2011. április 7-i ülésére
| Tárgy: | Gazdasági program és város stratégia | |
| Készítette: | Tóth Gábor PVB elnöke | |
| Előterjesztő: | Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester |
Budakeszi Város Önkormányzata
GAZDASÁGI PROGRAMJA
2011-2014. évre
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 91. §-a előírja, hogy az önkormányzat a választási ciklus idejére, vagy azt meghaladó időszakra határozza meg gazdasági programját.
Budakeszi városának 2011-2014. évre szóló gazdasági programja a település elfogadott hosszú távú városstratégiája alapján és költségvetésével szoros összefüggésben tartalmazza az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásait, településfejlesztési politikáját, városüzemeltetési politikájának, illetve adópolitikájának célkitűzéseit, továbbá befektetés-támogatási politikáját és a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését.
I. Közfeladati fejlesztések
Az Önkormányzat 2011-2014. évben az alábbi közszolgáltatások hatékonyság-, illetve minőség-javító átalakítását, valamint ellátási alapú bővítését tervezi.
1. Köznevelés
A Bölcsőde, Pitypang, Szivárvány és Tarkabarka Óvoda intézményekben
– a bölcsőde és óvodák ellátási színvonalának emelése,
– a bölcsődei férőhelyek 30 %-os növelése,
– az óvodai férőhelyek 10%-os növelése.
2. Közoktatás
A Széchenyi István Általános Iskola, Nagysándor József Gimnázium és Czövek Erna Zeneiskola intézményekben
– az általános iskolai oktatás színvonalának egységesítése és emelése,
– a művészeti- és sportoktatás integrálása az oktatási programba,
– az általános iskola férőhelyek 20%-os növelése.
3. Közművelődés
Az Erkel Ferenc Művelődési Központ, Nagy Gáspár Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény intézményekben
– a közművelődés rendszerének újraszervezése, kiemelten
– Közösségépítő Program bevezetése a helyi közösségek feladatközpontú támogatására,
– az EFMK átalakítása a közösségi élet színteréül szolgáló Közösségi Házzá a következő három pilléren:
– közösségépítés a NGVK és a Híd Családsegítő és Szociális Központ bevonásával,
– közművelődés a NGVK megerősítésével,
– kulturális programszervezés azok színvonalának fővárosi szintre emelésével és új finanszírozási modell bevezetésével, továbbá
– a Helytörténeti Gyűjtemény integrálása a Közösségi Házba.
4. Tömegsport
A Széchenyi István Általános Iskola, Nagysándor József Gimnázium és Sportpálya intézményekben
– a sportcélú közösségi és vállalkozói kezdeményezések támogatása,
– a sportszolgáltatások együttműködése az alapfokú oktatással,
– a Sportpálya kihasználtságának növelése.
5. Közétkeztetés
A Bölcsőde, Pitypang, Szivárvány és Tarkabarka Óvoda, továbbá a Széchenyi István Általános Iskola, Nagysándor József Gimnázium és Híd Családsegítő és Szociális Központ intézményekben
– a gyermek- és szociális étkeztetés színvonalának emelése,
– a közfeladat pénzügyi elszámolásának átalakítása,
– a befizetési rendszer modernizálása.
6. Szociális ellátás
A Híd Családsegítő és Szociális Központ intézményben
– a szociális ellátás beépülése a közösségépítő tevékenységbe.
7. Egészségügy
A Házi- és Gyermekorvosi Rendelő, illetve Védőnői Szolgálat intézményekben
– a házi- és gyermekorvosi szolgálat áttelepítése magán-praxisok támogatásával,
– a védőnői szolgálat áttelepítése külön támogatással.
8. Közigazgatás
A Polgármesteri Hivatal és Okmányiroda intézményekben
– szolgáltatói szemléletű ügyfélkezelés bevezetése és alkalmazása,
– integrált ügyfél kiszolgálás az új Városháza épületében az ügyfélkapcsolattal rendelkező hivatali egységek, önkormányzati érdekeltségek egy épületbe helyezésével
– városi internetes portálrendszer, információs központ létrehozása és működtetése,
– az elektronikus ügyintézés igénybevételének elősegítése,
– az elektronikus igazgatási eszközök megújítása és a felhasználók képzése,
– létszámcsökkentés, hatékonyság javítása,
– a HÉSZ-en belül városképi szabályzat megalkotása,
– a hatályos építési szabályozás szigorú számonkérése és jogkövető alkalmazása,
– az Építéshatósági Iroda megerősítése,
– a közterület-felügyelet megerősítése.
9. Közbiztonság
A Polgármesteri Hivatal, Polgárőrség és helyi Rendőrség szervezetekben
– a település térfigyelő rendszerének kiépítése,
– a rendőri és polgárőri tevékenység további erősítése.
10. Közútkezelés
A Polgármesteri Hivatal és BVV Kft. szervezetekben
– a nem szilárd burkolatú utak alapvető járhatóságának megteremtése és biztosítása,
– a nagy gyalogos-forgalmú csomópontok és útszakaszok járdáinak kiépítése,
– a kisebb forgalmú járdák kiépülésének elősegítése,
– a lakossági út- és járdaépítő önszerveződések támogatási feltételrendszerének bevezetése,
– elkülönített útfelújítási számla bevezetése,
– a csapadékvíz-főgyűjtő csatorna felújítása,
– csapadékvíz-elvezetés megoldása a település hagyományos lakóövezeti részén és a beépülő belterületek kritikus útjain
11. Közlekedés
A Polgármesteri Hivatal és BVV Kft. szervezetekben
– az átmenő forgalom településhatáron kívülre szorítása,
– az elkerülő út budapesti becsatlakozásnak biztosítása,
– az elkerülő út nyomvonalának és csomópontjainak engedélyezési tervezése,
– a 22-es busz végállomásának áthelyezése a Dózsa György térről,
– a városi parkolási rend megteremtése.
12. Köztisztaság, környezetvédelem
A Polgármesteri Hivatal, BVV Kft. és Keszivíz Kft. szervezetekben
– a városi közterek, a kaputérségek és főutak folyamatos rendben és tisztán tartása,
– a többi közterületen a lakossági, illetve gazdálkodói felelősség megállapítása,
– a parlagfű mentesítési program bevezetése,
– a parlagfű mentesítési program bevezetése,
– a szennyvíztisztító telep és csatorna hálózat fejlesztése,
– védett zöldterületek kezelése, szabályozása.
13. Zöldfelület-gondozás
A BVV Kft. szervezetben
– a Fő utcai park és a Templomkert felújítása,
– a Művelődési Központ környezetének felújítása,
– a Fő tér és a Fő utca teljes hosszában a közterületek zöldfelületi felújítása,
– a Dózsa György tér felújítása,
– a temetőkert parkosítása,
– játszóterek létrehozása és gondozása,
– a város kiemelt köztereinek, a kaputérségek és főutak zöldfelületeinek gondozása,
– a többi közterületen a lakossági, illetve gazdálkodói felelősség megállapítása.
14. Építmény-üzemeltetés
A Polgármesteri Hivatal és BVV Kft. szervezetekben
– a középületek energetikai hatékonyságának javítása,
– a megújuló energiaforrások használatának elősegítése.
II. Városfejlesztés
Az Önkormányzat a közszolgáltatások minőségének emelését, valamint ellátás-bővítését részint a saját tulajdonában álló ingatlanok fejlesztésével, részint az egyéb területek kívánatos használatának szabályozásával, ösztönzésével éri el.
1. Vagyongazdálkodás
Az Önkormányzat a közfeladati fejlesztéseknek megfelelően, valamint a hosszú távú városstratégiából következően saját tulajdonú ingatlanjain az alábbi beruházásokat tervezi.
