14. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület
2010. szeptember 23-i ülésére

Balatonalmádi Város Önkormányzatának „a helyi közutak létesítéséről, korszerűsítéséről karbantartásáról és üzemeltetéséről” szóló 15/2000. (XII.31.) rendelet 8.§-ának (1) bekezdése szerint „a Képviselő-testület az útépítési együttműködést akkor támogatja, ha az érdekeltek által vállalt anyagi hozzájárulás az építésnél eléri a beruházási költségek 30,0%-át”

A Képviselő-testület 2009. év június 25-i ülésén meghozott 2009. (VI.25.) Önkormányzati határozatában foglalt rangsorolás szerinti utak 2010. évi műszaki előkészítése során, lakossági visszajelzésekből az a tapasztalat szűrhető le (Venyige-Remete, Fehérkereszt, Újhegy, Árnyas utakkal kapcsolatos felmérés tapasztalata alapján), hogy a hivatkozott 15/2000. (XII.31.) számú rendeletben foglalt lakossági 30,0%-os önrészt a jelenlegi gazdasági helyzetben az érintett lakosság többsége nem vállalja.

A határozatban felsorolt utakról eddig elkészített műszaki tervdokumentáció és a tervező által készített árazatlan költségvetési kiírás alapján készült kivitelezői költségbecslésekből látszik, hogy a lakosságot érintő önrész egy-egy úttal kapcsolatban 180.000-220.000-Ft közé esik. Ezt a befizetést az ingatlantulajdonosok nagy része nem, de legalábbis nem abban a százalékban tudná vállalni, amely az együttműködési megállapodáshoz feltétlenül szükséges. (A jelenleg hatályban lévő rendelet alapján legalább az érintett ingatlantulajdonosok 2/3-ának vállalni kell az önrész befizetését.)

 

A lakossági önrész csökkentésére háromféle megoldás elképzelhető:

 

Az önerős utak önrészének biztosítása érdekében a Fundamenta Lakáskassza Zrt.-vel az érintett ingatlantulajdonosok lakás-előtakarékossági szerződést kötnek, amely lejáratkori szerződéses összege fedezné az útépítéshez szükséges lakosság által fizetendő önerőt. Az önerőt az önkormányzat a beruházás megvalósításakor - lehetőség szerint - kedvezményes hitel felvételével biztosítaná. A lakosság a hitel kamatait és a havi LTP részletet az önkormányzat felé történő rendszeres (havi) fizetéssel biztosítaná, amit az önkormányzat a bank és a lakáskassza felé szerződés szerint törlesztene illetve utalna.

 

Módosításra kerülne a 15/2000. (XII.31.) számú rendeletben foglalt 30,0 %-os lakossági önrész, úgy hogy az arányokat eltoljuk az Önkormányzat terhére 80,0-20,0  %-os megosztásban, és az érintett ingatlantulajdonosok az eddigi gyakorlatnak megfelelően, egy összegben fizetnék be az útépítéshez szükséges önerőt.

 

Az önerős utak önrészének biztosítása érdekében az Önkormányzat kölcsönt nyújtana az érintett ingatlantulajdonosok részére kölcsönszerződés keretein belül. Az önerőt az önkormányzat a beruházás megvalósításakor kedvezményes hitel felvételével biztosítaná. A lakosság a hitel kamatait és a kölcsön tőkét az önkormányzat felé történő rendszeres (havi) fizetéssel biztosítaná, melyet az önkormányzat a bank felé szerződés szerint törlesztene.

 

1.         Az első pont szerinti esetben azért, hogy a lakás-előtakarékossági szerződésekben szereplő megtakarítási időszakot ne kelljen megvárni és az útépítés még 2010. évben megvalósuljon, az útépítési együttműködés résztvevőjeként az önkormányzat kedvezményes hitelt venne fel, amely hitel tőketörlesztése a lakossági előtakarékossági szerződések lejáratkori értékének engedményezésével történne teljes egészében. Az önkormányzat által felveendő hitel türelmi idővel rendelkezne, amely türelmi idő nem egyezik meg a lakás-előtakarékossági szerződések megtakarítási idejével. A hiteltörlesztést az LTP szerződések lejárati ideje előtt el kell kezdeni, tehát az önkormányzatnak ezen átmeneti időszakra meg kell előlegeznie a törlesztő részlétet mindaddig, míg a lakáskassza által a lejárt, önkormányzatra kedvezményezett szerződéses összeg megfizetésre nem kerül.

 

A megkötött lakás-előtakarékossági szerződések zárolásra kerülnének és az önkormányzatra engedményezésre kerülnének.  Az ingatlan tulajdonosok a rájuk eső összeget, a tőkét és hitelkamatot az önkormányzat erre a célra elkülönített számlájára fizetnék be, majd az Önkormányzat utalná tovább a Fundamenta Lakáskassza és a bank felé havonta.

 

Az Önkormányzat számára ez a konstrukció olyan jelentős adminisztrációs terhet jelentene, ami +1 fő pénzügyi ügyintéző státusz bővítést indokolna a polgármesteri hivatalban. Ilyen plussz feladatok az analitikus nyilvántartások vezetése, könyvelés, hátralékosok ügyintézése, elszámolások  vezetése a lakosság felé, a bank felé és a Fundamenta Lakáskassza felé.

Az LTP-s konstrukcióval kombinált beruházások negatív tapasztalata, hogy ha az ügyfél nem teljesíti rendszeresen a fizetési kötelezettségét, az Önkormányzatnak semmiféle biztosítéka nincs a hátralék behajtására, mivel nem áll jogviszonyban a lakás takarékpénztárral, továbbá a nem rendszeres törlesztés következménye, hogy az ügyfélnek nem kerül jóváírásra a megtakarítása utáni állami támogatás sem, tehát a hitel fedezetét biztosítandó szerződéses lejáratkori összeg ilyen esetekben már nem biztosított.

Némi garanciát jelentene, ha az önrész jelzálog bejegyzéssel feltüntetésre kerülne az ügyfél ingatlanán az együttműködési szerződés alapján, amíg tartozásukat ki nem egyenlítik teljes egészében.

Jelentős problémát jelent az ha ingatlantulajdonos váltás, nem kerül bejelentésre az LTP felé. Ilyen esetekben pedig az LTP szerződés nem ruházható át az új tulajdonosra. Jelzálogjog bejegyzés esetén a tulajdonosváltás mindaddig nem történhetne meg, míg az adósság rendezésre nem kerül.

Ez a biztosítéki forma (jelzálog bejegyzés és törlés) azonban jelentős költséget jelentene az Önkormányzat számára, mivel A 2010. január 1-e után induló ingatlan-nyilvántartási eljárásokban a díjat az eljárás megindításakor annak kell megfizetnie, illetve a díj megfizetését annak kell igazolnia, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, vagy annak, aki a bejegyzés által jogot szerez (kb. 19.200,- Ft/ingatlan), vagy a lakosság felé továbbterhelésre kerülne a bejegyzési és törlési költség, de ez által tovább növekedne a lakossági teher.

 

Az elmaradt törlesztéseket pedig csak végrehajtás útján lehet behajtani, ezen költség adók módjára nem behajtható kintlévőség.

További kiadást jelent még az Önkormányzat számára az elkülönített számla nyitásának és vezetésének, valamint a rendszeres utalások költsége.

A konstrukció előnye, hogy az érintett ingatlantulajdonosok számára - a futamidő függvényében, ami általában 5 év – havonta megközelítőleg 3000 - 4000 Ft törlesztést jelentene pl. a Venyige-Remete utcák esetében.

 

2.         A második pont szerint a lakosságot terhelő önrész olyan szintre kerülne csökkentésre amely - a visszajelzésekből megállapítva - még vállalható lenne a lakosság részéről (ennek biztos megalapozása egy újabb felmérést igényel), és az önkormányzat részére egy összegben kerülne befizetésre a lakossági önrész. A jelenleg hatályos önkormányzati rendeletben 30,0 %-os lakossági önrész esetén az útépítéshez kb.: 172.000,-Ft önrészt kellene befizetni a Venyige-Remete utcák esetében, továbbá az egyéb járulékos költségek ingatlanokra arányosított részét, ez az érték 20,0 %-os önrész esetén 115.000 Ft körül lenne + járulékos költségek (közbeszerzés költsége, műszaki ellenőr díja, stb….)

 

A lakossági önrész értéke a jelenleg műszaki előkészítés alatt álló öt útnál 1,6-7,2 millió forint között van az utak burkolattal történő ellátásához szükséges műszaki feltételek függvényében. Ha az önrész 20,0 % -ra csökkenne, ez az érték 1,0-4,8 millió forint lenne.

 

Ebben az esetben „a helyi adókról” szóló Balatonalmádi Önkormányzat 26/2008.(XII.19.) rendeletének 1.§-ának (1) bekezdésében szereplő adókedvezmény megszűnne.

 

3.         A harmadik pontban leírt változat kisebb adminisztrációs terhet jelentene az Önkormányzat számára, valamint átláthatóbb és koordinálhatóbb lenne a törlesztések figyelemmel kísérése, valamint a lakosság számára sem jelentene egyszerre jelentkező anyagi terhet.

 

Az első és harmadik változat szerinti esetben további kérdésként merül fel a hitelfelvétel ütemezése. Nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhető, hogy minden egyes útépítésnél külön hitelkérelmet nyújtsunk be, bírálják azt el a hitelintézetnél és azt a felhasználásnak megfelelő időben folyósításra kerüljön. Ezen esetekben további probléma, hogy refinanszírozott hitel több ütemben nem biztos, hogy igénybe vehető forrás, mivel ezen hitelkonstrukciók esetében (jelen esetben „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastrukturális hitelprogram) csak meghatározott keretösszegből finanszíroz az állam, a keretet a befogadott hitelkérelmek érkezési sorrendben terhelik. Az MFB Zrt. csak az egyes hitelintézetekre megállapított limitösszeg erejéig vállalja a refinanszírozási kölcsönszerződés megkötését. Több utat érintő összevont hitelfelvétellel lenne megoldható ez a kérdés (valamennyi felújítandó, megépítésre váró utat magában foglaló koncepció), de ehhez nagyon pontos adatokra, költségvetésre és forgatókönyvre lenne szükség, amely jelenleg nem áll rendelkezésünkre.

 

Balatonalmádi Város Önkormányzatának kezelésében lévő utak állapotát tekintve szükséges lenne a pénzügyi keretek megengedte határokon belül minél több utat burkolt felülettel ellátni. A jelenlegi konstrukcióban az önerős útépítés nem a tervezetteknek megfelelően halad.

A Fundamenta Lakáskassza Zrt. ajánlata - bár a lakosságra nézve kedvező lenne, - de az Önkormányzatra olyan plusz terheket ró, amelyek rendkívül megdrágítják az útépítést.

 

A lakossági önrész 20,0%-ra történő csökkentésével azonban a megnövekedett terhek ellenére is folytatható az útépítés önerős formában, ezzel csökkentve a Város burkolattal el nem látott útfelületét. Az elkészült új utakkal csökkenne a Városgondnoksági Intézmény karbantartási feladata és költségkiadása is.

 

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatva a határozati javaslatban foglaltak szerint döntsön az önerős útépítés megvalósításának módozatáról.

 

Balatonalmádi, 2010. szeptember 07.

                                                                                               Keszey János

                                                                                                polgármester

 

 

......./2010. (IX.23.) Öh.

 

Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elviekben támogatja a Balatonalmádi Önkormányzatának „a helyi közutak létesítéséről, korszerűsítéséről karbantartásáról és üzemeltetéséről” szóló 15/2000. (XII.31.) rendelet módosítását és az önkormányzati-lakossági rész megváltoztatását 80,0-20,0% arányban, a lakossági önrész egyösszegű megfizetése mellett.

 

Ezzel egyidejűleg Balatonalmádi Önkormányzatának „a helyi adókról” szóló 26/2008.(XII.19.) rendeletének 1.§-ának (1) bekezdés módosítását támogatja úgy, hogy az önerős útépítésben részt vevő ingatlantulajdonosok a beruházáshoz befizetett önrész értékét a továbbiakban nem vonhatják le az építmény, illetve a telekadóból.

 

A Képviselő-testület felkéri Balatonalmádi Város Polgármesterét, hogy a soron következő Képviselő-testületi ülésre készítse el a Balatonalmádi Város beruházásának keretén belül megépítendő helyi közutakról szóló rendelet és a helyi adókról szóló rendelet módosítását.

  

Felelős:                      Polgármester

Hivatali felelős:        Bogdán László Településfejlesztési és Üzemeltetési Osztályvezető