6. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testület
2012. április 26-i ülésére

Az önkormányzati hatáskörökről szóló 1991. évi XX. törvény szabályai szerint a Képviselő-testület a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást, tájékoztatja a lakosságot a helyi adókból származó bevételek összegéről. A zárszámadási beszámolóhoz szorosan kapcsolódva az alábbiakban számolunk be a 2011. évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról.

Balatonalmádi Város Önkormányzatának a helyi adókat szabályozó 26/2008 (XII.19.) számú rendeletének 2011. évre vonatkozó változásai a költségvetési koncepcióban előirányzott bevételi tervhez igazodott; egy helyi adó, az  idegenforgalmi adó  mértékét emelte meg;  a telekadó esetében pedig tovább bővítette a mentességek körét. A  hatályos rendezési tervben zöldterületbe sorolt (közpark, közterület) telkek 2011. január 1-től mentesültek a telekadó megfizetése alól.

2011. évben összesen 515.842.386 Ft adóbevétel /helyi adók, gépjárműadó, késedelmi pótlék,  bírság/ folyt be, 4 millió forinttal több, mint az előző évben; s 14,4 millió forinttal  haladta meg a  költségvetésben betervezett bevételt.

A  költségvetésben előirányzott adóbevételi terv  a helyi adók tekintetében 103%-ban, a gépjárműadó esetében  104 %-ban  teljesült.

A 2011. évi adóbevételi terv teljesítése, teljesülése év közben kétségessé vált, mivel a város legnagyobb adófizetője a múlt év júliusában felszámolásra került. A vállalkozás évente jelentős összegű építményadót, iparűzési adót, idegenforgalmi adót fizetett be, s mely összegek 2011. évben is betervezésre kerültek.

A felszámolás megindításakor benyújtottuk a hitelezői igényünket összesen 17,6 millió forint adótartozás vonatkozásában. (Sajnos az idén februárban a felszámoló által megküldött közbenső mérleg, illetve a közbenső mérlegre tett észrevételünkre kapott felszámolói válaszból kiderül, hogy hitelezői igényünk megfizetésére fedezet nem áll rendelkezésre.)

A vállalkozás tulajdonában lévő szálloda a felszámolás megkezdése után is tovább üzemelt.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény értelmében a felszámolás kezdő időpontja után felmerülő adófizetési költségek felszámolási költségnek minősülnek, így a második félévben esedékes adók ( építmény-és gépjárműadó) a felszámoló részéről – felhívásunkat követően- megfizetésre kerültek.

 

Az építményadó-és telekadóvonatkozásában a helyi adórendelet 2011. évre  jelentős változást nem tartalmazott. Kivetéses adók, így a várható bevétel esetükben könnyebben tervezhető, mint az „önadózós” adónemeknél. Mivel azonban a helyi rendelet lehetőséget ad a kommunális beruházások jóváírására, melyek összege adózónként és évente eltérő lehet, illetve az építményadó esetében az állandóra bejelentkezett lakosok száma ingatlanonként változhat,  e két tényező nagyságától, változásától függően változhat az éves kivetés, a várható bevétel összege. 2011. évben kommunális beruházás miatt összesen közel 20,3  millió Ft-ot írtunk jóvá az építmény-és telekadóból, 1,3  millió forinttal kevesebbet,  mint az előző évben, azaz ezen a jogcímen ennyi adókedvezményt  kaptak az ingatlantulajdonosok.

 

2011. évben az építményadó  mértéke 900 Ft/m2 volt, melyből az állandó lakossal rendelkező lakóépületek 600 Ft/m2, az állandó lakossal nem rendelkező lakó-és üdülőépületek 200 Ft/m2 adókedvezményt kaptak;  a lakóházban állandóra bejelentett lakosok után továbbra is  személyenként 30 m2 után adómentesség járt. A vállalkozók üzleti célt szolgáló épülete és egyéb építmények után 600 Ft építményadót kellett fizetni négyzetméterenként. Az adóköteles terület 2011. évben 466.610 m2volt. Ellenőrzés, adófeltárás eredményekéntaz elmúlt évben 26 esetben visszamenőleges adókivetéssel összesen 3.813  e Ft építményadót vetettünk ki.

2011. évben 214 millió Ft építményadó folyt be, 1,4 millió forinttal több,  mint előzőévben; a költségvetési tervelőirányzat 103 %-ban teljesült.

Kommunális beruházásként előző évhez képest 1,3 millió forinttal kevesebb,  15,5 millió forint került jóváírásra. A tervezetthez képest az adóbevételi többlet az adófeltárásokból, adóellenőrzésekből, adóbehajtásokból befolyt összegből  származik, illetve kommunális beruházásokra is kevesebb összeg került jóváírásra.

2011. évben 17 adózó nyújtott be méltányossági kérelmet ( tavaly 23 volt a kérelmezők száma) fizetési könnyítésre. Az állandó lakhely szerinti adóhatóságtól bekért környezettanulmány alapján elbírált kérelmekből 4 adózó részletfizetési kedvezményt, 8 adózó   adómérséklést kapott 146 e Ft összegben. 3 kérelmező  esetében 206 e Ft összegben adó-, 1 adózó esetében  pedig 8 e Ft késedelmi pótlék elengedésére került sor. Egy adózó kérelme elutasításra került.

2011. évben két, részletfizetési kedvezményre vonatkozó, elutasító döntést hozó határozatunkat fellebbezte meg két gazdasági társaság. A fellebbezéseket megvizsgáltuk, és saját hatáskörben módosítva korábbi határozatunkat, a részletfizetésre vonatkozó kérelmüknek helyt adtunk.

 

2011. évben telekadó mértéke nem változott: az I.-es övezetben 200 Ft/m2, a II.-es övezetben 100 Ft/m2, III.-as övezetben 50 Ft/m2 volt. A helyi kedvezményezek, mentességek köre azonban tovább bővült. 2011. január 1.-től mentességek kaptak a zöldterületbe (közpark, közterület) sorolt telkek. A korábbi évek rendelkezéseinek megfelelően továbbra is mentességet kapott kettő évig  az a telek, amelyre lakóház építésére engedélyt adtak ki; 50 %-os kedvezmény illette meg – meghatározott feltételek megléte esetén – a mezőgazdasági művelés alatt álló telket. Azok a telkek, amelyek azért nem építhetők be, mert műszakilag nem megoldható a csatornára való rákötés, egyedi kérelem alapján 75% adókedvezményt kaphattak. Az adóköteles terület  nagysága 575.870  m2 volt.

 

A telekadó esetében 2011. évben 43 millió Ft folyt be, 10,7  millió forinttal több, mint az előző évben; a költségvetési tervelőirányzat 149 %-ban teljesült. Kommunális beruházásként  az előző évhez hasonló összeget, 4,8 millió Ft-ot írtunk jóvá.

A ténylegesen befolyt összeg magasabb az éves kivetési állománynál(29,6 millió Ft), ami a helyszíni bejárások, az ingatlanok felmérése révén a több évre visszamenőleges adókivetésekkel, illetve az ebből befolyó összeggel  magyarázható. Az ellenőrzések, adófeltárások  eredményeként 2011. évben 23 esetben összesen 15..891 eFt  visszamenőleges telekadót vetettünk ki. A  különösen kiugró bevételt növekedést egy nagyobb, egy társas vállalkozás tulajdonában lévő  ingatlan adóztatásba való bevonása okozta, illetve annak 5 évre visszamenőleg történő megadóztatása. Ezen egy ingatlanra összesen 11,6 millió telekadót vetettünk ki, amely befizetésre is került.

2011. évben a  telekadóban  összesen 27 db fizetési könnyítésre vonatkozó méltányossági kérelem érkezett. A kérelmekből  5  adózó kapott adómérséklést 322 e Ft összegben, 16 adózó  az adórendelet alapján adható adókedvezményben részesült 362 e Ft összegben. 3 adózó a fizetendő telekadójára részletfizetési kedvezményt kapott. 3 kérelem elutasításra került.

2011. évben a telekadóban két határozatunkat fellebbezték meg, mely fellebbezéseknek a II. fokon eljáró Kormányhivatal helyt adott, és új eljárás lefolytatására kötelezte adóhatóságunkat. Az új eljárás lefolytatása érdemében nem érintette a korábban kiszabott adó összegét, csupán tartalmi hiányosságok kerültek pótlásra.

 

Az iparűzési adó mértéke 2011. évben nem változott: 1,95 % maradt.

Az iparűzési adóban a bevétel tervezése nehezebb, mint a kivetéses adóknál, hiszen itt a vállalkozók önbevallás útján - a gazdálkodási eredményeik alapján – teljesítik adófizetési kötelezettségüket. Év közben szűnnek meg vállalkozások, alakulnak újak, nyújtanak be önrevíziót akár 5 évre visszamenőleg, rendelkeznek a túlfizetésekről. Előre nem látható, hogy mely vállalkozások fognak a jövőben fizetési nehézséggel küzdeni, esetleg felszámolás alá kerülni, megszűnni, mely cégek fognak székhelyet, telephelyet változtatni, vagy éppen tevékenységük, árbevételük fog szűkülni.

A 2011. évet az jellemezte, hogy nagyon sok cég, vállalkozás került felszámolás alá. Csak a szálloda felszámolása 12 milliós bevétel hiányt idézett elő a 2011. évi iparűzési adóbevételben.

Míg 2010. évben a vállalkozók összesen 7,2 milliárd adóalap után adóztak, 2011. évben ez 1,3 milliárd forinttal csökkent: 5,9 milliárd adóalap után fizették az iparűzési adót. Ez nemcsak az  adóelőleget csökkentette, hanem a májusi adókülönbözet összegét is. Míg 2010. májusában a vállalkozóknak az előző évi adóelőleg-kiegészítésre még 5 millió forintot kellett fizetniük, addig tavaly májusban ez az összeg nem pozitív volt, hanem negatív, azaz több, mint 7 millió forinttal túlfizették az előző évet.

2011. decemberében 95 vállalkozás adott iparűzési adóelőleg-kiegészítésről bevallást (100 millió forint feletti árbevételt meghaladó vállalkozások), melyből 43 vállalkozás vallott fizetési kötelezettséget, összesen 11,8 millió Ft összegben. E bevétel mellett egy sikeres behajtási cselekmény eredményeként év végén egy nagyobb összeg, 3 millió forint is befizetésre került. Az iparűzési adó –a többi adóhoz hasonlóan – behajtása évről-évre egyre nehezebb; a vállalkozói számlák ellen benyújtott inkasszók egyre gyakrabban nem vezetnek eredményre, a vállalkozók fizetési képessége fokozatosan romlik.

2011. évben 133 millió Ft iparűzési adó folyt be, 2 millió Ft-tal kevesebb, mint előző évben. A költségvetésbe betervezett összeget mindössze 121 ezer forinttal haladta meg, azaz,  a   költségvetési tervelőirányzat 100 %-ban teljesült. Ideiglenes iparűzési adóból - építőipari tevékenység – 2011. évben az előző évi összeg duplája, 1,8 millió  Ft folyt be.

Fizetési könnyítésre, részletfizetésre  4 vállalkozó nyújtott be  méltányossági kérelmet. 3 adózó esetében a fizetési halasztásra vonatkozó kérelmet engedélyeztük,  1 adózó esetében a kérelem elutasításra került. 2011. évben az iparűzési adóban fellebbezést nem nyújtottak be.

 

Az idegenforgalmi adó mértéke 2011. évben 400 Ft-ról 420 Ft-ra emelkedett vendégéjszakánként. A befizetett 43,7 millió Ft idegenforgalmi adó 358 adózótól folyt be  104.185 vendégéjszaka után.

2011. december 31-ig összesen 43,7 millió Ft idegenforgalmi adó folyt be, több, mint 6  millió Ft-tal kevesebb, mint a tervezett; a költségvetési tervelőirányzat 87 %-ban teljesült.

A 2011. évi  idegenforgalmi adóbevétel nagysága, az ennek alapján számolt vendégéjszakák száma   nem tükrözi a 2011. évi tényleges idegenforgalom nagyságát. Ennek oka, hogy a város vendégforgalmában, így az idegenforgalmi adóbevétel alakításában is évek óta meghatározó szerepet betöltő szálloda, illetve az azt üzemeltető vállalkozás ez év júliusában felszámolás alá került ( 2010. évben a városban eltöltött vendégéjszakáknak a 31%-át a szálloda adta). A szállodában eltöltött vendégéjszakák ugyan a vállalkozás részéről bevallásra kerültek, de sajnos az idegenforgalmi adó befizetése a felszámolás kezdetéig csak részben történt meg. Bár a várost megillető beszedett, de be nem fizetett adó összegére a hitelezői igényt benyújtottuk, a tartozás kifizetésére nagy valószínűséggel a felszámolási eljárás befejezésekor sem fog sor kerülni. A szálloda 2011. évben a felszámolás megindulása után is folyamatosan üzemelt, így a vendégéjszakák után járó idegenforgalmi adó bevallási és befizetési kötelezettség továbbra is terhelte az üzemeltetőt.

2011. november elsejétől a szálloda üzemeltetését a felszámolótól egy másik vállalkozás vette át, mely vállalkozás a november hónapra bevallott idegenforgalmi adót 2011. december 31.-ig nem fizette be, így ezen éjszakák száma sem jelenik meg az év végéig befolyt idegenforgalmi adóbevételben. ( az adót azonnali beszedési megbízás útján ugyan beszedtük, de ez már a 2012. évi bevételnél jelenik csak meg.)

2011. évben a bevétel alapján számított (104.185) vendégéjszaka szám, valamint a hitelezői igényként megjelenő idegenforgalmi adóhátralék vendégéjszakáinak (14.051) száma, valamint a szálloda novemberi hátralékára jutó éjszakák (2.162) számának összege alapján 2011. évben Balatonalmádiban 120.398 volt az eltöltött, adóköteles vendégéjszakák száma, ami az előző évihez (121.732) hasonló nagyságú, ami azonban a fent leírt okok miatt az adóbevételben nem realizálódott.

 

A gépjárműadó nem helyi adó, alkalmazását teljes mértékben a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXI. törvény határozza meg.

A gépjárműadó törvény 2011. évre szóló módosításai mértékemelést nem tartalmaztak; a mozgáskorlátozott személyek tulajdonában lévő személygépjárművek esetében történt kisebb változás. A  személygépjárművek és motorkerékpárok továbbra is a teljesítmény és a kor szerinti adóztak a törvényben meghatározott  öt adómérték sáv szerint. A tehergépjárművek gépjárműadójának alapja továbbra is az önsúly maradt.

Az adatokat az adóztatáshoz minden esetben a BM Központi Hivatalának járműnyilvántartásából kapjuk, amely egy év eleji, a  teljes, Balatonalmádiban bejegyzett gépjárműparkot tartalmazó nyitóállományt, illetve havonta tárgyhót követő 20.-ig megkapott változás állományt jelent.

 A beszedett gépjárműadó teljes összege az önkormányzat bevételét képezte.

 

 

2011. évben 78 millió Ft gépjárműadó folyt be, 1,6  millió forinttal több,  mint előző évben; a költségvetési tervelőirányzat a gépjárműadó vonatkozásában 104 %-ban teljesült.

2011. évben a BM nyilvántartás alapján 68 gépjárművel, 4646 db-ra nőtt Balatonalmádiban az adóztatható gépjármű állomány az előző évhez képest. A gépjárműadó bevétel összegét – az adó mértékén túl – adott évben nem csak a gépjárművek száma befolyásolja, hanem a gépjárművek összetétele is, kora is.

A gépjárműadóba fizetési könnyítésre 2 adózó nyújtott be kérelmet. Egy adózó 21 eFt adó- és 2 eFt pótlék elengedést, egy adózó pedig részletfizetési kedvezményt kapott.2011. évben a gépjárműadóban kibocsájtott határozataink közül egy sem fellebbeztek meg.

 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. évi törvény értelmében a helyi adók, a gépjárműadó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Mulasztási bírságot bevallási késedelem, vagy annak elmulasztása esetén szabunk ki.

2011. évben 2,9  millió Ft késedelmi pótlékot, és 0,3 millió bírságot  Ft-ot fizettek be az adózók; összességében 2,7 millió forinttal kevesebbet, mint az előző évben. A költségvetési tervelőirányzat    65 %-ban teljesült.

Sem a késedelmi pótlék, sem a majd kiszabandó bírságok összegét előre tervezni nem lehet, sokban függ az adózási moráltól és a behajtási munka eredményességétől.

A nagyobb összegű pótléktartozások többnyire jelzálogjoggal biztosítottak ugyan, de a megfizetés ideje kétséges.( Sokszor a legnagyobb adózók egyben a legnagyobb késedelmi pótlék fizetők is, hiszen ha a magas összegű adóját nem időben, hanem késve fizeti meg, annak a késedelmi pótlék vonzata is nagy. 2011. évben a legnagyobb adózónk felszámolási eljárásában benyújtott hitelezői igényünk a késedelmi pótlék vonatkozásában több, mint 800 e Ft volt.)

 

Talajterhelési díjat a  csatornára rá nem kötött ingatlanok tulajdonosainak kell fizetni; a díj mértékét, a bevallás, a befizetés módját Balatonalmádi Város Önkormányzatának 17/2004.(X.15.) számú rendelete határozza meg. A fizetésre kötelezettek névsorát, illetve a fogyasztott víz mennyiségét a víz-és csatorna üzemeltetését végző szolgáltató év elején megküldi, amely alapján kerülnek kiküldésre a bevallások.

2011. évben a talajterhelési díj mértéke Balatonalmádiban 360 Ft volt köbméterenként, melynek a 100%-át kellett a 2010. évi vízfogyasztás alapján  megfizetni. A bevétel az önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

 

Az elmúlt évben sokan rákötöttek a csatornára, illetve folyamatosan történnek a kötelezések a további rákötések szorgalmazására. Míg 2009. évben 223 volt a talajterhelési díjat fizető ingatlanok száma, 2010.-ben lecsökkent 194-re, 2011. évben pedig már csak 183 volt. A díjat fizetők számának csökkenésével a fogyasztott vízmennyiség is csökkent (4955 m3), s ennek megfelelően a befizetett talajterhelési díj összege az előző évhez képest 0,5 millió forinttal csökkent;  a költségvetési tervelőirányzat 138%-ban teljesült.

Ennek az „adónemnek ” a feldolgozása alacsony hozadéka ellenére rengeteg munkával, egyeztetéssel jár; volt, aki rákötött ugyan a csatornára, de az a szolgáltató nyilvántartásában nem jelent meg, ezért az elfogyasztott víz után csatornadíjat sem fizettek; sok díjfizetésre kötelezett többszöri felszólításra sem küldi vissza a bevallását, s nehéz a bevallási kötelezettség elmulasztása miatt bírságolni, mert maga a díj összege is általában alacsony, néha az ezer forintot sem éri el. 

A talajterhelési díjra egy adózó kapott 126 eFt vonatkozásában részletfizetési kedvezményt.

 

Az alábbi táblázat és diagramm a helyi adók és a gépjárműadó nagyságrendjének, arányainak alakulását mutatja. Az elmúlt 10 évben 286 millió forintról 512 millió forintra, mintegy 180 %-kal emelkedtek az adóbevételek; új adónem bevezetésére nem került sor.  Az egyes adónemek egymáshoz, illetve az összes bevételhez  viszonyított aránya jelentősen nem változott. Az építmény-és az iparűzési adó jelenti az adóbevételek meghatározó hányadát.

2011. évben ugyan a telekadó bevétele szinte „behozta” az idegenforgalmi adóét, de ez a bevételi eltolódás mindkét adónemben csak a 2011. évet jellemezte ( a korábban leírt okok miatt), és a korábbi, az adóbevételek közötti bevételi „sorrendjük” a jövőben várhatóan visszaáll.

 

 

*2003. évben építményadó, 2004. évben telekadó, 2006. évben ismét  építményadó, 2008.évben iparűzési adóemelés történt. Az idegenforgalmi adó mértéke 2007. év óta minden évben emelkedett.

2002. évben a gépjárműadó 50 %-a maradt az önkormányzatnál, 2003. évtől pedig már a  100 %-a.

 

Az egyes adónemek a növekedési üteme ( lásd az alábbi grafikonok) az elmúlt 10 évben igen különböző volt, bár nyilván az adómértékek emelkedése, az adótárgyak, adóalanyok száma, és egyéb jogszabályváltozások  befolyásolták  ezt. A legnagyobb növekedés (meredeken felfelé ívelő növekedési ütem) a gépjárműadónál és a telekadónál figyelhető meg: a gépjárműadóból származó bevételek az elmúlt 10 évben közel 8-szorosára, a telekadó bevételek pedig több, mint 7-szeresére emelkedtek. Az építményadóból származó bevétel a vizsgált időszakban 53%-al nőtt; az iparűzési adóbevétel 49 %-al. A legkisebb mértékben az idegenforgalmi adóbevétel nagysága nőtt: az elmúlt 10 évben mindössze 22%-al. ( annak ellenére, hogy ebben az adónemben 2007.-évtől minden évben adómérték emelés történt).

 

     

 

   A gépjárműadó alakulása a 2002-2011. években  

                                     

2011. évben is folytattuk - a 2008. októberében elkészített ütemtervnek megfelelően –a Balatonalmádi város közigazgatási területén elhelyezkedő ingatlanok szisztematikus ellenőrzését, amelynek célja a nem adózó, valamint a ténylegesnél kisebb alapterület után adózó építmények illetve üres telkek  felderítése volt.

2011. év végéig  5 alkalommal végeztünk helyszíni bejárást, amelynek során a Veszprémi u. Kisberényi u.-Vessző . u.- Töltés u.- Remetevölgyi u.  által határolt terület ellenőrzését fejeztük be. A helyszíni bejárások előtt az építési osztálytól kapott térkép kivágatokból terepen is kezelhető méretű munkatérképet készítettünk, melyet összevetettünk az adóügyi nyilvántartással. A térképen feltüntettük az adózott ingatlanok hasznos alapterületét is. A nem adózó ingatlanokról tulajdoni lapot kértünk le. Ezt követte a helyszíni bejárás, amelynek során

felmértük az építmények bevallott nagyságát, valamint -- a külterületi részeken -- van –e adókötelezettség alá eső építmény a földrészleten. Ezt követte az észlelt adatok feldolgozása.

2011. évben a bejárások során  813 ingatlant ellenőriztünk, amelyből 158 esetben észleltünk eltérést az adóügyi nyilvántartás adataihoz képest, melyből 21 esetben telekadó, 137 esetben pedig építményadó bevallásokat küldtünk ki. A kiküldött bevallásokból ez idáig 143 db érkezett vissza, amelyek alapján az ingatlanokat adóztatásra nyilvántartásba vettük.

Az ellenőrzött belterületi ingatlanoknál 385 esetben vetettük össze az okmányiroda által nyilvántartott állandóra bejelentkezett lakosok számát a kivetésekben adókedvezményként igénybe vett lakosok számával. 30 esetben észleltünk eltérést, majd korrigáltunk a kivetésekben. A beadott bevallások alapján 2011. évben 2.929.624,- Ft építményadó, valamint 566.860,- Ft telekadó került kivetésre.

Az ingatlanok beazonosítása sokszor nagyon időigényes és nehézkes volt.

A   zártkerti, külterületi ingatlanok beazonosítása - házszám, kerítés hiányában - sok esetben csak a térkép- tulajdoni lap- adókivetés alapján volt lehetséges. Sok esetben egy helyrajzi számon lévő területen több építmény is volt. A műszaki nyilvántartásban az építményekről műszaki anyag sok esetben nem volt fellelhető. Több tulajdonos esetén így csak a tulajdonossal történt egyeztetéssel volt beazonosítható egy-egy ingatlan.

Az eddig elvégzett szisztematikus munka alapján megállapítható, hogy inkább a zártkerti részen fordul elő sok olyan ingatlan, amelyek után nem adóznak. Többsége olyan kettős funkciót betöltő gazdasági épület, amelyekből csak a pihenés célját szolgáló helyiségek adóztathatók, így nagy bevételt nem hoznak. Előfordulnak azonban olyan   gazdasági épület, pince megnevezésű építmények is, amelyeket ténylegesen nyaralóként használnak, s amelyek után eddig nem adóztak. Több olyan gazdasági épület is előfordult, amelyet korábban átépítettek, bővítettek, s még az eredeti épület hasznos alapterülete után adóztak.

 A belterületi ingatlanok esetében általában jellemző az, hogy adóznak az építmények után. Gyakoribb inkább az, hogy az épületet bővítették, és még az eredeti alapterület után adóztak, vagy az épület után adóztak, a garázs után pedig nem. Elvétve fordult elő csak, az is inkább a nyaraló épületeknél, hogy egyáltalán nem adóztak az építmény után. Viszonylag nagy számban fordult elő belterületen lakóépületben állandóra bejelentett lakosok után jogtalanul igénybevett kedvezmény. A telekadó vonatkozásában inkább az a jellemző, hogy korábban mezőgazdasági művelés alatt álló nagyobb területek felosztásával keletkezett beépíthetővé vált beépítetlen földrészletek után nem adóztak.

Az elmúlt több, mint 3 év alatt, 18 helyszíni bejárással összesen 2638 ingatlan került ellenőrzésre. Az ellenőrzés eddigi tapasztalatai továbbra is azt mutatják, hogy a város valamennyi ingatlanának ilyen átfogó ellenőrzése nagyon időigényes munka, a teljes felmérés vélhetőleg még több évet vesz igénybe, azonban a szisztematikus munka évenként több millió forint bevételt hozhat. 2009.évtől összesen 3.130.850 Ft, 2010. évtől 1.587.325 Ft, 2011. évtől 3.496.484 Ft, , összesen 8.214.659 Ft   plusz-bevétellel számolhattunk az  építmény- és telekadóba, mely összegek nyilvánvalóan a következő évi adókivetésekben már halmozottan, göngyölített módon jelentkeznek. ( azaz a 2009. évben feltárt adó már a 2010. évi kivetésben is benne lesz,a 2010. évi a 2011. éviben és az azt követőben is)   

 

A végrehajtási eljárások eredményeként 2011. évben összesen 27 millió Ft adóbevétel folyt be, a végrehajtási eljárás alá vont tartozásoknak közel fele, 46% -a realizálódott.

Az adóbehajtási munka egész évben folyamatosan történik.

2011. évben 5 ingatlanra jegyeztettünk be  jelzálogjogot 2.328  e Ft adótartozás miatt, melyből év közben egy sem került törlésre. A megelőző évek jelzálog bejegyzései hatására 2011. évben 8 adózó rendezte tartozását összesen 1.812 e Ft összegben.

Sajnos vannak olyan adózók, akik csak akkor fizetnek, ha rájegyezzük az ingatlanra a jelzálogjogot. Akkor kifizetik a tartozásukat, de már a törlést követő évtől megint nem fizetnek, és kezdjük elölről. Sokszor a jelzálogjog bejegyzés ellenére az ingatlantulajdonosok

nem rendezik a tartozásukat, s így az esetleg évekig is rajta áll az ingatlanon. Az adózás rendjéről szóló törvény végrehajtásra vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik egyszerre ugyanazon tartozás behajtása érdekében több végrehajtási cselekmény foganatosítását, ezért a jelzálogjog bejegyzés mellett jövedelemből való letiltással is próbálkozunk. Jelenleg adótartozás miatt az önkormányzatnak 46 ingatlanon  van jelzálogjoga   bejegyeztetve.

2011. évben 306 db azonnali beszedési megbízást nyújtottunk be 118 vállalkozás bankszámlája ellen 25,8 millió Ft összegben. Sok esetben többször kellett benyújtani az inkasszót ugyanazon vállalkozásnál, illetve a cég több bankszámlájánál is próbálkoztunk. Az inkasszókat elektronikus úton, banki terminálon keresztül közvetlenül az adós bankjához nyújtjuk be, így  előfordul, hogy egy így indított megbízással akár már másnap a számlánkon lehet a pénz, s nem fordulhat elő, hogy esetleg valamely pénzintézetnél az adós pont még az inkasszó beérkezése előtt leüríti a számláját.

Az azonnali beszedési megbízás útján befolyt összeg 2011. december 31.-ig 14.673 e Ft volt.

10 vállalkozás esetében nyújtottunk be határidőn belül hitelezői igényt megindult felszámolási vagy végelszámolási eljárásban, összesen 20.115 eFt összegben. A 10 vállalkozás terhére benyújtott hitelezői igényünkből 9  esetben a felszámoló a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§5. pontjában foglaltaknak megfelelően nyilatkozott arról, hogy a követelésünk kiegyenlítése nem biztosított, a követelés a felszámolási eljárásban meg nem térülő kintlévőség, így az a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3.§(4) bekezdés 10. pontja alapján behajthatatlan követelés. Egy  vállalkozás esetében még tart a felszámolási  eljárás.

Tartozás miatt 268 esetben kezdeményeztünk rendszeres jövedelemből való letiltást a munkáltatónál illetve a Nyugdíjfolyosító Igazgatóságnál az Egészségbiztosítási Pénztártól előzetesen bekért adatok alapján összesen 10.061 e Ft összegben.

A kezdeményezett letiltások 19 %-ában (52 eset)  eredménytelen volt a megkeresés pl.a hátralékos már nem dolgozott az adott munkahelyen, vagy időközben a munkahely szűnt meg, vagy már nem volt szabad letiltható jövedelme vagy a munkáltató nem reagált a letiltásra. A 216 „befogadott” letiltásból 2011. december 31.-ig befolyt 4.636  e Ft  saját adótartozás és 2.310 e Ft idegen helyről kimutatott, adók módjára behajtandó tartozás (szabálysértési bírság, megelőlegezett családi pótlék, munkaügyi bírság stb.).A letiltások a jövedelemből nagyobb összegű tartozás esetén több éven keresztül is folyhatnak be; előző évben kimutatott, 2011. évben befolyt összeg 3.210 e Ft. Többször előfordul, hogy a munkáltató nem tesz eleget a letiltásnak, azt nem foganatosítja. Ilyenkor, ha azt felszólítás után sem teszi meg, az idevonatkozó jogszabályok alapján a munkáltatótól kerül inkasszó útján behajtásra a pénz.

2011. évben a letiltásokból összesen 10.157 e Ft folyt be. 

A gépjárműadó behajtása érdekében, ha a tartozás összege az évi tételt meghaladja, akkor van lehetőségünk a gépjármű forgalomból való kivonatására. 2011. évben  23 adózó 26 gépjárművére kezdeményeztük aKözlekedésigazgatási Hatóságnál a forgalomból való kivonást összesen 651 e Ft gépjárműadó és pótléktartozás miatt, melynek eredményeként  – az autó forgalomba való visszahelyezése érdekében az adótartozás megfizetésre került.

A korábbi években jóval több esetben kezdeményeztük gépjármű forgalomból való kitiltását. Azonban jogszabály-változás miatt lehetővé vált, hogy a forgalomból kivont autót is értékesíthesse a tulajdonosa, s azt az új tulajdonos ismételten forgalomba helyezze, anélkül, hogy a régi tulajdonos az adótartozást megfizetné. Így, ezen végrehajtási, behajtási módozat nemigen hat kényszerítőleg a gépjárműadót nem fizetőkre.

A fenti végrehajtási eljárásokon túlmenően a hátralékok behajtása érdekében az  éves egyenleg-közlő értesítésen túl (augusztus) 2011. évben kétalkalommal, áprilisban  és novemberben mintegy 2700 db  fizetési felszólítást küldtünk ki.

 

A táblázat és a diagramm a 2011. évben foganatosított végrehajtási cselekményeket, azok összegét és nagyságrendjük arányát mutatja.

 

 

Az egyes behajtási cselekményekből a különböző adók eltérő eredményességgel hajthatók be, illetve a behajtott adók nagyságrendjét befolyásolja azok egyedi „sajátossága”.

  

A behajtási cselekményekből befolyt adó legnagyobb hányada, 39 %-a az iparűzési adó. Ennek az az oka, hogy a vállalkozások többsége pénzforgalmi számlával rendelkezik, melyről- amennyiben van a számlán pénz, illetve nincs rajta sorbanállás- a tartozás összege beszedhető.

  

Az építményadó esetében, ahol az adózóink nagyrésze magánszemély, nehezebb a bankszámláról való beszedés. Itt inkább a jövedelemből való letiltás az eredményesebb, de az egy sokkal hosszabb folyamat.

 

Az Adóügyi Osztály, mint önkormányzati adóhatóság az adók beszedése mellett számos olyan, jogszabályban előírt kötelező  hatósági  feladatot is  ellát, melyeknek nincs, vagy igen csekély a bevételi hozadéka.

A 2011. évben az előző évhez képest 25%-al megnövekedett a kiállított adó-és értékbizonyítványok száma: összesen 346(!) db adó- és értékbizonyítványt  állítottunk ki a balatonalmádi város közigazgatási területén elhelyezkedő ingatlanokról. A legtöbb megkeresés hagyatéki eljárás lefolytatásához szükséges jogsegélykérelemként érkezett.

Évről évre emelkedik a végrehajtási eljárásokhoz kapcsolódó adó- és értékbizonyítvány elkészítésére irányuló kérelmek száma. Miután Almádi nyaraló város, az ország egyre több helyéről érkezik megkeresés az almádi ingatlantulajdonnal rendelkező, valamilyen okból nem fizető adósokat érintő tartozásokat illetően,  akár már tízezres nagyságrendű tartozás esetén is. Az adó-és értékbizonyítványok megnövekedett száma annak is betudható, hogy sok a 60-as, 70-es években épült nyaralóépület, melyek tulajdonosai az idősebb korosztályba tartoznak, és így sajnos egyre jobban növekszik az elhalálozások  száma is. Ezen esetekben a hagyatéki eljáráshoz minden esetben szükséges az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóságnak  az adó-és értékbizonyítvány kiállítása.

Ritkább esetben készül adó- és értékbizonyítvány gyámhivatali eljárás (többnyire kiskorúakat érintő adásvétel esetén/, szociális igazgatási eljárás (idősotthoni elhelyezéshez, térítési díj megállapításához), államilag támogatott hitelfelvételhez, valamint bírósági peres eljárásokhoz kapcsolódóan.

Az adó-és értékbizonyítványok kiadása időigényes feladat: szinte minden esetben a helyszínre ki kell menni,  sok esetben vidéki  tulajdonossal időpontot egyeztetni, tulajdoni lapot, műszaki dokumentációt beszerezni, s maga a bizonyítvány elkészítése is időigényes.

2011. évben ezen felül 73 db adóigazolás kiállítására, valamint 16 db strandbelépő kedvezményre jogosító igazolás kiadására került sor.

Évről évre növekednek az adók és adók módjára behajtandó köztartozások behajtása miatti megkeresések ( munkaügyi bírságok, megelőlegezett gyermektartásdíj, szemétdíj hátralék, egyéb bírságok). E törvényben meghatározott feladat rendkívül munkaigényes - többszöri idézések, ügyfélfogadás, befizetések utalása az illetékes számlára, válaszlevél a

behajtást kérőnek stb. - és kis haszonnal jár az adott önkormányzatnak.

2011. évben tovább „szaporodtak” a rendőrhatóságtól érkező megkeresések, s ezekből is a behajtandó közigazgatási bírságok, melyek nagy részét a közlekedési szabályok be nem tartása miatt (biztonsági öv be nem csatolása, tilosban parkolás, gyorshajtás stb.) szabják ki. A közigazgatási bírságok „sajátja”, hogy annak csak egy része, 2011. évben a 30%-a maradt a behajtó hatóságnál, azaz az önkormányzatnál, 70%-át a rendőrségnek kellett elutalnunk.

2011. évben összesen 623(!) esetben ( előző évben 503 megkeresés volt) kaptunk adók módjára behajtandó megkeresést, melyből 4.270 eFt  összeget utaltunk át a kiszabó hatóságoknak, szerveknek; helyben maradó bevételként  pedig 2.151 e Ft-ot utaltunk a saját költségvetésünk felé.

Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a 2011. évi adóztatásról és adóbevételek alakulásáról szóló beszámolót megvitatni, s a határozati javaslattal együtt elfogadni szíveskedjenek.

 

Balatonalmádi, 2012. április 10.

                                                                                                   Keszey János  

 Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011. évi adóztatásról és az adóbevételek alakulásáról szóló beszámolót elfogadja, utasítja a Polgármestert, hogy az adókból származó bevételek összegéről a lakosságot tájékoztassa.

 

Hivatali felelős:            Víghné Horváth Beáta adóügyi osztályvezető

 

Határidő:                     2012. május  31.