2011. március 22-i ülésére
| Tárgy: | a helyi állattartásról szóló 28/2006. (VIII. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról | |
| Készítette: | Baranyai Tamás | |
| Előterjesztő: | Somlóvári Józsefné KKKB elnöke |
Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. §-ának (2) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva a helyi állattartásról szóló 28/2006 (VIII. 1.) rendeletét (a továbbiakban: R) az alábbiak szerint módosítja:
- §
(1) Az R. 3.§ (1) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
„d) Fogságban tartott madár: bármely olyan madár, amely nem baromfi és nem hús vagy étkezési tojás termelése, más termékek előállítása, vadállomány fenntartása céljából nevelnek vagy tartanak fogságban; többek között olyan madarak, amelyet kedvtelésből, bemutatók, kiállítások, versenyek, tenyésztés vagy eladás céljából tartanak.”
(2) Az R. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Segítő kutya kiképzése és alkalmazása szerint:
(a) vakvezető kutya: látássérült személy vezetésére kiképzett kutya
(b) mozgáskorlátozott személyt segítő kutya: a mozgáskorlátozott személyt mindennapi tevékenységeinek ellátásában segítő feladatokra kiképzett kutya.
(c) hangot jelző kutya: a hallássérült személy számára veszélyt vagy egyéb fontos ingformációt jelentő hangok jelzésére kiképzett kutya
(d) rohamjelző kutya: az epilepsziával élő személy vagy más krónikus, rohamszerű állapotokról veszélyeztetett személy számára a roham során segítséget nyújtó feladatokra kiképzett kutya
(e) személyi segítő kutya: a fogyatékos személyt önálló életvitelében segítő feladatokra kiképzett kutya
(f) terápiás kutya: a gyógypedagógiai, pszichológiai, konduktív pedagógiai habilitiációs, illetve rehabilitációs folyamatban alkalmazott kutya.
A segítő kutyát a 27/2009. (XII. 3.)SZMM. Rendelet 3.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.”
(3) Az R 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Veszélyes és veszélyesnek minősített eb: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 24/A §-ában, illetve egyéb jogszabályban megjelölt eb.”
(4) Az R 3. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Gazdasági haszonállatok növendékei:
a) Nagytestű haszonállatok növendékei: nagytestű haszonállatok utódai 6 hónapos életkorig növendékállatnak minősülnek.
b) Kistestű haszonállatok növendékei: kisestű haszonállatok utódai 3 hónapos életkorig növendékállatnak minősülnek.”
(5) Az R 3. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Állattartó telep: a külön jogszabály szerint a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékű állattartásra szolgáló létesítmény”
- §.
(1)Az R. 4.§-a (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3)Az élelmiszert előállító és a vendéglátó-ipari egységekben, továbbá az egészségügyi és oktatási intézményekben állat nem tartózkodhat, ez alól kivételt képez a segítő kutya.”
- §
(1) Az R 5.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Veszélyesnek minősített eb a 35/1997. (II.26.) Korm. rendeletben, míg veszélyes állat a 8/1999. (VIII.13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM rendeletben előírt feltételek teljesítése esetén tartható a város közigazgatási területén.”
(2) Az R. 5.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó, stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány előkészítő, tároló, trágya- és trágyalégyűjtő, stb.) létesítésére, kialakítására a hatályos építésügyi, állat-egészségügyi, környezet- és természetvédelmi, valamint közegészségügyi jogszabályok alapján kerülhet sor.”
(3) Az R. 5. § a következő (5)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nagytestű haszonállat tartása során keletkezett trágyát kizárólag hézagmentesen fedett, zárt és szivárgásmentes, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal is ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágya elszállításáról az állattartó köteles gondoskodni.
(6) A trágya-, és trágyalégyűjtőbe a csapadékvíz befolyását, valamint abból a trágyalé kifolyását meg kell akadályozni.
(7) A kertművelés céljára felhasználni kívánt trágyát a felhasználás helyére szállításától számított 48 órán belül földdel kell befedni.
(8) A 6 hónapos életkort be nem töltött nagytestű növendékállat az anyaállattal együtt tartható az 1. számú mellékletben szabályozott darabszámon túlmenően.
(9) Állattartó telep esetén a trágyatárolást és kezelést a külön jogszabály szerinti előírásoknak megfelelően kell végezni.
(10) Azokon az ingatlanokon, ahol a védőtávolság az ingatlan méreteiből adódóan nem tartható be, haszonállat –az előírt tartási feltételek mellett- úgy tartható, hogy az állattartás célját szolgáló ingatlannal határos ingatlanok telekhatárától legalább 1,5 méter távolságot oly módon kell szabadon hagyni, hogy oda az állat bejutni ne tudjon.
(11) Fogságban tartott madár más jogszabályok betartása mellett, illetve a szomszédok zavarása nélkül tartható.”
- §
(1) Az R. 8. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közterületen minden ebfajtát pórázon és a 40 cm marmagasságot meghaladó ebet csak szájkosárral lehet sétáltatni. Kivétel a segítő kutya.”
(2) Ebharapás esetén az állattartó köteles az állat oltási könyvét megőrizni és azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására, továbbá a sérült orvosi ellátását felügyelő orvosnál bemutatni. Az állatorvos a jogszabályok szerint elrendelheti az eb kötelező megfigyelését. Az ebek oltási könyvének használatáról a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet szabályait kell alkalmazni.”
(2) Az R. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) 14 éven aluli gyermek olyan ebet, amelyet annak fajtája, mérete, súlya, vagy támadó természete miatt biztonságosan nem tud felügyelni, közterületen nem felügyelhet.”
5. §
(1) Az R. 9.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A segítő kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni:
a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre, (pl. temető);
b) középületbe;
c) játszótérre.”
6. §
Az R. 10.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eb tulajdonosa nyilvántartásba vétel végett köteles az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvosnak 5 munkanapon belül bejelenteni, ha az állata:
a) a három hónapos kort elérte,
b) elhullott vagy elkóborolt, vagy
c) új tulajdonoshoz került.”
(2) Az R. 10.§-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Önkormányzat legkésőbb 2014. július 30-ig gondoskodik a város közigazgatási területén kutyafuttató-helyek kijelöléséről.
(4) A Polgármesteri Hivatal a civil szervezetekkel közösen kidolgozza az ebek ürülékének gyűjtésére szolgáló hulladéktárolók elhelyezésének mikéntjét.”
7. §
Az R. 11.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állattartó saját költségén köteles az állat Állategészségügyi Felügyeletét Ellátó magán állatorvossal kötelező veszettség elleni oltással beoltatni az alábbiak szerint:
(a) a 3 hónapos kort elérteket 30 napon belül
(b) az első oltást követően 6 hónapon belül
(c) ezt követően évenként”
8. §
Az R. 13.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2000 m2 - nél nagyobb területű ingatlanokon, egyedi elbírálás alapján több eb tartása is engedélyezhető, melyhez az ebtartásra szolgáló ingatlannal telekhatáros ingatlanok tulajdonosainak, haszonélvezet esetében a haszonélvező(k) hozzájáruló nyilatkozata szükséges.”
9. §
(1) Az R. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befogott állatokat 14 napig kell tartani és a befogás tényét az állatról készült fényképpel együtt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján közhírré kell tenni. Amennyiben a befogott állat tulajdonosa a tartási idő alatt jelentkezik és az állat veszettség elleni oltását igazolja, úgy határozatban megállapított tartás és ápolás költségeinek az Önkormányzat részére történő megtérítése után részére állatát vissza kell adni. A befogott állat tartási és ápolási költségét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.”
(2) Az R. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyepmestertől ki nem váltott kóbor állattal a gyepmester a következőképpen rendelkezik:
a) elsősorban menhelynek átadhatja;
b) másodsorban értékesítheti;
c) harmadsorban ivartalaníthatja;
d) végső soron életét megengedett módon kiolthatja.”
(3) Az R. 15.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik:
a) A tulajdonos köteles az állatot visszavenni valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni.
b) Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki a 15. §. (4) bekezdés szerint kell eljárni azzal, hogy az addig felmerült költségeket az állat tulajdonosa köteles megtéríteni
c) Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető.”
10. §
R.16.§ (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 50 kg feletti állatok tetemét az állattartó köteles saját költségén annak keletkezését követő 24 órán belül összegyűjteni és az elszállításáról gondoskodni a külön jogszabályban meghatározott gyűjtőhelyek egyikébe. Az elszállításról az Önkormányzattal szerződésben álló, a tetem elszállítására jogosult közreműködése kérhető.
(5) Közterületről, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok tetemének elszállításáról az Önkormányzattal szerződésben álló, a tetem elszállítására jogosult gondoskodik.”
11. §
(1) Az R. 19.§ (1) bekezdése a következő i) alponttal egészül ki:
„ i) az állattartó létesítmények (állattartás céljára szolgáló építmények) esetében alkalmazható védőtávolságokat megszegi. ( 3§. (16) bek.)”
(2) Az R. 19.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Helyszíni bírságot az Önkormányzat közterület- felügyelője vagy az erre felhatalmazott ügyintézője szabhat ki, az ide vonatkozó jogszabályoknak megfelelő mértékben.”
(3) Az R. 19. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(3) A bírság mértéke - a hatályos szabálysértési törvény alapján- 3.000,- Forinttól 50.000,- Forintig terjedhet. ”
12. §
Az R. 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
13. §
(1) Hatályát veszti az R. 3. § (5) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az R. 11. § (2)-(3) bekezdése.
(3) Hatályát veszti az R. 15. § (3) bekezdése.
(4) Hatályát veszti az R. 19. § (1) bekezdés a) pontja.
14. §
Ez az önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
15. §
E rendeletben foglalt rendelkezéseket az állattartóknak legkésőbb a kihirdetést követő 3. hónap végéig kell teljesíteniük.
Budakeszi, 2011. március 22.
dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Garainé dr. Szelenczy Gabriella
Polgármester Helyettesítő jegyző
Közzétételi záradék:
E rendeletet 2011. ………….. -tól 2011. ………… -ig közzétettem.
Garainé dr. Szelenczy Gabriella
helyettesítő Jegyző