6. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület
2013. november 28-i ülésére

Az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 24. §. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnz Áht. 87. §. (1) bekezdése értelmében a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed-éves helyzetéről a költségvetés koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a Képviselő-testületet. Az önkormányzat 2013. évi gazdálkodásának háromnegyed-éves helyzetéről szóló tájékoztatója a 2014. évi költségvetési koncepcióról szóló előterjesztés mellett a 2013. novemberi testületi ülés napirendi pontjai között szerepel.         

 

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 26. § (l) bekezdése értelmében a jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és az Áht. 13. § (l) bekezdése szerinti döntések figyelembevételével állítja össze.      

 

A költségvetési koncepció a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló T/12415 számú törvény javaslata, annak általános indoklása, valamint az Állami Számvevőszék költségvetési törvényjavaslatról készült véleményezése alapján került összeállításra.

A 2014. évi költségvetési koncepciót a hatályos jogszabályok alapján – az előző évek gyakorlatától, szabályozásától eltérően – polgármesternek egy hónappal korábban, 2013. október 31-ig kell benyújtani a képviselő-testületnek.

 

A tervezés jelenlegi szakaszában a feltételek nem teljes körű ismerete mellett kell meghatározni a koncepcionális célokat, mivel a költségvetési törvény tervezetéhez, illetve a költségvetési törvény végrehajtását megalapozó ágazati törvények és kapcsolódó egyéb jogszabályok jelentős része jelenleg is kidolgozás alatt van.

 

 

A gazdaságpolitika célja továbbra is az államadósság csökkentése, a költségvetési hiány 3 % alatt tartása, a foglalkoztatás bővítése, kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása.

A Munkahelyvédelmi Akcióterv, a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének eredményeképpen pozitív tendencia figyelhető meg a munkaerőpiacon: a foglalkoztatottak és az aktívak száma jelentősen megemelkedett.

A 2013-tól beinduló folyamatok tovább erősödhetnek, 2 %-os GDP növekedés prognosztizálható.

 

A pedagógusbér-emelés, a rezsicsökkentés, a foglalkoztatottság bővülése, ezáltal pedig a reáljövedelmek emelkedése következtében a háztartások fogyasztási kiadása várhatóan 1,9 %-kal növekszik jövőre. Amennyiben ez megvalósul, a belső kereslet egyre nagyobb mértékben fog hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.

 

-          a Népesedéspolitikai program kapcsán egyrészt a családtámogatások rugalmasabbá tételével összefüggésben többletforrásokat tartalmaz a költségvetés, másrészt a családi adókedvezmény igénybevételének kiterjesztésével számottevő járulékbevétel-csökkenéssel is számol a tervezet; tartalmazza továbbá a diákhitel-tartozások részleges elengedésének pénzügyi hatásait is;

-          a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások továbbra is megőrzik reálértéküket, a várható infláció mértékével emelkednek, a nyugdíjkiadások emellett figyelembe veszik a létszámváltozásból fakadó többleteket is;

-          a közoktatásban a köznevelési törvényben elfogadott szempontok alapján és módon illetményalap-növelésre kerül sor 2014-ben;

-          a közfoglalkoztatás terén a Start-munkaprogram lehetőségei bővülnek, az előző évhez képest többletforrás kerül biztosításra a költségvetésben a foglalkoztatás növelése érdekében, mindezek mellett új programok is indulnak;

-          a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében bevezetett foglalkoztatást segítő kedvezmények továbbra is biztosítottak maradnak;

-          az egészségügy területén a gyógyító-megelőző ellátásnál több mint 50 milliárd forintos többletforrás áll rendelkezésre a 2013. évhez képest;

-          az uniós források maximális felhasználását segítik egyrészt a 2014-2020 programidőszakban rendelkezésre álló új pénzeszközök, valamint az előző programidőszak által biztosított források, részben az önerő biztosításán keresztül;

-          a kamatkiadások csökkennek az előző évhez képest, amely elsősorban a piaci hozamcsökkenés következménye;

-          a lakásépítési támogatások növekednek az Otthonteremtési program bővülésével és az árfolyamgát iránti érdeklődés növekedésével egyidejűleg;

-          a költségvetés-tervezet – a hiány tartását biztosító garanciális elemként – 100,0 milliárd forintos extra tartalékot (Országvédelmi Alapot) tartalmaz.

 

A 2014. évi költségvetés-politika legfontosabb célja az új Népesedéspolitikai program végrehajtása, és a családi adózás kiterjesztése, a foglakoztatás élénkítése, valamint a közszolgáltatások minőségének javítása.

A Kormány szándéka, hogy a foglalkoztatási szempontból kritikus téli időszakban is biztosíthatóvá váljon az álláskeresők munkához, jövedelemhez juttatása. Így téli közfoglalkoztatási program kerül kialakításra 2013. november 1. és 2014. április 30. között, valamint 2014. év végén. Ezt szolgálja a 2014. évben az előző évi előirányzatot 30,0 milliárd forinttal meghaladó forrás.

 

Az Országgyűlés még 2013-ban vállalt garanciát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításával a pedagógusok új illetmény-előmeneteli rendszerének – a pedagógus-életpálya – teljes körű, ütemezett bevezetésére. Ennek értelmében első lépésként 2013 szeptemberében a várható teljes keresetnövekedés kiadásainak 60%-át, majd 2017 szeptemberéig bezárólag, a tanév indításakor, évente további 10-10 %-át biztosítja a költségvetés a pedagógustársadalom anyagi megbecsülésének érdekében. 2014 az életpálya bevezetésének első teljes éve.

A fenti jogszabályi kötelezettségekkel összhangban a tervezet mintegy 160 ezer pedagógus számára, összesen 153,4 milliárd forint többletkiadást javasol a köznevelés ágazatába – az állami, önkormányzati és más intézményfenntartók támogatási előirányzataiba – beépíteni, figyelemmel a 2014/2015. tanév indításától tovább növelt bérek jövő évi kifizetésének forrására is.

 

Az elmúlt években végrehajtott adószerkezeti átalakítások lezárultak. 2014-ben csak kisebb adóintézkedésekkel kell számolni, melyek a munkát terhelő adók további csökkentésére, a vállalkozói környezet javítására, valamint a gazdaság fehérítésére irányulnak.

A költségvetési hatásokat illetően a legjelentősebb változások az alábbiak:

A személyi jövedelemadó esetében a családi kedvezmény kiterjesztésével a Kormány lehetővé teszi, hogy a családosok a személyi jövedelemadóból igénybe nem vett kedvezményt az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjjárulékból érvényesítsék. A személyi jövedelemadóból az adóalaphiány miatt nem érvényesített családi kedvezményt a magánszemélyek a 7 %-os egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10 %-os nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezményként érvényesíthetik. A javaslat közvetlenül a személyi jövedelemadó bevételeket nem érinti, hanem a személyi jövedelemadóból adóalaphiány miatt érvényesíteni nem tudott kedvezményt csökkenti.

 

Itt kell megemlítenünk a banki tranzakciós díjak nagymértékű emelkedését, mely már 2013. évben megduplázta a banki költségeket az előző évhez képest.

 

A kifizetések gyorsítása a 2014. évi költségvetésben egyértelműen nyomon követhető, a jelenleg futó programok mellett pedig már az új programozási periódus 2014. évben megnyíló forrásai is lehetőséget kínálnak az új célkitűzések támogatására.

 

Az ellátások tervezése a 2014. évi költségvetési törvényjavaslatban a 2013. évi várható kiadásokra, a létszámban bekövetkező változásokra, valamint a nyugdíj várható emelkedésének mértékére figyelemmel történt. A korhatár előtti ellátások esetében az előirányzat 2013. évhez viszonyított csökkenését a jogosultak számának jelentős változása indokolja, tekintettel a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényre. Az érintettek fokozatosan, egyre nagyobb számban elérhetik a vonatkozó nyugdíjkorhatárt, így öregségi nyugdíjra lehetnek jogosultak.

 

A költségvetési törvény tervezete szerint az önkormányzatok finanszírozása a 2013. évtől bevezetett feladatalapú támogatási rendszerben történik. A finanszírozási struktúra alapjaiban nem tér el a 2013. évben kialakított és bevezetett feladatalapú támogatási rendszertől, csupán a visszajelzések alapján finomításokra került sor. Továbbá a 2013. évben évközben biztosított források –szerkezetátalakítási tartalék - beépültek az alapfinanszírozásba.

A helyi önkormányzatok feladataihoz a központi költségvetés 703,6 milliárd forintot biztosít, ami a 2013. évi támogatás 108,8 %-a.

A feladatátrendeződést követő módosítások megjelennek a köznevelésben, valamint a szociális, kulturális és az igazgatási ágazat támogatásaiban is.

Ø A köznevelési ágazatban a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feladat-ellátási struktúra alapján az önkormányzatok kötelező feladata az óvodai ellátás biztosítása. Az óvodai ellátáshoz a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá:

o      Egyrészt, átlagbér alapú támogatást biztosít a jogszabályi előírások szerint elismert – csoport átlaglétszám, foglalkoztatási időkeret, gyermekkel töltendő idő alapján számított- óvodapedagógus létszám és a nevelőmunkát segítő létszám bérére és közterheire. Az átlagbér alapú támogatás 2014. évben magában foglalja a 2013. év szeptembertől bevezetésre került pedagógus életpálya előmeneteli rendszer többletköltségeinek fedezetét. Az átlagbér alapú támogatás az óvodapedagógusok vonatkozásában 2014. évben a tavalyi 2.832.000 forint/számított létszám/évről 3.990.000 forint/számított létszám/évre változik, az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők vonatkozásában változatlanul 1.632.000 forint/létszám/év.

o      Másrészt az óvodaműködtetés költségeinek ellentételezésére 2014. évben is az ellátott gyermekek létszáma alapján támogatás illeti meg a fenntartó önkormányzatot az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, a feladatellátást biztosító épület folyamatos működtetéséhez, továbbá a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 171. §-a szerinti képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés nem bérjellegű költségeihez. Az óvodaműködtetési támogatás fajlagos összege 54.000 forint/fő/év, a tavalyival egyező összegben.

o      A társulásban fenntartott óvodába járó gyermekek utaztatásához a 2013. évivel megegyező eljárásrendben és összegben illeti meg támogatás a helyi önkormányzatot.

o      Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, amelynek támogatásánál a korábbi gyakorlatnak megfelelően az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatására 102.000 forint/fő/év összeget biztosít a központi költségvetés. Továbbá új elemként jelenik meg - a 2013. évben a szerkezetátalakítási tartalékból biztosított kiegészítő támogatás elveire építve – a gyermekétkeztetés kiegészítő támogatása, mely támogatás azokat a településeket illeti meg, amelyeknél az egy lakosra jutó adóerő-képessége nem éri el a 20.000 forintot. A szerkezetátalakítási tartalékból biztosított 2013. évi támogatásnál, akkor lehetett pályázni, ha az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem érte el a 25.000 forintot. A feladat támogatása a köznevelési ágazat helyett a szociális ágazatnál jelenik meg, igazodva ahhoz, hogy a kapcsolódó szabályozást és a felelősségeket a gyermekvédelmi törvény határozza meg.

Ø Szociális és gyermekjóléti ellátásoknál jelentős változás nem várható a 2013. évhez képest, az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is a pénzbeli ellátások, illetve az alapellátások biztosítása. A 2013. évben a szerkezetátalakítási tartalékból biztosított kiegészítő támogatások e területen is beépülnek a 2014. évi alapfinanszírozásba: a bölcsődei ellátás támogatása új alapokra helyeződik, továbbá új jogcímként jelenik meg a kistelepülések kiegészítő támogatása, melyet annak érdekében kapnak, hogy a különböző szociális ellátási kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni. Ez a támogatási forma azokat a településeket érinti, akiknek a lakosságszáma a 2.000 főt nem haladja meg és az egy lakosra jutó adóerő-képessége nem éri el a 20.000 forintot.

Ø A pénzbeli ellátások terén 2013. évtől jelentős változás volt, hogy egyes segélyek kikerültek a jegyzői hatáskörből. A jegyzői hatáskörben maradó segélyeknél nem történtek változások, így a finanszírozás is a 2013. évi rendszernek megfelelően történik.

Ø Az önkormányzatok kulturális feladatainak – ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás – biztosításához a központi költségvetés 2014. évben is önálló előirányzaton biztosít támogatást, mely összességében 240 millió forinttal magasabb az előző évihez képest. A többletforrás részben a megyei hatókörű városi múzeumok feladatellátását segíti, részben a települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatait szolgálja, de hozzájárul a megyei könyvtárak kistelepülési könyvtári szolgáltatásainak nyújtásához is, az 5.000 főnél kisebb lakosságszámú – könyvtári szolgáltató helyet működtető – településsel 2013. november 1-ig kötött megállapodások alapján. A települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatásának fajlagos összege a tavalyi évivel megegyezően 1.140 forint/fő. Változásként jelentkezik 2014. évben, hogy a települési muzeális intézményi feladatok támogatását nem csak az ezen szervezetet fenntartó önkormányzat igényelhet, hanem a muzeális intézményt támogató település is. Változatlanul biztosított a megfelelő forrás a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó művészeti szervezetek támogatására is.

Ø Az önkormányzatok feladatainak nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településfejlesztés, településüzemeltetés, helyi adóztatás, turizmus, közbiztonság, stb.) teszik ki. Ezeknek a feladatoknak az ellátását a költségvetés 2014. évben is az előző évhez hasonlóan általános működési támogatás címén támogatja, amelynek keretében az önkormányzati hivatal fenntartásához és a településüzemeltetés költségeihez járul hozzá a központi költségvetés. A hivatali feladatok támogatása esetében változatlanul a köztisztviselői létszámot finanszírozza településkategóriánként differenciált mértékben. Az előző évhez képest kisebb kiigazítás történt, mely szerint az elismert köztisztviselői létszám a községek második, harmadik kategóriájánál javult, míg a városok első három kategóriájánál visszaesést mutat. Balatonalmádi vonatkozásában a törvénytervezet alapján visszaesés jelentkezik emiatt a finanszírozásban. Lényegi változás, hogy a törvényjavaslat alapján a hivatali támogatás folyósítása a közös hivatal esetében a székhely önkormányzat számára történik. A településüzemeltetési feladatok tekintetében kisebb mértékű változtatásokra kerül sor, a támogatás összege településkategóriánként naturális mutatókra meghatározott fajlagos összeg alapján a 2012. évi éves önkormányzati beszámolókban a vonatkozó szakfeladatokon kimutatott nettó működési kiadás átlaga alapján került meghatározásra. Az egyéb kötelező feladatok támogatásában hangsúlyosabb szerepet kap az alacsonyabb lakosságszámmal, gyenge jövedelemtermelő-képességgel rendelkező önkormányzatok támogatása. Ezek a települések a 2013. évi 3 millió forintos alaptámogatás helyett 2014. évben 4 millió forintos alaptámogatásra számíthatnak ezen a jogcímen. Ugyancsak a működési támogatások között jelenik meg a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanításának támogatása, ami 2013. évben a központosított támogatások között szerepelt. Az önkormányzatok finanszírozásában a „kiegyenlítő” rendszer funkcióját 2013. évtől a beszámítás rendszere tölti be, amelyen keresztül a helyi önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatások összegét csökkenti az elvárt bevétel - a 2012. évi iparűzési adóalap 0,5 %-a - 2014. évtől differenciált módon. Az alacsony helyi adóbevétellel – egy lakosra jutó adóerőképesség nem haladja meg az 5.000 forintot- rendelkező településeket a csökkentés egyáltalán nem érinti, ez felett pedig sávosan növekvő mértékben terheli a beszámítás az önkormányzatokat egy lakosra jutó adóerőképesség 15.000 forintos határáig. A közös hivatali feladatellátást biztosító székhely önkormányzatoknál a rájuk irányadó beszámítási százalék 5 százalékponttal kerül mérséklésre.

Ø Emellett a központosított előirányzatok között továbbra is lehetőség lesz az önkormányzati fenntartású könyvtárak állománygyarapítására, a közművelődési tevékenység érdekeltségnövelő támogatására, a nyári gyerekétkeztetés támogatására, üdülőhelyi feladatok, önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések, lakossági víz- és csatornaszolgáltatás, helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatására, valamint belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatására is. Új elemként jelenik meg az e-útdíj bevezetése miatt az önkormányzatoknál keletkező bevételkiesés ellentételezése, valamint az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztéseken belül az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatása. Az Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatásánál az igénylők köre bővül az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatokkal.

A 2014. évi költségvetési koncepció az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Kormány rendelet 26. §. (1) bekezdésének megfelelően a Magyar Köztársaság 2014. évi költségvetéséről szóló törvény- tervezet, a T/12415. számú törvénymódosító javaslat és annak általános indoklása, az önkormányzat gazdasági programján, az önkormányzat kötelező és vállalt feladatain, a Képviselő-testület következő évet érintő eddigi döntésein, az intézmények és a Közös Önkormányzati Hivatal osztályainak javaslatai alapján került összeállításra.

  

Az önkormányzat 2014. évi költségvetésének készítésénél a kiadások ésszerű csökkentése mellett bevételek reális növelését, maximalizálást szem előtt kell tartani.

 

A feszesnek mutatkozó költségvetést ráadásul - a stabilitási törvény előírásai szerint - nem lehet hiánnyal tervezni. 2012. évet megelőző években költségvetésünket 100 mFt, vagy azt meghaladó összegű hiánnyal terveztük.

2012-2013. években a számszerűsített bevételek és a kiadások különbségéből adódó „hiány” lefedésére az előző évi pénzmaradvány nyújtott fedezetet.

 

Az önkormányzat 2014. évi költségvetésének összeállítása során a korábbi évekhez hasonlóan az állami támogatások és a saját források számbavétele történik meg, szembeállítva a működési és fejlesztési igényekkel. A költségvetési törvény tervezett adatainak ismeretében előzetes bevételi és kiadási számításokat végeztünk, amelyek tájékoztató jellegűek, változtatásukra, pontosításukra, meghatározásukra lehet számítani, figyelembe véve, hogy a Parlament most tárgyalja azokat.

  

Az önkormányzat 2014. évi koncepciójáról szóló előterjesztés 2. számú melléklete tartalmazza a bevételeket.

 

 

A koncepcióban az intézményi működési bevételeknél összességében az előző évihez viszonyítva 11.007 eFt-os  bevétel csökkenés látható. Az összességében csökkenést jelentő változást különböző tényezők változásának hatása eredményezte.

Az intézmények, szakfeladatok mindegyikénél a 2013. évi eredeti előirányzatból, a bázis előirányzatból kiindulva figyelembe vettük a várható változások hatásait. A tervezésnél a 2013. évi tényadatokat és a változások hatásait is figyelembe vettük.

 

A Szociális Alapszolgáltatási Központ 2013.07.01-től a Balatonalmádi Szociális Társulás költségvetési szerveként látja el a 7 település részére a szociális és gyermekjóléti feladatokat, így a költségvetési szerv működési bevételével a koncepcióban már nem számolhattunk (2013. évben 19.956 eFt).

Jogszabályi előírás miatt az iskolai étkeztetés feladata 2013.01.01-től önkormányzati feladat (2013. évtől új feladatként jelentkezett a gimnáziumi étkeztetés).

Az étkeztetést nyújtó intézményeinknek az étkeztetésben résztvevők várható létszáma és a 2014. évre elfogadásra kerülő térítési díjakkal kell tervezni a várható intézményi működési bevételeket. A 2014. évre szóló térítési díjak megállapítására 2014. év elején kerül sor.

 

Bérleti díjak esetében (a Városgondnokság és a strand, fürdő szakfeladat) esetében a kiadható ingatlanok számbavételével és az inflációval (2014. évre várható fogyasztói árindexe alapján 1,9 %) történő emeléssel számoltunk.

 

A szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatásszakfeladat esetében 5.575 eFt növekedés látható.

A növekedés a figyelembe vehető bérlemények bérleti díj bevételeinek inflációval történő növelésével magyarázható.  2014. évre a 2013. évi költségvetésben szereplő nettó 113.731 eFt összegű strand jegyár bevétellel terveztünk, mivel strand jegyárak emelésével a jövő évre nem tervezünk.

A nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése szakfeladaton tervezésre kerülő nettó 2.000 eFt összegű közterület-használati díjból származó bevétel mellett nettó 800 eFt nagyságú útbontás engedélyeztetéséből származó bevétel került tervezésre

A Város- és községgazdálkodási máshova nem sorolható szolgáltatások szakfeladat bevételei 3.799 eFt összegű csökkenést mutatnak, mivel a bevételek között tervezett kamatbevétel (8.000 eFt) – a betéti kamatok nagy mértékű csökkenése miatt -  csökken az előző évben tervezett 12.000 eFt összeghez képest. Itt jelentkezik a 2013. évben megszűnő 940000. számú „várospropaganda” (egyéb máshová nem sorolható közösségi, társadalmi tevékenység) szakfeladat 201 eFt összegű bevétele is.

 

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok szakfeladaton a tervezett ingatlan értékesítések (nem fordított ÁFA-s) után fizetendő ÁFA összege, 432 eFt jelentkezik bevételként. Jelenleg - a fordított adózású Verseny u.-i ingatlan 2014. évi vételárrészletén kívül – csak minimális összegű bevétellel, városrendezési célú területrendezés címen nettó 1.600 eFt-tal számolhattunk.

Az igazgatási tevékenységen (Polgármesteri Hivatal) 2013. évtőlaz Okmányiroda bevételével már nem tervezhetünk (5.000 eFt bevétel kiesét jelent az előző évekhez képest). Itt kerültek a házasságkötés bevétele, a továbbszámlázott kiadások bevételei, valamint egyéb működési bevételek tervezésre, melynek összege 2.683 eFt (ebből Felsőőrs kirendeltség bevétele 480 eFt).

 

A leírtakat figyelembe véve a 2014. évi költségvetés készítésénél a lehető legpontosabban kell az intézményi, illetve szakfeladatokon lévő bevételeket tervezni.

 

Egyéb bevételeknél (házasságkötés, közterület-használati díj, piac bevétele) szintén az említett mértékű inflációval számoltunk.

 

 

Az előterjesztésben már jelzésre került, hogy az önkormányzatok számára már 2013. évben új finanszírozási struktúra került kialakításra, mely elszakadt az előző években alkalmazott jellemzően normatív támogatási rendszerétől.

 

A törvényjavaslatban szereplő állami támogatások jelentős része várhatóan továbbra is kötött felhasználású támogatás lesz. Az állam jellemzően csak kötelező önkormányzati feladatokat támogat.

A 2014. évi várható állami támogatásokat tartalmazó 8. számú melléklet alapján látható, hogy a rendelkezésünkre álló adatok alapján prognosztizálható állami támogatások összege 519.926 eFt, míg a 2013. évi támogatások eredeti előirányzata 464.054 eFt volt. Az állami támogatások növekedéséről azonban nem igazán beszélhetünk, mivel a növekedés jelentős része az alábbi tényezők változásának eredményeként tudható be:

- az önkormányzati hivatal működésének finanszírozása megváltozik (Felsőörs település hivatali támogatását is tartalmazza e jogcím, – jelenlegi megállapodás alapján – 20.956 eFt-ot)

- óvodapedagógusok bértámogatása 21.456 eFt-tal növekszik, amely támogatási összeg növekedése nem fedezi az óvodapedagógusok béremeléséből fakadó 2014. évi kiadások növekedését,

- az óvodapedagógust segítők bértámogatása összesen 3.808 eFt-tal növekszik, mely nagyrészt a 2013. évtől engedélyezett 2 fő óvodai pedagógus asszisztens foglalkoztatásával összefüggően lehívható állami támogatás összege (3.272 eFt), a 2013. szesen ről beszélhetünk

- a szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása összesen 1.371 eFt-tal növekszik, míg Papkeszi település 2014.01.01-től történő csatlakozása 4.622 eFt „bevételi többletet” eredményez, tehát összességében támogatás csökkenés jelentkezik.

penedés nem fedezi az óvodadapedagógusok település hivatali támogatását is tartalmazza e jogc

 

-          Az önkormányzati hivatal működésének támogatása település kategóriánként meghatározott létszám (elismert létszám) és a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségének (4.580 ezer Ft/fő) szorzata figyelembevételével történik.

2013 évben a támogatás finanszírozása az első 4 hónapra külön-külön, Balatonalmádi és Felsőörs részére történő utalással valósult meg, mivel a 2012. december 31-ei állapotnak megfelelő hivatali működés figyelembevételével történt a finanszírozás. A 2013. év további 8 hónap, a május 31-től terjedő időszak finanszírozása - a közös önkormányzati hivatal működését figyelembe véve - együttes támogatási összeg lakosságszám arányos megbontásban történő utalásával történt a települések felé külön-külön.

2013. évben a közös önkormányzati hivatali támogatás összege a 2 település esetében együttesen 146.606 eFt. Az említett összegből Balatonalmádi településnél összesen 125.280 eFt, míg Felsőőrs településnél 21.326 eFt támogatás realizálódik.

 

A 2014. évi költségvetési törvény tervezetében foglaltak alapján 2014. évben a közös önkormányzati hivatal működési támogatását a székhely település önkormányzata kapja. A törvény tervezete szerint a közös önkormányzati hivatal elismert létszáma (támogatás alapjául szolgáló létszám) 29,73 fő-re csökken a 2013. évi 31,57 fő-höz képest. Az előbbiek alapján Balatonalmádi Város Önkormányzata a közös önkormányzati hivatal működéséhez 136.163 eFt támogatást kap, melyből a jelenlegi közös önkormányzati hivatal működtetésére vonatkozó megállapodás alapján Felsőőrs Kirendeltség működtetésének támogatása 20.955 eFt, míg Balatonalmádi településre jutó hivatali támogatás 115.208 eFt.

 

-          A zöldterület gazdálkodással kapcsolatos feladat finanszírozása a belterület nagysága alapján történik. A 2013. évi 17.041 eFt-tal szemben a támogatás összege 2014. évre várhatóan csökken, 16.948 eFt-ra. 

-          A közvilágítás fenntartása jogcímen várható 2014. évi támogatás a 2012. évi kisfeszültségű hálózat hossza alapján 33.005 eFt lesz, mely a 2013. évihez képest 12.342 eFt csökkenést mutat.

-          A köztemető fenntartásával kapcsolatos feladatok 2014. évi támogatása a köztemető nagysága alapján várhatóan 3.795 eFt lesz, mely a 2013. évi támogatás összegénél 2.128 eFt-tal magasabb lesz.

-          A közutak fenntartásának támogatás a belterületi utak 2012. évi hossza figyelembevételével jövő évben várhatóan 14.280 eFt lesz, mely az előző évhez képest 423 eFt növekedést jelez.

-          Beszámítás összege:

A fenti támogatások együttes összegét csökkenti az önkormányzat elvárt bevétele. Az elvárt bevétel a 2012 . évi iparűzési adóalap 0,5 %-ának 45 % -át jelenti. A 2012. évi adóerő-képességünk szerint városunk az 50 %-os sávba tartozik, mely csökkentésre kerül további 5 %-kal (közös hivatal székhelyét illeti meg). Jelenlegi számításaink szerint 2014. évre 17.971 eFt támogatás „elvonásával” kell számolnunk, míg 2013. évben az elvonás összege jóval magasabb volt, 41.118 eFt volt.  

 

-          Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása jogcímen a központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára egyéb feladatok (fent nem nevesített feladatokra) támogatására. E jogcímen várhatóan a 2013. évihez hasonló nagyságú, 25.483 eFt összegű támogatás realizálódása várható jövő évben.

  

-          Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása

A központi költségvetés a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér alapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa foglalkoztatott óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bérének és az ehhez kapcsolódó, 27 % mértékkel számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézményben foglalkoztatott, a 2013/2014. nevelési évben (8 hó, illetve 4 hó bontás szerint) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény nevelés szervezési paraméterei szerint számított elismert pedagóguslétszám és a közvetlenül segítők létszáma után illeti meg.

Az óvodapedagógusok bértámogatása a költségvetési törvény tervezetében foglaltak alapján 2014. évre várhatóan 72.432 eFt lesz, a 2013. évi 50.976 eFt összegű támogatáshoz képest, amely 21.456 eFt összegű növekedést jelent.

Számításaink szerint óvodapedagógusaink illetményének és pótlékainak járulékkal növelt összege a bérnövekedések hatására (2013. szeptember 1-i, 2014. január 1-i minimálbér növekedése, 2014. szeptember 1-i) 2014. évre 28.127 eFt-tal emelkedik az előző évhez képest.

Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bérének támogatása 2014. évben várhatóan 19.584 eFt lesz, a 2013. évi 15.776 eFt összegű támogatáshoz képest, amely 3.808 összegű növekedés jelent. A növekedés elsősorban a 2013. szeptemberétől történő 2 fő óvodai pedagógusasszisztens foglalkoztatásával összefüggésben jelentkezik.

 

-          Óvodaműködtetési támogatás

A támogatás a települési önkormányzatot a nem közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az óvodai nevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt gyermeklétszám után.

A 2014. évi támogatás összege előzetes adataink szerint várhatóan 11.070 eFt lesz, mely közel azonos nagyságú a 2013. évihez képest.

-          Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása

Már az előző években is ismert támogatás jogcímen az óvodában, nappali rendszerű közoktatásban, továbbá a kollégiumi ellátásban részt vevő, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. számú törvény (Gyvt.) 151. § (5) bekezdése szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, tanulók után, akik számára ingyenes étkeztetést biztosítanak, továbbá akik számára 50%-os normatív étkezési térítési díj-kedvezmény biztosított.

A feladathoz kötött támogatás megilleti a települési önkormányzatot az általa étkeztetett, normatív étkezési térítési díj-kedvezmény biztosított.  

Önkormányzatunk esetében a rendelkezésünkre álló adatok szerint e támogatás összege várhatóan 24.174 eFt lesz, a 2013. évi 24.480 eFt összegű támogatáshoz képest.

 

-          Gyermekétkeztetés kiegészítő támogatása

A gyermekétkeztetés kiegészítő támogatása 2014. évtől a költségvetési törvény 2. mellékletében új támogatási jogcímként jelentkezik, amely a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak ellátásához járul hozzá. A támogatás azokat a települési önkormányzatokat illeti meg, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képessége a 20 eFt-ot nem éri el, ebbe a körbe tartozik Balatonalmádi Város Önkormányzata is.

A gyermekétkeztetés kiegészítő támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzati adatszolgáltatás alapján - a szociális ügyekért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter 2014. január 4-éig döntenek. Az előzőekben leírtak alapján, konkrét adatok hiánya miatt e támogatási formával nem volt módunk tervezni.

Az előirányzat a jegyzői hatáskörben maradó normatív segélyek önrészéhez, az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni segélyezéshez, valamint a közfoglalkoztatási feladataihoz biztosítandó önrészhez járul e támogatással hozzá.

Előzetes adataink szerint 2014. évre e jogcímen a 2013. évivel megegyező nagyságú 13.374 eFt összegű támogatás tervezhető.

1.2.3.2. Az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása témakörébe tartozik a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a házisegítség-nyújtás, az időskorúak nappali ellátása és a szociális étkeztetés feladat.

 Az említett feladatok ellátását a Balatonalmádi Szociális Társulás költségvetési szerve, a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ végzi. A jogszabályi előírások alapján a társulás esetében az állami támogatás lehívására a társulás székhely önkormányzata jogosult. Az állami támogatást Balatonalmádi Város Önkormányzata igényli, részére finanszírozza az állam, majd ezt követőn az önkormányzat pénzeszközátadásként (támogatásértékű kiadásként) átadja a társulás részére.

 

A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatainak támogatása jogcímen belül a települési önkormányzatot megillető támogatás vonatkozásában nincs változás, viszont a társult formában történő ellátás esetén a gyermekjóléti szolgálat vonatkozásában nem lakosságszámra számolja a törvényjavaslat a kiegészítő támogatást, hanem a 0-17 éves korcsoportba tartozó lakosságszám alapján, ami miatt várhatóan kevesebb lesz a támogatás az előző évinél.

Az említett feladatokra vonatkozó állami támogatás összege összesen várhatóan 80.449 eFt lesz, míg 2013. évben ez 79.079 eFt volt. 2014. január 1-től csatlakozik Papkeszi települése is a Balatonalmádi Szociális Társuláshoz. Az állami támogatások tervezésénél Papkeszi csatlakozásával már számoltunk, amely a 80.449 eFt támogatási összegen belül 4.622 eFt támogatást jelent.

A gyermekjóléti szolgálat kiegészítő társulási támogatási összege csökkenést mutat. Amennyiben a 2013. évi társulásban lévő településeket és mutatószámaikat vesszük figyelembe, akkor 3.753 eFt támogatás csökkenés látható. Balatonalmádi esetében a jelzett változás 2.002 eFt csökkenést eredményez. 

A könyvtári és közművelődési feladatok támogatása jogcímen a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a támogatás a nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához.

A központi költségvetés a 2013. évtől a korábbi évektől eltérően önálló előirányzaton biztosít e feladatokra támogatást. A 2014. évi koncepció a 2013. évihez hasonló összegű támogatással, 10.759 eFt-tal tervez 2014. évre.

2013. évtől az előző évek gyakorlatával szakítva az üdülőhelyi feladatok támogatása és a lakott külterületi feladatokra vonatkozó támogatás a központosított támogatások között jelentkezik. Az említett feladatokra vonatkozó támogatás együttes összege várhatóan 76.380 eFt lesz jövő évben, amely 10.314 eFt növekedést jelent a 2013. évi 66.066 eFt támogatáshoz képest.

A 2014. évi üdülőhelyi feladatok támogatásának alapja a 2012. évben ténylegesen befolyt idegenforgalmi adó bevétel (43.757.626 Ft), míg a 2013. évi támogatás alapja a 2011. évben ténylegesen befolyt idegenforgalmi adó bevétel (50.633.383 Ft) volt. Az idegenforgalmi adó bevétel növekedése indokolja a központosított támogatás növekedését.

  

 

A tervezhető bevételek összege jelentősen csökken, a 2013. évi 95.893 eFt-ról 50.119 eFt-ra csökken. A bevétel csökkenésnek számos oka van, amely részletezését az alábbiakban foglaltak szemléltetik.

-          A Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez az önkormányzatok között létrejött megállapodás alapján Felsőörs Község Önkormányzata 2013. évben 29.022 eFt-tal járul hozzá, mivel 2013. évben Felsőőrs Község Önkormányzatánál realizálódik a hivatali kiadásokhoz történő állami támogatás. A 2014. évi költségvetési törvény tervezetében foglaltak alapján a Közös Önkormányzati Hivatal feladatellátásához kapcsolódó hivatali támogatás teljes összegét Balatonalmádi Város Önkormányzata kapja. A változás eredményeként, illetve az önkormányzatok között kötött megállapodásban foglaltak alapján 2014. évben Felsőőrs Község Önkormányzata 8.325 eFt-tal járul hozzá a hivatal kiadásaihoz Felsőőrs Község Kirendeltség működési kiadásainak vonatkozásában.

 

-          2013. évben a Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás tagjainak a tervezett bevételekkel le nem fedett kiadásokhoz történő éves hozzájárulás összege 11.389 eFt, míg a többletfeladatokhoz történő hozzájárulás összege 2.807 eFt volt. 2013. július 1-től a Balatonalmádi Szociális Társulás jogi személyiségű társulássá alakult, tevékenységét Balatonalmádi Város Önkormányzat költségvetésétől elkülönülten végzi. A változások eredményeként a társulás feladatkörébe tartozó szociális és gyermekjóléti feladatokhoz történő hozzájárulások jelentős része nem önkormányzatunk költségvetésében jelentkezik, hanem a társulás költségvetésében. Önkormányzatunk 2014. évi költségvetési koncepciójában a társulási megállapodás szerint a munkaszervezet feladataihoz történő 2 %-os hozzájárulások összege, a 2.662 eFt szerepel.

 

-          A 2014. évi koncepcióban az EU-s támogatással megvalósuló projektek 2014. ütemévre vonatkozó támogatásaival számoltunk.A koncepció 7.240 eFt működési célú támogatással számol, míg a 2014. évi költségvetés 14.284. eFt összegű támogatást tartalmazott.

 

-          Közfoglalkoztatás támogatása jogcímen 2013. évben 8.278 eFt eredeti előirányzattal terveztünk, mely összesen 11,5 fő közfoglalkoztatott bér és járulékainak kiadásai (11.246 eFt) után, - a központi költségvetésből igényelhető - 70 %-os támogatást jelentette. A 2014. évi koncepcióban összesen 13,3 fő közfoglalkoztatásának kiadásaival terveztünk; a Balatonalmádi Városgondnokság intézménynél (10,8 fő), a Pannónia Kulturális Központnál (1,5 fő) és az Önkormányzatnál (1 fő), amely összesen 14.193 eFt kiadást jelent. A bevételek között a jövő évi közfoglalkoztatás után pályázat alapján – jelenlegi feltételekkel - elnyerhető 12.054 eFt nagyságú támogatással terveztünk.

 

 1.4. Közhatalmi bevételek

Itt kerültek közhatalmi bevételként tervezésre az előző évi tény adatok figyelembevételével az adatszolgáltatási és igazgatási szolgáltatási díjbevételek 300 eFt összegben (melyből 50 eFt Felsőőrs Kirendeltség működésével kapcsolatos).

 

A helyi adóbevételek az önkormányzati bevételek jelentős hányadát képezik.

A helyi adók 2013. évi költségvetésben szereplő összege 457.000 eFt, míg a 2014. évi költségvetési koncepció 3.700 eFt-tal magasabb bevétellel, 460.700 eFt-tal tervez.

Az építményadóra vonatkozóan 2013. január 1.-jétől a helyi adórendeletünk értelmében a lakások lakás céljára történő használata esetén az azt használók száma után eddig járó 30 m²/fő adómentességlecsökkent 25 m²/főre; a kereskedelmi egységek, szállásépületek és egyéb nem lakás céljára szolgáló épületek adója a négyzetméterenkénti 600 Ft-ról 630 Ft-ra emelkedett.   

A helyi adórendeletben történt módosítások következtében a külföldi ingatlantulajdonosok építményadója a korábbi 900 Ft/m² mértékről lecsökkent 700 Ft/m²-re.

A 2013. évre tervezett építményadó bevétel 225 millió Ft; október elejéig befolyt összeg 221 millió Ft. 2013. év végéig a tapasztalati adatok alapján még várható további 4-6 millió forint nagyságrendű bevétel, azaz az idei évre tervezett 225 millió Ft bevétel teljesülni fog.

-          Mindezek alapján 2014. évre a költségvetési koncepcióba építményadóból az idei évivel megegyező összeget, 225 millió Ft-ot javaslunk tervezni.

A telekadó esetében a helyi adórendelet 2013. évre vonatkozó módosításai az adómértékek vonatkozásában nem tartalmaztak változást, viszont a kedvezmények köre bővült.

2013. évtől a helyi adórendelet értelmében mentességet kaptak a hatályos rendezési tervben erdőterületbe (belterületi véderdő), közlekedési területbe (parkoló, út) sorolt, magánszemély tulajdonában lévő telkek. Ezen rendelkezés 2013. évtől mintegy 1,2 millió Ft telekadó bevétel kieséssel járt.

2013. október elején a telekadóba befolyt bevétel 37,8 millió forint, ami a tervezett 35 millió Ft-ot 2,8 millió forinttal meghaladja.

-          A leírtak alapján a 2014. évi költségvetési koncepcióba az idei évi tervezettnél 2 millió forinttal többet, 37 millió Ft telekadó bevételt javaslunk tervezni.

 

A tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó mértéke 2013. évben 440 Ft/éjről 450 Ft/ éjre emelkedett.

A 2013. évi költségvetési rendeletünkben tervezett bevétel 50 millió Ft. 2013. október 11-ig 46,2 millió Ft idegenforgalmi adó folyt be, ami 102.668 vendégéjszakát jelent. Ez 1,6 millió forinttal, és 1400 vendégéjszakával több, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

A 2013. szeptember - november hónapokra az ősszel, télen nyitva tartó szálláshelyekről még 10.000-11.000 körüli vendégéjszaka, azaz 4,5-4,9 millió Ft körüli idegenforgalmi bevétel várható a tavalyi év adatai alapján, amit nyilván befolyásol a szálláshelyek sikeres értékesítése illetve az adott évi bevétel mindig függvénye az adózók fizetési készségének és a behajtási munka eredményességének.

2013. év végéig 51 millió Ft körüli idegenforgalmi adóbevétel várható, azaz a költségvetésbe tervezett 50 millió Ft vélhetőleg teljesülni fog.

A jövő évi idegenforgalmi adóbevétel tervezésénél az idei évben bevallott adóköteles vendégéjszakákból lehet kiindulni, mely várhatóan az év végéig 113.300 körül alakul majd.  

-          Figyelembe véve azonban azt, hogy az idei évi 51 millió forint várható bevétel realizálása csak teljesen optimális esetben történhet meg (a vendégéjszakák száma a kalkulálttal megegyezően alakul, s a beszedett idegenforgalmi adó befizetésre is kerül) a 2014. évi költségvetési koncepcióba az idei évi tervezettel megegyező összeget, 50 millió forintot javaslunk tervezni. Amennyiben a 2014. évi helyi adórendelet módosításakor az idegenforgalmi adó mértéke emelésre kerül, akkor a koncepcióban szereplő összeg a mértékemelés nagyságától függően módosítandó.

Az iparűzési adó mértéke 2012. évben 1,95 % volt, 2013. évben 2 %-ra emelkedett. Az adómérték változás a 2013. május 31-én fizetendő adókülönbözeti összegeket nem érintette, de a 2013. évre fizetendő adóelőleg összegét igen. Az adómérték emelésből 3 millió Ft többletbevételt vártunk.

Az iparűzési adó a legnehezebben tervezhető bevétel, hiszen nem lehet előre látni, hogy mely vállalkozások fognak a jövőben fizetési nehézséggel küzdeni, esetleg felszámolás alá kerülni, megszűnni, mely cégek fognak székhelyet, telephelyet változtatni, vagy éppen tevékenységük, árbevételük fog szűkülni. Jövő évi gazdálkodási eredményük nehezen becsülhető, ezért az iparűzési adónál mindenképpen óvatosabban célszerű tervezni.

Mindezeken felül a helyi adókat szabályozó 1990. évi C. törvény iparűzési adóra vonatkozó, 2013. évi rendelkezései jelentős változásokat is tartalmaztak, amelyek befolyásolták az iparűzési adóbevétel nagyságát.

2013. évben az adótörvények között két olyan új adózási forma, a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), illetve a kisvállalati adó (KIVA) is bevezetésre került, amelyek választása esetén a vállalkozók az iparűzési adójukat is az eddigiektől eltérően fizethették.

A KATA választása esetében az adózóknak csak bejelentési kötelezettségük áll fenn az ilyen típusú adózásra történő áttérésre, de bevallási kötelezettségük nincs. Egységesen 2,5 millió forint adóalap után kell megfizetniük az évi 50 eFt iparűzési adójukat székhelyenként, illetve telephelyenként. Azok választották ezt az adózási formát, akiknek így a korábbi évektől eltérően kevesebb lett az iparűzési adójuk. Balatonalmádiban 2013. évben 46 vállalkozó élt ezzel a lehetőséggel.

A másik jelentősebb törvényi változás volt a 2013. évi iparűzési adóztatásban, hogy az 500 millió forint feletti nettó árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében a korábban 100 %-ban levonható eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások értéke a 2013. évi adóelőleg meghatározásakor az árbevétel nagyságától függően sávosan, meghatározott % -ban

(85 %, 75 %, 70 %) voltak levonhatóak. Sok esetben azonban az 500 millió árbevétel fölötti vállalkozásoknak – ahol az ELÁBÉ és az anyagköltség nem haladta meg az adott sávhoz tartozó maximális %-ot - ez mégsem jelentett több adófizetési kötelezettséget.

Az előző évben a vállalkozók összesen 6,7 milliárd adóalap után adóztak, idén ez 7 millió forinttal nőtt: 7,4 milliárd adóalap után fizették az iparűzési adóelőleget. E mellett, míg 2012. év májusban 2 millió Ft volt az előző évi adóelőleg-kiegészítés „túlfizetése”, azaz ennyivel fizették túl a vállalkozók az előző évi adóelőleget, 2013. évben ez az összeg csak 0,5 millió Ft volt, azaz az évközi visszautalások összege csökkent.

A 2013. évre tervezett iparűzési adó bevétel 145 millió Ft; 2013. október elejéig befolyt összeg 137 millió Ft.

A 2013. december 20-án esedékes iparűzési adóelőleg feltöltésekkel még növekedni fog év végén a bevétel. 2012. decemberében 100 vállalkozás adott az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről bevallást (100 millió forint feletti árbevételt meghaladó vállalkozások), melyből 43 vállalkozás vallott fizetési kötelezettséget, összesen 10,5 millió Ft összegben. A feltöltés összegét csak becsülni lehet, mivel ez az összeg évente nagyon változó képet mutat, de várhatóan 9 millió forint bevételt év végéig még realizálódik.

-          Ez időpontig befolyt adó bevétel és a 2013. december 20-án esedékes iparűzési adóelőleg feltöltések várható összegének, valamint az adómérték emelésének hatásával a 2014. évi koncepció jövő évre 147.000 eFt nagyságú előirányzat tervezésére tesz javaslatot.

Talajterhelési díjat a csatornára rá nem kötött ingatlanok tulajdonosainak kell fizetni. A díj mértékét, a bevallás, a befizetés módját Balatonalmádi Város Önkormányzatának 17/2004.(X.15.) számú rendelete határozza meg.

A környezetterhelési díjról szóló törvény értelmében a talajterhelési díj mértéke 2012. február 1-tól 120 Ft-ról 1200 Ft-ra emelkedett köbméterenként. Ennek megfelelően Balatonalmádiban a talajterhelési díj mértéke a területérzékenységi szorzóval kiszámított 360 Ft-ról 3600 Ft-ra emelkedett.

Míg 2009. évben 223 volt a talajterhelési díjat fizető ingatlanok száma, 2010-ben lecsökkent 194-re, 2011. évben 182, 2012. évben pedig 165 volt. 2012 évben a megemelkedett díj következtében nőtt a rákötések száma, így 2013. évben már csak 88 olyan ingatlant tartunk nyilván, amelyeknek jövőre is kell még talajterhelési díjat fizetni.

2013. évben a költségvetésbe tervezett talajterhelési díj bevétel 2 millió Ft, jelenleg, 2013. október elejéig befolyt összeg 5,2 millió Ft, erre az évre további bevétel nem várható már.

 

Idén év közben is sokan rákötöttek a csatornára, de a számukról, illetve a rákötés idejéről jelenleg nincsenek információink, ahogy a rákötés napjáig elfogyasztott víz mennyiségéről sem. Erről majd csak 2014. év februárjában lesznek pontos adataink. Az látszik azonban, hogy főként azok kötöttek rá a csatornára, akiknek viszonylag nagy volt a fogyasztásuk, tehát az állandó lakosok, illetve a „nagyfogyasztású” üdülőtulajdonosok. Így jövő évben nemcsak a díjfizetésre kötelezett ingatlanok számában várható csökkenés, hanem az elfogyasztott víz - ami után felszámolandó a díj- köbméterében is.

-          Mindezek alapján a 2014. évi koncepció 1,7 millió Ft talajterhelési díj bevételt javasol tervezni.

 

Az átengedett központi adók bevételei közé 2012. évig a településre kimutatott személyijövedelemadó 8 %-a és a gépjárműadó tartozott.

A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-a illette meg, melynek 2012. évi összege költségvetésünkben 131.533 eFt volt. Évek óta a gépjárműadó 100 %-ban átengedett adó volt, melynek 2012. évi összege 75.000 eFt volt. Az önkormányzati forrás elvonás következményeként a helyben maradó SZJA bevétel teljes mértékben elvonásra kerül, a gépjárműadó vonatkozásában pedig a 60 % elvonásra kerül, így a nálunk maradó 40 % bevétel csupán 30.000 eFt összegű bevételt jelent.

A település iparűzési adóerő képesség alapján számított jövedelemkülönbség mérséklés címen az önkormányzatunkat 2012. évben még 130.515 eFt összegű támogatás illette meg, míg 2013. évtől ez is teljes mértékben elvonásra került.

 

A gépjárműadó nem helyi adó, alkalmazását teljes mértékben a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. számú törvény határozza meg.

A gépjárműadó törvény jövő évi változásai jelen előterjesztés írásakor még nem ismertek. Az Országgyűlés elő kerülő, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításairól szóló előterjesztésben a gépjárműadóról szóló törvény módosítására javaslat nem lelhető fel, így a 2014. évi költségvetési koncepcióban szereplő gépjárműadó bevételi javaslat a jelenleg ismert és alkalmazott hatályos jogszabály alapján szerepel.

A gépjárműadó törvényben személygépjárművek esetén az adómértékek a kor és a teljesítmény szerint kerülnek öt kategóriában meghatározásra. Az autóbuszok és a tehergépjárművek tételesen adóznak.

Jelenleg Balatonalmádiban adóztatás szempontjából 4692 db járművet tartunk nyilván, de a 2014. évben adóztatható gépjárművek számáról, teljesítményéről és koráról csak 2014. január végén kapunk adatot a BM Központi Hivatalának járműnyilvántartásából.

A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40 %-a illeti meg az önkormányzatot 2014. évben (a 2013. évihez hasonlóan).

2013. évre a költségvetésben tervezett gépjárműadó bevétel (40%) 30 millió Ft. 2013. október elejéig a befolyt gépjárműadó bevétel 70,6 millió Ft volt, melyből saját költségvetési bevétel 28,2 millió Ft. Év végéig még várható 2 millió Ft bevétel (40%), azaz a tervezett bevétel előreláthatólag teljesülni fog.

 

Adók módjára behajtandó köztartozás az, amire törvény az adók módjára történő behajtást rendeli el. E kör szinte minden évben bővül: a szabálysértési bírságtól a megelőlegezett gyermektartásdíjon, a halvédelmi-, munkavédelmi-,  stb. bírságon át a közigazgatási bírságig.

2013. évtől az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. §.(3) bekezdése alapján a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság és pótlék – törvény eltérő rendelkezése hiányában- köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.

A behajtott köztartozások egy részét a kimutató szervnek kell átutalni, más része az önkormányzat saját bevételét képezi. A költségvetésről szóló törvény értelmében a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból az önkormányzatot 2013.évben is annak 40 %-a illeti meg.

Ez a bevétel nehezen tervezhető, hiszen attól függ, hogy más hatóságok az adott évben mennyire élnek a bírságolás lehetőségével, illetve mennyire sikeresek a behajtásban.

Önkormányzatunk bevételei között 2013. október elejéig 700 eFt egyéb közhatalmi bevétel realizálódott. 

Mivel e bevétel realizálódása esetleges és kiszámíthatatlan, 2014. évre a költségvetési koncepcióban 700 eFt egyéb közhatalmi bevétel tervezését javasoljuk 2014. évre.

 

 

2.1. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek, valamint ÁFA visszatérülés bevételek között a tárgyi eszközök (ingatlanok) értékesítése és a felhalmozási célú kiadások után történő ÁFA visszatérülés (2.745 eFt) kerül tervezésre.

Az ingatlan és bérleti jog értékesítés bevételekénta koncepcióban a 2013. évi értékkel megegyező, nettó 36.880 eFt összegű bevétel kerülhet tervezésre az alábbi ingatlanok figyelembevételével:

Az ingatlan és bérleti jog értékesítéseként feltüntetett nettó 36.880 eFt + Áfa (bruttó 37.312 eFt) bevétel realizálódásából a városrendezési célú területrendezés címén tervezett összeg realizálódása kockázati tényezővel bír, így a tervezett nettó összeg 50 %-ára 800 eFt összegű céltartalék képzését  tartalmazza a 2014. évi költségvetési koncepció. A Verseny u. 1. sz. alatti ingat IV. vételárrészlet realizálódásának kockázatát csökkenti, hogy a bevételt adásvételi szerződés birtokában terveztük.

Megjegyzést igényel, hogy 2013. előtti években a jelzett összegnél jóval magasabb összegű ingatlanértékesítés bevételi összeggel terveztünk (2012. évben nettó 145.160 eFt összegű ingatlanértékesítés került tervezésre).

 

2.2. A pénzügyi befektetések bevétele soron 2014. évben az elmúlt évhez hasonlóan bevételt nem terveztünk.

 

2.3. Támogatásértékű felhalmozási célú pénzeszközök bevételei között az EU-s projektek felhalmozási célú támogatásai szerepelnek. A 2014. évi koncepcióban 25.170 eFt került tervezésre,   a 2013. évi költségvetésben szereplő 148.808 eFt nagyságú bevétellel szemben.

 

2.4. Támogatási kölcsönök megtérülése sorban az előző évi 7.846  eFt nagyságú bevétellel szemben 2014. évre 500 eFt bevétellel tervezhettünk, mivel a megszűnt Beruházó Víziközmű Társulat (2008. évben megszűnt csatorna társulat) lakossági érdekeltségi hozzájárulási kötelezettségeinek fizetési kötelezettsége 2013. évben lejár.

 

2.5.  A felhalmozási célú pénzeszközök átvétele 136.400eFt-tal került tervezésre az előző évi 8.400 eFt bevétellel szemben.

Itt került tervezésre a 2005. évben induló szennyvízcsatorna hálózat-bővítéshez a lakosság által fizetendő érdekeltségi hozzájárulás LTP-s lejáratkori, önkormányzatot megillető értéke 128.000 eFt összeggel, amely részben fedezetét képezi a 2014. áprilisában fizetendő hitel végső törlesztő részletének.  

Továbbá itt került tervezésre az előző évihez hasonlóan a lakosságtól az önerős útépítésre, átvételre kerülő 5.400 eFt, valamint a gáz,- illetve csatorna bekötésre, átvételre kerülő 3.000 eFt nagyságú pénzeszköz.

  

 

Pénzmaradvány igénybevétele (pénzmozgás nélküli tétel)soron összesen 47.064 eFt bevétellel terveztünk, melyből 9.811 eFt működési célú, 37.253 eFt felhalmozási célú.

A felhalmozási célú igénybevétel között a vörösberényi templom tető felújítására átadásra kerülő 6.000 eFt összegű támogatás, a MÁV részére átadásra kerülő 2.000 eFt összegű támogatás, kártalanítás jogcímén átadásra kerülő 546 eFt, valamint a felhalmozási célú tartalékok között szereplő keretek visszapótlására szolgáló keretek (Településkép fejlesztési kiadás maradványa (1.847 eFt), szennyvízcsatorna hálózat többletkiadásai (25.000 eFt), szennyvízcsatorna számla maradványa (1.860 eFt) forrása kerültek tervezésre. A szennyvízcsatorna hálózat többletkiadásának kerete, illetve a szennyvízcsatorna számla maradványa nem került szerepeltetésre a felhalmozási célú céltartalékok között, mert a keretek összege a hiteltörlesztéshez szükséges, a 128.000 eFt-on felüli további forrását képezik.

A működési célú igénybevételek között a Turisztikai Egyesület számára TDM pályázat önrészének biztosítása céljából átadásra kerülő 7.500 eFt támogatás, valamint a LEADER Szoborpark működtetésére elkülönített keret maradványának (2.311 eFt) forrása került tervezésre.

A költségvetési tervezés gyakorlatának megfelelően továbbra is az egyik legfontosabb feladata önkormányzatunknak a költségvetési intézményrendszer (beleértve a Közös Önkormányzati Hivatalt  is) működőképességének fenntartása és az önkormányzat kötelezőfeladatainak ellátása.

A működési bevételekhez hasonlóan a működési kiadásoknál is figyelembe kellett venni az önálló jogi személyiségű szociális társulás működésével járó változásokat.

A működési kiadások tervezése az elmúlt évi gyakorlatoknak megfelelően "bázis" szemléletben, a változások hatásait is figyelembe véve történt.

