2011. április 28-i ülésére
| Tárgy: | Budakeszi Város Önkormányzata GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014. évre | |
| Készítette: | Tóth Gábor PVB elnöke | |
| Előterjesztő: | Tóth Gábor PVB elnöke |
Budakeszi Város Önkormányzata
GAZDASÁGI PROGRAMJA
2011-2014. évre
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 91. §-a előírja, hogy az önkormányzat a választási ciklus idejére, vagy azt meghaladó időszakra határozza meg gazdasági programját.
Budakeszi városának 2011-2014. évre szóló gazdasági programja a település elfogadott hosszú távú városstratégiája alapján és költségvetésével szoros összefüggésben tartalmazza az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásait, településfejlesztési politikáját, városüzemeltetési politikájának, illetve adópolitikájának célkitűzéseit, továbbá befektetés-támogatási politikáját és a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését.
I. Közfeladati fejlesztések
Az Önkormányzat 2011-2014. évben az alábbi közszolgáltatások hatékonyság-, illetve minőség-javító átalakítását, valamint ellátási alapú bővítését tervezi.
1. Köznevelés
A Bölcsőde, Pitypang, Szivárvány és Tarkabarka Óvoda intézményekben
– a bölcsőde és óvodák ellátási színvonalának emelése,
– a bölcsődei férőhelyek 100 %-os növelése
– az óvodai férőhelyek 10%-os növelése
2. Közoktatás
A Széchenyi István Általános Iskola, Nagysándor József Gimnázium és Czövek Erna Zeneiskola intézményekben
– az általános iskolai oktatás színvonalának egységesítése és emelése,
– a művészeti- és sportoktatás integrálása az oktatási programba,
– az általános iskola férőhelyek 20%-os növelése.
3. Közművelődés
Az Erkel Ferenc Művelődési Központ, Nagy Gáspár Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény intézményekben
– a közművelődés rendszerének újraszervezése, kiemelten
– Közösségépítő Program bevezetése a helyi közösségek feladatközpontú támogatására,
– az EFMK átalakítása a közösségi élet színteréül szolgáló Közösségi Házzá a következő három pilléren:
– közösségépítés a NGVK és a Híd Családsegítő és Szociális Központ bevonásával,
– közművelődés a NGVK megerősítésével,
– kulturális programszervezés azok színvonalának fővárosi szintre emelésével és új finanszírozási modell bevezetésével, továbbá
– a Helytörténeti Gyűjtemény integrálása a Közösségi Házba.
4. Tömegsport
A Széchenyi István Általános Iskola, Nagysándor József Gimnázium és Sportpálya intézményekben
– a sportcélú közösségi és vállalkozói kezdeményezések támogatása,
– a sportszolgáltatások együttműködése az alapfokú oktatással,
– a Sportpálya kihasználtságának növelése.
5. Közétkeztetés
A Bölcsőde, Pitypang, Szivárvány és Tarkabarka Óvoda, továbbá a Széchenyi István Általános Iskola, Nagysándor József Gimnázium és Híd Családsegítő és Szociális Központ intézményekben
– a gyermek- és szociális étkeztetés színvonalának emelése,
– a közfeladat pénzügyi elszámolásának átalakítása,
– a befizetési rendszer modernizálása.
6. Szociális ellátás
A Híd Családsegítő és Szociális Központ intézményben
– a szociális ellátás beépülése a közösségépítő tevékenységbe.
7. Egészségügy
A Házi- és Gyermekorvosi Rendelő, illetve Védőnői Szolgálat intézményekben
– a házi- és gyermekorvosi szolgálat áttelepítése magán-praxisok támogatásával,
– a védőnői szolgálat áttelepítése külön támogatással.
8. Közigazgatás
A Polgármesteri Hivatal és Okmányiroda intézményekben
– szolgáltatói szemléletű ügyfélkezelés bevezetése és alkalmazása,
– integrált ügyfél kiszolgálás az új Városháza épületében az ügyfélkapcsolattal rendelkező hivatali egységek, önkormányzati érdekeltségek egy épületbe helyezésével
– városi internetes portálrendszer, információs központ létrehozása és működtetése,
– az elektronikus ügyintézés igénybevételének elősegítése,
– az elektronikus igazgatási eszközök megújítása és a felhasználók képzése,
– létszámcsökkentés, hatékonyság javítása,
– a HÉSZ-en belül városképi szabályzat megalkotása,
– a hatályos építési szabályozás szigorú számonkérése és jogkövető alkalmazása,
– az Építéshatósági Iroda megerősítése,
– a közterület-felügyelet megerősítése.
9. Közbiztonság
A Polgármesteri Hivatal, Polgárőrség és helyi Rendőrség szervezetekben
– a település térfigyelő rendszerének kiépítése,
– a rendőri és polgárőri tevékenység további erősítése.
10. Közútkezelés
A Polgármesteri Hivatal és BVV Kft. szervezetekben
– a nem szilárd burkolatú utak alapvető járhatóságának megteremtése és biztosítása,
– a nagy gyalogos-forgalmú csomópontok és útszakaszok járdáinak kiépítése,
– a kisebb forgalmú járdák kiépülésének elősegítése,
– a lakossági út- és járdaépítő önszerveződések támogatási feltételrendszerének bevezetése,
– elkülönített útfelújítási számla bevezetése,
– a csapadékvíz-főgyűjtő csatorna felújítása,
– csapadékvíz-elvezetés megoldása a település hagyományos lakóövezeti részén és a beépülő belterületek kritikus útjain
11. Közlekedés
A Polgármesteri Hivatal és BVV Kft. szervezetekben
– az átmenő forgalom településhatáron kívülre szorítása,
– az elkerülő út budapesti becsatlakozásnak biztosítása,
– az elkerülő út nyomvonalának és csomópontjainak engedélyezési tervezése,
– a 22-es busz végállomásának áthelyezése a Dózsa György térről,
– a városi parkolási rend megteremtése.
12. Köztisztaság, környezetvédelem
A Polgármesteri Hivatal, BVV Kft. és Keszivíz Kft. szervezetekben
– a városi közterek, a kaputérségek és főutak folyamatos rendben és tisztán tartása,
– a többi közterületen a lakossági, illetve gazdálkodói felelősség megállapítása,
– a parlagfű mentesítési program bevezetése,
– a parlagfű mentesítési program bevezetése,
– a szennyvíztisztító telep és csatorna hálózat fejlesztése,
– védett zöldterületek kezelése, szabályozása.
13. Zöldfelület-gondozás
A BVV Kft. szervezetben
– a Fő utcai park és a Templomkert felújítása,
– a Művelődési Központ környezetének felújítása,
– a Fő tér és a Fő utca teljes hosszában a közterületek zöldfelületi felújítása,
– a Dózsa György tér felújítása,
– a temetőkert parkosítása,
– játszóterek létrehozása és gondozása,
– a város kiemelt köztereinek, a kaputérségek és főutak zöldfelületeinek gondozása,
– a többi közterületen a lakossági, illetve gazdálkodói felelősség megállapítása.
14. Építmény-üzemeltetés
A Polgármesteri Hivatal és BVV Kft. szervezetekben
– a középületek energetikai hatékonyságának javítása,
– a megújuló energiaforrások használatának elősegítése.
II. Városfejlesztés
Az Önkormányzat a közszolgáltatások minőségének emelését, valamint ellátás-bővítését részint a saját tulajdonában álló ingatlanok fejlesztésével, részint az egyéb területek kívánatos használatának szabályozásával, ösztönzésével éri el.
1. Vagyongazdálkodás
Az Önkormányzat a közfeladati fejlesztéseknek megfelelően, valamint a hosszú távú városstratégiából következően saját tulajdonú ingatlanjain az alábbi beruházásokat tervezi.
– a Bölcsőde másik épületbe költöztetése,
– a Pitypang Óvodai épületének bővítése,
– a Széchenyi István Általános Iskola épületének bővítése,
– a Nagysándor József Gimnázium épületének felújítása és esetleges bővítése,
– a Közösségi Ház új épületének létrehozása,
– a Nagy Gáspár Városi Könyvtár új épületének létrehozása,
– a Sportpálya felújítása, sportfunkciójú bővítése,
– a 22-es busz végállomásának áthelyezése az Erdész térre vagy a Kert utca - Domb utca kereszteződésébe,
– a Dózsa György tér felújítása,
– az új Városháza és a Nagy Sándor József Gimnázium által határolt telektömb rendezése, köztér kialakítása,
– az Erkel Ferenc Művelődési Központ és a Tüdőgondozó által határolt telektömb rendezése, köztér kialakítása,
– a Farkashegyi Repülőtér és környezetének fejlesztése,
– a csapadék-víz elvezetés megoldása a település teljes területén.
A felsorolt projektek előkészítésére, valamint az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére vagyongazdálkodási koncepció készül az alábbi irányelvek szerint:
– a forgalomképes, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok koncentrálása,
– a forgalomképtelen ingatlanok felülvizsgálata azok valós használati módja szerint,
– a vagyonkataszter felülvizsgálata,
– az ingatlanértékesítésből származó bevételek elkülönített fejlesztési számlán kezelése,
– az akcióterületeken nem az Önkormányzat és nem a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok megvételének előkészítése,
– a közfeladatok ellátásához, illetve fejlesztéséhez, valamint város- és területfejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges állami, az MNV kezelésében lévő ingatlanok tulajdonba vételének előkészítése.
2. Területfejlesztés
Az Önkormányzat egyes közfeladatainak ellátásához szükséges területek biztosítását, valamint a közszolgáltatásokon túlmutató fejlesztések ösztönzését az alábbiakban részletezett jogszabályalkotással, illetve aktív gazdasági tevékenységgel végezheti:
– a Fő utca mentén található természetes csomópontokban funkcionális, kisvárosi jellegű közösségi terek létrehozásával,
– a városmag sűrűn lakott területeinek rehabilitációjával,
– a lakossági út-, járda- és közműépítő önszerveződések támogatási feltételrendszerének elfogadásával,
– a gazdasági övezet kihasználtságának növelésével,
– az elkerülő út és az M0 nyomvonalának biztosításával,
– a lakó-, nyaraló- és gazdasági övezeteken kívül eső területrendezési folyamatok elősegítésével,
– vállalkozás- és befektetés-ösztönző projektek területekhez kötött előkészítésével.
A befektetések, a munkahelyteremtés, illetve az önerős közműfejlesztések támogatása az Önkormányzatot nemcsak területfejlesztési céljainak megvalósulásában, hanem későbbi bevételeinek növelésében is segíti.
3. Városmarketing
A fejlesztési célok megvalósulását nagy mértékben támogathatja az alábbi elemekből álló egységes települési arculat és kommunikáció:
– a természeti adottságok, illetve azok védelme és mértéktartó igénybevétele, a Buda környéki Natúrpark kapuja, turisztikai célpont,
– fiatal, gyermek- és családközpontú kisváros,
– a Zsámbéki-medence keleti térségének központja,
– kapuszerep a főváros és a térség között, szellemi értékek áramlási folyosója.
III. Pénzügyi és gazdasági fejlesztések
Az Önkormányzat közfeladati és városfejlesztési tevékenységének hátterét a költségvetésén keresztül megnyilvánuló állami támogatás, lakossági és vállalkozói közteherviselés, illetve hatékony városüzemeltetés határozza meg.
1. Költségvetés
Az Önkormányzat a fejlesztések előfeltételeként szükséges stabil költségvetési egyensúlyt és a fenntartható gazdálkodást az alábbi intézkedésekkel teremti meg:
– az első, átmeneti évben 150 millió forintos működési hiány hitelből fedezve,
– a második évben (2012) nulla forintos működési hiány elérése, saját bevételek 10%-os növelése növelésével 30 millió forint fejlesztési forrás képzése,
– a harmadik évben (2013) kiegyensúlyozott működési egyenleg mellett az Önkormányzat saját bevételeinek további 10%-os növelésével 50 millió forint fejlesztési forrás képzése
– a negyedik évben (2014) kiegyensúlyozott működési egyenleg mellett az Önkormányzat saját bevételeinek további 10%-os növelésével 70 millió forint fejlesztési forrás képzése.
2. Befektetés-ösztönzés, munkahelyteremtés
Az Önkormányzat a költségvetési egyensúly megteremtéséhez, illetve a fejlesztési források képzéséhez szükséges bevétel növekedést a településen található vállalkozások számának és gazdasági erejének növelésével, az alábbi szempontok szerint tervezi biztosítani:
– a természeti adottságokra, illetve azok védelmére és mértéktartó igénybevételére épülő turizmus, vendéglátás és szabadidős programok segítésével,
– az átlagosnál magasabb gyerekszámra épülő családközpontú szolgáltatások és szabadidős tevékenységek infrastruktúrájának fejlesztésével,
– az egészség-megőrző, betegség-megelőző szolgáltatások kiépülésének elősegítésével,
– a térségre jellemző vásárlóerőre, illetve iskolázottságra alapozva további szellemi alkotóerőre, magas emberi hozzáadott értékre épülő vállalkozások betelepülésének ösztönzésével,
– a területfejlesztési célok mindezen szempontok szerinti kijelölésével és végrehajtásával, illetve az eszerint folytatott egységes városmarketing támogatásával,
– az önkormányzati tulajdonú vállalkozások pénzügyi eredményességének javítása hatékony gazdálkodás által; önkormányzati tulajdon megteremtése helyi közszolgáltatásokban.
3. Adópolitika
A bevétel növekedésen túl a költségvetési egyensúlyhoz szükséges a közteherviselés rendszerének átalakítása az alábbi adópolitikai irányelvek szerint:
– a lakosság bejelentkezésének ösztönzése,
– a gazdasági övezet beépülését, vállalkozások betelepülését segítő telekadó növelése,
– az építményadó rendszer átalakítása,
– a közműfejlesztési hozzájárulás alkalmazása.
4. Városüzemeltetés
A költségvetési egyensúly megteremtéséhez az alábbi működési változások szükségesek:
– az ellátórendszer koncentrációja a költséghatékonyság növelése érdekében,
– központi beszerzés, központi gazdálkodás bevezetése,
– az államháztartási nyilvántartásokon nem szerepeltetett, rejtett költségek és gazdasági folyamatok számbavétele, nyilvántartása és kezelése.
Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdasági programban foglaltakat különös tekintettel az államháztartási finanszírozási rendszer változásaira évente, a tárgyévi költségvetés elfogadása előtt felülvizsgálja.
Döntési javaslat
"Gazdasági program elfogadása"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: napirendi pont
A Budakeszi Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
Budakeszi Város Képviselő-testülete az önkormányzat 2011-2014. évre szóló Gazdasági programját – a mellékelt szöveggel megegyezően - elfogadja.
Határidő: folyamatosan.
Felelős: polgármester.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal