21. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület
2011. május 26-i ülésére

Tisztelt Képviselő -testület!

 

Kerekes Csaba a Pénzügyi és Gazdásági Bizottság tagja képviselte önkormányzatunkat azokon a tárgyalásokon, melyek eredményeként a melléklet szerinti, a helyi pénz bevezetéséről szóló összefoglaló készült.

A tanulmány elkészítésében Leitold László Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese, Dr. Tárnoki Richárd, Balatonfüred Város Jegyzője, Pál Károly városmenedzsere (Várpalota Város Polgármesteri Hivatala), és Józsa Tamás kabinetfőnöke (Veszprém Megye Jogú Város) vett részt.

Veszprém Megye Jogú Város Közgyűlése 2011. május 26-án előzetes döntést hoz a helyi pénzt kibocsátó gazdasági társaság megalapításáról.

 

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztésben foglaltak megvitatása után döntsön a határozati javaslatról.

 

Balatonalmádi, 2011. május 11.

 

Tisztelettel:

 

 

 

 

Mindegyik helyi önkormányzat elismerésre méltó célja a jogszabályi kereteknek megfelelő működésen túl a helyi lakosság elégedettségének növelése és a településre látogatók elismerésének kivívása. Az alapvető szándékok között szerepel a helyi gazdaság fejlesztése és a munkahelyteremtés. A településen élő lakosság elvárásainak csak stabil pénzügyi háttérrel rendelkező szervezetek képesek hosszú távon megfelelni a közigazgatás helyi szintjén. Mindezeket az összehangolt célokat képes segíteni a helyi pénz és utalványrendszer bevezetése, mégpedig költséghatékonyan, akár már a bevezetést közvetlenül követő évben, ráadásul úgy, hogy az önkormányzat számára nem hordoz anyagi kockázatot.

 

A helyi gazdaság stabilitásának és kiszámíthatóságának különösen nagy a jelentősége egy olyan időszakban, amikor az általános pénzpiaci válság hatására mindenütt nehézségeket okoz a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés helyett leginkább a meglévő munkahelyek megóvása köti le a helyi önkormányzatok erőforrásait.

 

A térségi pénz bevezetésével járó költségek hatékonyan leszoríthatóak, amennyiben az étkezési utalvánnyal közösen kerül bevezetésre.

 

 

Az étkezési utalvánnyal kapcsolatban jelenleg az alábbi helyzet rajzolódik ki.

Az érintett önkormányzati kör (Veszprém+Balatonfüred+Balatonalmádi+Várpalota) összességében a hivatalokban dolgozó és az intézményi közalkalmazotti kör vonatkozásában csak a meleg-étel utalványra évi 295 millió Ft értékben végez beszerzést. Ezen a négy önkormányzati szerződésen a jelenlegi piacvezető külföldi tulajdonú multinacionális cég hozzávetőlegesen évi 20 millió Ft nyereséget realizál csak a jutalékokból. (Ezek a beszerzések összességében több mint 3000 főt érintenek, akiknek ha az összes cafeteria juttatását vesszük alapul a piac még ennél is jelentősebb.)

Ezt a nyereséget az önkormányzatok engedik át a piaci szereplőnek, amelyet könnyedén meg is tarthatnának, amennyiben saját céggel közösen bocsátanák ki az utalványokat.

 

Ez a nyereség ugyanakkor tovább fokozható lenne, amennyiben sikerülne az előállítás és a kibocsátással kapcsolatos költségeket leszorítani, amelyek a kezdeti időszakban fokozott terhet jelentenek. Ehhez egy már működő és a hazai piacon bevezetett hazai utalványokat kibocsátó szövetkezethez vagy vállalkozáshoz kellene társulni. A soproni Ha-MI Összefogunk Szövetkezet erre vonatkozóan már tett ajánlatot és amennyiben a soproni HA-MI Összevont Szövetkezettel együttműködünk a szokásosnál kedvezőbb jutalékot tudnánk alkalmazni.

Az önkormányzatok ettől még nem mentesülnek a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól.

 

El kell érni azt is, hogy már az induló évben meghatározó gazdasági társaságok és az önkormányzati vállalkozások közül minél többen a helyi étkezési utalványban nyújtsák a cafeteria juttatásokat. Erre a lehetőségre a cégvezetők és cégen belül a humán erőforrást irányító funkcionális vezetők figyelmét rá kell irányítani.

 

Az étkezési utalványon keletkező haszon összetétele:

-       a jutalék (kb. 2-6%)

-       a forgási sebessége átl. 2,5 hónap, amíg a fedezetül szolgáló forintot helyettesíti és az kamatozik (évi 5-6 %),

-       a lejáratig be nem váltott utalványok ellenértéke (0,6-0,7 %).

Az utalvány gyártási költsége kb. 2 Ft/db. Ehhez járulnak a nyilvántartási és egyéb költségek.

 

Az Országgyűlés napirendjén van ugyanakkor a cafeteria rendszer átalakítása is, amely várható változásai még nem ismertek. Valószínűsíthető ugyanakkor a Széchenyi Pihenő Kártya 2012-től történő bevezetése és térnyerése, ami jelentheti az étkezési utalványok visszaszorítását is. Most van ugyanakkor itt a lehetősége annak a társadalmi egyeztetésnek is, ami a helyi pénz cafeteria rendszerbe való beemelésére irányulhat, amivel az ilyen jellegű helyi együttműködések jelentős lendületet vehetnek.

A nemzeti agrárstratégia szintén foglalkozik a helyi pénzzel és tartalmazni fogja a helyi pénz támogatását. A stratégia jelenleg előkészítés és társadalmasítás alatt áll és első olvasatban a Kormány májusban tűzi napirendre a stratégiai irányokat és javaslatokat, ami alapján megkezdődhet a stratégia tartalmának a részletes kimunkálása. Az stratégia jóváhagyásának nincs prognosztizálható időpontja, de várhatóan javaslatként a helyi pénz cafeteria rendszerbe történő beemelését is tartalmazza majd. A jövőben tehát várható a rendszer átalakulása, aminek azonban nem ismert még minden eleme ezért bizonyos szempontból így inkább csak várakozásokat tudunk megfogalmazni.

 

Az étkezési utalvány és ezzel együtt a helyi pénz, mint megoldás a körforgás minden szereplője számra kedvező lehet, mert a haszon nem csak egy ágazatban és nem csak egy szereplőnél, hanem több helyen csapódik le, de nem vándorol el a térségből.

A munkavállaló a helyi étkezési utalvány esetében hasonló nagyságú körben tudja beváltani az utalványt, vásárlási szokásain gyakorlatilag alig kell változtatni. A vállalkozó nem fizet akkora jutalékot és hamarabb a pénzéhez jut, a HA-MI Szövetkezet egy hónap helyett ugyanis 10 nap után utal.

 

Sopron és környékén (Rábaköz+Vas –megye kis része) a kibocsátás jelenleg 40-50 M Ft/hó. A csatlakozni szándékozó kecskeméti és veszprémi térséggel ez elérheti a havi 200 M Ft-os kibocsátást 2012-ben. A rendszernek már kiépült a számítógépes háttértámogatása és az elszámolás átlátható, minden jegy nyomon követhető a vonalkód alapján, így a fogyasztói kör szokásairól is hiteles kép alkotható, ami szintén információtartalommal bíró adat lehet. A helyi étkezési utalvány ilyen módon történő beszerzésével a városnak nincsen kockázata, és a vásárlók sem éreznek változást, de haszon keletkezik, hiszen a város kevesebb jutalékot fizet és az is helyben „alakul” tovább keresletté. Pénzben nem kimutatható haszon a helyi identitás erősödése, és a közösségi anyagi függetlenedése.

 

 

A helyben használható étkezési utalvány lehet a helyi pénz anyagi stabilitásának a megalapozója is, mivel rövidebb távon is képeződik rajta haszon és ezért javasolt a helyi étkezési utalvány helyi pénzzel közösen történő bevezetése. Ez azt jelenti első sorban, hogy az elfogadóhelyekkel a partneri szerződéseket közösen lehet megkötni az étkezési utalványra és a helyi pénzre. A helyi pénz hivatalosan jogi és adózási értelemben szintén utalványnak minősül. A különbség az, hogy az étkezési és más áruvásárlási utalványokkal ellentétben nem csak egyszer használható fel, hanem fizetések sorozatát lehet lebonyolítani vele. Ettől válik „helyi pénz”-zé.

 

 

A hivatalos nemzeti valutának az a tulajdonsága, hogy mivel kamatozik, önmagában felhalmozva is képes profitot termelni. Ez azzal a jelenséggel jár együtt, hogy megnő iránta a kereslet és időről-időre kivonódik a forgalomból, mert a felhasználók nem csak csereszközként használják, hanem ha több kerül hozzájuk azt bankba teszik és lekötik, befektetik. Máshol ezzel egyidőben hiány keletkezik belőle.

Felmérések szerint ez drágítja a forintot (magas kezelési költségek) ugyanakkor gátolja a szabad áramlását, amit újabb kibocsátásokkal lehet csak ellensúlyozni.

A helyi pénz kíméli a forintot, hiszen nem kamatozik, ugyanakkor rendelkezik minden olyan biztonsági elemmel, ami ahhoz kell, hogy hosszabb ideig a forgalomban maradhasson. A forint és a helyi pénz átváltási aránya 1:1-hez, és a kibocsátott címletek is megegyezőek lennének. Aprópénze nincs, váltópénzként a forint használható.

 

Helyi pénzt bárki kibocsáthat, de fizetésre csak a törvényes fizetőeszközt kell mindenkinek elfogadni. Ezen túl a felek bármilyen fizetési módban megállapodhatnak, a csereszköz formája változhat megegyezés alapján a felek között.

 

 

Helyi vagy térségi pénz egy angol nyelvű tematikus internetes oldal szerint 270 db létezik (a www.complementarycurrency.org honlapon regisztrálva) a világon, más források több ezerről számolnak be. A legtöbb az Egyesült Államokban és Németországban (utóbbi esetén 42 db) található. A helyi pénz tehát egy elterjedt gyakorlat, főleg Európában. A témában globális szinten is párbeszéd folyik, ezt az internetes honlapok és szaklapok száma is jelzi. Érdekesség, hogy már vannak olyan informatikai termékek, támogató szofware-ek. amelyek a bevezetést és az elszámolást támogatják alkalmazásaikkal.

Nyilvánvaló, hogy egy ekkora számosság mellett igen változatos a kép is, mert mindenhol más céllal és más módon kerül alkalmazásra az eszköz, és más a megjelenési formája is. Van ahol egy virtuális elszámolási formáról beszélhetünk, mint a svájci WIR esetében, ami a vállalkozások közötti pénzmozgást helyettesítő elszámolási eszköz. A WIR az egyetlen helyi pénz, - tudomásunk szerint - amit az állam oly módon is elismer, hogy a vállalkozók adózni is tudnak vele. (A WIR-nek 65 ezer elfogadóhelye van és 1934 óta működik.)

Németországban talán a legismertebb a Chimgau, ami szintén virtuális számlapénz és kártyás fizetést tesz lehetővé. Itt nincsenek a kibocsátással kapcsolatos költségek, viszont meg kell oldani, hogy minden elfogadóhelyen legyen külön terminálja a helyi pénznek és nem lehet vegyesen fizetni az Euróval.

   

·        a helyi pénzre a fejlett Európában is szükség van és még ott is a gazdagabb térségekben alkalmazzák,

·        csak egyedi megoldások léteznek,

·        helyi pénz egyre inkább informatikai alapokra kerül, ahogy a készpénzes fizetést is kiváltja a kártyás módozat,

·        mindenhol van egy közös gyökér, vagyis az ötletgazdák a térségi identitásból merítenek ötletet és hajtóerőt, ahogy a bevezetett eszköz újra megerősíti ezt az identitást,

·        jellemző ugyanakkor a folyamatos fejlődés a helyi pénz „gombamód” szaporodik egyre nagyobb térségeket fed le, majd osztódik és más formában újraéled,

·        adót hivatalosan csak Svájcban lehet fizetni vele,

·        egy helyi pénzintézet mindenhol kell az elszámolás hitelességének a biztosítására és a technikai kibocsátás és visszaváltás érdekében,

·        pénzhelyettesítő eszköz, önkéntes az elfogadása és a használata.

 

 

Milyen előnyökkel jár a helyi pénz bevezetése a helyi önkormányzatok számára?

 

Az önkormányzatok számára alapvető előny, hogy a helyben keletkező forrásokat, az önkormányzat közigazgatási területén realizálódó jövedelmeket a helyi pénz bevezetését követően sokkal nagyobb eséllyel képes megtartani a közösség, mivel a konverzió helyett a helyi termékek és szolgáltatások beszerzése válik a felhasználók érdekévé.

Érdeke a lakosságnak, mivel a helyi pénz felhasználói a helyi vállalkozások részéről jelentős árengedményekhez juthatnak, kedvező feltételekkel vehetnek részt hűségakciókban és törzsvásárlói programokban, ezért saját anyagi érdekükben növekvő mértékben használják a helyi pénzt keresleti igényeik kielégítésére.

Érdeke a vállalkozásoknak, mivel a helyben működő kereskedő, szolgáltató és termelő vállalkozások számára biztos keresleti oldalt jelent a helyi pénz - hiszen az ezzel rendelkező vásárlók nem tudják azt máshol elkölteni - ezért kiemelten a helyi vállalkozásokhoz fordulnak az új csereeszköz használata során. A vállalkozások részéről a helyi pénz bevezetése biztos támogatásra számíthat, hiszen a vásárlók megszerzése az egyre erősebbé váló piaci versenyben minden helyi kereskedőnek, gyártónak és szolgáltatónak kiemelt célja.

 

Túlmenően azon, hogy a helyben keletkező bevételeket nem engedi kiszivárogni a térségből, járulékos bevételeket is generál. Ennek módja a helyi pénzzel már rendelkező térségek tapasztalatai szerint elsősorban a turizmus. A turisták számára fontos szempont, hogy a helyi szolgáltatásokat a helyi pénzben megvásárolva jelentős kedvezményekhez juthatnak tartózkodási idejük alatt. A turisztikai régiók tapasztalatai egységesen alátámasztják, hogy a térségekbe látogató kirándulók hajlandóak a helyben kedvezményeket nyújtó településkártyák, kuponok érdekében költőpénzük „befektetésére”. A helyi pénzekkel kapcsolatos pozitív tapasztalatok szerint a helyi pénzzel történő fizetés gyors, egyszerű, biztonságos és bizalomkeltő módja annak, hogy a turisták azonnali kedvezményekhez juthassanak helyben, ugyanakkor időbeli megkötöttség nélkül vásároljanak, hiszen a beváltott helyi pénzt eszközként felhasználva bármikor visszatérhetnek a térségbe, akár tranzitutasként is, a további kedvezményeket kihasználva. Turisztikai bevételeket generál a helyi pénz azért is, mert a gyűjtők számára a kizárólag a térségben megszerezhető bankjegy értékes egyedi emléket jelent, amelyeket beváltás után örömmel visznek magukkal hazatérésükkor, akár saját maguk, akár ismerőseik számára ajándékként. A helyi pénz az adott térség marketingeszköze is a külső célcsoportok megnyerésére.

 

A helyi pénz lényeges eszköz lehet a települési gazdaság fejlesztésére az önkormányzat számára. A helyi vállalkozások a bevételének növekedése, amely a helyben jelentkező vásárlőerő növekedésével együtt jár, az önkormányzat által beszedett helyi iparűzési adó bevételek emelkedését jelenti. Mivel a vállalkozói környezet a településen kedvező irányba változik meg a keresletnövekedés által, számítani lehet arra, hogy a helyben élők szívesebben indítanak el újabb vállalkozásokat, hiszen biztosabbnak látják a megtérülést. A helyben adózó egyéni és társas vállalkozások száma örvendetesen gyarapodni fog a településen. Elsősorban a kis- és középvállalkozások (KKV) azok, amelyek egy térség munkaerőpiaci gondjainak tartós megoldására alkalmasak, amennyiben megfelelő számban települnek az adott térségben. A helyi pénz segítségével elsősorban a KKV-k válnak motiváltabbá. Feltőkésítettségük növekedésével munkaerő-felvevő képességük is javul, ami kedvező irányba befolyásolja a helyi gazdaság szerkezetét. Minden önkormányzat számára fontos, hogy a helyi vállalkozások pozitívan ítéljék meg tevékenységét és a helyi pénz bevezetése által az önkormányzat elfogadottsága és népszerűsége is jó irányba változhat a vállalkozások körében.

 

Az önkormányzat számos eszközzel rendelkezik a település gazdasági folyamatainak ellenőrzésére és irányítására. A helyi adóztatás, a helyi vállalkozói támogatások rendszere, az önkormányzat céltudatos ingatlangazdálkodása és a jól tervezett település-üzemeltetési rendszer mellett a helyi pénz is kiválóan alkalmas a folyamatok kedvező irányba történő befolyásolására. Hosszabb távon lehetőségként megjelenik az önkormányzat szociális rendszerében elkerülhetetlenül jelenlévő segélyezés során a kiadott támogatási értékek felhasználási módjaként is, ami jelenleg még jogszabályi korlátok miatt nem lehetséges ugyan, de a helyben létrehozott szociális boltokban történő kedvezményes felhasználás lehetőségével már lehet élni.

A helyi pénz beváltási és felhasználási rendszerének tudatos tervezésével az önkormányzat a helyi gazdaságban létrejövő tőkeáramokat saját szándékai szerint tudja alakítani.

 

Mivel a helyi pénzt a felhasználók nyilvánvalóan az önkormányzat(ok) illetékességi területén fogják elkölteni, a helyben generált bevételek aránya mindenképpen nőni fog és ezáltal jó esély van arra, hogy ne csak a helyi vállalkozók, de az önkormányzat bevételei is tovább nőhessenek, hiszen ezt az értéket az adott településen fogják elkölteni a felhasználók.

A települések alapvető közszolgáltatásait nyújtó helyi vállalatok általában az önkormányzatok többségi tulajdonában vannak. Azáltal, hogy a helyi közszolgáltatások díját (szemétszállítás, távfűtés, víz- és csatornadíjak) helyi pénzben fizethetik az állampolgárok, bizonyíthatóan csökken ezeknek a vállalatoknak a kintlévősége, a lakosság számára pedig egyszerűbbé és gyorsabbá válik a fizetési folyamat. Az önkormányzat kedvező tapasztalatai esetén lehetőség van arra is, hogy a helyi adókat megfelelő előkészítés után néhány éven belül (jogszabály-módosítások után) helyi pénzben fizethessék be az állampolgárok és a szociális segélyként kifizetéseként is felmerülhet. Javulhat ezáltal az adófizetési morál és nőhet az önkormányzatok éves szintű adóbevétele is.

Megfelelő kínálat esetén a helyi pénz alkalmazásával erősen csökkenthető a vásárlói elingázás, vagyis az a folyamat, amelynek során a helyben élő lakosok más településről szerzik be a fogyasztási javakat.

Látható tehát, hogy a helyi pénz alkalmazása a település forrásait nem vonja el, hanem tovább bővíti. Annak révén, hogy a helyi pénz (mivel kamat nem jár rá) nem kerül felhalmozásra és forgási sebessége többszöröse a hagyományos pénzének, aktívabbá és dinamikusabbá tudja tenni a helyi szintű árucserét és ezáltal a gazdaságot.

Mivel a település lakosai egyénileg érdekeltek a helyi pénz felhasználásában, a kapott kedvezmények révén, ezért nem váltják vissza, hanem a helyben készülő termékeket és az itt nyújtott szolgáltatásokat vásárolják.

 

Bevételnövekményt jelent az önkormányzatok számára az általuk bérleteztetett kereskedelmi egységek és más önkormányzati tulajdonú bérlemények bérleti díjának, adott esetben terembérleti díjaknak stabil befolyása. A közterület-foglalási díjak, valamint amennyiben a településen bevezetésre került, úgy a parkolási díjaknak a helyi pénzzel történő, akár kedvezmények nyújtásával egybekötött megfizetése egyértelműen növelni tudja a bevételeket a kedvezőbb fizetési hajlandóság révén.

 

A helyi közösségek építésében, gyarapításában kivételes szerep jut az önkormányzatoknak. Küldetésük egyik alapeleme a helyi kultúra építése, a közösségi értékek fenntartása, a tradíciók gyarapítása. A helyi kulturális eseményeken, rendezvényeken a belépők megfizetése történhet a helyi pénzben is. Ugyanúgy lehetőség van a helyi pénzzel történő fizetésre az önkormányzat által fenntartott szórakoztató- és sportlétesítményekben, uszodákban, Állatkertben is. Növekedhet ezáltal a közösség megtartó ereje, teljesítőképessége és összetartása, valamint erősödik a lokálpatriotizmus és az önkormányzat megbecsülése is.

 

A helyi pénz bevezetése

Ø      Nem jelent az átlagos banki műveleteknél nagyobb kockázatot az önkormányzat számára, ugyanakkor jelentős hasznot képes generálni

Ø      Munkahelyeket tart meg, mivel a növekvő helyi fogyasztás kielégítésére a vállalkozások létszámfejlesztése válik szükségessé

Ø      Egyaránt érdeke a helyi lakosságnak és a termelői-szolgáltatói körnek

Ø      Növeli az idegenforgalmi bevételeket

Ø      Kontrollálhatóvá teszi a helyi szintű pénzáramokat az önkormányzat számára

Ø      Csökkenti az önkormányzati tulajdonú közműszolgáltató társaságok kintlévőségeit

Ø      Dinamizálja a helyi gazdaságot

Ø      Fokozza a helyi polgárok lojalitását az önkormányzat iránt

 

 

 

Fontos elem, hogy a gazdasági társaság alapítóinak szavazati többségét a társasági szerződésben foglalt rendelkezésekkel fenn lehet és kell tartani a működés során is. Erre legalkalmasabb a Zrt. forma, a koncepció erre vonatkozóan az, hogy ezen cél fenntartása érdekében a 2006. évi IV. tv. (Gt.) 186 §(2) c.) és d.) pontja alapján lehetséges, hogy az alapítók elsőbbségi részvényekkel rendelkeznek. A hivatkozott jogszabály 188. § (1) bekezdése tízszeres vagy a (2) bekezdése alapján ezekre a részvényekre a vétójogot biztosító elvet lehet alkalmazni.

Amennyiben 2012-ben 40 millió forintos kibocsátást tervezünk –amit érdemes minimumként megcélozni -, ahhoz 50 millió forintos alaptőkét kell összeadni annak érdekében, hogy az első évi induló költségekre a fedezet meg legyen a Zrt-ben.

A városok: Balatonfüred, Balatonalmádi és Várpalota alaptőkéje 5-8 millió forint lenne, Veszprém 10 millió forintot vállal. Minden városnak 5-5 környező települést, vagy vállalkozást kellene magával hoznia, akik 500-500 e Ft mértékben járulnak hozzá az induláshoz. Amennyiben ez valamely városnak nem sikerül, a hiányzó részt szükség esetén kipótolhatja. A fennmaradó 10-12 millió forintot a Kinizsi Bank hozzájárulása tenné ki. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1 m Ft-al tud az alapításhoz hozzájárulni.

 

A címletek elkészítésére előzetesen felkértük Vagyóczky Károly urat, a nemzeti valuta művészi tervezőjét, aki örömmel vesz részt a balatoni térségi pénz tervezésében és valószínűleg a feltételekről is meg fogunk tudni állapodni vele.

 

Bár több elnevezés felmerült, a konszenzus a Balatoni Korona mellett alakult ki a munkacsoportban.

 

A helyi pénz kibocsátója a létrehozandó Zrt., míg a legnagyobb forgalomba hozók az önkormányzatok lesznek. Ehhez fel kell használni a törvényes lehetőségeket: részben a szociális segélyek és egyes jutalmak, illetve egyes tiszteletdíjak kifizetése történhet helyi pénzben. A térség kisebb – nagyobb cégeit, önkormányzati tulajdonú vállalkozásokat szintén be kell vonni az emisszióba.

A turisztikai irodákat, hivatalokat szintén be kell vonni az árusításba. Megfontolandó a pénzváltók bevonása is.  A kiemelt látogatottságú helyek (pl. Állatkert, Tihanyi Apátság) szintén forgalomba hozó helyek lehetnek.

Mindezeken túl a Kinizsi Bank Zrt. minden fiókjában lehet majd venni helyi pénzt.

Másodlagos hozzájutási forrásként az összes elfogadó hely számításba vehető. Az elfogadók nem a beváltásban, hanem a forgalomban való használatban érdekeltek, így részben tovább felhasználásra visszaforgatják a pénzt.

 

A megvalósítás lehetséges menetrendje:

2011. május-június: testületi ülések Veszprémben, Balatonfüreden, Balatonalmádiban és Várpalotán, illetve az alapításkor már csatlakozó településeken (előzetes kötelezettségvállalás a tőke-hozzájárulásra).

2011. július 31-ig cégalapítás előkészítése(1 részmunkaidős vezető, októbertől 2 főállású alkalmazott) székhely biztosítása.

2011. augusztustól kampány az alapítói körhöz való csatlakozás érdekében, további testületi döntések a csatlakozásról.

2011. szeptember 30-ig alapító okirat (alapszabály) jóváhagyása testületi üléseken, a hozzájárulások tényleges biztosítása, költségvetés-módosítások, alapító okirat jóváhagyása (a májusi előzetes kötelezettségvállalás alapján).

2011. október megalakulás a Zrt. bejegyzése.

2011. október-február: kampány és a partnerségi kör megszervezése a felálló Zrt. által (szerződéskötések).

2011. október-november: művészi tervek elkészítése, design, logó, szlogen.

A stratégia és üzleti terv kidolgozása.

2011. január 1.: a tényleges elindulás bejelentése a nyilvánosság előtt!

2012. január – március: az étkezési utalvány közbeszerzési eljárásainak kiírása.

 

Elsősorban Veszprém, vagy Balatonfüred vagy Várpalota, praktikusan egy önkormányzati épületben.

 

A helyi vállalkozásokat, mint elfogadóhelyeket 2011. nyarán-őszén kell megszólítani. Személyesen kell velük tárgyalmi és a szerződéses feltételeket ismertetni mind a helyi pénz, mind a helyi étkezési jegy vonatkozásában. Akik akarnak a Zrt.-ben is szerezhetnek tulajdonjogot. A helyi pénz elfogadásához kedvezmények biztosítása is társulhat. A vállalkozók bevonása a helyi önkormányzatok és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara segítségével történhet. Gazdasági fórumok, célzott DM levelek és személyek találkozók megszervezése indokolt a cél elérése érdekében.

A kezdeményezést meg kell ismertetni a Balatoni Fejlesztési Tanáccsal és a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal.

A helyi vállalkozókon túl fontos a TDM irodák bevonása is, ahol a helyi pénz elfogadása mellett a pénzt meg is lehet vásárolni, így a helyben igénybe vehető kedvezmények a turisták számára is elérhetővé válnak. Javasoljuk, hogy a TDM szervezetek maguk is lépjenek be az alapítók közé, mivel a helyi pénz egy hatékony imázs- és identitásképző eszköz lehet számukra is.

 

A helyi pénzt minden szükséges biztonsági elemmel ellátva a Pénzjegynyomdában, esetleg az Állami Nyomdában célszerű legyártatni. A jelenleg érvényes szabályozás szerint minden kibocsátott helyi pénznek fedezete kell, hogy legyen. Ezt a Kinizsi Bank Zrt. segítségével lehet biztosítani. A megalakítandó Zrt. a tervek szerint alaptőkéjéből 40 millió forintért bocsát ki helyi pénzt. Ezt a felhasználók megvásárolhatják a bankfiókokban, és a már korábban ismertetett módszereknek megfelelően forgalomba hozzák. A Bank a kibocsátó Balatoni Korona letéti számláját mindig csökkenti az eladott helyi pénz mennyiségével, ugyanakkor a Forint számláján jóváírja az ellenértéket. Visszaváltáskor természetesen fordított a folyamat.

A helyi pénzt elfogadó felhasználónak három lehetősége van: vagy saját beszerzéséhez, dolgozói fizetéséhez felhasználja a kapott pénzt, vagy amennyiben lehetősége van rá, önkormányzati vagy önkormányzati tulajdonú cég felé vagy más esedékes fizetési kötelezettségének tesz vele eleget. Ha egyikre sem akarja felhasználni, akkor forintra válthatja a Kinizsi Bank Zrt. bármelyik fiókjában.

A beváltott helyi pénz természetesen újból forgalomba hozható. Amennyiben a megnövekvő igények miatt az induláskori pénzmennyiség nem lesz elég, a többlet vételárak fedezetként történő elhelyezésével növelhető a forgalomban lévő helyi pénz mennyisége.

 

Az alábbiakban hipotézisszerűen megpróbáljuk bemutatni a kibocsátandó helyi pénz „vándorlását” az egyes szereplők között, kitérve azok lehetséges motivációira.

A helyi pénz forgalomba hozását, kibocsátását a létrehozandó önkormányzati többségi tulajdonban levő zártkörűen működő részvénytársaság hajtja végre, figyelemmel a betartandó, az előállításra vonatkozó bankjegy biztonsági előírásokra (hamisítás elleni védelem). A helyi pénz ténylegesen, a Zrt-vel szerződéses kapcsolatban levő beváltási helyeken történő átváltással (Kinizsi Bank, Tourinform Iroda, egyéb forgalmazók…) kerül be a régió gazdasági vérkeringésébe. A lehetséges felhasználók: civil szféra, önkormányzatok, helyi kis és közepes vállalkozások.

A helyi pénzhez (pénzhelyettesítő utalványhoz) alapvetően két féle módon juthatnak hozzá az egyes szereplők, egyrészt forint átváltásával, az átváltási helyeken, amelyet induláskor vélhetően természetes személyek és az önkormányzatok fognak alkalmazni, másrészt a régióban működő cégek termékeik és szolgáltatásaik értékesítésének ellenértékeként való elfogadásával.

 

A helyi pénz természetesen bármikor visszaváltható (Kinizsi Bank és fiókjai) forintra, de ekkor az ügyletet egy konverziós költség terheli, vagyis a visszaváltáskor az arány nem 1:1, hanem a konverziós költséggel (1-2%?) csökkentett összeg. Ennek legfőképpen az-az oka, hogy az egyes szereplők által forintjaikért átváltott helyi pénzmennyiség lehetőség szerint minél nagyobb hányadban folyamatosan forgalomban maradjon. Nyilvánvalóan ehhez az szükséges, hogy a régióban minél több gazdasági szereplő, - beleértve magánszemélyeket is - a lehetőséget biztosítson áru és szolgáltatás cserekapcsolataiban a helyi pénzzel történő fizetésre. A rendszer akkor működhet hatékonyan, ha a szereplők egymás felé széles és sokrétű területen biztosítják a helyi pénz elfogadásának lehetőségét.

 

·        A helyben működő vállalkozás a jutalmak vagy juttatások egy részét helyi pénzben adhatja a dolgozóinak. Motiváció a juttató részéről, hogy a helyi pénzt elfogadó gazdasági szereplőket „helyzetbe hozza” a dolgozók részéről, hogy a helyi pénzzel való fizetés esetén valamilyen kedvezményben részesüljenek.

·        A magánszemély szereplők keresik a kínálati oldalon azokat a lehetőségeket, ahol helyi pénzükkel fizetni tudnak, tehát azon cégek termékeit és szolgáltatásait ahol a helyi pénzzel fizetni tudnak, ebben a fázisban jut el a magánszemély szereplőktől pénzhelyettesítő a vállalkozásokhoz. Motiváció a magánszemélyek részéről az árukhoz és szolgáltatásokhoz való kedvezményes hozzájutás, a vállalkozások részéről egyrészt forgalomnövekedés, másrészt partnereivel való cserekapcsolatai során a helyi pénz alkalmazásának lehetősége, harmadrészt a helyi pénzt kibocsátó társaságban való részvétellel jövedelemszerzés.

·        A vállalkozások elfogadva a magánszemély szereplőktől a helyi pénzt, szintén keresletet generálnak arra, hogy partnereikkel való cserekapcsolataikban a fizetőeszközt használni tudják, hisz nem az a célja, hogy a fizetőeszközt ismét forintra váltva, viselve a konverziós költség általi „jutalékot” is hanem az, hogy az általa elfogadott helyi pénzmennyiség minél nagyobb hányadban saját üzleti tevékenységében forogjon.

·        A vállalkozások elfogadva egymástól a helyi pénzt erősítik, hogy a régión belül szorosabb, kölcsönösebb kapcsolatba kerüljenek egymással, másrészt a helyi pénzt kibocsátó társaságban való tulajdonszerzéssel jövedelmet tudnak realizálni. Ha a vállalkozás felméri, hogy tevékenységének megfelelően a régión belüli partnereivel milyen nagyságrendben bonyolít pénzforgalmat, és azt milyen forgótőkével tudja finanszírozni, akkor ezt a tőkehányadot befektetve a helyi pénzt forgalomba hozó társaságba jövedelemre tehet szert, mert a helyi pénz mögött levő kamatozó pénzfedezetet részben ő biztosítja, tehát a társaság ebből származó jövedelméből tulajdoni hányadának megfelelően osztalékot tud realizálni.

·        A vállalkozások részéről ugyanakkor nem csak az egymással való cserekapcsolat során jelentkezik az elfogadás igénye, hanem közösségi jellegű pénzkiadásaik során is. Itt jelenik meg az önkormányzatok, mint a helyi közpénzek gyűjtőjének motiváló lehetősége, hisz ha a helyi adók egy részét vagy az önkormányzati tulajdonokban levő közszolgáltatást végző vállalatok (pl.: szemétszállítás) díjának egy részét helyi pénzzel lehet kifizetni akkor a régió nem magánszemély szereplőinek a motiváltsága is növekszik, hisz a működésük során mindenképpen felmerülő helyi költségeket tudják helyi pénz felhasználásával kiegyenlíteni.

_____/2011. (V.26.) Öh.  

 

1.      A Képviselő testület egyetért az előterjesztésben foglalt célokkal és a helyi pénz bevezetésével.

 

2.      Felhatalmazza a polgármestert az előterjesztésben foglaltakkal összefüggő tárgyalások lefolytatására, ennek keretében a helyi pénzt kibocsátó gazdasági társaság alapító okiratának (társasági szerződésének, alapszabályának) az előkészítésére.

 

3.      A gazdasági társaság alapításakor esedékes törzstőkéjének a befizetése érdekében előzetes kötelezettséget vállal 5 000 000,-Ft, azaz ötmillió forint biztosítására, melynek fedezete a 2011. évi költségvetés felhalmozási célú általános tartaléka.

 

4.      Utasítja a polgármestert, hogy a szükséges előirányzat módosításokat a 2011. évi költségvetési rendelet következő módosításakor tegye meg.

 
 

Határidő: 1-2-es pontban foglaltak vonatkozásában: 2011. november 1.