6. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület
2010. április 29-i ülésére

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többszörösen módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal – átfogó értékelést készít, amelyet a Képviselő-testület megtárgyal.

 

 Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az átfogó értékelést meg kell küldeni a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Veszprémi  Kirendeltségéhez.  A Szociális és Gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslatokat fogalmazhat meg a helyi önkormányzat számára.  A helyi önkormányzat 60 napon belül köteles érdemben megvizsgálni a Szociális és Gyámhivatal javaslatait, és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatni a hivatalt.

 

A Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében – a Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás tagjai számára – végzett gyermekjóléti alapellátásról szóló átfogó értékelést az érintett települések számára küldjük meg.

 

Kérem Tisztelt Képvelő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatni és a határozati javaslatban foglaltakat elfogadni szíveskedjenek.

 

 

Balatonalmádi, 2010. április 14.

 

 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többszörösen módosított 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel olyan rendszert vezetett be, amely egyrészt különböző támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, másrészt megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít a családból kiemelt gyermekek számára. A törvény fontos szerepet szán a családok megerősítését szolgáló területi gondozásnak, az önkormányzatok ellátására irányuló szolgáltató tevékenységnek, valamint az állami és nem állami szervek hatékony együttműködésének. A települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése - meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás -.

 

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló – többször módosított - 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. mellékletében foglalt tartalmi követelményeinek megfelelően az értékelés tartalmazza:

 

2009. január hó 1. napján a lakóhellyel rendelkezők száma: 9124 fő. 2009. évben 0 – 17 éves lakóhellyel rendelkezők száma: 1402 fő. 2010. január hó 1. napján a lakóhellyel rendelkezők száma: 9243 fő. 2010. január hó 1. napján: 0 -18 éves lakóhellyel rendelkezők száma: 1413 fő.                                 
                                               

                                                             

a) a települési önkormányzat jegyzője   „ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban:Gyvt.) meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot,

b) a települési önkormányzat képviselő-testülete ugyanazon jogszabályban, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg.

A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint, a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.

 

A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a)      az öregségi nyugdíj mindenkori összegének a 135 %-át,

aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b)      az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön – külön vagy együttesen a Gyvt. 19. § (7) bekezdésben meghatározott értéket.

 

 Nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a Gyvt. 20. § (3) és (4) bekezdése szerint:

Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

a)      nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

b)      felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.

Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a Gyvt. 19. §-ban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.

 

2010. szeptember hó 1. napjától módosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei az alábbiakra:

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

a) a Gyvt. 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,

b) a Gyvt. 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak,

c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. 

2009. évben 1 esetben történt kérelem elutasítása. 2009. december hó 31. napján 105 fő rendelkezett rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal.

  Pénzbeli támogatás

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a)      a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában,

b)      a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít.

A pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2009. évben gyermekenként 5800,- Ft.  2009. július hónapban 84 fő, november hónapban 98 fő részesült pénzbeli támogatásban.

 

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki

a)      a gyermek tartására köteles, és

b)      nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékban részesül.

A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - határozatlan időre- állapítja meg. A támogatás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.

A települési önkormányzat jegyzője 2009. évben kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem nem került benyújtásra.       

 

 

A Polgármester önkormányzati rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti a gyermeket, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át meghaladja, de nem éri el annak 120 %-át (34.200,- Ft):

-         három, vagy több gyermekes család,

-         gyermekét egyedül nevelő szülő,

-         tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelő család (szülő) esetében.

A rendszeres támogatási formát a Polgármester évente legalább egyszer felülvizsgálja.

 

Az önkormányzati rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege  5500,- Ft gyermekenként.   A támogatásban részesülők száma átlagosan: 6 fő volt a tavalyi évben. 2009. évben a folyósított támogatás összesen: 66.000,- Ft .

 

A Polgármester a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

Annak a gyermeket gondozó családnak állapítható meg a rendkívüli támogatás, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át (57.000,- Ft).

2009. évben 124 családban 187 gyermek részére került megállapításra rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A folyósított támogatás összesen összege: 4.029.959,- Ft. 2009. évben kérelem elutasítása nem történt. 

Egyszeri tankönyvvásárlási támogatásban részesülhet az a gyermek, akinek családjában az egy főre jutó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át nem haladja meg (2009. évben 45.600,- Ft), és a szülő a gyermek számára szükséges tankönyveket támogatás nélkül nem tudja kifizetni.

A támogatás összege a tankönyvek igazolt áránál, de maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél több, illetve 1.000,- Ft-nál kevesebb nem lehet. 

Az elmúlt évben 27 fő gyermek részesült e támogatásban, a felhasznált összeg: 230.156,- Ft volt.

 

Születési támogatásra a 2005. január 1. napját követően született Balatonalmádi lakóhellyel rendelkező gyermek akkor jogosult ha,

a) legalább egyik szülője, törvényes képviselője Balatonalmádi lakóhellyel rendelkezik,

b) más önkormányzati ezen a jogcímen támogatásban nem részesült.

A támogatás összege egyszeri alkalommal gyermekenként 15.000,- Ft.

Tavaly 91 fő balatonalmádi lakóhellyel rendelkező gyermek született, ebből 83 gyermek szülője fordult kérelemmel e támogatás iránt.

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény alapján 2006. január 1-jétől az állam minden megszülető gyermek javára születésének évében életkezdési támogatást biztosít. A 2009. évben született gyermek után az összeg 42.500,- Ft volt. Az úgynevezett babakötvényként megnyitott Start-számlára a szülők évente 120.000,- Ft-ot helyezhetnek el gyermekük javára, a számlán lévő összeg, adótól, illetéktől és járuléktól mentes. A gyermek számláján elhelyezett összegek, illetve ezek hozama legkorábban a gyermek 18. életévének betöltését követően vehetők fel. A szülők által, illetve az állam által történő befizetésen túlmenően a települési önkormányzat helyi rendeletében meghatározott feltételek szerint, kiegészítheti a Start-számlára történő befizetést. Balatonalmádi Város Önkormányzata 2007. február hó 1. napjától vezette be az életkezdési önkormányzati kiegészítő támogatást.

 Életkezdési önkormányzati kiegészítő támogatásra a 2006. december 31. napja után született Balatonalmádi városban bejelentett lakóhellyel rendelkező gyermek akkor jogosult ha,

a)      legalább egyik szülője, törvényes képviselője a gyermek születését megelőző egy évben Balatonalmádi városában lakóhellyel rendelkezett, és

b)       a nevére Start-számlát nyitottak, valamint

c)       más önkormányzattól ezen a jogcímen támogatásban nem részesült. 

 2009. évben 30 fő gyermek részesült e támogatásban.

 

Balatonalmádi Város Polgármestere a normatív gyermekétkeztetési kedvezményeken túl további étkezési térítési díjkedvezményt biztosíthat – a törvényes képviselő(k) kérelmére a helyi rendelet alapján:

a) Azon gyermeknek, akik 50 %-os normatív étkeztetési kedvezményre[1] jogosult, de a családjukban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át (2009. évben 48.450,-Ft )nem haladja meg, legfeljebb 20 %-ig,

b) Azon gyermeknek, akik nem jogosultak normatív étkeztetési kedvezményre, de családjukban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át (2009. évben: 48.450,- Ft) nem haladja meg, legfeljebb 50 %-ig.

 

Balatonalmádi Város Önkormányzat 29/2008. (XII. 19.) rendeletében szabályozza 2009. január hó 1. napjától bölcsődei szülői térítési díjtámogatást. A rendelet 2009. december hó 31. napján hatályát vesztette.   2009. évben 2 gyermek részesült e támogatási formában, a felhasznált összeg: 40.000,- Ft volt.

   

 A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek a szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban képzésben való részvételük, betegségük vagy

egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a helyi óvodában és a kettő általános iskola napközis foglalkoztatása keretében biztosítja.

  

 

2003. április hó 18-án kelt 04-503-5/2003. számú határozatával a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Megyei Gyámhivatala az önkormányzat által fenntartott önálló helyettes szülői ellátás működését Balatonalmádi város lakosságára kiterjedően határozatlan időre engedélyezte. Az önálló helyettes szülői ellátást dr. Vidáné Spengler Anna látja el. A helyettes szülői tanácsadó feladatait változatlanul a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ családgondozója látja el. 2009. évben gyermek átmeneti gondozására nem került sor.  2009. évben a működést engedélyező szerv szakmai célellenőrzést tartott. (Az ellenőrzés eredményét 6. pontban részletezi az átfogó értékelés.)

Az előterjesztés B) pontja  tartalmazza.

 

 

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 3. §-a szabályozza a települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatáskörét a gyámügyi igazgatásban. A hatósági feladatok elsősorban a prevenciót és az azonnali beavatkozás lehetőségét szolgálják, valamint a leggyakrabban felmerülő ügyekben a helyben történő ügyintézést. A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó megfelelő intézkedéseket a jegyző a gyermek veszélyeztetettségének mértékétől függően köteles megtenni. A Gyvt. rendelkezései szerint, a megfelelő helyi ellátások biztosításával a hatósági kényszer intézkedések aránya csökkenthető, és biztosítható a családdal való hatékony együttműködés.

- A települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi gondoskodás: a védelembe vétel és az ideiglenes hatályú elhelyezés.

a) Védelembe vétel

A települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható.

 

 A települési önkormányzat jegyzője – a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – védelembe veheti továbbá

a)      a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút,

b)      a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket,

c)      a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút.

 

A védelembe vételre a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével kerül sor. A gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatásának érdekében a gyermek részére a jegyző a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját kirendeli és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz. A védelembe vétel és a hozzá kapcsolódó szociális munka minden gyermek esetében meghatározott egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik. A települési önkormányzat jegyzője – kérelemre bármikor, hivatalból évente- felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani.

      A jegyző a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn. Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője nyilatkozatban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést, és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, ez esetben a jegyző a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra. 2009. évben 16 védelembe vételi eljárást folytatott az első fokú gyámhatóság, két esetben kijelölt eljáró szervként járt el. 5 esetben védelembe vétel felülvizsgálata történt, 3 gyermek esetében a védelembe vétel megszűntetésére, 1 esetben más gyermekvédelmi gondoskodás iránt eljárás kezdeményezésére került sor. 2009. december hó 31. napján a védelembe vett gyermekek száma: 6 fő.

    

 b) Ideiglenes hatályú elhelyezés

Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges: a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehatási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen elhelyezi

a)      nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség,

b)      a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy erre nincs lehetőség – az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt, illetve a külföldi állampolgárságú gyermek esetében Budapest Főváros V. kerület Gyámhivatalát.

Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. 

2009. évben egy gyermek esetén került sor gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére. 1 esetben folytatott kijelölt hatóságként ideiglenes hatályú elhelyezés ügyet.

 

c) 5 esetben járt el ügygondnok kirendelése, felmentése ügyében.

 

d) A gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása működési engedélyezése iránti eljárást egy esetben folytatott le.

 

A Balatonalmádi Város Jegyzője 2003. szeptember 8. napján együttműködési megállapodást kötött a Balatonalmádi Rendőrkapitánysággal. Az együttműködés célja, hogy a jogalkalmazás és szakfeladataik ellátása körében egymást kölcsönösen segítő intézkedéseket hajtsanak végre az összehangolt, hatékony fellépés érdekében. Az együttműködési megállapodás 2008. évben nem került módosításra.

 

Az előterjesztés C) pontja tartalmazza.

 

 

2009. évben a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala ellenőrizte:

 

 Balatonalmádi Város Önkormányzata által fenntartott önálló helyettes szülői ellátását:

A hatósági ellenőrzés kiterjedt: a szolgáltató tevékenység működési engedélyben és a jogszabályokban foglalt feltételeinek – különösen a személyi, tárgyi feltételek, ellátottak elhelyezése, térítési díj megállapítása, belső szabályzatokkal való ellátottság – ellenőrzésére. A vizsgált időszak  2008. október 1. – 2009. augusztus 31 napjáig terjedt. A  helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy a szolgáltató tevékenység személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a Gyvt. 59. § (1)-(3) bekezdése és az NM rendelet 105. § (2) bekezdése rendelkezéseinek. Balatonalmádi Város Önkormányzata a Gyvt. 29. § (1) bekezdésének megfelelően rendeletben szabályozta a szolgáltatás igénybevételének módját, valamint a fizetendő térítési díj mértékét. A többször módosított 5/1998. (IV.01.) sz. rendelet alapján a fenntartó a helyettes szülő ellátást ingyenesen nyújtja. A helyettes szülői tanácsadói feladatokat a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ családgondozója – Fekete-Kertész Istvánné – látja el, gondoskodva a helyettes szülő szükség szerinti szakmai segítéséről. Mindez megfelel NM rendelet 59. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek. A helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy a vizsgált időszakban a szolgáltatás iránt nem merült fel igény. „A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről „ szóló 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet 13. § szerinti megállapodás megkötésére, a „Gyermekeink védelmében” adatlaprendszer átmeneti gondozást érintő adatlapjainak kitöltésére nem került sor.    

 

Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepció különös feladataival összhangban közreműködés a Kelet-Balatoni Kistérségi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában.  

 

-     gyermekkorú (14 életévét nem töltötte be) 0

-     fiatalkorú (14-18 éves):     18           

 

13 esetben járt el a jegyző, mint szabálysértési hatóság a szülővel szemben a tankötelezettség nem teljesítése miatt.

A szabálysértési hatóság egy esetben kezdeményezett védelembe vételi eljárást szabálysértés elkövető gyermek esetén.

2009. évben Balatonalmádi városban élő kiskorú személyek bűnelkövetésénekalakulása életkor szerint – Balatonalmádi Város Rendőrkapitányságának jelzése alapján- :

- gyermekkorú (14 életévét nem töltötte be): ₂

-     fiatalkorú (14-18 éves):   7

-         Az elkövetés okai: Részben anyagi haszonszerzés részben az oktalan rombolásnem feltétlen az elkövetők anyagi helyzete a kiváltó ok, inkább szórakozásból, ill. felügyelet, nevelési hiánya miatt teszik. Nem mérik fel a cselekedeteik súlyát, ami az elkövetők korából is adódik. A családon belül történt erőszakkal elkövetett bűncselekmény esetén: egyre jellemzőbb a fizikai elkövetett cselekmények.

  

Elmúlt évben 1 fő kiskorú tűnt el. A lakásotthon lakója eltávozásról nem ért vissza a meghatározott időben, telefonos megkeresésre önként jelentkezett.  

  

Gyermekjóléti Szolgálat felé bűncselekmény áldozati helyzete miatt 2 kiskorúról adott jelzést Balatonalmádi Városi Rendőrkapitányság: 1 fiatalkorút és 1 gyermekkorút (testvéreket), valamint édesanyjukat az ittas édesapa rendszeres, agresszív viselkedése félelemben tartja. Mivel az édesanyja is alkoholfüggő, komolyabb lépésre lesz szükség a még gyermekkorú személy (12 éves) védelme érdekében, mert kiemelkedően magas az iskolai hiányzása.

                                                       

A helyi önkormányzat közbiztonsággal összefüggő feladatait és céljait Közbiztonsági koncepció keretében határozta meg a 231/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati határozatával. A koncepció szerint cél a közösségi biztonságkezelés meghonosítása.

   

 E célmegvalósítás általános feladatai:

1.A közösségi biztonságkezelés meghonosításának feladatai

 2.A bűnözés csökkentésének feladatai

·        A bűnokok és bűnalkalmak korlátozása

·        A sértetté válás kockázatának csökkentése

4. A célmegvalósítás különös feladatai:

·        A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése

·        A családon belüli erőszak megelőzése

Törekedni kell a családon belüli erőszak korai felismerésére és felszámolására. Olyan rendszert kell kialakítani, amely képes a problémák észlelésére, azonosítására, értékelésére, és a megfelelő, lehetőleg korai beavatkozásra, valamint az utógondozásra. Ebben a folyamatban az érintetteken túl az iskolai és óvodapedagógusok, valamint a védőnők, szociális munkások és a családorvosok lehetnek kulcsszereplők, akik részére szervezett kereteken belül felvilágosító és továbbképző programokat, konferenciákat kell szervezni.

 

Balatonalmádi Közbiztonságért Közalapítvány tevékenysége során a Balatonalmádi Rendőrkapitányság működési és technikai felszerelésének beszerzését, a Balatonalmádi Város Önkormányzat, és a Rendőrkapitányság területén lévő önkormányzatok támogatásával a kihelyezett rendőri egységek működési feltételeinek támogatását, valamint a pályázatok figyelését végzi, a pályázati lehetőségek kihasználására önrészt biztosít.

 

2010. évben került sor a Balatonalmádi Város Önkormányzat közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciójának felülvizsgálatára. A 2008. évben elfogadott bűnmegelőzési koncepcióban elfogadott intézkedési terv alapján 2009. évben:

- a város honlapján a koncepció felülvizsgálatának közzététele megtörtént.

- Balatonalmádi Német Kisebbségi Önkormányzat a sértetté válás megelőzéséről a nyári törzsasztaluk keretében ismereteiket bővítették.

- A közvilágítás ellenőrzése céljából két átfogó ellenőrzésre került sor, illetve a közterület felügyelők a napi munkájuk során észleltekre folyamatosan hibabejelentéseket eszközöltek.

- A kistérségi KEF 2009. május 18 napján alakult, melyet a Balatonalmádi Városával együtt a már meglévő városi KEF folytatásaként szeretett volna a társulás működtetni, ezzel is segítve a kistérségnek adatott meg a várossal szemben az előírt lélekszám vonatkozásában.                               

 

Balatonalmádi városban működő civil szervezetek a városi rendezvényeken részt vesznek, általuk szervezett szabadidős programjaik szervezésében tekintettel vannak az egészség megőrzésére, a szabadidő hasznos eltöltésére, hagyományok ápolására. A civil szervezetek két havonta fórum keretén belül összeülnek.

 

Balatonalmádi, 2010. április 14.

  

 

 

    

 

Az előterjesztést a Gyvt. 96. § 6. bekezdésében a települési önkormányzatok számára előírt átfogó értékelés elkészítéséhez kapcsolódó 149/1997. Korm. Rendelet 10. számú mellékletének intézményünkre vonatkozó tartalmi követelményeinek figyelembe vételével készítettük.

 

 

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30) NM rendelet

A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/(XII.18.) kormányrendelet,

A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. számú (XII.17) kormányrendelet,

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv működési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései,

A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló többször módosított 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet,

A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és szociális szakvizsgáról szóló többször módosított 9/2000. (VIII. 4.) SzCSM rendelet.

A fenti törvények és rendeletek célja a gyermekek védelmének biztosítása, a gyermekek jogainak érvényre juttatása, a településen élő gyermekek és családjaik szociális biztonságának megszervezése érdekében az alapellátás szervezetének, a szolgáltatás formáinak és azokhoz való hozzájutás érvényesítésének meghatározása.

 

2006. december 20-án kelt társulási megállapodás értelmében Balatonalmádi Város Önkormányzata, Alsóörs Község Önkormányzata, Szentkirályszabadja Község Önkormányzata Képviselő Testületei – a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása keretein belül – Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulást hoztak létre, amelynek keretein belül a gyermekjóléti szolgáltatást Balatonalmádi városban továbbra is a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ biztosítja.

A kistérségben a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás szakmai vezetését a társulási együttműködési megállapodás értelmében a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ látja el, a szakmai feladatok koordinálását szakmai csoportvezető megbízásával biztosítja.

 

A gyermekjóléti csoport a szolgálaton belül továbbra is önálló szakmai egységként tevékenykedik. A gyermekjóléti munkát 3 fő látta el: 1 fő szociális munkás családgondozó szakmai csoportvezetőként, 1 fő óvónő családgondozóként, és 1 fő tanulásban akadályozott szakos gyógypedagógus tanár 2009. augusztus 15-ig. A jelzett időponttóla tanulásban akadályozott szakos gyógypedagógus tanár áthelyezésre került a Györgyi Dénes Általános Iskolába, ezt követően a gyermekjóléti tevékenységet 2 fő látja el.

A csoport munkáját külső szakemberek és segítők támogatják: 1 fő pszichológus (15 óra/hó igény szerint), és 1 fő jogász (6 óra/hó igény szerint).

 

A családgondozók szakmai továbbképzése, tapasztalatcseréje az országosan meghirdetett kredit-pontos szakmai napokon és továbbképzéseken való részvételével valósult meg. A munkatársak szakmai tanácskozásokon, a veszprémi módszertani intézmény által szervezett kiégés elleni tréningen vettek részt.

 

 

A családgondozók a szolgáltatást önkéntesen igénybe vevőket a személyes gondoskodás tartalmáról, feltételeiről a rájuk vonatkozó nyilvántartásokról a Gyvt. 33.§ (2) bek. alapján tájékoztatják.

Az ügyfelek adataik nyilvántartásához írásban hozzájárulnak, a rájuk vonatkozó nyilvántartások vezetésének módjáról tájékoztatást kapnak. A Gyvt. 33. §-nak megfelelően ügyfeleinket tájékoztatjuk arról, hogy bármikor betekinthetnek a családgondozás során keletkező dokumentációba, valamint arról, hogy jogorvoslati kérelemmel az intézményvezetőhöz, valamint a gyermekjogi képviselőhöz fordulhatnak.

 

(15/1998. NM rendelet alapján)

 

 

 

2009-ben 73 esetben 40 gyermeket érintően tájékoztatták a családgondozók a hozzájuk segítségért fordulókat a gyermeki jogokról, valamint a gyermekek testi-, lelki egészségének biztosításával kapcsolatban álló szolgáltatásokról, támogatásokról és azok hozzájutási lehetőségeiről.

 

Pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás keretében intézményünk által biztosított térítésmenetes pszichológiai tanácsadását 26 család vette igénybe. Az ellátási gyakoriság ügyfelenként átlagosan 6-7 alkalom volt.

Balatonalmádiban illetve Veszprémben működő társintézményekkel 12 gyermekesetében vettük fel a kapcsolatot, tanulási képesség zavar gyanúja, gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség, és teljesítmény zavar miatt. (Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Veszprém Gyermek Pszichiátriai Gondozó, Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Táncsics Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, SÉF Vendéglátó ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola, Cholnoky Jenő Általános Iskola és Gimnázium, Reguly Antal Szakképző Iskola Zirc, Öveges József Szakképző Iskola és Gimnázium, Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium Balatonfüred)

A decemberi ünnepi időszakban krízisügyeletet tartottunk, melynek célja az ünnepi időszakban is elérhető szociális szolgáltatás biztosítása a rászorulók számára.

 

Szolgálatunk havi 6 órában ingyenes jogi tanácsadást biztosít, melynek kihasználtsága folyamatosan telített. Támogatást nyújtottunk hivatalos ügyek intézésében, kérelmek előterjesztésében, támogatások kezdeményezésében, végrehajtás halasztásában. Továbbra is jellemző a válóperek kezdeményezése miatt való segítségkérés, a gyermek elhelyezések problémája, és a kapcsolattartási nehézségek miatt jogi segítséget igénylők száma. Tapasztalatunk az, hogy a fenti ügyek megszaporodása miatt szükséges a mediációs illetve családterápiás szolgáltatások újbóli elérhetőségének biztosítása. A mediációt (felek közti egyezségre irányuló szolgáltatást) az intézményben kinevezett és erre kiképzett kollégákkal belső szervezés útján tudjuk biztosítani. A családterápiás szolgáltatást kizárólag többletforrások (pályázati lehetőségek) bevonása mellett lehetséges újból felvenni a szolgáltatási kínálatunkba.

A 2009-ben bevezetett adósságkezelési tanácsadáson egy kisgyermekes család vett részt.

 

2009-ben a jelzőrendszer tagjaitól szociális válsághelyzetben lévő várandós anyáról Intézményünk felé jelzés nem érkezett.

 

 

A 15/1998. NM rendelet 12. §-nak megfelelően a gyermekek számára olyan szabadidős programokat szerveztünk, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros enyhítését célozták, illetve, a rossz szociális helyzetben lévő szülők számára aránytalan nehézséget okozott volna.

2009-ben is immár hagyományosan az ünnepkörökhöz kapcsolódóan játszóházakat szerveztünk, amelyeket nagy várakozás előzött meg a lakosság részéről. Pozitív tapasztalatunk, hogy egyre több gyermek érkezik családtagjaival együtt ezekre a rendezvényekre, ezáltal a családi kohézió erősítésére is lehetőség nyílik. Ezen programokat átlagosan 40-50 fő látogatja alkalmanként.

 

2009-ben nem volt lehetőségünk bentlakásos nyári tábor szervezésére és lebonyolítására az évek óta tapasztalható anyagi lehetőségek, pályázati források beszűkülése következtében. A bentlakásos táborok hiányát a lakossági visszajelzésekből is érzékeltük. Bízunk benne, hogy pályázati forrásokból és egyéb támogatásokból, valamint a kistérséggel való összefogás eredményeként ebben az évben újból elvihetjük táborozni azokat a gyermekeket, akik anyagi okokból nem mehetnek a nyári szünetben nyaralni.

Annak érdekében azonban, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családokban nevelkedő gyermekek számára is elérhető, nívós nyári programot kínálhassunk napközis tábor szerveztünk öt nap időtartamban egész napos elfoglaltsággal összesen 25 gyermek számára. A résztvevő gyermekek az iskolai ifjúságvédelmi felelősök ajánlásai alapján, valamint a gyermekjóléti szolgálat látókörében lévő családok gyermekei közül kerültek meghívásra. A tábor önköltsége 3000,- Ft/ gyermek volt, amelynek kifizetése több családnak okozott problémát, azok részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylésével igyekeztünk ezt megoldani!

A tábor során a közelebbi és távolabbi környezetünkben található természeti szépségeket kerestük fel, ellátogattunk Balatonfüredre a Lóczi-barlangba, gyalogtúra során felkerestük Tihanyt majd hajóval utaztunk haza, jártunk Veszprémben az állatkertben, felkerestük a Cuha-völgye tanösvényt Vinyén, és bográcsos ebédet készítettünk közösen Balatonfüreden a Koloska völgyben.

 

Hetedik éve folyamatosan működik intézményünk koordinálásában a gyermekek kezdeményezésére megalakult természetjáró csoport, a Vadvirág Túra Klub. Hétvégi napokon, valamint az iskolai tanítási szünetek idején gyermekjóléti munkatárs vezetésével hozzásegítettük a hátrányos helyzetű gyermekeket és családtagjaikat a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltéséhez. Sajnos tapasztalatunk az, hogy a megemelkedett tömegközlekedési utazási költségek miatt egyre kevesebb hátrányos helyzetű család gyermeke tudott részt venni a programokon, ezért igyekeztünk kedvező áron elérhető programokat kínálni az érdeklődőknek. 2009-ben t jártunk Várpalotán ahol felkerestük a Bátorkő várát, és Bakonyjákón ahol kis vonattal barangoltunk a geológiai és természeti szépségeket és érdekességeket bemutató állomáshelyek között. Állomáshelyet biztosítottunk a BXTSE által szervezett Vödörvölgyi Mikulás Túrának. Hiánypótló program a városban abban a tekintetben is, hogy az egész család számára nyújt elérhető és hasznos időtöltést, amely során a résztvevők a saját tapasztalatokat szerezhetnek a környezetünkben élő növény és állatvilágról.

 

„Szeretet Karácsony” ünnepünkön ez évben szakítottunk a korábbi évek hagyományaival, amikor „kivittük” az ünnepséget nagyobb intézményekbe, és ez évben bensőséges, családias ünnepet szerveztünk a Szociális Központ székhelyén. 12 család 25 gyermekét és szüleit láttuk vendégül közös gyertyagyújtásra intézményünkbe, ahol a gyermekeknek szóló karácsonyi mesét követően közös kalácsszegésre, szerény vendéglátással vártuk a gyermekeket és szüleiket! Rendkívüli öröm volt számunkra, hogy a családok számára élelmiszercsomagokat tudtunk átnyújtani az ünnepet megelőzően, amely a rendkívüli nehéz helyzetben élő családok számára páratlan ajándékul szolgált!

 

Az elmúlt évben is folyamatosan keresték meg intézményünket a szociális területekre szakembereket képző felsőoktatási intézmények. Több hallgató töltötte nálunk kisgyakorlatát, ketten készítették el intézményünkben diplomamunkájukat, valamint 1 főiskolai hallgató kérte fel intézményünket szakmai nagy gyakorlata teljesítésének helyszínéül.

 

 

 

Észlelő és jelzőrendszert működtettünk, melynek keretében kezdeményeztük, szerveztük és összehangoltuk az érintett személyek és szervezetek részvételét, annak érdekében, hogy a gyermekeket általában veszélyeztető okokat feltárjuk, és egyes gyermekek veszélyeztetettségét időben felismerjük. A rendszeres jelző team megbeszélések az oktatási-nevelési intézmények ifjúságvédelmi felelősei, a védőnők, a Nevelési Tanácsadó munkatársai, a Rendőrség munkatársa és az önkormányzat képviselőjének részvételével zajlottak.

A jelző rendszer tagjai közül a védőnőkkel és az iskolai és óvodai ifjúságvédelmi felelősökkel, valamint a rendőrség megelőzési kiemelt főelőadójával a kialakult erősebb szakmai viszony lehetővé tette az elmúlt évben is a hatékony jó együttműködést. Jelző teameken kívül is rendszeresek voltak a konzultációk, a tapasztalt veszélyeztető körülmények jelzését felvállalták, a családok problémáinak megoldása érdekében közösen eredményes komplex családgondozást végeztünk. Bevezettük továbbá azt, hogy a jelzőrendszer ülésein egy-egy városi szinten is hangsúlyos probléma mentén tematikus egyeztetéseket is tartottunk az adott szakterületen dolgozó külső szakemberek/ intézmények bevonásával. Így többek között a távoltartással, az ágazati jogszabályok változásával, a jelzések módszertani kérdéseivel kapcsolatos kérdések mentén szerveztünk megbeszéléseket.

A 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet 5/A. §. (2) bekezdése értelmében intézményünk a nyilvántartást vezet a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól, továbbá a családgondozás és a védelembe vétel eredményeiről. Intézményünkben 2009. évben 1 szabálysértési eljárás alá vont gyermeket láttunk el alapellátásban, aki a rendőrség jelzése szerint kortársától tulajdonított el mobiltelefont, valamint egy fő áldozattá vált gyermeknek biztosítottunk pszichológiai ellátást.

2009. évben intézményünk kijelölés alapján részt vett abban az ombudsmani vizsgálatban, amely felmérte az észlelő-jelző rendszer működésének hatékonyságát, a rendszer törvényben kötelezett tagjainak kötelezettség-teljesítését. A vizsgálat eredménye rámutatott arra, hogy országos szinten az észlelő-jelző rendszerben a jelzésre kötelezett partnerintézmények (iskolák, óvodák, rendőrség, házi gyermekorvosok, védőnők, stb.) mulasztása miatt számtalan esetben olyan, a gyermeket súlyosan veszélyeztető helyzet áll elő, amely megfelelő időben történő jelzéssel elhárítható lett volna. A Gyvt. 2009. szeptember 1-től hatályos módosítása minden jelzésre kötelezett számára szankciót helyez kilátásba akkor, ha a gyermek veszélyeztetettsége esetén nem teszi meg jelzését a gyermekjóléti szolgálat felé.

 

 

Munkatársaink konzultációs rendszerben rendszeresen felkeresték az iskolák és óvodák gyermekvédelmi felelőseit, szakembereit saját intézményeikben, hogy az egyes gyermekek családgondozása folyamán a családokról információkat nyerjenek, illetve tapasztalatokról tájékoztassák egymást.

 

 

Az érintett szakemberekkel való együttműködés, valamint a tevékenységeink összehangolása érdekében az elmúlt évben 4 gyermeket érintően 4 esetkonferenciát tartottunk. Ennek szükségességét két esetben a szülői feladatok elégtelen biztosítása, egy esetben a gyermek pszichiátriai ellátásának szükségessége merült fel a gyermeket magántanulóként oktató általános iskola pedagógusai részéről, egy esetben pedig a gyermek tankötelezettségének teljesítésének elmulasztása tette indokolttá.

 

2010 márciusában törvényi kötelezettségünknek megfelelően megszerveztük a 2009. évre vonatkozó gyermekvédelmi tanácskozást.

Az előző év tapasztalatai, jelző üléseken történő, az együttműködő intézmények, szakemberek által adott rendszeres visszajelzések alapján elmondható az a tapasztalat, hogy Balatonalmádiban is egyre több gyermek esetében merül fel az a probléma, hogy a gyermekek szülei, elsősorban a problémás gyermekek szülei nehezen elérhetőek. A személyes kapcsolatfelvételben és a felmerülő problémák közös megoldásában együttműködésük problémás, ezért választottuk a tanácskozás témájául a – Szülők bevonása a nevelésbe „közös érdek a gyerek”, módszerek, lehetőségek –et. Meghívott előadónk Jegesné Rémesi Irén a Kék Madár pedagógiai program vezetője, oktatási szakértő volt.

 

A családgondozás keretében a szolgálat családgondozói személyes segítő kapcsolatot alakítanak ki. Ennek keretében támogatják a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége helyes irányú fejlődésében.

Segítik a szülőket a gyermek gondozásának, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében.

Kezdeményezik és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokat összehangolják a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott gondoskodást.

A családgondozóknak a családgondozást tervezett módon, határidők megállapításával kell teljesíteniük. Feladatuk a gondozás eredményességének értékelése, és a megállapítások helyzetértékelésben való rögzítése.

2009-ben a szolgáltatást igénybe vevők száma 21 család 27 gyermeke volt. 17 gyermek esetében végeztünk családgondozást az önkéntesen igénybe vehető gyermekjóléti alapellátás keretén belül. A több féléven át tartó (sokproblémás) esetek száma 2009-ben 7 volt.

 

2009-ben 10 gyermeket gondoztunk védelembe vételi eljárás keretein belül.

3család 6 gyermekének védelembe vételi eljárását kezdeményeztük, valamint két család 3 gyermekét védelembe vétel fenntartása mellett gondoztuk, 1 gyermek védelembe vétele megszűnt. Ezen családoknál a veszélyeztető tényezők a gyermek iskolai beilleszkedési nehézsége, szülői felügyeletének hiánya, igazolatlan iskolai hiányzások felhalmozása, tankötelezettség teljesítésének elmaradása volt.

A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatások közül Balatonalmádiban nem javasoltuk egy esetben sem a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását.

 

2009-ben 2 család 2 gyermekének azonnali hatályú kiemelésére tettünk javaslatot a gyermekek szülői felügyeletének hiánya, valamint egy gyermek esetében súlyos érzelmi elhanyagolás miatt. Javaslattételt követően egy 15 éves gyermek kiemelésére került sor életvezetési problémák, rendezetlen családi kapcsolatok miatt. Ebben az esetben az édesanya és a gyermek közösen kezdeményezték az átmeneti nevelésbe vételt.

 

Az elmúlt évben 1 ideiglenes hatályú elhelyezésben részesülő gyermek családjába történő visszagondozását végeztük. Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködött a területi gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársaival. Elsősorban a szülőket támogatta a gyermek családjában történő nevelése érdekében.

 

2009-ben 1 átmeneti nevelésben részesülő gyermek családjába történő visszagondozását végeztük. Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködött a területi gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársaival, a gyermek gyámjával és a veszprémi gyámhivatal munkatársaival. Elsősorban a szülőt támogatta a gyermekével történő folyamatos kapcsolattartásra.

 

 

2009. évben gyermek helyettes szülőhöz történő kihelyezésére nem került sor.

A helyettes szülői tanácsadó a helyettes szülővel, motivációjának fenntartása érdekében rendszeres kapcsolatot tartott. A helyettes szülői szolgáltatás hatékonyabbá tételére vonatkozóan, a helyettes szülők kötelező szakmai koordinációjával összefüggésben célszerű lenne megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az ellátási területünkön működő (Balatonfűzfő, Szentkirályszabadja) helyettes szülőket hálózatba szervezzük.

 

 

Örökbe fogadással kapcsolatos környezettanulmány készítésére 2009-ben Intézményünk nem kapott felkérést.

 

 

 

 

·         Prevenciós célzatú szabadidős tevékenység, játszóházak, Vadvirág túraklub, Nyári Tábor

·         Pszichológiai tanácsadás                                                                                      

·         Jogi tanácsadás

.        Fejlesztőpedagógiai ellátás   (július 15-ig)                                                                          

.        Korrepetálás, „karógörbítő klub”- pótvizsga felkészítés, korrepetálás, tanulás-módszertani tanácsadás, felkészítés

 

A szolgáltatást hiánypótló jelleggel 2006. decemberétől megújított formában kínáltuk a lakosságnak abból a célból, hogy a Nevelési Tanácsadóban férőhely hiányában el nem látott és/vagy szakértői véleményre váró gyermekek is kellő óraszámban részesüljenek gyógypedagógiai ellátásban. A szolgáltatás nagy előnye volt, hogy olyan gyermekek is kaptak ellátást, akik nem a helyi oktatást nevelést végző intézmények óvodásai/ iskolásai voltak. Ezen kívül fontos szempont volt az is, hogy a hónapokig (nem ritkán fél évig) elhúzódó szakértő vizsgálatok eredményét megelőzően is tudtuk biztosítani a fejlesztéseket, így a gyermekek és fejlődésük szempontjából értékes időt hatékonyan használtuk fel.

 

A családgondozói státuszon dolgozó fejlesztő feladatköre az alábbi volt:

·        segíteni a pedagógiai diagnózisok értelmezését; tájékoztatni a tanuló tanárait a szakvéleményben foglaltakról,

·        a pedagógusok jelzései alapján a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat a megfelelő szakszolgálathoz irányítani oly módon, hogy ehhez intézményünk segítséget nyújt a dokumentációk kitöltésében,

·        a fogyatékosság típusának megállapításában is támogatást nyújtottunk,

·        a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.) javaslatot tettünk;

·        segítettünk:

▪         a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában,

▪         pedagógiai specifikus módszerek, módszer kombinációk alkalmazására,

▪         az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

·        terápiás fejlesztő tevékenységet biztosítottunk a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben a tanuló meglévő képességeire, az ép       funkciókra támaszkodva.

·        prevenciós feladatot láttunk el, óvónői vélemények és a Nevelési Tanácsadó mérési eredményei alapján

·        az óvónőktől kapott információk ill. a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján már a kezdeteknél odafigyeltünk azokra a gyermekekre, akik szociális hátterük, családi vagy más körülményük miatt potenciálisan veszélyeztetettek a szociális illetve mentális retardációtól. Ők a beilleszkedés során több törődést kaptak.

·        megszerveztük és elvégeztük az első osztályosok tanulásképesség vizsgálata          különböző módszerekkel, annak érdekében, hogy a tanulási zavar    veszélyeztetettségre      minél előbb fény derüljön, és a megfelelő szakszolgálatokhoz       tudjuk irányítani.

·        A fejlesztő-pedagógiai szolgáltatás keretében minden évben

▪         (általában október 15-ig) az első osztályban felmértük azon tanulók körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell támogatni.

▪         A vizsgálat lebonyolításához a fejlesztőpedagógus a DIFER elnevezésű programcsomagot használta.

▪         vezette a SNI igényű tanulók dokumentációit, figyelte a szakvélemények érvényességének határidejét, kezdeményezte a gyermekjóléti szolgáltatásokat kontrollvizsgálatokat a kontroll vizsgálatokat

 

A státusz kialakítását követően a kistérségi iskolák és óvodák is több ízben jelezték igényüket ilyen szolgáltatás működtetésére. Kapacitási problémák miatt ennek nem tudtunk eleget tenni.

 

2009. évben a gyógypedagógus által végzett különböző tanulási és pedagógiai vizsgálatok után a 33 jelzett gyermekből 27 gyermeknek /1. osztálytól-7. osztályig / volt szüksége további fejlesztésre.

A gyermekek fejlesztése egyénre szabott tervek alapján történt.

A nyári szünetben szülői illetve pedagógusi kérésre is folytatódtak a fejlesztő órák.

A fejlesztő pedagógusunk részt vett a nyári és egyéb szabadidős rendezvényeinken, amely a gyermekek érzelmi bevonódását, motivációját is pozitív irányban erősítették.

A 2008/9-es tanév szeptemberében gyógypedagógusunk a korábbi évek munkarendje szerint a tanulásképesség vizsgálatokat elvégezte az előzetesen kiszűrt gyermekek körében. A Györgyi Dénes Általános Iskolában és a Vörösberényi Általános Iskolában az osztályszintű tanulásképesség vizsgálat mind a két első osztályban, összesen 53 tanulónál történt meg. A kiszűrt tanulóknál a gyógypedagógus DIFER vizsgálatokat is végzett.

A kiszűrt tanulók Nevelési Tanácsadóba való vizsgálatra küldése megtörtént.

Az időközben történt törvényi módosítások miatt a 2008/2009-es tanévben komoly változások történtek a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása körül.

A Nevelési Tanácsadó ellátási körébe került minden olyan tanuló, akiknél tanulási, beilleszkedési magatartási nehézséget állapítottak meg, így intézményünk feladata a Nevelési Tanácsadóval történt egyeztetést követően a Sajátos Nevelési Igényű (un. SNI-s) gyermekek ellátása lett.

 

Az alábbi táblázat tartalmazza a szolgáltatásra vonatkozó adatokat:

 

 

 

2008/2009. tanév első és második félévében Balatonalmádi két általános iskolájában 13 sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek tanult, 2 a Györgyi Dénes Általános Iskolában és 11 a Vörösberényi Általános Iskolában.

A Közoktatási törvény 52. § 3. bekezdése értelmében számítottuk ki a pedagógia célú habilitációs és rehabilitáció órák számát. A két oktatási intézményben intézményük által biztosított pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óráik száma heti 22 volt.

Gyógypedagógusunk dokumentációit a Nevelési Tanácsadó is ellenőrizte.

Az ellátott gyermekek között autista gyermek is volt. Így felvettük a kapcsolatot a Budapesti Autista Központtal, ahol munkatársunk konzultációs látogatáson is részt vett. 

Azokban az esetekben, ahol a fejlesztés során a gyógypedagógiai ellátáson túl családgondozás, illetve pszichológiai és vagy pszichiátriai ellátást tartottunk szükségesnek az esetkezelésben team-rendszerű ellátást biztosítottunk.

Még ebben a tanévben került sor két tanuló speciális intézményben való áthelyezésére.

A tanulók 2009/10-es tanévet már új iskolájukban kezdték meg.

A fejlesztő pedagógiai szolgáltatás 2009. július 15-től évtől az iskolákban folyik tovább. Büszkék vagyunk arra, hogy a Gyvt-ben foglalt szolgáltatási kötelezettségünknek eleget téve olyan, városi szinten hiánypótló ellátást tudtunk bevezetni, melyet később az aljegyző asszony közreműködésével az iskolák, mint a neveléshez elengedhetetlenül szükséges pedagógiai tevékenységet elismerték és befogadták. Az iskolákba áthelyezett ellátás a normatív támogatások lehívásával összefüggésben értelemszerűen szigorúbb keretek közé szorul, így azok a gyermekek, akik még nem rendelkeznek szakértői véleménnyel, illetve nem Balatonalmádiban járnak iskolába, lassabban, illetve nem kerülnek ellátásba.

 

A 2 fő családgondozót intézményünk Ady E. utcai székhelyén egy önálló irodában helyeztük el. Rendelkezésünkre áll a segítő beszélgetések idejére egy a családsegítő csoporttal, a pszichológussal közös használatú interjúszoba. A gyermekjóléti szolgálatban mindkét munkatárs önálló számítógéppel, valamint nyomtatási, másolási, internet elérhetőségi lehetőséggel rendelkezik.

2009. évben az Intézményfenntartó Társulás Balatonalmádi gesztortelepülésén keresztül benyújtásra került a balatonalmádi, balatonfűzfői, felsőőrsi és szentkirályszabadjai szolgáltató helyek megújítását lehetővé tevő pályázati program a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Programjának 5.2.2./A alpontján belül. Pályázatunk eredménnyel szerepelt, így a szerződés kötést követően lehetőség nyílik a korábbi helyszínek, épületek kiváltásával, megújításával a szolgáltatói funkció erősítésére.

 

 

A gyermekjóléti szolgálat a lakossági szükségletekhez igazodva a klasszikus családgondozói munkáról folyamatosan a szolgáltatások biztosítására helyezi a hangsúlyt. Megszerveztük az évközi tanítási szünetekben működő „karógörbítő klubot”, a hét minden munkanapján teljes kapacitással működő fejlesztőpedagógiai ellátást. Bár már nem hozzánk tartozó feladat, de szükségesnek tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának bővítését, különös tekintettel az óvodás korosztályra, mely a társintézmények és a közvetlen lakossági igények kielégítését szolgálja. Fejlesztési céljaink között szerepel a megszaporodó házastársi valamint, elhúzódó válási krízisek enyhítésére szolgáló, korábban már működtetett mediációs szolgáltatásunk újbóli elindítása annak érdekében, hogy az érintett családokban nevelkedő gyermekek pszichés ártalmait csökkentsük. Számos esetben érzékeljük a családterápia szükségességét is, amelyet kizárólag külső forrásból tudnánk biztosítani, így megtettük az előkészületet arra, hogy a TÁMOP program keretében ezen szolgáltatások pályázati támogatását elnyerhessük.

A gyermekek beilleszkedési nehézségeinek és magatartási problémáinak hátterében a család és a szülői szerepek diszfunkciója húzódik, ezek kiküszöbölése érdekében szülőknek szervezendő klubszerűen működő előadás sorozatot tartunk szükségesnek. Ennek érdekében a Baba-Mama Klub rendezvényein intézményünk munkatársai számos témában tartottak előadásokat és konzultációt. Ezt az együttműködést a jövőben is fenn szeretnénk tartani, akár közös szervezésű rendezvények formájában.

Fontosnak tartjuk az adósságkezelés mellett a szülők alapvető háztartás-szervezésben elsajátított ismereteinek gyakorlati bővítését is.

Szükséges a folyamatos programlehetőség biztosítására a gyermekek nyári szünetben történő hasznos szabadidő eltöltése, a bandákba verődés elkerülése és a csellengés megelőzése érdekében. Ezért heti 1 alkalommal kézműves foglalkozást kívánunk szervezni, ahol a résztvevők megismerkedhetnének a népi kismesterségekkel és elsajátíthatnák azok technikáját.

Ezen a ponton kívánom megemlíteni a szervezetben dolgozó szakemberek pszichés terheltségének, kiégésének megakadályozását szolgáló szupervíziós szolgáltatás szükségességét, melyet forráshiány miatt 2003. évben tudtunk utoljára igénybe venni. Erre a fent említett pályázati források szintén kínálnak megoldást, mellyel élni szeretnénk.

 

Tisztelt Képviselő-testület!

 

Kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy intézményünk szakmai beszámolóját szíveskedjék megvitatni és elfogadni!

 

Balatonalmádi, 2010. április 12.

 

Tisztelettel:

 

 

Sajtos Ildikó

Intézményvezető

 

 

c./ Balatonalmádi Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Gyámhivatalának hatósági intézkedései.

 

Az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény alapvetően azt a célt kívánja elérni, hogy minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő ellátórendszer alakuljon ki, ahol a családot támogató és a családot helyettesítő struktúra egymásra épül, de érthető okokból megkülönböztetett figyelmet fordít azok felé, akik valamilyen okból családot helyettesítő védelemre szorulnak. A parlament 2009. év tavaszán fogadta el a 2009. évi LXXIX. törvényt, amely többek között módosította a Gyermekvédelmi törvényt is, azonban a törvény célja, alapelvei, szerkezete a módosítás után is változatlanok maradtak, de nem is volt cél és nem is volt szükség lényeges tartalmi változtatásokra.

 

A Gyermekvédelmi törvényt módosító 2009. évi LXXIX törvény súlyponti kérdései, amelyek a gyámhivatal feladatait is érintik különösen: a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb működésének elősegítése; a pénzbeli ellátásoknál a gyermekek szociális biztonságának növelése; a helyettes szülők, nevelőszülők által nevelhető gyermekek számának csökkenése; a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetése; a közigazgatási eljárási és a gyámügyi eljárási szabályok összhangjának a megteremtése.

 

Magyarországon több alrendszerből tevődik össze a gyermekjólét - gyermekvédelem ellátórendszere, amely kettős funkcióval rendelkezik. Egyrészről a pénzbeli és természetbeni ellátásokon, valamint a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül a gyermekek családban történő nevelkedését segíti elő, továbbá megelőzi, illetve megszünteti a kialakult veszélyeztetettséget, a családban keletkezett problémákat. Másrészről a gyermekvédelmi szakellátáson keresztül a valamilyen okból családban nem nevelhető gyermekek számára nyújt családpótló ellátást nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban.

A gyermekvédelmi rendszeresen belül a városi gyámhivatal hatáskörébe tartozik különösen:

Balatonalmádi Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2009. áprilisában számolt be tevékenységéről a T. Képviselőtestületnek. Az elmúlt egy év során ismét személyi változás történt a részmunkaidőben foglalkozatott ügyintéző személyében.

 

A hivatal személyi állományában egy hivatalvezető, aki ügyintézői feladatokat is ellát, és részmunkaidőben, napi 4 órában foglalkoztatott 1 fő ügyintéző látja el a hatósági feladatokat, valamint 1 fő hivatásos gondnok látja el a gondnoki feladatokat azon gondnokoltak vonatkozásában, akik esetében nincs hozzátartozó, aki gondnokként kirendelhető lenne.

 

A gyámhivatali feladatok ellátását a jogszabály városonként körzetesítette. Balatonalmádi város mellett 4 települési önkormányzat – Szentkirályszabadja, Alsóőrs, Felsőőrs, Lovas – gyámhivatali feladatait látja el a gyámhivatal első fokon.

 

A gyámhivatal felügyeleti, szakmai irányítását, továbbá a fellebbezések kapcsán másodfokon történő ügyek elbírálását a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Veszprémi Kirendeltsége látja el.

 

 

·      Alapszámmal iktatott ügyiratok száma:                                         146

·        Alszámmal iktatott ügyiratok száma:                                             760

·        Az összes alszámmal és alapszámmal iktatott ügyiratok száma:   960

·        Határozatok száma:                                                                         131

·        Végzések száma:                                                                               45

·        Fellebbezéssel megtámadott határozatok száma:                               -

·        Saját hatáskörben módosított határozatok száma.                              –

·        Másodfokon helybenhagyott határozatok száma:                               -

·        Másodfokon megváltoztatott határozatok száma:                               -

Az ideiglenes hatályú elhelyezés a családok életébe való azonnali és súlyos beavatkozást jelent, amely együtt jár a gyermek/ek családból történő kiemelésével.

Az ideiglenes hatályú elhelyezést a feltételek fennállása esetén, mint a szakellátáshoz kapcsolódó intézkedést azonnali jellege miatt a jegyző, az ügyészség, a rendőrség, a határőrség, a bíróság valamint a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága is elrendelheti, azonban ezen intézkedéséről értesíteni kell az illetékes gyámhivatalt.

Elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi értelmi, erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti.

Az elmúlt évben ideiglenes hatályú elhelyezést a gyámhivatal nem rendelt el. Más szerv által elrendelt elhelyezés felülvizsgálata során  a gyámhivatal az elmúlt évben 1 esetben döntött. Az ügyintézési határidő a felülvizsgálatra: 22 munkanap, amennyiben megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést a gyámhivatal; 27 munkanap, ha a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételéről dönt; és 45 munkanap, ha a gyámhivatal pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt.

 

A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi amennyiben a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel megszüntetni nem lehet, és a gyermek megfelelő gondozása családján belül nem biztosítható.

Az átmeneti nevelésbe vétel átmeneti jellegű hatósági intézkedés, és addig biztosítja a gyermek otthont nyújtó teljes körű ellátását, ameddig a család nem válik alkalmassá gyermek/ek visszafogadására. A gyermek családjába történő visszahelyezése érdekében célirányos, folyamatos szakmai tevékenységet kell folytatni, az elhelyezési terv alapján, és elhelyezését évente felül kell vizsgálni. Mindennek az a célja, hogy a gyermek mihamarább visszakerüljön a családjába, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a feltételek fennállása esetén elő kell segíteni az örökbefogadást.

A tapasztalatok alapján az átmeneti nevelésbe vett gyermekek családgondozása nem hatékony, az esetek csekély százalékában történik a vérszerinti családba történő visszakerülés.

Az elmúlt évben a gyámhivatal nem rendelt el átmeneti nevelésbe vételt.  Sajnos a gyermek családba történő visszahelyezésére nagyon ritkán kerül sor. Az elmúlt évben egyetlen gyermek esetében sem sikerült a családba való visszahelyezés.

 

 

Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek speciális joga az utógondozáshoz való jog. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. Az utógondozás időtartama legalább egy év.

 

Meghatározott feltételek esetén a gyermek továbbra is teljes körű ellátásban részesülhet, ennek érdekében továbbra is a nevelőszülő háztartásában, vagy a gyermekotthon, illetve utógondozó otthonában maradhat. Utógondozói ellátásban a fiatal felnőtt 24. éves koráig részesülhet.

Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel nagykorúsággal történő megszűnése esetén a fiatal felnőtt saját jogon kérheti a fenti ellátási formákat.

 

 

Az otthonteremtési támogatás célja, hogy normatív pénzbeli ellátásként olyan fiatal felnőttet támogassa, aki legalább 3 évet eltöltött az intézményes ellátásban és nem rendelkezik megfelelő vagyonnal. Az otthonteremtési támogatást a fiatal felnőtt 24 éves koráig, illetve ha tanulmányokat folytat 25. életévének betöltéséig veheti igénybe. A támogatás összegét a központi költségvetés terhére folyósítja az önkormányzat.

A támogatás összege az állami nevelésben eltöltött időtől függ, maximális mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének legfeljebb 60-szorosa, ez most jelenleg 1.710.000,-Ft.

A törvényi szabályozás szerint a nevelésben eltöltött idő legalább három és, illetve ha a gyermek nevelőszülőnél, gyermekotthonban volt ideiglenes hatályú elhelyezettként, akkor az elhelyezés időtartamába ez az idő is beszámítható.

A támogatás ráfordítási köre: lakás, családi ház vásárlása, építése, lakhatóvá tétele, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére, valamint az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg, vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra is. Az összeg odaítélésénél a keresményből származó jövedelmet, illetve az évek során kapott árvaellátást nem kell beszámítani.

 

2009. október 01. napjától a törvény lehetőséget biztosít az otthonteremtési támogatásnál – két esetben - a részletekben való kifizetésre. A bérlakás bérleti díjának kifizetésére havi utalásokra lehet fizetni. Ugyancsak részletekben lehet fizetni a lakás-előtakarékossági programban való részvétel esetén is. Mindez természetesen maga után vonja azt is, hogy a fiatal felnőttek nem egy év alatt számolnak el az otthonteremtési támogatás célzott felhasználásával.

 

 

 

A gyámhivatal jogosult megelőlegezni a gyermektartásdíjat, amennyiben az arra kötelezett nem teljesít. A jogintézmény feltétele, a gyermektartásdíjat megállapító jogerős és végrehajtható bírósági határozat, a kötelezett jövedelmére, egyéb vagyonára a végrehajtás eredménytelenségét igazoló foglalási jegyzőkönyv, valamint az a körülmény, hogy gyermeket gondozó személy a kiskorú részére nem képes a szükséges tartást biztosítani. A gyermektartásdíj összegének állam által történő megelőlegezése legfeljebb három évig tarthat és egyetlen esetben újabb három évre továbbfolyósítható. A jogintézmény jellegéből fakad, hogy a megelőlegezett összeget annak kamataival együtt a kötelezett köteles megtéríteni az államnak.

A feltételek fennállása esetén ugyanazon gyermekre tekintettel, agy alkalommal legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető. A 2009 október 01. napjától hatályba lépő jogszabály módosítás már nem zárja ki az ismételt megelőlegezés- és a továbbfolyósítás lehetőségét abban az esetben sem, ha kötelezett vagyonára, illetve jövedelmére az adók módjára történő behajtás 3 éven át nem járt eredménnyel, így ezzel a változtatással az ellátottak köre bővülhet, mert a tartásdíj továbbfolyósítható abban az esetben is, ha a kötelezett nem rendelkezik semmiféle jövedelemmel, és nincs ingó és ingatlan vagyona amelyre a végrehajtás eredményre vezetett.

