Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete [a továbbiakban: Kt.] a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény [a továbbiakban: Ötv.] 16. § (1), 79. § (2), 80. § (1) bekezdéseiben foglaltak, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény [a továbbiakban: Htv.] 138. § (1) bekezdés j) pontjában, és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény [a továbbiakban: Áht.] 108. § (1) és (2) bekezdésében, figyelemmel az Áht. végrehajtására kibocsátott Kormányrendeletekre, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. éviXXXIII. törvény [a továbbiakban: a Vtv.], a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és végrehajtási rendeleteinek [a továbbiakban együtt: a számviteli szabályok], illetőleg a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályok rendelkezéseire, továbbá annak érdekében, hogy az Önkormányzat vagyonát megóvja, és lehetővé tegye annak leggazdaságosabb, legcélszerűbb felhasználását, a Balatonalmádi Város Önkormányzata [a továbbiakban: Önkormányzat] vagyonáról való rendelkezési jog szabályairól az alábbi rendeletet [a továbbiakban e rendelet] alkotja:

 

 

I. FEJEZET:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

 

(1) E rendelet hatálya kiterjed   Balatonalmádi Város Önkormányzatának tulajdonában lévő  tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi vagyontárgyakra, vagyon elemekre

a)    az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyontárgyakra,

b)   az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,

c)    az Önkormányzat a) és b) pontokban be nem sorolható - számviteli szabályok szerinti - befektetett és forgóeszközeire, valamint saját és idegen forrásaira.

(a továbbiakban együtt: vagyon).

 

(2) E rendelet hatálya kiterjed továbbá a tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonosi kötelezettségek teljesítése során:

a) az Ötv. 80. § (1) bekezdése szerint az Önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel -   tulajdonost  megillető  jogok,  illetve  

terhelő kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése körében hozott döntések [a továbbiakban: a tulajdonosi döntések] előkészítésére, meghozatalára, végrehajtására, amennyiben más önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.

b) a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásában és a tulajdonosi kötelezettségek teljesítésében érintettekre és résztvevőkre.

 

(3) E rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni a vagyont érintő, Kt. tulajdonosi döntését nem igénylő, úgynevezett belső szabályzatok - jogszabály felhatalmazása alapján történő - megalkotásánál.

 

 

 

 

(1) E rendelet szabályait kell alkalmazni, különösen az 1. § (2) bekezdése szerinti jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése, valamint a következő döntések előkészítése, meghozatala és végrehajtása során:

a)      a vagyon birtoklására , a vagyon és a tulajdonjog védelmére,

b)      a vagyon használatára és hasznainak szedésére, ide értve különösen a vagyonnal kapcsolatos terhek, az állag megóvással, fenntartással kapcsolatos költségek viselését, a károk elhárítását, a károk viselését, figyelemmel a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keretekre

c)      a vagyonnal való rendelkezésre, ezen belül különösen

ca)a tulajdonjog átruházására, ideértve többek között a vagyon tulajdonjogának gazdasági társaság (apportálás), alapítvány vagy önkormányzati társulás rendelkezésére bocsátását, cserét, a térítésmentes átadást (ajándékozás),

cb)a használati vagy haszonszedési jog átengedésére, különösen a vagyon használati, haszonszedési jogának gazdasági társaság, alapítvány vagy önkormányzati társulás rendelkezésére bocsátására, használatba adásra, hasznosítási jog átadására (pl. a koncesszióba adás, hozzá-, rá- és aláépítés megengedése), vagyonkezelői, üzemeltetési, működtetési jog átadására, a haszonbérbeadásra,

cc)a vagyon biztosítékul adására (pl. letétbe helyezés),

cd)a vagyon megterhelésére, különösen a zálogjog, jelzálogjog, szolgalmi jog alapítására, elidegenítési és terhelési tilalommal való megterhelésre, a kezesség vállalásra, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlását korlátozó jogok biztosítására, különösen vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulásra, az elővásárlási, a vételi (opció) vagy visszavásárlási jogra, a bérlő-­kiválasztási jog biztosítására, az egyéb garanciavállalásokra [a továbbiakban együtt: a megterhelés],

ce)a vagyonnal, a tulajdonosi jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügy ellátásával való megbízásra (haszonkölcsön megbízás, bizomány, vagyonbiztosítási szerződés) a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályok figyelembe vételével,

d)a vagyon létrehozására (beruházás), a vagyon - tulajdonjogának, kezelési, használati jogának - megszerzésére, ideértve az árubeszerzéseket, szolgáltatásvásárlásokat, építési és szolgáltatási koncessziót, a lízingszerződéssel való vagyonszerződést is, amennyiben arról a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) és a végrehajtására kibocsátott jogszabályok másként nem rendelkeznek [a továbbiakban együtt: a megszerzés],

e)      a közös tulajdonra, (pl. a társasházakban lévő önkormányzati tulajdoni hányaddal való rendelkezés) különösen a közös tulajdonban lévő

ea)vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására az önkormányzati tulajdoni hányad arányában,

eb)vagyonnal való rendelkezésre az önkormányzati tulajdoni hányaddal ideértve a közös tulajdon megszüntetését is,

ec)nem önkormányzati tulajdonban lévő hányadával kapcsolatos elővásárlási, elő-bérleti, elő-haszonbérleti jog gyakorlására,

f)       az egyéb tulajdonosi jogok gyakorlására, amelyek az Önkormányzatot, mint a vagyon tulajdonosát, kezelőjét megillető, az a)­e) pontokban nem említett jogok és kötelezettségek gyakorlását és teljesítését jelentik, ilyen különösen az építési tevékenységhez való hozzájárulás, a gazdasági társasági üzletrész (részvény) alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása, az Önkormányzat javára más tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,

g)      követelések elengedésére és mérséklésére, törlésére, a tartós, vagy a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, amennyiben az Önkormányzat tárgy évi költségvetéséről szóló rendelete eltérően nem rendelkezik,

h)      a vagyon kezelésére, különösen a Polgármesteri Hivatal, önkormányzati költségvetési szerv, az Önkormányzat többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, közhasznú társaság, közalapítvány (a továbbiakban együtt: az önkormányzati gazdasági társaság), vagy önkormányzati társulás kezelésébe adásra vonatkozó jogszabályok, megállapodások, megbízások keretein belüli vagyonkezelésre, üzemeltetésre, működtetésre,

i)        egyes e rendeletben meghatározott "eljárásokra", különösen a vagyon nyilvántartására, értékelésére, ideértve a leltározást, selejtezést értékcsökkenés, értékvesztés elszámolását, valamint a szerződések közzétételére, a pályázatok kiírására, versenytárgyalásra.

 

E rendelet alkalmazásában

a)a számviteli szabályok szerinti immateriális javak között nyilvántartott vagyoni értékű jogok a b) pont szerintiek kivételével (pl. bérleti jog, telefonhasználati jog, koncessziós jogok, licencek, saját internet cím beszerzése, internetes regisztrációhoz kapcsolódó kiadások, szoftver vásárlás esetén a telepítés joga), valamint

 

b)az ingatlan vagyontárgyakhoz kapcsolódó az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI. törvény és az ingatlanvagyon-kataszterről szóló Korm.rendelet szerinti földhasználati, haszonélvezeti és használati, bérleti jogok, a szolgalmi jog (telki szolgalom, közérdekű szolgalmak), az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok [pl. visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog (opció), jelzálogjog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telekalakítási, építési tilalom, építésügyi korlátozások, stb.]

a)    befektetett eszköz a számviteli szabályoknak megfelelően

 

aa) az immateriális javak az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti

 

ab) a tárgyi eszközök közül a befejezetlen beruházások, felújítások,

 

ac)  a pénzügyi befektetések a tartós tulajdoni viszonyt megtestesítő

részesedések, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl.

kötvény, kincstárjegy) és a hosszú lejáratú követelések,

 

eszközök melyeket az - Önkormányzat nem a Polgármesteri

Hivatal, vagy az önkormányzati költségvetési szervek, hanem

gazdálkodó szerv számára adta át üzemeltetésre, kezelésre,

működtetésre,

 

ae)   koncesszióba adott eszközök,

 

af) a vagyonkezelésbe vett eszközök, különösen az Önkormányzat vagyonkezelésébe adott kincstári vagyon.

 

b)   forgóeszköz az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingó vagyontárgyak  

 

ba) a követelések, különösen a vagyon értékesítéséből, az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatás. nyújtásából eredő (pl. bérleti díj hátralék, késedelmi kamat) az Önkormányzatot megillető követelés, az Önkormányzat által immateriális javakra, beruházásokra, készletekre, szolgáltatásokra adott előleg,  rövid lejáratra adott kölcsön az Önkormányzat kötelezettségének túlfizetéséből eredő visszafizetési igény, az Önkormányzat által elfogadott váltók,

 b.b) az értékpapírok, különösen a forgatási célú tulajdoni viszonyt megtestesítő részesedések és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. kötvények, kincstárjegyek),

b.c) a pénzeszközök, különösen a készpénz, a számlapénz, a csekk.

c) saját és idegen forrás, különösen a számviteli szabályok szerinti saját tőke, költségvetési tartalék (pl. pénzmaradvány), a hosszú lejáratú kötelezettségek (pl. az éven túli le járatra kapott kölcsönök, beruházási, fejlesztési hitelek, kötvénykibocsátásából eredő tartozások, lízingelt, illetve hosszú lejáratú visszafizetésre vásárolt eszközök miatti tartozások), a rövid lejáratú kötelezettségek (pl. a működés finanszírozása érdekében felvett hitelek, kölcsönök, igénybe vett áruszállításból, szolgáltatásból eredő Önkormányzatot terhelő tartozások, kapott előleg miatti tartozások).

 

5.      tulajdonosi döntések előkészítésében és végrehajtásában résztvevők különösen a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szervek, az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon kezelésére, üzemeltetésére létrehozott önkormányzati gazdasági társaságok.

6.      a vagyon kezelésbe adása - a meglévő, létrehozandó vagy megszerzendő - vagyon olyan hasznosítása, amikor a vagyon fenntartóját, üzemeltetőjét, működtetőjét és/vagy hasznainak beszedőjét a Kt. választja ki és a vagyon kezeléséről szóló megállapodás megkötésével, vagy a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szerv alapító okiratában való rögzítésével - bízza meg.

 

 

(1) Az Önkormányzat 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképes vagyontárgyakból áll.

(2) A törzsvagyon vagyontárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek,

e vagyontárgyak közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását,

különösen közszolgáltatás nyújtását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

(3) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a Kt. dönthet a vagyontárgy

a)      forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná,

illetve forgalomképessé nyilvánításáról,

b)      forgalomképességének megváltoztatásáról.

(4) A törzsvagyon - törvény és Kt. által meghatározott - forgalomképtelen vagyontárgyait e rendelet 5. §-a, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait e rendelet 6. §-a szerint határozza meg.

 

 

Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának vagyontárgyai:

a)      a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok

b)      vizek és közcélú vízi-létesítmények, pl.  belvíz,   csapadékvíz elvezetők

c)      irattárba tartozó levéltári anyagok, ideértve a tervtárak terv- és iratanyagát is.

 

 

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vagyontárgyai:

a)      a közművek, ideértve a vízi­közműveket [Vtv 20. § (2) bekezdés] is,

b)      az intézmények és a középületek, ideértve a Kt. és szervei elhelyezésére szolgáló, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő épületeket, épületrészeket, valamint a sportpályákat és sportcélú létesítményeket is,

c)      a műemlék épületek, ideértve a műemléki környezetben lévő valamint helyi védelemben részesített ingatlan vagyontárgyakat is,

d)     a védett természeti területek

e)      a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

f)       az egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő tartós tulajdoni viszonyt megtestesítő részesedések,

g)      a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlan vagyontárgyak.

 

 

 

 

 

Forgalomképes mind az a vagyon, vagyontárgy, amely nem tartozik az e rendelet 5. és 6. §-ában meghatározott törzsvagyon körébe.

 

 

 

(1) Az Önkormányzat vagyonát a számviteli szabályok szerinti értéken, értékeken kell nyilvántartani.

(2) A vagyon    elidegenítésére,  hasznosítására,    biztosítékul    adására  és    megterhelésére

a)      ingó és ingatlan  vagyontárgy   esetén  6 hónapnál  nem régebbi forgalmi

értékbecslés alapján meg kell határozni,

b)      a tartós, vagy forgatási célú tulajdon-, vagy hitelviszonyt megtestesítő részesedést, értékpapírt, amely a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagyforgalmazott kategóriában szerepel, annak értékét a tőzsdénkialakult tőzsdei árfolyamon kell figyelembe venni.

c)      a vagyoni értékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény a haszonélvezeti jog értékére vonatkozó szabályai alapján kell megállapítani.

(3) A   (2)  bekezdés  a - c)  pontjába  be   nem  sorolható  vagyontárgyak    elidegenítésére,

hasznosítására,  biztosítékul  adására  és  megterhelésére  irányuló  tulajdonosi döntések

esetében   az   értékmeghatározás   alapja  az   (1)    bekezdés    szerinti    nyilvántartásban

szereplő beszerzési érték.

(4) A (2) és (3) bekezdésbe be nem sorolható, valamint a külön rendeletekkel, illetve az e rendelettel nem szabályozott tulajdonosi döntések esetében, a vagyon megszerzése kivételével, az értékmeghatározás alapja az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő beszerzési érték.

(5) A vagyon megszerzésekor az értéket a közbeszerzésekről szóló hatályos jogszabályok figyelembe vételével, annak szabályai szerint kell megállapítani.

(6) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltnál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a tulajdonosi döntéssel ennek aktualizált változata is elfogadható. Az aktualizált változat elfogadásáról a tulajdonosi döntésre jogosult dönt.

 (7) A vagyoni jog hasznosítása esetén az érték megállapításkor az éves bérleti, használati díj áfa nélküli összegét kell figyelembe venni.

(8) A tulajdonosi döntésre jogosultat az e paragrafus szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve ha az elidegenítés vagy a megterhelés csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(9) A vagyon    alapítói    hozzájárulásként,   saját    forrásként    történő   szolgáltatásakor  a

(10)Az e §-ban  meghatározott érték meghatározás  szabályait  kell  alkalmazni, kivéve, ha a  

 

 

(1)      A vagyonmérleg az Önkormányzat tulajdonában a tárgyévi költségvetés zárónapján meglévő vagyon kimutatása, célja a vagyon számviteli szabályok szerinti számbavétele értékben és mennyiségben.

(2)      A vagyonmérlegben szerepeltetni kell különösen a befektetett, forgóeszközöket, és a vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3)   A vagyonmérleg a vagyont számviteli szabályok szerinti bontásban (törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint egyéb vagyon) tételesen, mennyiségben, és értékben veszi számba.

(4)      A vagyonmérleg a zárszámadásról szóló rendelet részét képezi.

(5)   A vagyonmérleg alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről, a folyamatos vezetésről, valamint a vagyonmérleg összeállításáról, közzétételéről a számviteli szabályok szerinti feladat- és hatáskörében a jegyző gondoskodik.

(6)   A számviteli szabályok és az ingatlan-vagyonkataszterről szóló Korm. rendelet szerint a vagyonmérlegben nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkataszterben szereplő adataival való egyezőségét biztosítani kell.

(7)      A nem törzsvagyon, forgalomképes vagyonállomány adatait minden év december 31-i  

(8)      A törzsvagyon, forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonállomány

 

(1)   Jelen rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről Központi  Nyilvántartást kell vezetni a Pénzügyi és Számviteli Osztálynak  amelynek felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a Polgármester gondoskodik.

(2)      A Központi Nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltakat közérdekű adatoknak minősülnek, amelynek tartalmáról az 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat.

(3)   Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kérdésében a szerződést aláíró fél a szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles a Központi Nyilvántartásnak megküldeni a szerződés egy példányát, vagy hitelesített másolatát.

 

 

 

 

 

(1)   E rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi döntést a Kt., illetve átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester, valamint a Kt. által e rendeletben megjelölt bizottság hozhat.

(2)   Az Önkormányzat (1) bekezdés szerinti tulajdonosi döntésről szóló jognyilatkozatait - a bizottságra átruházott feladat- és hatáskör esetében is - a Polgármester bocsátja ki.

(3) A Gazdasági Bizottság dönt a bérbeadói jogok gyakorlásáról (csak az ellenszolgáltatás fejében létrejött szerződések vonatkozásában), kivéve az 5 évnél hosszabb időtartamú vagy az évi bruttó 3 mFt értékhatárt meghaladó bérleti szerződéseket.

 

(1) Az Önkormányzat vagyonkezelési, üzemeltetési, működtetési feladatait a Kt. tulajdonosi döntése alapján

 

a)    a Polgármesteri Hivatal,

b)    a kisebbségi önkormányzat

c)    az önkormányzati költségvetési szervek,

d)   az e feladatellátására létrehozott önkormányzati gazdasági társaságok, önkormányzati társulások valamint

e)    az e feladattal megbízott más természetes személy, jogi személy jogi személyiség nélküli személy, szervezet,

[a továbbiakban együtt: a vagyonkezelő] láthatja el.

(2) A Kt. az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott vagyonkezelők [a továbbiakban együtt: az önkormányzati vagyonkezelők] alapító okirataiban határozza meg a vagyonkezelésükbe, használatukba adott vagyon körét, melynek igénybevételére, használatára vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A hasznosításon túlmenően az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervek vezetőinek jognyilatkozat kibocsátására felhatalmazása nincs. E szervek vezetői hasznosításra vonatkozó jognyilatkozataik kibocsátása során e rendelet rendelkezéseit kötelesek figyelembe venni.

(3)   A Kt. az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott vagyonkezelőkkel [a továbbiakban együtt: a megbízott vagyonkezelők] kötött vagyonkezelésre vonatkozó megállapodásban adhat megbízást és felhatalmazást a vagyon kezelésére, üzemeltetésére és működtetésére. Ebben az esetben a Kt. - külön határozatban - jelöli meg a megbízott, felhatalmazott személyeket vagy szervezeteket, valamint jóváhagyja a vagyonkezelés feltételeit. A vagyonkezelésre vonatkozó megállapodásban a Kt. felhatalmazást adhat az Önkormányzat nevében jognyilatkozat kibocsátására is.