 

 

A személyi jellegű kiadásoknál a költségvetési törvénytervezet az illetmény megállapítását szolgáló illetményalap, illetve a bértáblázat 2013. évi szinten (2009-2013. évivel megegyező) tartásáról rendelkezik, így – az óvodapedagógusok kivételével - sem közalkalmazotti, sem a köztisztviselői bérelemeléssel nem számoltunk.

A személyi jellegű kiadások 2014. évi számításánál a köztisztviselők és a közalkalmazottak esetében a 2013. évi számítási metódusból indultunk ki.

A jövő évi várható személyi juttatások tervezésénél a 2013. évi bázis előirányzatból kiindulva az idei költségvetésben tervezett nem rendszeres személyi juttatások (felmentés, jubileumi jutalom, nyugdíjazás) előirányzatai elvonásra, a 2014. évi várható nem rendszeres személyi juttatások pedig tervezésre kerültek.

 

A közalkalmazotti körben, illetve a strandi munkavállalók körében egységesen összesen nettó 5.000 Ft/fő/hó (bruttó 81.420 Ft/fő/év) értékű cafetéria kerettel számoltunk.

A 2014. évi koncepció szintjén figyelembe vett személyi jellegű kiadások összege fedezetet nyújt a kötelező átsorolásokra, a rendszeres személyi juttatásokra, jogszabály alapján tervezendő 2 %-os közalkalmazotti ösztönző keretre, valamint a nem rendszeres személyi juttatásokra.  

 

Az illetmény alapot, illetve a bért a közalkalmazottak és köztisztviselők vonatkozásában is az érvényben lévő bértáblák (szorzók) figyelembe vételével kell tervezni (óvópedagógus kivételével béremelést nem tartalmaz). A köztisztviselők esetében az illetményalap 38.650 Ft, míg a közalkalmazottak pótlék alapja 20.000 Ft az óvodapedagógus közalkalmazottak kivételével (2009-2013. évi mértekkel azonos).

A túlóra, helyettesítési díj és egyéb bérjellegű kiadások szigorúan a jogszabályi előírásoknak az előző évek gyakorlatának megfelelően tervezhető.

A központi bérintézkedések valójában nem ismeretesek, a minimálbér emelése is tárgyalás alatt áll még. A médiából többféle prognózisról lehet értesülni. Önkormányzatunk a jelenlegi minimálbérnél magasabb bérrel, 2014. évre a 103.000 Ft nagyságú minimálbérrel, valamint a 120.000 Ft nagyságú garantált bérminimummal számolt az intézmények, a hivatal és a strand személyi juttatásainak tervezésénél.

 

A tervezés (költségvetés készítés) során elengedhetetlennek tartjuk a személyi jellegű kiadások folyamatos és rendszeres egyeztetését.

 

A 2014. évi koncepció készítésekor az alábbi igény és kérelem jelentkezett további létszám igényléséhez, biztosításához:

 

A 2013. január 1-től életbe lépett és az építésügyi igazgatást is érintő közigazgatási átalakítás, az ezzel összefüggésben megváltozott építésügyi jogszabályi környezet, továbbá a bevezetett elektronikus ügyintézési rendszer (ÉTDR) a korábbi évek gyakorlatához képest további jelentős többletmunkaidő-ráfordítást eredményez a Közös Önkormányzati Hivatal építésügyi hatósági munkában. Az eljárási jogszabályokban rögzített eljárási határidők betartását, az ügyintézéshez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátását az építéshatósági osztály a jelenlegi ügyintézői létszámmal nem képes ellátni. Az ügyintézési határidő esetleges túllépéséből eredően eljárási illeték visszafizetési kötelezettség keletkezik, melyet a hivatal saját költségvetésének terhére kell adott esetben teljesíteni.

Szintén 2013. január 1-vel létrejövő Közös Önkormányzati Hivatal működésével és feladataival összefüggően a hivatal pénzügyi és számviteli osztályának feladatai jelentősen növekedtek Felsőőrs Község Önkormányzatának pénzügyi és számviteli feladatai ellátásával. Az osztály által ellátott feladatokat tovább növelte Balatonalmádi Szociális Társulás önálló jogi személyiségű társulásként történő működése, működtetése.

Az előbbiekben vázolt többletfeladatok szabályszerű, határidőkre történő ellátása a Közös Önkormányzati Hivatal említett osztályai számára az ez idáig engedélyezett létszámokon felül további

1-1 fő felsőfokú köztisztviselő foglalkoztatásának engedélyezését igényli. A 2014. évi koncepció az igényelt 1-1 fő köztisztviselő foglalkoztatási kiadásait tartalmazza.

 

További igény merült fel a strandok esetében a karbantartók tovább foglalkoztatására (eddigi foglalkozatásukon túl), illetve a strandi szezon időszakában különböző feladatok ellátásának biztosításához további létszám foglalkoztatásra (pénztárosi, takarítói feladatok ellátásához). Az előző évek költségvetésében a strandi foglalkoztatás évek óta összesen 158 havi foglalkoztatással került tervezésre. A jelenlegi igénnyel a foglalkoztatási hónapok száma 168 hónapra emelkedne. A kért 10 havi foglalkoztatás többlet kiadásainak finanszírozását jelentheti a strandi szezonon kívüli időszak vagyonvédelmi-, őrzés-, védés feladatainak saját foglalkoztatású dolgozókkal történő ellátásával történő megoldása. A 2014. évi koncepcióban az eddigihez képest további 10 havi foglalkoztatás kiadásával számoltunk (1.682 eFt), mellyel együtt a szolgáltatási kiadások csökkentésével a dologi kiadások összege is csökkentésre került.

 

  

Az intézmények, illetve a szakfeladatok dologi kiadásainak számításánál a 2013. évi bázis előirányzatból indultunk ki.

 

A dologi kiadások tervezése az elmúlt években a következők szerint alakult:

 

A szennyvízgyűjtése, tisztítása, elhelyezés szakfeladat kiadásai között szerepel a 2008. évben megszűnt Víziközmű Társulat által felvett hitel kamatának 2014. évi várható összege (a 2013. évi kamat mértékével kalkulálva) 2.468 eFt-tal, míg előző évben 11.624 eFt kiadással terveztünk.

 

Az étkeztetésnél a vásárolt élelmezési és élelmiszer beszerzési kiadásoknál – a költségvetési törvénytervezetben 2013. évre prognosztizált fogyasztói árindex értékével - 1,9 %-os növekedéssel és a 2014. évben várhatóan étkezők számával terveztek az intézmények.

 

Az intézmények és a hivatal költségvetésében tervezendő karbantartási kiadásokon felül az előző évekhez hasonlóan az előre nem tervezhető kiadásokra 1.800 eFt összegben terveztünk keretet a céltartalékok között (felújítási keretre 4.500 eFt került tervezésre). E keretek felosztásához kérelemre, műszaki szakvélemény alapján juthatnak az intézmények. Az intézmények részéről a keret többszörösét kitevő igények jelentkeznek évek óta.

 

 

1.3. A pénzbeli ellátások (segélyek) tervezésénél a 2013. évi eredeti előirányzatból kiindulva terveztünk. A jegyzői hatáskörbe tartozó hivatali (kötelező feladatok) feladatok kiadásainál a járáshoz kerülő feladatok 2012. évről 2013. évre áthúzódó kiadásainak (időskorúak járadéka, ápolási díj alanyi jogon) előirányzataival csökkentettük az előző évi előirányzatot.

 

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően, - a 2013. évi kiadások előirányzatainak sorából kiindulva néhány sor elhagyásával, aktualizálásával, újabb feladatok kiadásainak tervezésével - "Gazdálkodási tartalék" céltartalékába terveztük azokat a feladatokat, amelyek felhasználásának helye pontosan nem határozható meg, illetve testületi döntés szükséges a "szakfeladaton" történő szerepeltetéséhez. A gazdálkodási céltartalékokat nevesítetten a 6. sz. melléklet tartalmazza. A változások, változtatások hatására a 2013. évi előirányzat 1.012 eFt-tal növekedett.

 

 

A 2014. évi működésre átadott pénzeszközök, támogatás értékű kiadásokra tett javaslatokat az előterjesztés 5. sz. melléklete tartalmazza.

A támogatásértékű kiadások, átadott pénzeszközök néhány soránál a – gazdálkodási tartalékokhoz hasonlóan – az egyeztetés eredményeként aktualizálásra, néhány sor elhagyásával, néhány újabb kiadás beillesztésével módosításra kerültek az előző évi előirányzatok. A változások, változtatások hatására a múlt évi előirányzat mindösszesen 88.579 eFt-tal növekedett.

A legjelentősebb változás 2013. évhez képest, hogy a szociális társulás önálló jogi személyiségű társulássá alakulása következményeként a támogatásértékű kiadások között összesen 94.866 eFt nagyságú pénzeszközátadás került tervezésre. Az összegből 80.449 eFt a szociális és gyermekjóléti feladatok támogatását szolgáló állami támogatás átadására, 10.979 eFt Balatonalmádi településre jutó bevételekkel le nem fedett kiadásokhoz történő hozzájárulás átadására, valamint a megállapodás alapján a többletfeladatokhoz történő 2 %-os (1.375 eFt), illetve 3 %-os (2.063 eFt) hozzájárulás átadására szolgál. 

 

A Turisztikai Egyesület támogatásánál - az előző évekhez hasonlóan - a Tourinform Iroda működtetése, a tagdíj és a turisztikai vásárokon történő megjelenés kiadásai kerültek figyelembevételre.

A Tourinform Iroda működtetésére vonatkozó megállapodás határozatlan idejű, a Középtávú megállapodás, amely a TDM pályázatok feltétele volt, a KDOP/2008/2.2.1.D számú TDM-projekt végétől számított további 5 évre tartalmaz támogatási kötelezettséget. A projektet az egyesület tájékoztatása szerint 2013. május 2-án zárták le, ekkor kezdődött a fenntartási időszak.

Már a 2012. évi költségvetésben is szereplő TDM pályázat önrészét a civil szervezet nem tudta igénybe venni, de kérésének megfelelően a 2014. évi koncepcióban szerepeltetjük, melynek forrása a 2013. évi pénzmaradvány igénybevétele.

A pályázat elutasító határozatát az Egyesület megfellebbezte, döntés a fellebbezésről még nincs, pozitív elbírálás esetén az önrészt a 2014. évi költségvetés terhére biztosítani kell.

  

A költségvetési koncepció készítésénél -figyelembe véve a költségvetési lehetőségeinket - főként azokat a fejlesztési kiadásokat vehettük számításba, amelyekre testületi döntés született, illetve jogszabályi előírás kötelezővé teszi számunkra.

 

A Képviselő-testület által elfogadott munka- és gazdasági program a 2010-2014 évek fejlesztési prioritásait az alábbiak szerint állapította meg:

 

a./ a már megkezdett beruházások befejezése

 A Képviselő-testületi döntés szerint elsőbbséget kell biztosítani azoknak a fejlesztéseknek, amelyek az adott szolgáltatás mennyiségi vagy minőségi bővítésével többletbevételt is eredményeznek, illetve elősegítik a munkahely megőrzést és munkahelyteremtést.

 

A 2013. évi költségvetésben előirányzott beruházások, felújítások jelentős része 2014-re húzódik át. Ezek között kell megemlíteni az önerős útépítéseket, egyéb útépítéseket, a csapadék- és ívóvízelvezetés kivitelezéseket, a Wesselényi strandi büfé épületek építését, a városrendezési célú közterület-szabályozásokat, településrendezési terv felülvizsgálatát, a telephelyfejlesztést, strandi mederhomokozást, strandi kotrást, útfelújításokat, és nem utolsó sorban a már elbírált EU-s pályázatokon elnyert támogatással megvalósuló beruházásokat (LEADER Kultúrpark, az Endre-Vörösmarty út csapadékvíz-elvezetés KDOP, Balatonalmádi Településkép javító fejlesztés KDOP).

2.1.1. A pályázatok önrészére az elmúlt évi költségvetés eredeti előirányzatában 30.000 eFt-ot sikerült biztosítani. Figyelemmel az induló 2014-2020 tervezési időszakra, ennek többszörösére lenne szükség, annak érdekében, hogy a benyújtandó pályázataink önrészét biztosítani tudja önkormányzatunk. Lehetőségeinket figyelembe véve a koncepció 80.000 eFt összegű keret tervezésére tesz javaslatot..

 

A pályázat útján megvalósult, lezárás alatt álló és megvalósítandó fejlesztések összköltségét és pályázati önrész igényét a 9. melléklet részletezi.

A lezárás alatt álló és a megvalósítandó EU-s és hazai támogatású fejlesztések csak felsorolásszerűen:

 

- Egészségügyi Központ                                                                   (záró beszámoló elfogadva)

- Szociális Alapellátó Központ                                                         (záró beszámoló elfogadva)

- Európa (szobor) park                                                                      (kivitelezés alatt)

- Endre u. - Vörösmarty u., vízrendezés                                           (záró beszámoló benyújtva)

- Térfigyelő rendszer bővítése (Szoborpark, Wesselényi strand)      (záró beszámoló benyújtva)

- Térfigyelő rendszer bővítése (három strand)                                  (pályázat elbírálás alatt)

- Turisztikai attrakciók                                                                      (jogerősen elutasítva)

- Városközpont rehabilitáció                                                            (kivitelezés alatt)       

- Gimnázium és kollégium energetikai fejlesztés                              (elutasítva, kifogás alatt)

- PKKK napelem                                                                              (pályázat elbírálás alatt)

- Városgondnokság napelem                                                            (pályázat elbírálás alatt)

- Komposztálók és aprítók beszerzése                                              (pályázat felfüggesztve)

- Vörösberény LEADER hagyományőrző kultúrközpont                (pályázat elbírálás alatt)

- Balatonfüredi út ( HRSZ: 2647/1) partfalomlás                            (megvalósítás alatt)

- Panoráma sétány ( HRSZ: 2647/1) partfalomlás                            (megvalósítás alatt)

- Balatonalmádi Szent László sétány kialakítása és fejlesztése        (pályázat elbírálás alatt)

- Balatonalmádi strandok partvédőműveinek felújítása                  (pályázat elbírálás alatt)

 

 2.1.2. A fentieken túlmenően, már a 2014-2020. éveket felölelő tervezési időszak EU-s pályázataira előkészített, vagy előkészítés alatt álló fejlesztésekhez szükséges önrész kimutatása az előterjesztés 9. számú mellékletében látható.                                  

A fenti pályázati célkitűzések kiadás szükséglete csak becsült és csak a nagyságrendet mutatja. A pályázati kiírások függvényében lehet biztosítani az önrészt a céltartalékban betervezendő forrás felhasználásával.

 

2.1.3. A már önkormányzati döntéssel bíró pályázatok önrésze a 2013 évi költségvetésben biztosított. EU-s projektek nem támogatott – előre nem látható, de a projekt maradéktalan megvalósításához szükséges - műszaki tartalmának megvalósítására a 2013. évben tervezett 10.000 eFt összeghez hasonló nagyságrendű felhalmozási célú céltartalék biztosítása indokolt, a pénzügyi lehetőség függvényében.

    

 

2.2.1. Az önerős útépítés továbbra is népszerű a lakosság körében. A költségvetési főösszeg 1 %-nak megfelelő nagyságrendű, 27.000 eFt összegű önkormányzati forrást – a hatályos rendeletnek megfelelően – biztosítani kell a 2013. évi költségvetésben is. Ez a nagyságrend 4-5 utca megépítésére nyújt fedezetet, azonban a felmerülő igények ezt jóval nagyobb mértékben meghaladják. A legutóbb elfogadott testületi határozatban szereplő prioritások figyelembevételével, a rendelkezésre álló forrás valamint a lakossági befizetések alapján az utcák burkolatépítésének előkészítését meg lehet kezdeni. Az önerős útépítések beruházások, ezért valamennyi utca engedélyezési tervét el kell készíteni, és az útépítési engedélyét be kell szerezni.

 

2.2.2. A nem önerős útépítésekre a 2013. évi költségvetés 10.000 eFt. eredeti előirányzatot biztosított. A 2013. évi maradvány felhasználásán túl hasonló nagyságrendű és összegű 2014. évi előirányzattal a városban felmerülő útépítési igény csak minimális mértékben fog teljesülni

 

2.2.3. Csapadékvíz elvezetés kivitelezését a város több pontján kell megoldani, amelyhez a 2013. évi költségvetés 12.000 eFt. eredeti előirányzatot biztosított a meglévő hálózat átalakítására és bővítésére valamint az építendő utakhoz kapcsolódóan. A közelmúlt csapadékos időjárása bebizonyította, hogy az egyre több burkolt felület miatt a keletkező csapadékvizek kezelése és a befogadóig történő elvezetése egyre nagyobb nehézséggel jár. Hatósági kötelezés alapján a 2013. évi előirányzat maradványának felhasználásával meg kell oldani a Wesselényi strand előtti parkoló csapadékvizének kezelését, és olajfogón keresztül történő ártalommentes elvezetését. Az előző évi maradvány felhasználásán túl a 2014. évi költségvetésben további 12.000 eFt eredeti előirányzat tervezése indokolt.

 

2.2.4. Városrendezési célú közterület-szabályozások, a városrendezési terv előírásainak megfelelően út- és közműépítésekhez szükséges utcaszabályozások céljára a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – azokkal megegyező, 2.000 eFt összegű – fedezetet előirányzása indokolt a 2013. évi maradvány felhasználásán túl. A közlekedési területeken túl megjelentek kártalanítási igények a zöldterületként illetve erdőként kijelölt ingatlanok vonatkozásában is, ahol a tulajdonosok az ingatlanok megvásárlását kérik az önkormányzattól. A már eddig felmerült kárigények is több tízmillió forintos pénzügyi fedezetet igényelnének. A kártalanítási igényt megalapozó rendezési terv szabályozást – a Balaton törvény remélt módosítását követően – a rendezési terv megkezdett felülvizsgálata során szorgalmazni kell.

2.2.5. A közvilágítási hálózat bővítéseként - a tíz évvel ezelőtti korszerűsítés eredményeként most már közvetlenül is jelentkező megtakarítás terhére - az elmúlt három évben jelentős beruházások valósultak meg. Ennek ellenére jelentős lakossági igény fogalmazódik meg a lámpatestek számának növelése iránt. Az időközben bekövetkezett technikai fejlődés (LED technológia) ismételten felveti egy energia-megtakarítást is eredményező újabb, esetlegesen pályázaton elnyert támogatás felhasználásával megvalósítandó korszerűsítés lehetőségét. Az esetleges pályázati önrészként, illetve fejlesztési célra a 2013. évi maradvány felhasználásán túl egy szerényebb, 5.000 eFt összegű pénzügyi fedezet biztosítása indokolt.

 

2.2.6. A Közös Önkormányzati Hivatal informatikai fejlesztése nem szűkíthető a számítástechnikai eszközök beszerzésére. A Képviselő-testület által elfogadott informatikai stratégiában kitűzött célok és feladatok megvalósítására az ott elfogadott műszaki tartalomnak megfelelően az éves költségvetésben kell pénzügyi fedezetet biztosítani. A számítástechnikai fejlesztésen belül meghatározó költséghányadot képez a szoftver-legalizáció, ezt a költséget tervezni kell 2014. évben is. Ezen túl egyéb informatikai fejlesztési célú kiadásokkal (elektronikus ügyintézés, iratkezelés) is terveznünk kell. Jelenleg a koncepció erre a célra 7.900 eFt tervezésére tesz javaslatot..

 

2.2.7. Gáz, víz, és csatorna pótbekötésekhez az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően bevételként és kiadásként is tervezett előirányzat 1.500 eFt összegben a gáz, 1.500 eFt összegben a víz,csatorna pótbekötések megvalósítására.

 

2.2.8. A Szent Erzsébet ligetben a vízügyi hatóság kötelezése alapján megszüntetett – a DRV Zrt. által üzemeltett - kutak kiváltására készített tervek engedélyezése megtörtént. A balatonalmádi 1636 és 2287 hrsz-ú ingatlanokon megvalósítandó kutak 3.000 eFt-ra becsült kivitelezési költségét célszerű lenne a 2014. évi költségvetés eredeti előirányzatában tervezni.

 

2.2.9. Strandi beruházások 2013. évről áthúzódó maradványának felhasználásán – a Wesselényi Strand kétegységes büféépület megépítésén - túl 4.910 eFt beruházási célú eredeti kiadási előirányzat tervezése lenne célszerű.

A Wesselényi strandrekonstrukció projekt keretein belül a kétegységes büféépület megépítésén túl szükség lenne még mederkotrásra és -homokozásra, melynek fedezete a 2013. évi költségvetésben biztosított. További fejlesztési igények:

-          fűnyíró traktor beszerzése: 1.000 eFt

-          gyepszellőztető beszerzése: 300 eFt

-          új lejáró lépcső legyártása: 350 eFt

-          új hangosító berendezés kiépítése: 2.060 eFt

A Budatava Strand épületeinek műszaki állapota indokolttá tenné azok teljes bontását és új kiszolgáló épület(ek) építését, a strand teljes rekonstrukcióját. Rövid távon szükséges fejlesztési igények:

-          2 db napelemes kandeláber: 1.000 eFt

A Káptalanfüredi strandoknál is aktuális lenne a mederkotrás és -homokozás, a kisstrandnál a kiszolgáló épület felújítása, újjáépítése. Rövid távon szükséges fejlesztési igények:

-          ivó kút létesítése mindkét strandon 200 eFt

 

2.2.10. A településrendezési terv felülvizsgálat első lépéseként elkészült a településfejlesztési koncepció és az integrált városfejlesztési stratégia, melyeket a képviselő-testület elfogadott. A településrendezési tervek (településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és a mellékletét lépező szabályozási terv) felülvizsgálata a 2013. évi költségvetésben elkülönített pénzügyi fedezet terhére elkészíthető.

 

2.2.11. A Wesselényi Strand büféépületek építésének pénzügyi fedezetét a 2013. évi költségvetés tartalmazta bruttó 40.000 eFt összegben. A képviselő-testület legutóbbi döntése alapján egy csökkentett műszaki tartalmú módosított terv alapján, szerkezetkész állapotban készül el a kétegységes büféépület a 2013. évi maradvány felhasználásával 2014. első félévében.

 

2.2.12. Lakossági igényként merült fel egy játszótér létesítése Káptalanfüred térségében. A rendelkezésre álló zöldterületet figyelembe véve arra strandok környékén vagy a Köcsi-tó környezetében van lehetőség. A játszótér becsült kiadása 1.200 eFt.

2.2.13. Szintén lakossági kezdeményezésre fedett autóbusz beállók létesítésére van igény, melynek megvalósítására a koncepció 800 eFt összegű kiadást tartalmaz.

2.2.14. Képviselői indítvány érkezett a móló előtti játszótér szabadtéri tornapályával történő kibővítésére, mely megvalósításához 2.500 eFt összegű kiadási előirányzatra van szükség. 

 

2.2.15. Strandi felújítások céljára a 2013. évi költségvetésében eredeti előirányzatként pénzügyi fedezet nem került betervezésre. Az elmúlt évben tervezett felújítások egy részének megvalósítását a 2012. évi költségvetés előirányzat maradványa biztosította. A 2014. évi költségvetésben a 2013. évi felhasználással megegyező nagyságrendben 8.000 eFt előirányzatra lenne igény az alábbi felújítások megvalósítására az alábbiak szerint:

Wesselényi strand:                 - főépület felújításának folytatása

                                               - kabinok zárcseréje

 

Budatava strand:                    - vizesblokkok felújítása

                                               - betonlépcső felújítása

                                               - járdafelújítás folytatása

                                               - tereprendezés, zöldfelület felújítása

 

Káptalanfüredi strand:           - járdafelújítás folytatása

                                               - öntözőrendszer felújítása

 

2.2.16. Támfal, partfal felújítások céljára a 2013. évi költségvetésében eredeti előirányzatként 7.000 eFt került betervezésre. A tervezett felújítások egy részének megvalósítását követően megmaradó maradvány felhasználásán túl e célra – egyebek mellett a Malomvölgyi - Hegyalja utcai partfal megerősítése céljából - további 15.000 eFt biztosítására lenne szükség a 2014. évi költségvetésben.

 

2.2.17. Járda felújítás céljára 2013.évben 7.000 eFt eredeti előirányzat került betervezése, melynek terhére Vörösberényben elkészül a Veszprémi úti járda egy újabb szakaszának a felújítása. Mivel még számos járdaszakasz műszaki állapota indokolja azok felújítását, legalább 10.000 eFt fedezet biztosítása lenne indokolt a 2014. évi költségvetésben.

 

2.2.18. Útfelújítások céljára a 2013. évi költségvetésében eredeti előirányzatként 10.000 eFt került betervezésre. A maradvány felhasználásán túl e célra 10.000 eFt összegű fedezet biztosítása lenne indokolt a 2014. évi költségvetésben.

 

2.2.19. A Magyar-Angol Gimnázium és Kollégium felújítása a 2012. és 2013. évi költségvetésekben elkülönített források terhére megkezdődött. A gimnázium és kollégium épületegyüttes - műszaki állapota által indokolt tartalmú és mértékű - felújítására csak jelentősebb, pályázaton elnyert, vissza nem térítendő támogatás ad esélyt. Ennek érdekében nyújtott be pályázatot az önkormányzat az épületegyüttes komplex energetikai felújítására, 32.057 eFt sajáterővel. Az elutasítás miatti kifogás elbírálása még nem történt meg. A pályázat eredménytelensége esetén meg kell fontolni az önrész esetleges felhasználását a legsürgetőbb felújítási munkákra

2.2.20. Balatonalmádi Nevelési Tanácsadó tagintézmény-vezetőjének megkeresése alapján a tornaszoba nyílászáró cseréje és belső átalakítása lenne szükséges 2.500 eFt értékben.

 

2.2.21. A Városháza elektromos hálózatának felújítása szükséges a többletteljesítmények biztosítása érdekében, 1.723 eFt értékben.

 

2.2.22. Szintén a Városháza épület I. emeleti irodáinak klimatizálása 3.000 eFt kiadási előirányzat tervezését igényli. 

 

2.2.23. A városi köztemető ravatalozója 3 évtizede épült, melyen azóta jelentős felújítási munka nem történt. A legszükségesebb munkák elvégzéséhez 1.700 eFt fedezet szükséges.

  

2.2.24. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően szükséges tervezni a MÁV Zrt részére 2.000 eFt összegű felhalmozási célú átadást, amelyet a 2013. évi költségvetés tervezésekor áthúzódó kiadásként a 2012. évi pénzmaradvány igénybevétele terhére tervezhetünk.

 

2.2.25. A Szt. Ignác Római Katolikus Plébánia részére a vörösberényi műemlék templom tetőfelújítására elkülönített 6.000 eFt átadására sem került sor 2012. évben. A 2013. évi költségvetési koncepció ismételten tartalmazza a támogatás összegét, melynek forrása a 2012. évi pénzmaradvány igénybevétele.

 

2.2.26. 2012. évben tervezte az önkormányzat a megszűnt haszonbérleti szerződés jogosultjai részére 546 eFt összegű felhalmozási célú átadást, melynek felhasználására – a volt haszonbérlőkkel történő egyezség hiányában – ez idáig nem került sor. A megegyezés reményében a pénzmaradványt célszerű a 2013. évi költségvetésbe átvinni.

 

2.2.27. Az önkormányzati intézmények és hivatal felújítása céljára az elmúlt évek gyakorlatának és mértékének megfelelően célszerű tartalékot képezni. A beérkezett, jelzett igények számszerűsítése alapján ennek többszörösére lenne szükség, de a 2013. évben tervezett 4.500 eFt összeghez hasonló nagyságrendű felhalmozási célú céltartalék biztosítása feltétlenül indokolt.

2.2.28.  Fejlesztések előkészítésének kiadásaira elkülönített előirányzat a céltartalék felhasználásának rugalmasabb szabályával meggyorsíthatja a beruházások, pályázatok előkészítését (tervezés, közbeszerzés), ezért, a 2013. évben tervezett 8.000 eFt összeghez hasonló nagyságrendű felhalmozási célú céltartalék biztosítása indokolt.

 

2.2.29. A város-rehabilitációs keret jól szolgálta az év közben felmerült, viszonylag csekély összegű fejlesztési igények megvalósítását, ezért, a 2013. évben tervezett 3.000 eFt összeghez hasonló nagyságrendű felhalmozási célú céltartalék biztosítása indokolt, a pénzügyi lehetőség függvényében.

 

2.2.30. A helyi örökségvédelmi rendelet alapján kiírandó pályázathoz a 2013. évihez hasonló módon 900 eFt biztosítása szükséges a Környezetvédelmi Alap terhére.

 

2.2.31. A közelmúlt intenzív csapadékos időjárásának következtében, valamint az önkormányzati közutak rossz műszaki állapotával összefüggésben kártalanítási és kártérítési igények érkeztek önkormányzatunkhoz, melyek egy része várhatóan nem elhárítható, ezért célszerű a 2014. évi költségvetésben 10.000 eFt-os céltartalékot képezni a jogos kárigények kielégítésére.

 

2013. évben a párhuzamosan futó fejlesztések lebonyolítása miatt számos és fontos - az éves költségvetésben egyébként pénzügyi fedezettel rendelkező - beruházás-felújítás megvalósítása elmaradt. Annak érdekében, hogy az egyébként a 2013. évi költségvetésben rendelkezésre álló felhalmozási célú előirányzatok pénzmaradványa konkrét kötelezettségvállalás nélkül se vesszenek el, illetve felhasználhatók legyenek már a 2014. év elején az eredeti cél megvalósítására az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben biztosítani kell felhasználásukat, illetve a 2014. évi költségvetésben eredeti előirányzatként kell szerepeltetni.

 

A megszűnt Beruházó Víziközmű Társulat által felvett 235.140 eFt-os hitel utolsó törlesztése 154.860 eFt-os fizetési kötelezettséggel jelentkezik 2014. első félévében. (2010-2012. évben törlesztettünk 50.000 eFt-ot, 2013. évben törlesztünk 30.280 eFt-ot)  

  

A felhalmozási célú kiadásoknál a működési kiadásokhoz hasonlóan szintén nem volt lehetőség általános tartalék képzésére. Ezzel szemben az előző évek gazdálkodásának tapasztalatai azt mutatják, hogy nagy szükség van általános tartalék képzésére, mert az előre nem várt, nem tervezhető rendkívüli kiadásokra csak ez tud fedezetet biztosítani.

  

A 2014. évi költségvetési koncepció mérlegét vizsgálva megállapítható, hogy az összes jövő évre számításba vett kiadás meghaladja az összes bevételt.

  

 2014. évi tervezhető bevétel jelenlegi ismereteink szerint:                         1.743.062 eFt

   

A 2014. évi önkormányzati költségvetést hiánnyal nem tervezhetjük. A 2012. előtti években fejlesztési célú hiteltervezéssel sikerült az önkormányzat költségvetését egyensúlyba hozni. A 2012-2013. évek költségvetésében - jogszabályi szigorítások miatt - már a hitelt sem szerepeltethettük, előző évi pénzmaradvány igénybevételének tervezésével sikerült a költségvetési egyensúlyt megteremtése. A 2013. évi pénzmaradvány nagyságára még nincsenek információnk, a 2013. költségvetési év zárását követően (2014. március elején) állnak majd rendelkezésünkre pontos adatok, még a költségvetés készítés jövő évi időszakában is csak hozzávetőleges összegekkel számolhatunk. A 2014. évre várhatóan áthúzódó - főként felhalmozási célú kiadások - ismeretében, illetve egyéb adatok tükrében azonban feltételezhető, hogy a „hiány kezelésére” az előző évekhez képest magasabb összegű pénzmaradvány nem fog rendelkezésünkre állni. 

 

   

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a 2014. évi költségvetési koncepció megvitatására, s a – később csatolásra kerülő - határozati javaslatban foglaltak elfogadására.

Balatonalmádi, 2013. október 29.

  

 

.../2013..(XI.28). Öh.

   

 

Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat 2014. évi költségvetés koncepcióját megtárgyalta, és a 2014. évi költségvetés készítésénél az alábbi szempontokat határozza meg:

1.      A költségvetési terv összeállításánál legfontosabb szempont a 2014. évi költségvetés egyensúlyának megteremtése. A tervezés során feltárt bevételi többleteket, illetve kiadási megtakarításokat a bevételek és kiadások számszerűsítéséből adódó „hiány” csökkentésére kell fordítani.  

6.      A költségvetési szervek, illetve önkormányzati feladatok az alábbi engedélyezett létszámokkal tervezhetőek 2014. évben:

 

·         A Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal: a 2013. évi 56 fő engedélyezett létszámról 2 fő-vel emelkedik 58 fő-re (mely létszámból Felsőörs Kirendeltség létszáma 4 fő).

 

·         A szabadidőspark, fürdő és strandszolgáltatás szakfeladat 2013. évre engedélyezett létszáma (13 fő) 1 fő-vel, 14 fő-re emelkedik.

   

·         A Balatonalmádi Városgondnokság 2014. évi engedélyezett létszáma 51,75 fő      (közfoglalkoztatott létszám nélkül).

 

·         A Napköziotthonos Óvoda 2014. évi engedélyezett létszáma 39 fő (közfoglalkoztatott létszám nélkül).

 

·         A Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2014. évi engedélyezett létszáma 14,5 fő (közfoglalkoztatott létszám nélkül).

 

·         A 2014. évre engedélyezett közfoglalkoztatott létszám:

 

- Balatonalmádi Város Önkormányzata:  1 fő,

- Balatonalmádi Városgondnokság: 13 fő,

- Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár: 1,5 fő