 

A már megállapított gyermektartásdíj addig folyósítható, amíg a fiatal középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 20 életévének betöltéséig. Tehát a gyámhivatal a főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató fiatalok részére nem jogosult a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésére.

 

A házasságkötések számának csökkenő tendenciája maga után vonja, hogy egyre több gyermek születik házasságon kívül. Ezen gyermekek születési anyakönyvi kivonatába apa nem kerül bejegyzésre. A gyámhatóság feladata, hogy ezen gyermekek családi jogállása rendeződjön. Ennek érdekében a gyámhivatal teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vehet fel, illetve képzelt személy bejegyzése iránt is intézkedhet. A gyámhivatal jogosult megállapítani a gyermek családi és utónevét, illetve családi jogállás rendezése iránt bírósági per megindításához hozzájárulását adhatja. (apaság és anyaság megállapítása, valamint apaság vélelmének megdöntése iránti perek).

 

 

Alakulhat úgy egy szülő életében, hogy egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt átmenetileg nem képes gondozni, nevelni gyermekét. Annak elkerülése végett, hogy a gyermek kiemelésre kerüljön a családból alkotta meg a jogalkotó a családba fogadás intézményét. Lényegét tekintve csak a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelme esetén van mód annak engedélyezésre, a gyámhivatalnak minden esetben kötelessége vizsgálni, hogy a családba fogadás a gyermek érdekében áll-e.

Gyermekvédelmi törvény 2009. október 01. napján hatályba lépett módosítása tartalmazza azt a rendelkezést, mely szerint a családbafogadást az átmeneti nevelt gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló szülő – az átmeneti nevelt gyermek gyámjának egyidejű meghallgatásával – is kezdeményezheti.

Ebben az esetben a családbafogadással egyidejűleg meg kell szüntetni a gyermek átmeneti nevelésbe vételét.

 

A gyámhivatal feladata az örökbefogadni szándékozó szülők alkalmasságának megállapítása, és az örökbefogadási eljárás lebonyolítása.

Nyílt örökbefogadás esetén a vérszerinti szülők úgy adják meg az örökbefogadáshoz a hozzájárulásukat, hogy ismerik az örökbefogadni szándékozó szülőket, és azok javára a gyámhivatal előtt teszik meg lemondó nyilatkozatukat.

Titkos örökbefogadás estén sem a vérszerinti szülők, sem az örökbefogadó szülők nem ismerik egymást, a vérszerinti szülő általa ismeretlen személy javára mond le gyermekéről.

A tartós nevelésbe vett gyermekek esetében – amennyiben a bíróság a vérszerinti szülők szülői felügyeleti jogát megvonta-, a gyámhivatal a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánítja, és ez esetben a szülő hozzájárulása nem szükséges az örökbefogadás engedélyezéséhez.

Az átmeneti nevelt gyermekek esetében a gyámhivatal örökbefogadhatónak nyilvánítja a kiskorút, – ha a szülő gyermekével egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, és életvitelén körülményein nem változtat, vagy ha fél éven át a gyermekével semmiféle formában nem tart kapcsolatot, illetve ha a szülő lakó-és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezet eredményre.

 

A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személyek vagyoni érdekvédelme kiemelkedő jelentőségű, ugyanis ezen személyek vagy életkoruknál (18 év alatt) vagy belátási képességük hiánya miatt nem képesek vagyoni jogosultságaikat megvédeni. Ezért ezen személyek érdeke azt kívánja meg elsősorban, hogy személyes érdekük mellett vagyoni jogosultságukat is védje az illetékes gyámhivatal. Ennek megfelelően a jogalkotó széles feladat és hatáskört telepített a gyámhivatalokhoz, amely segítséget nyújt ahhoz, hogy a gyermekek/gondnokoltak vagyonának alakulását a gyámhivatal nyomon követhesse, megakadályozva az esetleges visszaéléseket. (Pl.: dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, felhasználásáról, befektetéséről; rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik; közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyonértékű jogával kapcsolatos ügyekben,stb.)

 

A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a különélő szülő, valamint más hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartsa, tovább az arra jogosult különélő szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse. A kapcsolattartás szabályozása megoszlik a bíróság és a gyámhivatal között, ám a kapcsolattartás végrehajtása minden esetben a gyámhivatal kompetenciájába tartozik. A kapcsolattartás szabályozása során a gyámhivatal minden esetben figyelembe veszi a gyermek életkorát, a másik szülőhöz való viszonyát, stb.

 

 

A gondnokrendelésről a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk) 19/A §-20/D § rendelkeznek. Fontos megemlíteni, hogy ahhoz, hogy valaki cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá kerüljön minden esetben bírósági ítélet szükséges. A gondnokolt törvényes képviseletét a gondnok látja el. Gondnokká a gondnokság alá helyezett által még cselekvőképes állapotában közokiratban kijelölt vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett személyt, ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban együttélő házastársát kell kirendelni. Ha ilyen nincs, vagy a házastárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik. Ha a gondnok nem rendelhető ki, a gondnokolt számára hivatásos gondnokot kell kirendelni. 5 személynél hivatásos gondnok látja el a gondnokságot, míg 20 személynél egyéb személy (hozzátartozó, stb.). A hivatásos gondnokok száma: 1.

 

Kiskorú gyermek szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll. A gyámhivatal gyám kirendeléséről gondoskodik abban az esetben, ha a gyermek családjában történő nevelése nem biztosított, továbbá ha a kiskorú szülei szülői felügyeleti joga megszüntetésre került, illetve a kiskorú törvényes képviselő nélkül maradt. A gyám, a gyámhivatal rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll.

 

A gyámhivatal a  hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. Törvény rendelkezése szerint 2009 október 01 napjától ellátja a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szerv feladatait.  Az új jogszabály igyekszik még azt megelőzően kezelni a családon belüli erőszak jelenségét, mielőtt bűncselekmény következne be.

A jogszabály pontosan meghatározza azon intézményeket, melyek a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot látnak el. Ilyenek különösen az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (pl. a védőnői szolgálat, a háziorvos) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (pl. a családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat), a közoktatási intézmények, a gyámhatóság, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és a pártfogó felügyelői szolgálat. Ezen intézmények kötelesek jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek (a városi gyámhivatalnak), ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik.

 A városi gyámhivatal - feladatkörében eljárva - a hozzátartozók közötti erőszak, vagy annak veszélye miatt tett jelzést követően a bántalmazottat és a bántalmazót személyesen meghallgatja. A gyámhivatal tájékoztatást ad a bántalmazottnak a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható intézkedésekről, az őt megillető jogosultságokról, a család és a gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrendszerről és szolgáltatásokról, valamint, hogy helye van-e büntető- vagy szabálysértési eljárás megindításának. Gondoskodik arról, hogy a bántalmazott – ha kéri - jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget is kapjon, továbbá tájékoztatást ad a bántalmazónak a hozzátartozók közötti erőszak folytatásának következményeiről és az igénybe vehető terápiás kezelésekről. A gyámhivatal a személyes meghallgatáson elhangzottakat jegyzőkönyvbe foglalja és haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget.

 

 

Kérem a Tisztelt Képviselő Testületet, hogy Balatonalmádi Városi Gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokról szóló beszámolót megvitatni és a határozati javaslatba foglaltakat elfogadni szíveskedjenek.

 

Balatonalmádi, 2010. április 13. 

 

                                                                                       Tisztelettel: 

 

 

---

 

Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzati gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelést elfogadja.

 

Felkéri a jegyzőt, hogy a helyi önkormányzati gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelés 1 példányát küldje meg a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Veszprémi Kirendeltségéhez. 

  

Felelős:                Keszey János polgármester

                             Ujlakiné dr. Pék Éva jegyző

Hivatali felelős: Göndöcsné Sashegyi Csilla igazgatási osztályvezető

 

Határidő:            2010. május 15. átfogó értékelés továbbítása