nem támogatott feladataihoz kapcsolódó elismerhető kiadás csökkentésre kerül az iparűzési adóalap 0,5 %-val, és az ezt követően fennmaradó különbözethez biztosít a központi költségvetés támogatást.
A helyi adók - így az iparűzési adó - rendszerét a finanszírozás átalakítása nem érinti. Az ebből származó bevétel továbbra is teljes egészében az önkormányzatok saját bevétele marad, és helyben járul hozzá a feladatokhoz.
Az Állami Számvevőszék véleménye szerint:
„Az önkormányzati alrendszer szerkezetének és finanszírozásának átalakítása és a kapcsolódó források átrendezése a törvényjavaslat benyújtásáig még nem zárult le. Az alrendszerből 464,4 Mrd Ft forrást vontak ki. Összességében sem átlátható, hogy a feladatellátás és a finanszírozás összhangja biztosított-e. A feladatátrendezés bizonytalansági tényezőinek kezelésére a törvényjavaslat 85,6 Mrd Ft összegű tartalékot irányzott elő, amelyet azonban a pályázati alapon történő felosztásig nem lehet felhasználni. Így szűkülnek az önkormányzatok feladatainak finanszírozási lehetőségei.”
Tisztelt Képviselő-testület!
A 2013. évi költségvetési koncepció az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Kormány rendelet 26. §. (1) bekezdésének megfelelően a Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetéséről szóló törvény- tervezet, a T 7655/425. számú törvénymódosító javaslat és annak általános indoklása, az önkormányzat gazdasági programján, az önkormányzat kötelező és vállalt feladatain, a Képviselő-testület következő évet érintő eddigi döntésein, az intézmények és a Polgármesteri Hivatal osztályainak javaslatai alapján került összeállításra.
Az általánosságban elmondható, hogy a 2013. évi költségvetési koncepció is egy rendkívül bizonytalan nemzetközi és hazai gazdasági, pénzügyi és jogi környezetben fogalmazható meg.
A tervezés jelenlegi szakaszában a feltételek nem teljes körű ismerete mellett kell meghatározni a koncepcionális célokat, mivel a költségvetési törvény tervezetéhez 432 módosító indítvány ismert, illetve a költségvetési törvény végrehajtását megalapozó ágazati törvények és kapcsolódó egyéb jogszabályok jelentős része jelenleg is kidolgozás alatt van.
A koncepcionális célok meghatározásánál feltétlenül fontos az előző évek során érvényesülő gazdasági tendenciáinak, valamint az egyes közigazgatási, közoktatási feladatok állami fenntartásba kerülésének gazdálkodásra vonatkozó várható hatásának vizsgálata, az önkormányzatnál és intézményeinél maradó feladatok áttekintése.
Az önkormányzat 2013. évi költségvetésének készítésénél a kiadások ésszerű csökkentése mellett bevételek reális növelését, maximalizálást szem előtt kell tartani.
A feszesnek mutatkozó költségvetést ráadásul -a stabilitási törvény előírásai szerint - nem lehet hiánnyal tervezni. 2012. évet megelőző években költségvetésünket 100 mFt, vagy azt meghaladó összegű hiánnyal terveztük.
2012. évben a számszerűsített bevételek és a kiadások különbségéből adódó „hiány” lefedésére az előző évi pénzmaradvány nyújtott fedezetet.
Az önkormányzat 2013. évi költségvetésének összeállítása során a korábbi évekhez hasonlóan az állami támogatások és a saját források számbavétele történik meg, szembeállítva a működési és fejlesztési igényekkel. A költségvetési törvény tervezett adatainak ismeretében előzetes bevételi és kiadási számításokat végeztünk, amelyek tájékoztató jellegűek, változtatásukra, pontosításukra, meghatározásukra lehet számítani, figyelembe véve, hogy a Parlament most tárgyalja azokat.
Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 261/2012. (XI. 14.) Öh alapján - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 97. § -a alapján úgy nyilatkozott, hogy a Nkt. 74.§ (4) bekezdésében foglalt kötelezettségét az Önkormányzat rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére, a saját tulajdonában álló (általános iskolák és a zeneiskola) és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény (gimnázium) feladatainak ellátását szolgáló – ingó és ingatlan vagyon működtetését nem képes vállalni. A döntést követően a Magyar Államkincstár felé benyújtásra került a működtetési kötelezettség alóli mentesülésre irányuló kérelmünk egy részletes adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése mellet.
Az oktatásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős és az államháztartásért felelő miniszterekkel együtt dönt önkormányzatunkat terhelő fizetési kötelezettség összegéről. A döntés 2012. december első felében várható. A hozzájárulási összeg vállalásáról ezt követően a Képviselő-testületnek döntenie kell. A döntés meghozatalához szükséges ismerni, hogy az érintett köznevelési intézmények működtetése mekkora nagyságú kiadást jelent önkormányzatunk számára.
A 2013. évi költségvetési koncepciót már ennek megfelelően két változatban készítettük el.
Az egyik változat ( I. változat) az érintetett köznevelési intézmények (Vörösberényi Általános Iskola, Györgyi Dénes Általános Iskola, Zeneiskola, Magyar Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium) működtetése nélküli, de beleértve a kötelező egyermekétkeztetést 2013. évre prognosztizált önkormányzati kiadásokat és bevételeket tartalmazza,
a másik változat (II. változat) pedig az érintett köznevelési intézmények működtetési kiadásait is tartalmazó 2013. évre prognosztizált önkormányzati kiadásokat és bevételeket tartalmazza. Az I. változatban természetesen nem szerepel még a köznevelési intézmények működtetéséhez történő évi hozzájárulási összeg.
A két változatban elkészített koncepciót alátámasztó mellékleteknél eltérés a változatok között az 1. számú mérlegben, a 2. számú bevételi adatokat, valamint a 3. számú működési kiadásokat tartalmazó mellékletben látható, a többi melléklet azonos mindkét változatnál (a felhalmozási kiadásokat tartalmazó 4. számú melléklet, a támogatásértékű kiadásokat és az átadott pénzeszközöket tartalmazó 5. számú melléklet, a gazdálkodási tartalékokat tartalmazó 6. számú melléket, a 2012. évi normatív állami hozzájárulásokat tartalmazó 7. számú melléklet, a 2013. évi állami hozzájárulásokat tartalmazó 8. számú melléklet, illetve a pályázati támogatással megvalósuló pályázatok adatait tartalmazó 9. számú melléklet)
Megjegyzést igényel, hogy a jövő évre prognosztizált költségvetési főösszegek jelentősen csökkennek a 2012. évi eredeti költségvetési főösszeghez képest.
Ennek okai:
- 2013. január 1-jétől állami feladat lesz az iskolai oktatás, így a pedagógusok és a munkájukat segítők személyi juttatásai és járulékaik már nem az önkormányzati költségvetést terhelik,
- az EU-s projektek bevételi és kiadási előirányzatok 2012. évi maradványai, illetve az egyéb felhalmozási célú kiadások 2012. évi maradványai a 2012.12.31-ei pénzforgalmi zárást követően válnak ismertté, ezt követően kerülnek a 2013. évi költségvetésbe beépítésre,
- a helyben maradó SZJA, jövedelemkülönbség mérséklése, valamint a gépjárműadó 60 %-a elvonásra kerül az önkormányzatoktól, tehát nem tervezhető költségvetésünkben, így a kieső 307.048 eFt is jelentősen csökkenti a költségvetési főösszegeket,
- a koncepcióban szerepeltetett felhalmozási kiadások összege jelentősen kisebb, mint előző évben az áthúzódó tételek kiadásai nélküli összegek (beruházási és felújítási kiadások esetében145.516 eFt nagyságú a csökkenés).
II. Balatonalmádi Város Önkormányzatának várható bevételei
Az önkormányzat 2013. évi koncepciójáról szóló előterjesztés 2. számú melléklete tartalmazza a bevételeket.
1. Működési célú bevételek
1.1. Intézményi működési bevételek
A koncepcióban az intézményi működési bevételeknél összességében az előző évihez viszonyítva 12.935 e/Ft-os (I. verziónál) bevétel növekedés látható. Az összehasonlítást azonban nehezíti, hogy hogy a feladatoknál jelentős változások várhatóak.
Az intézmények, szakfeladatok mindegyikénél a 2012. évi eredeti előirányzatból, a bázis előirányzatból kiindulva figyelembe vettük a várható változások hatásait. A tervezésnél a 2012. évi tényadatokat és a változások hatásait is figyelembe vettük.
Jogszabályi előírás miatt az iskolai étkeztetés feladata önkormányzati feladat lesz, függetlenül, hogy működtetjük az iskolákat vagy nem. Új tételként jelentkezik a gimnáziumi étkeztetéssel összefüggő bevétel. Az étkeztetésnél a vásárolt élelmezési feladatokat ellátó vállalkozó által közölt - nyersanyagköltség növekedésére vonatkozó - 5,5 %-os növekedéssel számoltak az intézmények.
Bérleti díjak esetében (aVárosgondnokság és a strand, fürdő szakfeladat) esetében a kiadható ingatlanok számbavételével és az inflációval (KSH szeptember havi fogyasztói árindexe alapján alapján 6,6 %) történő emeléssel számoltunk.
Az étkeztetést nyújtó intézményeinknek az étkeztetésben résztvevők várható létszáma és a 2013. évre elfogadásra kerülő térítési díjakkal kell tervezni a várható intézményi működési bevételeket. A 2013. évre szóló térítési díjak megállapítására 2013. év elején kerül sor.
A szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatásszakfeladat esetében jelentős növekedés látható.
A 15.686 eFt összegű növekedés – a bérleti díj bevételek inflációval történő növelés mellett - főként a belépőjegy bevételek növekedésével magyarázható. A 2012. évre tervezett nettó 101.794 eFt összegű strandjegyár bevétel 113.731 eFt-ra növekedett, amely a fent említett inflációs rátával történő strandjegy áremelést és egy 5 %-os volumennövekedést feltételez.
A nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése szakfeladaton tervezésre kerülő közterület-használati díjból származó bevétel tervezésénél a tényleges bevételekből kiindulva, inflációval történő növekedéssel terveztünk. Ennek ellenére az elmúlt évhez képest 1.016 eFt csökkenés látható.
A Város- és községgazdálkodási máshova nem sorolható szolgáltatások szakfeladat bevételei 6.300 eFt összegű csökkenést mutatnak, mivel a bevételek között tervezett kamatbevétel (12.000 eFt) csökken az előző évben tervezett 18.300 e/Ft összeghez képest.
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok szakfeladaton a tervezett ingatlan értékesítések (nem fordított ÁFA-s) után fizetendő ÁFA összege, 432 eFt jelentkezik bevételként, mely előző évben magasabb volt (13.608 eFt). Ingatlanértékesítésként 2012. évben jelentős bevétellel terveztünk, jelenleg - a fordított adózású Verseny u.-i ingatlan 2013. évi vételárrészletén kívül – csak minimális összegű bevétellel, városrendezési célú területrendezés címen nettó 1.600 eFt-tal számolhattunk.
Az igazgatási tevékenységen (Polgármesteri Hivatal) az Okmányiroda bevételével már nem tervezhetünk, mely 5.000 eFt bevétel kiesét jelent. Itt kerültek közhatalmi bevételként tervezésre az előző évi gyakorlatnak megfelelően az adatszolgáltatási és igazgatási szolgáltatási díjbevételek 1.000 eFt összegben, valamint egyéb bevételek (házasságkötés bevétele, továbbszámlázott telefondíjak).
Egyéb bevételeknél (házasságkötés, közterület-használati díj, piac bevétele) szintén az említett mértékű inflációval számoltunk.
A leírtakat figyelembe véve a költségvetés készítésénél a lehető legpontosabban kell az intézményi, illetve szakfeladatokon lévő bevételeket tervezni.
A változások hatásaként 2013. évre az önkormányzat egészére tervezett intézményi működési bevételek összege (gimnáziummal együtt) az előző évhez képest,
ha az önkormányzat nem működteti az érintett köznevelési intézményeket 12.935 eFt-tal emelkedik,
abban az esetben ha működteti az intézményeket 24.315 eFt-tal emelkedik.
1.2. Helyi adók
A helyi adóbevételek az önkormányzati bevételek jelentős részét képezik.
Balatonalmádi Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 26/2008.(XII.19.) rendeletének 2013. évre vonatkozó módosítását a Képviselő-testület a novemberi testületi ülésén tárgyalta. A 2013. évi rendelet módosítása három adónemben tartalmaz adóemelést: az építményadó esetében a kereskedelmi egységek, szállásépületek és az egyéb nem lakás céljára szolgáló építmények adója 600 Ft/m2–ről 630 Ft/m2-re, az idegenforgalmi adó mértéke vendégéjszakánként 440 Ft-ról 450 Ft-ra, az iparűzési adó mértéke pedig a törvényi maximumra, 1,95 %-ról 2%-ra emelkedik.
Az építményadó esetében egy 1996. évtől érvényben lévő adókedvezmény szűkül:
a lakások esetében az azt lakás céljára használó személyek utáni 30 m2 adókedvezmény 25 m2-re változik.
A telekadó esetében további kedvezmény került a rendeletbe beépítésre. A hatályos rendezési tervben erdőterületbe (belterületi véderdő), közlekedési területbe (parkoló, út) sorolt, magánszemély tulajdonában lévő telkek kapnának 2013. évtől adómentességet.
A 2013. évre szóló adóbevételi koncepció ezen változások alapján, a 2012. november elejéig ténylegesen befolyt, az év végéig még várható bevételek, a rendelkezésre álló kivetési állományok, a fennálló hátralékok és túlfizetések figyelembevételével kerültek meghatározásra.
A 2012. évre tervezett építményadó bevétel 214.000 eFt volt. Jelenleg befolyt összeg 215.000 eFt. Év végéig nagyobb összegű bevétel realizálódása nem várható. A kisebb összegű hátralékokból még várható 1.000-2.000 eFt nagyságrendű bevétel teljesülése, azaz az idei évi építményadó bevétel 216.000-217.000 eFt forint körül alakul.
A helyi adórendelet építményadóra vonatkozó rendelkezései ebben az évben évközben 2012. szeptember 29-ei hatállyal módosításra kerültek, melynek következtében a külföldi ingatlantulajdonosok építményadója a korábbi 900 Ft/m2 mértékről lecsökkent 700Ft/m2-re. E módosítás azt jelentette, hogy ezen ingatlantulajdonosok részére 2012. évben összesen 400 eFt összegű építményadó került törlésre. E rendelkezés miatt a 2013. évi építményadó bevétel 1.700 Ft-tal csökkenni fog. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi építményadó bevétel kiszámításánál összesen kb. 2.000 eFt-os csökkenéssel kell számolnunk.( a korábbi mértekkel számított adót többnyire már szeptember 15.-én befizették, és a rendelet-módosítás következtében lecsökkent adóból származó túlfizetést nem kérték vissza).
A 2013. évtől hatályos rendelet módosítás alapján a lakások lakás céljára történő hasznosítása esetén a bentlakók száma után eddig járó 30 m2/fő lecsökkenti 25 m2/főre, valamit a kereskedelmi egységek, szállásépületek és egyéb nem lakás céljára szolgáló épületek adója a négyzetméterenkénti 600 Ft-ról 630 Ft-ra emelkedik. Az előbbi két módosítás hatására előzetes számításaink szerint a 2012. évi tervezett bevételhez képest 2013. évben 8.000 eFt-tal több bevétel várható.
Mindezek alapján a 2013. évi költségvetési koncepció az építményadó tekintetében az idei évinél 6.000 eFt-tal többet, 220 millió Ft-ot javasol a 2013. évi költségvetésbe tervezni.
Az adóbevételek esetében az idegenforgalmi adó tekintetében adómérték emelésével terveztünk a figyelembe vehető vendégéjszaka szám mellett. A koncepció a 2012. évi 440 Ft/vendégéjszaka mértékről 450 Ft/vendégéjszaka mértékre történő emelésével számolt. Előzetes adatok szerint év végéig várhatóan 50.000 eFt idegenforgalmi adóbevétel realizálódása várható, így a költségvetésbe tervezett 50.000 eFt vélhetőleg teljesülni fog.A 2012. évi állami támogatás igénybevételéhez mutatószámként viszont 46.000 eFt került bejelentésre.
A Képviselő-testület a 2012. novemberi testületi ülésén az idegenforgalmi adó 440 Ft/vendégéjszaka mértékről 450 Ft/vendégéjszaka mértékre történő emeléséről döntött, a 112.600 vendégéjszakával számolva, 50.670 eFt forint bevétel tervezhető. Figyelembe véve azonban azt, hogy ennek az összegnek a realizálása csak teljesen optimális esetben történhet meg (a vendégéjszakák száma nem csökken, a beszedett idegenforgalmi adó befizetésre is kerül), így a 2013. évi költségvetési koncepció 2. számú mellékletében az adóügyi osztály által javasolt 50.000 eFt bevétel került tervezésre.
Az iparűzési adó mértéke 2012. évben 1,95 % volt. Az iparűzési adó a legnehezebben tervezhető bevétel, hiszen nehezen látható, hogy mely vállalkozások fognak a jövőben fizetési nehézséggel küzdeni, esetleg felszámolás alá kerülni, megszűnni, mely vállalkozások fognak székhelyet, telephelyet változtatni, vagy éppen árbevételük fog szűkülni. Jövő évi gazdálkodási eredményük nehezen becsülhető, de a jelenlegi illetve a jövő évre várható gazdasági helyzet figyelembevételével a szokásosnál óvatossággal célszerű tervezni.