– a Bölcsőde épületének átalakítása és bővítése,
– a Pitypang Óvodai épületének bővítése,
– a Széchenyi István Általános Iskola épületének bővítése,
– a Nagysándor József Gimnázium épületének felújítása és esetleges bővítése,
– a Közösségi Ház új épületének létrehozása,
– a Nagy Gáspár Városi Könyvtár új épületének létrehozása,
– a Sportpálya felújítása, sportfunkciójú bővítése,
– a 22-es busz végállomásának áthelyezése az Erdész térre vagy a Kert utca - Domb utca kereszteződésébe,
– a Dózsa György tér felújítása,
– az új Városháza és a Nagy Sándor József Gimnázium által határolt telektömb rendezése, köztér kialakítása,
– az Erkel Ferenc Művelődési Központ és a Tüdőgondozó által határolt telektömb rendezése, köztér kialakítása,
– a Farkashegyi Repülőtér és környezetének fejlesztése,
– a csapadék-víz elvezetés megoldása a település teljes területén.
A felsorolt projektek előkészítésére, valamint az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére vagyongazdálkodási koncepció készül az alábbi irányelvek szerint:
– a forgalomképes, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok koncentrálása,
– a forgalomképtelen ingatlanok felülvizsgálata azok valós használati módja szerint,
– a vagyonkataszter felülvizsgálata,
– az ingatlanértékesítésből származó bevételek elkülönített fejlesztési számlán kezelése,
– az akcióterületeken nem az Önkormányzat és nem a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok megvételének előkészítése,
– a közfeladatok ellátásához, illetve fejlesztéséhez, valamint város- és területfejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges állami, az MNV kezelésében lévő ingatlanok tulajdonba vételének előkészítése.
2. Területfejlesztés
Az Önkormányzat egyes közfeladatainak ellátásához szükséges területek biztosítását, valamint a közszolgáltatásokon túlmutató fejlesztések ösztönzését az alábbiakban részletezett jogszabályalkotással, illetve aktív gazdasági tevékenységgel végezheti:
– a Fő utca mentén található természetes csomópontokban funkcionális, kisvárosi jellegű közösségi terek létrehozásával,
– a városmag sűrűn lakott területeinek rehabilitációjával,
– a lakossági út-, járda- és közműépítő önszerveződések támogatási feltételrendszerének elfogadásával,
– a gazdasági övezet kihasználtságának növelésével,
– az elkerülő út és az M0 nyomvonalának biztosításával,
– a lakó-, nyaraló- és gazdasági övezeteken kívül eső területrendezési folyamatok elősegítésével,
– vállalkozás- és befektetés-ösztönző projektek területekhez kötött előkészítésével.
A befektetések, a munkahelyteremtés, illetve az önerős közműfejlesztések támogatása az Önkormányzatot nemcsak területfejlesztési céljainak megvalósulásában, hanem későbbi bevételeinek növelésében is segíti.
3. Városmarketing
A fejlesztési célok megvalósulását nagy mértékben támogathatja az alábbi elemekből álló egységes települési arculat és kommunikáció:
– a természeti adottságok, illetve azok védelme és mértéktartó igénybevétele, a Buda környéki Natúrpark kapuja, turisztikai célpont,
– fiatal, gyermek- és családközpontú kisváros,
– a Zsámbéki-medence keleti térségének központja,
– kapuszerep a főváros és a térség között, szellemi értékek áramlási folyosója.
III. Pénzügyi és gazdasági fejlesztések
Az Önkormányzat közfeladati és városfejlesztési tevékenységének hátterét a költségvetésén keresztül megnyilvánuló állami támogatás, lakossági és vállalkozói közteherviselés, illetve hatékony városüzemeltetés határozza meg.
1. Költségvetés
Az Önkormányzat a fejlesztések előfeltételeként szükséges stabil költségvetési egyensúlyt és a fenntartható gazdálkodást az alábbi intézkedésekkel teremti meg:
– az első, átmeneti évben 150 millió forintos működési hiány hitelből fedezve,
– a második évben (2012) nulla forintos működési hiány elérése, saját bevételek 10%-os növelése növelésével 30 millió forint fejlesztési forrás képzése,
– a harmadik évben (2013) kiegyensúlyozott működési egyenleg mellett az Önkormányzat saját bevételeinek további 10%-os növelésével 50 millió forint fejlesztési forrás képzése
– a negyedik évben (2014) kiegyensúlyozott működési egyenleg mellett az Önkormányzat saját bevételeinek további 10%-os növelésével 70 millió forint fejlesztési forrás képzése.
2. Befektetés-ösztönzés, munkahelyteremtés
Az Önkormányzat a költségvetési egyensúly megteremtéséhez, illetve a fejlesztési források képzéséhez szükséges bevétel növekedést a településen található vállalkozások számának és gazdasági erejének növelésével, az alábbi szempontok szerint tervezi biztosítani:
– a természeti adottságokra, illetve azok védelmére és mértéktartó igénybevételére épülő turizmus, vendéglátás és szabadidős programok segítésével,
– az átlagosnál magasabb gyerekszámra épülő családközpontú szolgáltatások és szabadidős tevékenységek infrastruktúrájának fejlesztésével,
– az egészség-megőrző, betegség-megelőző szolgáltatások kiépülésének elősegítésével,
– a térségre jellemző vásárlóerőre, illetve iskolázottságra alapozva további szellemi alkotóerőre, magas emberi hozzáadott értékre épülő vállalkozások betelepülésének ösztönzésével,
– a területfejlesztési célok mindezen szempontok szerinti kijelölésével és végrehajtásával, illetve az eszerint folytatott egységes városmarketing támogatásával,
– az önkormányzati tulajdonú vállalkozások pénzügyi eredményességének javítása hatékony gazdálkodás által; önkormányzati tulajdon megteremtése helyi közszolgáltatásokban.
3. Adópolitika
A bevétel növekedésen túl a költségvetési egyensúlyhoz szükséges a közteherviselés rendszerének átalakítása az alábbi adópolitikai irányelvek szerint:
– a lakosság bejelentkezésének ösztönzése,
– a gazdasági övezet beépülését, vállalkozások betelepülését segítő telekadó növelése,
– az építményadó rendszer átalakítása,
– a közműfejlesztési hozzájárulás alkalmazása.
4. Városüzemeltetés
A költségvetési egyensúly megteremtéséhez az alábbi működési változások szükségesek:
– az ellátórendszer koncentrációja a költséghatékonyság növelése érdekében,
– központi beszerzés, központi gazdálkodás bevezetése,
– az államháztartási nyilvántartásokon nem szerepeltetett, rejtett költségek és gazdasági folyamatok számbavétele, nyilvántartása és kezelése.
Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdasági programban foglaltakat különös tekintettel az államháztartási finanszírozási rendszer változásaira évente, a tárgyévi költségvetés elfogadása előtt felülvizsgálja.
Budakeszi Városstratégia
2011-2020
Tervezet
Budakeszi értékei a keresztény szellemiség, a magyar nemzethez tartozás, a német kisebbségi hagyomány, a család- és gyermekközpontúság, a kisvárosi lokálpatriotizmus és közösségi önszerveződés, az egyéni felelősségvállalás, a természeti és emberi értékek, illetve erőforrások fenntarthatósága.
Mindezen értékek megjelenítéséért és a település mindennapjaiba történő beépüléséért vázoljuk fel városunk jövőképét és tűzünk ki hosszú távú célokat. Szeretnénk, hogy a település lakóinak és közösségének életét alakító döntések, intézkedések összefüggései egyértelműek és kiszámíthatóak legyenek.
Jövőkép
Budakeszi egy fiatal kisváros, ezen kisvárosi jellege folyamatosan erősödik, a település fejlődésére a városiasodás folyamata jellemző.
A város 16.000 fős lakossága (beleértve a 2.000 fő be nem jelentkezett lakost is) fokozatosan maximum 17.000-18.000 főre növekedhet, a be nem jelentkező lakosság száma 1000 fő alá csökken. A népesség kor szerinti összetétele arányaiban nem változik, a fővárosra jellemző korösszetételhez képest továbbra is jelentősen nagyobb lesz a gyermek- és fiatalkorúak, illetve kisebb az időskorúak aránya. A lakosság továbbra is kiemelkedően nagy arányban lesz felsőfokú végzettségű, az egy főre jutó jövedelem országos átlagnál magasabb szintje tovább emelkedik.
A lakosság kötődései a főváros irányába szorosak maradnak, valamint tovább fejlődik a város és Budaörs, Páty, Telki és Budajenő közötti, illetve azokon keresztül a Zsámbék, Tök és Perbál felé mutató kapcsolatrendszer. Budakeszi fejlődését térség-központi szerepe egyre jobban befolyásolja.
Budakeszi kiemelkedő természeti adottságai a város életének és arculatának hangsúlyos részévé válnak, a település lakói és látogatói az épített környezettel harmóniában védik, gondozzák és élvezik a természeti értékeket.
A városkép megtisztulásával kialakul a település egységes arculata, a közterek markáns funkciókat, kiemelt jellegzetességeket kapnak. Az épített környezetnek a falusi hagyományokra épülő vegyesen kisvárosi-kertvárosi jellege egyre meghatározóbbá válik, az új lakóövezetek ennek megfelelően épülnek be. A zöldfelületeken és a közutakon rendezett és gondozott állapot alakul ki, a település hagyományosan belterületi részén minden út szilárd burkolatú lesz.
Budakeszi lakóövezetének (beleértve a beépülés folyamatában lévő újabb belterületi övezetek: Makkosmária, Barackos, Darányi, Meggyes be nem lakott területeit is) mérete nem változik, Nagyszénászug nyaralóövezeti jellege tovább erősödik. A lakóövezet kihasználatlan területei elkezdenek feltöltődni lakossággal, a városra jellemző, átlagosan alacsony népsűrűség megmarad. Megkezdődik a városmag sűrűn lakott részeinek rehabilitációja, ahol kismértékű lakosság-csökkenés következik be. A gazdasági övezetbe további vállalkozások települnek, majd e területtípus mérete növekedni fog. A lakó- és gazdasági övezeteken kívül eső területek rendezetté, gondozottá válnak, hasznosításuk a városstratégiába illeszkedő módon valósulhat meg. A hagyományos lakóövezet közút- és közműfejlesztései a tulajdonosok költség-hozzájárulásával, a beépülés folyamatában lévő újabb lakóövezetek (Makkosmária, Barackos, Darányi, Meggyes) és gazdasági övezetek infrastruktúra-fejlesztései a haszonélvezők és tulajdonosok teljes költségviselésével valósulnak meg.
A település kihasználja közlekedési-központi szerepének lehetőségeit: egyre több, a forgalom előnyeit kihasználó vállalkozás települ Budakeszire. Az átmenő forgalom településhatáron kívülre szorításával, az elkerülő út megépülésével és a közösségi közlekedés fejlesztésével a belső utakon mérséklődik a gépjármű-forgalom. A lakosság által generált forgalom a népesség-növekedéssel arányosan nő, de ezen belül az autós forgalom aránya a főváros felé irányuló közösségi közlekedés fokozott igénybevétele miatt csökken.
A település segíti a kisközösségek tevékenységét, akik a város más, intézményesült közösségeivel együttműködve alkotják a város civil életét. A kisvárosi közösség minőségi jellemzőjévé válik a szolidaritás, az önkéntesség és karitatív tevékenység. A kulturális szolgáltatások színvonala jelentősen emelkedik.
Az oktatás-nevelés színvonala a település megtartó-képességének növelése érdekében jelentősen emelkedik. Az óvodák és iskolák kialakítanak egy erős, rájuk jellemző szellemiséget és arculatot. A bölcsődei, óvodai, illetve egyéb iskoláskor előtti intézményi férőhelyek, továbbá az általános iskolai férőhelyek száma eléri a népesség kor szerinti összetételének megfelelő mértéket. Az egységes minőségű alapfokú oktatás helyben is magas szintű alap-, nyelvi, művészeti, tudományos, sport- és természeti képzést nyújt, és felkészíti a tanulókat az átlagosnál magasabb szintű középfokú oktatásra és az élethosszig tartó tanulásra. A gimnáziumok a környező térség kiemelkedő, vezető középiskoláivá válnak és felzárkóznak fővárosi versenytársaikhoz.
Kialakulnak a lakossági igényekből kiinduló, közösségi kezdeményezésű sportolási szolgáltatások. Megerősödnek, szervezetté és népszerűbbé válnak elsősorban a következő sportágak: labdarúgás, kosárlabda, sísport, lovaglás, kerékpározás, természetjárás és rokon sportágai. A közlekedési, természeti és egészségügyi adottságaira épülve prevenciós, rekreációs és sportközponttá válik a település. A háziorvosi ellátás helyi kötelezettség szerint, a szakorvosi ellátás kistérségi igényeket kielégítve piaci alapon jelenik meg.
Budakeszi közigazgatása a település, illetve a kapcsolódó térség alapvető igényeihez és a város térség-központi szerepéhez igazodik. A lakosság igényeihez igazodó közbiztonság alakul ki. Kiépül a település térfigyelő rendszere, a rendőrség meghatározó szerepe mellett és vele szoros együttműködésben erős polgárőri és civil közösség tartja fenn a közbiztonság szintjét, illetve javítja a lakosság biztonságérzetét.
Budakeszin a korábinál jóval kedvezőbb vállalkozói klíma alakul ki a szolgáltató szemléletű közigazgatással és szabályozással. A város gazdálkodását és fejlődését a mértéktartó és differenciált lakossági teherviselés, a széles intézmény- és szolgáltatásspektrum hatékony működtetése, fenntartása és a vállalkozói erő jelentős növelésének hármasa fogja meghatározni. A település és térségének népességére jellemző vásárlóerőre, illetve iskolázottságra alapozva további vállalkozások települnek be. Budakeszi a településen termelő, forgalmazó, szolgáltató vállalkozások gazdasági erejét fokozatosan a 2010-es szint két-háromszorosára növeli.
Célkitűzések
1. Budakeszi értékeinek beépülése a település mindennapjaiba, továbbá megjelenítése a város életében és arculatában.
2. A város térség-központi, illetve kapuszerepének erősítése, kapcsolatainak kétirányúsítása.
3. A városiasodási folyamat megjelenítése és gyorsítása a település életének valamennyi területén.
4. A település kiemelkedő természeti adottságainak védelme és gondozása, közösségformáló erejének kiaknázása.
5. A közösségi együttműködés színteréül szolgáló új Közösségi Ház létrehozása, a kulturális programok fővárosi szintre emelése.
6. A sportcélú közösségi kezdeményezések támogatása.
7. Az óvodák és iskolák szellemiségének és arculatának megújítása.
8. A bölcsődei férőhelyek fokozatos megduplázása, óvodai és általános iskolai férőhelyek lépcsőzetes 20%-os emelése.
9. Egységes, magas színvonalú általános iskolai oktatás és nevelés, amely felkészíti a különböző társadalmi hátterű és adottságú tanulókat a magasszintű középfokú oktatásra, valamint alapot ad a gyermekeknek az élethosszig tartó tanuláshoz.
10. A gimnáziumok felsőoktatási felvételi arányszámainak szinten tartása versenyben a főváros kiemelkedő középiskoláival.
11. A kisvárosi jellegű közösségi terek létrehozása a Fő utca mentén található természetes csomópontokban, továbbá ezen közterek funkcionális (park, sétatér, kultúrtér, piactér) kialakítása.
12. A városképi szabályzat megalkotása és betartatása.
13. A hatályos építési szabályozás szigorú számonkérése és további aktív, jogkövető alkalmazása.
14. A városmag rehabilitációja, a sűrűn lakott területek egy telekre eső lakásszámának az előírt szintre csökkentése.
15. A település hagyományos lakóövezeti részén minden út szilárd burkolattal történő ellátása.
16. Nem szilárd burkolatú utak rendezése, alapvető járhatósági körülményeinek megteremtése, biztosítása.
17. A nagy gyalogos-forgalmú csomópontok és útszakaszok járdáinak kiépítése, továbbá a kisebb forgalmú járdák kiépülésének elősegítése a lakosság együttműködésével és teherviselésével.
18. Csapadékvíz-elvezetés megoldása a kritikus közutakon és területeken.
19. A városi közterek, a kaputérségek és főutak folyamatos rendben és tisztán tartása, a többi közterületen a lakossági, illetve gazdálkodói felelősség rögzítése.
20. A beépülő lakó- és gazdasági övezetek területrendezési folyamatainak elősegítése.
21. A gazdasági övezet kihasználtságának felemelése legalább 80%-ig, majd területének növelése.
22. A lakó-, nyaraló- és gazdasági övezeteken kívül eső területek rendezettsége és gondozottsága érdekében a többi területhasználati mód elősegítése a legalább 80%-os „művelési” arány eléréséhez.
23. A településen termelő, forgalmazó, szolgáltató vállalkozások 2010-es gazdasági erejének fokozatosan két-háromszorosára növelése.
24. A temészeti adottságokra, illetve azok védelmére és mértéktartó igénybevételére épülő turizmus, vendéglátás és szabadidős programok fejlesztése, városarculati elemként történő megjelenítése.
25. Az egészség-megőrző, betegség-megelőző szolgáltatások kiépülésének elősegítése a területfejlesztési célok kijelölésével és városmarketing tevékenységgel.
26. A térségre jellemző vásárlóerőre, illetve iskolázottságra alapozva további szellemi alkotóerőre, magas emberi hozzáadottértékre épülő vállalkozások betelepülésének elősegítése.
27. A város közlekedési adottságaira építő vállalkozások fejlesztéseinél, illetve a gazdasági övezet további bővítésénél az elkerülő úthoz és az M0-hoz csatlakozó külső közlekedési csomópontok és útszakaszok létrehozása.
28. Az elkerülő út kiépítése és csomópontjainak, kiemelten a budapesti becsatlakozásnak kialakítása.
29. Az elkerülő út kiépítéséig az átmenő forgalom településhatáron kívülre szorítása.
30. A közösségi közlekedés fejlesztése és közelebb vitele a lakossághoz, a településen belüli a kerékpáros és gyalogosközlekedés arányának emelése a jelenlegi kétszeresére.
31. A település térfigyelő rendszerének kiépítése, a rendőri és polgárőri tevékenység további erősítése.
32. A be nem jelentkező lakosság száma kevesebb, mint 1000 főre csökkentése.
33. A közösségi szemléletű szabályozás és szolgáltatói szemléletű ügyfélkezelés bevezetése és alkalmazása.
34. Az átlagosnál magasabb gyerekszámra épülő családközpontú szolgáltatások és szabadidős tevékenységek infrastruktúrájának fejlesztése.
35. Családközpontú önkormányzati döntések, intézkedések és hivatali-szervezeti működés.
36. A közteherviselés rendszerének átalakítása.
37. A közintézmények hatékonyságának javítása mind közfeladati, mind energetikai szempontból.
38. A vállalkozói erő növelésének aktív közigazgatási elősegítése.
Megvalósítás
A városstratégiában foglalt irányelvek alapján készülnek a település szakterületi koncepciói, illetve cselekvési tervei, amelyek a szakterületek felelősei által koordinált szisztematikus végrehajtás során valósulnak meg.
Az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül a városstratégiában foglaltakat felülvizsgálja, szükség szerint módosítja, és a városstratégia alapján gazdasági programját elfogadja.
.../2011. (...) számú határozatával elfogadta Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselőtestülete.