12. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület
2011. április 28-i ülésére

  

Az önkormányzati hatáskörökről szóló 1991. évi XX. törvény szabályai szerint a Képviselő-testület a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást, tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről. A zárszámadási beszámolóhoz szorosan kapcsolódva az alábbiakban számolunk be a 2010. évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról.

 

Balatonalmádi Város Önkormányzatának a helyi adókat szabályozó 26/2008 (XII.19.) számú rendeletének 2010. évre vonatkozó változásai a költségvetési koncepcióban előirányzott bevételi tervhez igazodott; egy helyi adó, az  idegenforgalmi adó  mértékét emelte meg, illetve év közben sor került egy, az iparűzési adóra vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésére.

2010. évben összesen 511.761.203 Ft adóbevétel /helyi adók, gépjárműadó, késedelmi pótlék,  bírság/ folyt be, 4 millió forinttal több, mint az előző évben; 0,5 millióval haladta meg a  költségvetésben betervezett bevételt.

A  költségvetésben előirányzott adóbevételi terv  a helyi adók tekintetében 99%-ban, a gépjárműadó esetében  104 %-ban  teljesült. A helyi adóbevételeken belül legnagyobb az építményadó aránya: 49%, az iparűzési adó aránya 31%, az idegenforgalmi adóé 11%, a telekadóé 9 % .

Az építményadó-és telekadó vonatkozásában a helyi adórendelet 2010. évre változást nem tartalmazott. Kivetéses adók, így a várható bevétel esetükben könnyebben tervezhető, mint az „önadózós” adónemeknél. Mivel azonban a helyi rendelet lehetőséget ad a kommunális beruházások  jóváírására, melyek összege adózónként és évente eltérő lehet, illetve az építményadó esetében az állandóra bejelentkezett lakosok száma ingatlanonként változhat,  e két tényező nagyságától, változásától függően változhat az éves kivetés, a várható bevétel összege.

2010. évben  kommunális beruházás miatt összesen közel 21,5  millió Ft-ot írtunk jóvá az építmény-és telekadóból, 3,5  millió forinttal kevesebbet,  mint az előző évben, azaz ezen a jogcímen ennyi adókedvezményt kaptak az ingatlantulajdonosok 2010. évben

 

2010. évben az építményadó  mértéke 900 Ft/m2 volt, melyből az állandó lakossal rendelkező lakóépületek 600 Ft/m2, az állandó lakossal nem rendelkező lakó-és üdülőépületek 200 Ft/m2 adókedvezményt kaptak;  a lakóházban állandóra bejelentett lakosok után továbbra is  személyenként 30 m2 után adómentesség járt. A vállalkozók üzleti célt szolgáló épülete és egyéb építmények után 600 Ft építményadót kellett fizetni négyzetméterenként. Az adóköteles terület 2010. évben 453.736 m2 volt.

Ellenőrzés, adófeltárás eredményeként az elmúlt évben 47 esetben visszamenőleges adókivetéssel összesen 3.576  e Ft építményadót vetettünk ki.

2010. évben 212 millió Ft építményadó folyt be, 5,4 millió forinttal több,  mint előzőévben; a költségvetési tervelőirányzat 103 %-ban teljesült.

Kommunális beruházásként előző évhez képest 3 millió forinttal kevesebb,  16,8 millió forint került jóváírásra. A tervezetthez képest az adóbevételi többlet az adófeltárásokból, adóellenőrzésekből,  adóbehajtásokból befolyt összegből  származik, illetve kommunális beruházásokra is kevesebb összeg került jóváírásra.

2010. évben 23 adózó nyújtott be méltányossági kérelmet ( tavaly 19 volt a kérelmezők száma) fizetési könnyítésre. Az állandó lakhely szerinti adóhatóságtól bekért környezettanulmány alapján elbírált kérelmekből 2 adózó részletfizetési kedvezményt, 12 adózó   adómérséklést kapott 274 e Ft összegben. 6 kérelmező  esetében 346 e Ft összegben adó-, 1 adózó esetében  pedig 51 e Ft késedelmi pótlék elengedésére került sor. Egy vállalkozás az építményadója befizetésére késedelmi pótlékmentes fizetési halasztást kapott, egy adózó kérelme pedig elutasításra került. 2010. évben az építményadóban egyetlenegy határozatunkat sem fellebbeztek meg. 

 

2010. évben telekadó mértéke nem változott: az I.-es övezetben 200 Ft/m2, a II.-es övezetben 100 Ft/m2, III.-as övezetben 50 Ft/m2 volt. A kedvezményezettek köre sem változott. A helyi adórendelet értelmében kettő évig mentes az adó alól az a telek, amelyre lakóház építésére engedélyt adtak ki; 50 %-os kedvezmény illette meg – meghatározott feltételek megléte esetén – a mezőgazdasági művelés alatt álló telket. Azok a telkek, amelyek azért nem építhetők be, mert műszakilag nem megoldható a csatornára való rákötés, egyedi kérelem alapján 75% adókedvezményt kaphattak. Az adóköteles terület  nagysága 546.564  m2 volt.

Ellenőrzés, adófeltárás eredményeként az elmúlt évben  10 esetben összesen 2.141 e Ft telekadót vetettünk ki.

 

A telekadó esetében 2010. évben 32 millió Ft folyt be, 1,6 millió forinttal kevesebb, mint az előző évben., kommunális beruházásra 4,7 millió Ft-ot írtunk jóvá. A ténylegesen befolyt összeg magasabb az éves kivetési állománynál (az éves kivetés 29,6 millió Ft volt), ami az adóztatásba újonnan bevont területek, a több évre visszamenőleges adókivetésekkel magyarázható. 

Az éves kivetési állományon felül bevételt tervezni elég kockázatos, mivel a várható visszamenőleges adókivetések száma, az abból befolyt összegek nagysága egy adott évre vonatkozóan előre ki nem számítható. Ezért a 2010. évi, a költségvetésbe tervezett telekadó teljesülése érdekében megfeszített munkát végeztünk: szinte valamennyi hátralékos adózó esetében – függetlenül a tartozás összegére- kezdeményeztünk valamilyen végrehajtási cselekményt, de ahol letiltást munkahely hiányában nem tudunk alkalmazni, és a bankszámláról történő inkasszó sem vezet eredményre, csak jelzálogjog bejegyzést tudtunk megtenni. Ebben az esetben a tartozás megfizetésének ideje kérdéses.

Év végén teljesült két olyan tétel - amely visszamenőleg, több évre szóló kivetésből származott -, melynek összege közel 2 millió Ft volt, s így a terv-előirányzat 104%-ban teljesült. .

2010. évben a  telekadóban  összesen 18 db fizetési könnyítésre vonatkozó méltányossági kérelem érkezett. A kérelmekből  7  adózó kapott adómérséklést 566 e Ft összegben, 7 fő az adórendelet alapján adható 50% adókedvezményben részesült 177 e Ft összegben. Három adózó a fizetendő telekadójára részletfizetési kedvezményt kapott. 2010. évben az építményadóban egyetlenegy határozatunkat sem fellebbeztek meg. 

 

Az iparűzési adó mértéke 2010. évben nem változott: 1,95 % maradt. Év közben került sor a helyi adórendelet iparűzési adóra vonatkozó rendelkezésének módosítására, mely szerint 2010. június 1.-én hatályát vesztette a piaci és vásározó tevékenységekre vonatkozó, ideiglenes iparűzési adókötelezettség. ( E rendelkezést aztán fél évvel később, 2011. január 1-i hatállyal a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény is hatályon kívül helyezte.) Az iparűzési adóban a bevétel tervezése nehezebb, mint a kivetéses adóknál, hiszen itt a vállalkozók önbevallás útján - a gazdálkodási eredményeik alapján – teljesítik adófizetési kötelezettségüket. Év közben szűnnek meg vállalkozások, alakulnak újak, nyújtanak be önrevíziót akár 5 évre visszamenőleg, rendelkeznek a túlfizetésekről. Előre nem látható, hogy mely vállalkozások fognak a jövőben fizetési nehézséggel küzdeni, esetleg felszámolás alá kerülni, megszűnni, mely cégek fognak székhelyet, telephelyet változtatni, vagy éppen tevékenységük, árbevételük fog szűkülni.

A 2010. évi bevételek alakulásában a vállalkozások egyre nehezebb helyzete mellett szerepet játszott a 2010. január elsején életbe lépő jogszabály, mely szerint – többek között- a 2010. II. félévi, szeptember 15.-én esedékes adóelőleget már az állami adóhatósághoz kell megfizetni. Ezért a vállalkozások az iparűzési adóbevallásukkal egyidejűleg, május 31.-én az esetleges túlfizetéseiket nem hagyták az önkormányzati adószámlájukon- ahogy azt a korábbi években szokták-, hanem kérték annak a visszautalását. E rendelkezésnek nemcsak nem voltak előrelátható, összegszerűen kiszámítható pénzügyi következményei, hanem az adatok átadása rengeteg munkával is járt.

2010. első félévében többször kellett elektronikus úton adatot szolgáltatnunk az állami adóhatóság felé a nyilvántartott vállalkozásokról, a 2010. I. félévben esedékes adóelőlegekről, s egyéb változásokról.

2010. június 29.-ével hatályon kívül került ez a rendelkezés, azaz továbbra is az önkormányzatok szedik be az iparűzés adót. A 2010. I. félévében az állami adóhatósághoz befizetett, önkormányzatunkat megillető iparűzési adó , összesen 88.522 Ft, adóhatóságunknak visszautalásra került, illetve megkaptuk az első félévben az állami adóhatósághoz bejelentkezettek listáját.)

Az iparűzési adóra vonatkozó jogszabály „ide-oda” változása mellett a vállalkozások 2009. évben rossz évet zártak, s míg 2009. évben az előző évi, május 31.-én befizetett iparűzési  adókülönbözet összege 13 millió Ft volt, addig 2010. évben ez az adókülönbözet 8 millióval kevesebb, csupán 5 millió Ft-ot tett ki.

Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében azok a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások, melyek a társasági adó feltöltésre kötelezettek (árbevételük az 50 millió Ft-ot meghaladta), azoknak az iparűzési adójukat is fel kell tölteniük tárgyév december 20.-ig. 2010.-ben ezzel kapcsolatban hozták azt az új rendelkezést, hogy nem csak hogy fel kell tölteni az adót, hanem erről bevallást is kell benyújtani. Mindezek után 2010. december 15.-én (!)megint hoztak egy módosító rendelkezést, miszerint a feltöltési kötelezettség innentől kezdve csak a 100 millió árbevételt meghaladó vállalkozásokra vonatkozik. Ez a rendelkezés – ami előre nem tervezhető – meglehetősen szűkítette a kötelezettek körét, s a feltöltendő iparűzési adó összegét is.

2010. évben 135 millió Ft iparűzési adó folyt be, 7,3 millió Ft-tal kevesebb, mint előző évben; 5,9 millióval kevesebb a tervezettől,  a   költségvetési tervelőirányzat 96 %-ban teljesült. Ideiglenes iparűzési adóból - építőipari tevékenység - 2010. évben 933 e Ft folyt be.

Az iparűzési adóbevétel 13 %-át  azonnali beszedési megbízás benyújtásával tudtuk beszedni.

Fizetési könnyítésre 2 vállalkozó nyújtott be  méltányossági kérelmet az adót terhelő késedelmi pótlék vonatkozásában; egy adózó részletfizetés mellett 24 e Ft, a másik adózó 25 e Ft pótlékelengedést kapott.

 

Az idegenforgalmi adó mértéke 2010. évben 380 Ft-ról 400 Ft-ra emelkedett vendégéjszakánként. A törvényi szabályozás értelmében megszűnt a 70. éven felettiek adómentessége.

A befizetett 48,6 millió Ft idegenforgalmi adó 377 adózótól folyt be  121.732 vendégéjszaka után.

 

2010. évben 48,6 millió Ft idegenforgalmi adó folyt be; több, mint 5,3 millió forinttal kevesebb, mint a tervezett. A költségvetési tervelőirányzat az idegenforgalmi adó vonatkozásában 90 %-ban teljesült.

A bevétel összege az előző évhez képest  az adóemelés ellenére  800 e  Ft-tal kevesebb lett,  a vendégéjszakák száma 8500 éjjel  csökkent. A csökkenés mértéke a magán- és közületi szálláshelyeken szinte azonos volt.

 

A gépjárműadó nem helyi adó, alkalmazását teljes mértékben a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXI. törvény határozza meg.

2010 .január 1.-től hatályos gépjárműadó törvény az adómértékek emeléséről rendelkezett;

az adómértékek átlagban 13 %-al emelkedtek. A  személygépjárművek és motorkerékpárok továbbra is a teljesítmény és a kor szerinti adóztak a törvényben meghatározott  öt adómérték sáv szerint. A tehergépjárművek gépjárműadójának alapja továbbra is az önsúly maradt.

Az adatokat az adóztatáshoz minden esetben a BM Központi Hivatalának járműnyilvántartásából kapjuk, amely egy év eleji, a teljes, Balatonalmádiban bejegyzett gépjárműparkot tartalmazó nyitóállományt, illetve havonta tárgyhót követő 20.-ig megkapott változás állományt jelent.

 A beszedett gépjárműadó teljes összege az önkormányzat bevételét képezi.

 

 

2010. évben 76 millió Ft gépjárműadó folyt be, 8,6  millió forinttal több,  mint előző évben; a költségvetési tervelőirányzat a gépjárműadó vonatkozásában 104 %-ban teljesült.

2010. évben a BM nyilvántartás alapján 273 gépjárművel, 4578 db-ra nőtt Balatonalmádiban az adóztatható gépjármű állomány az előző évhez képest. A gépjárműadó bevétel összegét – az adó mértékén túl – adott évben nem csak a gépjárművek száma befolyásolja, hanem a gépjárművek összetétele is, kora is.

A gépjárműadóba fizetési könnyítésre 2 adózó nyújtott be kérelmet. Egy adózó 30 eFt adó- és 9 eFt pótlék elengedést, egy adózó pedig részletfizetési kedvezményt kapott.

2010. évben a gépjárműadóban kibocsájtott határozataink közül egy sem fellebbeztek meg.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. évi törvény értelmében a helyi adók, a gépjárműadó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Mulasztási bírságot bevallási késedelem, vagy annak elmulasztása esetén szabunk ki. Összegét több tényező befolyásolja. A bírság  nagy része a bevallási kötelezettség elmulasztása miatt került kiszabásra.    

A 2010. évben befolyt bírság és pótlék összességében  az előző évihez hasonló nagyságú volt; összesen 5,3 millió Ft késedelmi pótlékot, és 0,6 millió bírságot  Ft-ot fizettek be az adózók. A költségvetési tervelőirányzat    119 %-ban teljesült.

Sem a késedelmi pótlék, sem a majd kiszabandó bírságok összegét előre tervezni nem lehet, sokban függ az adózási moráltól és a behajtási munka eredményességétől.

A nagyobb összegű pótléktartozások többnyire jelzálogjoggal biztosítottak ugyan, de a megfizetés ideje kétséges.

 

Talajterhelési díjat a  csatornára rá nem kötött ingatlanok tulajdonosainak kell fizetni; a díj mértékét, a bevallás, a befizetés módját Balatonalmádi Város Önkormányzatának 17/2004.(X.15.) számú rendelete határozza meg. A fizetésre kötelezettek névsorát, illetve a fogyasztott víz mennyiségét a víz-és csatorna üzemeltetését végző szolgáltató év elején megküldi, amely alapján kerülnek kiküldésre a bevallások.

2010. évben a talajterhelési díj mértéke Balatonalmádiban 360 Ft volt köbméterenként, melynek a 100%-át kellett a 2009. évi vízfogyasztás alapján  megfizetni. A bevétel az önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

 

Az elmúlt évben sokan rákötöttek a csatornára, illetve folyamatosan történnek a kötelezések a további rákötések szorgalmazására. A 223 talajterhelési díjat fizető ingatlanok száma 2010.-ben lecsökkent 194-re, s a fogyasztott vízmennyiség is mintegy 3500 m3-rel csökkent. A befizetett talajterhelési díj ennek megfelelően 2,1 millió forinttal csökkent; a költségvetési tervelőirányzat 80%-ban teljesült.

Ennek az „adónemnek ” a feldolgozása alacsony hozadéka ellenére rengeteg munkával, egyeztetéssel jár; volt, aki rákötött ugyan a csatornára, de az a szolgáltató nyilvántartásában nem jelent meg, ezért az elfogyasztott víz után csatornadíjat sem fizettek; sok díjfizetésre kötelezett többszöri felszólításra sem küldi vissza a bevallását, s nehéz a bevallási kötelezettség elmulasztása miatt bírságolni, mert maga a díj összege is általában alacsony, néha az ezer forintot sem éri el. 

 

Az alábbi táblázat és diagramm a helyi adók és a gépjárműadó nagyságrendjének, arányainak alakulását mutatja. Az elmúlt 9 évben 286 millió forintról 511 millió forintra, mintegy 180 %-kal emelkedtek az adóbevételek. Egymáshoz viszonyított arányuk jelentősen nem változott. Az építmény-és az iparűzési adó jelenti az adóbevételek meghatározó hányadát.

 

 

Helyi adó és gépjárműadó bevételek 2002.-2010. években

millió Ft-ban

 

 

*2003. évben építményadó, 2004. évben telekadó, 2006. évben ismét  építményadó, 2008.évben iparűzési adóemelés történt. Az idegenforgalmi adó mértéke 2007. év óta minden évben emelkedett.

2002. évben a gépjárműadó 50 %-a maradt az önkormányzatnál, 2003. évtől pedig már a  100 %-a.

2010. évben folytattuk - a 2008. októberében elkészített ütemtervnek megfelelően –a Balatonalmádi város közigazgatási területén elhelyezkedő ingatlanok szisztematikus ellenőrzését, amelynek célja a nem adózó, valamint a ténylegesnél kisebb alapterület után adózó építmények illetve üres telkek  felderítése volt.

2010. év végéig  8 alkalommal végeztünk helyszíni bejárást, amelynek során a Veszprémi u. Kisberényi u.-Balázs B. u.- Vadvirág u.- Malomvölgyi u.  által határolt terület ellenőrzését fejeztük be. A helyszíni bejárások előtt az építési osztálytól kapott térkép kivágatokból terepen is kezelhető méretű munkatérképet készítettünk, melyet összevetettünk az adóügyi nyilvántartással. A térképen feltüntettük az adózott ingatlanok hasznos alapterületét is. A nem adózó ingatlanokról tulajdoni lapot kértünk le. Ezt követte a helyszíni bejárás, amelynek során

felmértük az építmények bevallott nagyságát, valamint -- a külterületi részeken -- van –e adókötelezettség alá eső építmény a földrészleten. Ezt követte az észlelt adatok feldolgozása.

2010. évben a bejárások során  960 ingatlant ellenőriztünk, amelyből 136 esetben észleltünk eltérést az adóügyi nyilvántartás adataihoz képest, melyből 36 esetben telekadó, 100 esetben pedig építményadó bevallásokat küldtünk ki. A kiküldött bevallásokból ez idáig 116 db érkezett vissza, amelyek alapján az ingatlanokat adóztatásra nyilvántartásba vettük.

Az ellenőrzött belterületi ingatlanoknál 291 esetben vetettük össze az okmányiroda által nyilvántartott állandóra bejelentkezett lakosok számát a kivetésekben adókedvezményként igénybe vett lakosok számával. 36 esetben észleltünk eltérést, majd korrigáltunk a kivetésekben. A beadott bevallások alapján 2010. évben 1.437.625,- Ft építményadó, valamint 60.000,- Ft telekadó került kivetésre.

Az ingatlanok beazonosítása sokszor nagyon időigényes és nehézkes volt.

A külterületi ingatlanok beazonosítása - házszám, kerítés hiányában - sok esetben csak a
térkép- tulajdoni lap- adókivetés alapján volt lehetséges. Sok esetben egy helyrajzi számon
lévő  területen több építmény is volt. A műszaki nyilvántartásban az építményekről műszaki
anyag sok esetben nem volt fellelhető. Több tulajdonos esetén így csak a tulajdonossal
történt egyeztetéssel volt beazonosítható egy-egy ingatlan.

Az eddig elvégzett szisztematikus munka alapján megállapítható, hogy inkább a külterületi részen fordul elő sok olyan ingatlan, amelyek után nem adóznak. Többsége olyan kettős funkciót betöltő gazdasági épület, amelyekből csak a pihenés célját szolgáló helyiségek adóztathatók, így nagy bevételt nem hoznak. Előfordulnak azonban olyan   gazdasági épület, pince megnevezésű építmények is, amelyeket ténylegesen nyaralóként használnak, s amelyek után eddig nem adóztak. Több olyan gazdasági épület is előfordult, amelyet korábban átépítettek, bővítettek, s még az eredeti épület hasznos alapterülete után adóztak.

 A belterületi ingatlanok esetében általában jellemző az, hogy adóznak az építmények után. Gyakoribb inkább az, hogy az épületet bővítették, és még az eredeti alapterület után adóztak, vagy az épület után adóztak, a garázs után pedig nem. Elvétve fordult elő csak, az is inkább a nyaraló épületeknél, hogy egyáltalán nem adóztak az építmény után. Viszonylag nagy számban fordult elő belterületen lakóépületben állandóra bejelentett lakosok után jogtalanul igénybevett kedvezmény. A telekadó vonatkozásában inkább az a jellemző, hogy korábban mezőgazdasági művelés alatt álló nagyobb területek felosztásával keletkezett beépíthetővé vált beépítetlen földrészletek után nem adóztak.

Az elmúlt több, mint 2 év alatt összesen 1825 ingatlan került ellenőrzésre. Az ellenőrzés eddigi tapasztalatai továbbra is azt mutatják, hogy a város valamennyi ingatlanának ilyen átfogó ellenőrzése nagyon időigényes munka, a teljes felmérés vélhetőleg több évet vesz igénybe, azonban a szisztematikus munka évenként több millió forint bevételt hozhat. 2009.évben összesen 3.091.650 Ft, 2010. évben 1.497.625 Ft, összesen 4.559.275 Ft plusz-bevétellel számolhattunk az  építmény- és telekadóba, mely összegek nyilvánvalóan a következő évi adókivetésekben már halmozottan, göngyölített módon jelentkeznek. ( azaz a 2009. évben feltárt adó már a 2010. évi kivetésben is benne lesz,a 2010. évi a 2011. éviben és az azt követőben is)

A végrehajtási eljárások eredményeként 2010. évben összesen 35 millió Ft adóbevétel folyt be, a végrehajtási eljárás alá vont tartozásoknak az egyharmada,  31% -a realizálódott.

Az adóbehajtási munka egész évben folyamatosan történik. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. évi törvény értelmében , ha az adótartozás összege meghaladja az 500 e Ft-ot, az ingatlanra végrehajtási jogot, ezen összeghatár alatt jelzálogjogot lehet bejegyeztetni.

 

2010. évben 28 ingatlanra jegyeztettünk be  jelzálogjogot 12.596  e Ft adótartozás miatt, melyből év közben egy sem került törlésre. A megelőző évek jelzálog bejegyzései hatására 2010. évben 3 adózó rendezte tartozását összesen 474 e Ft összegben.

Sajnos vannak olyan adózók, akik csak akkor fizetnek, ha rájegyezzük az ingatlanra a jelzálogjogot. Akkor kifizetik a tartozásukat, de már a törlést követő évtől megint nem fizetnek, és kezdjük elölről. Sokszor a jelzálogjog bejegyzés ellenére az ingatlantulajdonosok

nem rendezik a tartozásukat, s így az esetleg évekig is rajta áll az ingatlanon. Az adózás rendjéről szóló törvény végrehajtásra vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik egyszerre ugyanazon tartozás behajtása érdekében több végrehajtási cselekmény foganatosítását, ezért a jelzálogjog bejegyzés mellett jövedelemből való letiltással is próbálkozunk. Jelenleg adótartozás miatt az önkormányzatnak 40 ingatlanon  van jelzálogjoga   bejegyeztetve.

2010. évben 538 db azonnali beszedési megbízást nyújtottunk be 185 vállalkozás bankszámlája ellen 60,9 millió Ft összegben. Sok esetben többször kellett benyújtani az inkasszót ugyanazon vállalkozásnál, illetve a cég több bankszámlájánál is próbálkoztunk. Az inkasszókat elektronikus úton, banki terminálon keresztül közvetlenül az adós bankjához nyújtjuk be, így  előfordul, hogy egy így indított megbízással akár már másnap a számlánkon lehet a pénz, s nem fordulhat elő, hogy esetleg valamely pénzintézetnél az adós pont még az inkasszó beérkezése előtt leüríti a számláját.

Az azonnali beszedési megbízás útján befolyt összeg 2010. december 31.-ig 23.925 e Ft volt..

23 vállalkozás esetében nyújtottunk be határidőn belül hitelezői igényt megindult felszámolási vagy végelszámolási eljárásban. összesen 6.736  e Ft összegben. A 23 vállalkozás terhére benyújtott hitelezői igényünkből 21  esetben a felszámoló a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§5. pontjában foglaltaknak megfelelően nyilatkozott arról, hogy a követelésünk kiegyenlítése nem biztosított, a követelés a felszámolási eljárásban meg nem térülő kintlévőség, így az a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3.§(4) bekezdés 10. pontja alapján behajthatatlan követelés. 2 vállalkozás esetében még tart a végelszámolási eljárás.

Tartozás miatt 292   esetben kezdeményeztünk rendszeres jövedelemből való letiltást a munkáltatónál illetve a Nyugdíjfolyosító Igazgatóságnál az Egészségbiztosítási Pénztártól előzetesen bekért adatok alapján összesen 13.461 e Ft összegben.

A kezdeményezett letiltásból 51 esetben eredménytelen volt a megkeresés pl.a hátralékos már nem dolgozott az adott munkahelyen, vagy időközben a munkahely szűnt meg, vagy már nem volt szabad letiltható jövedelme vagy a munkáltató nem reagált a letiltásra. A 241 „befogadott” letiltásból 2010. december 31.-ig befolyt 6.157  e Ft  saját adótartozás és 870 e Ft idegen helyről kimutatott, adók módjára behajtandó tartozás (szabálysértési bírság, megelőlegezett családi pótlék, munkaügyi bírság stb.).A letiltások a jövedelemből nagyobb összegű tartozás esetén több éven keresztül is folyhatnak be; előző évben kimutatott, 2010. évben befolyt összeg 3.417 e Ft.

2010. évben a letiltásokból összesen 10.445 e Ft folyt be. 

A gépjárműadó behajtása érdekében, ha a tartozás összege az évi tételt meghaladja, akkor van lehetőségünk a gépjármű forgalomból való kivonatására. 2010. évben 2 gépjármű esetében kezdeményeztük aKözlekedésigazgatási Hatóságnál a forgalomból való kivonást összesen 139 e Ft gépjárműadó és pótléktartozás miatt, melynek eredményeként  – az autó forgalomba való visszahelyezése érdekében az adótartozás megfizetésre került.

A korábbi években jóval több esetben kezdeményeztük gépjármű forgalomból való kitiltását. Azonban a tavalyi évben jogszabály-változás miatt lehetővé vált, hogy a forgalomból kivont autót is értékesíthesse a tulajdonosa, s azt az új tulajdonos ismételten forgalomba helyezze, anélkül, hogy a régi tulajdonos az adótartozást megfizetné. Így, ezen végrehajtási, behajtási módozat nemigen hat kényszerítőleg a gépjárműadót nem fizetőkre.

Egyéni vállalkozók esetében az iparűzési adóbevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt 2  esetben kértük a vállalkozói igazolvány visszavonását.

A fenti végrehajtási eljárásokon túlmenően a hátralékok behajtása érdekében az  éves egyenleg-közlő értesítésen túl (augusztus) 2010. évben kétalkalommal, májusban  és novemberben több, mint háromezer  fizetési felszólítást küldtünk ki.

 

A táblázat és a diagramm a 2010. évben foganatosított végrehajtási cselekményeket, azok összegét és nagyságrendjük arányát mutatja.

 

 

Az elmúlt 4 évben a  végrehajtási eljárások  száma folyamatosan emelkedett: sajnos az adóbevételek realizálásához egyre nagyobb számban van szükség valamilyen „kényszerítő” eljárás alkalmazására.

  

A végrehajtások eljárások számának növekedése nem feltétlenül jár együtt a behajtandó illetve behajtott összeg növekedésével. Ez azt jelenti, hogy  2009. és 2010. években már a kisebb összegű, akár 10 ezer forintos tartozást is kénytelenek voltunk behajtás útján beszedni, mert sok esetben már ilyen nagyságú összeg befizetése is nehézséget jelentett az adózóknak.

 

A behajtás eredményessége az elmúlt 5 évben- 2007. évet kivéve- 36-37% között mozgott.

Sajnos az a jellemző, hogy pl. inkasszó esetében sok esetben az adózó számláján már sorbanállás van- többnyire az állami adóhatóság részéről- , illetve nem ritka az sem, hogy a rendszeres jövedelemből való letiltás esetén is csak jövő évre sorolnak be minket, mert más levonás is terheli az adózó jövedelmét.

 

Az Adóügyi Osztály az adók beszedése mellett számos olyan, jogszabályban előírt kötelező   feladatot is  ellát, melyeknek nincs, vagy igen csekély a bevételi hozadéka.

A 2010. évben 277 db adó- és értékbizonyítványt állítottunk ki a balatonalmádi város közigazgatási területén elhelyezkedő ingatlanokról. A legtöbb megkeresés hagyatéki eljárás lefolytatásához szükséges jogsegélykérelemként érkezett. Évről évre emelkedik a végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó adó- és értékbizonyítvány elkészítésére irányuló kérelmek száma. Miután Almádi nyaraló város, az ország egyre több helyéről érkezik megkeresés az Almádi ingatlantulajdonnal rendelkező, valamilyen okból nem fizető adósokat érintő tartozásokat illetően - akár már tízezres nagyságrendű tartozás esetén is. Ritkább esetben készül adó- és értékbizonyítvány gyámhivatali eljárás (többnyire kiskorúakat érintő adásvétel esetén/, szociális igazgatási eljárás (idősotthoni elhelyezéshez, térítési díj megállapításához), államilag támogatott hitelfelvételhez, valamint bírósági peres eljárásokhoz kapcsolódóan.

Az adó-és értékbizonyítványok kiadása időigényes feladat: szinte minden esetben a helyszínre ki kell menni,  sok esetben vidéki  tulajdonossal időpontot egyeztetni, tulajdoni lapot, műszaki dokumentációt beszerezni, s maga a bizonyítvány elkészítése is időigényes.

2010. évben ezen felül 74 db adóigazolás kiállítására, valamint 26 db strandbelépő kedvezményre jogosító igazoláskiadására került sor.

Évről évre növekednek az adók és adók módjára behajtandó köztartozások behajtása miatti megkeresések ( munkaügyi bírságok, megelőlegezett gyermektartásdíj, szemétdíj hátralék, egyéb bírságok). E törvényben meghatározott feladat rendkívül munkaigényes - többszöri idézések, ügyfélfogadás, befizetések utalása az illetékes számlára, válaszlevél a

behajtást kérőnek stb. - és kis haszonnal jár az adott önkormányzatnak.

2010. évben különösen megszaporodtak a rendőrhatóságtól érkező megkeresések, s ezekből is a behajtandó közigazgatási bírságok, melyek nagy részét a közlekedési szabályok be nem tartása miatt (biztonsági öv be nem csatolása, tilosban parkolás, gyorshajtás stb.)szabják ki. A közigazgatási bírságok „sajátja”, hogy annak csak a 25%-a marad csak a behajtó hatóságnál, azaz az önkormányzatnál, 75%-át a rendőrségnek kell elutalnunk. 2010. évben 1.627 eFt összeget utaltunk át a rendőrségnek, ilyen, általunk behajtott bírságból.

2010. évben összesen 503 esetben kaptunk adók módjára behajtandó megkeresést, melyből helyben maradó bevételként 1.593 e Ft-ot utaltunk a saját költségvetésünk felé.

2010. évben a helyi adók közül egy  helyi adónemben történt adóemelés: az idegenforgalmi adó mértéke 380 Ft/éjről 400 Ft/éjre  emelkedett. A kedvezmények köre nem változott.

Összesen  516 millió forint bevételt ( helyi adók, gépjárműadó, pótlék, bírság, talajterhelésidíj, adók módjára behajtandó köztartozások) utaltunk a saját költségvetésbe.

Adóellenőrzés során 960 ingatlant ellenőriztünk, melynek eredményeképpen1,8 millió forint építmény-és telekadó került kivetésre. A helyi adók behajtása érdekében 883 esetben, több, mint 93 millió Ft összegben indítottunk valamilyen végrehajtási cselekményt, melynek eredményeként 35 millió  Ft adóhátralék folyt be; az összes bevétel közel  7 %-a valamilyen kényszerítő intézkedés hatására került befizetésre.

Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a 2010. évi adóztatásról és adóbevételek alakulásáról szóló beszámolót megvitatni, s a határozati javaslattal együtt elfogadni szíveskedjenek.

 

Balatonalmádi, 2011. április 8.

 

 

Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2010. évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról szóló beszámolót elfogadja, utasítja a Polgármestert, hogy az adókból származó bevételek összegéről a lakosságot tájékoztassa.

Hivatali felelős: Víghné Horváth Beáta adóügyi osztályvezető

Határidő:           2011.május 30.