A dokumentum a Balatonalmádi Város Polgármesteri Hivatala és az önkormányzat fenntartása alatt működő közoktatási intézmények által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítő adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program tervezéséhez című útmutató alapján készült.

Név: Balatonalmádi Város Önkormányzata

Demográfiai adatok (2006):

Település	Lakónépesség	Állandó népesség	A 18 évnél nem idősebb állandó népesség megoszlása
			0-2 éves	3-5 éves	6-14 éves	15-18 éves
Balatonalmádi	8812	8884	220	188	623	425

 

 

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy:

 

Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy

egyenlő méltóságú személyként élhessen,

azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára,

kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség,

tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja:

1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.

2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait:

27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,

a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy

b) amelynek megszervezéséhez az állam

ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy

bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).

(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,

b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

c) a teljesítmények értékelése,

d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,

f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,

g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,

h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint

i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport

a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.

(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha

a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,

b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján

olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

 

A fenti törvényi háttér szellemében Balatonalmádi Város Önkormányzata a következőkben dolgozza ki települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel[1], az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal.

A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv mellékletét képezi a település aktuális közoktatási esélyegyenlőségi programja.

 

 

A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja:

 

A Településen 2006-os adatok szerint a lakónépesség száma 8812 fő. A népesség 1990 óta 896 fővel gyarapodott. A 0-18 éves fiatalok száma 1456, így elmondható, hogy demográfiai szempontból Balatonalmádi dinamikusan fejlődő település. A bevándorlások jellemzően Budapestről és a közeli városokról történnek. A városból való elvándorlás nem jelentős. A munkanélküliek száma Balatonalmádiban 119 fő, amely jelentősen az országos átlag alatt van. Rendszeres gyermekvédelmi támogatást 80 gyermek után igényeltek.

Az önkormányzati adatszolgáltatás alapján Balatonalmádi Város Önkormányzata a közoktatási feladatok közül helyben látja el az óvodai nevelés, az 1-4 évfolyamos általános iskolai oktatás, az 5-8 évfolyamos általános iskolai oktatás, és az alapfokú művészetoktatás feladatait.

 Balatonalmádi Városban az óvodai ellátást 1 intézmény 2 feladat-           ellátási helyen az általános iskolai ellátást 2 feladat-ellátási helyen 2         intézményben biztosítja Balatonalmádi Város Önkormányzata.

A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátást, nevelési tanácsadást, a pályaválasztási tanácsadást a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása szervező tevékenységével a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Szakszolgálat látja el. A gyógytestnevelés a helyi önkormányzati intézményekben megoldott. A gyógypedagógiai tanácsadást, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítésta közoktatási törvénynek megfelelően a megyei önkormányzat látja el.

A gyermekjóléti alapellátások közül a településen megoldott a gyermekjóléti szolgáltatás és az iskolai napközi, más településen megoldott a bölcsőde.

 

 

Az óvodába beíratott gyermekek száma 211, akiknek az ellátása 8 gyermekcsoportban történik meg. Az óvodába beíratott gyermekek közül 1 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, ez az összes óvodai gyermek létszám 0,4%-a.

A településen nincs gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodai gyermek. A településen 10 3-5 éves korú gyermeket nem írattak be óvodába, közülük 3 halmozottan hátrányos helyzetű.

Az óvodába járó gyermekek közül 2 gyermek nem Balatonalmádi Város területéről jár be. A bejárást a szülők egyéni módon biztosítják.

Az óvodai ellátás feltételeiben megfelelően biztosítja a gyermekek egyenlő hozzáférését az oktatási szolgáltatásokhoz.

A szolgáltatott adatok alapján az óvodai férőhelyek száma 190, ám az óvodába 210 gyermek jár. Mindenképpen szükséges az óvodai férőhelyek bővítése.

 

 

A településen, az általános iskolai tanulók száma 469, közülük 70 gyermek 8. évfolyamos. Az általános iskolai tanulók közül 205-en alsó tagozaton, 264-en felső tagozaton tanulnak. A Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma az alsó tagozaton 1 fő, a felső tagozaton 1 fő, 24 gyermek pedig Sajátos Nevelési Igényű. A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek mindegyike integrált oktatásban vesz részt. Más településről 48 gyermek jár be, közülük 25-en a tömegközlekedést veszik igénybe, 23 gyermeket pedig a szülők egyéni módon juttatnak az iskolába. Az intézményekben 16 tanulócsoportban folyik az oktatás, valamennyi tanulócsoport általános tantervű

 

 

Az óvodákba járó gyermekek közül 1 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, ez a gyermek létszám 0,4%-a, az általános iskolás gyermekek közül 2 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek van, ez a gyermeklétszám 0,8%-a. A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek száma az óvodáknál 3 fő, amely a gyermekek 1,3%-a, az általános iskolás gyermekek közül 21 fő, amely 5%.. A településen valamennyi gyermeket integráltan oktatják, az általános iskolában normál tanterv szerint. Feltűnő, hogy a két iskola közül a Györgyi Dénes Általános Iskolában jóval több sajátos nevelési igényű gyermek található, mint a Vörösberényi Általános Iskolában. Az adatok alapján megállapítható, hogy Balatonalmádi Város oktatási rendszere befogadó, az intézmények nem folytatatnak szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot; illetve az intézmények között sem érvényesül a szegregáció.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a településen biztosítottak a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek teljes körű óvodáztatásához, általános iskolai ellátásához. A településen lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról gondoskodik a település akár saját fenntartású intézményében. A településen biztosítottak, illetve elérhetők az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások.

 

§ Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire).

§ Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét.

§ Ha igazolódik, hogy a településen biztosított bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy a település intézményeiben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére.

§ Ha a település intézményeiben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál). A településen a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek aránya az óvodáknál 1,3%-a, az általános iskolás gyermekek közül 1,2%., így azonnal intézkedésre nincsen szükség.

 

 

 

 

 

 

Az Önkormányzat évente monitoring jelentésben értékeli települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervének megvalósulását, továbbá a fenntartásában álló intézmények esélyegyenlőségi programjainak megvalósulását. Az információkat, tapasztalatokat a következő oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő települési közoktatási esélyegyenlőségi programjába beépíti.

 

 

 

 

Az Önkormányzat az a települési és intézményi közoktatási esélyegyenlőségi programok monitoring jelentésének rövidített összefoglalóját a helyi önkormányzat újságjában, a monitoring jelentéseket, valamint a települési és intézményi közoktatási esélyegyenlőségi programokat elektronikus formában az önkormányzat honlapján közzé teszi. A monitoring jelentésnek, illetve összefoglaló ismertetésének helyi újságban és interneten való közzé tételével kapcsolatos felelősség az Önkormányzatot terheli.

Az Önkormányzat bármely, a település közoktatási rendszerében tanuló 14 évesnél idősebb személynek, illetve (a 14 évesnél fiatalabb személyek esetében is) törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni.

Az Önkormányzat az éves települési esélyegyenlőségi közoktatási monitoring jelentést, annak Képviselőtestületi vitáját követő 30. napon belül közszemlére bocsátja.

Önkormányzat az éves települési esélyegyenlőségi közoktatási monitoring jelentést nyomtatott formában a településen működő oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. A jelen programban szabályozott,nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok elvégzésért a jegyző felel.

Az önkormányzat jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. A közoktatási esélyegyenlőség biztosításához kapcsolódó éves monitoring jelentések nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendő. Az intézményi adat- és információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője, a fenntartói adat- és információkezelésért a fenntartó felel.

 

 

A települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet a településen működő oktatási intézményekkel és fenntartóikkal, a tanulókkal, a szüleikkel és képviselőikkel, valamint a szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el. Az Önkormányzat bármely, a település közoktatási rendszerében tanuló 14 évesnél idősebb személynek, illetve (a 14 évesnél fiatalabb személyek esetében is) törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért a jegyző felel. A programmal kapcsolatos véleményt szóban is tehet a települési közoktatási intézményben tanuló személy, vagy törvényes képviselője, ez esetben, kérésére javaslatát írásba kell foglalni és a javaslattevő ellenjegyzése után dokumentálni.

Az Önkormányzat az éves települési közoktatási esélyegyenlőségi monitoring jelentést a településen működő oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti.

 

 

Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni az Önkormányzat képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértőnek a bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben az Önkormányzat köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni.

A jelen programban meghatározott, az Önkormányzat felelősségi körében jelentkező mulasztások esetén az Önkormányzat megállapíthatja bármely tisztségviselője felelősségét, különös tekintettel a programban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó felelőségi kört gyakorló tisztségviselőre. A mulasztás megállapítása és szankcionálása a hivatal, illetve tisztség gyakorlásának felelősséget szabályozó jogszabályok és az Önkormányzat saját belső szabályozó dokumentumai alapján történhet.

Az Önkormányzat mulasztását továbbiakban az illetékes közigazgatási hivatal, vagy más felettes hatóság állapíthatja meg, az Önkormányzattal szemben saját hatáskörében járhat el.

 

 

A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet Balatonalmádi Város Önkormányzata a 9/2009. (I.29.)  határozatával fogadta el.

 

Balatonalmádi, 2009. január 30.

 

polgármester