Az adórendelet módosítása alapján 2013. évben az iparűzési adó mértéke 1,95 %-ról 2 %-ra emelkedik. A 2012. évi adóalappal számolva ez az emelés 3.000 eFt pluszbevételt jelenthet a jövő évi költségvetés számára.
Ez időpontig befolyt adó bevétel és a 2012. december 20.-án esedékes iparűzési adóelőleg feltöltések várható összegének, valamint az adómérték emelésének hatásával a koncepciójövő évre 142.000 e/Ft nagyságú előirányzat tervezésére tesz javaslatot.
1.3. Átengedett adók (SZJA bevételek), jövedelemkülönbség mérséklése
Mint fentebb írtuk, a 2013. évi költségvetési törvény tervezete alapján a feladatok átszervezését jelentős forrás átrendezések, forrás elvonások követik.
Az átengedett központi adók bevételei közé 2012. évben a településre kimutatott személyijövedelemadó 8 %-a és a gépjárműadó tartozott.
A költségvetési törvény alapján a helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-a illette meg, melynek 2012. évi összege költségvetésünkben 131.533 eFt volt. Évek óta a gépjárműadó 100 %-ban átengedett adó volt, melynek 2012. évi összege 75.000 eFt volt. Az önkormányzati forrás elvonás következményeként a helyben maradó SZJA bevétel teljes mértékben elvonásra kerül, a gépjárműadó vonatkozásában pedig a 60 % elvonásra kerül, így a nálunk maradó 40 % bevétel csupán 30.000 eFt összegű bevételt jelent.
A település iparűzési adóerő képesség alapján számított jövedelemkülönbség mérséklés címen az önkormányzatunk 2012. évben 130.515 eFt összegű támogatással számolhatott 2012. évben, míg 2013. évben ez teljes mértékben elvonásra kerül.
A fenti központi költségvetési források elvonása önkormányzatunk számára összesen 307.048 eFt összegű bevétel csökkenést jelent.
1.4. A költségvetési támogatások
Az előterjesztésben már jelzésre került az is, hogy az önkormányzatok számára a 2013. évi költségvetési törvény-tervezete alapján új finanszírozási struktúra kerül kialakításra, mely elszakad az eddigi jellemzően normatív támogatási rendszertől.
A törvényjavaslatban szereplő állami támogatások jelentős része várhatóan központosított, illetve kötött felhasználású támogatás lesz. Az állam csak kötelező önkormányzati feladatokat támogat.
A 2013. évi várható állami támogatásokat tartalmazó 8. számú melléklet alapján látható, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján prognosztizálható állami támogatások összege 404.825 eFt, míg a 2012. évi támogatások eredeti előirányzata 337.838 eFt volt. Állami támogatás növekedésről azonban nem igazán beszélhetünk, mivel a növekedés jelentős része az elvont SZJA bevétel, az elvont jövedelemkülönbség mérséklés és az elvont gépjárműadó meghatározott részének átcsoportosítását jelenti.
1.4.1.Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása
A támogatás lényege, hogy településkategóriánként számított egy főre jutó kiadási szint és a településenkénti egy főre jutó elvárt bevétel különbségén alapszik. Ezt az összeget csökkenti az önkormányzat elvárt bevétele. Az elvárt bevétel az önkormányzat 2011. évi gépjárműadó bevételének 40 %-a, valamint az elvárt helyi adó összege jelenti (elvárt helyi adó: iparűzési adó 1 %-a, valamint a 2011 évi helyi adó bevétel fele együttesen)
Ezen belül az állam az alábbi feladatokat finanszírozza:
- Az önkormányzati hivatal működésének támogatása település kategóriánként meghatározott létszám (elismert létszám) és 4.580 ezer Ft/fő szorzata. 2013 évben az első 4 hónapra külön-külön Balatonalmádi és Felsőörs finanszírozása várható, mivel a 2012. december 31-ei állapotnak megfelelő hivatali működést veszi figyelembe. 2013. év 8 hónapját, a május 31-től terjedő időszak finanszírozásánal - a közös önkormányzati hivatal működését figyelembe véve - együttesen finanszírozza a hivatal működését, melyből Felsőörs településre jutó bevétel összege 15.648 eFt.
A 2013. évi koncepció az önkormányzati hivatali feladatok támogatását 114.500 eFt nagyságú bevétellel tervezte.
- A zöldterület gazdálkodással kapcsolatos feladat finanszírozása a belterület nagysága alapján történik. Jövő évre 9.028 eFt nagyságú támogatás várható.
- A közvilágítás fenntartása jogcímen várható támogatás a 2011. évi beszámoló alapján a feladat nettó működési kiadása és a kisfeszültségű hálózat hossza alapján. 2013. évre 36.149 eFt nagyságú támogatással terveztünk.
- A köztemető fenntartásával kapcsolatos feladatok támogatása a 2011. évi beszámoló alapján a feladat nettó működési kiadása alapján illeti meg önkormányzatunkat. Jövő évre 1.668 eFt támogatás várható e feladatra.
- A közutak fenntartásának támogatás a belterületi utak hossza figyelembevételével a 2011. évi beszámoló alapján a feladat nettó működési kiadása alapján történik. A 2013. évi koncepció 13.857 eFt nagyságú támogatással kalkulált.
- Beszámítás összege:
A fenti támogatások együttes összegét csökkenti az önkormányzat elvárt bevétele. Az elvárt bevétel a 2011 . évi iparűzési adóalap 0,5 %-átjelenti. Jelenlegi adataink szerint önkormányzatunknál ez 41.118 eFt „elvonást” jelent a fenti jogcímen számolt támogatások összegéből.
- Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása jogcímen a központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára egyéb feladatok (fent nem nevesített feladatokra) támogatására. E jogcímen várhatóan 25.461 eFt támogatás várható jövő évben.
1.4.2. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása
- Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása
A központi költségvetés a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér alapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa foglalkoztatott óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bérének és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.
A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézményben foglalkoztatott, a 2012/2013. nevelési évben (8 hó) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a 2013/2014. nevelési évben (4 hó) a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény nevelés szervezési paraméterei szerint számított elismert pedagóguslétszám és a közvetlenül segítők létszáma után illeti meg.
E támogatási jogcím jelentős kockázati tényezővel bír, mivel a támogatás alapjául szolgáló átlagbér összege még ismeretlen, illetve a figyelembe vehető létszám levezetését szolgáló bonyolult számítási módszer tényezői állandóan változnak a jogszabályi változások következményeként. Az előterjesztés készítésének időpontjában rendelkezésre álló adatok, információk birtokában a 8. számú mellékletben szereplő 66.001 e/Ft-tal számoltunk.
-Óvodaműködtetési támogatás
A támogatás a települési önkormányzatot a nem közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az óvodai nevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt gyermeklétszám után.
A 2013. évi mutatószám-felmérés adata alapján számolt óvodai gyermeklétszám alapján önkormányzatunk esetében e támogatási jogcímen 11.088 eFt nagyságú támogatás várható.
- Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása
Már az előző években is ismert támogatás jogcímen az óvodában, nappali rendszerű közoktatásban, továbbá a kollégiumi ellátásban részt vevő, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. számú tv (Gyvt.) 151. § (5) bekezdése szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, tanulók után, akik számára ingyenes étkeztetést biztosítanak, továbbá akik számára 50%-os normatív étkezési térítési díj-kedvezmény biztosított.
A feladathoz kötött támogatás megilleti a települési önkormányzatot az általa étkeztetett, normatív étkezési térítési díj-kedvezmény biztosított.
Önkormányzatunk esetében a támogatás alapjául szolgáló mutatószám jelentősen, 82 fő-vel növekedett a 2012. évihez képest, melynek fő oka, hogy 2013. január 1-jétől a gimnáziumban történő étkeztetés ellátása is önkormányzatunk feladata lesz függetlenül attól, hogy a működtetési önkormányzatunknál marad-e. Előzetes adatok szerint ez 2013. évben 16.320 eFt nagyságú támogatás jelent számunkra.
1.4.3. Települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása
1.4.3.1. Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz
Az előirányzat a létalapként nyújtott ellátások önrészéhez, az önkormányzati helyi hatáskörű segélyezéshez, valamint a közfoglalkoztatáshoz biztosítandó önrészhez járul e támogatással hozzá.
Előzetes adataink szerint 2013. évre e jogcímen 9.430 eFt támogatással számolhatunk, míg 2012. évben 18.680 eFt volt.
1.4.3.2. Az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása témakörébe tartozik a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a házisegítség-nyújtás, az időskorúak nappali ellátása és a szociális étkeztetés feladat. Az említett feladatokra vonatkozó állami támogatás összege összesen várhatóan 65.668 eFt lesz, míg 2012. évben ez 54.719 eFt volt. A látszólagos növekedés magyarázata az, hogy a 2012. évi kiegészítő támogatás lehívására a többcélú kistérségi társulás volt jogosult, a 2013. évi költségvetési törvény tervezete alapján a társulás formájában történő feladatellátás esetén a társulás székhely települése jogosult. Az állami támogatások között 2013. évre 12.088 eFt-tal terveztünk, míg 2012. évben a többcélú kistérségi társulástól ilyen jogcímen 15.370 e/Ft nagyságú pénzeszköz átvétel történt.
1.4.4. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása
A könyvtári és közművelődési feladatok támogatása jogcímen a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a támogatás a nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához.
A központi költségvetés 2013. évben a korábbi évektől eltérően önálló előirányzaton biztosít e feladatokra támogatást, míg 2012. évben az önkormányzati üzemeltetési, igazgatási, kulturális és sport feladatokra egy összevont jogcímen biztosított támogatást (38.051 eFt nagyságú támogatás volt 2012. évben). 2013. évre könyvtári és közművelődési feladataink ellátásához 10.750 eFt nagyságú bevétellel terveztünk..
1.4.5. Központosított előirányzatok
Az eddigi évek gyakorlatával szakítva az üdülőhelyi feladatok támogatása és a lakott külterületi feladatokra vonatkozó támogatás 2013. évben várhatóan a központosított támogatások között jelentkezik. Az említett feladatokra vonatkozó támogatás együttes összege várhatóan 66.023 eFt lesz jövő évben.
Az üdülőhelyi feladatok támogatásának alapja a 2011. évben ténylegesen befolyt idegenforgalmi adó bevétel. Jövő évre ez a támogatás várhatóan 65.636 eFt lesz, míg 2012. évben 69.000 eFt volt.
1.5. Támogatásértékű bevételeknél (államháztartáson belülről átvett pénzeszközök): a tervezhető bevételek összege jelentősen csökkent, a 2012. évi 119.136 eFt-ról 50.481 eFt-ra csökkent. Jogszabály alapján a Kelet Balaton Többcélú Kistérségi Társulás megszűnik, illetve átalakul.
A változás hatásaként, illetve az alapfokú nevelés (általános iskolai oktatás) állami feladattá alakulása miatt szociális és gyermekjóléti feladatra, mozgókönyvtári feladatra, gyógytestnevelési feladatra és logopédiai feladatra 2013. évben már nem jogosult állam támogatást lehívni és számunkra feladatellátásra átadni.
A Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó társulás tagjainak a tervezett bevételekkel le nem fedett kiadásokhoz történő hozzájárulás összege a tervezett adatok alapján 17.481 eFt lesz. (A költségvetés bevételi oldalán megjelenik a települések kiadásokhoz történő hozzájárulása, illetve kiadási oldalán a településekkel történő 2012. évre vonatkozó elszámolás eredményeként visszautalandó összeg)
Közfoglalkoztatás támogatása jogcímen 2012. évben 8.241 eFt eredeti előirányzattal terveztünk, mely összesen 11,5 fő közfoglalkoztatott bér és járulékainak kiadásai után, 11.586 eFt után - központi költségvetésből igényelhető - 70 %-os támogatását jelentette. A 2013. évi koncepcióban szintén 11,5 fő közfoglalkoztatásának kiadásaival terveztünk a Balatonalmádi Városgondnokság intézménynél (10,5 fő) és a Polgármesteri Hivatalnál (1fő), amely összesen 11.246 e/Ft kiadást jelent. A bevételek között a jövő évi közfoglalkoztatás után pályázat alapján – jelenlegi feltételekkel - elnyerhető 7.873 e/Ft nagyságú támogatással terveztünk.
2. Felhalmozási célú bevételek
2.1. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek, valamint ÁFA visszatérülés bevételek között a tárgyi eszközök (ingatlanok) értékesítése és a felhalmozási célú kiadások után történő ÁFA visszatérülés kerül tervezésre.
Az ingatlan és bérleti jog értékesítés bevételekénta koncepcióban a 2012. évi értékhez (nettó 145.160 e/Ft) képest lényegesen alacsonyabb összeg (nettó 36.880 eFt) összeg kerülhet tervezésre az alábbi ingatlanok figyelembevételével:
Verseny u. l. vételár III. részlete nettó 35.280 eFt (fordított ÁFA)
Városrend.c.területrendezés nettó 1.600 eFt + Áfa
Összesen: nettó 36.880 eFt + Áfa
Az ingatlan és bérleti jog értékesítéseként feltüntetett nettó 36.880 eFt + Áfa (bruttó 37.312 eFt) bevétel realizálódásából a városrendezési célú területrendezés címén tervezett összeg realizálódása kockázati tényezővel bír, így a tervezett nettó összeg 50 %-ára 800 e/Ft összegű céltartalék képzését tartalmazza a 2013. évi költségvetési koncepció. A Verseny u. 1. sz. alatti ingat III. vételárrészlet realizálódásának kockázatát csökkenti, hogy a bevételt adásvételi szerződés birtokában terveztük.
A pénzügyi befektetések bevétele soron a 2012. évi tény adatokból kiindulva 2.000 eFt összegű osztalék bevétellel számoltunk.
2.2. A felhalmozási célú pénzeszközök átvétele soron az előző évivel azonos összegű bevétel, 8.400 eFt került tervezésre.
A lakossági önerős befizetéseknél az önerős útépítéshez, a szennyvízcsatorna pótbekötéshez, valamint a gázhálózatra történő befizetéssel számoltunk.
2.3. Támogatási kölcsönök megtérülése sorban az előírások alapján 7.953 eFt bevétellel tervezhetünk 2013. évben, amelyből a befejezett Beruházó Víziközmű Társulat (2008. évben megszűnt csatorna társulat) lakossági érdekeltségi hozzájárulásként várható befizetések összege 7.241 e/Ft.
3. Finanszírozási bevételek
Pénzmaradvány igénybevétele soron a felhalmozási célú bevételek között, a vörösberényi templom tető felújítására átadásra kerülő 6.000 eFt összegű támogatás és a Turisztikai Egyesület számára TDM pályázat önrészének biztosítása céljából átadásra kerülő 7.500 eFt támogatás forrása került tervezésre
III. Balatonalmádi Város Önkormányzatának várható kiadásai
1. Működési célú kiadások
A költségvetési tervezés gyakorlatának megfelelően továbbra is az egyik legfontosabb feladata önkormányzatunknak a költségvetési intézményrendszer (beleértve a Polgármesteri Hivatalt is)
működőképességének fenntartása és az önkormányzat kötelezőfeladatainak ellátása.
A működési bevételekhez hasonlóan a működési kiadásoknál is figyelembe kellett venni a 2013. január 1-től történő változásokat:
- iskolapedagógusok és a szakmai munkát közvetlenül segítők állami alkalmazottak lesznek,
- a járási rendszer kialakításával hivatali köztisztviselők kerülnek a Kormányhivatalba,
- járási székhely feladatokkal kapcsolatos feladatok kiadási igénye
- Magyar Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium – közeljövőben történő döntéstől függő – feladatainak ellátása
A kiadásokat itt is két változatban mutatjuk be;
az egyik változat az érintett köznevelési intézmények működtetése nélküli önkormányzati kiadásokat (I. változat),
a másik változat az érintett köznevelési intézmények működtetését is tartalmazó (II. változat) prognosztizált adatait tartalmazza.
A működési kiadások tervezése az elmúlt évi gyakorlatoknak megfelelően "bázis" szemléletben, a változások hatásait is figyelembe véve történt.
A költségvetés tervezésénél és a gazdálkodás során minden érdekelttől hatékony és takarékos gazdálkodást várunk el.
1.1. Személyi jellegű kiadások és járulékok
A személyi jellegű kiadásoknál a költségvetési törvénytervezet az illetmény megállapítását szolgáló illetményalap, illetve a bértáblázat 2012. évi szinten (2009-2012. évivel megegyező) tartásáról rendelkezik, így sem közalkalmazotti, sem a köztisztviselői bérelemeléssel nem számoltunk.
A személyi jellegű kiadások 2012. évi számításánál a köztisztviselők és a közalkalmazottak esetében a 2012. évi számítási metódusból indultunk ki.
A közalkalmazotti körben, illetve a strandi munkavállalók körében egységesen összesen nettó 5.000 Ft/fő/hó (bruttó 81.420 Ft/fő/év) értékű cafetéria kerettel számoltunk, mely múlt évben nettó 10.750 Ft/fő/hó (bruttó 168.913 Ft/fő/ év) nagyságú volt. A koncepció szintjén figyelembe vett személyi jellegű kiadások összege fedezetet nyújt a kötelező átsorolásokra, a rendszeres személyi juttatásokra, jogszabály alapján tervezendő 2 %-os közalkalmazotti ösztönző keretre, valamint a nem rendszeres személyi juttatásokra (jubileumi jutalom, nyugdíjazással kapcsolatos kiadásokra).
A 2013. évi koncepció készítésekor az alábbi igények érkeztek létszám biztosításra:
A Képviselő-testület 2010. év során Balatonalmádi Városgondnokság kérését - a 83/2010.(VI.24. Öh-tal - támogatta, mely alapján alkalmi munkavállalásra biztosított külső személyi juttatás előirányzat terhére az ez idáig engedélyezett intézményi létszámán felül további 2 fő munkavállaló alkalmazását engedélyezte számára 2010. december 31-ig, majd ezt követően évente a következő évi koncepció elfogadásával egyidejűleg a következő év december 31-ig. Jelenleg a jogszabályi előírások továbbra sem teszik lehetővé az intézmény számára az alkalmi munkavállalók foglalkoztatását, így továbbra is a 2 fő-vel megemelt intézményi létszám engedélyezését kéri. A 2 fő álláshelyre az intézmény továbbra is igényt tart, mivel az intézmény számára biztosított állandó létszám - intézményvezető véleménye szerint - szűkre szabott a feladatokhoz viszonyítva. A koncepció a 2 fővel növelt (kiadása járulékokkal és adóval együtt összesen 3.383 eFt) intézményi létszám kiadási igényével számol.
A Szociális Alapszolgáltatási Központ 2010. novemberében a Képviselő-testület felé jelezte, hogy az intézmény jelenlegi ellátotti létszámát figyelembe véve a szabályszerű működtetés további 4,5 fő (melyből Balatonalmádi települést + 1 fő érint) alkalmazott foglalkoztatását teszi szükségessé. Balatonalmádi települést érintő 1 fő gondozói létszámnövekedés kiadási igénye járulékokkal együtt 2011. január 1-jétől 11 hónapra 1.537 e/Ft volt, melyet a testület a 286/2010.(XI.25.). Öh. alapján elfogadott és Balatonalmádi településre kért 1 fő álláshelyet biztosított 2011. december 31-ig, majd a 2012. évi költségvetési koncepcióról szóló döntésével 2012. december 31-ig.
Az intézmény tájékoztatása szerint az intézmény 2012. évben 2012. október végéig 70 gondozottat látott el, jelenleg 53 fő van a rendszerben, közülük egy balesetben sérült gyermek után pedig nem jogosult normatív támogatásra. A gondozási órák száma 2012. október végéig 9430 óra volt, amely a 212 gondozási nappal és 6 gondozóval osztva egy gondozóra minden nap 7 óra 30 perc gondozási időt jelent. (ebben nem számolhatjuk az úton töltött, valamint kötelező adminisztrációra fordított időt)
Az 1 fő közalkalmazott foglalkoztatásának kiadása 12 hónapra 1.722 eFt kiadást jelent.
A Polgármesteri Hivatal esetében a személyi juttatásokat a járási rendszer kialakítására tekintettel a Kormányhivatal részére átadásra kerülő közszolgálati tisztviselők, munkavállalók személyi juttatási előirányzatának arányos csökkentésével kalkuláltuk. A tervezésnél figyelembe kellett venni a hivatal járásszékhely feladataiból fakadó feladatok ellátásához szükséges létszám kiadásigényét. A Polgármesteri Hivatal 2012. eredeti költségvetésében szereplő engedélyezett álláshely 64 fő (polgármesterrel együtt) volt, míg 2013. évre az átadásra kerülő munkavállalók számával csökkentve, illetve a járás székhely miatti feladatok létszámigényével számolva 2013. évre 54 fő álláshellyel (polgármesterrel együtt) tervezhetünk. Ez a létszám nem tartalmazza a közös önkormányzati hivatal felsőörsi kirendeltségének jövőbeni létszámát (polgármesterrel együtt 5 fő). Az átadásra kerülő álláshelyek, munkavállalók következményeként a hivatal takarítói álláshelye megszűnt, így a takarítási feladatot a jövő évtől a hivatal vállalkozóval kötött szerződés alapján kívánja ellátni, amely a dologi kiadásoknál növekedést jelent.
Az illetmény alapot, illetve a bért a közalkalmazottak és köztisztviselők vonatkozásában is az érvényben lévő bértáblák (szorzók) figyelembe vételével kell tervezni (béremelést nem tartalmaz). A köztisztviselők esetében az illetményalap 38.650 Ft, míg a közalkalmazottak pótlék alapja 20.000 Ft (2009-2012. évi mértekkel azonos).
A túlóra, helyettesítési díj és egyéb bérjellegű kiadások szigorúan a jogszabályi előírásoknak az előző évek gyakorlatának megfelelően tervezhető.
A központi bérintézkedések valójában nem ismeretesek, a minimál bér emelése is tárgyalás alatt áll még. A médiából többféle prognózisról lehet értesülni. Önkormányzatunk a jelenlegi minimálbérnél magasabb bérrel, 2013. évre a 97.000 Ft nagyságú minimálbérrel, valamint a 113.000 Ft nagyságú garantált bérminimummal számolt az intézmények, a hivatal és a strand személyi juttatásainak tervezésénél.
A tervezés (költségvetés készítés) során elengedhetetlennek tartjuk a személyi jellegű kiadások folyamatos és rendszeres egyeztetését.
A jövő évi várható személyi juttatások tervezésénél a 2012. évi bázis előirányzatból kiindulva az idei költségvetésben tervezett nem rendszeres személyi juttatások (felmentés, végkielégítés, jubileumi jutalom, nyugdíjazás, kereset kiegészítés) előirányzatai elvonásra, a 2013. évi várható nem rendszeres személyi juttatások pedig tervezésre kerültek.
A változások hatásaként 2013. évre az önkormányzat egészére tervezett személyi kiadások összege (járulék összeg nélkül) az előző évhez képest,
ha az önkormányzat nem működteti az érintett köznevelési intézményeket, akkor 183.522 eFt-tal csökken,
abban az esetben, ha működteti az intézményeket 144.197 eFt-tal csökken.
Jogszabályi változás következményeként a munkavállalók részére 2013. évben juttatott béren kívüli juttatás (kedvezményesen adózó személyi juttatás) 1,19 szeresét 14 %-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetési kötelezettség terheli. Ez a mérték 2012. évben 10 % volt.
1.2. Dologi kiadások
Az intézmények, illetve a szakfeladatok dologi kiadásainak számításánál a 2012. évi bázis előirányzatból indultunk ki.
A dologi kiadási előirányzatoknál a „látható hiány” csökkentése céljából az intézmények és a Polgármesteri Hivatal esetében a termékek és szolgáltatások előző évi előirányzatát 5 %-kal csökkentettük.
A dologi kiadások tervezése az elmúlt években a következők szerint alakult:
Az önkormányzat a dologi kiadási előirányzatait 2003. évben 6 %-kal, 2004. évben 4 %-kal, 2005-2006. években 0 %-kal, 2007. évben 3,1 % - kal, 2008. évben részben 3,75 %-kal, részben 7,5 %-kal (intézmények és szakfeladatok, ahol közüzemi díj fizetése jelentkezett, illetve utak-hidak fenntartása, vízkárelhárítás) emelte. 2009. évben a tervezésnél a 2008. évi előirányzatok megemelésre kerültek először 5 %-kal, majd – a Pannónia Kulturális Központ és a Szociális Központ kivételével – az előirányzatok 10 %-a átcsoportosításra került a költségvetés céltartalékába.
2009. év során az „elvont” keret összegéből testületi döntések alapján különböző mértékben összesen 20.773 e/Ft nagyságú keret felszabadításra került. 2010. évben a 2009. évi eredeti előirányzat megemelésre került az „elvont” és céltartalékba helyezett keret összegéből visszajuttatott összeggel, az ÁFA változás hatásával, valamint egyéb összegek (céltartalékból áthelyezés, többletfeladatok kihatásai) korrigálásával, 2011. évben a 2010. évi előirányzatból kiindulva néhány helyen többletfeladat felmerülése miatti többlet előirányzat biztosításával terveztük. A költségvetésben 2008-2011. évekre inflációval nem számoltunk.
2012. évben az intézmények és a hivatal közüzemi díjai és üzemanyag kiadásai tekintetében terveztünk az infláció mértékével megegyező nagyságú emeléssel.
A szennyvízgyűjtése, tisztítása, elhelyezés szakfeladat kiadásai között szerepel a 2008. évben megszűnt Víziközmű Társulat által felvett hitel kamatának 2013. évi várható összege (a 2012. évi kamat mértékével kalkulálva) 13.377 eFt-tal, míg előző évben 14.569 eFt kiadással terveztünk.
Az intézmények és a hivatal költségvetésében tervezendő karbantartási kiadásokon felül az előző évekhez hasonlóan az előre nem tervezhető kiadásokra 1.800 e/Ft összegben terveztünk keretet a céltartalékok között (felújítási keretre 4.500 e/Ft került tervezésre). E keretek felosztásához kérelemre, műszaki szakvélemény alapján juthatnak az intézmények. Az intézmények részéről a keret többszörösét kitevő igények jelentkeznek évek óta.
A változások hatásaként 2013. évre az önkormányzat egészére tervezett dologi kiadások összege az előző évhez képest,
ha az önkormányzat nem működteti az érintett köznevelési intézményeket 44.814 eFt-tal csökken, abban az esetben, ha működteti az intézményeket 34.117 eFt-tal csökken.
1.3. A társadalom- és szociálpolitikai juttatások (segélyek) tervezésénél a 2012. évi eredeti előirányzatból kiindulva, a 2012. szeptember havi testületi ülés döntése alapján biztosított (4.670 eFt) előirányzat 50 %-ával történő megemelésével terveztünk. A jegyzői hatáskörbe tartozó hivatali (kötelező feladatok) feladatok kiadásainál a járáshoz kerülő feladatok előirányzatait csökkentettük.
1.4. Gazdálkodási tartalékok
Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően, - a 2012. évi kiadások néhány sorának csökkentését követően - "Gazdálkodási tartalék" céltartalékába terveztük azokat a feladatokat, amelyek felhasználásának helye pontosan nem határozható meg, illetve testületi döntés szükséges a "szakfeladaton" történő szerepeltetéséhez. A gazdálkodási céltartalékokat nevesítetten a 6. sz. melléklet tartalmazza. A változások, változtatások hatására a 2012. évi előirányzat 15.578 eFt-tal csökkent.
1.5. működésre átadott pénzeszközök, támogatás értékű kiadások
A 2013. évi működésre átadott pénzeszközök, támogatás értékű kiadásokra tett javaslatokat az az előterjesztés 5. sz. melléklete tartalmazza.
A támogatásértékű kiadások, átadott pénzeszközök néhány soránál a – gazdálkodási tartalékokhoz hasonlóan – az egyeztetés eredményeként csökkentésre kerültek az előző évi előirányzatok. A vátozások, változtatások hatására a múlt évi előirányzat 3.265 eFt-tal csökkent.
A Turisztikai Egyesület támogatásánál - az előző évekhez hasonlóan - a Tourinform Iroda működtetése, a tagdíj és a turisztikai vásárokon történő megjelenés kiadásai kerültek figyelembevételre. A 2012. évi költségvetésben szereplő TDM pályázat önrészét a civil szervezet nem vette igénybe, de kérésének megfelelően a 2013. évi koncepcióban szerepeltetjük, melynek forrása a 2012. évi pénzmaradvány.
A változások hatásaként 2013. évre az önkormányzat egészére tervezett működési kiadások összege az előző évhez képest,
ha az önkormányzat nem működteti az érintett köznevelési intézményeket 295.339 eFt-tal csökkennek,
abban az esetben, ha működteti az intézményeket 166.900 eFt-tal csökkennek.
2. Felhalmozási célú (beruházási, felújítási és átadási célú) kiadások:
A költségvetési koncepció készítésénél -figyelembe véve a költségvetési lehetőségeinket - főként azokat a fejlesztési kiadásokat vehettük számításba, amelyekre testületi döntés született, illetve jogszabályi előírás kötelezővé teszi számunkra.
A Képviselő-testület által elfogadott munka- és gazdasági program a 2010-2014 évek fejlesztési prioritásait az alábbiak szerint állapította meg:
a./ a már megkezdett beruházások befejezése
b./ jogszabályi kötelezettségből adódó fejlesztések megvalósítása. (minimál feltételek biztosítása, akadálymentes használat feltételeinek kialakítása ...)
c./ meglévő ingatlanok felújítása, a kötelező feladatellátást szolgáló épületek elsőbbségével,
d./ pályázati, lakossági forrásból finanszírozható fejlesztések indítása.
A Képviselő-testületi döntés szerint elsőbbséget kell biztosítani azoknak a fejlesztéseknek, amelyek az adott szolgáltatás mennyiségi vagy minőségi bővítésével többletbevételt is eredményeznek, illetve elősegítik a munkahely megőrzést és munkahelyteremtést.
A 2012. évi költségvetésben előirányzott beruházások, felújítások egy része 2013-re húzódik át. Ezek között kell megemlíteni az önerős útépítéseket, a Wesselényi strandi büfé épületek építését, a csapadék- és ívóvízelvezetés kivitelezéseket, a városrendezési célú közterület-szabályozásokat és nem utolsó sorban a már elbírált EU-s pályázatokon elnyert támogatással megvalósuló beruházásokat (Szociális Intézmény infrastruktúra fejlesztése KDOP, LEADER Kultúrpark, az Endre-Vörösmarty út csapadékvíz-elvezetés. KDOP).
2.1. Pályázatok, pályázatok alapján megvalósuló fejlesztések
2.1.1. A pályázatok önrészére az elmúlt évi költségvetés eredeti előirányzatában 40.000 eFt-ot sikerült biztosítani. Ennek többszörösére lenne szükség 2013 évben, annak érdekében, hogy a benyújtandó pályázataink önrészét biztosítani tudja önkormányzatunk. Lehetőségeinket figyelembe véve a koncepció 30.000 eFt-ot tudott szerepeltetni.
A pályázat útján megvalósult, lezárás alatt álló és megvalósítandó fejlesztések összköltségét és pályázati önrész igényét a 9. melléklet részletezi.
A lezárás alatt álló és a megvalósítandó fejlesztések csak felsorolásszerűen:
- Egészségügyi Központ (záró beszámoló benyújtva)
- Szociális Alapellátó Központ (záró beszámoló benyújtva)
- Európa (szobor) park (megvalósítás szakaszában)
- Endre u. - Vörösmarty u., vízrendezés (megvalósítás szakaszában)
- Térfigyelő rendszer bővítése (Szoborpark, Wesselényi strand) (megvalósítás szakaszában)
- Györgyi Dénes Általános Iskola TIOP (elbírálás alatt)
- Turisztikai attrakciók (elbírálás alatt)
- Városközpont rehabilitáció (elbírálás alatt)
- Gimnázium és kollégium energetikai fejlesztés (pályázat előkészítés alatt)
- PKKK napelem (pályázat előkészítés alatt)
- Városgondnokság napelem (pályázat előkészítés alatt)
- Komposztálók és aprítók beszerzése (pályázat felfüggesztve)
2.1.2. A fentieken túlmenően az EU-s pályázatokra előkészített, vagy előkészítés alatt álló fejlesztésekhez szükséges önrész kimutatása az előterjesztés 9. számú mellékletében látható.
A fenti pályázati célkitűzések kiadás szükséglete csak becsült és csak a nagyságrendet mutatja. A pályázati kiírások függvényében lehet biztosítani az önrészt a céltartalékban betervezendő forrás felhasználásával.
2.1.3. A már önkormányzati döntéssel bíró pályázatok önrésze a 2012 évi költségvetésben nagyrészt biztosított. A folyamatban lévő pályázatok és a benyújtott (még el nem bírált) pályázatok egyéb többletkiadásainak fedezetét biztosítja a 2013. évi költségvetési koncepció felhalmozási célú tartalékok között – erre a célra elkülönített – 10.000 eFt összegű kerete.
2.2. Beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások
2.2.1. Az önerős útépítés továbbra is népszerű a lakosság körében. A költségvetési főösszeg 1 %-nak megfelelő nagyságrendű, 27.000 e/Ft összegű önkormányzati forrást – a hatályos rendeletnek megfelelően – biztosítani kell a 2013. évi költségvetésben is. Ez a nagyságrend 4-5 utca megépítésére nyújt fedezetet, azonban a felmerülő igények ezt jóval nagyobb mértékben meghaladják. A legutóbb elfogadott testületi határozatban szereplő prioritások figyelembevételével, a rendelkezésre álló forrás valamint a lakossági befizetések alapján az utcák burkolatépítésének előkészítését meg lehet kezdeni. Az önerős útépítések beruházások, ezért valamennyi utca engedélyezési tervét el kell készíteni, és az útépítési engedélyét be kell szerezni.
2.2.2.Csapadékvíz elvezetés kivitelezését a város több pontján kell megoldani, amelyhez a 2012. évi költségvetés 25.000 eFt. eredeti előirányzatot biztosított a meglévő hálózat átalakítására és bővítésére valamint az építendő utakhoz kapcsolódóan. A közelmúlt csapadékos időjárása bebizonyította, hogy az egyre több burkolt felület miatt a keletkező csapadékvizek kezelése és a befogadóig történő elvezetése egyre nagyobb nehézséggel jár. Hatósági kötelezés alapján 2013. évben meg kell oldani a Wesselényi strand előtti parkoló csapadékvizének kezelését, és olajfogón keresztül történő ártalommentes elvezetését. A 2012. évi maradvány felhasználásán túl eredeti előirányzat tervezése is indokolt. A koncepcióban erre a célra összesen 20.000 eFt nagyságú kiadás került szerepeltetésre.
2.2.3.Városrendezési célú közterület-szabályozások, a városrendezési terv előírásainak megfelelően út- és közműépítésekhez szükséges utcaszabályozások céljára a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a pénzügyi- gazdasági helyzetre tekintettel azoknál szerényebb összegű, 2.000 eFt - fedezet biztosítása indokolt. A közlekedési területeken túl megjelentek kártalanítási igények a zöldterületként illetve erdőként kijelölt ingatlanok vonatkozásában is, ahol a tulajdonosok az ingatlanok vételét kérik az önkormányzattól. A már eddig felmerült kárigények is több tízmillió forintos pénzügyi fedezetet igényelnének. A kártalanítási igényt megalapozó rendezési-terv szabályozást – a Balaton törvény remélt módosítását követően – a rendezési terv megkezdett felülvizsgálata során szorgalmazni kell.
2.2.4. A közvilágítási hálózat bővítéseként - a tíz évvel ezelőtti korszerűsítés eredményeként most már közvetlenül is jelentkező megtakarítás terhére - az elmúlt két évben jelentős beruházások valósultak meg. Ennek ellenére jelentős lakossági igény fogalmazódik meg a lámpatestek számának növelése iránt. Az időközben bekövetkezett technikai fejlődés (LED technológia) ismételten felveti egy energia-megtakarítást is eredményező újabb, esetlegesen pályázaton elnyert támogatás felhasználásával megvalósítandó korszerűsítés lehetőségét. Az esetleges pályázati önrészként, illetve fejlesztési célra várhatóan csak egy szerényebb, 5.000 eFt összegű pénzügyi fedezet biztosítható.
2.2.5. A Polgármesteri Hivatal informatikai fejlesztése nem szűkíthető a számítástechnikai eszközök beszerzésére. A Képviselő-testület által elfogadott informatikai stratégiában kitűzött célok és feladatok megvalósítására az ott elfogadott műszaki tartalomnak megfelelően az éves költségvetésben kell pénzügyi fedezetet biztosítani. A számítástechnikai fejlesztésen belül meghatározó költséghányadot képez a szoftver-legalizáció, ezt a költséget tervezni kell 2013. évben is. Ezen túl egyéb informatikai fejlesztési célú kiadásokkal (elektonikus ügyintézés, iratkezelés) is terveznünk kell. A 2012. évi költségvetés az áthúzódó tételekkel együtt összesen 11.713. eFt-ot biztosított a beruházási kiadások között informatikai célú kiadásokra. Jelenleg a koncepció erre a célra csak 7.000 eFt-ot tudott biztosítani.
2.2.6. Polgármesteri Hivatal gépjármű vásárlása elkerülhetetlen, figyelemmel arra, hogy a járási hivatal kialakításával összefüggésben egy személygépkocsit át kell adni a leendő járási hivatalnak. Az építéshatósági feladatok járási illetékességi területre történő kibővülése indokolja, az erre vonatkozó kormányrendelet pedig kötelezően előírja, hogy az első fokú építési hatóság a feladatellátásához önálló személygépkocsival rendelkezzen. A fentiek miatt gépjárművásárlással kell számolnunk, mely fedezetéül 4.000 eFt kiadási előirányzat került tervezésre.
2.2.7.Gáz, víz, és csatorna pótbekötésekhez az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően bevételként és kiadásként is tervezett előirányzat 1.500 eFt összegben a gáz, 1.500 eFt összegben a víz,csatorna pótbekötések megvalósítására.
2.2.8.A Szent Erzsébet ligetben a vízügyi hatóság kötelezése alapján megszüntetett – a DRV Zrt. által üzemeltett - kutak kiváltására készített tervek engedélyezése megtörtént. A balatonalmádi 1636 és 2287 hrsz-ú ingatlanokon megvalósítandó kutak 3.000 eFt-ra becsült kivitelezési költségét célszerű lenne a 2013. évi költségvetés eredeti előirányzatában tervezni, de az várhatóan csak a 2012. évi pénzmaradvány felosztása során kerülhet szóba.
2.2.9.Strandi beruházások 2012. évről áthúzódó maradványának felhasználásán – valamint a Wesselényi Strand kétegységes büféépület megépítésén - túl beruházási célú eredeti kiadási előirányzat vélhetően nem tervezhető.
A Wesselényi strandrekonstrukció projekt keretein belül a kétegységes büféépület megépítésén túl szükség lenne még mederkotrásra és -homokozásra, valamint a strandolási feltételeket biztosító stég építése is.
A Budatava Strand épületeinek műszaki állapota indokolttá tenné azok teljes bontását és új kiszolgáló épület(ek) építését.
A Káptalanfüredi strandoknál is aktuális lenne a mederkotrás és -homokozás, a kisstrandnál a kiszolgáló épület felújítása, újjáépítése.
2.2.10. A településrendezési terv felülvizsgálat első lépéseként elkészült a településfejlesztési koncepció és az integrált városfejlesztési stratégia. Azokat a képviselő-testület elfogadta. A településrendezési tervek (településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és a mellékletét lépező szabályozási terv) felülvizsgálata a 2012. évi költségvetésben elkülönített pénzügyi fedezet terhére elkészíthető.
2.2.11. Wesselényi Strand büféépületek építésének pénzügyi fedezetét a 2012. évi költségvetés tartalmazza bruttó 40.000 eFt összegben. A jelenleg tervezés alatt álló épületet az eredeti ütemezés szerint 2012. áprilisára szerkezetkész állapotba kellene megépíteni ahhoz, hogy a leendő bérlők a strandszezon kezdetére a büféket üzemképes állapotba tudják hozni.
2.2.12. Strandi felújítások céljára a 2012. évi költségvetésében eredeti előirányzatként - az előző évi maradvánnyal együtt - 25.350 eFt került betervezésre. A tervezett felújítások egy részének megvalósítását és a pénzügyi fedezet egy részének átcsoportosítását követően megmaradó maradványának felhasználásán túl e célra vélhetően fedezet nem biztosítható a 2013. évi költségvetésben
2.2.13. Támfal felújítások céljára a 2012. évi költségvetésében eredeti előirányzatként 7.000 eFt került betervezésre. A tervezett felújítások egy részének megvalósításán túl e célra további 7.000 eFt nagyságú fedezet került biztosításra a 2013. évi költségvetésben
2.2.14. Járda felújítás céljára 2012.évben az előző évre áthúzódó maradvánnyal együtt 15.837 eFt előirányzat került betervezése, melynek terhére elkészült a József Attila utcai járda egy jelentős szakaszának a felújítása. Annak ellenére, hogy még számos járdaszakasz műszaki állapota indokolja azok felújítását, a városközpont rehabilitációjára benyújtott pályázatban szereplő járdafelújításon kívül csak legfeljebb 4.000 eFt fedezet biztosítható a 2013. évi költségvetésben.
2.2.15. Útfelújítások céljára a 2012. évi költségvetésében eredeti előirányzatként 10.000 eFt került betervezésre. A tervezett felújítások egy részének megvalósítását és a pénzügyi fedezet egy részének átcsoportosítását követően megmaradó maradványának felhasználásán túl e célra további 10.000 eFt nagyságú kiadás fedezetét biztosítja a 2013. évi költségvetési koncepció.
2.2.16. A Magyar-Angol Gimnázium és Kollégium felújítása a 2012. évi költségvetésben elkülönített 20.766 eFt terhére megkezdődött. A gimnázium és kollégium épületegyüttes - műszaki állapota által indokolt tartalmú és mértékű - felújítására csak jelentősebb, pályázaton elnyert, vissza nem térítendő támogatás ad esélyt. Ennek érdekében nyújt be pályázatot az önkormányzat az épületegyüttes energetikai felújítására, az előirányzat maradványának pályázati önrész célú felhasználásával.
2.2.17. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően szükséges tervezni a MÁV Zrt részére 2.000 e/Ft összegű felhalmozási célú átadást, amelyet a 2013. évi költségvetés tervezésekor áthúzódó kiadásként a 2012. évi pénzmaradvány igénybevétele terhére tervezhetünk.
2.2.18. A Szt. Ignác Római Katolikus Plébánia részére a vörösberényi műemlék templom tetőfelújítására elkülönített 6.000 eFt átadására sem került sor 2012. évben. A 2013. évi költségvetési koncepció ismételten tartalmazza a támogatás összegét, melynek forrása a 2012. évi pénzmaradvány igénybevétele.
2.2.19. 2012. évben tervezte az önkormányzat a megszűnt haszonbérleti szerződés jogosultjai részére 546 eFt összegű felhalmozási célú átadást, melynek felhasználására – a volt haszonbérlőkkel történő egyezség hiányában – ez idáig nem került sor. A megegyezés reményében a pénzmaradványt célszerű a 2013. évi költségvetésbe átvinni.
2.2.20. Az önkormányzati intézmények és hivatal felújítása céljára az elmúlt évek gyakorlatának és mértékének megfelelően célszerű tartalékot képezni. A beérkezett, jelzett igények számszerűsítése alapján ennek többszörösére lenne szükség.
2.2.21. A fejlesztések előkészítésének kiadásaira elkülönített előirányzat a céltartalék felhasználásának rugalmasabb szabályával meggyorsíthatja a beruházások, pályázatok előkészítését (tervezés, közbeszerzés), ezért, a 2012. évben tervezett 10.000 eFt összeghez hasonló nagyságrendű felhalmozási célú céltartalék biztosítása indokolt. A pénzügyi lehetőség függvényében vélhetően ennél csak szerényebb, 8.000 eFt összegű fedezet biztosítható a 2013. évi költségvetésben.
2.2.22. A város-rehabilitációs keret jól szolgálta az év közben felmerült, viszonylag csekély összegű fejlesztési igények megvalósítását, ezért, a 2012. évben tervezett 3.000 eFt összeghez hasonló nagyságrendű felhalmozási célú céltartalék biztosítása indokolt, a pénzügyi lehetőség függvényében.
2012. évben a párhuzamosan futó EU-s nagyberuházások miatt jó néhány kisebb, de fontos - az éves költségvetésben egyébként pénzügyi fedezettel rendelkező - beruházás-felújítás megvalósítása elmaradt. Annak érdekében, hogy az egyébként a 2012. évi költségvetésben rendelkezésre álló felhalmozási célú előirányzatok pénzmaradványa konkrét kötelezettségvállalás nélkül se vesszenek el, illetve felhasználhatók legyenek a 2013. év elején az eredeti cél megvalósítására az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben biztosítani kell felhasználásukat, illetve a 2013. évi költségvetésben eredeti előirányzatként kell szerepeltetni.
3. Hiteltörlesztések
A megszűnt Beruházó Víziközmű Társulat által felvett 235.140 e/Ft-os hitel negyedik törlesztése 30.280 eFt-os fizetési kötelezettséggel jelentkezik 2013. évben. (2010-2011. évben törlesztettünk 35.000 eFt-ot, 2012. évben törlesztünk 15.000 eFt-ot)
4. Egyéb
A felhalmozási célú kiadásoknál a működési kiadásokhoz hasonlóan szintén nem volt lehetőség általános tartalék képzésére. Ezzel szemben az előző évek gazdálkodásának tapasztalatai azt mutatják, hogy nagy szükség van általános tartalék képzésére, mert az előre nem várt, nem tervezhető rendkívüli kiadásokra csak ez tud fedezetet biztosítani.
IV. Összegezés
A 2013. évi költségvetési koncepció mérlegét vizsgálva megállapítható, hogy az összes jövő évre számításba vett kiadás meghaladja az összes bevételt.
1./ I. változat – köznevelési intézmények működtetése nélkül
2013. évi tervezhető bevétel jelenlegi ismereteink szerint: 1.478.808 eFt
2013. évi kiadási szükséglet jelenlegi ismereteink szerint: 1.553.402 eFt
Hiány: 74.594 eFt
A számszerűsített bevételek és kiadások különbségéből adódó hiány összege magas, 74.594 eFt, figyelembe véve azt a tényt, hogy a köznevelési intézmények működtetéséhez történő évi hozzájárulás összegét a kiadások nem tartalmazzák.
2./ II. változat – köznevelési intézmények működtetésével
2013. évi tervezhető bevétel jelenlegi ismereteink szerint: 1.490.188 eFt
2013. évi kiadási szükséglet jelenlegi ismereteink szerint: 1.682.051 eFt
Hiány: 191.863 eFt
A számszerűsített bevételek és kiadások különbségéből adódó hiány összege rendkívül magas, 191.863 eFt abban az esetben, amikor önkormányzatunk üzemeltetné az érintett köznevési intézményeket.
A 2013. évi önkormányzati költségvetést hiánnyal nem tervezhetjük. A 2012. előtti években fejlesztési célú hiteltervezéssel sikerült az önkormányzat költségvetését egyensúlyba hozni. A 2012. évi költségvetésben - jogszabályi szigorítások miatt - már a hitelt sem szerepeltethettük, előző évi pénzmaradvány igénybevételének tervezésével sikerült a költségvetési egyensúlyt megteremtése. A 2012. évi pénzmaradvány nagyságára még nincsenek információnk, a 2012. költségvetési év zárását követően (2013. március elején) állnak majd rendelkezésünkre pontos adatok, még a költségvetés készítés jövő évi időszakában is csak hozzávetőleges összegekkel számolhatunk. A 2013. évre várhatóan áthúzódó kiadások ismeretében, illetve egyéb adatok tükrében azonban feltételezhető, hogy a „hiány kezelésére” az előző évekhez képest jóval alacsonyabb, minimális nagyságú pénzmaradvány áll majd rendelkezésünkre.
A 2013. évi költségvetés készítése során a bevételek és kiadások összevetéséből adódó különbözet, a „hiány„ megszüntetését kell elérnünk.
A 2013. évi költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében meg kell vizsgálni minden lehetőséget a kiadások további ésszerű csökkentése és a bevételek reális további növelése érdekében.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a 2013. évi költségvetési koncepció megvitatására, s a – később csatolásra kerülő - határozati javaslatban foglaltak elfogadására.
Balatonalmádi, 2012. november 30.
Keszey János
polgármester
Döntési javaslat
"2013. évi költségvetési koncepció"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: napirendi kérdések
A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
Határozati javaslat
.../2012..(XII.20). Öh.
Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat 2013. évi költségvetés koncepcióját megtárgyalta, és a 2013. évi költségvetés készítésénél az alábbi szempontokat határozza meg:
1. A költségvetési terv összeállításánál legfontosabb szempont a 2013. évi költségvetés egyensúlyának megteremtése. A tervezés során feltárt bevételi többleteket, illetve kiadási megtakarításokat a bevételek és kiadások számszerűsítéséből adódó „hiány” csökkentésére kell fordítani.
- Elsődleges az intézmények és a közös önkormányzati hivatal működőképességének biztosítása, a köznevelési intézmények működtetése, a korábban felvett hiteltörlesztő-részleteinek és kamatainak fizetése, az elnyert pályázatokkal megvalósítandó fejlesztések befejezése, felhalmozási célú pályázatok önrészének biztosítása.
- Kiemelt feladat a szűkös anyagi lehetőségek figyelembe vételével az önkormányzati kötelezően ellátandó feladatok prioritásának biztosítása, illetve a nem kötelező feladatok finanszírozásának felülvizsgálata.
- A költségvetési szervek dologi kiadásai (készletbeszerzések, szolgáltatások) – szervezeti és szerkezeti változások figyelembevétele mellett- a 2012. évi eredeti előirányzathoz képest 10 %-kal csökkennek.
- A 2013. évi költségvetés eredeti előirányzatai között az önkormányzat tervezi a 2012. évi felhalmozási célú kiadások fel nem használt előirányzatait, melyek fedezetét a 2012. évi pénzmaradvány igénybevétele képezi.
6. A költségvetési szervek, illetve önkormányzati feladatok az alábbi engedélyezett létszámokkal tervezhetőek 2013. évben:
- A Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal: a járás székhely és a közös hivatal kialakítását követő létszám 53 főről 1 fő-vel csökken, az engedélyezett létszám 52 fő (Felsőörs Kirendeltség nélkül, polgármesteri létszám és közfoglalkoztatott létszám nélkül),
- A szabadidőspark, fürdő és strandszolgáltatás szakfeladat 2013. évre engedélyezett
- létszáma: 13 fő,
- A Balatonalmádi Városgondnokság 2012. évre engedélyezett 29,5 fő-s létszáma az alábbiak szerint változik (Magyar Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium nélkül, közfoglalkoztatott létszám nélkül):
· a köznevelési feladatok állami fenntartásba kerülésével 1 fő pénzügyes létszámmal csökken,
· 2010-2012. évekre engedélyezett 2 fő határozott idejű közalkalmazotti létszámmal csökken,
· a köznevelési feladatok állami fenntartásba kerülésével 2,5 fő karbantartó, 1,5 fő konyhai dolgozó, valamint 5,25 fő takarító létszámmal nő,
· a változások következményeként az engedélyezett intézményi létszám 35, 75 fő (közfoglalkoztatott létszám nélkül)
· a közfoglalkoztatásban résztvevők engedélyezett létszáma 10,5 fő, mely év közben az intézményekhez átcsoportosításra kerül a tényleges adatok ismeretében.
- A Napköziotthonos Óvodák létszáma (közfoglalkoztatott létszám nélkül): 37 fő,
- A Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2012. évre engedélyezett 15,25 fő-s létszáma 1 fő könyvtári közalkalmazotti létszámmal (GYED-en lévő álláshely 2013. évben nem tölthető be) csökken, így a költségvetési szerv engedélyezett létszáma (közfoglalkoztatott létszám nélkül) 2013. évre: 14,25 fő,
- A Szociális Alapszolgáltatási Központ Balatonalmádi településre vonatkozó engedélyezett 15,1 fő-s létszáma csökken 1 fő határozott időre engedélyezett létszámmal, így a költségvetési szerv engedélyezett létszáma (közfoglalkoztatott létszám nélkül) 2013. évre: 14,1 fő .
Felelős: Keszey Jánospolgármester
Hivatali felelős: Regenyéné Király Andrea osztályvezető
Határidő: 2013. február 15.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
Mellékletek: