13. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület
2011. április 28-i ülésére

Tárgy:   Átfogó értékelés a helyi önkormányzati gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról
Készítette:   Kabay Ágnes köztisztviselő, Sajtos Ildikó, Zabó Beáta köztisztviselő
Előterjesztő:   Keszey János polgármester, Ujlakiné Dr. Pék Éva jegyző
Véleményező bizottság:   Humán Bizottság, Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

 Tárgy: Átfogó értékelés a helyi önkormányzati gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

A)    Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások, valamint a jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések, bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása
B)     Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ keretén belül biztosított gyermekjóléti alapellátás bemutatása
C)    A Balatonalmádi Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának hatósági intézkedései
 
Tisztelt Képviselő-testület!
 
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többszörösen módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal – átfogó értékelést készít, amelyet a Képviselő-testület megtárgyal.
 
 Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az átfogó értékelést meg kell küldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának. A Szociális és Gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslatokat fogalmazhat meg a helyi önkormányzat számára. A helyi önkormányzat 60 napon belül köteles érdemben megvizsgálni a Szociális és Gyámhivatal javaslatait, és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatni a hivatalt.
 
A Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében – a Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás tagjai számára – a végzett gyermekjóléti alapellátásról szóló átfogó értékelést az érintett települések számára küldjük meg.
 
Az előterjesztés megvitatását követően a mellékelt határozati javaslat elfogadását indítványozom Tisztelt Képviselő-testületnek.  
 
 
Balatonalmádi, 2011. április 12.
 
 
   Keszey János                                                                        Ujlakiné dr. Pék Éva
    polgármester                                                                                   jegyző
       
  
A.) Átfogó értékelés a helyi önkormányzati gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról
 
Tisztelt Képviselő-testület!
   
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többszörösen módosított 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel olyan rendszert vezetett be, amely egyrészt különböző támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, másrészt megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít a családból kiemelt gyermekek számára. A törvény fontos szerepet szán a családok megerősítését szolgáló területi gondozásnak, az önkormányzatok ellátására irányuló szolgáltató tevékenységnek, valamint az állami és nem állami szervek hatékony együttműködésének. A települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése - meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás -.
   
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló – többször módosított - 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. mellékletében foglalt tartalmi követelményeinek megfelelően az értékelés tartalmazza:
  1. A település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0 -18 éves korosztály adataira.
  2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosításának alakulását.
  3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatását.
  4. A jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedéseket.
  5. A Balatonalmádi Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat.
  6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatait, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása.
  7. A jövőre vonatkozó javaslatokat, célok meghatározását a Gyvt. előírásai alapján.
  8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatását, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatását.
  9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében történő feladatok, szolgáltatások ellátásában való részvétel leírását, tapasztalatait.
 1. Balatonalmádi város demográfiai mutatói
 
2010. január hó 1. napján a lakóhellyel rendelkezők száma: 9243 fő. 2010. január hó 1. napján: 0 -18 éves lakóhellyel rendelkezők száma: 1305 fő. 2011. január hó 1. napján a lakóhellyel rendelkezők száma 9340 fő. 0-18 éves lakóhellyel rendelkezők száma: 1417 fő.  
                                                                                                                                             
2. Pénzbeli és természetbeni ellátások
A jogosult gyermek számára
a) a települési önkormányzat jegyzője   „ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban:Gyvt.) meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, kiegészítő gyermekvédelmi támogatást, óvodáztatási támogatást,
b) a települési önkormányzat képviselő-testülete a hivatkozott jogszabályban, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg.
A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint, a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
 
A) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a)      az öregségi nyugdíj mindenkori összegének a 140 %-át,
aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b)      az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön – külön vagy együttesen a Gyvt. 19. § (7) bekezdésben meghatározott értéket.
 
 Nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a Gyvt. 20. § (3) és (4) bekezdése szerint:
Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha
a)      nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
b)      felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.
Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a Gyvt. 19. §-ban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.
    
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
a) a Gyvt. 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
b) a Gyvt. 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak,
c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. 
 
2010. évben 2 esetben történt kérelem elutasítása, amely 5 gyermeket érintett. Elutasítás oka a jogosultsági feltételként előírt jövedelem határ túllépése. Kérelemre 3 esetben történt a kedvezményre való jogosultság megszüntetése. 2010. december hó 31. napján 105 fő rendelkezett rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal.
 
Pénzbeli támogatás
A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
a)      a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában,
b)      a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít.
A pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2010. évben gyermekenként 5800,- Ft július és november hónapban 110 fő részesült pénzbeli támogatásban.
 
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 
 
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki
a)      a gyermek tartására köteles, és
b)      nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékban részesül.
A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - határozatlan időre- állapítja meg. A támogatás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.
A települési önkormányzat jegyzőjéhez 2010. évben kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem nem került benyújtásra.   
 
Óvodáztatási támogatás
 
A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll
a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása
aa) az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában,
ab) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában,
ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában,
ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom],
b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig
ba) a tárgyév június hónapjában,
bb) a tárgyév december hónapjában,
pénzbeli támogatást folyósít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
 
A települési önkormányzat jegyzőjéhez 2010. évben óvodáztatási támogatás iránti kérelem nem került benyújtásra.   
   
 B) Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások
    A Balatonalmádi Város Önkormányzata - a többszörösen módosított - gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 5/1998. (IV.01.) Ör. rendeletével (továbbiakban: rendelet) szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátásokat. A Képviselő-testület a hatáskörében eljárva a Polgármesterre ruházta át, az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítását. A feladatellátás célja: a családok szociális helyzetének megerősítése, a gyermekek szociális biztonságának növelése.
 
A pénzbeli és természetbeni ellátások a helyi rendelet alapján:
  • Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
  • Egyszeri tankönyv vásárlási támogatás
  • Születési támogatás
  • Életkezdési önkormányzati kiegészítő támogatás
  • Étkezési térítési díjkedvezmény
 
·        Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
A Polgármester a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.
Annak a gyermeket gondozó családnak állapítható meg a rendkívüli támogatás, ahol az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át (57.000,- Ft).
2010. évben 365 esetben 202 fő gyermek részére került megállapításra rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A folyósított támogatás összesen összege: 3.527.000,- Ft. 2010. évben kérelem elutasítása nem történt.  
 
·        Egyszeri tankönyvvásárlási támogatás 
Egyszeri tankönyvvásárlási támogatásban részesülhet az a gyermek, akinek családjában az egy főre jutó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át nem haladja meg (2010. évben 45.600,- Ft), és a szülő a gyermek számára szükséges tankönyveket támogatás nélkül nem tudja kifizetni.
A támogatás összege a tankönyvek igazolt áránál, de maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél több, illetve 1.000,- Ft-nál kevesebb nem lehet. 
Az elmúlt évben 22 fő gyermek részesült e támogatásban, a felhasznált összeg: 189.000,- Ft volt.
 
·        Születési támogatás
Születési támogatásra a 2005. január 1. napját követően született Balatonalmádi lakóhellyel rendelkező gyermek akkor jogosult ha,
a) legalább egyik szülője, törvényes képviselője Balatonalmádi lakóhellyel rendelkezik,
     és
b) más önkormányzati ezen a jogcímen támogatásban nem részesült.
A támogatás összege egyszeri alkalommal gyermekenként 15.000,- Ft.
Múlt évben 73 fő balatonalmádi lakóhellyel rendelkező gyermek született, ebből 63 gyermek szülője fordult kérelemmel e támogatás iránt.
 
·        Életkezdési önkormányzati kiegészítő támogatás
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény alapján, 2006. január 1-jétől az állam minden megszülető gyermek javára születésének évében életkezdési támogatást biztosít. A 2010. évben született gyermek után az összeg 42.500,- Ft volt. Az úgynevezett babakötvényként megnyitott Start-számlára a szülők évente 120.000,- Ft-ot helyezhetnek el gyermekük javára, a számlán lévő összeg, adótól, illetéktől és járuléktól mentes. A gyermek számláján elhelyezett összegek, illetve ezek hozama legkorábban a gyermek 18. életévének betöltését követően vehetők fel. A szülők által, illetve az állam által történő befizetésen túlmenően, a települési önkormányzat helyi rendeletében meghatározott feltételek szerint, kiegészítheti a Start-számlára történő befizetést. Balatonalmádi Város Önkormányzata 2007. február hó 1. napjától vezette be az életkezdési önkormányzati kiegészítő támogatást.
 Életkezdési önkormányzati kiegészítő támogatásra a 2006. december 31. napja után született Balatonalmádi városban bejelentett lakóhellyel rendelkező gyermek akkor jogosult ha,
a)      legalább egyik szülője, törvényes képviselője a gyermek születését megelőző egy évben Balatonalmádi városában lakóhellyel rendelkezett, és
b)       a nevére Start-számlát nyitottak, valamint
c)       más önkormányzattól ezen a jogcímen támogatásban nem részesült. 
 2010. évben 32 fő gyermek részesült e támogatásban.
 
·        Étkezési térítési díjkedvezmény
Balatonalmádi Város Polgármestere a normatív gyermekétkeztetési kedvezményeken túl további étkezési térítési díjkedvezményt biztosíthat – a törvényes képviselő(k) kérelmére a helyi rendelet alapján:
a) Azon gyermeknek, akik 50 %-os normatív étkeztetési kedvezményre[1] jogosult, de a családjukban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át (2010. évben 48.450,-Ft )nem haladja meg, legfeljebb 20 %-ig,
b) Azon gyermeknek, akik nem jogosultak normatív étkeztetési kedvezményre, de családjukban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át (2010. évben: 48.450,- Ft) nem haladja meg, legfeljebb 50 %-ig.
 
2010. június hó 1. napjától
A polgármester étkezési térítési díjkedvezményt állapít meg annak az önálló keresettel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint középiskolai tanulmányokat folytató fiatal felnőtt részére, aki a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át nem haladja meg. A kedvezmény mértéke legfeljebb a fizetendő étkezési térítési díj 50 %-ig terjedhet.
 
      A térítési díjkedvezmény megállapítása egy évi időtartamra történik, az iskolai tanévhez illetve az bölcsődei és óvodai nevelési évhez igazodóan. A díjkedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.
     2010. évben Balatonalmádiban lakóhellyel rendelkező gyermekek közül 74 fő gyermek és 1 fő nagykorúrészesült étkezési térítési díjkedvezményben. Tavaly az étkezési térítési díjkedvezmény összege: 1.102.130,- forint volt.
  
3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása
 
a) gyermekek napközbeni ellátása
 A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek a szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban képzésben való részvételük, betegségük vagy
egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a helyi óvodában és a kettő általános iskola napközis foglalkoztatása keretében biztosítja.
    Az ellátás igénybevétele általában önkéntes, de ha a gyermek veszélyeztetettsége megkívánja, a jegyző az ellátás igénybevételét kötelező határozatában előírhatja. 2010. évben ilyen kötelezésre nem került sor. Az ellátás során csak az étkezésért kell térítési díjat fizetni. A napközbeni ellátást naponta átlagosan a helyi óvodákban 122 fő, az általános iskolai napközis foglalkozást 156 fő vette igénybe a tavalyi évben. A fenntartó az óvodában a saját konyhán keresztül, az általános iskolákban a BAKONYGASZT Zrt.. által nyújtott szolgáltatással biztosítja az étkeztetést.  
 
Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete vállalta, a 2010. május hó 27. napi 129/2010. (V.27.) Öh. határozatában, hogy a nyári szünet ideje alatt 54 munkanapon keresztül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára folyamatosan napi egyszeri melegétkeztetés biztosított. 2010. évben nyári étkeztetésben 10 fő gyermek vett részt.
  
b) gyermekek átmeneti gondozása: önálló helyettes szülő
 
2003. április hó 18-án kelt 04-503-5/2003. számú határozatával a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Megyei Gyámhivatala az önkormányzat által fenntartott önálló helyettes szülői ellátás működését Balatonalmádi város lakosságára kiterjedően határozatlan időre engedélyezte. Az önálló helyettes szülői ellátást dr. Vidáné Spengler Anna látja el. A helyettes szülői tanácsadó feladatait változatlanul a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ családgondozója látja el. 2010. évben gyermek átmeneti gondozására nem került sor. 2010. évben a működést engedélyező szerv szakmai célellenőrzést tartott. (Az ellenőrzés eredményét 6. pontban részletezi az átfogó értékelés.)
c) gyermekjóléti szolgáltatás
Az előterjesztés B) pontja tartalmazza.
 
4.                  Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések
 
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 3. §-a szabályozza a települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatáskörét a gyámügyi igazgatásban. A hatósági feladatok elsősorban a prevenciót és az azonnali beavatkozás lehetőségét szolgálják, valamint a leggyakrabban felmerülő ügyekben a helyben történő ügyintézést. A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó megfelelő intézkedéseket a jegyző a gyermek veszélyeztetettségének mértékétől függően köteles megtenni. A Gyvt. rendelkezései szerint, a megfelelő helyi ellátások biztosításával a hatósági kényszer intézkedések aránya csökkenthető, és biztosítható a családdal való hatékony együttműködés.
 
- A települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi gondoskodás: a védelembe vétel és az ideiglenes hatályú elhelyezés.
 
a) Védelembe vétel
A települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható.
 
 A települési önkormányzat jegyzője – a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével – védelembe veheti továbbá
a)      a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút,
b)      a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket,
c)      a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút.
 
A védelembe vételre a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével kerül sor. A gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatásának érdekében a gyermek részére a jegyző a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját kirendeli és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz. A védelembe vétel és a hozzá kapcsolódó szociális munka minden gyermek esetében meghatározott egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik. A települési önkormányzat jegyzője – kérelemre bármikor, hivatalból évente- felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani.
      A jegyző a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn. Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője nyilatkozatban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést, és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, ez esetben a jegyző a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.
 
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXV. törvénynek, valamint a Gyvt.–nek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi LXVI. törvény  2010. augusztus 30-tól hatállyal vezetett be. A gyermek után járó iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának a Cst. 15. § b) pontjában foglaltak szerinti felfüggesztésével egyidejűleg a jegyző – védelembe nem vett gyermek esetén- elrendeli a gyermek védelembe vételét. 
 A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 91/F. § -a alapján:
„91/F. § Ha a közoktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyzőnek, hogy a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanévben elérte a tizet, a jegyző végzést hoz, amelyben tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját arról, hogy az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után elrendeli az iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának felfüggesztését (a továbbiakban: iskoláztatási támogatás felfüggesztése), valamint védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vételét.”
 
2010. évben 2 gyermek esetében került sor iskoláztatási támogatás jogosultának tájékoztatásra.
 
2010. évben 6 védelembe vételi eljárást folytatott az első fokú gyámhatóság ebből egy esetben kijelölt eljáró szervként járt el. Az eljárások során 4 esetben védelembe vétel felülvizsgálata történt, ennek eredményeként 6 gyermek esetében a védelembe vétel megszűntetésére, 1 esetben védelembe vétel fenntartása mellett más gyermekvédelmi gondoskodás iránt eljárás kezdeményezésére került sor. 1 esetben gyermek védelembe vételére került sor, év során illetékesség megszűntetése miatt az eset áttételre került.  2010. december hó 31. napján a védelembe vett gyermekek száma: 0 fő.
    
 b) Ideiglenes hatályú elhelyezés
Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges: a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehatási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen elhelyezi
a)      nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség,
b)      a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy erre nincs lehetőség – az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt, illetve a külföldi állampolgárságú gyermek esetében Budapest Főváros V. kerület Gyámhivatalát.
Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. 
2010. évben kettő gyermek esetén került sor gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére.
 
c) 14 esetben járt el ügygondnok kirendelése, felmentése ügyében.
 
d) A gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása működési engedélyezése iránti eljárást egy esetben folytatott le. Két esetben került sor már meglévő működési engedéllyel rendelkező szolgáltató ellenőrzésére.
 
A Balatonalmádi Város Jegyzője 2003. szeptember 8. napján együttműködési megállapodást kötött a Balatonalmádi Rendőrkapitánysággal. Az együttműködés célja, hogy a jogalkalmazás és szakfeladataik ellátása körében egymást kölcsönösen segítő intézkedéseket hajtsanak végre az összehangolt, hatékony fellépés érdekében. Az együttműködési megállapodás 2010. évben nem került módosításra.
 
5.            A Balatonalmádi Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat
Az előterjesztés C) pontja tartalmazza.
 
  1. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások
 
2010. évben a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala ellenőrizte:
 
 - Balatonalmádi Város Önkormányzata által fenntartott önálló helyettes szülői ellátását:
A hatósági ellenőrzés kiterjedt: a szolgáltató tevékenység megfelel-e a működési engedélyben és a jogszabályokban foglalt feltételeinek – különösen a személyi, tárgyi feltételek, ellátottak elhelyezése, térítési díj megállapítása – ellenőrzésére. A vizsgált időszak 2008. október 1. – 2009. augusztus 31 napjáig terjedt. A  helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy a Balatonalmádi Város Önkormányzata által fenntartott – dr. Vidáné Spengler Anna önálló helyettes szülő által nyújtott- szolgáltató tevékenység megfelel a működési engedélyben és a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeknek. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés alá vont időszakban nem volt igény a szolgáltatás iránt, az ellenőrzés megállapította, hogy az átmeneti gondozás során kötelezően vezetendő, jogszabály által előírt nyilvántartások és adatlapok kitöltésére, vezetésére nem került sor.
 
- Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ által Balatonalmádi városban nyújtott gyermekjóléti szolgáltató tevékenységét:
A szakmai célellenőrzés szerint a korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságok vizsgálata megállapította, hogy a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ családgondozói számára továbbra sem biztosított a munkavégzéshez szükséges közlekedési eszközök használata. A családgondozók a hivatalos ügyek intézése, valamint a társintézmények és családok látogatása során – a személyes segítő munkára fordítható idő jobb kihasználása miatt – saját költségükön veszik igénybe a helyi közlekedést.
Balatonalmádi Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetésébe közlekedési eszköz beszerzésére keretfedezet került elfogadásra.
 
 
7.      Jövőre vonatkozó javaslatok, célok
Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepció különös feladataival összhangban közreműködés a Kelet-Balatoni Kistérségi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában. 
 
8.   A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása

·        A gyermekkorú és fiatalkorú szabálysértés elkövetők száma, az általuk elkövetett szabálysértések bemutatása

-          Szabálysértést elkövetett kiskorúak száma: 8 fő
-     gyermekkorú (14 életévét nem töltötte be) 0
-     fiatalkorú (14-18 éves):     8           
-         Érintett családok száma:8
-          Az elkövetett szabálysértés típusa:
 
Szabálysértés típusa
Összesen
(db)
Gyermekkorú
(db)
Fiatalkorú
(db)
tulajdon elleni
1
-
1
közterület és nyilvános hely elleni
2
0
2
közlekedés elleni
5
0
5
egyéb
0
0
0
 
 
  • A gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők száma, az általuk elkövetett bűncselekmények, a bűnelkövetés okainak bemutatása
  
2010. évben Balatonalmádi városban élő kiskorú személyek bűnelkövetésénekalakulása életkor szerint – Balatonalmádi Város Rendőrkapitányságának jelzése alapján- :
-          A bűncselekményt elkövetett kiskorúak száma: 2 fő
- gyermekkorú (14 életévét nem töltötte be): 0
-     fiatalkorú (14-18 éves):   2
-          Érintett családok száma: 2
   -       Az elkövetett bűncselekmény típusa
 
Bűncselekmény típusa
összesen
gyermekkorú
fiatalkorú
vagyon elleni
 
 
   
 Ebből: lopás
             rablás
             rongálás
             csalás
  
 
 
 
személy elleni
 
 
 
közlekedés elleni
 
 
 
házasság, a család, az ifjúság, a nemi erkölcs elleni
 
 
 
 
közrend elleni
 
 
 
Egyéb rendszeresen bántalmazta osztálytársát
2
0
2
-         Az elkövetés okai: szülői felügyelet hiánya (elkövetők), helytelen nevelés eredménye (elkövetők és sértett)
 
Családon belüli erőszakkal elkövetett bűncselekmény miatt 11 esetben indult eljárás Balatonalmádi Rendőrkapitányságon:
Testi sértés:                  4 eset
Zaklatás:                         1 eset
Magánlaksértés:           1 eset
Tartás elmulasztása:    5 eset
                                                       
  • A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása
A helyi önkormányzat a közbiztonsággal összefüggő feladatait és céljait a 231/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati határozatával elfogadott Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepcióban határozta meg. A koncepció szerint: a cél a közösségi biztonságkezelés meghonosítása.
 
2010. március 25. napján Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi intézkedési tervet fogadta el 2010. évre:
„7.1. Szociális és Egészségügyi Bizottság feladatai:
 
a) Folyamatosan figyelemmel kíséri a közbiztonsági koncepció végrehajtását és javaslatot tesz a feladatok ellátására.
Felelős: SZEB elnöke
Határidő: folyamatos
 
b) Együttműködik a rendőrséggel, tűzoltósággal, polgárőrséggel.
Felelős: SZEB elnöke
Határidő: folyamatos
   
7.2. Lakosság bevonása és tájékoztatása
 
a) Biztosítani kell, hogy a lakosság a SZEB részére bejelentést, figyelemfelhívást, illetve javaslatokat tehessen.
Felelős: SZEB elnöke
Határidő: folyamatos
 
b) A bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepció felülvizsgálatát a város honlapján közzé kell tenni.
Felelős: SZEB elnöke
Határidő: 2010. április 15.
 
7.3. A bűnmegelőzés össztársadalmi üggyé tétele
a) Az önkormányzat minden szerve – de különösen a SZEB – népszerűsítse a bűnmegelőzést és teremtsen lehetőséget a lakosságnak, valamint az érintett szervezeteknek a bűnmegelőzésben való aktív részvételre.
Felelős: polgármester, bizottsági elnökök
Határidő: folyamatos
 
b) Lehetőség szerint a helyi önkormányzati rendeletekben érvényesíteni kell a bűnmegelőzési és közbiztonsági szempontokat. 
Felelős: Polgármester, SZEB elnöke
Határidő: folyamatos
 
c) A SZEB segítse a Polgárőrséget a Szomszédok Egymásért Mozgalom szervezésében.
 
Felelős: SZEB elnöke
Határidő: folyamatos
 
7.4. Feladatok a bűn okok és bűnalkalmak korlátozása érdekében
 
a) A már meglévő térfigyelő rendszert tovább kell működtetni, továbbfejlesztésének lehetőségét folyamatosan vizsgálni kell.
Felelős: SZEB elnöke, polgármester
Határidő: folyamatos
 
b) Összehangolt ellenőrzéseket kell tartani a kereskedelmi, vendéglátóipari egységeknél, valamint az időszakos és telephelyhez nem kötött árusoknál, továbbá a telephely engedéllyel rendelkezőknél.
Felelős: jegyző
Határidő: folyamatos
 
d) A közterület-felügyelők a rendőrséggel, a polgárőrséggel – a lehetőségekhez mérten – minél nagyobb számban hajtson végre közös járőrözéseket, területbejárást.
Felelős: jegyző
Határidő: folyamatos
 
e.) Gondoskodni kell a közvilágítás folyamatos ellenőrzéséről, és hiba esetén azonnali intézkedés megtételéről.
Felelős: polgármester
Határidő: folyamatos
 
7.5 Feladatok a sértetté válás kockázatának csökkentésére
 
a) Az önkormányzat információs csatornái felhasználásával népszerűsíti és ösztönzi a bűnmegelőzést.
Felelős: SZEB elnöke
Határidő: folyamatos
 
b) Kelet-Balatoni Kistérség Társulásában közreműködés a Társulás közbiztonsági koncepciójának végrehajtásában.
Felelős: polgármester
Határidő: folyamatos
 
7.6. Gyermek és fiatalkorú bűnözés megelőzése és csökkentése
 
a) A SZEB kísérje figyelemmel a Kábítószer Egyeztető Fórum működését, segítse annak tevékenységét, s tapasztalatait hasznosítsa a bűnmegelőzési tevékenysége során. Közreműködés a Kelet-Balatoni Kistérség Társulása által létrehozott KEF tevékenységében..
Felelős: SZEB elnöke
Határidő: folyamatos „
 
 Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 74/2011. (III.31.) önkormányzati határozatával elfogadta a Balatonalmádi Város Önkormányzatának közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciójának felülvizsgálatát.
 
A bűnmegelőzési koncepcióban elfogadott intézkedési terv alapján a 2010. évben történt intézkedések közül a következők kerültek kiemelésre:
7.2. b) A város honlapján a koncepció felülvizsgálatának közzététele megtörtént.
7.4. e) A közvilágítás ellenőrzése céljából két átfogó ellenőrzésre került sor, ill. a közterület-felügyelők a napi munkájuk során észleltekre folyamatosan hibabejelentéseket eszközöltek.
7.6. a) A Kelet-Balatoni Kistérségi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2010. évben:
A kistérségi KEF 2009. május 18-án alakult, melyet Balatonalmádi Városával együtt a már meglévő városi KEF folytatásaként szeretett volna a társulás működtetni, ezzel is segítve a működési célú pályázati forrásokhoz való hozzájutást, melyre lehetősége csupán a kistérségnek adatott meg a várossal szemben az előírt lélekszám vonatkozásában.
 2009. szeptember 1. – 2010. augusztus 31. közötti tevékenysége:
1. KEF ülések tartása ( 5 ülés )
2. KEF képzések ( 3 alkalom )
3. Tanulmányút (Dél-baranyai KEF által szervezett konferencia és tapasztalatcsere a siklósi kistérségben)
4. Konferenciákon való részvétel (3 alkalom)
A Kelet- Balatoni Kistérségi KEF szakmai beszámolója részletesebben a koncepcióba beépítésre került.
                               
 
9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében feladatok, szolgáltatások ellátásában való részvétel leírása 
 
Balatonalmádi városban működő civil szervezetek a városi rendezvényeken részt vesznek, általuk szervezett szabadidős programjaik szervezésében tekintettel vannak az egészség megőrzésére, a szabadidő hasznos eltöltésére, hagyományok ápolására. A civil szervezetek két havonta fórum keretén belül összeülnek.
 
Balatonalmádi, 2011. április 12.
     
   Keszey János                                                                          Ujlakiné dr. Pék Éva
    polgármester                                                                                      jegyző
 
                  
Gyermekjóléti szakmai beszámoló Balatonalmádi
2010. évről
 
B) Az önkormányzat által biztosított gyermekjóléti alapellátás bemutatása
 
Az előterjesztést a Gyvt. 96. § 6. bekezdésében a települési önkormányzatok számára előírt átfogó értékelés elkészítéséhez kapcsolódó 149/1997. Korm. Rendelet 10. számú mellékletének intézményünkre vonatkozó tartalmi követelményeinek figyelembe vételével készítettük.
 
A gyermekjóléti alapellátások biztosítását meghatározó jogszabályok
 
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30) NM rendelet
A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/(XII.18.) kormányrendelet,
A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. számú (XII.17) kormányrendelet,
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv működési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései,
A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló többször módosított 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet,
A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és szociális szakvizsgáról szóló többször módosított 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet.
 
A fenti törvények és rendeletek célja a gyermekek védelmének biztosítása, a gyermekek jogainak érvényre juttatása, a településen élő gyermekek és családjaik szociális biztonságának megszervezése érdekében az alapellátás szervezetének, a szolgáltatás formáinak és azokhoz való hozzájutás érvényesítésének meghatározása.
 
A Szociális Alapszolgáltatási Központ keretén belül biztosított gyermekjóléti szolgáltatás bemutatása:
 
2006. december 20-án kelt társulási megállapodás értelmében Balatonalmádi Város Önkormányzata, Alsóörs Község Önkormányzata, Szentkirályszabadja Község Önkormányzata Képviselő Testületei – a Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása keretein belül – Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulást hoztak létre, amelynek keretein belül a gyermekjóléti szolgáltatást Balatonalmádi városban továbbra is a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ biztosítja.
A kistérségben a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás szakmai vezetését a társulási együttműködési megállapodás értelmében a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ látja el, a szakmai feladatok koordinálását szakmai csoportvezető megbízásával biztosítja.
  
A gyermekjóléti csoport a szolgálaton belül továbbra is önálló szakmai egységként tevékenykedik. A gyermekjóléti munkát Balatonalmádiban 2 fő látta el: 1 fő szociálpedagógus, aki egyben a mikrotérség családgondozói csoportjának vezetője is, és 1 fő szociális munkás családgondozó. A csoport munkáját külső szakemberek és segítők támogatják: 1 fő pszichológus (15 óra/hó igény szerint), és 1 fő jogász (6 óra/hó igény szerint).
 
A családgondozók szakmai továbbképzése, tapasztalatcseréje az országosan meghirdetett kredit-pontos szakmai napokon és továbbképzéseken való részvételével valósult meg. A munkatársak rendszeresen részt vettek a Veszprém megyei módszertani intézmény által szervezett értekezleteken is.
Az alábbi továbbképzéseken vettünk részt:
-         Szenvedélybetegség kezelése – játékszenvedély;
-         Családi csoport konferencia módszertan elsajátítása;
-         Szakmai tájékoztatások - aktualitások, hatékonyság, minőségi munka növelése terén;
-         Pénzügyi öngondoskodás, szegénység és adósságkezelés – melyet intézményünk szervezett a kelet-balatoni kistérség valamennyi humán segítőjének meghívásával (6 alkalmat ölelt fel a programsorozat).
 
 
A Gyermekjóléti Szolgálat működése, feladatainak megvalósulása:
 
·         Tájékoztatási kötelezettség, személyes adatok kezelése:
 
A családgondozók a szolgáltatást önkéntesen igénybe vevőket a személyes gondoskodás tartalmáról, feltételeiről a rájuk vonatkozó nyilvántartásokról a Gyvt. 33.§ (2) bek. alapján tájékoztatják.
Az ügyfelek adataik nyilvántartásához írásban hozzájárulnak, a rájuk vonatkozó nyilvántartások vezetésének módjáról tájékoztatást kapnak. A Gyvt. 33. §-nak megfelelően ügyfeleinket tájékoztatjuk arról, hogy bármikor betekinthetnek a családgondozás során keletkező dokumentációba, valamint arról, hogy jogorvoslati kérelemmel az intézményvezetőhöz, valamint a gyermekjogi képviselőhöz fordulhatnak.
 
·         A gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatainak ellátása:
(15/1998. NM rendelet alapján)
 
A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében:
 
Szervezett tanácsadások:
 
2010-ben 169 esetben 67 gyermeket érintően tájékoztatták a családgondozók a hozzájuk segítségért fordulókat a gyermeki jogokról, valamint a gyermekek testi-, lelki egészségének biztosításával kapcsolatban álló szolgáltatásokról, támogatásokról és azok hozzájutási lehetőségeiről.
 
Pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás keretében intézményünk által biztosított térítésmenetes pszichológiai tanácsadását 29 család vette igénybe. Az ellátási gyakoriság ügyfelenként átlagosan 6-7 alkalom volt.
Balatonalmádiban illetve Veszprémben működő társintézményekkel 17 gyermekesetében vettük fel a kapcsolatot, tanulási képesség zavar gyanúja, gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség, és teljesítmény-, és mentális zavar miatt. (Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Veszprém Gyermek Pszichiátriai Gondozó, Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Öveges József Szakképző Iskola és Gimnázium, Táncsics Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, SÉF Vendéglátó ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola, Reguly Antal Szakképző Iskola Zirc, Széchenyi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium Balatonfüred)
A decemberi ünnepi időszakban a korábbi években megszokott módon krízisügyeletet tartottunk, melynek célja az ünnepi időszakban is elérhető szociális szolgáltatás biztosítása a rászorulók számára.
 
Szolgálatunk havi 6 órában ingyenes jogi tanácsadást biztosít, melynek kihasználtsága folyamatosan telített. Támogatást nyújtottunk hivatalos ügyek intézésében, kérelmek előterjesztésében, támogatások kezdeményezésében, végrehajtás halasztásában. Továbbra is jellemző a válóperek kezdeményezése miatt való segítségkérés, a gyermek elhelyezések problémája, és a kapcsolattartási nehézségek miatt jogi segítséget igénylők száma. Tapasztalatunk az, hogy a fenti ügyek megszaporodása miatt érezhető, hogy szükséges a mediációs illetve családterápiás szolgáltatások újbóli elérhetőségének biztosítása. A mediációt (felek közti egyezségre irányuló szolgáltatást) az intézményben kinevezett és erre kiképzett kollégákkal belső szervezés útján tudjuk biztosítani, azonban a korábbi évek tapasztalatai alapján ez a szolgáltatást (a kapcsolatügyelettel együtt) szombat délelőttönként keresték az igénylők. A családterápiás szolgáltatást kizárólag többletforrások (pályázati lehetőségek) bevonása mellett lehetséges újból felvenni a szolgáltatási kínálatunkba.
A 2010-ben adósságkezelési tanácsadásunkat a Gyermekjóléti Szolgálat ügyfelei nem vették igénybe.
 
Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák ellátása
 
2010-ben a jelzőrendszer tagjaitól szociális válsághelyzetben lévő várandós anyáról Intézményünk felé jelzés nem érkezett.
 
Szabadidős rendezvények:
 
A 15/1998. NM rendelet 12. §-nak megfelelően a gyermekek számára olyan szabadidős programokat szerveztünk, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros enyhítését célozták, illetve, a rossz szociális helyzetben lévő szülők számára aránytalan nehézséget okozott volna.
2010-ben is immár hagyományosan az ünnepkörökhöz kapcsolódóan játszóházakat szerveztünk, amelyeket nagy várakozás előzött meg a lakosság részéről. Pozitív tapasztalatunk, hogy egyre több gyermek érkezik családtagjaival együtt ezekre a rendezvényekre, ezáltal a családi kohézió erősítésére is lehetőség nyílik. Ezen programokat átlagosan 30-40 fő látogatja alkalmanként.
 
2010-ben nem volt lehetőségünk bentlakásos nyári tábor szervezésére és lebonyolítására az évek óta tapasztalható anyagi lehetőségek, pályázati források beszűkülése következtében. A bentlakásos táborok hiányát a lakossági visszajelzésekből is érzékeltük. Bízunk benne, hogy pályázati forrásokból és egyéb támogatásokból, valamint a kistérséggel való összefogás eredményeként ebben az évben újból elvihetjük táborozni azokat a gyermekeket, akik anyagi okokból nem mehetnek a nyári szünetben nyaralni.
Annak érdekében azonban, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családokban nevelkedő gyermekek számára is elérhető, nívós nyári programot kínálhassunk napközis tábor szerveztünk öt nap időtartamban egész napos elfoglaltsággal összesen 25 gyermek számára. A résztvevő gyermekek az iskolai ifjúságvédelmi felelősök
 ajánlásai alapján, valamint a gyermekjóléti szolgálat látókörében lévő családok gyermekei közül kerültek meghívásra. A tábor önköltsége 500 Ft/nap volt gyermekenként, melyet az étkeztetésükre fordítottunk.
A tábor során a közelebbi és távolabbi környezetünkben található természeti szépségeket kerestük fel, ellátogattunk Salföld-re, Kékkútra, Szentbékállára, majd a Pápai Várkert fürdőbe. Kézműves műhellyel is szolgálatunk a gyermekek számára az első nap délutánján. Ezután Kislődön a kalandparkot élvezhették a gyermekek, valamint a Malom-völgyi versenynap és csoportjátékok szolgáltak lezárásául a tábornak. A program a Német Kisebbségi Önkormányzat támogatásával valósult meg.
 
Hetedik éve folyamatosan működik intézményünk koordinálásában a gyermekek kezdeményezésére megalakult természetjáró csoport, a Vadvirág Túra Klub. Hétvégi napokon a gyermekjóléti munkatárs vezetésével hozzásegítettük a hátrányos helyzetű gyermekeket és családtagjaikat a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltéséhez.
A nyári napközis tábor ideje alatt két alkalommal túráztunk a gyermekekkel Balatonalmádi vonzáskörzetén belül.
Állomáshelyet biztosítottunk és csatlakoztunk a BXTSE által szervezett Vödörvölgyi Mikulás Túrához. A program évek óta népszerű a városban, abban a tekintetben is, hogy az egész család számára nyújt elérhető és hasznos időtöltést, amely során a résztvevők a saját tapasztalatokat szerezhetnek a környezetünkben élő növény és állatvilágról.
 
Egészség Béressel Szebb Környezettel című pályáztunk elnyerte a Béres Alapítvány Jövő Egészségőrei pályázati támogatás maximum összegét, azaz 300.000 Ft-ot. Ennek a programsorozatnak a keretében 2010.-ben három nagy akciórendezvényünk volt. A negyedik záróeseményre 2011. márciusában került sor. Az akciórendezvények helyszíne a budatavai lakótelep. A program célja a helyi közösségek szerveződése az ifjúság aktív részvételével környezetük és egészségük megóvása érdekében. A programsorozat októberben indult, ekkor hirdettük meg programunkat és célkitűzésünket egy nagy egészségmegőrző nap alkalmával a Sanki Egészségmegőrző Egyesület és szolgálatunk közös rendezvényén. Novemberben fákat ültettünk a Budatava lakótelepen és játszóházat szerveztünk az ott élő gyermekek számára. A Budatava városrészben elültetett 50 db facsemetét (hárs, kőris) a Verga Kft biztosította adomyánként. Az ültetés előkészítésévben a városgondnokság volt segítségünkre.
                                                        
   
Decemberben betakartuk a fákat télire és csatlakoztunk a Bauxitkutató Természetjáró S. Egyesület Mikulásnapi túrájához.
A záró eseményen új padokat helyeztünk el az elültetet fák mellé a budatavai lakótelepen.
        
    Az akciórendezvény célja: a helyi közösségfejlesztés és az ott élő lakosság aktív részvétele az egészségmegőrzés és környezetük védelme érdekében.
 
 Az elmúlt évben nagy szerepet kapott programjainkban az egészségmegőrzés, az egészséges életmód, ennek keretében szabadtéri zumbát rendeztünk a szélesebb lakosság körében.
   
„Szeretet Karácsony” ünnepünkön bensőséges, családias ünnepet szerveztünk a Szociális Központ székhelyén 9 család részére. A közös gyertyagyújtást követően, karácsonyi mese felolvasása várta a gyermekeket. Ezután közös kalácsszegésre, szerény vendéglátással vártuk a gyermekeket és szüleiket! Rendkívüli öröm volt számunkra, hogy a családok számára élelmiszercsomagokat tudtunk átnyújtani az ünnepet megelőzően, amely a rendkívüli nehéz helyzetben élő családok számára páratlan ajándékul szolgált!
  
Részvétel a szociális szakirányú felsőoktatási intézmények terepgyakorlatában
 
Az elmúlt évben is folyamatosan keresték meg intézményünket a szociális területekre szakembereket képző felsőoktatási intézmények. Több hallgató töltötte nálunk kisgyakorlatát, valamint készítette el intézményünkben diplomamunkáját. 1 főiskolai hallgató kérte fel intézményünket szakmai nagy gyakorlata teljesítésének helyszínéül.
 
A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése
 
Észlelő és jelzőrendszer működtetése
 
Észlelő és jelzőrendszert működtettünk, melynek keretében kezdeményeztük, szerveztük és összehangoltuk az érintett személyek és szervezetek részvételét, annak érdekében, hogy a gyermekeket általában veszélyeztető okokat feltárjuk, és egyes gyermekek veszélyeztetettségét időben felismerjük. A rendszeres jelző team megbeszélések az oktatási-nevelési intézmények ifjúságvédelmi felelősei, a védőnők, a Nevelési Tanácsadó munkatársai, a Rendőrség munkatársa és az önkormányzat képviselőjének részvételével zajlottak.
A jelző rendszer tagjai közül a védőnőkkel és az iskolai és óvodai ifjúságvédelmi felelősökkel, valamint a rendőrség megelőzési kiemelt főelőadójával a kialakult erősebb szakmai viszony lehetővé tette az elmúlt évben is a hatékony jó együttműködést. Jelző teameken kívül is rendszeresek voltak a konzultációk, a tapasztalt veszélyeztető körülmények jelzését felvállalták, a családok problémáinak megoldása érdekében közösen eredményes komplex családgondozást végeztünk. Bevezettük továbbá azt, hogy a jelzőrendszer ülésein egy-egy városi szinten is hangsúlyos probléma mentén tematikus egyeztetéseket is tartottunk az adott szakterületen dolgozó külső szakemberek/ intézmények bevonásával. Így többek között a távoltartással, az ágazati jogszabályok változásával, a jelzések módszertani kérdéseivel kapcsolatos kérdések mentén szerveztünk megbeszéléseket.
A hatékony együttműködés keretében 68 szakmaközi esetmegbeszélésre került sor és 2 esetben pedig esetkonferenciára, ahol a jelzőrendszeri tagokon kívül az érintett családtagok is jelen voltak.
A 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet 5/A. §. (2) bekezdése értelmében intézményünk a nyilvántartást vezet a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól, továbbá a családgondozás és a védelembe vétel eredményeiről. Intézményünkben 2010. évben 1 bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos eljárás alá vont gyermeket láttunk el védelembe vétel keretében, aki a rendőrség jelzése szerint jogosítvány nélkül közlekedett autójával, több alkalommal is.
  
Konzultációs rendszer az oktatást-nevelést végző intézményekkel
 
Munkatársaink konzultációs rendszerben rendszeresen felkeresték az iskolák és óvodák gyermekvédelmi felelőseit, szakembereit saját intézményeikben, hogy az egyes gyermekek családgondozása folyamán a családokról információkat nyerjenek, illetve tapasztalatokról tájékoztassák egymást.
 
Esetkonferenciák szervezése
 
Az érintett szakemberekkel való együttműködés, valamint a tevékenységeink összehangolása érdekében az elmúlt évben 2 gyermeket érintően 2 esetkonferenciát tartottunk.
 
Éves gyermekvédelmi tanácskozás
 
2011. márciusában törvényi kötelezettségünknek megfelelően megszerveztük a 2010. évre vonatkozó gyermekvédelmi tanácskozást.
Az a tapasztalat, hogy megnőtt a túlsúlyos gyermekek száma, a helytelen táplálkozási szokások miatt. Egészségügyi veszélyeztetés miatt 2 esetben kaptunk jelzést. A problémás gyermekek szüleivel nem zökkenőmentes a kapcsolatfelvétel és az együttműködés a problémák közös megoldása érdekében. A gyermekek részéről tapasztalható agresszivitás, olyan probléma, amit iskolai és családi színtéren is nehéz kezelni.
Bűnelkövetések száma gyermekkorúak és fiatalkorúak körében 9 volt, ebből 7 szabálysértés és 2 bűncselekmény. Ehhez a problématípushoz választottuk meg a tanácskozás témáját, Stanka Mária r.őrnagytól hallhattuk a „kiskorúság a rendőrszemével, és Marosvölgyi Péterné előadásában a pártfogói felügyelet bemutatását.
 
A jelzőrendszeri tagoktól érkezett javaslatok:
-         Szükséges olyan tanfolyamok szervezése szülőknek, ahol a gyermeknevelésről, kamaszokról, szülői feladatokról hallanak és ezekben a témákban kapnak segítséget a szülői kompetenciáik erősítése érdekében.
-         Szorosabb kapcsolattartás szükséges a problémás családokkal: családgondozó által és a jelzőrendszeri tagokkal összehangoltan.
 
A gyermek veszélyeztetettségének megszűntetése:
 
A családgondozás keretében a szolgálat családgondozói személyes segítő kapcsolatot alakítanak ki. Ennek keretében támogatják a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége helyes irányú fejlődésében.
Segítik a szülőket a gyermek gondozásának, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében.
Kezdeményezik és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokat összehangolják a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott gondoskodást.
A családgondozóknak a családgondozást tervezett módon, határidők megállapításával kell teljesíteniük. Feladatuk a gondozás eredményességének értékelése, és a megállapítások helyzetértékelésben való rögzítése.
2010-ben a szolgáltatást igénybe vevők száma 11 család 24 gyermeke volt. 18 gyermek esetében végeztünk családgondozást az önkéntesen igénybe vehető gyermekjóléti alapellátás keretén belül, valamint 3 gyermeket gondoztunk védelembe vételi eljárás keretein belül.
A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatások közül Balatonalmádiban nem javasoltuk egy esetben sem a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását. 3 átmeneti nevelt gyermek esetében végeztünk családgondozást a gyermek visszahelyezésének elősegítése érdekében.
 
2010-ben 2 család 2 gyermekének esetében tettünk javaslatot ideiglenes hatályú elhelyezésére, átmeneti nevelésbe vételre, krízishelyzet és a szülők részéről tapasztalható súlyos elhanyagolás, lelki bántalmazás miatt.
 
A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása
 
Az elmúlt évben 1 ideiglenes hatályú elhelyezésben részesülő gyermek családjába történő visszagondozását végeztük. Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködött a területi gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársaival. Elsősorban a szülőket támogatta a gyermek családjában történő nevelése érdekében. A krízishelyzetet megszüntetve sikerült az egész családot elhelyeznünk családok átmeneti otthonában és jogilag is sikerült a gyermeket visszahelyeznünk a családjába, ami azt jelenti, hogy a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése megszűnt, esetében az átmeneti nevelésbe irányuló eljárást nem kellett megindítani.
Másik esetben sor került a gyermek átmeneti nevelésbe vételére, nevelőszülőhöz került lelki bántalmazás, elhanyagolás miatt.
 
2010-ben 3 átmeneti nevelésben részesülő gyermek családjába történő visszagondozását végeztük. Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködött a területi gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársaival, a gyermek gyámjával és a veszprémi gyámhivatal munkatársaival, a nevelőszülővel. Elsősorban a szülőt támogatta a gyermekével történő folyamatos kapcsolattartásra.
 
Helyettes szülői hálózat szervezése, működésében való részvétel
 
2010. évben gyermek helyettes szülőhöz történő kihelyezésére nem került sor.
A helyettes szülői tanácsadó a helyettes szülővel, motivációjának fenntartása érdekében rendszeres kapcsolatot tartott. A helyettes szülői szolgáltatás hatékonyabbá tételére vonatkozóan, a helyettes szülők kötelező szakmai koordinációjával összefüggésben célszerű lenne megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az ellátási területünkön működő (Balatonfűzfő, Szentkirályszabadja) helyettes szülőket hálózatba szervezzük.
 
Örökbefogadással kapcsolatos feladatok
 
Örökbe fogadással kapcsolatos környezettanulmány készítésére 2010-ben Intézményünk nem kapott felkérést.
 
Összefoglalás: A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége:
 
Gondozási típus
Alapellátásban történő gondozás
Védelembe vétel
Átmeneti nevelt
Összesen
 
 
 
gyerekek
száma
 
 
                             0 – 5 éves 
4
0
0
4
Fiú                        6 – 13 éves
4
1
1
6
                           14 – 17 éves
5
0
0
5
együtt (1 – 3 sorok)
13
1
1
15
                             0 – 5 éves 
0
0
0
0
Lány                     6 – 13 éves
2
0
1
3
                           14 – 17 éves
3
2
1
6
együtt (5 – 7 sorok)
5
2
2
9
Összesen (4 – 8 sorok)
18
3
3
24
 
Összefoglalás: A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységei és egyéb szolgáltatásai a gyerekek száma szerint:
 
Érintett gyermekek száma
Gyermeki jogokról gyermek ellátásokkal kapcsolatos információnyújtás, hivatalos ügyekben való segítés
112
Tanácsadás, közvetítés más szolgáltatásba
48
Segítő beszélgetés
32
Esetkonferencia
2
Családlátogatás
35
Prevenciós célzatú szabadidős tevékenységek
113
Utcai és lakótelepi szociális munka
0
Ifjúsági lelki segélytelefon
0
Kapcsolattartási ügyelet
0
6
Fejlesztőpedagógusi ellátás
0
Iskolai szociális munka
0
Kórházi szociális munka
0
Készenléti szolgálat
0
35
Összesen (01 – 15 sorok)
383
 
    
Összefoglalás: Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint:
 
Probléma típusa
Kezelt problémák száma
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb)
14
Gyermeknevelési
8
Gyermekintézményben való beilleszkedési nehézség
3
Magatartászavar, teljesítményzavar
6
Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti)
16
Szülők vagy a család életvitele
9
Szülői elhanyagolás
17
Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális)
1
Fogyatékosság, retardáció
0
Szenvedélybetegségek
2
Problémák száma összesen (01 – 10 sorok)
76
 
Szervezett szolgáltatások:    
                       
§         Prevenciós célzatú szabadidős tevékenység, játszóházak, Nyári Tábor
§         Pszichológiai tanácsadás                                                                                      
§         Jogi tanácsadás                 
§         Korrepetálás, „karógörbítő klub”- pótvizsga felkészítés, korrepetálás, tanulás-módszertani tanácsadás, felkészítés
§         Egészségmegőrző programok
§         Továbbképzés szervezése jelzőrendszeri tagok részére
   
Tárgyi feltételeink:
 
A 2 fő családgondozót intézményünk Ady E. utcai székhelyén egy önálló irodában helyeztük el. Rendelkezésünkre áll a segítő beszélgetések idejére egy a családsegítő csoporttal, a pszichológussal közös használatú interjúszoba. A gyermekjóléti szolgálatban mindkét munkatárs önálló számítógéppel, valamint nyomtatási, másolási, internet elérhetőségi lehetőséggel rendelkezik.
 
Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása
 
A gyermekjóléti szolgálat a lakossági szükségletekhez igazodva a klasszikus családgondozói munkáról folyamatosan a szolgáltatások biztosítására helyezi a hangsúlyt. Megszerveztük az évközi tanítási szünetekben működő „karógörbítő klubot”. A gyermekek beilleszkedési nehézségeinek és magatartási problémáinak hátterében a család és a szülői szerepek diszfunkciója húzódik, ezek kiküszöbölése érdekében szülőknek szervezendő klubszerűen működő előadás sorozatot tartunk szükségesnek. Ennek érdekében a Baba-Mama Klub rendezvényein intézményünk munkatársai számos témában tartottak előadásokat és konzultációt. Ezt az együttműködést a jövőben is fenn szeretnénk tartani, akár közös szervezésű rendezvények formájában.
Fontosnak tartjuk az adósságkezelés mellett a szülők alapvető háztartás-szervezésben elsajátított ismereteinek gyakorlati bővítését is.
Szükséges a folyamatos programlehetőség biztosítására a gyermekek nyári szünetben történő hasznos szabadidő eltöltése, a bandákba verődés elkerülése és a csellengés megelőzése érdekében.
Prevenciós programjainkkal kívánjuk megelőzni, hogy a gyermekek szabálysértést vagy bűncselekményt kövessenek el, áldozattá váljanak. Más szakemberekkel együttműködve, egészségmegőrző programokon biztosítjuk annak lehetőségét, hogy tájékoztassuk a gyermekeket, fiatalkorúakat ennek elkerülése érdekében. Egészség nap keretében felhívjuk figyelmüket az egészséges táplálkozásra, környezetük szebbé tételére, annak megóvására. Közösségteremtő szabadidős programokat szervezzünk, hogy a csellengő gyermekeket összefogjuk, és kreatív foglalkozásokat biztosítsunk számukra.
  
Balatonalmádi, 2011. március 31.
 
Tisztelettel:
 
                                                                                                                                      Sajtos Ildikó
Intézményvezető
 
 
 
 
 
 

Balatonalmádi Város Önkormányzatának

Polgármesteri Hivatala Gyámhivatala
8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1.
Telefon: 88/542-442    Fax: 88/542-493
 
 

 


 
 
C) Balatonalmádi Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Gyámhivatalának hatósági intézkedései 5 településre kiterjedő illetékességgel.
 
Tisztelt Képviselő Testület !
 
A gyámhivatal jogszabályban meghatározott, kötelezően ellátandó, hatósági jellegű feladatokat végez.
 
A gyámhivatal feladata, hogy törvényben meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjon a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről, továbbá intézkedéseivel védje és biztosítsa a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorúak személyi és vagyoni érdekeit.
 
·        Családbafogadás
(1997. évi XXXI. tv. 70-71. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 92-94. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 9. § e) pontja)
 
A szülő kérelmére a gyámhivatal hozzájárul ahhoz, hogy a gyermeket a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett család átmenetileg gondozza és nevelje, feltéve, hogy ez a gyermek érdekében áll.
 
A gyámhivatal 2010. évben 1 kiskorú családbafogadását engedélyezte, aki vonatkozásában a családbafogadót gyámul kirendelte. 2010. december 31-én 4 fő volt a családbafogadott kiskorúak létszáma.
 
Jogszabályban előírt rendszeres feladatot jelent a családbafogadások évente történő felülvizsgálata, a vagyonkezelésre feljogosított gyámok rendszeres számadásának, illetve a gyámok jelentésének elbírálása.
 
·        Gyámrendelés
(1997. évi XXXI. tv. 84-91. §, 1952. évi IV. tv. 93-110. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 127-130. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 10. § a) pontja)
 
A szülői felügyelet alatt nem álló kiskorúak részére - gondozásuk, nevelésük, törvényes képviseletük, vagyonkezelésük biztosítása érdekében - a gyámhivatal gyámot rendel.
 
A gyámhivatal 2010.december 31-én összesen 15  gyámság alatt álló kiskorút tartott nyilván. A gyámhivatal által kirendelt számadásra kötelezett gyámok száma 9 fő volt, akik közül sokan több gyermek vonatkozásában töltenek be gyámi tisztséget (pld. testvérek esetében, vagy a gyermekotthon-vezető az otthonban elhelyezett összes gyermek, a hivatásos nevelőszülő a gondozásába helyezett összes kiskorú vonatkozásában).
 
A szülő gyámot nevező, vagy gyámságból kizáró nyilatkozatot tehet, amely nyilatkozatokat a gyámhivatal nyilvántartja, és a szülő elhalálozása esetén az eljárást ennek ismeretében folytatja le. 2010. december 31. napján a gyámhivatal nevezett gyámot, illetve gyámságból kizárt személyt nem tartott nyilván.
 
·        A gyám működésének irányítása és felügyelete, felmentése
(1997. évi XXXI. tv. 85. §, 1952. évi IV. tv. 103. §, 106.-107. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 140. §, 142. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 10. § c)-d) pontja)
 
A gyám működésében a gyámhivatal rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. A gyámhivatal a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit meg is változtathatja.
Jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a gyermek vagyonától, illetve jövedelmétől függően – a gyám vagy nem köteles számadásra, vagy egyszerűsített számadás benyújtására köteles, vagy pedig rendszeres, tételes számadást köteles benyújtani. 
 
A vonatkozó jogszabályok alapján amennyiben a gyámság a nagykorúság elérése miatt szűnik meg, a gyám a nagykorra jutott felé tartozik végszámadással. A végszámadás egy, a fiatal felnőtt aláírásával átvett példányát a gyám a gyámhivatalnak köteles megküldeni.
A gyámhivatal feladata fentiek alapján annak figyelemmel kísérése, hogy a gyám e kötelezettségének eleget tett-e, amennyiben nem, úgy teljesítés érdekében a szükséges intézkedést meg kell tenni.
 
A családba fogadó, harmadik személyként, illetőleg törvényes képviselet hiányában kirendelt gyámok évente, a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek gyámjai félévente – számadási kötelezettségükön túlmenően – kötelesek tájékoztatni a gyámhivatalt működésükről, a gyermek helyzetéről, személyes ügyeiről.
 
A gyámhivatal feladata a jelentések bekérése, tartalmuk alapján és attól függően indokolt esetben a szükséges intézkedések megtétele.
 
A családba fogadó, harmadik személyként, illetőleg törvényes képviselet hiányában kirendelt gyámot a gyámhivatal általában kérelemre menti fel, és szükség esetén új gyámot rendel.
 
A gyermekvédelmi gyámok (gyermekotthon vezető, hivatásos gyám) munkaviszonyuk alapján látják el gyámi feladataikat, ezért munkaviszonyuk megszűnése esetén az összes, gyámságuk alatt álló kiskorú ügyében szükségessé válik a felmentésük, új gyám kirendelése és számadásuk elbírálása tárgyában a határozathozatal.
 
·        Ideiglenes gondnok, zárgondnok, gondnok, hivatásos gondnok kirendelése
(1959. évi IV. tv. 14-20. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 131-135. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 10. § b) pontja)
 
A gyámhivatal annak a nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan, teljes mértékben hiányzik, ideiglenes gondnokot, a bíróság által cselekvőképességet korlátozó, vagy azt kizáró gondnokság alá helyezett személy részére gondnokot, gondnoki tisztség ellátására alkalmas és azt vállaló hozzátartozó hiányában hivatásos gondnokot rendel ki.
Ha gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhivatal a vagyonra zárlatot rendel el, és egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A zárlatot a bíróság is elrendelheti.
 
2010. évben a bíróság 2 személyt helyezett gondnokság alá, akik részére a gyámhivatalnak gondnokot kellett rendelnie.
2010. december 31. napján 29 fő volt a bíróság által gondnokság alá helyezett személyek száma. Közülük 7 személy esetében hivatásos gondnok, 22 fő vonatkozásában egyéb gondnok látta el a gondnoki tisztséget a gyámhivatal határozata alapján. 18 fő a cselekvőképességet kizáró és 11 fő a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezettek száma. Ideiglenes gondnokrendelésre 2 személy esetében, zárgondnok kirendelésére 1 esetben került sor. A számadásra kötelezett gondnokok száma 12 fő volt.
 
2010. évben 1 fő hivatásos gondnokot foglalkoztat a polgármesteri hivatal, akit a gyámhivatal szükség esetén gondnokul kirendelhetett.
 
Jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, a gondnokolt vagyonától, illetve jövedelmétől függően a gondnok vagy nem köteles számadásra, vagy egyszerűsített számadás benyújtására köteles, vagy pedig rendszeres, tételes számadást köteles benyújtani. A hivatásos gondnokok minden esetben tételes számadásra kötelezettek.
 
2010. évben a megelőző évre vonatkozó számadások és jelentések elbírálása során a gyámhivatal - a gyámsági ügyekhez hasonlóan - 32 gondnokság alatt álló személy ügyében 35 döntést hozott, amelyekben meghatározta a következő számadás benyújtásának időpontját, továbbá a számadás időszakát is. Egyidejűleg a gondnokok terhére előírt számadási módozatok felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása is megtörtént.
 
Jogszabály által előírt kötelezettség, hogy a bíróság gondnokság alá helyezést kimondó ítélete szerinti időpontban a gyámhivatal a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránti pert megindítsa. 2010. évben a gyámhivatal 2 esetben nyújtott be keresetet a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránt, a perekben felperesi képviseletet látott el. 
 
·        A gondnok tisztségéből történő felfüggesztése, elmozdítása és felmentése
(1959. évi IV. tv. 19/C. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 142. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 10. § d) pontja)
 
A gyámhivatal a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, a gondnokolt meghalt, vagy a gondnok fontos okból a felmentését kéri, illetve utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna. A gyámhivatal a gondnokot tisztségéből elmozdítja - azonnali intézkedést igénylő esetben ezt megelőzően a gondnokot a tisztségéből felfüggeszti -, ha a gondnok kötelezettségét nem teljesíti, vagy olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti, vagy veszélyezteti.
 
A gondnoksági ügyek jellegzetessége, hogy éveken, évtizedeken át, legtöbb esetben a gondnokolt haláláig tartanak. Gondnok felmentésére általában akkor került sor, ha a gondnokolt elhalálozott, vagy a gondnok egészségi állapotára hivatkozva kérte felmentését. A gondnokok vonatkozásában megállapítható, hogy tevékenységüket általában a gondnokoltak érdekében végzik. 2010. évben nem került sor gondnok tisztségéből történő felfüggesztésére vagy elmozdítására. 
 
·        eseti gondnok, ügygondnok, ügyei vitelében akadályozott személy és méhmagzat részére történő gondnok kirendelése és felmentése, munkadíj megállapítása
(1959. évi IV. tv. 18. §, 224-225. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 132. §, 136-139. §, 141. § (3)-(5) bek., 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 10. § e) pontja)
 
Annak a személynek, aki ismeretlennek minősül, vagy akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy visszatérésében gátolva van, vagy akit körülményei ügyei vitelében tartósan akadályoznak, és emiatt előreláthatólag hosszabb időn át képviseletre szorul, vagy ha a korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, vagy a törvényes képviselő más tényleges akadály miatt nem járhat el, illetve a szülő nem láthatja el a törvényes képviseletet, továbbá különleges szakértelmet igénylő ügyekben, és azokban az esetekben, amikor a gyámhivatal nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésére, a gyámhivatal eseti, vagy ügygondnokot rendel ki.
A gyámhivatal a gyermek részére már megszületése előtt gondnokot rendel, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges. Születendő gyermek családi jogállásának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal történő rendezése érdekében a méhmagzat részére gondnokot rendel ki a gyámhivatal, ha az anya nem cselekvőképes.
 
2010. év folyamán a gyámhivatal 11 esetben rendelt gondnokot, ebből 7 volt azon esetek száma, amelyekben eseti gondnokot, ügygondnokot, illetve méhmagzat részére gondnokot rendelt ki. Zárgondnok kirendelésére 1 esetben, ideiglenes gondnok kirendelésére 3 esetben került sor.
 
A gyámhivatal az eseti gondnok részére, munkateljesítménye alapján állapít meg eseti gondnoki munkadíjat. 2010. évben 1 ügyben került sor eseti gondnoki munkadíj megállapítására, összesen 18.500,-Ft összegben.
 
·        Gyermekek és gondnokoltak vagyonkezelése
(1959. évi IV. tv. 13.-13/B. §, 20/B. – 20/D. §, 1952. évi IV. tv. 79-87. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 146-162. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 11. § a)-f) pontja)
 
A gyámhivatal elrendeli a gyermekek és a gondnokoltak készpénzvagyonának gyámhatósági fenntartásos betétben történő elhelyezését, engedélyezi felhasználását, illetve befektetését, dönt egyéb vagyontárgyak letétbe helyezéséről. A gyámhivatal dönt a gyám és gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról. A törvényes képviselő vagyonkezelését rendszeres felügyelete alá vonhatja, elbírálja a rendszeres, eseti és végszámadásokat. Közreműködik a gyermekek és gondnokoltak ingó- és ingatlanvagyonával kapcsolatos ügyekben, valamint a hagyatéki eljárásban, megállapítja önjogúvá válásukat, közli velük vagyonuk állagát.
 
2010.12.31. napján az ingó- és ingatlantulajdonnal rendelkező kiskorúak száma 88 fő, 1 fő kiskorúnak államilag garantált értékpapírban van befektetve a pénze. Az ingó és ingatlan vagyonnal rendelkező gondnokoltak száma 14 fő volt, 1 fő gondnokoltnak államilag garantált értékpapírban van befektetve a pénze Ugyanezen időpontban kiskorúak betétben elhelyezett pénze 31.619 eFt, továbbá a gondnokoltak esetében a betétben elhelyezett összeg 17.498 eFt. 2010. év folyamán nagykorúvá vált ingó- és ingatlantulajdonos fiatal felnőttek száma 10 fő volt.
 
A nagykorúság elérése után, illetve a gondnokság megszüntetéséről rendelkező jogerős bírósági ítélet alapján a gyámhivatal értesíti a jogosultat a vagyona állagáról, a vagyon kezelőjének személyéről és számadási kötelezettségéről, a letétben lévő vagyon helyéről, a vagyon feletti rendelkezés módjáról, továbbá arról, hogy a számadásra kötelezettel szemben támasztott követelését szükség esetén bírósági úton érvényesítheti, a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült nagykorúvá vált jogosultat az ingatlanának értékéről, a gyámhivatal szükség szerint értesíti továbbá a földhivatalt, a nyugdíjfolyósító szervet és a hitelintézetet.
 
·        Szülői jognyilatkozatok jóváhagyása
(1959. évi IV. tv. 13. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 25. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 11. § a)-f) pontja)
 
A gyámhivatal elbírálja és indokolt esetben jóváhagyja a szülő jognyilatkozatát, ha az a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra, a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre, a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére, a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére, a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére, a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre, a gyermek személyes tulajdonát képező - százezer forint értéket meghaladó mértékű - ingó és készpénzvagyonát, vagyoni értékű jogát érintő jogügyletre, a gyermek tulajdonát képező - százezer forint értéket meghaladó - értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre, a gyermek beszolgáltatott vagyonára, a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására, illetve a gyermek ingatlantulajdonát érintő közös tulajdon átruházással történő megszüntetésére vonatkozik.
 
2010. évben a gyámhivatal 4 eladással, vagy megterheléssel kapcsolatos jogügyletet hagyott jóvá.
 
·        Szülői felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdések, amelyekben a szülők nem jutnak egyetértésre
(1952. évi IV. tv. 73. § (1) bek., 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 18. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 9. § d) pontja)
 
A szülői felügyelet (gyermek gondozása, nevelése, vagyona kezelése, valamint törvényes képviselete, továbbá a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás) körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni a - lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével - a gyámhivatal dönt.
 
A szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult szülők megállapodhatnak abban, hogy e jogot a jövőben egyikük gyakorolja, e megállapodásukat a gyámhivatal - kérésükre - jegyzőkönyvbe foglalja, amely azonban nem azonos hatályú a bíróság ilyen ügyben hozott döntésével. Ezért a szülői felügyelet tekintetében jogbizonytalanság alakulhat ki, így célszerűbb a fenti kérdésekben a bíróság gyermekelhelyezési döntését kérni.  
 
E hatáskörben a gyámhivatal a fentiek alapján részletesen tájékoztatta az ügyfeleket, felhívta figyelmüket érdekeikre, lehetőségeikre. 
 
·        Szülői felügyeleti jog feléledésének megállapítása
(149/1997. (IX.10.) Korm. r. 19. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § b) pontja)
 
A gyámhivatal megállapítja a másik szülő felügyeleti jogának feléledését és felhívja őt joga gyakorlására, ha a gyermek szülei nem élnek együtt és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt eddig nevelő szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, illetve szülői felügyeleti joga szünetel, vagy a szülő meghalt.
Feléled a szülői felügyeleti jog, ha a szülő határidőben visszavonja gyermekéről tett lemondó nyilatkozatát, vagy a bíróság a szülő felügyeleti jogát visszaállítja, illetve ha a gyámság alatt álló kiskorú szülője nagykorú lesz.
 
A szülői felügyeleti jog feléledésének megállapítása legtöbbször nem önállóan, hanem másik ügykörön belül jelenik meg, így pl. ideiglenes elhelyezés, tartós nevelés, gyámság stb.
 
·        Bírósági eljárásban való közreműködés
(1994. évi LIII. tv. 180. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § m) pontja)
 
A gyermek elhelyezésére és átadására vonatkozó bírósági határozat végrehajtása során a végrehajtó kézbesíteni köteles a gyámhivatal részére a végrehajtandó okiratot, amelynek alapján a gyámhivatal köteles környezettanulmányt készíteni, és a kötelezett önkéntes teljesítését előmozdítani. 2010. évben e tárgyban a gyámhivatalnál megjelent ügyfelek részletes tájékoztatása megtörtént.
 
·        Gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó ügyek
(1952. évi IV. tv. 77. § (3) bek., 149/1997. (IX.10) Korm. r. 22. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 9. § f) pontja)
 
A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhivatal jóváhagyása szükséges. Az eljárás során a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van-e. 2010. évben engedélyezés iránti eljárás nem indult, a gyámhivatal az e tárgyban személyesen megjelenő ügyfeleket részletesen tájékoztatta.
 
·        Szülői ház elhagyásának engedélyezése
(1952. évi IV. tv. 77. § (2) bek., 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 21. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 9. § g) pontja)
 
A gyámhivatal engedélyezi a 16. életévét betöltött gyermek részére a szülői ház, vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását. Az ilyen tárgyú ügyek végső soron gyámrendelés útján nyernek elintézést, amely jogintézmény nagyobb jogbiztonságot nyújt az érintettek számára.
 
·        Kiskorú házasságkötésének engedélyezése
(1952. évi IV. tv. 10. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 34-36. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 9. § h) pontja)
 
A 16. életévét betöltött kiskorú házasságkötését a gyámhivatal engedélyezi. 2010. évben ilyen tárgyban kérelem a gyámhivatalhoz nem érkezett.
 
·        Külföldön lakó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyek
(149/1997. (IX.10.) Korm. r. 169-170. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 9. § i) pontja)
Külföldi igénylőnek belföldi adós tartási kötelezettségének teljesítése céljából a gyámhivatal eseti gondnokot rendel ki a magyar bíróság előtt történő perindítás, illetve a megítélt tartásdíj végrehajtása tárgyában.
 
·        Otthonteremtési támogatás megállapítása
(1997. évi XXXI. tv. 25-27. §, 160. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 77-81. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 5. § a) pontja)
 
A gyámhivatal az átmeneti, vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutásának, tartós lakhatásának megoldása érdekében dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról. 2010. évben e tárgyban 2 kérelmet nyújtottak be. A gyámhivatal 1 fiatal felnőttet összesen 1.358.000,-Ft összegben részesített otthonteremtési támogatásban. Az év során 1 esetben a gyámhivatal az eljárást megszüntette, mert kérelmező kérelmét visszavonta.
A támogatás tényleges kiadást nem jelent. Összegét ugyan az Önkormányzat folyósítja, de azt a Magyar Államkincstár az Önkormányzat részére visszatéríti.
 
·        Gyermektartásdíj megelőlegezése
(1997. évi XXXI. tv. 22-24.§, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 69-76. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 5. § b) pontja)
 
A gyermektartásdíjat a gyámhivatal megelőlegezi, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó szülő, vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
2010. évben 2 gyermek vonatkozásában 2 új eljárás indult e tárgyban, ebből 1 gyermek vonatkozásában 1 esetben került sor a gyermektartásdíj megelőlegezésére. 2010. december 31-én megelőlegezésben részesültek száma. 5 fő. Az év során e jogcímen összesen 937 eFt került folyósításra.
A feladat ellátása tényleges kiadást itt sem jelent, mert a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét a Magyar Államkincstár az otthonteremtési támogatáshoz hasonlóan az Önkormányzat részére visszatéríti.
 
·        Ideiglenes hatályú elhelyezés
(1997. évi XXXI. tv. 72-76. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 95-98. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § a) és c) pontja)
 
Ha a gyermek súlyosan veszélyeztetett és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, - feltéve, hogy nincs a nevelésére alkalmas másik szülője, hozzátartozója, vagy más személy – a gyámhivatal a gyermeket azonnal elhelyezi ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban. 
 
Súlyos veszélyeztetettség esetén - a gyámhivatalon kívül - a települési önkormányzat jegyzője, a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, valamint a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága is dönthet a gyermek ideiglenes elhelyezéséről, az erre vonatkozó végzését - a gyermek ügyében végleges döntéshozatal céljából - megküldi a gyámhivatalnak.
 
Említést érdemel, hogy a gyámhatóságokon (jegyzői gyámhatóságon és gyámhivatalon) kívül más szerv csak nagyon korlátozott számban él e jogszabályi lehetőséggel.
 
Az elrendelt ideiglenes elhelyezések tekintetében a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása után a gyámhivatal dönt a gyermek átmeneti nevelésbe vétele, tartós nevelésbe vétele, szülői felügyeleti jog megszüntetése vagy gyermekelhelyezés iránti perindítás, vagy az ideiglenes elhelyezés megszüntetése vonatkozásában.
 
Szülői lemondó nyilatkozat esetén a gyámhivatal törekszik a gyermeknek közvetlenül az örökbefogadók családjába történő elhelyezésére.
 
2010. évben egy esetben - súlyos veszélyeztetettség miatt – a jegyzői gyámhatóság 1 gyermekeket a gyermekotthonban ideiglenesen elhelyezte, illetve szintén a jegyzői gyámhatóság 1 kiskorút helyezett el ideiglenesen más hozzátartozónál, ún. harmadik személynél.
 
A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követően mindkét esetben megszüntette az ideiglenes hatályú elhelyezést, 1 esetben a kiskorút visszahelyezte vérszerinti családba, és védelembe vételét kezdeményezte, 1 esetben családba fogadásról döntött.
 
  • Hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációval kapcsolatos feladatok
(2009. évi LXXII. tv. 1-4. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 1/A. §)
 
2009. október 1-től új feladatot jelent a gyámhivatal számára a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény hatálybalépése, illetve a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet új, 1/A.§-ának rendelkezése, amely szerint a családvédelmi koordinációval kapcsolatos feladatok ellátására felelős szervként a városi gyámhivatalt jelölte ki.
 
2010.01.01. - 2010.12.31. között a gyámhivatal előtt e tárgyban 4 eljárás indult ügyészség, és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére.
A gyámhivatal feladata a törvény szerint a bántalmazott és bántalmazó meghallgatása, a bántalmazott tájékoztatása, indokolt esetben az érintett gyermekek védelme érdekében a szükséges intézkedések megtétele.
A gyámhivatal két esetben kezdeményezte a helyi jegyzőnél az érintett kiskorúak vonatkozásában védelembe vételi eljárás lefolytatását.
 
·        Átmeneti nevelésbe vétel, gyámrendelés
(1997. évi XXXI. tv. 77-79. §, 84-91. §, 1952. évi IV. tv. 93-110. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 99-109. §,   331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § d.) pontja)
 
Ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni és a gyermek gondozása a családján belül nem biztosítható, a gyámhivatal elrendeli a kiskorú átmeneti nevelésbe vételét, egyidejűleg gyámot rendel.
 
Az év során a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vételről nem rendelkezett. 2010. december 31-én az átmeneti neveltek száma 10 fő volt.
 
Új feladatot jelentett a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 68. § (5) bekezdésének, és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 91/E.§-ának új rendelkezése.
 
Az új szabályozás értelmében, ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a jegyzői gyámhatóság a védelembe vétellel kapcsolatos iratait átteszi a gyámhivatalhoz további intézkedés céljából.
A jegyzői gyámhatóság 2010-ben a gyámhivatalnál nem kezdeményezett ilyen eljárást.
 
·        Tartós nevelésbe vétel, gyámrendelés
(1997. évi XXXI. tv. 80-81. §, 84-91. §, 1952. évi IV. tv. 93-110. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 111-114. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § e) pontja)
 
A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a kiskorúnak nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, egyidejűleg gyámot rendel.
Az év során a gyámhivatal tartós nevelésbe vételt nem rendelt el, 2010. december 31-én a tartós neveltek száma 0 fő volt. 
Nagy feladatot jelent e kiskorúak átmeneti, illetve tartós nevelésbe vételének - törvényben előírt évente, 3 éven aluli gyermek esetében félévente történő - felülvizsgálata, emellett a gyámok személyének változásából eredően a gyámok ismétlődő felmentése, új gyámok kirendelése, a korábbi gyámok számadásainak elbírálása.
 
·        Átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyének megállapítása
(1952. évi IV. tv. 77. § (1) bek., 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 102. § (1) bek. j) pontja, 146/1993. (X. 26.) Korm. r. 30. § (3) bek., 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § k) pontja)
 
A gyámhivatal az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg dönt a gyermek lakóhelyének és ha szükséges, tartózkodási helyének megállapításáról.
Az átmeneti és tartós nevelés felülvizsgálata, illetőleg a gondozási hely megváltoztatása során a gyámhivatal dönthet a gyermek lakóhelyének és tartózkodási helyének megváltoztatásáról, a lakcímbejelentés végrehajtására a gyámot kötelezi.
 
·        Átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartása
(1997. évi XXXI. tv. 34. §, 1952. évi IV. tv. 92. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 27-33. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § f) pontja)
 
A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg, vagy a nevelésbe vételt követően szabályozza a gyermek, valamint a szülő kapcsolattartását. 2010. évben a gyámhivatal 12 esetben szabályozta a szülő és gyermekek kapcsolattartását.
 
·        Átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának, a szülő gondozó személlyel, vagy intézménnyel való együttműködésének figyelemmel kísérése.
(1997. évi XXXI. tv. 34. §, 1952. évi IV. tv. 48/A. § (1) bek., 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 109. § (3) bek. e) pontja, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § g) pontja)
 
A gyámhivatal a gyámok által benyújtott jelentések, valamint az éves felülvizsgálatok alapján figyelemmel kíséri a szülőnek a gyermekével, illetve a gondozó személlyel, intézménnyel való együttműködését. A gyámhivatal a szülő kapcsolattartásának, illetve együttműködésének hiánya esetén intézkedik a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per megindítása iránt, vagy dönthet a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról.    
 
·        Gyermeknevelési felügyelet
(1997. évi XXXI. tv. 81/A.-81/D. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 114/A.-114/B. §,    331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § l) pontja)
 
A gyámhivatal a speciális szükségletű átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek egészségi, vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely - saját, vagy mások életére, testi épségére - jelentős veszélyt jelenthet, illetve közvetlen és súlyos veszélyt jelent, feltéve, hogy ez csak zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátással, kivizsgálással és terápiával hárítható el.
 
E jogintézmény alkalmazására, a kiskorú gyermek személyes szabadságának korlátozására kizárólag a speciális gyermekotthonban elhelyezett, speciális szükségletű gyermek vonatkozásában van lehetőség. A speciális gyermekotthoni férőhelyek száma korlátozott. Nevelési felügyelet elrendelése iránti eljárás a gyámhivatalnál nem indult. 
 
·        Gondozási díjfizetési kötelezettség megállapítása, felülvizsgálata, megszüntetése
(1997. évi XXXI. tv. 152-154. §, az 1952. évi IV. tv. 69/A.-69/D. §, 149/1997.(IX.10.) Korm. r. 115-120. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § j) pontja)
 
A gyámhivatal az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett kiskorú tartásra köteles hozzátartozóját gondozási díj fizetésére kötelezheti.
                                                                                                                                                     2010. évben az átmeneti neveltek után 8 hozzátartozó volt gondozási díj fizetésére kötelezve. Az átmeneti, illetve tartós nevelések évente – adott esetben félévente - történő felülvizsgálata mellett a szülők gondozási díjfizetési kötelezettségét is felülvizsgálja a gyámhivatal.
 
·        Utógondozás, utógondozói ellátás elrendelése
(1997. évi XXXI. tv. 53/A. §, 92-93. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 121-126. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 4. § i) pontja)
 
Az átmeneti és tartós nevelés megszüntetése, vagy megszűnése után a gyámhivatal elrendeli az utógondozást, ezzel elősegíti a gyermek, illetve fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, vagy önálló életének megkezdését.
A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli az utógondozói ellátást, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve szociális intézménybe felvételét várja. A fiatal felnőtt ebben az esetben továbbra is a nevelőszülő háztartásában, illetve gyermekotthonban, vagy utógondozói otthonban maradhat.
 
2010. évben a gyámhivatal 1 esetben döntött az utógondozás elrendeléséről és 1 esetben annak megszüntetéséről.
A gyámhivatalhoz 1 fiatal felnőtt részéről érkezett kérelem utógondozói ellátás biztosítására, de a fiatal a döntés előtt kérelmét visszavonta.
 
·        Örökbefogadni szándékozók alkalmasságának megállapítása
(1952. évi IV. tv. 47. §, 149/1997.(IX.10.) Korm. r. 38-39. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 7. § a) pontja)
 
Az örökbefogadás előtti eljárás során a gyámhivatal vizsgálja és megállapítja, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. 2010. évben a gyámhivatal 2 házaspárt nyilvánított örökbefogadásra alkalmasnak.
 
·        Örökbefogadhatónak nyilvánítás
(1952. évi IV. tv. 48/A. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 37. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 7. § b) pontja)
 
A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbe fogadhatónak nyilváníthatja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése érdekében nem változtat, továbbá, ha lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, amelynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.
A gyámhivatal a 2010. évben az átmeneti neveltek közül nem nyilvánított örökbefogadhatóvá egy kiskorút sem.
 
·        Örökbefogadás engedélyezése
(1952. évi IV. tv. 46-53. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 40-47. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 7. § d) pontja)
 
A gyámhivatal engedélyezi az örökbefogadást annak érdekében, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolat létesüljön, ezáltal olyan kiskorúak családi nevelését biztosítja, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek.
 
2010. évben örökbefogadás engedélyezése tárgyában nem hozott döntést.
 
·        Kapcsolattartás szabályozása, erre vonatkozó bírósági, vagy gyámhivatali döntés végrehajtása
(1952. évi tv. 92. §, 1997. évi XXXI. tv. 34. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 27-33/B. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 9. § a-b) pontja)
 
A gyámhivatal megegyezés hiányában szabályozza a gyermek, valamint a különélő szülő (más jogosult) kapcsolattartását, továbbá szükség esetén intézkedik a kapcsolattartást szabályozó jogerős bírói ítélet, vagy gyámhivatali határozat végrehajtásáról.
 
2010. évben 16 kapcsolattartási ügyet kezdeményeztek. A gyámhivatal 15 esetben szabályozta a kapcsolattartást, 14 esetben határozattal, 1 esetben pedig egyezséggel. 7 kiskorú átmeneti nevelt, 2 kiskorú pedig családban élő gyermek volt.
A gyámhivatal az általa szabályozott kapcsolattartási ügyekben 2 esetben alkalmazott végrehajtási cselekményt.
A kapcsolattartási ügyekre jellemző a szülők kompromisszumkészségének teljes hiánya, végsőkig kiéleződött, elmérgesedett viszonya, a gyermek eszközként való felhasználása, az ügyfeleknek sokszor az ügyintézővel szemben is ellenséges, vádaskodó magatartása.
 
·        Családi jogállás rendezése
(1952. évi IV. tv. 34-45. §, 149/1997. (IX.10.) Korm. r. 54-64. §, 331/2006. (XII.23.) Korm. r. 6. §)
 
A gyámhivatal kérelemre, vagy hivatalból - a vér szerinti apa személyének megállapítása érdekében - intézkedik a gyermek családi jogállásának rendezése iránt. Ennek során teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, képzelt apa adatait állapítja meg, vagy intézkedik az apaság és a gyermektartásdíj, illetőleg az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításáról a bíróságon. Indokolt esetben megállapítja a gyermek családi és utónevét.
 
2010. évben a gyámhivatal 3 kiskorú családi jogállását rendezte, 1 esetben teljes hatályú apai elismerés útján, 2 gyermek részére képzelt apa adatainak megállapításával. A gyámhivatal 1 esetben járult hozzá apaság vélelmének megdöntése iránti perindításhoz.
 
·        Perindítás, büntető feljelentés
(331/2006. (XII.23.) Korm. r. 8. §.)
A gyámhivatal eljárása során pert indíthat gyermek elhelyezése, illetve kiadása, a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, a szülői felügyelet megszüntetése, vagy visszaállítása, gyermek örökbefogadásának felbontása, cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés, annak felülvizsgálata és megszüntetése, számadási kötelezettség, illetve számadás helyességének megállapítása iránt, a perekben felperesi képviseletet lát el.
 
2010. évben a gyámhivatal 8 esetben indított pert. Az előző évről áthúzódó 3 perrel együtt 11 per volt folyamatban, amelyekből 3 pernyertesen befejeződött, 3 esetben a per egyéb módon eljárásjogi befejezést nyert. Öt per áthúzódott 2011. évre.
 
A gyámhivatal eljárása során feljelentést tesz a gyermek veszélyeztetése, vagy tartás elmulasztása, továbbá a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt.
2010. évben a gyámhivatal kiskorú veszélyeztetése miatt nem kezdeményezett büntetőeljárást.
                                                                                                                                                                                                                                                                                            
  • Szociálisan rászoruló fogyasztókkal kapcsolatos eljárás
(273/2007. (X.19.) Korm. r. 24. §, 30. §, 19/2009. (I.30.) Korm. r. 24. §, 56. §)
 
Új feladatot jelent 2009. szeptembertőla gyámhivatal számára aszociálisan rászoruló fogyasztókkal kapcsolatos eljárás védendő fogyasztónak nyilvánításhoz, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Kormányrendelet 24. §-a és 30. §-a, továbbá a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I.30.) Kormányrendelet 24. §-a és 56. §-a alapján.
 
Szociálisan rászorultnak minősül a fogyasztó, ha nevelőszülő és gondozásában átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermeket nevel, vagy az olyan nagykorú, volt átmeneti vagy tartós nevelt fiatal felnőtt, aki otthonteremtési támogatásban részesült. 
 
2010 január 01-től 2010. december 31-ig az EON-tól összesen 432 db. hátralékosok adatait tartalmazó lista érkezett folyamatosan a Gyámhivatalhoz.
 
E listákat, illetve a személyek adatait kell egyeztetni a gyámhivatal rendelkezésére álló nevelőszülőket, továbbá az otthonteremtési támogatásban részesült személyeket tartalmazó listáival. A jogszabályi feltételek fennállása esetén a gyámhivatal feladata felhívni az érintett hátralékosok figyelmét, hogy a fizetési késedelem a villamosenergia-ellátásból, illetve földgázellátásból történő kikapcsolást eredményezheti, tájékoztatást adni részükre a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről, az e nyilvántartásba történő felvétel módjáról, továbbá a kormányrendeletek mellékletei szerinti adatlapokon igazolni, hogy a fogyasztó szociálisan rászoruló személynek minősül.
 
  • Hatáskör, illetékesség
 
A gyámhivatali feladatok ellátását a jogszabály városonként körzetesítette. Balatonalmádi Város Gyámhivatala 5 településre kiterjedő illetékességgel látja el feladat- és hatáskörét:
·        Blalatonalmádi,
·        Szentkirályszabadja,
·         Alsóőrs,
·        Felsőőrs,
·        Lovas.
 
 
·        Ügyiratforgalmi adatok
 
A gyámhivatalnál iktatott ügyiratok száma: 2010. évben 189 főszám és 1110 alszám, összesen 1299 db.
 
Figyelmet érdemel, hogy az életviszonyok változásával az ügyek összetettebbek, bonyolultabbak lettek, emellett az új élethelyzetek új gyámügyeket produkálnak, rutinszerű ügyintézésre nem kerülhet sor.
 
2010. évben a gyámhivatal 145 db határozatot és végzést adott ki. Ellenük 3 esetben terjesztettek elő jogorvoslati kérelmet. A másodfokú gyámhivatal 3 esetben az elsőfokú döntést helybenhagyta.
 
·        Ügyfélkapcsolatok, együttműködés
 
A gyámhivatal az ügyek sokszor halaszthatatlan jellegére és a személyesen megjelenő ügyfelek magas számára tekintettel, érdekeiket szem előtt tartva, a minél hatékonyabb és zökkenőmentesebb ügyintézés érdekében a hivatali ügyfélfogadási időn túl is fogadja ügyfeleket, telefonon történő egyeztetetést követően.
 
A gyámhivatal feladatainak ellátása során együttműködik és rendszeres kapcsolatot tart a fő- és társhatóságokkal, jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóságokkal, bírósággal, ügyészséggel, rendőrséggel, védőnői szolgálattal, háziorvosokkal, pszichológus szakértőkkel, gyermekjóléti szolgálatokkal, nevelési-oktatási intézményekkel, területi gyermekvédelmi szakszolgálatokkal, nevelőszülőkkel, gyermekotthonokkal, közjegyzőkkel, pénzintézetekkel, földhivatalokkal.
A kapcsolattartás elsősorban a konkrét ügyek intézése során valósul meg, azt az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás jellemzi.
 
·        Szakmai irányítás, felügyelet és ellenőrzés
 
A városi gyámhivatal szakmai irányítását és felügyeletét a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala látja el.
A Kormányhivatal által szervezett értekezleteken a városi gyámhivatal minden esetben részt vesz, ahol sor kerül az aktuális feladatok megbeszélésére, az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítására.
 

2010. év során a gyámhivatalnál az alábbi ellenőrzések történtek:

1/- az ellenőrzést végezte: Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala
- a vizsgált gyámhivatal: valamennyi városi gyámhivatal
- a vizsgálat tárgya:
   -     a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének oka, indokoltsága, megalapozottsága,
   -     az elhelyezés időtartamának törvényessége,
   -    gondozási hely esetleges megváltoztatása,
   -    az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetése.
- a vizsgálat megállapítása:
„A gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének oka, indokoltsága, megalapozottsága, a gondozási hely esetleges magváltoztatása, az ideiglenes elhelyezés megszüntetése tekintetében az ellenőrzés megállapította, hogy a Veszprém Megyében működő gyámhivatalok maglapozott és jogszerű döntéseket hoztak.”
 
2/- az ellenőrzést végezte: Veszprém Megyei Főügyészség
- a vizsgálat tárgya. 2008 évben elrendelt átmeneti nevelésbe vételek és ezen ügyekben a vizsgálat időpontjáig folytatott gyámhivatali eljárások törvényességének vizsgálata.
 
A vizsgálat két esetben kisebb hiányosságot tárt fel a gyámhivatal eljárása során.
 
·        Személyi feltételek
 
A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II.03.) Kormányrendelet a legmagasabb követelményt támasztja a gyámhivatali ügyintézőkkel szemben: a felsőfokú végzettség alapkövetelmény.
A hivatal személyi állományában egy hivatalvezető, aki ügyintézői feladatokat is ellát, és részmunkaidőben, napi 4 órában foglalkoztatott 1 fő ügyintéző látja el a hatósági feladatokat.
 
·        Technikai feltételek:
 
A gyámhivatal elhelyezése megfelelő. A gyámhivatal mindkét ügyintézője rendelkezik saját irodával,számítógéppel, nyomtatóval.
A munkavégzés egyéb feltételei (nagyteljesítményű nyomtató- illetve fénymásológép, telefon, fax stb.) megfelelően biztosítottak.
A jogszerű döntések meghozatalát nagymértékben segíti a Jogtár minden ügyintéző számára biztosított elérhetősége.
 
Összességében megállapítható, hogy a gyámhivatal - az ügyek számának folyamatos emelkedése, valamint az új feladat- és hatáskörök által jelentkező többletfeladatok ellenére - 2010. évben is a gyermekek, a fiatal felnőttek és a gondnokság alatt álló személyek érdekeit képviselve, a hatályos jogszabályok betartásával intézte a feladat- és hatáskörébe utalt ügyeket.
 
Kérem a Tisztelt Képviselő Testületet, hogy Balatonalmádi Városi Gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokról szóló beszámolót megvitatni és a határozati javaslatba foglaltakat elfogadni szíveskedjenek.
 
Balatonalmádi, 2011. április 13.
  
                                                                                       Tisztelettel:
 
 
                                                                                                 Kissné Kabay Ágnes
                                                                                                     hivatalvezető
 

 

[1] Gyvt. 148.§ (5) bekezdése alapján a bölcsődés, óvodás, 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló, gyermek, három- vagy több gyermekes család, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek

 


Döntéshozói vélemények

Humán Bizottság  

58/2011. (IV. 19.) HB határozat:
  
Balatonalmádi Város Önkormányzatának Humán Bizottsága az alábbi döntés meghozatalát javasolja a Képviselő-testületnek:
 
Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzati gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelést elfogadja.
 
Felkéri a jegyzőt, hogy a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelés 1 példányát küldje meg a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának. 
 
Felelős:                Keszey János polgármester
                              Ujlakiné dr. Pék Éva jegyző
 
Hivatali felelős: Göndöcsné Sashegyi Csilla igazgatási osztályvezető
Határidő:             2011. május 15. - átfogó értékelés továbbítása
 
Pénzügyi és Gazdasági Bizottság  

84/2011. (IV.19.) PGB határozat
 
Balatonalmádi Város Önkormányzatának Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága az alábbi döntés meghozatalát javasolja a Képviselő-testületnek:
 
„Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzati gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelést elfogadja.
 
Felkéri a jegyzőt, hogy a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelés 1 példányát küldje meg a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának. 
  
Felelős:                Keszey János polgármester
                              Ujlakiné dr. Pék Éva jegyző
Hivatali felelős: Göndöcsné Sashegyi Csilla igazgatási osztályvezető
 
Határidő:             2011. május 15. - átfogó értékelés továbbítása”
 
 
Döntési javaslat

"Átfogó értékelés a helyi önkormányzati gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról "

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: napirendi kérdések
A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

 

Határozati javaslat
 
………/2011. (IV. 28.) Öh.
 
 Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzati gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelést elfogadja.
 
Felkéri a jegyzőt, hogy a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó értékelés 1 példányát küldje meg a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának. 
 
 
Felelős:                Keszey János polgármester
                 Ujlakiné dr. Pék Éva jegyző
 
Hivatali felelős: Göndöcsné Sashegyi Csilla igazgatási osztályvezető
 
Határidő:             2011. május 15. - átfogó értékelés továbbítása
 
 

 


Határidők, felelősök:

Határidő: azonnal

« Vissza
Vissza a főmenübe