Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96.§ (6), és a 104.§ (5) bekezdése alapján az alábbi tartalommal fogadja el a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2016. évi ellátásáról szóló átfogó értékelést:

 

Átfogó értékelés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról 2016.

Településünkön a születések száma az előző négy évben az alábbiakban alakult:

 

KSH adatok - lakónépesség alapján

 

 

A 0-18 éves korosztály a következőképpen oszlik meg:

 

KSH adatok - lakónépesség alapján

 

II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

 

A támogatás feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt), továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer) szabályozza. A Gyvt. 18. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a hatáskört a gyámhatóság gyakorolja.

 

A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság 1 év időtartamra megállapítja a gyermek, vagy nappali oktatás munkarendje szerint középfokú, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőtt (maximum 25 éves korig) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (továbbiakban: kedvezmény) való jogosultságát.

 

Abban az esetben állapítható meg a gyermek, vagy fiatal felnőtt kedvezményre való jogosultsága, amennyiben:

1. a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg:

-         családban nevelkedő gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át (2016. évben 37.050,- Ft)

-         illetve az alábbi esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2016. évben 39.900,- Ft)

-         ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

-         ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

-         ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be

2. az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg, a Gyvt-ben meghatározott értékhatárt.

Vagyoni feltételek:

-         A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

-         Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy

b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét

meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

 

A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt-ben, másrészt egyéb jogszabályokban meghatározott kedvezmények igénybevételére. Ezek közül a legjelentősebb az évi két alkalommal, augusztus és november hónapban folyósított pénzbeli/természetbeni támogatás, a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye és a tankönyvtámogatás.

 

A pénzbeli támogatás összege alkalmanként és gyermekenként 2013. óta 5.800,- Ft, fedezetét 100 %-ban a központi költségvetés biztosította. Jogszabályi változás, hogy 2012. októberétől a pénzbeli támogatást felváltotta a természetbeni támogatás, melyet Erzsébet utalvány formájában kaptak a támogatásra jogosult személyek.

 

Az alábbi táblázatban a 2013. és a 2016. évek vonatkozásában mutatjuk be a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok és gyermekek számát, az évente kifizetésre kerülő pénzbeli/természetbeni támogatás összegét:

 

 

A csökkenés oka elsősorban az, hogy a nagykorú tanulók számára a jogosultsági feltételek szigorodtak, továbbá, hogy a közfoglalkoztatott személyek esetében nem alkalmazható a szociális törvényben rögzített szabály, mely szerint a közfoglalkoztatási bérből jövedelemként 22.800.-Ft/hó összeg vehető figyelembe pénzbeli és természetbeni támogatások megállapításánál. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében a tényleges közfoglalkoztatási bérrel kell számolni.

2016. év folyamán egy esetben sem került elutasításra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelem.

 

A 2016. december 31. napján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek

-         20 %-a olyan családban él, melyben az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a felét (14.250.-ft/hó),

-         34 %-a olyan családban él, melyben az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, de több mint 14.250.-Ft/hó)

-         mindössze a gyermekek 46 %-a él olyan családban ahol az egy főre eső jövedelem eléri illetve meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

 

Az alábbi táblázatban mutatjuk be a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának alakulását 2014-2016 évben:

 

 

 

A hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának csökkenése a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek létszámának csökkenéséből adódik.

 

 

 

Az elmúlt év folyamán jogorvoslati eljárás nem történt.

 

 

 

 

Az ingyenes gyermekétkeztetés szabályai 2015. szeptember 1. napjával módosultak, a 100 %-os kedvezményre való jogosultság kibővült, a kedvezményeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

 

 

 

2014. évben

 

 

*Bölcsőde és óvoda esetében a kedvezmény összege 50 %, 2015. 09.01. napjától 100 %. Általános és középiskola esetében a kedvezmény összege 50 %.

 

2016. évben (fő)

Szünidei gyermekétkeztetés

 

Az önkormányzat kötelező feladatként biztosítja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére a szünidei gyermekétkeztetést, amennyiben azt a szülők igénylik. 2016. évben 20 gyermek részesült szünidei gyermekétkeztetésben. Az igénylők száma szünidei bontásban az alábbiak szerint alakult:

-         tavaszi szünetben 12 fő,

-         nyári szünetben 13 fő,

-         őszi szünetben 11 fő,

-         téli szünetben 14 fő.

 

III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:

A fenntartó által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:

A gyermekjóléti szolgálat biztosításának módja, működésének tapasztalatai:

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzata 1998. január 1-vel indította be a gyermekjóléti szolgáltatást az akkori Városi Családsegítő Központban. Az intézmény látta el a családsegítés, a nevelési tanácsadás és a logopédiai intézet feladatait is.

2006. szeptember 1-től az intézmény a Gyomaendrőd – Csárdaszállás - Hunya intézményi társulás fenntartásába került Térségi Humánsegítő Szolgálat néven. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása ebben az integrált intézményben történt 2012. december 31-ig.

2013. január 1-től az intézmény szétvált, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat beintegrálásra került a Térségi Szociális Gondozási Központba.

 

Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény (Gyvt.) szociális, családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatásokra vonatkozó egyes paragrafusait.

A módosítás következményeként a járásszékhely településeken 2016. január 1-től létre kellett hozni a család-és gyermekjóléti központokat, valamint minden településen kötelezően megvalósítandó feladat a család-és gyermekjóléti szolgálatok működtetése.

 

A szolgálatnál dolgozó családsegítők feladata a tevékenységek segítő elemeinek ellátása, míg a központnál dolgozó esetmenedzserek akkor foglalkoznak a családokkal, ha már hatósági intézkedésre is szükség van: védelembe vétel, ideiglenes elhelyezés vagy nevelésbe vétel. Ők már egyfajta kontrolláló funkciót látnak el a családok életében.

A változások többek között azt a célt szolgálják, hogy ne történhessenek gyermek-tragédiák a jelzőrendszer és a szociális ellátó rendszer hiányossága miatt.

Ezért az új törvényi rendelkezések fokozottan megerősítik az észlelő-és jelzőrendszereket, és az újonnan létrejött család-és gyermekjóléti szolgálatok kiemelkedő feladatává teszik a működtetést.

 

Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Önkormányzati Települési Társulás 2015. szeptember 29-i ülésén döntött arról, hogy a feladatok ellátását továbbra is a Térségi Szociális Gondozási Központ intézményén belül, annak szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységeként valósítja meg.

A jogszabályi változás két feladatot különít el a járásszékhely településeknél:

-         a család-és gyermekjóléti szolgálatot és a

-         család-és gyermekjóléti központot.

 

A feladatok ellátása Gyomaendrődön továbbra is a Fő út 2. szám alatt történik.

 

Csárdaszálláson és Hunyán az eddigi gyakorlatnak megfelelően a helyi Községháza irodájában van lehetőség az ügyfelek fogadására, míg Dévaványán és Ecsegfalván a helyi család-és gyermekjóléti szolgálat ad helyet a központ munkatársainak feladataik elvégzéséhez.

 

2016-ban a Térségi Szociális Gondozási Központ Család- és Gyermekjóléti Központja látta el a Szolgálat és a Központ feladatait is az alábbiak szerint.

 

Család-és gyermekjóléti szolgálat

 

Ellátási terület:

-         Gyomaendrőd

-         Csárdaszállás

-         Hunya

 

A családsegítési és gyermekjóléti szolgáltatási feladatainkat tájékoztatás nyújtásával, szociális segítőmunkával, valamint más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítésével látják el.

A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtetnek. A kapott jelzés alapján feltérképezik az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családokat, személyeket, és személyesen felkeresve tájékoztatják őket a szolgálat keretében nyújtható segítségről.

 

Az észlelő és jelzőrendszer tagjai:

-         az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,

-         a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,

-         a köznevelési intézmények,

-         a rendőrség,

-         az ügyészség,

-         a bíróság,

-         a pártfogó felügyelői szolgálat,

-         az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

-         a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

-         az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,

-         a munkaügyi hatóság,

-         a javítóintézet,

-         a gyermekjogi képviselő.

 

A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosítják

-         a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

-         az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

-         a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

-         a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,

-         a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadást

-         végzik a kríziskezelést, illetve segítjük nehéz élethelyzetben élő családokat támogató szolgáltatások elérését,

-         a szociál - és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter általi kijelölés alapján segítjük menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedést

-         A gyermekjóléti szolgáltatás kliense a gyermek, az intézmény az ő mindenek felett álló érdekét képviseli. A család gondozása elsődlegesen ezt a célt szolgálja. Ennek egyik fontos, de nem egyetlen eszköze, a szülői képességek kiteljesítése, a szülői felelősség megerősítése.

Szervezési, szolgáltatási és gondozási feladataik körében

-         folyamatosan figyelemmel kísérik a településeken élők szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,

-         meghallgatják a kliens panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszik a szükséges intézkedést,

-         önálló helyettes szülőket foglalkoztatnak

-         nyilvántartást vezetnek a helyettes szülői férőhelyekről.

-         segítik a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását,

-         felkérésre környezettanulmányt készítenek,

-         kezdeményezik a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,

-         biztosítják a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

-         részt vesznek a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,

-         tájékoztatják a családot a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító és egyéb támogatásokról, segítik a támogatásokhoz való hozzájutást,

-         megszervezik a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadásokat vagy az ezekhez való hozzájutást

-         támogatják a válsághelyzetben lévő várandós anyát, segítjük, tanácsokkal látjuk el, valamint szervezik a szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutását

-         szabadidős programokat szerveznek,

-         segítik a hivatalos ügyek intézését.

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

-         a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert működtetnek, melyben segítjük a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételét. Veszélyeztetettség észlelése esetén a jelzőrendszer tagjai a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

-         feladatuk a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

-         tájékoztatást nyújtanak az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.

-         a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében szükség esetén iskolai szociális munkát biztosít.

 

Feladataik a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

-         a gyermekkel és családjával végzett szociális segítő munkával elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,

-         részt vesznek a családi konfliktusok megoldásában, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

-         Szükség esetén kezdeményezik egyéb gyermekjóléti alapellátások, szociális alapszolgáltatások,egészségügyi ellátások, vagy pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét.

 

A 2016. január 1. napjától életbe lépett változások miatt ennek az évnek a statisztikai adatai nem összehasonlíthatóak a korábbi évekkel.

Ennek oka egyrészt, hogy összevonásra került a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, másrészt a korábbi években minden családból egy fővel kötöttek szerződést, az éves statisztikában is csak ez az egy fő szerepelt. 2016-tól egy-egy családban minden olyan személyt gondozásba vesznek, akivel dolgoznak.

 

 

 

A csárdaszállási gondozottjaik száma 2016-os évben 18 fő volt 4 családban, közülük 11 fő gyermekkorú.

Jellemző problémák a családi konfliktusok, gyermeknevelési nehézségek, illetve az anyagi gondok.

Folyamatosan kapcsolatot tartanak a településen megtalálható jelzőrendszeri tagokkal, akik az intézmény által szervezett szakmaközi megbeszéléseken is részt vesznek. A településen kiemelkedően jó a kapcsolat a falugondnokkal.

 

A szolgálat napi tevékenységei közül kiemelkedik az információnyújtás, illetve a segítő beszélgetés. Ettől az évtől minden gondozott családnál minimum havi három személyes találkozást kell megszervezni a család valamely tagjával, mely történhet családlátogatás vagy az intézménybe behívás formájában is. Ezáltal nagyon szorossá válik a kapcsolat a segítő és a kliens között, ami a segítés bizonyos időszakában jó, de megnehezíti a lezárás előtti időszakot a kliens számára. Ugyanakkor hátrányt jelent, ha pl. a kliens dolgozik, hiszen nagyon nehéz megfelelő időpontot találni a beszélgetésekhez. 

A tavalyi évben összesen 109 környezettanulmány készítésére került sor a szolgálatnál egyrészt a Gyámhivatal felkérésére gyámoltaknál illetve gondnokoltaknál, másrészt az önkormányzat kérésére a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához kapcsolódóan.

2016-ban az intézménynél 242 eseti segítségnyújtás történt. Ebben az esetben a kliens nem gondozott, csak éppen aktuálisan egy-egy ügye intézéséhez kér és kap segítséget.

Gyakran segítünk nyomtatványok kitöltésében nyugdíjjal, családtámogatási ellátásokkal, egészségkárosodás megállapításával kapcsolatosan.

Rendszeresen kérik segítségünket a közüzemi szolgáltatók felé fogyasztói mérőóra állás bejelentéséhez kapcsolódóan.

Tájékoztatást nyújtanak a városban és a környékünkön működő szociális ellátórendszer szolgáltatásairól, és segítséget nyújtanak azok igénybevételéhez.  

Ha kliens által hozott probléma jellege indokolja, akkor felajánlják az intézmény keretein belül működő pszichológusi vagy ügyvédi szolgáltatást, vagy továbbirányítják a klienseket jogorvoslatért a Szarvasi Bíróságra illetve, ha szükséges a helyi rendőrőrsre.

A köznevelési intézmények kötelesek az intézmény jelezni a tanköteles tanulók igazolatlan hiányzásairól. Amennyiben a jelzések még csekély számú hiányzásról tájékoztatnak, eseti segítségnyújtás keretében adnak tájékoztatást.

Alkalmanként felkérést kap az intézmény az iskoláktól magántanulói státusz elbírálásához. Ha nem ismerik az adott családot, környezettanulmányt készítenek, és felmérik a család helyzetét, mennyiben előnyös a gyermek számára a magántanulói státusz, így teszik meg javaslatunkat.

 

A napi ügyintézés során sokszor szembesülnek azzal, hogy a kliens nehezen igazodik el a szociális ellátórendszerben, illetve előfordul, hogy csak alapos kikérdezés után derül ki, hogy milyen segítséget szeretne valójában. Előfordul, hogy nagyon nehezen, szinte az utolsó pillanatban kérnek segítséget, szégyellik a helyzetet, amibe kerültek. Ugyanakkor vannak olyanok, akik bár rengeteg segítséget kapnak az önkormányzattól, újabb és újabb igényekkel állnak elő.

 

 

2016. január 1-től az addigi gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok jelzőrendszereit egyben működtetik az év elején felálló Család- és Gyermekjóléti Szolgálatok. A Társulás településein az intézmény látja el ezt a feladatot.

Az intézmény eddigi két szakfeladata szolgáltatási szinten eggyé vált, ezért a krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszer működtetése is centralizált formában valósul meg.

Elmondható, hogy a gyermekvédelmi alapellátó rendszer megreformálásának hátterében az addigi országosan tapasztalható jelzőrendszeri hibák adtak okot, ezért volt szükség új jogszabályi alapokra és másabb struktúrára. Az új jelzőrendszeri struktúra a család- és gyermekjóléti szolgálatok számára nem kizárólag a gyermek célcsoportot jelenti, hanem minden, az ellátási területen élő személyt és családot, életkortól függetlenül. A krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszer feladta továbbá az egyének, családok, gyermekek problémáinak időben történő felmerése és azok miharabbi enyhítése.

A gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család/ személy krízishelyzetét észlelő jelzőrendszer működtetése körében a család és gyermekjóléti szolgálat

-         figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét,

-         a jelzésre köteles szervezeteknek felhívja jelzési kötelezettségük írásban, krízishelyzet esetén utólagosan-történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra,

-         tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről,

-         fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad,

-         a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében.

 

Tavaly 177 jelzés érkezett, melyek közül 130 vonatkozott 18 év alattira.

A gyermekekre irányuló jelzések jelentős része (46%) tavaly is a köznevelési intézményektől érkezett. A jelzések 14%-át állampolgárok tették, illetve 12-12% érkezett a gyámhivataltól valamint egészségügyi intézményektől, főként védőnőktől.

A felnőttekre vonatkozó jelzések legnagyobb része magánszemélyektől érkezett, illetve a Térségi Szociális Gondozási Központ dolgozóitól, de az önkormányzat is kért tőlünk segítséget.

Volt olyan hét, amikor nem érkezett egy jelzés sem, de egyes heteken 10 fölött volt a jelzések száma.

 

A jelzőrendszer működtetése folyamatos együttműködést és kapcsolattartást igényel annak érdekében, hogy az információáramlás pontos és napi szintű legyen a jelzőrendszeri tagok között. A jogszabály évente legalább 6 szakmaközi megbeszélés lebonyolítását írja elő a jelzőrendszert működtető intézménynek. A szakmaközi megbeszélések témái az előző évi jelzőrendszeri tapasztalatok és írásbeli beszámolók alapján kerülnek napirendre. Elmondható, hogy vannak olyan témák, amelyek minden évben állandó problémát jelentenek, és ezek minden évben témát adnak a szakmaközi megbeszéléseken. Folyamatos problémát jelent az igazolatlan iskolai hiányzás, a fejtetvesség, valamint a téli időszakban fűtési nehézséggel küzdő személyek és családok kérdése.

A törvényi előírásnak megfelelően minden év február 28-ig megrendezésre kell kerüljön az éves szakmai tanácskozás, amely az előző években gyermekvédelmi konferencia néven vált ismertté a jelzőrendszeri tagok számára.  Az éves tanácskozáson felmerülő problématerületek alapján állítják össze az éves intézkedési tervet, amelynek március 31-ig el kell készülnie. Az intézkedési terv jelenti a jelzőrendszerrel kapcsolatos teendők keretét. A terv természetesen felülírható, ha addig nem tapaszalt vagy új problématerület jelentkezik, ami az ellátórendszert új feladat elé állítja.

Az intézmény 2016. február 23-án rendezte meg az éves szakmai tanácskozást, ahol ismertetve lett a jelzőrendszeri tagok számára az új struktúrájú intézmény, illetve az ezzel járó változások, amelyek a jelzőrendszer minden tagját érintették.

 

2016-ban a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szervezésében 9 esetben került sor szakmaközi megbeszélésre, az alábbi témákban:

-         Iskolai erőszak jelenléte és felismerése

-         A téli időszakban veszélyeztetett személyek és családok (a fűtési időszak kezdetekor és lezárásakor)

-         Fejtetvesség problémája a gyermekintézményekben

-         A jelzőrendszeri működést szabályzó protokoll ismertetése a jelzőrendszer tagjai számára: ez a téma külön került megbeszélésre az egészségügyi, illetve a köznevelési intézmények vonatkozásában.

-         Igazolatlan iskolai hiányzás

-         Igazolatlan óvodai hiányzás

-         Korai fejlesztés jelentősége gyermekvédelmi szempontból

 

 

Ellátási terület:

-         Gyomaendrőd

-         Csárdaszállás

-         Hunya

-         Dévaványa

-         Ecsegfalva

 

A család- és gyermekjóléti központ működtetése során gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet látnak el, amelynek keretében

-         kezdeményezik a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,

-         javaslatot készítenek a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére,

-         együttműködnek a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását,

-         a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítő munkát koordinálnak és végeznek - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

-         utógondozást végeznek a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez,

-         védelembe vett gyermek esetében elkészítik a gondozási-nevelési tervet, szociális segítő munkát koordinálják és végeznek, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv) készítenek.

-         Szakmai támogatást nyújtanak az ellátási területen működő gyermekjóléti szolgálatok számára.

 

A központ feladatai közé tartozik a pszichológiai tanácsadás nyújtása, melyet a tavalyi évtől Dobóvári Béla klinikai szakpszichológus bevonásával biztosít az intézmény Gyomaendrőd és Dévaványa településeken.

2016. április 1-től lehetőség van ingyenes jogi tanácsadás igénybevételére intézményünkben, mely feladatot Gyomaendrődön és Dévaványán is Dr Varga Imre látja el.

 

A központ létrehozásával új szolgáltatási elem a készenléti ügyelet: nyitvatartási időn túl készenléti telefon áll rendelkezésre sürgős esetekben. Krízishelyzet esetén hívható a 20/938-97-08-as telefonszám, ahol szakképzett kollégák nyújtanak azonnali telefonos segítséget.

 

A család- és gyermekjóléti központ munkájának legjelentősebb részét a hatósági ügyekhez kapcsolódó tevékenységek teszik ki.

A központ esetmenedzserei számára akkor kerül nyilvántartásba az egyes család és annak tagjai, amikor a gyámhivatal védelembe vagy nevelésbe vételt, esetleg ideiglenes elhelyezést elrendelő határozata jogerőre emelkedik. Ugyanakkor már a gyámhivatal felé indított javaslattétel is a központ dolgozójának feladata, ő megy a tárgyalásra is, részt vesz az esetkonferencián, de ekkor még nem vehető gondozásba a család. Amennyiben a gyámhivatal úgy dönt, hogy nem rendeli el a hatósági intézkedést, akkor a nevezett család nem jelenik meg a központ nyilvántartásában, így a gondozott családok között sem. Ezáltal az alábbi adat nem fedi le teljesen az esetmenedzserek gondozási tevékenységét.

 

2016-ban jogerős határozat alapján a központ esetmenedzserei 167 főt gondoztak 42 családban.

A településenkénti megoszlás az alábbi:

Gyomaendrőd: 20

Csárdaszállás: 0

Hunya: 5

Dévaványa: 13

Ecsegfalva: 4

 

A járási településeken a hatósági ügyekben együttműködnek az intézmény esetmenedzserei a Család-és Gyermekjóléti Szolgálatok családsegítőivel.

Az esetmenedzserek a védelembe és nevelésbe vett családoknál rendszeresen tesznek családlátogatásokat, részt vesznek a Család-és Gyermekjóléti Szolgálatok által szervezett esetkonferenciákon, valamint a gyámhatóság által összehívott tárgyalásokon.

Feladatuk közé tartozik a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a jelzőrendszerei tagok koordinálása, az ügybe való bevonása a problémák megszüntetése érdekében.

 

A 2016-os évben az esetmenedzserek átlagosan havonta 2-3 alkalommal keresték fel az érintett településeket, ahol a családsegítőkkel és a jelzőrendszer tagjaival megbeszélték a felmerült problémákat, és családot látogattak, esetenként a családsegítővel együtt.

A védelembe és nevelésbe vétel felülvizsgálata során az esetmenedzser feladata beszerezni a tájékoztatásokat az ügyben érintett jelzőrendszeri tagoktól, és ezek alapján teszi meg javaslatát a gyámhatóság felé.

A településekre 2016. novemberéig saját gépjárművel jártak a szakemberek, ezt követően kapott gépjárművet a Család- és Gyermekjóléti Központ, ami elősegítette a gyakoribb és rugalmasabb személyes kapcsolattartást a településeken.

 

Az eltelt egy év tapasztalatai szerint az együttműködés a településeken működő jelzőrendszeri tagokkal kialakult, megfelelőnek mondható.

A szakmai protokoll – mely a gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó család-és gyermekjóléti szolgálatok működését, szakmai irányelvét szabályozza – 2016. május hónapban jelent meg. Ennek alapján a kompetenciahatárok, a feladatmegosztások, dokumentációk tisztázódtak, így szakembereink ez alapján végzik szakmai munkájukat. 

 

A központ feladatai közé tartozik a speciális szolgáltatások megszervezése a járás egész területére vonatkozóan, az alábbiakban ezeket a tevékenységeket mutatjuk be a 2016-ra vonatkozó adatok tükrében.

 

A tanácsadók Gyomaendrődön és Dévaványán fogadják az ügyfeleket. A szolgáltatás igénybevételhez előzetes időpont egyeztetés szükséges, melyeket Gyomaendrőd vonatkozásában a központnál, Dévaványa vonatkozásában pedig az ottani család- és gyermekjóléti szolgálatnál lehet kérni.

 

Fontos tudni, hogy különösen a pszichológusnál folyamatos az igénybevétel, kb. 3-4 hétre tudunk időpontot adni. Sajnos előfordul, hogy az ügyfelek nem jönnek el, és ha ezt nem jelzik, akkor nem tudunk mást beírni, ezért mindig felhívjuk a figyelmet az akadályoztatás jelzésére.

Dobóvári Béla pszichológusnál 2016-ban 322 megjelenés volt összesen, ez 92 főt érintett. A jogásznál 16 megjelenés volt, mely 15 fő érintett.

 

A család-és gyermekjóléti központoknál kötelező feladat a készenléti ügyelet biztosítása, mely egy mobil telefonszám hivatali időn túli elérhetőségét jelenti, ahol szakképzett kollégáink válaszolnak a felmerülő kérdésekre.

A készenléti telefonon 1 hívás volt még februárban, egy dévaványai lakos érdeklődött az orvosi ügyelet iránt, megadtuk a számát.

 

Kapcsolattartási ügyelet igénybevételére azokban az esetekben szokott sor kerülni, amikor a szülők (nagyszülők) és gyermekek közötti kapcsolattartás valami ok, többnyire konfliktusok miatt ellehetetlenül. Ilyenkor a gyámhivatal vagy a bíróság elrendelése alapján, egy semleges helyszínen, esetenként szakember felügyelete mellett történik a kapcsolattartás.

Az intézményben jelenleg 3 kapcsolattartás van leszabályozva, ebből egy nem felügyelt, ebben az esetben csak a semleges helyiséget kell biztosítani. A másik két kapcsolattartás felügyelt, ami azt jelenti, hogy szakembernek is bent kell lenni. Az egyiknél a központ esetmenedzsere van kijelölve, míg a másiknál a gyermekvédelmi gyám.

A kapcsolattartási ügyeletet rendszerint a pszichológus helyiségében biztosítják, mivel az barátságosan berendezett, de az egyik esetnél a nagyterem ad helyt a kapcsolattartásnak, mivel 6 kiskorú gyermek érintett, plusz a két szülő, és szükséges a nagyobb helyiség.

 

A törvény előírásai szerint szükséges utcai illetve lakótelepi szociális munka végzése is.

A Gyomaendrődi járásban a települések és a lakótelepek nagysága nem indokolja a „klasszikus” utcai szociális munkát, nem jellemzőek az utcán, lakótelepeken csapatosan csellengő diákok, illetve pláza sincs, ahol gyülekeznének.

A hajléktalanság sem okoz nagy gondot, jellemzőbb a településen, hogy van ház, vagy lakás, ahol meghúzódhatnak, csak vagy nincs mivel fűteni, vagy esetleg a ház állapota nagyon elhanyagolt.

 

A jelzőrendszeri tagok információinak segítségével összeállításra került egy olyan adatbázis, ami a fűtési szempontból legveszélyeztetettebb személyek adatait tartalmazza. A legextrémebb téli időszakban ezeknek a személyeknek az ellenőrzése megtörténik, a rendőrség és a Gyomaendrődi Polgárőr Egyesület segítségével jut el a családsegítő az adott helyekre.

A téli ellenőrzések során, ha a fűtési feltételek nem biztosítottak, pl. nincs elegendő tüzelő vagy a fűtőtest nem megfelelő és a használata veszélyes, akkor azonnali intézkedésre van lehetőség a már korábban említett tűzifa illetve „kríziskályha” formájában.

A rendőrséggel és a polgárőrséggel egész évben folyamatos a kapcsolat.

Ha utcán élő személlyel találkoznak, jeleznek az intézmény felé és segítenek az elhelyezésben.

2016-ban is volt olyan eset, amikor településen lakhatással nem rendelkező személy ellátását kellett megoldani. Ilyenkor segítséget nyújtanak a szociális ellátó rendszerbe jutáshoz, illetve felkutatják, hogy van-e rokona, aki biztosítani tudja a lakhatáshoz való hozzájutását.

Nehézséget jelent, hogy amennyiben nagykorú és cselekvőképes személyről van szó, előfordul, hogy nem kívánja igénybe venni a segítséget, esetenként fenyegeti a kollégákat.

 

 

A gyermekek átmeneti gondozására az intézmény Kiss Péterné helyettes szülővel kötött együttműködési megállapodást. 2016-ban nem került gyermek a helyettes szülőhöz.

 

 

2016. augusztus 16-án ellenőrizték a család-és gyermekjóléti központ munkáját.

Az ellenőrzés a központ székhelyén történt, ennek során a személyi anyagokat, intézményi szabályzatokat, valamint szúrópróba szerűen szolgálatnál illetve központnál keletkezett aktákat vizsgáltak meg.

Az ellenőrzés megállapítása szerint a család- és gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában a személyi feltételek nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, ez még augusztus hónapban intézményi átszervezéssel kijavításra került. Ezen kívül az esetmenedzserek munkaköri leírásának kiegészítését, illetve az esetnapló vezetése során a dátumok feltüntetését jelezték problémaként, melyeket az intézmény kijavított.

 

 

 

 

2016. január 1-től jelentősen megváltozott az intézmény tevékenységi köre és ellátási területe.

Család-és Gyermekjóléti Központként az ellátási terület kiterjed a járás minden településére.

A szervezeti átalakulás megtörtént, a feladatok végzése folyamatos, a színvonal emelése érdekében rendszeresen szakmai napokon, továbbképzéseken vesznek részt.

A tavalyi év a tanulás éve volt, problémát jelentett a fluktuáció, de az év végére kialakult a megfelelő szakmai létszám.

A tavaly elkészített cselevési tervet 2017-ben felülvizsgáltuk, és módosították a tapasztalataink alapján.

Kiemelt szerepet szánnak a szakmaközi megbeszéléseken túl a csoportos programoknak.

Pénzkezelési, gazdálkodási ismeretekben tervezünk csoportokat, melyeket megfelelő létszám esetén a kistelepüléseken is megvalósítják.

A középiskolákban tanórák keretében nyújtanak tájékoztatást munkaerő-piaci ismeretekről, szakmai önéletrajz, motivációs levél írásáról.

 

Folyamatosan vizsgálják a kliensek részéről jelentkező újabb igényeket. Nagy hangsúlyt helyeznek a prevencióra, ezáltal megelőzve a veszélyeztetettség kialakulását a családokban.

Jelzés esetén a legrövidebb időn belül megvizsgálják a jelzés tartalmát és megteszik a szükséges intézkedéseket. Célunk, hogy nőjön a jól funkcionáló családok száma.

 

Figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket, hogy szolgáltatási palettát tovább tudják bővíteni.

2016-ban még a Térségi Szociális Gondozási Központ részeként két pályázat került benyújtásra, mely a család- és gyermekjóléti központ tevékenységét érinti.

Az egyik pályázatot a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működéséhez kapcsolódó támogatásra adták be, (Pályázat száma: KAB-KEF-16-A-25445) mely kedvező elbírálásban részesült, a projekt bekerülési költsége 900.000 Ft. A pályázat 90%-os támogatási intenzitású, 810.000 Ft vissza nem térítendő támogatást kaptunk. A támogatási szerződés megkötése megtörtént még 2016-ban. Jelenleg a szerződés módosítása van folyamatban, a Család- és Gyermekjóléti Központ kiválása miatt.

A projekt során tréningre kerül sor a KEF tagok számára, valamint egy konferenciát szervezünk, illetve Dr Zacher Gábor tartott előadást a település diákjai, majd a szülők és szakemberek számára. Ezen kívül lehetőség lesz asztal illetve székek beszerzésére.

 

A másik, az intézményhez kapcsolódó pályázat:

"Segíteni jöttünk!" Óvodai és Iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése a Gyomaendrődi Járásban (EFOP-3.2.9-16-2016-00048).  A pályázat elbírálás alatt áll, az igényelt támogatás: 34.932.250 Ft, a pályázat támogatási intenzitása 100%.

 

Továbbra is figyelemmel kísérik az intézmény által beadható pályázati kiírásokat. Ezen kívül továbbra is részt vesznek más intézmények, különösen az önkormányzat projektjeinek tervezésében és megvalósításában, melyek az intézmény tevékenységi körét érintik.

 

Az intézmény betölti azt a szerepet, amit a jogszabályok és a szakmai módszertani elvek irányoznak elő. A lakosok – a gyermeket nevelő családok - bizalommal fordulnak hozzánk, hiszen széles körben ismertek a lakosok alapvető biztonságát, jólétét segítő szolgáltatásaik.

 

VI. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása:

 

A megelőzés eszközeként említhetjük a rendőrség programját, amelyet az általános iskolások részére tartanak. Ennek legfontosabb eleme az, hogy a gyermekek ne féljenek tanáraikhoz, illetve a rendőrséghez fordulni, ha családjukban problémák jelentkeznek.

A családon belüli erőszak megelőzésénél fontos a probléma korai feltárása. Fontos, hogy a gyermekek tisztában legyenek azzal, hogy sérelmükre elkövetett erőszakos cselekmények esetén kihez forduljanak segítségért. Csárdaszállás Mezőberény 5. számú körzetébe tartozik. Csárdaszállás településre heti egy alkalommal jár ki a védőnő, gyermekorvos és fogorvos és a házorvos pedig hét minden munka napján jár ki Mezőberényből.

 

Az Önkormányzat a konkrét esetek kapcsán szükség szerint a gyermekjóléti szolgálat bevonásával megszervezi az esetmegbeszéléseket, melyekre a rendőrség kapcsolattartóit is meghívja. A gyakorlatban kialakult jelzőrendszer működik. Amennyiben a kiskorú veszélyeztetése vagy egyéb, a kiskorút hátrányosan érintő és a rendőrség hatáskörébe tartozó jogsértő cselekmények elkövetésével kapcsolatos információ jut az Önkormányzat tudomására haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrhatóságot.

Szabadidős programok eltöltésében részt vállaló civil szervezet:

- Csárdaszállási Szabadidősport Klub, az alábbi kettő szakosztályával: erőemelő szakosztály asztalitenisz szakosztály

 

Kulturális szabadidős programok szervezésében részt vállaló civil szervezet:

Az önkormányzat és a civil szervezetek között az együttműködés jónak mondható. Az Önkormányzat a lehetőségéhez mérten anyagi támogatást biztosít számukra a feladataik ellátásához, működéséhez.

Összegzés:

Gyermekvédelmi területen az állami feladatok ellátása jelentősen megnövekedett, jelentős feladatot kapott az állami intézményrendszer. Teljes körű, átfogó kitekintésre ez a beszámoló mindezek miatt nem alkalmas.