7. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület
2010. május 27-i ülésére

  

Az önkormányzati hatáskörökről szóló 1991. évi XX. törvény szabályai szerint a Képviselő-testület a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást, tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről.

A zárszámadási beszámolóhoz szorosan kapcsolódva az alábbiakban számolunk be a 2009. évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról.

 

Balatonalmádi Város Önkormányzatának a helyi adókat szabályozó 26/2008 (XII.19.) számú rendeletének 2009. évre vonatkozó változásai a költségvetési koncepcióban előirányzott bevételi tervhez igazodott; egy helyi adó, az  idegenforgalmi adó  mértékét emelte meg.

2009. évben összesen 507.671.023 Ft adóbevétel /helyi adók, gépjárműadó, késedelmi pótlék,  bírság/ folyt be, 9 millió forinttal kevesebb, mint az előző évben; 1,7 millióval több a költségvetésben betervezetthez képest.

A  költségvetésben előirányzott adóbevételi terv  a helyi adók tekintetében 100%-ban, a gépjárműadó esetében  101 %-ban  teljesült. A helyi adóbevételeken belül legnagyobb az építményadó aránya 48%, az iparűzési adó aránya 33%, az idegenforgalmi adóé 11%, a telekadóé 8 % .

Az építményadó-és telekadó vonatkozásában a helyi adórendelet 2009. évre változást nem tartalmazott. Kivetéses adók, így a várható bevétel esetükben könnyebben tervezhető, mint az „önadózós” adónemeknél. Mivel azonban a helyi rendelet lehetőséget ad a kommunális beruházások  jóváírására, melyek összege adózónként és évente eltérő lehet, illetve az építményadó esetében az állandóra bejelentkezett lakosok száma ingatlanonként változhat,  e két tényező nagyságától, változásától függően változhat az éves kivetés, a várható bevétel összege.

2009. évben  kommunális beruházás miatt összesen közel 25 millió Ft-ot írtunk jóvá az építmény-és telekadóból, 6  millió forinttal kevesebbet,  mint az előző évben, azaz ezen a jogcímen ennyi adókedvezményt kaptak az ingatlantulajdonosok 2009. évben

 

2009. évben az építményadó  mértéke 900 Ft/m2 volt, melyből az állandó lakossal rendelkező lakóépületek 600 Ft/m2, az állandó lakossal nem rendelkező lakó-és üdülőépületek 200 Ft/m2 adókedvezményt kaptak;  a lakóházban állandóra bejelentett lakosok után továbbra is  személyenként 30 m2 után adómentesség járt.

A vállalkozók üzleti célt szolgáló épülete és egyéb építmények után 600 Ft építményadót kellett fizetni négyzetméterenként. Az adóköteles terület 2009. évben 440.833 m2 volt.

 

Ellenőrzés, adófeltárás eredményeként az elmúlt évben  összesen 2.563 e Ft építményadót vetettünk ki.

2009. évben 207 millió Ft építményadó folyt be, 4,5 millió forinttal több,  mint előzőévben; a költségvetési tervelőirányzat 103 %-ban teljesült.

Kommunális beruházásként előző évhez képest 3 millió forinttal kevesebb,  19,9 millió forint került jóváírásra.

A tervezetthez képest az adóbevételi többlet az adófeltárásokból, adóellenőrzésekből,  adóbehajtásokból befolyt összegből  származik, illetve kommunális beruházásokra is kevesebb összeg került jóváírásra.

 

2009. évben 19 adózó nyújtott be méltányossági kérelmet ( tavaly 25 volt a kérelmezők száma) fizetési könnyítésre. Az állandó lakhely szerinti adóhatóságtól bekért környezettanulmány alapján elbírált kérelmekből 17 adózó kapott  adómérséklést 448 e Ft összegben; 2 kérelmező  esetében 33 e Ft összegben adó-, 2 adózó esetében  pedig 41 e Ft késedelmi pótlék elengedésére került sor. 2009. évben az építményadóban egyetlenegy határozatunkat sem fellebbeztek meg. 

 

2009. évben telekadó mértéke nem változott: az I.-es övezetben 200 Ft/m2, a II.-es övezetben 100 Ft/m2, III.-as övezetben 50 Ft/m2 volt. A kedvezményezettek köre sem változott. A helyi adórendelet értelmében kettő évig mentes az adó alól az a telek, amelyre lakóház építésére engedélyt adtak ki; 50 %-os kedvezmény illette meg – meghatározott feltételek megléte esetén – a mezőgazdasági művelés alatt álló telket.

Azok a telkek, amelyek azért nem építhetők be, mert műszakilag nem megoldható a csatornára való rákötés, egyedi kérelem alapján 75% adókedvezményt kaphattak.

Az adóköteles terület  nagysága 517.049 m2 volt.

 

Az  ellenőrzés, adófeltárás eredményeként az elmúlt évben  összesen 5.975 e Ft telekadót vetettünk ki.

 

2009. évben 34 millió Ft telekadó folyt be,  1,2 millió forinttal több, mint előző évben, a 2009. évi költségvetési tervelőirányzat 122 %-ban teljesült.

Kommunális beruházásra előző évihez képest kevesebb, 4,9 millió Ft került jóváírásra.

 

2009. évben a  telekadóba  összesen 12 db fizetési könnyítésre vonatkozó méltányossági kérelem érkezett. A kérelmekből  8  adózó kapott adómérséklést 267 e Ft összegben, 3 fő az adórendelet alapján adható 50% adókedvezményben részesült 79 e Ft összegben. Két adózó a fizetendő telekadójára késedelmi pótlék mentes részletfizetési kedvezményt kapott. Ez utóbbiból egy kérelmező megfellebbezte a méltányossági eljárásban hozott határozatunkat A Közigazgatási Hivatal az ügyben tartalmi okokra hivatkozva új eljárásra kötelezett minket, de az érdemi döntést az eljárás nem módosította.

 

Az iparűzési adó mértéke 2009. nem változott: 1,95 % maradt. Az iparűzési adóban a bevétel tervezése nehezebb, mint a kivetéses adóknál, hiszen itt a vállalkozók önbevallás útján - a gazdálkodási eredményeik alapján – teljesítik adófizetési kötelezettségüket. Év közben szűnnek meg vállalkozások, alakulnak újak, nyújtanak be önrevíziót akár 5 évre visszamenőleg, rendelkeznek a túlfizetésekről. Előre nem látható, hogy mely vállalkozások fognak a jövőben fizetési nehézséggel küzdeni, esetleg felszámolás alá kerülni, megszűnni, mely cégek fognak székhelyet, telephelyet változtatni, vagy éppen tevékenységük, árbevételük fog szűkülni.

A 2009. évi költségvetésben az eredetileg előirányzott 144 millió Ft iparűzési adóbevétel az adóerő-képesség változása miatt 150,9 millió Ft-ra került módosításra.

2009. évben 142 millió Ft iparűzési adó folyt be, közel 8,3 millió Ft-tal kevesebb, mint előző évben;  a   költségvetési tervelőirányzat 94 %-ban teljesült.

2009. évben annak ellenére, hogy az iparűzési adót fizető  vállalkozások száma nem csökkent (3%-al, 36 vállalkozással nőtt)  az adóbevétel 7 %-al csökkent az előző évhez képest.  A bevétel 10 %-át azonnali beszedési megbízás benyújtásával tudtuk beszedni.

Az ideiglenes iparűzési adóból - építőipari tevékenység - 2009. évben 155 e Ft folyt be.

 

2009. év végén a túlfizetés állomány az iparűzési adóban 14,5 millió Ft volt, melyből 5 millió forintot feltöltésre fizettek be a vállalkozók, azaz elvileg közel 10 millió Ft-ot a 2009. évi befizetésükből 2010. évben visszakérhetnek a vállalkozók. (amit meg is tesznek majd, mivel 2010. szeptemberétől az APEH számlájára kell befizetni az iparűzési adót)

Fizetési nehézség miatt méltányossági kérelmet 7 társas  vállalkozó  adózó nyújtott be; melyből 6 adózó  fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt kapott, egy vállalkozás esetében került sor 16 e Ft késedelmi pótlék törlésére.

2009. évben az  iparűzési adóban több, mint ezer határozatot ( fizetési meghagyást) hoztunk, melyből  egyet  sem fellebbeztek meg.

 

Az idegenforgalmi adó mértéke 2009. évben 350 Ft-ról 380 Ft-ra emelkedett vendégéjszakánként. A törvényi szabályozás értelmében az adó mértéke   maximum 389,9 Ft/éj lehetett.

A befizetett 49 millió Ft idegenforgalmi adó 389 adózótól folyt be  130.255 vendégéjszaka után.

 

                Éves költségvetési előirányzat:                            54.000.000 Ft 

2009. évben a 49 millió Ft idegenforgalmi adó folyt be; több, mint 4 millió forinttal kevesebb, mint a tervezett. A költségvetési tervelőirányzat az idegenforgalmi adó vonatkozásában 91 %-ban teljesült.

A bevétel összege az előző évhez képest  az adóemelés ellenére  1,6 millió Ft-tal kevesebb lett,  a vendégéjszakák száma mintegy 15 ezerrel csökkent. A csökkenés mértéke a magán- és közületi szálláshelyeken szinte azonos volt.

2009. évben 975 regisztrált magánszállásadót és 78 egyéb ( szálloda, panzió, vállalati üdülő, stb.) szálláshelyet tartottunk nyilván.

 

A gépjárműadó nem helyi adó, alkalmazását teljes mértékben a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXI. törvény határozza meg.

2009. évre a gépjárműadóról szóló törvény rendelkezései jelentősebb változást nem tartalmaztak: 2009. évben a   személygépjárművek és motorkerékpárok teljesítmény és a kor szerinti adóztak a törvényben meghatározott  adómérték sávok szerint. A tehergépjárművek gépjárműadójának alapja továbbra is az önsúly maradt.

Az adatokat az adóztatáshoz minden esetben a BM Központi Hivatalának járműnyilvántartásából kapjuk, amely egy év eleji, a teljes, Balatonalmádiban bejegyzett gépjárműparkot tartalmazó nyitóállományt, illetve havonta tárgyhót követő 20.-ig megkapott változás állományt jelent.

 A beszedett gépjárműadó teljes összege az önkormányzat bevételét képezi.

 

 

2009. évben 68 millió Ft gépjárműadó folyt be, 2,9 millió forinttal kevesebb,  mint előző évben; a költségvetési tervelőirányzat a gépjárműadó vonatkozásában 101 %-ban teljesült.

2009. évben a BM nyilvántartás alapján 173 gépjárművel, 4305 db-ra csökkent Balatonalmádiban az adóztatható gépjármű állomány az előző évhez képest. A gépjárműadó bevétel összegét – ha az adó mértéke nem is változik – adott évben nem csak a gépjárművek száma befolyásolja, hanem a gépjárművek összetétele is, kora is.

A gépjárműadóba fizetési könnyítésre 3 adózó nyújtott be kérelmet; összesen 121 eFt gépjárműadó és az ehhez kapcsolódó késedelmi pótlék elengedésére került sor.

2009. évben a gépjárműadóban kibocsájtott határozataink közül egy sem fellebbeztek meg. be.

 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. évi törvény értelmében a helyi adók, a gépjárműadó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

 

Mulasztási bírságot bevallási késedelem, vagy annak elmulasztása esetén szabunk ki. Összegét több tényező befolyásolja.

A bírság  nagy része a bevallási kötelezettség elmulasztása miatt került kiszabásra.    

                    Éves költségvetési előirányzat:                        5.000.000 Ft

A 2009. évben befolyt bírság és pótlék összeségében  az előző évihez hasonló nagyságú volt; ( késedelmi pótlékból többet, bírságból kevesebbet szedtünk be) összesen 5,8 millió Ft késedelmi pótlékot, és 0,3 millió bírságot  Ft-ot fizettek be az adózók.

A költségvetési tervelőirányzat a   124 %-ban teljesült.

Sem a késedelmi pótlék, sem a majd kiszabandó bírságok összegét előre tervezni nem lehet, sokban függ az adózási moráltól és a behajtási munka eredményességétől.

A nagyobb összegű pótléktartozások többnyire jelzálogjoggal biztosítottak ugyan, de a megfizetés ideje kétséges.

 

Talajterhelési díjat a  csatornára rá nem kötött ingatlanok tulajdonosainak kell fizetni; a díj mértékét, a bevallás, a befizetés módját Balatonalmádi Város Önkormányzatának 17/2004.(X.15.) számú rendelete határozza meg.A fizetésre kötelezettek névsorát, illetve a fogyasztott víz mennyiségét a víz-és csatorna üzemeltetését végző szolgáltató év elején megküldi, amely alapján kerülnek kiküldésre a bevallások.

 

2009. évben a talajterhelési díj mértéke Balatonalmádiban 360 Ft volt köbméterenként, melynek a 90%-át kellett a 2008. évi vízfogyasztás alapján  megfizetni.

A bevétel az önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

 

2009. évben a 223 csatornára rá nem kötött ingatlanon felhasznált víz után 4,6 millió Ft talajterhelési díjat fizettek  be, 2,6 millió forinttal többet, mint előző évben; a költségvetési tervelőirányzat 240%-ban teljesült.

 

Ennek az „adónemnek ” a feldolgozása alacsony hozadéka ellenére rengeteg munkával, egyeztetéssel jár; volt, aki rákötött ugyan a csatornára, de az a szolgáltató nyilvántartásában nem jelent meg, ezért az elfogyasztott víz után csatornadíjat sem fizettek; sok díjfizetésre kötelezett többszöri felszólításra sem küldi vissza a bevallását, s nehéz a bevallási kötelezettség elmulasztása miatt bírságolni, mert maga a díj összege is általában alacsony, néha az ezer forintot sem éri el. 

 

 

2008. októberében elkezdtük a balatonalmádi ingatlanok teljes körű felmérését, ellenőrzését,

melynek első nagy ütemének célja a a Veszprémi u. - Thököly u. - Balatonfűzfői u.    által

határolt területen a nem adózó, valamint a ténylegesnél kisebb alapterület után adózó építmények illetve üres telkek  felderítése volt.

2009. év végéig  8 alkalommal végeztünk helyszíni bejárást, amelynek során a Veszprémi u. Erkel F. u. – Hársas u. által határolt terület ellenőrzését fejeztük be.

 

A munkafolyamat a következő volt:

A helyszíni bejárások előtt az építési osztálytól kapott térkép kivágatokból terepen is kezelhető méretű munkatérképet készítettünk, melyet összevetettünk az adóügyi nyilvántartással. A térképen feltüntettük az adózott ingatlanok hasznos alapterületét is. A nem adózó ingatlanokról tulajdoni lapot kértünk le. Ezt követte a helyszíni bejárás, amelynek során felmértük az építmények bevallott nagyságát, valamint -- a külterületi részeken -- van –e adókötelezettség alá eső építmény a földrészleten. Ezt követte az észlelt adatok feldolgozása.

 

 A bejárások során 838 ingatlant ellenőriztünk, amelyből 202 esetben észleltünk eltérést az adóügyi nyilvántartás adataihoz képest, melyből 14 esetben telekadó, 188 esetben pedig építményadó bevallásokat küldtünk ki. A kiküldött bevallásokból ez idáig 178 érkezett vissza, amelyek alapján az ingatlanokat adóztatásra nyilvántartásba vettük. A beadott bevallások alapján 2.014.000,- Ft építményadó, valamint 417.200,- Ft telekadó került kivetésre. A kiküldött bevallásokból eddig 23 db nem érkezett vissza, amelyből 15 esetben küldtünk ki ismételt felszólítást, a maradék 8 problémás eset ( bírósági per eltulajdonlás miatt, elhalálozás, lakcímváltozás, külföldi tulajdonos) az adóalanyok felkutatása továbbra is folyamatban van.

Az ellenőrzött belterületi ingatlanoknál 272 esetben vetettük össze az okmányiroda által nyilvántartott állandóra bejelentkezett lakosok számát a kivetésekben adókedvezményként igénybe vett lakosok számával. 31 esetben észleltünk eltérést, majd korrigáltunk a kivetésekben, amelyek alapján az építményadóban 2009-től 299.900,- Ft többletbevétel keletkezett. 

Az ingatlanok beazonosítása sokszor nagyon időigényes és nehézkes volt.

A külterületi ingatlanok beazonosítása - házszám, kerítés hiányában - sok esetben csak a
térkép- tulajdoni lap- adókivetés alapján volt lehetséges. Sok esetben egy helyrajzi számon
lévő területen több építmény is volt. A műszaki nyilvántartásban az építményekről műszaki
anyag sok esetben nem volt fellelhető. Több tulajdonos esetén így csak a tulajdonossal
történt egyeztetéssel volt beazonosítható egy-egy ingatlan.

 A Bartók Béla úton az utcában használt régi házszámok, a térképi állományban lévő
új házszámok összeegyeztetése az adónyilvántartás adatokkal volt időigényes. Az
adónyilvántartásban a régebbi épületeknél legtöbb esetben még a régi házszámok
szerepelnek többnyire helyrajzi szám nélkül, az újabb építményeknél pedig már az új 
házszám szerepel, így egy – egy ingatlan beazonosítása csak a tulajdoni lapok segítségével
volt lehetséges.

A felfedezett adatváltozásokat folyamatosan javítottuk az adónyilvántartásban .

 

Az eddig elvégzett szisztematikus munka alapján megállapítható, hogy inkább a külterületi részen fordul elő sok olyan ingatlan, amelyek után nem adóznak. Többsége olyan kettős funkciót betöltő gazdasági épület, amelyekből csak a pihenés célját szolgáló helyiségek adóztathatók, így nagy bevételt nem hoznak. Előfordulnak azonban olyan   gazdasági épület, pince megnevezésű építmények is, amelyeket ténylegesen nyaralóként használnak, s amelyek után eddig nem adóztak. Több olyan gazdasági épület is előfordult, amelyet korábban átépítettek, bővítettek, s még az eredeti épület hasznos alapterülete után adóztak.

 

 A belterületi ingatlanok esetében általában jellemző az, hogy adóznak az építmények után. Gyakoribb inkább az, hogy az épületet bővítették, és még az eredeti alapterület után adóztak, vagy az épület után adóztak, a garázs után pedig nem. Elvétve fordult elő csak, az is inkább a nyaraló épületeknél, hogy egyáltalán nem adóztak az építmény után. Viszonylag nagy számban fordult elő belterületen lakóépületben állandóra bejelentett lakosok után jogtalanul igénybevett kedvezmény. A telekadó vonatkozásában inkább az a jellemző, hogy korábban mezőgazdasági művelés alatt álló nagyobb területek felosztásával keletkezett beépíthetővé vált beépítetlen földrészletek után nem adóztak. 

 

Az ellenőrzés eddigi tapasztalatai továbbra is azt mutatják, hogy a város valamennyi ingatlanának ilyen átfogó ellenőrzése nagyon időigényes munka, a teljes felmérés vélhetőleg több évet vesz igénybe. Azonban a szisztematikus munka évenként több millió forint bevételt hozhat, amely 2009.évben összesen 2.731.100,- Ft volt ( építmény és telekadó ), s ez az összeg már 2010. évre is kivetésre került.

             

 Összesítő táblázat az Újhegyi területen elvégzett ellenőrzés eredményeiről

 

 

 

A végrehajtási eljárások eredményeként összesen 2009. évben 36 millió Ft adóbevétel folyt be, a végrehajtási eljárás alá vont tartozásoknak az egyharmada,  36% -a realizálódott.

 

Az adóbehajtási munka egész évben folyamatosan történik.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. évi törvény értelmében , ha az adótartozás összege meghaladja az 500 e Ft-ot, az ingatlanra végrehajtási jogot, ezen összeghatár alatt jelzálogjogot lehet bejegyeztetni.

2009. évben 10 ingatlanra jegyeztettünk be  jelzálogjogot 1.496  e Ft adótartozás miatt, melyből év közben 3 esetben került sor a jelzálogjog törlésére, mivel a tartozások összege befizetésre kerültek 575  e Ft összegben.

A megelőző évek jelzálog bejegyzései hatására 2009. évben 5 adózó rendezte tartozását összesen 1.142 e Ft összegben.

Sajnos vannak olyan adózók, akik csak akkor fizetnek, ha rájegyezzük az ingatlanra a jelzálogjogot. Akkor kifizetik a tartozásukat, de már a törlést követő évtől megint nem fizetnek, és kezdjük elölről. Sokszor a jelzálogjog bejegyzés ellenére az ingatlantulajdonosok nem rendezik a tartozásukat, s így az esetleg évekig is rajta áll az ingatlanon - mivel az adózás rendjéről szóló törvény végrehajtásra vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik egyszerre ugyanazon tartozás behajtása érdekében több végrehajtási cselekmény foganatosítását-, a jelzálogjog bejegyzés mellett jövedelemből való letiltással is próbálkozunk. Jelenleg adótartozás miatt az önkormányzatnak 47 ingatlanon jelzálogjoga, 4 ingatlanon végrehajtási joga van bejegyezve.

 

2009. évben 551 db azonnali beszedési megbízást nyújtottunk be 148 vállalkozás bankszámlája ellen 80,9 millió Ft összegben. Sok esetben többször kellett benyújtani az inkasszót ugyanazon vállalkozásnál, illetve a cég több bankszámlájánál is próbálkoztunk. Az inkasszókat elektronikus úton, banki terminálon keresztül közvetlenül az adós bankjához nyújtjuk be, így  előfordul, hogy egy így indított megbízással akár már másnap a számlánkon lehet a pénz, s nem fordulhat elő, hogy esetleg valamely pénzintézetnél az adós pont még az inkasszó beérkezése előtt leüríti a számláját.

Az azonnali beszedési megbízás útján befolyt összeg 2009. december 31.-ig 26.589 e Ft volt..

8 vállalkozás esetében nyújtottunk be határidőn belül hitelezői igényt megindult felszámolási vagy végelszámolási eljárásban. összesen 1.897  e Ft összegben. A 8 vállalkozás terhére benyújtott hitelezői igényünkből 6  esetben a felszámoló a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§.5. pontjában foglaltaknak megfelelően nyilatkozott arról, hogy a követelésünk kiegyenlítése nem biztosított, a követelés a felszámolási eljárásban meg nem térülő kintlévőség, így az a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3.§.(4) bekezdés 10. pontja alapján behajthatatlan követelés. 2 vállalkozás tekintetében   a felszámoló még nem válaszolt.

 

Tartozás miatt 214 (!)  esetben kezdeményeztünk rendszeres jövedelemből való letiltást a munkáltatónál illetve a Nyugdíjfolyosító Igazgatóságnál az Egészségbiztosítási Pénztártól előzetesen bekért adatok alapján összesen 14.980 e Ft összegben..

A kezdeményezett letiltásból 61 esetben eredménytelen volt a megkeresés pl.a hátralékos már nem dolgozott az adott munkahelyen, vagy időközben a munkahely szűnt meg, vagy már nem volt szabad letiltható jövedelme vagy a munkáltató nem reagált a letiltásra.

A 153 „befogadott” letiltásból 2009. december 31.-ig befolyt 4.349  e Ft  saját adótartozás és 873 e Ft idegen helyről kimutatott, adók módjára behajtandó tartozás (szabálysértési bírság, megelőlegezett családi pótlék, munkaügyi bírság stb.).

A letiltások a jövedelemből nagyobb összegű tartozás esetén több éven keresztül is folyhatnak be; előző évben kimutatott, 2009. évben befolyt összeg 1.144 e Ft.

2009. évben a letiltásokból összesen 6.367 e Ft folyt be.. 

 

4 adózó tartozását mutattuk ki az állandó lakhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz behajtásra 83 e Ft összegben, melyből 2009. december 31.-ig befolyt  összesen 48 e  Ft.

A gépjárműadó behajtása érdekében, ha a tartozás összege az évi tételt meghaladja, akkor van lehetőségünk a gépjármű forgalomból való kivonatására. 2009. évben 36 gépjármű esetében kezdeményeztük aKözlekedésigazgatási Hatóságnál a forgalomból való kivonást összesen 1.269 e Ft gépjárműadó és pótléktartozás miatt, melynek eredményeként  – az autó forgalomba való visszahelyezése érdekében – az 1.269 e Ft-ot   befizetésre került.

 

Egyéni vállalkozók esetében az iparűzési adóbevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt 2  esetben kértük a vállalkozói igazolvány visszavonását.

 

A fenti végrehajtási eljárásokon túlmenően a hátralékok behajtása érdekében az  éves egyenleg-közlő értesítésen túl (augusztus) 2009. évben kétalkalommal, májusban  és novemberben több, mint háromezer  fizetési felszólítást küldtünk ki.

 

A táblázat a 2009. évben foganatosított végrehajtási cselekményeket és azok eredményét mutatja a fent leírtakat összefoglalva.

 

Az Adóügyi Osztály az adók beszedése mellett számos olyan, jogszabályban előírt kötelező   feladatot is  ellát, melyeknek nincs, vagy igen csekély a bevételi hozadéka.

 

2009. évben 284db adó-és értékbizonyítványtadtunk ki hagyatéki eljáráshoz, fedezet-igazoláshoz, illetve gyámhatósági eljárás céljára; 100 db adóigazolás kiállítására került sor.

Az adó-és értékbizonyítványok kiadása nem egyszerű feladat; szinte minden esetben a helyszínre ki kell menni, a sok esetben vidéki  tulajdonossal időpontot egyeztetni, tulajdoni lapot, műszaki dokumentációt beszerezni., s maga a bizonyítvány elkészítése is időigényes.

(Egy munkanapra egynél több bizonyítvány kiállítása jut, ami nagyon feszített, hiszen egy kolléganő csinálja más egyéb feladatok ellátása mellett).

Évről évre növekednek az adók és adók módjára behajtandó köztartozások behajtása miatti megkeresések ( munkaügyi bírságok, megelőlegezett gyermektartásdíj, szemétdíj hátralék, egyéb bírságok). E törvényben meghatározott feladat rendkívül munkaigényes - többszöri idézések, ügyfélfogadás, befizetések utalása az illetékes számlára, válaszlevél a behajtást kérőnek stb. - és kis haszonnal jár az adott önkormányzatnak. A legtöbb megkeresés a rendőrhatóságtól jön a szabálysértési és közigazgatási bírságok meg nem fizetése miatt.

2009. évben 372 esetben kaptunk adók módjára behajtandó köztartozásra megkeresést, melyből helyben maradó bevételként 1.208 e  Ft-ot utaltunk a saját költségvetésünk felé, más szerv részére 1.911 e Ft-ot utaltunk el.

 

2009. évben a helyi adók közül egy  helyi adónemben történt adóemelés: az idegenforgalmi adó mértéke 350 Ft/éjről 380 Ft/éjre  emelkedett. A kedvezmények köre nem változott.

Összesen  513 millió forint bevételt ( helyi adók, gépjárműadó, pótlék, bírság, talajterhelésidíj, egyéb bevétel) utaltunk a saját költségvetésbe.

Adóellenőrzés során 838 ingatlant ellenőriztünk, melynek eredményeképpen 2,7 millió forint építmény-és telekadó került kivetésre.

A végrehajtási eljárások eredményeként összesen 36 millió  Ft hátralék folyt be; az összes bevétel 7 %-a valamilyen kényszerítő intézkedés hatására került befizetésre.

2009. évben 15.453 iktatott ügyiratot dolgoztunk fel, ebből  8.067 db határozat volt, melyből egyetlenegy határozatunkat fellebbezték meg.

 

Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a 2009. évi adóztatásról és adóbevételek alakulásáról szóló beszámolót megvitatni, s a határozati javaslattal együtt elfogadni szíveskedjenek.

 

Balatonalmádi, 2010. május 10.

Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2009. évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról szóló beszámolót elfogadja.

Utasítja a Polgármestert, hogy az adókból származó bevételek összegéről a lakosságot tájékoztassa.