7. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület
2011. június 28-i ülésére

 

A Közoktatásról szóló törvény 133. § (1) bekezdése alapján az ötödik évfolyamon a 2008/2009-es tanévtől, majd az ezt követő tanévtől az 5. és 6. évfolyamon meg kellett szervezni a nem szakrendszerű oktatást, melyet felmenő rendszerben kellett bevezetni. Ezt a pedagógiai programmal kapcsolatos módosítást a Képviselő-testület 347 és 348/2008.(XI. 27.) Öh-val hagyta jóvá.

A közoktatásról szóló 1993. évi törvény 2010. évi LXXI törvénnyel történő módosítása – mely a 2010/2011. tanév első napján lépett hatályba – megváltoztatta az 5-6 évfolyamon megvalósított nem szakrendszerű oktatás megszervezését, melynek értelmében az iskola helyi tantervében maga határozza meg, hogy a nevelés-oktatás alapozó szakaszán a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének mely hányadában alkalmazza e tanulásszervezési formát, azzal a kikötéssel, hogy a szóban forgó időkeret nem haladhatja meg a közoktatási törvény 52.§ (3.) és (7.) bekezdésében foglalt időkeret 50%-át.

 

A nevelőtestület - a törvény értelmében - dönthet úgy is, hogy a nem szakrendszerű oktatást nem szervezi meg az 5-6. osztályokban.

Ahol 2010. szeptember 1. után a nevelőtestület arról döntött, hogy az 5-6. évfolyamon megszünteti a nem szakrendszerű oktatást, a szakértői szakvélemény birtokában a fenntartó jóváhagyásával 2011. szeptember 1-jétől alkalmazható a nem szakrendszerű oktatás kivezetése felmenő rendszer elvének érvényesülésével.

A módosítások kifutási ideje 2013. szeptember 1-je, ettől fogva szüntethető meg a nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamon.

-         A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el

-         A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé

-         Előtte a fenntartó köteles az intézménytípusnak megfelelő közoktatási szakértő véleményét beszerezni

-         Az iskola módosított pedagógiai programjának bevezetését a jóváhagyást követő tanévtől – (2011. szeptember 1-től ) -  felmenő rendszerben vezetheti be.

A köot. tv. 8.§ (3) b) pontja megváltozott, a nem szakrendszerű oktatás nem kötelező az iskolák számára, csak lehetőség. A kötelező és a szabadon választható időkeretben a szaktanárok módszertani ismeretük birtokában továbbra is biztosítani tudják a kompetenciák fejlesztését matematikából , magyar nyelv és irodalomból. A változás megfelel az alapító okiratban foglaltaknak, a nevelési alapelvekkel és a nevelési célokkal koherens. A kidolgozott tervezet 5-6. évfolyamon az eddigiekhez képest óraszám változást nem indukál, így a fenntartó önkormányzatra plusz anyagi terhet nem hárít. A módosítás pedagógiai szempontból átgondolt, az érvényben lévő jogszabályoknak megfelel, továbbra is biztosítja a kulcskompetenciák fejlesztését, a nem szakrendszerű órák időkeretét továbbra is kompetencia fejlesztésre, tehetséggondozásra és felzárkóztatásra fordítják.

 

Kérem, hogy az előterjesztést megtárgyalni, a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek!

   

Tisztelettel:

 

 

1.           A pedagógiai program módosításának indokai

2.           Nevelési Terv

3.           Helyi Tanterv

3.1.1.         Egészségnevelési és környezetnevelési terv

3.1.2.         Tantárgyi rendszer és óraterv

3.1.3.         A szakrendszerű oktatás bevezetése

3.1.4.         A magasabb évfolyamra lépés feltétele

3.1.5.         A tanulói teljesítmények értékelése

3.1.6.         A helyi tanterv egyéb szabályai

4.           A nyilvánossággal, módosítással kapcsolatos szabályok

5.           A tapasztalatok összegzése

 

Alkalmazott módszer:

-         dokumentum elemzés

-         megbeszélés az intézmény vezetőjével

 

A szakértői vélemény elkészítéséhez használt dokumentumok:

-         Nemzeti alaptanterv

-         1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (kt.)

-         2010. évi LXXI. törvény

-         11/1994. (VI.8.) MKM rendelet

-         2/2005. (III.1.) OM rendelet

-         243/2003. (XII.17.) Kormány Rendelet

 

A Györgyi Dénes Általános Iskola nevelőtestülete felmérte tárgyi, szellemi erőforrásait, nevelő-oktató munkája során szerzett tapasztalatait és úgy döntött, hogy az 5-6. évfolyamon áttér a szakrendszerű oktatásra. A szakrendszerű oktatás bevezetése plusz óraszámot nem indukál, a pedagógusok szakmai felkészültsége és az alkalmazott új módszerek továbbra is biztosítják a továbbhaladás szempontjából legfontosabb kompetenciák fejlesztését, a fokozatos bevezetés pedig zökkenőmentes átmenetet biztosít a tanulók számára.

A szakrendszerű oktatás fokozatos bevezetésére a 2010. évi LXXI. törvény a 2011-12-es tanévtől ad lehetőséget.

 

 

A Györgyi Dénes Általános Iskola nevelési programja rögzíti a pedagógiai alapelveket, amelyek közérthetőek, szinkronban vannak a kt. szellemiségével, a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elsajátítandó műveltség alapjaival. Átfogja az iskolai nevelés-oktatás egész területét, épít a hagyományokra, a jelenkor kihívásaira, az életkori sajátosságokra, az iskolai specialitásokra.

A nevelő-oktató munka céljai konkrétak, a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztésére koncentrál, az iskola folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, fontosnak tartja a közvetlen környezet megismerését.

A célok mellé rendelt közvetlen és közvetett módszerek, a kompetenciafejlesztés új eljárásai a cél elérését szolgálják.

A dokumentumban megfogalmazott alapelvek, célok, eljárások koherensek.

Szakszerűen felállított értékrend mellé kapcsolódik a személyiség és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok rendszere. A pedagógiai feladatok megvalósítása során hangsúlyos szerepet kap a tanórai munka, a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos szabadidős tevékenységek. A tanítási órákon és a szabadidős tevékenységek során a tanulóknak lehetőségük van képességeik kipróbálására, megmérettetésére, ezzel fejleszthetik önismeretüket, együttműködési készségüket, hozzájárul életmódjuk, szokásaik, motívumaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. A tanítási-tanulási folyamatban a hagyományos módszerek mellett megjelennek új módszerek is (pl.: csoportmunka, pármunka, projektmódszer), teret kap a verseny és a játék. Kiemelt fejlesztési feladat a kommunikáció, az együttműködés és a problémamegoldás.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését zavartalan tanulási feltételek biztosításával (tanórai foglalkozások, napközi otthon, tanulószoba), valamint fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások szervezésével segítik. A beilleszkedés megkönnyítése érdekében a nevelőtestület együttműködik az óvodával, a nevelési tanácsadóval és az érintett tanulók szüleivel.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítik az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a választható tanórák rendszere, a tehetséggondozó foglalkozások, csoportbontások és a speciális érdeklődést kielégítő szakkörök, sportfoglalkozások. A tehetséggondozás terén fontos szerep jut a versenyeknek, bemutatóknak, szabadidős foglalkozásoknak.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok középpontjában a problémák megelőzése, feltárása és megszüntetése áll. Rögzíti az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, az ifjúságvédelmi felelős együttműködő partnereit, valamint azokat a tevékenységeket, ahol az iskola gyermekvédelmi céljai megvalósulnak.

Egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal, korrepetálással segítik a tanulási kudarcnak kitett tanulókat.

A szociális hátrányok enyhítését szolgálja a tankönyvvásárláshoz és az étkezési díjak térítéséhez nyújtott anyagi támogatás. A szociális hátrányok leküzdésében meghatározó szerep jut a tanuló, nevelő és a szülő együttműködésének.

A nevelők, tanulók együttműködése a tanítás-tanulás folyamatában és a diákönkormányzat működése során realizálódik. A nevelők, szülők együttműködésének formái hagyományosak: családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, írásbeli tájékoztatás. Fontosnak tartják a szülők véleményének, javaslatainak összegyűjtését megfontolását.

A dokumentum 3. sz. melléklete tartalmazza a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.

Az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az iskola részt vesz a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében-oktatásában. Kidolgozta a fejlesztés alapelveit, a képesség, illetve részképesség zavarhoz illeszkedő fejlesztési programot, valamint a habilitáció, rehabilitáció alkalmazott tevékenységi formáit. Az integrált nevelő-oktató munka során együttműködik a helyi Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság munkatársaival.

 

A Györgyi Dénes Általános Iskola a kt. 48.§ (3) pontjában foglaltaknak megfelelően állította össze egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Rögzíti a legfontosabb alapelveket, célokat, feladatokat, a megvalósítás színtereit, munkaformáit, módszereit és eszközei. Az élményalapú tevékenykedtető interaktív módszereket részesíti előnyben. Fontos feladat és szerepkört jelöl meg a nevelők, a diákok, a szülők és a technikai dolgozók számára. A tanítási órákon túl megnevezi azokat az akciókat, programokat, amelyek az egészségnevelési és környezeti nevelési célok elérését szolgálják, pl: erdei iskola, gyűjtési akciók, vetélkedők, kiállítások, egészséges táplálkozásra nevelés programja, Blend-A-Med fogápoási program, Drogprevenciós program, stb. tartalmazza a dokumentum a mindennapos testedzés megvalósíthatóságának programját, a fogyasztói kultúra fejlesztését, a tudatos, kritikus fogyasztói kultúra kialakítását. Megnevezi azokat a tantárgyakat, amelyekben hangsúlyos szerepet kap a fogyasztóvédelmi oktatás.

 

 

A Györgyi Dénes Általános Iskola a Nemzeti alaptanterv tíz műveltségterületének és a moduloknak megfelelően alakította ki tantárgyi rendszerét. A tantárgyak elnevezései hagyományosak, egyértelműek. Pontosan jelöli a minden tanuló számára kötelező tantárgyakat, valamint a szabadon választható tantárgyakat.

Ha a magyar nyelv és irodalom két külön tantárgy (magyar nyelv és magyar irodalom), akkor ezt a tantárgyi- és óratervben is külön fel kell tüntetni. A természetismeret tantárgy 7-8. évfolyamon változik, az új elnevezés bioógia, kémia, fizika, földrajz. A modulok szervesen beépültek a tantárgyi keretbe, kivétel az informatika és a mozgóképkultúra és médiaismeret. Az informatikát 5. évfolyamtól heti 1 órában, a mozgóképkultúra és médiaismeretet 8. évfolyamon heti 1 órában tanítják.

A speciális tanulói érdeklődés kielégítése, a tehetségfejlesztés és a pályaválasztás segítése céljából – a fenntartóval történt előzetes megállapodás alapján – a szabadon választható időkeretből heti plusz 2 órát 5. évfolyamtól emelt szintű matematika oktatásra használnak. A szabadon választható időkeret további részében matematika és magyar nyelv és irodalom tárgyból felzárkóztatás, kompetenciafejlesztés, idegen nyelvből pedig nyelvi előkészítés (3. évfolyam) és nyelvi tehetséggondozás (8. évfolyam) folyik.

Az intézmény biztosítja az 1-4. évfolyamos tanulók számára a heti 3, és az 5-8. évfolyamos tanulók számára a heti 2,5 óra kötelező testnevelés órát. A kötelező testnevelés órán felül 1-2. évfolyamon heti 1 órát és 5-8. évfolyamon heti 0,5 órát tervez a szabadon választható időkeret terhére a kt. 48.§ (2) pontja alapján. A mindennapos testedzést a kötelező testnevelés órák a napközis és a délutáni sportfoglalkozások együttesen biztosítják.

Megállapítható, hogy a Györgyi Dénes Általános Iskola tantárgyi és óraterve megfelel a törvényi előírásoknak.

 

A kt. 8.§ (3) b) pontja megváltozott, a nem szakrendszerű oktatás nem kötelező az iskolák számára, csak lehetőség. A nevelőtestület úgy döntött, hogy a 2011-12-es tanévtől két éven belül 5-6. évfolyamon visszatér a szakrendszerű oktatásra. A fokozatos bevezetés szerint 2011-12-es tanévben 5. évfolyamon, 2012-13-as tanévben 6. évfolyamon is megszűnik a nem szakrendszerű oktatás. A kötelező és a szabadon választható időkeretben a szaktanárok módszertani ismeretük birtokában továbbra is biztosítani tudják a kompetenciák fejlesztését matematikából és magyar nyelv és irodalomból. A változás megfelel az alapító okiratban foglaltaknak, a nevelési alapelvekkel és a nevelési célokkal koherens. A kidolgozott tervezet 5-6. évfolyamon az eddigiekhez képest óraszám változást nem indukál, így a fenntartó önkormányzatra plusz anyagi terhet nem hárít. A módosítás pedagógiai szempontból átgondolt, az érvényben lévő jogszabályoknak megfelel, továbbra is biztosítja a kulcskompetenciák fejlesztését, a nem szakrendszerű órák időkeretét továbbra is kompetenciafejlesztésre, tehetséggondozásra és felzárkóztatásra fordítják.

Továbbra sem lehet buktatni első évfolyamon, csak ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a 250 órát.

Az 1-4. évfolyamon az idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre,javítóvizsgára.

 

Az intézményben továbbra is szövegesen értékelik a tanulói teljesítményeket első évfolyamon és második évfolyamon félévkor. Második évfolyam év végétől visszatértek az érdemjegyekkel történő értékelésre. Kivétel második, negyedik év végéig a rajz, technika, ének és a testnevelés tantárgyak, ahol továbbra is szöveges minősítést alkalmaznak (kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul).

Az értékelés szempontjait a helyi tanterv tartalmazza, melyről a szülőket tájékoztatják.

A készségtárgyak eltérő értékelésére a kt. 70.§ (3) bekezdése lehetőséget biztosít. Iskolaváltás esetén a szülő kérésére a félévi és év végi minősítést az iskola köteles osztályzattal is elvégezni.

Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre váltását szakszerűen kidolgozták.

 

A kt. 48.§ b) pontjának megfelelően rögzített a tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei, érvényesülnek a szakmai szempontok, az űr és a tartósság, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele kötelezettségét.

A tanulók magatartásának,szorgalmának értékelésének, minősítésének követelményeit és formáit a kt. 48.§ b) pontjának megfelelően szabályozták.

A tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal végzik a „Hungarofit teszt” alapján. A mérés eredményéről a szülőket is tájékoztatják.

A kt. 48.§ (4) b) pontjában előírtak szerint szabályozták az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét.

A kt. 48.§ (4) b) pontjának megfelelően meghatározott az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai.

 

 

A kt. 44.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a dokumentum tartalmazza az érvényességre, a felülvizsgálatra, a módosítási lehetőségekre, valamint a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat. A pedagógiai program elfogadáshoz szükséges nyilatkozatokkal rendelkezik.

 

A Györgyi Dénes Általános Iskola nevelőtestülete a 2010. évi LXXI. törvénnyel módosított kt. Előírásainak megfelelően kiegészítésben módosította pedagógiai programját, amely szerint a 2011-12-es tanévben áttér 5-6. évfolyamon a szakrendszerű oktatásra. A szakrendszerű oktatást fokozatosan vezeti be a törvényi előírásoknak megfelelően 2011-12-ben az 5. évfolyamon és 2012-13-ban a 6. évfolyamon. A módosítás koherens a nevelési tervben megfogalmazott alapelvekkel, célrendszerrel és feladattervvel. A módosítás óraszám változást nem jelent, a megszerzett tanári kompetenciák továbbra is biztosítják a tanulói kompetenciák fejlesztését, a tanítás-tanulási folyamatban elért eredmények megtartását.

Az LXXI. törvénnyel módosított kt. 70. és 71.§-ban foglaltakban megfelelően módosított a továbbhaladás feltételei és a tanulói teljesítmények értékelése.

A többször módosított pedagógiai programot célszerű lenne a következő felülvizsgálatkor vagy törvényi változáskor egybeszerkeszteni, az elavult részeket kiemelni.

A pedagógiai program módosítása megfelel az alapító okiratban foglaltaknak, az érvényben lévő jogszabályoknak. Az iskolafenntartó önkormányzatra az eddigiekhez képest plusz költséget nem hárít. Az elfogadáshoz szükséges nyilatkozatokkal rendelkezik.

  

 

6.           A pedagógiai program módosításának indokai

7.           Nevelési Terv

8.           Helyi Tanterv

8.1.1.         Egészségnevelési és környezetnevelési program

8.1.2.         Tantárgyi rendszer és óraterv

8.1.3.         A szakrendszerű oktatás bevezetése

8.1.4.         A magasabb évfolyamra lépés feltétele

8.1.5.         A tanulói teljesítmények értékelése

8.1.6.         A helyi tanterv egyéb szabályai

9.           A nyilvánossággal, módosítással kapcsolatos egyéb szabályok

10.       A tapasztalatok összegzése

 

Alkalmazott módszer:

-         dokumentum elemzés

-         megbeszélés az intézmény vezetőjével

 

A szakértői vélemény elkészítéséhez használt dokumentumok:

-         Nemzeti alaptanterv

-         1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (kt.)

-         2010. évi LXXI. törvény a közoktatási törvény módosításáról

-         11/1994. (VI.8.) MKM rendelet

-         2/2005. (III.1.) OM rendelet

-         243/2003. (XII.17.) Kormány Rendelet

 

A Vörösberényi Általános Iskola nevelőtestülete áttekintette a nem szakrendszerű nevelés-oktatás eredményességét, az intézményben tanító nevelők képzettségét, úgy döntött, hogy áttér a szakrendszerű oktatásra. Mivel a kulcskompetenciák fejlesztését továbbra is biztosítani tudja 2012-13. tanévtől fokozatosan bevezeti a nem szakrendszerű oktatást. A módosítás az eddigiekhez képest óraszám változást nem indukál, így a fenntartó önkormányzat számára plusz költséget nem hárít.

 

 

A Vörösberényi Általános Iskola nevelési tervének középpontjában a gyermeki személyiség fejlesztése áll. Törekednek arra,hogy minden pedagógiai, adminisztratív és egyéb tevékenység a gyermekek fejlesztéséért, eredményes neveléséért történjen. Optimális feltételeket biztosítanak a kötelező és szabadidős tevékenységeknek.

A pedagógiai célok a kt. 8.§ (3) pontjában meghatározott szakaszonként kerültek meghatározásra. A kitűzött célok egyértelműek, a mellé rendelt feladatok végrehajthatók, az alkalmazott közvetett és közvetlen módszerek a cél elérését szolgálják.

A személyiség- és közösségfejlesztés legfontosabb színtere a folyamatos tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra, ahol fontos a motiválás, a tanulói aktivitás és a differenciálás. A fejlesztést segíti továbbá a diákönkormányzat tevékenysége, az iskolai sportkör működése, a szakköri munka, a versenyek, vetélkedők, az iskolai kirándulások, valamint a szabadidős tevékenységek.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése érdekében az intézmény együttműködik a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval, és az érintett szülőkkel.

Részletesen kidolgozott a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, mely jelzi a megvalósításhoz szükséges tevékenységeket, az alkalmazott módszereket, a felelősöket és a határidőket.

A tehetség kibontakoztatását egyéni képességhez igazodó tanulás szervezésével, versenyeken, vetélkedőkön való részvétellel, választható tanórai foglakozásokkal segítik.

A gyermek- és ifjúságvédelem minden nevelő feladata, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pedig segíti a pedagógusok munkáját, együttműködik a gyerekjóléti szolgálattal, tájékoztatja a tanulókat és a szülőket azokról a lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység fő feladata a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

Az iskola szoros kapcsolatot tart a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A rászoruló tanulókat étkezési és tankönyvvásárlási hozzájárulással támogatja.

A tanulók, pedagógusok együttműködése elsősorban a tanítási-tanulási folyamatban és a diákönkormányzat tevékenysége során valósul meg. A pedagógusok és a szülők együttműködési formái hagyományosak, fejlesztési lehetőséget az együttműködés tartalmi jegyeinek javításában látják.

A dokumentum tartalmazza a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.

A Vörösberényi Általános Iskola a kt. 30.§ (1), 35.§ (2) pontjában foglaltaknak, valamint a 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatásának irányelvei alapján dolgozta ki az integrált nevelési-oktatási céljait, feladatait az intézmény által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatások formáit. Az integrációs munka során komplex együttműködésre törekszik más szakterületek képviselőivel, intézményekkel.

Fejlesztő programot dolgozott ki a sajátos nevelési igényű tanulók és a részképesség zavarral küzdő (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, a kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitás, illetve figyelemzavar) tanulók számára, meghatározta a tanulói teljesítmények speciális értékelési rendszerét.

 

 

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja szerint az iskola egészségügyi szolgáltatást biztosít, együttműködik helyi szakemberekkel. Kijelöli az egészségnevelés és a környezeti nevelés legfontosabb feladatait, és azokat a tevékenységi formákat, amelyek a testi-lelki egészség megtartását, a környezettudatos magatartás kialakítását, a környezeti nevelés megvalósításának munkaformáit, eszközeit és módszereit tartalmazzák. Részletesen kitér a mindennapos testedzés fontosságára és megvalósítására, az egészséges táplálkozás, a mentálhigiéné és a családi életre nevelés feladataira. Fontos feladat- és szerepkört jelöl a tanárok számára, megnevezi azokat a tantárgyakat, amelyekben hangsúlyos szerepet kap a környezeti és egészségnevelés.

A törvényi előírásoknak megfelelően az iskola egészségnevelési tervét az iskola-egészségügyi szolgálat megismerte és a benne foglaltakkal egyetértett.

 

 

A Vörösberényi Általános Iskola a közoktatási törvény előírásainak, a nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek, valamint az Apáczai Tankönyvkiadó kerettantervi ajánlásainak figyelembevételével készítette el tantárgyi tervét. A tantárgyak elnevezései hagyományosak. Az informatika modul önálló tantárgy 4 évfolyamtól, a többi modul szervesen integrálódik a tantárgyakhoz, a dráma modul a magyar nyelv és irodalomhoz, a hon- és népismeret és az etika a történelemhez, az egészségtan a természetismerethez és a biológiához, a mozgóképkultúra és médiaismeret a rajzhoz, a tánc a testneveléshez. Pontosan jelöli a minden tanuló számára kötelező és a választható órákat, bár jelzi, hogy az iskola pedagógiai tervében foglaltak csak a kötelező és a választható órák együttes vállalásával teljesíthetők. Erről a szülőket írásban tájékoztatják.

Az idegen nyelvet első évfolyamtól kezdik tanítani, 4. évfolyamtól pedig heti 3 órában. A testnevelés időkerete 1-8. évfolyamon heti 3 óra. A testnevelés órák, valamint a napközis és sportfoglalkozások együttesen biztosítják a tanulók számára a mindennapos testedzés (kt. 48.§ (2)).

Az intézmény tantárgyi és óraterve megfelel a törvényi előírások.

 

Az iskola nevelőtestülete úgy döntött, hogy a 2012-13. tanévtől visszatér a szakrendszerű oktatásra 5-6. évfolyamon. A fokozatos bevezetés során 2012-13-as tanévben is iskolában megszűnik a nem szakrendszerű oktatás a tanítás alapozó szakaszában. A nevelő testület a szakrendszerű oktatás keretében továbbra is fontosnak tartja:

-         a kompetenciamérés eredményeinek megőrzését, javítását,

-         a kulcskompetenciák fejlesztését,

-         a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a fejlesztésre, felzárkóztatásra szoruló diákok megfelelő ellátását,

-         a tehetséggondozást,

-         az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését,

-         minden tanuló részére az informatikai eszközökhöz való hozzáférést,

-         az iskola lehetőségeihez képest színes szakköri kínálat biztosítását.

 

A nem szakrendszerű órák időkeretét a tananyag elmélyítésére, feldolgozására, kompetencia fejlesztésre, tehetséggondozásra fordítják.

Kiemelt fejlesztési irány az alapkészségek fejlesztése, ami minden pedagógus feladata az iskolában.

Legfontosabb cél, hogy a nevelő munka alapozó szakaszában a tanulók rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek alkalmassá teszik őket az önálló tanulásra, információszerzésre. A pedagógiai program módosítása óraszám változást nem jelent.

A módosítás tervezete az elfogadáshoz szükséges nyilatkozatokkal rendelkezik.

A kt. 48.§ b) pontja, valamint a módosított 71.§ (1) bekezdése alapján szabályozott a magasabb évfolyamra lépés feltételei. A tanuló magasabb évfolyamra csak akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak akkor utasítható évismétlésre, ha igazolt vagy igazolatlan mulasztás miatt az előírt tanulmányi követelményeket nem tudta teljesíteni. Helyesen állapítja meg a dokumentum, hogy javító vizsgára továbbra is van lehetőség a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján.

A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről a nevelőtestület dönt. Nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára a tanuló ha idegen nyelvből 1-4. évfolyamon elégtelen minősítést ért el.

 

A 2010. évi LXXI. törvény módosította a kt. 70.§ (1-3) bekezdését, mely szerint közoktatási intézményekben 2. évfolyam év végétől vissza lehet térni a tanulói teljesítmények érdemjeggyel történő értékelésére.

Az iskolában a törvényi változásoknak megfelelően 1. évfolyamon és 2. évfolyamon továbbra is szöveges értékelés folyik, második évfolyam végétől visszatértek a tanulói teljesítmények érdemjeggyel történő értékelésére. Az érdemjegyek megállapítása megfelel a kt. 71.§ (2) bekezdésében foglaltaknak. A második-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló évközbeni tanulmányi munkája alapján határozzák meg. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A témazáró dolgozatok feladatlapjait pontozzák, a pontok százalékos arányainak érdemjegyre váltását rögzítik.

 

A kt. 48.§ b) pontjának megfelelően rögzített a tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei. A választáskor a szakmai munkaközösségek és a szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe:

-         a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,

-         lehetőleg több tanéven keresztül legyen használható.

Törekednek arra, hogy az iskolai könyvtár több taneszközt szerezzen be, melyet az ingyenes tankönyvtámogatásra jogosult tanulók ingyenesen használhatják, sőt egyes tankönyveket könyvtári állományból minden tanulónak biztosítanak.

A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelésének, minősítésének követelményeit és formáit egyértelműen szabályozták.

A diákok fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket kidolgozták, a mérés eredményeiről a szülőket is tájékoztatják.

A kt. 48.§ (4) a) pontjában előírtak szerint szabályozták az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét.

A kt. 48.§ b) pontjának meghatározott az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai.

 

 

A kt. 44.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a dokumentum tartalmazza az érvényességre, a felülvizsgálatra, a módosítási lehetőségekre, valamint a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat. Az elfogadáshoz szükséges nyilatkozatokkal rendelkezik.

 

 

A Vörösberényi Általános Iskola nevelőtestülete úgy döntött, hogy a 2010. LXXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Törvény lehetőségeit figyelembe véve módosítja a pedagógiai programját és visszatér 5-6. évfolyamon a szakrendszerű oktatásra. A nem szakrendszerű oktatást fokozatosan vezeti be 2012-13-as tanévtől 5. évfolyamon, majd 2013-14-es tanévben 6. évfolyamon szünteti meg a nem szakrendszerű oktatást. A 2012-es bevezetést a meglévő szellemi erőforrások, tanári kompetenciák indokolják. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése koherens a nevelési alapelvekben, célokban megfogalmazottakkal. Az eljárások, módszerek továbbra is szolgálják a kompetenciák fejlesztését, az önálló tanulás képességének kialakítását. A nem szakrendszerű órák időkeretét a tananyag elmélyítésére, kompetencia-fejlesztésre, tehetséggondozásra és felzárkóztatásra kívánják fordítani. A nem szakrendszerű oktatás fokozatos bevezetése az eddigiekhez képest óraszám változást nem jelent, a fenntartó önkormányzat számára plusz költséget nem hárít. A módosítás fontosnak tartotta az iskolai eredmények megtartását, javítását, az alkalmazott pedagógiai módszertár bővítését, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a részképesség-zavarral küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, a tanórai és a tanórán kívül végzett pedagógiai munka összhangjának megteremtését.

A továbbhaladással és a tanulói teljesítmények értékelésével kapcsolatos változtatások törvényesek.

Az áttekinthetőség miatt célszerű lenne az iskola pedagógiai programját újra szerkeszteni a következő törvényi változáskor, vagy a következő felülvizsgálatkor. Fontos lenne az elavult részeket kiemelni és a módosításokat beilleszteni a megfelelő helyekre.

A dokumentum rendelkezik az elfogadáshoz szükséges nyilatkozattal.

 

Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Györgyi Dénes Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását, a nem szakrendszerű oktatás felmenő rendszerű kivezetését 2011. szeptember 1-től jóváhagyja.

  

Felelős:                    Keszey János polgármester

Hivatali felelős:       Kovács Piroska Rózsa aljegyző

Határidő:                2011. szeptember 1.

 

 

Balatonalmádi Város Önkormányzata a Vörösberényi Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását, a nem szakrendszerű oktatás felmenő rendszerű kivezetését 2011. szeptember 1-től jóváhagyja.

   

Felelős:                    Keszey János polgármester

Hivatali felelős:       Kovács Piroska Rózsa aljegyző

Határidő:                 2011. szeptember 1.