27/2013. (IV. 18.) Képviselő-testületi határozat
Tárgy: Békési Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás

 

Csárdaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Békési Kistérségi Társulás felülvizsgált és a Társulási Tanács 14/2013. (IV. 10.) sz. határozatával jóváhagyott társulási megállapodását elfogadja. A társulási megállapodás 2013. július 1.-vel lép hatályba.

A Képviselő-testület utasítja Petneházi Bálintné polgármestert, hogy a határozatot a Békési Kistérségi Társulás (5630 Békés, Petőfi utca 2.) részére küldje meg.

MEGÁLLAPODÁS

 

A BÉKÉSI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS MŰKÖDÉSÉRŐL

 

 

A 2004. július 9-én kelt és többször módosított társulási megállapodást a társulás tagönkormányzatainak Képviselő-testületei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 146. §-ában foglaltaknak megfelelően felülvizsgálták és módosították. Jelen társulási megállapodás az elvégzett módosításokkal megfelel az Mötv. IV. fejezetében foglalt – a helyi önkormányzatok társulásairól szóló - szabályozásnak.


 

A társulási megállapodással a tagönkormányzatok célja:

  • a tagönkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszere szervezeti keretének biztosítása,

  • térségi közszolgáltatások biztosítása (szervezése, összehangolása, fejlesztése), az egyes települések önkormányzatainak teljesítőképességét meghaladó önkormányzati feladat-és hatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer közös, illetve térségi rendszerének kialakítása, szervezése, összehangolása, működtetése, fejlesztése,

  • a térségi intézményrendszer feladatellátásának összehangolása, fejlesztése,

  • a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinálása, fejlesztése, a társulás tagönkormányzatainak összehangolt fejlesztése,

  • egyes államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátása, a közösségi szolgáltatások térségi szinten történő kiegyenlített, magas színvonalú és minőségű ellátása,

  • A társulási vagyon megőrzése, gyarapítása, hatékony működtetése.

 

 

I.

 

A társulás adatai

 

A társulás neve: Békési Kistérségi Társulás

 

A társulás székhelye: 5630. Békés, Petőfi u. 2.

 

A társulás társszékhelye: 5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.

 

A társulás lakosságának száma alapításkor (2003-as adat): 58. 162 fő

 

A társulás alapításának időpontja: 2004. július 15.

 

A társulás teljes jogú (alapító) tagjainak megnevezése, székhelye és lakosságszáma:

 

 

Megnevezés

Székhely

Lakosságszám (fő)

Békés Város Önkormányzata

5630 Békés, Petőfi u.2.

22.128

Bélmegyer Község Önkormányzata

5643 Bélmegyer, Petőfi u. 2.

1. 209

Csárdaszállás Község Önkormányzata

5621 Csárdaszállás, Petőfi u. 17.

544

Gyomaendrőd Város Önkormányzata

5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

15. 540

Hunya Község Önkormányzata

5555 Hunya, Rákóczi u. 19.

793

Kamut Község Önkormányzata

5673 Kamut, Petőfi u. 106.

1. 218

Köröstarcsa Község Önkormányzata

5622 Köröstarcsa, Kossuth tér 7.

2. 978

Mezőberény Város Önkormányzata

5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.

11. 270

Murony Község Önkormányzata

5672. Murony, Földvári u. 1.

1. 498

Tarhos község Önkormányzata

5641. Tarhos, Petőfi u. 29.

984

A Társulás lakosságszáma alakuláskor (2004. 07. 15.-én):

58 162

 

 

A társulás tagjai 2008. január 1.-től:

 

 

Megnevezés

Székhely

Képviselő

Lakosságszám (fő)*

(2007. 01. 01.)

Békés Város Önkormányzata

5630 Békés, Petőfi u.2.

Izsó Gábor polgármester

21 576

 

Bélmegyer Község Önkormányzata

5643 Bélmegyer, Petőfi u. 2.

Dán Márton polgármester

1 158

 

Csárdaszállás Község Önkormányzata

5621 Csárdaszállás, Petőfi u. 17.

Petneházi Bálintné polgármester

516

 

Doboz Nagyközség Önkormányzata

5624 Doboz, Kossuth tér 3.

Simon István Tamás polgármester

4 625

 

Kamut Község Önkormányzata

5673 Kamut, Petőfi u. 106.

Balog Imréné polgármester

1 162

Köröstarcsa Község Önkormányzata

5622 Köröstarcsa, Kossuth tér 7.

Smiri László polgármester

2 857

 

Mezőberény Város Önkormányzata

5650 Mezőberény, Kossuth tér 1.

Siklósi István polgármester

11 114

 

Murony Község Önkormányzata

5672. Murony, Földvári u. 1.

Fekete Ferenc polgármester

1 418

 

Tarhos község Önkormányzata

5641. Tarhos, Petőfi u. 29.

Hornok Sándor polgármester

954

 

A Társulás lakosságszáma 2007. 01. 01.-én:

45 380

 

(* A megállapodás lakosságszámhoz kapcsolódó szabályozásainál a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott, normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó. Ezt a megállapodás 1. sz. melléklete tartalmazza.)

 

A társulás tevékenysége: Az önkormányzati társulás biztosíthatja egyes közszolgáltatások, illetve egyes államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátását, egyedi döntés alapján intézményeket tarthat fenn, elláthatja az önkormányzati komplex térség- és területfejlesztést.

 

A társulás jogállása: Önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

A társulás működésének időtartama: A társulást az alapító önkormányzatok határozatlan időre hozták létre.

 

 

II.

 

A társulás célja, hatásköre, feladatai

 

  1. A társulás célja az önkéntesség elve alapján társult önkormányzatok közös érdekén, kölcsönös előnyök elvének figyelembevételén, az arányos teherviselés elvén és az egyenjogúság tiszteletbenntartásán alapuló önkormányzati, közszolgáltatási és területrendezési feladatok hatékony, gazdaságos megvalósítása.

A jelen megállapodás hatálybalépésével az alábbi főbb feladatok ellátását végzi, illetve szervező munkájával segíti a társulás:

1.1.) A településközi-térségi szemléletű együttműködés hosszú távú kialakítása, biztosítása és a térségi belső kohézió erősítése. Kialakítja és meghatározza a térségre vonatkozó terület és térségfejlesztési terveket, koncepciókat, programokat, véleményezi a különböző megyei, regionális stb. terület- és térségfejlesztési dokumentumokat.

1.2.) A társult települések egészét vagy több települést érintő fejlesztési programok, tervek, pályázatok készítése, készíttetése, a programok, projektek menedzselése.

1.3.) Együttműködés más önkormányzati társulásokkal, bekapcsolódás megyei, regionális fejlesztési programokba, projektekbe.

1.4.) Pályázatfigyeléssel, tanácsadással és közös pályázatokkal segíti az önkormányzatokat a feladatok ellátásában, azok feltételeinek és színvonalának javításában. Segítséget nyújt a több települést érintő infrastrukturális fejlesztések összehangolásában, szervezésében, menedzselésében.

1.5.) Hasznosítja, működteti a térségi informatikai hálózatot, általa alapított költségvetési intézményén keresztül ellátja ennek ügyviteli feladatait.

1.6.) Intézményén keresztül ellátja a társult önkormányzatok belső ellenőrzési feladatait, megszervezi és gondoskodik e feladat személyi, tárgyi feltételeiről.

1.7.) A társulás 2005. szeptember 1-től az akkori kistérség valamennyi tagtelepülésére (10) kiterjedően szervezte meg az orvosi sürgősségi központi ügyeletet külső szolgáltató igénybevételével. E feladatot – ameddig ezt az ellátási formát felsőbb jogszabályok nem módosítják – az eddigi településkörben továbbra is ellátja.

  1. A társulás a céljainak megvalósítása, felvállalt feladatainak ellátása során biztosítja a társult önkormányzatok érdekeinek összehangolását és figyelemmel van a helyi önkormányzatok önállóságára. Együttműködik a térségben működő gazdasági, társadalmi szervekkel, önszerveződő civil kezdeményezésekkel.

  2. A társulás feladatainak ellátására költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet is alapíthat a mindenkor hatályos jogszabályok alapján. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a társulás által bevitt vagyoni hozzájárulás mértékét.


 

  1. A társulás által létrehozandó intézmény vagy más szervezet esetén az alapításra, alapítói jogok gyakorlására és a fenntartásra vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, illetve esetenként meghatározni a részletes szabályokat.

 

  1. A társulás saját hatáskörét jelen megállapodás előírásai, valamint a társulás szervezetére és működésére vonatkozó szabályok (SZMSZ) szerint gyakorolja.

 

 

III.

 

A társulás szervezete

 

A) Társulási Tanács

 

  1. A társulás legfőbb döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely a társult önkormányzatok Képviselő-testületei által delegált tagokból áll. (A Társulási Tanács tagjainak névsorát a megállapodás 2. sz. melléklete tartalmazza.) A Társulási Tanács minden tagja szavazati joggal rendelkezik, a tagok mindegyikének egy és egyenlő értékű szavazata van.

 

  1. A Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. a társulás tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása,

  2. feladatok ellátására költségvetési intézmény vagy egyéb szervezet alapítása,

  3. a társulás által alapított költségvetési intézmény, gazdálkodó szervezet vezetőjének megválasztása, kinevezése, felmentése, velük szemben fegyelmi jogkör gyakorlása,

  4. döntés a társulás más társuláshoz történő csatlakozása kérdésében,

  5. a társulás költségvetésének megállapítása, módosítása, valamint az annak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása,

  6. a társulás működéséhez szükséges pénzügyi hozzájárulás (tagdíj) mértékének megállapítása, módosítása,

  7. döntés a társulás által benyújtandó pályázatokról,

  8. döntés a társulás által kiírásra kerülő pályázatok tartalmáról, a beérkezett pályázatok elbírálásáról,

  9. döntés a térségfejlesztési tervek készítéséről, valamint a különböző fejlesztési koncepciók, tervek elfogadásáról,

  10. fejlesztési támogatás (visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő) megállapítása tagönkormányzat részére,

  11. a társulás szervezeti és működési szabályzatának elfogadása,

  12. vagyonával való rendelkezés körébe tartozó döntések meghozatala (az V/12. pontban foglaltak kivételével).

 

  1. A Társulási Tanács a kizárólagos hatáskörét sem a társulás tisztségviselőire, sem az általa létrehozott bizottságaira, sem munkaszervezetére nem ruházhatja át.

  2. A társult önkormányzatok képviselőtestületei mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:

  1. a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához,

  2. a társulás megszüntetéséhez,

  3. a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz.

 

  1. A megállapodás módosítását, a társulás megszüntetését, a Társulási Tanács, illetve bármely társult önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti. A társulás tagjai a kezdeményezés megküldésétől számított hatvan napon belül döntenek.

 

  1. A Társulási Tanács tagjainak minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával kizárhatja a társulásból azt a tagot, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra, határidőben nem tett eleget.

 

  1. A kizárásról hozott döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a kizárt tag a társulás székhelye szerinti illetékes törvényszékhez fordulhat. A jogerősen kizárt tag vagyoni, pénzügyi elszámolására a kiválásnál alkalmazott szabályok érvényesek.

 

  1. A Társulási Tanács tagjai az Mötv. 93. §. 14. pontjában meghatározott gyakorisággal (évente legalább egy alkalommal) beszámolnak Képviselő-testületeiknek a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről.

 

 

B) A Társulás tisztségviselői

 

A Társulás elnöke

 

  1. A társulás elnökét a Társulási Tanács saját tagjai közül választja meg, a helyi önkormányzati választások után, a helyi önkormányzatok képviselő testületei alakuló ülését követő első ülésén. Az elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet.


 

  1. Az elnök megbízatása az önkormányzati választási ciklussal azonos időszakra szól. Ciklusváltáskor az előző választási ciklusban megválasztott társulási elnök az új elnök megválasztásáig gyakorolja a társulási elnök jogkörét. E feltétel hiányában a kötelezettségvállalást és utalványozást a társulás belső szabályzatában erre felhatalmazott személy végzi az új elnök megválasztásáig. Az ellenjegyzésre a társulás belső szabályzatában megjelölt személy jogosult.

 

  1. Az elnök választási ciklus közben is visszahívható, ha a Társulási Tanács tagjainak 2/3-a a visszahívását javasolja. A javaslatban szerepelnie kell a visszahívás okának. A javaslatot a Társulási Tanács legközelebbi ülésén napirendre kell tűzni, elfogadásáról a Tanács tagjai minősített többséggel határoznak.

 

  1. Az elnök feladata és hatásköre:

  1. összehívja és vezeti a Társulási Tanács ülését,

  2. előkészíti a napirendeket tárgyalásra, javaslatokat dolgoz ki a Tanács által meghozandó döntésekre,

  3. szervezi és irányítja a társulás további tisztségviselőinek munkáját,

  4. egy személyben képviseli a társulást (akadályoztatása esetén a képviseleti jogot az alelnökre, annak akadályoztatása esetén a Társulási Tanács bármely tagjára átruházhatja)

  5. ellenőrzi és utalványozza a társulás által teljesített kiadásokat, gondoskodik a társulás bevételeinek beszedéséről,

  6. gondoskodik arról, hogy a társulást terhelő adatszolgáltatási és egyéb, jogszabályon alapuló, ill. szerződésből fakadó kötelezettségeket a társulás időben teljesítse,

  7. gyakorolja a kiadmányozási jogot (e jogát más személyre átruházhatja),

  8. javaslatot tesz az alelnök személyére, meghatározza annak feladatát, hatáskörét,

  9. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács által kinevezett személyek felett.

 

A Társulás alelnöke

 

  1. A társulás alelnökét az elnök javaslata alapján a Társulási Tanács választja meg saját tagjai közül, az elnökkel megegyező ciklusra, az elnök választásával azonos időpontban.


 

  1. Az alelnök választási ciklus közbeni visszahívására az elnök tehet javaslatot, indoklással. A javaslat elfogadásáról a Társulási Tanács minősített többséggel dönt.


 

  1. Az alelnök hatásköre:

    • az elnök akadályoztatása esetén, az elnök által meghatározottak szerint, teljes jogkörrel helyettesíti az elnököt,

    • közreműködik a társulás munkájának szervezésében az elnök útmutatásainak megfelelően,

    • teljes jogkörrel elvégzi az elnök által rábízott feladatokat.

 

 

D) A Társulás ellenőrző szervei

 

  1. A társulás működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére a Társulási Tanács pénzügyi bizottságot hoz létre. A pénzügyi bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a Társulási Tanács tagjai közül kell választani. A pénzügyi bizottság társulási tanácsi állandó tagjainak számát a Társulási Tanács 3 főben állapítja meg. A bizottság feladatainak minél szakszerűbb ellátása érdekében – a bizottság állandó tagjainak létszámát meg nem haladó számban – esetenként külső szakértőket is felkérhet bizottsági tagnak a Társulási Tanács.

A bizottság főbb feladatai:

  • figyelemmel kíséri és vizsgálja a társulás pénzügyi, gazdálkodási tevékenységét

  • ellenőrzi a tagsági díj befizetéseket és egyéb befizetési kötelezettségek teljesítését

  • beszámol a Tanácsnak a társulás gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről

  • felügyeli a belső ellenőrzési feladat végrehajtását

  • előzetesen véleményezi a pénzügyi, gazdálkodási tárgyú előterjesztéseket

 

  1. A belső ellenőrzést a társulás feladatellátását végző költségvetési intézmény (Békési Kistérségi Iroda) keretében foglalkoztatott belső ellenőr(ök) végzi(k). A társulás gazdálkodását a külön jogszabályokban meghatározott szervek is ellenőrizhetik.

 

  1. A társulás valamennyi szerve és tisztségviselője köteles az ellenőrzésekhez a szükséges okmányokat, dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, s az ellenőrzést segíteni.

 

  1. A Társulási Tanács a feladatkörébe tartozó kérdések elemzésére, a különböző javaslatok elkészítésére eseti bizottságokat hozhat létre, melynek létszámáról, összetételéről, vezetőjének felkéréséről a létrehozással egy időben dönt. A munkabizottságok tevékenységét valamennyi társult önkormányzat köteles megfelelően segíteni. A bizottság elnöke csak a Társulási Tanács tagja lehet.

 

 

E) A Társulás által létrehozott bizottságok, munkacsoportok

 

  1. A Társulási Tanács a társulás által benyújtott pályázatok és egyéb beszerzések előkészítése, szakmai véleményezése érdekében esetenként közbeszerzési bizottságot hoz létre. A közbeszerzési bizottság tagjainak száma 7 fő. Feladatát és eljárásának rendjét a társulás közbeszerzési szabályzata tartalmazza.

 

 

F) A Társulás munkaszervezete

 

  1. A társulás a munkaszervezeti, gazdálkodási feladatainak ellátásával a Békési Polgármesteri Hivatalt bízza meg. A társulás és a megbízott Polgármesteri Hivatal e feladat ellátására külön megállapodást köt, amelyet a társulás részéről a Társulási Tanács hagy jóvá.

  2. A feladatellátás éves díját a megkötött megállapodás tartalmazza, melynek forrását a Társulási Tanács az adott évi költségvetésében biztosítja.


 

G) A Társulás feladatait ellátó szervezet

 

  1. büntetés kiszabására a társulás felvállalt feladatainak ellátására – önálló költségvetési szervként működő –kistérségi irodát működtet.

  2. Neve: Békési Kistérségi Iroda

  3. Székhelye: 5630 Békés, Petőfi u. 2.

  4.  

  5. Kistérségi Iroda irányítója, a Társulási Tanács által – pályázat alapján, a mindenkor hatályos Kjt. szerint – kinevezett vezető. Minősített többség szükséges az iroda vezetőjének kinevezéséhez, felmentéséhez, ellene irányuló fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabása. A társulás felvállalt feladatainak ellátására – önálló költségvetési szervként működő –kistérségi irodát működtet.

  6. hoz. Az egyéb munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolja az irodavezető felett. Az egyéb munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolja az irodavezető felett.

 

  1. A kistérségi irodánál foglalkoztatottak (Kjt, Mt. és Ptk. szerint alkalmazottak) felett valamennyi munkáltatói jogkört az irodavezető gyakorolja. Kinevezési, felmentési, fegyelmi ügyekben a társulási elnöknek egyetértési joga van. Az iroda létszámát az éves költségvetés jóváhagyásakor határozza meg a Társulási Tanács.

 

  1. A kistérségi iroda hajtja végre a felvállalt feladatokkal kapcsolatos Társulási Tanácsi döntéseket, gondoskodik a döntések előkészítéséről, végzi az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. A kistérségi iroda a feladatait a Társulási Tanács SZMSZ-ében és az Iroda SZMSZ-ében foglaltak alapján végzi.

 

  1. A társult önkormányzatok lakosságszámuk arányában vállalt pénzügyi hozzájárulással (tagdíj) közösen gondoskodnak a működési feltételek forrásának biztosításáról. A társulás e célra egyéb bevételeit is felhasználhatja a Társulási Tanács által meghatározott mértékben.

 

 

IV.

 

A Társulási Tanács működésére vonatkozó szabályok

 

  1. A Társulási Tanács ülését szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal össze kell hívni. Kötelező összehívni az ülést:

  1. a Tanács tagjai egynegyedének – napirendet tartalmazó – indítványára, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül.

  2. a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét végző kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül

 

  1. A Társulási Tanácsnak az 1. pontban foglaltakon kívüli összehívását a társulás bármely tagja kezdeményezheti napirendet tartalmazó indítvánnyal. A soron kívüli ülés összehívásáról, vagy a napirend soros ülésre való áttételéről a társulási elnök dönt. A soron kívüli ülést a kezdeményezés beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra kell összehívni.

 

  1. Az ülést az elnök – akadályoztatása esetén az alelnök, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök – a tárgysorozatra vonatkozó javaslatának közlésével hívja össze. Az ülésen a tagok javaslatot tehetnek a következő ülés tárgysorozatára. A Tanács egyetértése esetén a javasolt napirend felvétele kötelező. A társulási ülések állandó helyét a társulás Szervezeti és Működési Szabályzatában kell megjelölni. Esetenként a Társulási Tanács más helyet is kijelölhet a következő ülés helyének. Szükség esetén (pl. meghívottak magas száma, napirendhez szorosan kapcsolódó helyszín, stb.) a társulási elnök saját hatáskörében dönthet a soron következő ülés helyszínéről.

 

  1. A Társulási Tanács ülése határozatképes, ha azon a Társulási Tanács tagjainak legalább fele jelen van és a jelenlévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát.

 

  1. A Társulási Tanács döntését határozattal hozza, a tagok mindegyikének egy és egyenlő értékű szavazata van. A határozati javaslatok elfogadásához legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak felét.

 

  1. Minősített többség szükséges az alábbi esetekben:

  1. a társulási pénzügyi hozzájárulás (tagdíj) mértékének meghatározása

  2. a társulás más társuláshoz történő csatlakozása

  3. a társulás részére hitel felvétele

  4. intézmény, gazdálkodó szervezet létrehozása

  5. önerőt igénylő pályázat benyújtása, az önerő meghatározása

  6. hatáskörébe tartozó kinevezési, felmentési, fegyelmi ügyek

  7. a társulás költségvetésének megállapítása, módosítása és végrehajtásának tárgyalása

  8. a társulási tanács által kiírt pályázatok tartalmáról szóló döntés meghozatala, a befogadott pályázatok elbírálása

  9. tagönkormányzatoknak adandó fejlesztési támogatásról, kölcsönről való döntés

  10. tagok kizárása

  11. a társulás tulajdonát képező vagyontárgyak megterheléséhez, elidegenítéséhez, használati jogának átengedéséhez szükséges döntések

  12. elnök, alelnök visszahívása

 

  1. A minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban résztvevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának felét.

 

  1. A döntéseket a Társulási Tanács nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a vitát tovább kell folytatni, s a szavazást újból meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztést el kell napolni és ez ügyben még egyszer lehet előterjesztést készíteni.

 

  1. A Társulási Tanács tagjainak állandó vagy alkalmi helyettesítéséről a helyi Képviselő-testületek rendelkeznek. A helyettesítésről szóló Képviselő-testületi határozatnak tartalmaznia kell a képviseleti jogosultság terjedelmét, illetve annak korlátait.

 

  1. Indokolt esetben (személyi, vagyoni ügyek, stb.) az elnök elrendelhet titkos szavazást is. A titkos szavazás elrendeléséhez a Társulási Tanács egyszerű többségi igen szavazata szükséges.

 

  1. A Társulási Tanács ülése nyilvános, azonban a Tanács zárt ülést tart választás, kinevezés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá hatósági önkormányzati ügy tárgyalásakor. Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

 

  1. A zárt ülésen a Társulási Tanács tagjai, a zárt ülés jegyzőkönyvének vezetésével megbízott személy, a tárgyalt témában illetékes ügyintéző, továbbá meghívása esetén az érintett(ek) és a szakértő(k) vesznek részt. A Társulási Tanács az esetleges jogsértő döntések megelőzése érdekében a tagtelepülések jelen lévő jegyzői, aljegyzői közül esetenként kijelöli azt a jegyzőt, aljegyzőt, aki tanácskozási joggal szintén részt vesz a zárt ülésen, ezzel biztosítva az ott meghozott döntések jogszerűségét.

 

  1. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a területileg illetékes, helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését végző kormányhivatalnak, a Társulási Tanács tagjainak, illetve a társult önkormányzatok polgármestereinek. A Tanács tagjainak és a polgármestereknek elektronikus formában is megküldhető a jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvet a társulás elnöke, valamint az ülésen a Társulási Tanács tagjai közül megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

 

  1. A Társulási Tanács ülésein a társult önkormányzatok jegyzői (akadályoztatásuk esetén aljegyzői) tanácskozási joggal részt vehetnek. Részükre a munkaszervezet a meghívót és előterjesztéseket – a Tanács tagjainak küldött időponttal megegyezően – szintén megküldi.

 

  1. Az ülés előkészítéséért a munkaszervezeti feladatokkal megbízott szervezet vezetője, az ülés technikai biztosításáért az annak helyszíne szerinti tanácstag felelős.

 

V.

 

A társulás működésének pénzügyi, gazdasági szabályai és a vagyonnal való rendelkezés szabályai

 

  1. A társulás saját költségvetéssel rendelkezik, a bevételeiből önállóan gazdálkodik. Gazdálkodására az Áht. és ennek végrehajtására vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok, valamint a költségvetési szervek működésére vonatkozó jogszabályok érvényesek. A társulás költségvetését a Társulási Tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A költségvetés elfogadására, valamint annak kötelező tartalmi elemeire a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az éves költségvetés végrehajtásáról, a gazdálkodási, pénzügyi feladatok ellátásáról a megállapodás III/F pontjában meghatározott szervezet útján gondoskodik.

 

  1. A társulás bevételei:

  1. a társult önkormányzatok által befizetendő pénzügyi hozzájárulás (tagdíj)

  2. a társulási tulajdonát képező vagyontárgyak elidegenítéséből, hasznosításából befolyó bevétel (vételár, bérleti, használati, haszonbérleti díjak)

  3. a különböző pályázatokon elnyert támogatások

  4. a Társulás Tanács döntése alapján lekötött pénzeszközeinek hozadéka

  5. állami támogatások (normatív, eseti)

  6. a társulás működését támogató szervezetek önkéntes hozzájárulásai

 

  1. A társult önkormányzatok által fizetendő pénzügyi hozzájárulás (tagdíj) éves mértékéről a Társulási Tanács az éves társulási költségvetés elfogadásával egyidejűleg dönt. A hozzájárulás összegét egy lakosra eső mértékben kell megállapítani, azt az egyes tagtelepülések az adott év január 1-jei állandó népességszámuk alapján fizetik meg. Az állandó népesség nagysága kérdésében – vita esetén – az adott évi költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó.

Az önkormányzatok által fizetendő pénzügyi hozzájárulást a tagtelepülések egyenlő negyedévi részletekben utalják át a társulás számlájára. Amennyiben valamelyik tagönkormányzat az éves hozzájárulást határidőre nem fizeti meg, ez esetben jogosult egy alkalommal haladékot kérni, amely kérelemről a Társulási Tanács dönt, a kérelem benyújtását követő soros ülésén. A hozzájárulás határidőre történő meg nem fizetése esetén – 15 napos felszólítás eredménytelen eltelte után – a társulást inkasszó (azonnali beszedési megbízás) joga illeti meg a mulasztó önkormányzat számlája tekintetében.

 

  1. A társulás költségvetési felügyeleti rendjére és az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlására az államháztartásról szóló hatályos törvény (Áht.) helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a Társulási Tanács gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulás elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a társulás munkaszervezeti feladatait végző szerv vezetője látja el.

 

  1. A társulás pénzeszközeit pénzintézetnél nyitott saját bankszámlán tartja, mely felett a rendelkezési jogot a mindenkori elnök vagy az általa felhatalmazott személy gyakorolja. Kötelezettségvállalásra, utalványozásra a tárulási elnök jogosult. A társulási elnök által jóváhagyott belső szabályzat tartalmazza a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét, az ezzel meghatalmazott személyek felsorolását.

 

  1. A társulás által fenntartott költségvetési intézményeknek, gazdálkodó szerveknek is a társulás által választott pénzintézetnél kell saját számlájukat vezetni.

 

  1. A társulás pénzeszközeit a következő célokra lehet felhasználni:

  1. a társulás munkaszervezeti feladatellátás megállapodás szerinti díjára

  2. a Társulási Tanács és a fenntartott intézményei működési kiadásai

  3. az informatikai hálózat működési kiadásai

  4. a társulás által vállalt feladatok végrehajtására, ezek működési kiadásának fedezetére

  5. térségfejlesztési programok, tervek készíttetése

  6. pályázott programok, projektek sajáterős fedezete

  7. a társult településeken megvalósuló fejlesztésekhez nyújtott társulási támogatás vagy kölcsön

  8. a társulás érdekeit és céljait szolgáló szolgáltatások igénybevétele

  9. eseti szakértői megbízások ellenértéke, tiszteletdíja

  10. a Társulási Tanács által meghirdetett pályázatok fedezete

 

  1. A társulás által nyújtott szolgáltatásokat minden tag azonos - a Társulási Tanács által meghatározott – feltételekkel veheti igénybe. Az általános, minden tag által igénybe vett szolgáltatástól eltérő (pl. nem minden tag részére vagy egy tag saját intézménye által más tagok részére nyújtott szolgáltatás, stb.), különböző feladatellátással kapcsolatos költségviselést külön megállapodásban kell szabályozni, amelyet a Társulási Tanács határozattal hagy jóvá. A költségek teljesítése a megállapodások szerint történik.


 

  1. A társulás induló vagyonnal nem rendelkezett, azonban pályázatok, tagönkormányzatok támogatásával és egyéb forrásból saját vagyonra tett szert. Az így létrejött, szerzett vagyontárgyak és azok szaporulata a társulást illeti meg. A tagönkormányzat által a társulásba bevitt vagyont a tagönkormányzat vagyonaként, elkülönítve kell nyilvántartani, ennek szaporulata a társult önkormányzatok közös vagyona, és a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell erre alkalmazni.

  2. A társulás pénzeszközeinek terhére történt beszerzésekből eredő vagyontárgyak, azok szaporulata, a tagok által átadott vagyon a társulás saját vagyoni körébe tartoznak. Nyilvántartásukról, értékcsökkenésük elszámolásáról, leltározásukról, javításukról, cseréjükről, felújításukról, selejtezésükről a munkaszervezet útján az elnök gondoskodik.

  3. Pályázati forrásokból beszerzett, olyan vagyontárgyak esetén, amelyeket a pályázat célja szerinti feladatellátáshoz egy-egy tagönkormányzat kizárólagos használatába adott a társulás, illetve a beszerzett eszköz, vagyontárgy önerejét az adott önkormányzat külön befizetése fedezte, a pályázatban előírt fenntartási idő elteltével a társulás a feladatot ellátó önkormányzat részére térítésmentesen tulajdonba adhatja, ha az önkormányzat az adott feladatot továbbra is ellátja.

  4. A társulás tulajdonában lévő vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a Társulási Tanács gyakorolja, ez a hatáskör másra át nem ruházható. Ez alól kivételt képeznek az informatikai hálózat üzemeltetésével, hasznosításával kapcsolatos döntések (ide nem értve a hálózati tulajdon elidegenítésével, elzálogosításával kapcsolatos döntéseket), amelyeket a Társulási Tanács külön határozattal a társulás tisztségviselőire (elnök, alelnök) átruházhat.

  5. A Társulási Tanács a tulajdonosi jogok gyakorlása tekintetében a jó gazda gondosságával köteles eljárni, a vagyonhasználatnak a társulás által kitűzött célokat kell szolgálnia. Amennyiben a Társulási Tanács a vagyonhasználati, tulajdonosi jogok gyakorlása során – annak a tagönkormányzatnak, mely tulajdonát a társulás rendelkezésére bocsátotta – kárt okoz, a Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint felel. A vagyonmegosztásra tag kiválása, kizárása, illetve a társulás megszűnése esetén a VI. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

VI.

 

A társuláshoz történő csatlakozás, a társulásból történő kiválás

 

  1. A társuláshoz csatlakozni naptári és első napjával lehet. A társuláshoz csatlakozó települési önkormányzat legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel dönt a csatlakozási szándékról és erről értesíti a Társulási Tanácsot. A csatlakozás elfogadásához a társult önkormányzatok képviselőtestületei mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:

 

  1. A társulásból kiválni a naptári év utolsó napjával lehet. A kiválási szándékot – a minőségi többséggel hozott döntést – a települési önkormányzat képviselő-testülete 6 hónappal korábban köteles meghozni és azt a Társulási Tanáccsal közölni. A bejelentett kiválási szándékot a Társulási Tanács köteles tudomásul venni

 

  1. A kiváló önkormányzat a tárgyévi pénzügyi hozzájárulást (tagdíj) köteles rendezni. A tagsága ideje alatt létrehozott vagyonból lakosságarányos elszámolás alapján részesülhet. A bevitt vagyonának, illetve a részére járó vagyonrész természetben történő kiadására a kiváló tag csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a társulást feladatainak ellátásában. Ellenkező esetben legfeljebb öt évre el lehet halasztani a vagyon természetbeni kiadását, ekkor a társulás volt tagját a társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg.

 

  1. Amennyiben a kiváló önkormányzat társulás által nyújtott kölcsönben részesült, s azt a kiválásig nem fizette vissza, a kölcsön hátralevő része egy összegben esedékessé válik, s a kiválási szándék bejelentését követő 15 napon belül vissza kell fizetni. Ennek elmaradása esetén a társulás a kiválás napjától kezdődően a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat felszámítására jogosult.

 

  1. Ha a kiváló önkormányzat a társulás tagjaként a társulás által elnyert pályázati forrásból részesült támogatásban, s a pályázati cél a kiválásig megvalósult, a társulás nem támaszthat igényt a támogatás visszafizetésére. Egyéb esetben a támogatás visszakövetelhetősége attól függ, hogy a támogatottnak a támogatás rendeltetésszerű felhasználásával összefüggésben tanúsított magatartása veszélyezteti-e a társulás és a pályáztató között érvényben levő támogatási szerződés teljesíthetőségét, illetve a társulás és a pályáztató közötti szerződés szabályait kell alkalmazni.

VII.

 

A társulás megszűnése

 

  1. A társulás megszűnik ha:

  1. a törvényben szabályozott megszűnési feltételek megvalósulnak

  2. a társult önkormányzatok képviselő-testületei minősített többséggel hozott döntéssel a megszűnést kimondják

  3. a tagok száma négy alá csökken

  4. törvény erejénél fogva

  5. a bíróság jogerős döntésével a megszűnést megállapítja

 

  1. A társulás megszűnésekor – a követelések kiegyenlítését követően – a társulás ideje alatt létrehozott és meglévő vagyonát a tagtelepülések között lakosságarányosan kell felosztani. Ettől eltérő vagyonfelosztásról – sajátos vagyonrészek tekintetében (pl. eltérő önerő, pénzügyi fedezet befizetése esetén) – a Társulási Tanács külön dönthet, amelyet határozatba kell foglalni. A Társulási Tanács e döntésének meghozatalakor köteles figyelembe venni a tagönkormányzatok – adott vagyontárggyal kapcsolatos – külön megállapodásait is. A bevitt vagyont az eredeti tulajdonos tagnak kell átadni.

 

  1. A megszűnésekor fennálló s a társulási vagyonból ki nem elégíthető követelések a megszűnés időpontjában a társulás tagjaként nyilvántartott települési önkormányzatokat lakosságarányosan terhelik, feltéve, hogy ebben a kérdésben az érintett települések másként nem állapodnak meg.

 

  1. A megszűnés időpontjában meglevő társulási követelésekre a 3. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

  1. E fejezet értelmezése szempontjából a tagtelepülés fogalma alatt azokat a települési önkormányzatokat kell értékelni, akik a megszűnés kimondásának, ill. joghatályos megállapításának időpontjában tagjai voltak a társulásnak.

 

 

VIII.

 

A tagsági vita

 

  1. A társulás és tagja között felmerülő vitás kérdéseket a felek 30 napos időtartam alatt megkísérlik egymás között rendezni.

 

  1. Amennyiben a felek a 1. pont szerint nem tudnak megállapodni, közülük bármelyik fél a társulás székhelye szerinti illetékes törvényszékhez fordulhat.

 

IX.

 

Záró rendelkezések

 

  1. Ez a felülvizsgált megállapodás a tagönkormányzatok Képviselő-testületeinek elfogadó határozataival lép hatályba 2013. július 1-én. Ezzel egy időben a 2004. július 9-én kelt és többször módosított „Megállapodás” hatályát veszti.

 

  1. A jelen társulási megállapodásban nem szabályozott kérdésekre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011.(XII. 31.) Korm. sz. rendelet rendelkezései az irányadók.

 

  1. E társulási megállapodás elfogadásáról rendelkező – a tagönkormányzatok Képviselő-testületei által hozott – határozatok kivonatai a megállapodás mellékletét képezik.

 

Békés, 2013.……………...

 

Záradék:

 

Jelen társulási megállapodás a tagönkormányzatok jóváhagyó Képviselő-testületi határozatai alapján 2013. július 1-én hatályba lépett.

 

Békés, 2013. július 1.

 

 

Izsó Gábor

társulási elnök

1.sz. melléklet

 

 

 

Állandó lakosságszám

/2012.01.01.-i állapot/

 

 

 

BÉKÉSI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TELEPÜLÉSEI

 

 

 

 

 

Lakosságszám: Területnagyság:

 

Békés: 20 744 fő 47,59 % 127,23 km² 20,1 %

Bélmegyer: 1 058 fő 2,43 % 63,05 km² 10,0 %

Csárdaszállás 486 fő 1,12 % 54,17 km² 8,5 %

Doboz 4 402 fő 10,10 % 54,47 km² 8,6 %

Kamut: 1 102 fő 2,53 % 60,48 km² 9,5 %

Köröstarcsa: 2 734 fő 6,27 % 62,83 km² 9,9 %

Mezőberény: 10 817 fő 24,82 % 118,53 km² 18,7 %

Murony: 1 352 fő 3,10 % 35,68 km² 5,6 %

Tarhos 890 fő 2,04 % 57,45 km² 9,1 %

------------------------------------------------------------------------------------------------

Összesen: 43 585 fő 100,0 % 633,89 km² 100,0 %

 

2. sz. melléklet

 

 

Társulási Tanács tagjai

 

 

Önkormányzat megnevezése

Társulási Tanácsba delegált tag neve, tisztsége

Békés Város Önkormányzata

 

Bélmegyer Község Önkormányzata

 

Csárdaszállás Község Önkormányzata

 

Doboz Nagyközség Önkormányzata

 

Kamut Község Önkormányzata

 

Köröstarcsa Község Önkormányzata

 

Mezőberény Város Önkormányzata

 

Murony Község Önkormányzata

 

Tarhos község Önkormányzata

 

 

« Vissza
Vissza a főmenübe