Balatonalmádi Város Önkormányzat

közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepció

    

 2011- 2012

    

 

1.1.A közbiztonság fogalma, tartalma

1.2.A bűnmegelőzés fogalom- és eszközrendszere

 

2.1.Földrajzi, gazdasági és társadalmi elemek

2.2.A bűnügyi helyzet értékelése

2.3.A közbiztonsági tevékenység

2.4.Közlekedésrendészeti tevékenység

2.5.Bűnmegelőző tevékenység

3.1.Meghonosítjuk  a közösségi biztonságkezelést

3.1.1.      Szemléletváltást kell elérni a közbiztonsággal kapcsolatban

3.1.2.      Be kell vezetni a közösségi biztonságkezelés módszertanát

3.2.Csökkenjen a városi bűnözés

3.3.Legyen rend a közterületeken és a közutakon

3.4.Feleljünk meg a lakosság elvárásainak

4.1.            A közösségi biztonságkezelés meghonosításának feladatai

4.1.1.      Az BKA tevékenységének fejlesztése

4.1.2.      Közbiztonsági, bűnmegelőzési célkeret

4.1.3.      Közvéleménykutatás és lakossági tájékoztatás

 4.2           A bűnözés csökkentésének feladatai

4.2.1   Feladatok a bűnokok és bűnalkalmak korlátozása érdekében

4.2.2 A Feladatok a sértetté válás kockázatának csökkentésére

 

5.1 . A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése

5.2. A családon belüli erőszak megelőzése

 

6. A Rendőrséggel való együttműködés

 BEVEZETŐ

A modernkori bűnözés elleni küzdelem néhány évtizede használt új kifejezése a bűnmegelőzés. Az ehhez kapcsolódó elméletek és gyakorlatok, ép úgy a XX. Század termékei mint az Internet vagy éppen a globalizáció. Napjainkra az emberek biztonságérzetének javítása úgy a helyi, mint az országos politika számára kiemelt kérdéssé vált. A terrorizmus és a bűnözés nemzetközi terjedésével, az egyre gyakrabban előforduló katasztrófák következményeinek leküzdésével, a köz- és környezetbiztonságot érintő események számának folyamatos növekedésével minden országnak és minden településnek szembe kell nézni. Ezen kihívások kezelése egyre bonyolultabbá válik és folyamatosan növekszik a ráfordítások mértéke is.

A rendszerváltoztatás előtt a biztonság szavatolása az állam monopóliuma volt. Ezt követően kizárólag a közbiztonság garantálása maradt az állami intézmények kompetenciájában, míg a magánbiztonság megteremtése a polgárok érdeke és felelőssége lett. Ebből következik, hogy a biztonság árúvá a biztonságvédelem szolgáltatássá vált.

 

A közbiztonság közügy, ami az életminőségének elsődleges összetevője. Ez éppúgy jelentős hatással van az egyes állampolgár közérzetére, mint az összlakosság hangulatára. Ahol kellő mértékű a közbiztonság, ott az életkörülmények is jobbak és nagyobb a tőkebefektetési kedv. A rossz közbiztonság taszítja a befektetőket, taszítja az idegenforgalmat, ezért a közbiztonsággal, mint gazdasági tényezővel kell számolnunk. A probléma össztársadalmi, így a megoldásnak is össztársadalminak kell lennie. Valamennyiünk jól felfogott érdeke, hogy városunkban jobb legyen a közbiztonság, és hogy tegyünk is annak érdekében.

A koncepciókészítés jogi alapja az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, amelynek 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzatok feladatai közé sorolja a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodást. A jogalkotó a mai napig nem határozta meg az általános megfogalmazás részletszabályait.

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. fejezete a települési önkormányzat és a rendőrség kapcsolatát határozza meg, többek között felhívja a rendőri és az önkormányzati vezetőket a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok közös ellátására, a település bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepció kimunkálására.

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája rögzíti, hogy a biztonságos és emberhez méltó élethez való jog, csakúgy mint a törvényes úton szerzett javakkal való rendelkezés alapvető alkotmányos jog. A Charta szerint „A helyi közrend és közbiztonság védelme elsősorban a helyi önkormányzatok feladata, az állam pedig garanciát vállal a közbiztonság helyi szintű finanszírozására.” Az Európa Tanács a városi bűnözés csökkentését kötelező feladatként fogalmazta meg, ezért 2002.-ben kiadott egy „Városi bűnmegelőzés – útmutató a helyi hatóságok számára” című ajánlást.

A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X.28.) OGY határozat, az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően kimondja, hogy az önkormányzatok joga, egyben kötelessége a helyi közösségek életminőségének javítása érdekében a helyi bűnmegelőzési stratégia kialakítása és realizálása.

Egy olyan széles körű programot javaslunk elfogadni, amely a közbiztonság javítása, a bűnözés elleni összefogás érdekében elemzi és prognosztizálja a folyamatokat, valamint ajánlásokat tesz a közös tennivalókra.

 

A koncepció célja: Balatonalmádi Város Önkormányzat közbiztonsági és bűnmegelőzési filozófiájának megfogalmazása, a stratégiai célok és prioritások - konkrét helyzetelemzés alapján történő – kijelölése. Törekszünk arra, hogy a koncepció megfelelő keretet nyújtson a széleskörű összefogásra, a közös feladatok eredményes ellátására.

 

1. Alapelvek

 

A stratégiakészítés elvi alapja az, hogy mit tekintünk közbiztonságnak, honnan vezetjük le tennivalóinkat. A legáltalánosabb kategória a biztonság, ami nem más, mint háborítatlan, mindenféle bántódástól mentes állapot. A közbiztonság a biztonságnak az egyik szelete, csakúgy mint a jogbiztonság, a létbiztonság, a katonai biztonság. Az egyértelmű definiálás segít abban, hogy elhatároljuk a közbiztonságot a biztonság többi szegmensétől, és kijelöljük a bűnmegelőzés helyét a közbiztonságon belül.

 

Közbiztonság alatt fogalmilag a belső rendet, a közrend, valamint az élet- és vagyonbiztonság megvalósulását értjük. A fogalom tágabb értelmezésben belső stabilitást jelent, melyhez sorolják – fentieken kívül – az állam működésének sértetlenségét, a szociálpolitikai és közegészségügyi biztonságot, a szolgáltatásokkal való ellátás biztonságát, a társadalom erkölcsi normáihoz és elvárásaihoz való alkalmazkodást, valamint a haza védelmét. Utóbbi azonban a biztonság olyan szegmense, amelyekre a jelen koncepció nem kíván kitérni, ezért a továbbiakban az első, szűkebb fogalmat alkalmazzuk.

 

A közbiztonság egy állapot, amelyben az embereknek nem kell bántódásra, veszélyekre számítaniuk, ha pedig ilyenek bekövetkeznek, segítségre lelnek az állam erre hivatott szerveinél. Ez egy ideális állapot, ami össztársadalmi méretekben nem kivitelezhető. Tökéletes biztonság nincs, legfeljebb az optimális biztonsági szint érhető el. A közbiztonságról – hasonlóan mint az egészségről – általában akkor beszélünk, amikor annak hiányát érzékeljük. A közbiztonság állapotát mint adott helyre és időpontra érvényes helyzetet szokás meghatározni.

 

A közbiztonság összetevői jellemzik az adott térség helyzetét, illetve azt, hogy milyen hiányok mutatkoznak a közbiztonság ideális állapotán. Eszerint a közbiztonság alkotóelemei – egyben követelményei – az alábbiak:

 

A közbiztonság ugyanakkor rendszer, amely alatt mindazoknak a jogszabályoknak, állami és társadalmi szervezeteknek, vállalkozásoknak, továbbá feladatoknak és funkcióknak az összességét értjük, amelyek rendeltetése a társadalom egészének, a közösségeknek és az egyeseknek a védelme a jogellenes emberi magatartásokkal szemben. A közbiztonság helyzetét számtalan – jogi, intézményi, szervezési, magatartási – tényező alakítja, amelyek egymásra épülnek, egymástól függnek, tehát rendszert alkotnak. Az összetevők egyikének vagy másikának elhanyagolása megbontja az egyensúlyt, és biztonsági hiány lép fel. A sok elemből álló biztonságteremtés része kell legyen az ország, a település, a szervezet, az egyén életének, tevékenységének. A közbiztonság ezért csak a társadalmi és környezeti folyamatokba ágyazottan, rendszerszemlélettel kezelhető.

 

A háborítatlan, sérelmektől mentes lét nem jellemző állapota a társadalomnak, az magától nem jön létre. A közbiztonságot elő kell állítani, aminek közgazdasági jellemzői is vannak. A közbiztonság ebből a nézőpontból piaci kategória, mert van értéke, ára és piaca.  

A jó közbiztonság nem valósítható meg kizárólag a bűnüldözés és igazságszolgáltatás hagyományos rendszerében. A biztonságteremtés folyamata egy sokszereplős láncolat, amelynek elemei (az előállítók) szükségképpen egymásba kapcsolódnak.  

Ténykérdés, hogy az állampolgárok, szervezetek az államtól, a rendőrségtől várják a közbiztonság garantálását, ugyanakkor az állam nem képes biztosítani a teljes körű háborítatlanságot. Az előállítók között a rendőrség a legnagyobb termelő, de nem az egyetlen. A rendőrség kitüntető szerepet visz annak függvényében, hogy az állam mit vár el tőle, és mihez biztosít feltételrendszert. 

A közbiztonság tehát olyan kollektív társadalmi termék, amely az egyének és közösségek tevékenységéből, az állami szervek intézkedéseiből, a polgárok önvédelmi képességeinek és a vállalkozói piac nyújtotta szolgáltatásoknak az együtteséből alakul ki. Sajátos szerepet játszik a sajtó és a média.

A vázolt fogalom-meghatározás a közbiztonság objektív oldalát, tárgyi tartalmáttakarja. A közbiztonság a jogsértő magatartások (bűncselekmények, szabálysértések) számával és súlyosságával, a bűnügyi fertőzöttség fokával, a közrendi állapotok (veszélyeztetett területek, helyek és személyek) milyenségével, valamint a közbiztonság megvalósítására irányuló intézkedések, tevékenységekhatásával (rendvédelmi szervek munkája, önkormányzatok, egyéb szervezetek és a lakosság védekező mechanizmusa) objektíve jellemezhető.

 

A közbiztonság szubjektív oldalról nem egyéb, mint az emberek biztonságérzete, az a tudati visszatükröződés, ahogy az egyén a makro- és mikrokörnyezet közbiztonsági helyzetét, a hétköznapokat megéli, értékeli. A lényeg az, hogy az emberek miként érzik: a társadalmi, közéleti viszonyok rendezettek-e, életük, testi épségük,  vagyonuk, szabadságuk biztonságban van-e, vagy azokat sértik, esetleg veszélyeztetik. A közbiztonság az emberek tudati szűrőjén keresztül csapódik le, a szubjektív biztonság mérésének ezért nincsenek egzakt mutatói. Jól ismert tény ugyanis, hogy a biztonságérzet alakulását – a bűnözés számszaki mutatói mellett – olyan tényezők is befolyásolják, mint a romló életkörülmények, a növekvő munkanélküliség, vagy a jövőkép hiánya.

 

 

A bűnmegelőzés (kriminálprevenció) fogalmilag a jövőben elkövetendő bűn­cse­lek­mé­nyek elleni fellépést, azaz olyan hatások kifejtését jelenti, ame­lyek korlátozzák a bűnelkövetési okokat és gátolják a bű­nö­zés feltételeit. A 115/2003. számú országgyűlési határozat szerint „bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével.” A bűnmegelőzés a közbiztonság alakításának – a rész és egész viszonyát mutató – szerves része.

 

A bűnmegelőzésnek három fő iránya, dimenziója, van:

 

Ezeket az Európa Tanács dokumentumai a bűnmegelőzés pilléreinek is nevezi,     hangsúlyozva, hogy a háromféle cselekvési módot minden közösségben egyidejűleg kell alkalmazni, tartós eredmény csak a komplex alkalmazástól várható.

 

 

·        A bűnelkövetési lehetőségek szűkítésére vonatkozó különös megelőzés feladata a bűnalkalmak számának redukálása, az egyes bűncselekmények valószínűségének minimalizálása, valamint a veszélyforrásokkal és biztonsági kockázatokkal való törődés. A bűnmegelőzésnek ez a szintje a társadalmat ösztönző, mozgósító olyan programok és technikák intézményesítésére törekszik, amelyek a nagy és kisközösségek, az intézmények, a gazdasági szereplők és az állampolgárok önvédelmi képességét, bűnözéssel szembeni védettségét fokozzák. A bűnözés mennyiségi és minőségi visszaszorítása érdekében foglalkozik a veszélyeztetett területek és ob­jek­tu­mok biztonságával, a kör­nyezeti és természeti értékek védelmével, a tipikus és megelőzhető bűncselekmény-fajtákkal, továbbá az egyéb deviancia-jelenségekkel (pl.alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, pros­titúció stb.).

 

 

A bűnmegelőzés a társadalom közügye. Differenciált rendszer, ami azt jelenti, hogy a társadalmi, közösségi jellegű megelőzést a lakosság biztonságérzetét közvetlenül befolyásoló hagyományos bűnözéssel szemben kell alkalmazni, míg a bűnözés magasabb megjelenési formáival (nemzetközi és szervezett bűnözés, terrorizmus, illegális migráció) szemben a bűnüldöző szervek szakmai fejlesztése, nemzetközi kooperációja biztosíthat hatékony védelmet.

A bűnmegelőzés módszerei sokrétűek, átszövik a megelőzés mindhárom dimenzióját. Elsősorban a bűnalkalmak korlátozása, a megfelelő védekezés alkalmazása, a tájékoztatás és propaganda, valamint a ha­té­kony büntetőpolitika emelendő ki.

1.) A bűnalkalmak korlátozása alatt átfogó módszertant értünk. Elemei:

2.) Megfelelő védekezés alkalmazása. A legelterjedtebb négy módszer:  

3.) Bűnmegelőzési tájékoztató tevékenység.  Erősíteni kell a társadalom tagjainak önvédelmi reflexeit. Ismertetni szükséges a védekezés ha­té­kony, de jogszerű módjait és technikáit, valamint az ezt szolgáló lehetőségeket és esz­kö­zö­ket. Meg kell győzni a lakosságot, hogy a bűnmegelőzés össztársadalmi érdek, amiben mindenkinek megvan a maga feladata és felelőssége.

 

4.) Hatékony bűnüldözési és igazságszolgáltatási munka. A bűncselekmények és elkövetőik minél teljesebb körű felderítése, majd azok következetes elítélése. Beccaria szavaival “a megelőzés legjobb módszere a büntetések el­ma­radhatatlansága”. A bűnelkövetők többsége felméri azt, hogy van-e koc­ká­za­ta cselekményének. Ha a tettes számára érzékelhetően nagy a lelepleződés és fe­le­lősségre vonás lehetősége, az visszatartó erejű, míg az alacsony fel­de­rítési mutatók szinte azt sugallják, hogy bátran lehet bű­nöz­ni. A megelőzést igazán az szolgálja, ha röviddel az elkövetést követően megfelelő büntetés kerül alkalmazásra.

 

Az Európa Tanács határozatot fogadott el az Európai Bűnmegelőzési Hálózat felállításáról, majd meghatározta az EU célkitűzéseit, valamint a prevenciós politika prioritásait. Ebben célkitűzésként fogalmazódik meg, hogy

·        növelni kell az emberek biztonságérzetét, és csökkenteni az áldozattá válás kockázatát;

·        elő kell mozdítani a „jó kormányzást”, különös tekintettel a korrupció megelőzésére;

·        csökkenteni kell a bűnalkalmakat, és növelni annak valószínűségét, hogy a bűnelkövetőt megbüntetik;

·        csökkenteni kell azoknak a környezeti tényezőknek a hatását, amelyek következtében valaki a bűnözés vagy bűnismétlés világába kerülhet;

·        elő kell mozdítani és terjeszteni a jogkövető magatartás kultúráját és a konfliktusok erőszakmentes elhárításának módszereit.

 

 

 

Balatonalmádi a Balaton északi partjának, a keleti medencének egyik festői szépségű részén fekvő város, mely három irányból közelíthető meg szárazföldi utakon, illetve a Balatonnal határos. A fő megközelítési irányok Budapest felől a 71. sz. főúton, Szentkirályszabadja, illetve Felsőörs felől, a harmadik irány Balatonfüred felől szintén a 71. sz. főútvonalon. Ebből következik, hogy a város meglehetősen nagy átmenő forgalommal bír, mely kiegészül a Budapest-Tapolca vasútvonallal is.

 

Káptalanfüred településrész mai is nagyrészt üdülőterület, szabályos, rendezett utcahálózattal, viszonylag nagy telkekkel, a káptalani erdő még megmaradt fáinak köszönhetően főként erdő jellegű kerthasználattal.

 

Vörösberény településrész jellemzően falusias beépítésű lakóterület, az Ősközség településrészen nőtt utcahálózattal és ennek megfelelően viszonylag szabálytalan telekstruktúrával, az újabb kialakítású területeken főként lakó, üdülő vegyes használattal, változó nagyságú telekmérettel.

 

Budatava településrész újabb beépítési terület, egy rész szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertes terület, északi részsén a település egészének struktúrájától jelentősen eltérő tömbtelkes, kisvárosias lakóterület, valamint sorházas beépítésű területek is megtalálhatóak.

 

Almádi településrész a vegyes használatú, beépítésű, telekméretű és jellegű központi településrész, felvállalva az igazgatási, oktatási, egészségügyi, ellátási központ szerepét is.

 

Balatonalmádi város műszaki nyilvántartási adatai szerint 2002. évben 3744 db a lakások száma, amelyet a 3200 db nyaraló jellegű ingatlan bővít tovább. 2009. január 1. napja szerint a lakások száma: 4167 db. 2010. évben a lakások száma: 4174 db, a nyaraló jellegű ingatlanok száma: 3241 db.

A 90-es évek közepétől jelentősen fejlődött a település infrastrukturális ellátottsága, de további feladatként adódik a szennyvíz-csatornázottság teljessé tétele, a közutak állapotának javítása és ezzel együtt a csapadékvíz elvezetés megoldása. A település közvilágítási lefedettsége belterületen 90-95%-os.

    Az 1990-es évek gazdasági átalakulása még hangsúlyosabbá tette az idegenforgalom szerepét a város életében, ma már helyben jelentős ipar, mezőgazdaság nincs. Így a vendégforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatás fejlődése vált jellemzővé.

Magánszállások száma a kiadott engedélyek alapján : 2007. évben 1095 db, 2008. évben 985db, 2009. évben 975 db. 2010. évben 980 db.  A közületi szolgáltatók száma – vállalati üdülők, táborok, – száma az elmúlt években jelentősen nem változott, számuk 2009. évben 45 db. A 2006. harmadik negyedéves zárás alapján, településünkön a kereskedelmi egységek száma: 228 db, a vendéglátó egységek száma: 178 db, 2007. évi adatok szerint: a kereskedelmi egységek száma: 155 db, a vendéglátó egységek száma: 80db, a 2008. évi adatok szerint: kereskedelmi egységek száma: 201 db, a vendéglátó egységek száma: 155  db, kereskedelmi szálláshely: 35 db. 2009. évi adatok szerint: kereskedelmi egységek száma: 283 db, vendéglátó egységek száma: 106 db, kereskedelmi szálláshely: 41 db. 2010. évi adatok alapján, kereskedelmi szálláshely: 30 db, nem üzleti célú szálláshely: 26 db, kereskedelmi üzletek száma: 249 db, vendéglátó üzletek száma: 115 db.

 

Az aktív korú lakónépesség egy része szezonális munkából él, mivel a településen a szolgáltató ágazaton kívül kevés a munkaalkalom.

Aktív korú regisztrált munkanélküliek száma 2004. január hónapban: 228 fő, ez a létszám május hónapra: 186 főre csökkent, 2005. januári zárónapon 274 fő, 2006. decemberi zárónapon 274 fő, 2007. áprilisi zárónapon 283 fő, 2007. szeptemberi zárónapon: 219 fő. 2009. évi novemberi zárónapon álláskeresési ellátásban részesültek száma: 222 fő, nem ellátott, tartósan nyilvántartott álláskeresők havi átlagos létszáma: 31 fő, álláskeresési ellátásukat kimerítők száma: 283 fő. 2010. évi decemberi zárónapon álláskeresési ellátásban részesült nyilvántartott álláskeresők létszáma: 161 fő, álláskeresési ellátásba belépők száma: 434 fő, ellátásukat kimerítők kilépők száma: 273 fő,álláskeresési ellátásukat szüneteltetők létszáma: 28 fő.

A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások hatására városunkban is felértékelődött a szociális háló jelentősége, amely a rászorultak védelmét és a létbiztonságát szolgálja. Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény alapján megalkotta – a helyi igényekhez és jogszabályi változásokhoz igazodó – pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2009.(IV.10.) Ör. számú rendeletét. Az említett jogi normák a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza a szociális ellátások formáit, a működés szervezeti kereteit, a különféle ellátásokhoz való jogosultság feltételeit, illetve azokat a módszereket, amelyek a rászorulók szükségleteinek kielégítésére hivatottak.

 

A városban integrált óvoda, kettő általános iskola, egy zeneiskola és egy országos beiskolázási hatáskörű középiskola működik. A 2006/2007. tanév létszámadatai: 471 fő általános iskolás (ebből 196 fő alsó tagozatos ), 106 fő zeneiskolás diák, 200 fő óvodás, 337 fő középiskolai diák. A 2007/2008. tanév létszámadatai: 468 fő általános iskolás, 191 fő óvodás, 103 fő zeneiskolás diák. A 2008/2009. tanév létszám adatai: 465 fő általános iskolás, 188 fő óvodás, 90 fő zeneiskolás. A 2009/2010. tanév létszám adatai: 461 fő általános iskolás, 200 fő óvodás, 90 fő zeneiskolás. A 2010/2011. tanév létszám adatai: 458 fő általános iskolás, 176 fő óvodás, 98 fő zeneiskolás. A Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár a város közösségi művelődésének és nyilvános könyvtári ellátásának a meghatározó intézménye. A civil szervezetek tevékenysége is szorosan kapcsolódik az intézmény tevékenységéhez, partneri együttműködésben valósulnak meg programok, helyi események. A közösségi feladatok megoldásában kiegészítik egymást.

 

Az egészség az egyén életminőségének és önmegvalósításának alapvető feltétele, amely döntő hatással van a családra, a munkára. Az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével együtt képes szolgálni. Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, valamint az otthonában történő ellátását.

     Az egészségügyi ellátórendszer városunkban két részből épül fel: alapellátás és járóbeteg-szakellátás. Az alapellátás: a beteg lakóhelyén biztosítja, hogy a választás alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön.

Járóbeteg-szakellátás: a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás.

A településen az alapellátás feladatait 4 felnőtt háziorvosi praxis, 2 házi gyermekorvosi praxis, 3 védőnő, 2 fogorvosi praxis látja el, valamint folyamatos ügyeleti szolgáltatás működik. A városban három gyógyszertár látja el a lakosságot. Egyes betegségek felismerését és gyógykezelését, utógondozását járóbeteg-szakrendelés keretében vállalkozó szakorvosok látják el.

  

 Balatonalmádi város állandó lakónépessége 2003. évi 8509 főről 2004. január hó 1. napjára 8.666 főre, 2006. január hó 1. napjára 8817 főre, 2007. január 1. napjára 8884 főre, 2008. január 1. napjára: 8986 főre, 2009. január 1. napjára 9124 főre, 2010. január 1. napjára 9188 főre, 2011. március hóra (nem hivatalos) 9293 főre növekedett. A város demográfiai helyzete (népesség száma, a korcsoportok, az aktív korúak jelenlegi aránya) évről évre változik. Belterületi önkormányzati lakótelkek nincsenek, a belterületbe vonás lehetőségei korlátozottak.

    Balatonalmádi lakónépességének korcsoportonkénti megoszlását a következő táblázat szemlélteti: 

 

A demográfiai adatokból megállapítható, hogy évről évre növekszik az idősebb korosztály létszáma.

 

Városunkban 1995-ben alakult meg a Balatonalmádi Polgárőr Egyesület. Jelenlegi létszáma 40 fő. Az egyesület a Megyei Polgárőrségek Szövetségének tagja. Együttműködési megállapodás, és  a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény keretei közt  végzi a közös feladatát a helyi Rendőrkapitánysággal és az Önkormányzattal együtt. Évente 50-60 alakalommal adnak közös szolgálatot a rendőrök-polgárőrök. Az egyesület fő feladata a bűnmegelőzés, különös tekintettel az üresen álló ingatlanok, az idősek, a gyerekek védelmére, és a közterületen való jelenlétre. Munkájukat egy Lada Niva gépjármű is segíti, és feladatukat – lehetőség szerint – polgárőr egyenruhában látják el.

 

Településünkön három önkormányzati strand áll a fürdőzők rendelkezésére.

 

 

Egy település közbiztonságát alapvetően a lakosság anyagi helyzete, műveltségi szintje és morális állapota határozza meg.

 

A település bűnügyi fertőzöttségének adatai - az elmúlt öt esztendő rendőrségi statisztikája - tükrében láthatók. Az adatok a Balatonalmádi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának éves beszámolóiból kerültek felhasználásra.   

 

A táblázat a bűncselekmények főcsoportonkénti megoszlását az ismertté vált bűncselekmények vonatkozásában mutatja:

 

 

 

Balatonalmádi város közbiztonságának, a közterületek és nyilvános helyek rendjének fenntartása, valamint a lakosság szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében a város teljes területét 24 órás, folyamatos gépkocsizó járőr szolgálattal ellenőrzés alá kell vonni. Emellett a helyi körzeti megbízotti csoport állományának kiemelt feladata, hogy erősítse a lakosságnak a rendőrségbe vetett bizalmát. Ennek érdekében szolgálati feladatainak ellátása mellett a kialakult kapcsolatot még szorosabbá kell tenni a helyi társadalmi szervezetekkel, illetve társadalmi segítőkkel, a Polgármesteri Hivatallal, a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ, az oktatási intézmények, valamint a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár munkatársaival, a nyugdíjas klubokkal, továbbá a helyi lakossággal. A közbiztonság fenntartása és javítása érdekében ki kell használni a helyi polgárőr egyesülettel közösen teljesített szolgálatokban rejlő lehetőségeket, szoros kapcsolatot kell tartani az egyesület vezetőivel és tagjaival.

 

A bizalom megléte és fenntartása esetén az említettek szervezetek és a rendőrség közötti kétirányú információáramlással kölcsönösen tudjuk segíteni egymás munkáját. A kapcsolatokat is felhasználva fel kell hívni a lakosság figyelmét az áldozattá válásra, illetve a lakótársak, szomszédok egymásra történő kölcsönös odafigyelésére, mivel a város területén megjelentek az úgynevezett megélhetési, és az utazó bűnözők, akik házalással, kukázással, lomtalanítással, termékértékesítéssel próbálnak főként az idősebb emberek bizalmába férkőzni.

 

Az idegenforgalmi idényben a fentieken kívül a szezonra jellemző szolgálat ellátási formák bevezetésével, így különösen gyalogos, kerékpáros, valamint segédmotor-kerékpáros járőrszolgálat szervezésével kell biztosítani a közbiztonság megfelelő szintjét. A strandokon elkövetett alkalmi lopások megelőzése, illetőleg megakadályozása érdekében további lakossági kapcsolatokat kell kiépíteni és folyamatosan fenntartani a büféket, elárusító- és vendéglátóhelyeket üzemeltetők körében. A korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően továbbra is működtetni kell a strandpolgárőri szolgálatokat. 

 

Az őszi-téli időszakban fokozott figyelmet kell fordítani a város ritkán lakott nyaralóövezetében található épületek sérelmére elkövetett betöréses lopások és rongálások megakadályozására, az ilyen cselekmények gócosodása esetén a szükséges intézkedések haladéktalan megtételére, a cselekmények megszakítására, illetőleg az elkövetők elfogására. A feladatok teljesítése érdekében közös szolgálatokat kell ellátni más szolgálati ágak beosztottaival, valamint a polgárőr szervezet tagjaival.

A Balatonalmádi Város területén lévő közutak forgalmi rendjét a szükséges esetekben – a baleseti statisztikák tükrében -, illetve ahogy a lakosság részéről igény merül fel, felül kell vizsgálni, mely eljárásban a Balatonalmádi Rendőrkapitányság részt vesz. A felülvizsgálat során a hatályos jogszabályok alapján kell eljárni, figyelembe véve a lakossági igényeket. A Rendőrkapitányság az általa észlelt forgalomtechnikai hiányosságokat azonnal jelzi a közút kezelője felé, és javaslatot tesz a hiányosság megszüntetésére. Szükség esetén a forgalomszervezési javaslattal fordul a Balatonalmádi Rendőrkapitányság a közút kezelője felé.

A Rendőrkapitányság javaslatai között szerepel az aluljáró (71. sz. főút alatti gyalogosforgalmának jelzőtáblákkal való feltűntetése) és az akadálymentes lejáró kialakítása. 

 

Az idegenforgalmi szezonon kívül is kiemelt célkitűzések:

 

·         A gyermek- és fiatalkorú személyek bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzése, esetszám mérséklése.

·         Elősegíteni, hogy a családon belüli erőszak megítélése iránti társadalmi érzékenység fokozódjon, a probléma komplex és hatékony kezelésének gyakorlata váljon általánossá, javuljon a kompetens szakmai intézmények partneri együttműködése.

·         Az áldozatvédelmi területen szélesedjen a kiemelt kockázati csoportba tartozók (pl. gyermekek, idősek, romák, stb.) önvédelmi repertoárja, a lakosság aktív védekezése. Az állami kárenyhítésre jogosultak részesüljenek kompenzációban.

·         Az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzése érdekében széleskörű kommunikáció (előadások, felhívások, szórólapok) az érintett társadalmi réteggel. Az idősekkel kapcsolatba kerülő személyek megelőzési tevékenységbe történő bevonása.

·         Erősödjön az intézmények, a gazdálkodók (vállalkozók) és a lakosság vagyonbiztonság érdekében kifejtett öntevékenysége.

·         Fokozott érzékenység kell a természetkárosítással és környezetszennyezéssel kapcsolatos bűncselekmények felderítésében.

·         A közterület rendjének fenntartása, a garázdaságok, rongálások és rablások csökkenő tendenciájának megőrzése.

·         A kapitányság útjain történt személyi sérüléses balesetek számának reális szintű csökkentése.

·         A közlekedés biztonságának javítása érdekében, a rendőri intézkedések hatékonysága fokozása céljából a közlekedésrendészeti szolgálat által elért társadalmi támogatottság megtartása.

·         Az ellenőrzések helyének célszerű meghatározásával, a rendőri jelenlét visszatartó hatásának kiváltásával csökkenteni a közlekedési balesetek számát, fokozni a közlekedésben résztvevők fegyelmezettségét

 

·         A gépkocsi lopások, gépkocsi feltörések, betöréses és besurranásos lopások és hasonló jellegű bűncselekmények helyszínen történő tettenérések számának növelése érdekében a kerékpáros, motorkerékpáros járőr tevékenység mobilizálása és erősítése a nyári szezonban.

·         A nyári idegenforgalmi idényben a helyi lakosok, magyar, illetve külföldi turisták biztonságérzetének javítása. Fokozott figyelemfelhívás a veszélyhelyzetekre szórólapokkal.

·         Az áldozatvédelmi területen szélesedjen a kiemelt kockázati csoportba tartozó turisták segítése, különösen a nyelvi nehézségek és hiányos helyismeretük miatti kiszolgáltatottságukra való tekintettel.

 

 A tűzvédelem fogalma magába foglalja: a tűzesetek megelőzését, a tűzoltási feladatok ellátását, a tűzvizsgálatot, valamint ezek feltételeinek biztosítását.

Nagyon sokan a tűz ellni védekezés feladatainak ellátását kizárólagosan a tűzoltóságtól várják, pedig a felelőségi köre ennél sokkal szélesebb.

Magyarországon a tűzvédelmet alapvetően szabályozó jogszabály a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény.

Az említett „tűzvédelmi feladatok” ellátásának felelősége eléggé összetett és egy-egy tevékenységi kör ugyanúgy vonatkozik a magánszemélyre is, mint a tűzoltóságra, természetesen eltérő mértékben.

Mindenképp kiemelendő, hogy a magánszemélyek elsősorban, saját otthonukban tudják ellátni a tűzvédelmi kötelezettségeiket, családtagjaik testi épségének valamint anyagi javaik megóvásáért. Ez természetesen kihat a velük szomszédságban állandó lakosként élőkre és a nyaralókra is, hiszen egy lakásban - ez értendő a családi házra ugyanúgy, mint a társasházakra - keletkezett tűz jelentős veszélyt jelent a szomszédokra.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a tűzesetek többsége valamilyen villamos berendezés vagy a villamos hálózat meghibásodása következtében alakult ki. Hatékonyan lehet fellépni a tüzek kialakulása ellen ezért, ha otthonaikban, vállalkozásainkban, rendszeresen felülvizsgáltatják a villamos berendezések, és a hálózat állapotát, valamint ezen túlmenően érdemes kellő figyelmet fordítani az épületek villámvédelmére is.

 

A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet alapján, abban az esetben, ha a helyi kéményseprői szolgáltatást végző társaság nem tudja elvégezni egy adott helyen működő kémény vizsgálatát/tisztítását, értesíti a helyileg illetékes tűzvédelmi hatóságot. A tűzvédelmi hatóság a hatályos tűzvédelmi jogszabályok alapján - amely előírja, hogy olyan kéményt nem szabad használni, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el - kötelezi a kémény működtetőjét a tisztítás elvégzésére/elvégeztetésére.

 

 

A stratégiai célkitűzés, hogy Balatonalmádi biztonságos város legyen, feleljen meg az objektív biztonság követelményeinek és a lakosság elvárásainak. Az Európai Unió Tanácsának 2001. május 28.-i határozata a kriminalitás hagyományos területein belül három prioritást állít fel: a városi bűnözés, a gyermek- és fiatalkori bűnözés, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés csökkentését.

Balatonalmádiban ez a vagyon elleni – kiemelten az időskorúak és kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményeket kell a figyelem központjába helyezni.

Az Európai Városi Charta szerint az európai állampolgároknak „joguk van biztonságos és lehetőség szerint bűnözéstől, erőszakos cselekményektől és agressziótól mentes településeken élni.” A biztonságos lakóhelyhez való jog megvalósítása, az életminőséget javító közbiztonság megteremtése tehát a fő prioritás, ami akkor érhető el, ha a bűnmegelőzés a társadalompolitika integrált részéve válik, és további célul tűzzük ki, hogy:

·        meghonosítjuk a közösségi biztonságkezelés szemléletét és módszertanát;

·        csökkentjük a bűnözést úgy mennyiségi, mint minőségi téren;

·        rendet teremtünk a közterületeken és a közutakon;

·        megfelelünk a lakosság biztonsági elvárásainak;

·        gondoskodunk a tűzvédelemről.

 

 

Mindenkiben tudatosítani kell, hogy a közbiztonság nem rendőrségi, de még csak nem is állami monopólium. Ez a közbiztonsági piac szereplőitől minőségileg más felfogást, – a jelenlegihez képest – együttműködő tudati viszonyt igényel. A stratégiai célhoz egy paradigmaváltó nézet, az integrált, más szóval közösségi biztonságkezelés elmélete és gyakorlata vezet.

 

A közösségi biztonságkezelés elveire, tartalmára nincs egységes receptura vagy jogszabály. Ezen új gondolkodás- és szemléletmód meghonosításához azt kell elérni, hogy a közbiztonság megteremtésében érintett minden „előállító”

·        ismerje saját feladatait és lehetőségeit, felismerje felelősségét és a többi előállítóval való egymásrautaltságát, ugyanakkor fontosnak is tartsa ezeket;

·        folytasson biztonságközpontú működést, illetve életvitelt, a napi döntések és cselekvések során a biztonság követelményeire történő odafigyelés váljon tudatossá, sőt ösztönössé, a biztonsággal való törődés épüljön be a motivációs rendszerébe;

·        abból induljon ki, hogy a köz biztonságának érdeke megelőzi az egyén érdekeit, következésképpen cselekedeteinél, intézkedéseinél azt az elvet érvényesíti, hogy a közbiztonságnak prioritása van az egyéni igényekkel és jogokkal szemben.

 

 Az önkormányzatnak fel kell ismernie a saját magában, illetve szervezetében rejlő lehetőségeket, és azt a felelősséget, hogy a közbiztonság megteremtésében kulcsszerepe van. Nemcsak azért, mert közvetlenül érzékeli az állampolgárok napi gondjait, félelmeit, az őket ért sérelmeket, hanem amiatt is, mert joga és kötelessége a helyi adottságoknak legmegfelelőbb stratégia, együttműködési és cselekvési program kialakítása, a közbiztonsági láncolat szereplőinek bevonása. A bűnözés megelőzésében való érdemi szerepvállalás mind erkölcsi, mind anyagi szempontból megtérülő befektetés.  Az a cél, hogy a vázolt gondolkodásmód a biztonsági láncolat egyéb szereplőit is jellemezze. A város biztonságosabbá tétele összetett folyamat, melyhez nélkülözhetetlen a különböző területen működő szervezetek közös szándéka és együttes fellépése. Amennyiben az állami és gazdálkodó szervezetek, civil szerveződések tudatosan és integráltan (együttes erővel, összefogottan) jelennek meg a biztonsági piacon, úgy eredményesen vehetnek részt a közbiztonságnak, mint terméknek a megteremtésében. Tudatosság és elkötelezettség nélkül nincs hatékony összefogás.

 

 

Az integrált biztonság nemcsak pozitív gondolkodásmódot, hanem sajátos módszert is jelent, a biztonság közösségi gondozását. A módszer az összefogás, az együttműködés elvére épül. Közösségi biztonságkezelés hatékonyan csak akkor végezhető, ha a biztonsági láncolat valamennyi szereplőjénél kialakul és gyakorlattá válik a problémaorientált megközelítés, a kezdeményezésen alapuló kreatív megoldáskeresés, a partnerekkel való párbeszéd és önkéntes együttműködési készség, valamint az ügy érdekében való feladatvállalás, az effektív cselekvési hajlandóság.

A módszer lényege, hogy a közbiztonságot „előállítók”

 3.2. Csökkenjen a városi bűnözés

 

Kiemelt cél, hogy Balatonalmádi lakossága egyetlen rétegének se legyen meghatározó élménye a bűnözéstől való félelem. Ennek oldása közös felelősség  A bűnözés mennyiségi és minőségi oldalának önkormányzati eszközökkel való korlátozása, illetve visszaszorítása reális cél, ami azáltal valósítandó meg, hogy az önkormányzat mindent megtesz a bűnmegelőzési szempontok érvényre juttatása, a bűnalkalmak korlátozása és a lakosság együttműködést célzó tájékoztatása érdekében.

 

·        Általános – országosan is megfogalmazott – cél, hogy a bűnmegelőzés állami monopóliumát minden területen váltsa fel a társadalmi bűnmegelőzés, illetve valamennyi szereplőnél kapjon hangsúlyt a bűnmegelőzés eszmerendszere és gyakorlata. Ez egy összetett, hosszantartó folyamat, amit az általunk megcélzott szemléletváltás elősegíthet. Le kell bontani a közfelfogást – és a nyomában lévő közömbösséget –, amely szerint a bűnmegelőzés leginkább csak a rendőrség feladata.

 

·        Átfogó törekvés, hogy az önkormányzat felelős döntéseivel kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsen az itt élők, az ide látogatók számára, és csökkentse a bűnalkalmakat. Ez magában foglalja azt a követelményt, hogy kerülje – úgy a normaalkotás, mint a hatósági jogalkalmazás során – a biztonsági kockázatot eredményező, továbbá a visszaélésre, kijátszásra okot vagy alkalmat adó döntéseket.

 

·        A bűnalkalmak korlátozása céljából az önkormányzat szervezzen, illetve szorgalmazzon általa koordinált, hatékony és rendszeres hatósági ellenőrzéseket, elemezze azok tapasztalatait, és kövessen el mindent az okok megszüntetése érdekében. Működjön szorosan együtt a bűnüldöző szervekkel az ok-okozati összefüggések vizsgálatában, és támogassa azok bűnfelderítési munkáját. Ugyanakkor jó példávaljárjon elől azzal, hogy szervezési és egyéb intézkedésekkel a gondos gazda módjára védi, óvja saját és intézményei vagyonát, lehetőségéhez mérten felszámolja az érdekkörén belüli kriminogén tényezőket.

 

·        A sértetté válás kockázatának csökkentése érdekében az önkormányzatnak támogatnia kell a lakóközösségek önvédekezési képességének fejlesztését, illetve részben fel kell vállalnia az abban való részvételt. A közbiztonsággal kapcsolatos ismereteket, hiedelmeket a helyükre kell tenni, és ki kell alakítani az emberekben az egészséges önvédelmi reflexeket. Az egyénben – mint cselekvő helyzetben lévő vagy éppen passzivitást, közönyt mutató tényezőben – ki kell alakítani a biztonságközpontú gondolkodásmódot.

 

·        A bűnözés utánpótlási bázisának akadályozásában rejlő önkormányzati lehetőségeket fel kell tárni és kihasználni. A jogkövető magatartás propagálásán túl kutatni kell a helyi megoldásokat a kriminalitás által érintett gyermekek, kallódó fiatalok, továbbá a hajléktalanok és hátrányos helyzetű rétegek bűnözéstől való visszatartására, csakúgy mint a potenciális visszaesők rehabilitációjára.

 

 

Elemi szükséglet, hogy közterületeink a rendezettség és nyugalom állapotát mutassák. A közterületek rendjének fenntartása, a város biztonságossá tétele elképzelhetetlen preventív, határozott rendőri jelenlét és ezzel szorosan együttműködő aktív közterület-felügyeleti munka, a jogellenes, zavaró eseményekre való gyors és hatékony reagálás nélkül. Az önkormányzat abban érdekelt, hogy minél magasabb legyen a rendőri lefedettség, ezért igényli és támogatja a rendszeres, illetve az aktuális eseményeknek megfelelő rendőri szolgálatot. Emellett határozott törekvése, hogy a Városi Közterület-felügyelet legyen nyitott a sajátos céljai mellett a városi közterületi igények kiszolgálására is.   

 

Az önkormányzatnak célja, hogy kiszűrje és meggátolja a közterületen előforduló jogellenes cselekmények kialakulási feltételeit. A nem kívánt jelenségek, jogsértő magatartások kialakulásában szerepe van a célszerűtlen, bűnelkövetésnek teret engedő közterület- kialakításnak, illetve fenntartásnak. Erre tekintettel indokolt, hogy az önkormányzat szervei tegyenek meg minden építészeti, városrendezési és közterület-felügyeleti intézkedést a negatív hatású, kriminogén körülmények csökkentése érdekében.

 

 

Az önkormányzatiság lényegéhez tartozik a városunkban élő polgáraink szolgáltatásokkal, ezen belül közbiztonsági szolgáltatásokkal való ellátása. Az emberek azt várják, hogy nyugodtan és békésen lehessen élni. Az önkormányzatnak ezért meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy döntéseivel, koordinatív szerepével pozitív módon alakítsa a közbiztonság helyzetét.

 

Feladatának kell tekintse olyan programok, projektek elindítását és menedzselését, amelyek a polgárok szubjektív biztonságérzetét pozitív irányban befolyásolják.

 

A lakosságnak érzékelnie kell a mindennapok során, hogy az önkormányzat elkötelezett a közbiztonság ügye mellett. Láttatni szükséges az önkormányzati példamutatást és szerepvállalást, azt a hatást, amit az önkormányzat az integrált biztonságkezelés koordinátoraként elér. Az aktivitás és a propaganda kifejtésével arról kell az embereket meggyőzni, hogy a közbiztonság közösségi gondozása, a bűnmegelőzési szempontok érvényesítése mindannyiunk érdeke és közös feladata.

 

3.5 Legyen magas színvonalú a tűzvédelem

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Az alapítvány tevékenysége egyrészt a Balatonalmádi Rendőrkapitányság működési és technikai felszerelésének beszerzését, másrészt a Balatonalmádi Város Önkormányzat, és a Rendőrkapitányság területén lévő önkormányzatok támogatásával a kihelyezett rendőri egységek (Pl. Rendőrörs Balatonkenese, KMB csoportok) működési feltételeinek támogatása.

Az alapítvány célja: az önkormányzatok, cégek, egyéb vállalkozások, magánszemélyek által befizetett támogatások jogszerű felhasználása. Az Alapítvány tevékenységét a Kuratórium végzi, illetve tevékenységét a Felügyelő Bizottság felügyeli.

Az Alapítvány nyitott, ahhoz bárki, aki az alapító okiratban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat elfogadja, csatlakozhat.

Az alapítvány a fentiekben részletezett tevékenységén túl, a pályázatok figyelését és a pályázati lehetőségek kihasználására önrészt biztosít.   

 

 

Az éves költségvetés tervezésénél évente kell döntést hozni arról, hogy a stratégiában lefektetett célok, törekvések megvalósításához milyen mértékű finanszírozással kíván a Képviselőtestület hozzájárulni.

 

Ezt az összeget közbiztonsági és bűnmegelőzési célkeretnek lehetne hívni, amely felhasználására a Balatonalmádi Közbiztonságért Közalapítvány Kuratóriuma tehetne javaslatot a Képviselőtestületnek.

 

 

 

A hatékony biztonságkezelés az ismeretalapú tervezésre, nevezetesen a bűnözéssel és az áldozattá válással kapcsolatos hiteles információkra, valamint a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági attitűd ismeretére épül. Az önkormányzatnak ezért folyamatosan „képbe kell kerülnie” az aktuális helyzettel kapcsolatban. Ezt a célt is szolgálja a egyfelől a Rendőrkapitányság éves beszámolója, másfelől a Rendőrkapitány Képviselő-testületi üléseken adott tájékoztatója.

 

 

 

Tovább kell folytatni a térfigyelő kamerarendszer fejlesztését. A közbiztonság preventív és bizonyítékszerző szempontjából egyik leghatékonyabb eszköze a térfigyelő kamera-rendszer. Városunkban 2002 óta működnek ilyen kamerák, melyek mára mind technikailag, mind elhelyezési, mind számuk tekintetében megújításra szorulnak. A fejlesztés szempontjainál a személybiztonság, a vagyonbiztonság és a modulos fejlesztés lehetőségének biztosítását kell figyelembe venni. A fejlesztéssel kapcsolatos Önkormányzati igényeket és elvárásokat, illetve a rendelkezésre bocsátandó forrásokat külön testületi határozatban szükséges megjelölni.

 

A városi rendőrkapitányság és az önkormányzat között szakmai együttműködésben tovább kell növelni a közterületi- szolgálatellátás hatékonyságát. Ennek részeként a közbiztonság fejlesztésére fordítható Önkormányzati forrásokat olyan eszköz fejlesztésére kell fordítani, amely segíti az egyenruhás állomány közterületi szolgálatellátását, rövidíti az adminisztrációra fordítandó időt, javítja fellépésük hatékonyságát, emeli intézkedési aktivitásukat.

Az együttműködésnek ki kell terjedni a bűncselekmények és szabálysértések mindazon formáira, amelyek vonatkozásában a két szerv valamilyen szinten felelős, de legalább érintett.

A bűnmegelőzés szempontjából megkülönböztetett szerepet játszanak a körzeti megbízottak. Ebben a szolgálati formában mára városunkban megfelelő rendőri tapasztalattal és területi kapcsolatrendszerrel rendelkezők teljesítenek szolgálatot. Az Önkormányzat tisztségviselőinek és a hivatal szervezeti egységeinek számítani kell ezeknek a szakembereknek az együttműködésére és egyben támogatni kell kapcsolatépítő tevékenységüket. Tovább kell fejleszteni a Műszaki Osztály és a Városgondnokság, Mezőgazdasági és más szakhatóságok együttműködését egymással, és a városi kapitánysággal és más szakhatóságokkal.

Egyeztetve az ellenőrzési terveket kezdeményezzük az összehangolt preventív hatósági ellenőrzéseket a tűzoltóság, a fogyasztóvédelem, az ÁNTSZ és az állami adóhatóság részvételével a kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szolgáltató egységeknél, valamint az időszakos és telephelyhez nem kötött árusoknál, továbbá a telephely engedéllyel rendelkezőknél. Határozottan és hatékonyan kell fellépni (szankcionálással, nyitva tartás korlátozásával vagy bezárással) azon szórakozóhelyekkel szemben, amelyek a lakók nyugalmát zavarják.

 

Támogatni kell a lakossági önszerveződések létrehozását és működését, amelyek tevékenysége bűnmegelőzésre irányul, és közvetve erősíti a helyi közbiztonságot.

 A Balatonalmádi Közbiztonsági Közalapítvány útján ki kell alakítani az érdekeltségüket az önkormányzati célok elérésében.

 

 A bűnalkalmat rejtő önkormányzati ingatlanok és közterületek felmérésére, valamint a velük kapcsolatos feladatok meghatározására mielőbb kerüljön sor. Intézkedni kell az önkormányzat tulajdonában lévő elhagyatott, és gondozatlan közterületek biztonsági kockázatainak felszámolására.  

 

A városrendezés és építésügy terén érvényesíteni kell a megelőzési szempontokat. A lakóparkok, közterületek, köztéri létesítmények kialakítása, a közvilágítás, valamint a lakóépületek építési engedélyezése során érvényesíteni szükséges a köz- és vagyonbiztonsági követelményeket. 

 

 

A lakosság biztonságra nevelése érdekében fel kell használni minden lehetséges fórumot és eszközt.

 

Az iskoláinkban tanuló gyerekek számára a közbiztonsági és közlekedési ismeretek életkornak megfelelő oktatásának fenntartása. Ebben a pedagógusok szerepe pótolhatatlan. Elsősorban az iskolák oktatási programjában szereplő elképzelések végrehajtásához szükséges elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok biztosítását kell megszervezni.  

 

Az időskorúak esetében főként azokra a szituációkra kell bűnmegelőzési programokat indítani, amelyekben nagy valószínűséggel megállapítható a sértetté válás. Az időskorú, és különösen az egyedül élő polgárok „megszólítása”, a körükben végzett felvilágosító, meggyőző munka különösen fontos feladat. Ebbe a munkába be kell vonni a szociális munkásokat, a rendőrséget, az egyházakat. Az ügyfélfogadást ellátó épületekben és közintézményekben figyelemfelhívó és tájékoztató jellegű szóróanyagokat kell elhelyezni. Ezek elkészítésébe és terjesztésébe be kellene vonni a biztonságtechnikával és vagyonvédelemmel foglalkozó cégeket is.

A térségi médiát ösztönözni kell arra, hogy a bűncselekményekről szóló híradásokban az eseményeket tényszerűen, tanulságokat magában hordozó módon tálalják. A közbiztonság érdekében tett önkormányzati és rendőrségi intézkedésekről történjék híradás csak úgy, mint a szervezett bűnmegelőzési és közbiztonsági programokról. 

 

 

Szükség van a Közterület-felügyelet jelenlegit meghaladó, nagyobb mérvű preventív jelenlétére és beavatkozására. Javasoljuk, hogy a szolgálatszervezés a mindenkori aktuális közbiztonsági helyzetnek megfelelően történjék. A közterület-felügyeletnek, az önkormányzat szervezeteinek és a rendőrségnek a közterületi preventív jelenlét eszközével együttesen, szigorúan fel kell lépni a közterületeken, valamint a szórakozóhelyek környékén tapasztalható jogsértések (környezetszennyezés, engedély nélküli közterület-foglalás, szabálytalan parkolás, felszámolása érdekében.

 

 

 

 

 

A működő gyermekvédelmi jelzőrendszert tovább kell működtetni, és kapcsolatrendszerét erősíteni. A bűnmegelőzés alapvető feladata a kriminogén tényezők kiszűrése és felszámolása, ami kizárólag a jóléti, szociális és jogalkalmazó szervek harmonikus, koordinált együttműködésével érhető el. Hangsúlyt kell fektetni ezért a gyámhatóság, a pártfogói szolgálat, a rendőrség, az ügyészség és a családsegítő szolgálatok közötti jelzőrendszer és napi kapcsolat fenntartására. Meg kell szervezni a devianciák kockázati tényezőinek jelzését és a korai pszichoszociális beavatkozásokat.  

 

 A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetése és továbbfejlesztése kiemelt feladat, különös tekintettel a fiatalok alkohol- és kábítószer fogyasztása jellemzőinek feltárására, valamint a helyi megelőzést szolgáló cselekvési programok koordinálására. A KEF elfogadott 2008. évi munkaterve alapján, SZMI- Nemzeti Drogmegelőzési Intézet szakemberével együttműködve - a két általános iskola 7 – 8. osztályos tanulói és Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium tanulói közreműködésével – felmérést készített, mely kiterjedt a szenvedélybetegségekre is. A felmérés eredményét a szakember segítségével kiértékelték. Megegyeztek, hogy a tanév során minden évfolyamon szükséges a képesség és készségfejlesztés (önértékelés, konfiktuskezelés). Az életvezetési gondok, problémák feloldására, feldolgozásására interaktív módszereket fognak alkalmazni.

 

A 2009. május 18-án megalakult a Kelet-Balatoni Kistérségi KEF, amelyet Balatonalmádi várossal együtt a már meglévő városi KEF folytatásaként a társulás működteti, ezzel is segítve a működési célú pályázati forrásokhoz való hozzájutást, melyre lehetősége csupán a kistérségnek adotott meg a várossal szemben az előírt lélekszám vonatkozásában. A pályázattal elnyert támogatás 800.000,-Ft, melyhez a Társulás 90.000,-Ft önrészt biztosított.

A pályázati programban vállalt feladatok, melyet 2010. augusztus 31-ig kellett megvalósítani:

·        KEF ülések szervezése a megvalósítás ideje alatt 4 alkalommal

·        Helyzetfelmérés elkészítése

·        SzMSz elkészítése

·        Továbbképzés a KEF tagok számára 3 alkalommal

·        Szakmai konferenciákon való részvétel

·        Szakmai tanulmányút KEF tagok számára a dél-baranyai kistérségi KEF-nél

·        Kapcsolat felvételi lehetőség a balatonfüredi, veszprémi, ajkai és a várpalotai kistérségi KEF-fel

·        Szakmai kiadványok készítése és terjesztése:

Elkészült kiadványok: Talán Együtt, Talán Idejében, Tisztázó, GHB, melyeket a kistérség általános és középiskolái számára, családsegítő központokba és a rendőrkapitányság számára is eljuttatunk.

 

Résztvevők: KEF tagok, Veszprémi Drogambulancia, Nevelési Tanácsadó, Pártfogók, Rendőrség, Horgony Egyesület, Családsegítők,

 

A tevékenységek megvalósítása kapcsán megvalósult együttműködések, a tevékenységek hatásai: