Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben, az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 10/2018.(VIII. 29.) önkormányzati rendeletben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben foglaltakra, az önkormányzati vagyon elidegenítésére, illetve hasznosítására irányuló versenyeztetés lebonyolításának, előkészítésének, lefolytatásának rendjéről, és a versenyeztetési eljárás dokumentálási rendjéről az alábbi szabályzatot alkotja.

 

 

 

Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben, az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 10/2018.(VIII. 29.) önkormányzati rendeletben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben foglaltakra, az önkormányzati vagyon elidegenítésére, illetve hasznosítására irányuló versenyeztetés lebonyolításának, előkészítésének, lefolytatásának rendjéről, és a versenyeztetési eljárás dokumentálási rendjéről az alábbi szabályzatot alkotja.

 

A Szabályzat célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés eljárási szabályait, és ezzel biztosítsa az önkormányzati vagyon ellenőrizhető és szabályozott keretek közötti leghatékonyabb elidegenítését és egyéb hasznosítását, valamint a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.

 

A szabályzat hatálya

 

1.1 Az önkormányzati vagyon versenyeztetés útján történő elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását is.

1.2 Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása, továbbá vagyonkezelésbe adása e szabályzatban meghatározott kivételekkel versenyeztetési eljárás alkalmával történik.

 

2.1 a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésre,

2.2 üzletrész-, részvény- és ingatlancserékre,

2.3 olyan esetekre, amikor a tulajdonosi jogok gyakorlója önkormányzati vagyonkezelő szervet bíz meg a vagyon kezelésével, hasznosításában való közreműködésével,

2.4 ha az önkormányzat, illetve a jogelődje a külső természetes vagy jogi személy(ek) részére opciót biztosított,

2.5 a likvid pénzeszközök lekötésére, befektetésére,

2.6 ingó vagyon selejtezésére, ha az más jogszabályokban foglalt eljárás alapján történik.

 

Az önkormányzati vagyon értékesítésével, más módon történő hasznosításával, illetve kezelésbe adásával történő megbízásnak minősül minden olyan szerződés, amelyek folytán külső természetes vagy jogi személyek közvetlenül az önkormányzattal kerülnek jogviszonyba és amely szerződések az önkormányzati vagyon értékesítésében, hasznosításában vagy vagyonkezelésbe adásában való közreműködésre irányulnak.

 

3. A kiíró (ajánlatkérő) pályázati felhívásban (ajánlatkérésben) valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

 

 

4.1. A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A nyilvánosság e szabályzat szerinti követelményét a kiíró akkor is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű (meghívásos) pályázat, vagy ajánlatkérés útján történik.

4.2 A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzájutni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

 

 

5.1 A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírás esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet köteles betartani, továbbá biztosítania kell a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.

5.2 A pályázó a pályázati kiírás átvételétől köteles a pályázati eljárás ezen rendeletben szabályozott előírásait betartani.

 

6. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv azokban a vitás esetekben dönthet az e szabályzat rendelkezési szerinti másik versenyeztetési forma alkalmazásáról, ha ezzel a kialakult vitás helyzet valamennyi résztvevő számára megnyugtató módon megoldható.

 

7.1 Az önkormányzati vagyon elidegenítése a 7.2 pontban meghatározott esetek kivételével versenyeztetési eljárás útján a legmagasabb összegű ajánlat értékelési szempontja alapján történik, vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja alapján történik.

7.2 Mellőzhető a versenyeztetés amennyiben

a) az ingatlanvagyon egyedi forgalmi értéke nem éri el a nettó 2 millió Ft-ot,

b) ingó vagyon egyedi forgalmi értéke nem éri el a nettó 1 millió Ft-ot,

c) mezőgazdasági termények, termékek szaporulat együttes forgalmi értéke nem éri el a nettó 2 millió Ft-ot,

d) a telek-kiegészítésként történő ingatlanértékesítés esetén, amennyiben a telekrészlet kizárólag egy önálló ingatlanhoz csatolható, a telekrész egyedi forgalmi értéke nem éri el a nettó 1 millió Ft-ot, és annak nagysága nem haladja meg az egész ingatlan területének 20%-át.

7.3 Az önkormányzati vagyon hasznosítása a 7.4 pontban meghatározott esetek kivételével versenyeztetési eljárás útján a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja alapján történik.

7.4 Mellőzhető a versenyeztetés, amennyiben

a) a vagyonelemek hasznosítása szerződésenként nettó 1 millió Ft/év bérleti díj értékhatárig, és a hasznosítás időtartama nem haladja meg az 1 évet,

b) termőföldek haszonbérletbe adása esetén, a haszonbérleti jogviszony azonos feltételek melletti meghosszabbításánál, ha a módosítás időtartama nem haladja meg az 5 évet.

c) kizárólagos vagy többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság részre ingatlan vagy ingó vagyon hasznosítása

7.5 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezési szerinti használat átengedésének nem minősülő, földhasználati jogosultságnak az önkormányzat a többségi befolyása alatt álló mezőgazdasági termelőszervezet javára történő átengedése esetében.

7.6 A versenyeztetési eljárás főszabály szerint nyilvános. Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha

 

 a)  az eljárás tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlatot tevők részvételét teszi szükségessé, vagy

 

 

b)     a vagyon értékesítésére, illetve hasznosítására kiírt nyilvános versenyeztetési eljárás két alkalommal eredménytelen volt.

7.7 A versenyeztetési eljárás módjáról a kiíró dönt. A döntésben rendelkezni kell arról, hogy a pályázatot, vagy az árverést megelőzi-e előminősítő eljárás, a pályázat egy-, vagy többfordulós.
 

8.1 A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.

8.2 A pályázatot kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni.
 

9.1 A pályázati eljárást a kiíró döntése alapján lehet megindítani.

9.2 A nyilvános pályázati felhívást:

a)  a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal és kirendeltségei hirdetőtábláján,

b)  az önkormányzat hivatalos lapjában, országos vagy megyei napilapban pedig a kiíró döntésének megfelelően kell kihirdetni.

c)  az Önkormányzat internetes honlapján,

d)  az Önkormányzat és a Kiíró képviselője rendelkezésére álló egyéb internetes hirdetési portáljain,

e)  az a) – e) pontban foglaltaktól túlmenően a Kiíró döntése szerint más helyen, illetve módon kell közzétenni.

9.3 A pályázati felhívásról szóló hirdetményeket legalább 15 napra ki kell függeszteni.

9.4 A zártkörű pályázatról az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül írásban értesíti.

 

10.1 A pályázati felhívásban meg kell határozni:

a)   a Kiíró megnevezését, székhelyét,

b)   a Kiírónak az ingatlanvagyon hasznosítására vagy tulajdonjogának átruházására vonatkozó döntését,

c)    Kiíró képviselője nevét, székhelyét,

d)   a pályázati eljárást kiíró képviselője szakértő vagy más személy kinek a nevében és megbízásából jár el,

e)   a pályázati eljárás fajtáját, módját,

f)    a versenyeztetési eljárás célját (pl.: hasznosítás, tulajdonjog átruházás) és feltételeit,

g)   az ingatlan adatait különösen, de nem kizárólag: címét, helyrajzi számát, ingatlan-nyilvántartás szerinti megnevezését, alapterületét, komfortfokozatát, lakás szobáinak számát, az ingatlant terhelő jogokat, igényeket, forgalmi értékét,

h)   az ingatlan megtekintésének időpontját, előzetes egyeztetés esetén annak módját,

i)    az ajánlati dokumentáció beszerzésének módját és feltételeit,

j)    a pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét, módját és helyét,

k)   az ajánlati biztosíték jellegét, mértékét, befizetésének módját és határidejét,

l)    az ajánlatok elbírálása során a rangsoroláskor alkalmazandó értékelési szempontokat, súlyszámokat,

m)  az ajánlatok elbírálásra vonatkozó időtartamot,

n)   az ajánlati kötöttség időtartamát,

o)   az ajánlat tartalmi és formai követelményeit,

p)   az ajánlat módosításának feltételeit,

q)   a hiánypótlás lehetőségét, valamint azt, hogy a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat módosítását,

r)    az ajánlat érvénytelenségének eseteit,

s)   a szerződés megkötésének feltételeit,

t)    az ajánlatok bontásának időpontját, helyét,

u)   az eredményhirdetés időpontját és módját,

v)   tájékoztatást arról, hogy a Kiíró jogosult a felhívást az eljárás bármely szakaszában indokolás nélkül visszavonni, arról az érintetteket értesíteni,

w)  tájékoztatást arról, hogy a Kiíró a Ptk. 6:74. § (2) bekezdése alapján a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a szerződés megkötését megtagadhatja.

10.2 A pályázat részletes dokumentációjának a pályázati felhívásban foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a)   jelentkezési lapot,

b)   az ajánlattevő által csatolandó igazolásokat,

c)   a szükséges nyilatkozatokat,

d)    a vételár illetve bérleti díj fizetésének módját, a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat, az ajánlattevő által nyújtandó szerződés teljesítését biztosító más kötelezettség megjelölését.

10.3 A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell, hogy

a)     az ajánlatok benyújtására személyesen, kézbesítő/futár útján vagy postai úton van lehetőség,

b)     az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja ajánlatát, az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlat nem módosítható,

c)   a Kiíró képviselője jogosult az ajánlattevőtől az ajánlat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben írásban felvilágosít kérni annak előre bocsátásával, hogy az ajánlattevő írásbeli válasza nem eredményezheti ajánlatának módosítását,

d)    az ajánlattételi kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik,

e)    a Kiíró jogosult a pályázati eljárást, annak bármely szakaszában indokolás nélkül visszavonni, és erről nyilvános pályázat esetben hirdetményt kifüggeszteni, zárt pályázat esetében az ajánlattevőket írásban közvetlenül értesíteni,

f)     a pályázati eljárás visszavonása esetén a Kiíró köteles a pályázati dokumentáció ellenértéket visszafizetni, amennyiben azt az ajánlattevő ellenérték fejében kapta meg, és visszaadja,

g)    a Kiíró érvényes pályázatok benyújtása esetében is jogosult az eljárást eredménytelenné nyilvánítani,

h)    a Kiíró a befizetett ajánlati biztosítékot a kiírás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén a közléstől számított 15 munkanapon belül fizeti vissza az ajánlattevők részére,

i)      Kiíró a pályázatok eredményének kihirdetését követő 15 napon belül fizeti vissza az ajánlati biztosítékot azon pályázók részére, akik a pályázaton nem nyertek,

j)    nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító egyéb kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg,
k)      a Kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

11.1 A pályázaton részt vehet bármely, az Európai Unió területén bejegyzett székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az Európai Unió területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, akinek szerzési képessége nem korlátozott.

11.2 A pályázatok elbírálása során csak a pályázati felhívásban meghatározott időben és módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.

11.3 Ha a pályázó, vagy a vele kapcsolatba hozható más személy a pályázat titkosságát megsértette, ki kell zárni az eljárásból.

11.4 A pályázati kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve a pályázót az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése esetén a Kiíró képviselője a pályázó pályázatát érvénytelenné nyilvánítja.
 

 

12.1 A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték (bánatpénz) adásához köthető, melyet a kiíró által a pályázati tájékoztatóban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. A befizetés teljesítése a jóváírás napja.

12.2 A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, eredménytelenné nyilvánítása, vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén – ennek közlését követő 15 napon belül -, illetőleg ha a szerződéskötés a Kiíró képviselője érdekkörében felmerülő okból hiúsult meg, a pályázatok elbírálását követő 15 napon belül – az alábbi kivételektől eltekintve – vissza kell adni.

12.3 Nem jár vissza a biztosíték, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

12.4 A nyertes pályázó által befizetett biztosíték elidegenítés esetén a foglaló, vagy vételárelőleg összegébe, hasznosítás esetén az óvadék összegébe számít be.

 

13.1 A pályázó pályázatát zárt, jelzés nélküli borítékban, a pályázati felhívásban meghatározott példányszámban köteles az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőben és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, a pályázati felhívásban meghatározott módon benyújtani.

13.2 A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell a pályázati felhívásban felsorolt adatokat, nyilatkozatokat, igazolásokat.

13.3 Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű ajánlati biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró képviselője rendelkezésére bocsátotta.

13.4 A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

13.5 A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek minősíti.

 

14.1 A pályázó az értékesítésre vonatkozó szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát.

14.2 Ha az ajánlattevő vagy a vele kapcsolatba hozható más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó ajánlatát a kiíró érvénytelennek nyilvánítja.

14.3 A Kiíró képviselője az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőnek nem ad.

14.4 A Kiíró képviselője az ajánlatokat kizárólag a pályázat elbírálására használhatja fel.

15.1 A pályázat a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat beadásra nyitva álló határidő elteltéig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel időpontját rá kell vezetni a pályázatot tartalmazó borítékra, egyúttal átvételi elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét.

15.2 A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 15 napon belül nyilvánosan történik. Nyilvános bontáson a kiíró képviselője, a kiíró által meghívott személyek, valamint a pályázók, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.

15.3 A pályázatok nyilvános bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell a pályázatot benyújtók nevét, székhelyét (lakóhelyét), azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

15.4 A pályázatok felbontásáról a Kiíró képviselője jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet – amennyiben a bontáson az ajánlattevők jelen vannak – az ajánlattevők közül felkért személyek hitelesítik.

15.5 A bontási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a)   a pályázók nevét, lakcímét/székhelyét,

b)   a bontás helyét és időpontját,

c)   a pályázat tárgyát, a beérkezett ajánlatok számát, a határidőben és azon túl beérkezett ajánlatok megnevezését,

d)   a pályázatok ismertetése során elhangzott észrevételeket, javaslatokat, kérdéseket és az arra adott válaszokat,

e)   egyéb az eljárás szempontjából lényeges tényeket és körülményeket.
 

16.1 Az érvényes pályázati ajánlatokat a kiíró vagy az általa meghatározott személy illetőleg bizottság bírálja el, a bontást követő 15 napon belül formai és tartalmi szempontból értékeli.

16.2  A pályázat bonyolításában, elbírálásában illetőleg a bizottságban nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak

a)   közeli hozzátartozója [Ptk.8:1, § (1) bekezdés 1. pont],

b)   munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján felettese vagy alkalmazottja,

c)   más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja,

d)   tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

16.3 A pályázat értékelésében részt vevő köteles haladéktalanul a kiírónak bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi vita esetén a kiíró dönt.

16.4 Az értékelést végző személy illetve bizottság a pályázati dokumentációban igényelt iratokon és adatokon túlmenően is jogosult:

a) megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti.

b) az ajánlatok elbírálása során írásban felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatban foglaltak pontosítása érdekében. A Kiíró képviselője a felmerült kérdésről haladéktalanul írásban tájékoztatja az érvényes pályázatot benyújtó pályázókat.

16.5 Az értékelést végző személy illetve bizottság a pályázati dokumentációban meghatározott értékelési szempontok alapján állapítja meg a pályázat eredményét és rangsorolja a pályázati ajánlatokat. A pályázat nyertese az, aki a pályázati dokumentációban rögzített feltételek teljesítése mellett a meghatározott értékelési szempontok alapján az összességében legjobb ajánlatott tette.

16.6 Az értékelésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen

a)   a pályázat tárgyát,

b)   a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályázatok számát,

c)   a beérkezett pályázatok összefoglalását,

d)   a pályázatok értékelésének főbb szempontjait,

e)   a pályázati kiírásban szereplő bírálati szempontok szerinti legkedvezőbb pályázat javaslatának indokait,

f)    a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első és a második helyre javasolt pályázó megjelölését.
 

 

17.1 Érvénytelen a pályázat, ha

a)    a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be,

b)    biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

c)    a pályázó az ajánlatát nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá ha a megajánlott vételár, bérleti díj mértéke a minimum árat nem éri el,

d)    a pályázó nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget,

e)    a pályázat az előző esetekben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak,

f)     olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson.

17.2 Eredménytelen az eljárás, ha

a)    a pályázati eljárás során nem nyújtottak be érvényes pályázatot,

b)    a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,

c)    a kiíró eredménytelennek nyilvánítja.

17.3 Eredményes az eljárás, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a 17. c) pontban foglalt esetet.

 

 

18.1 A pályázat eredményéről, a nyertes ajánlattevő személyéről, és ennek alapján a szerződés megkötéséről a Kiíró a bontástól számított 30 napon belül jogosult és köteles dönteni.

18.2 A határidőt a Kiíró képviselője egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket hirdetményi úton tájékoztatni köteles.

18.3 Az ajánlatok közül az összességében legjobb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. A döntésben meg kell jelölni a nyertes ajánlattevőn kívül azokat az ajánlattevőket is, akikkel a Kiíró képviselője szerződést köthet akkor, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért a Kiíró képviselője a szerződéstől eláll.
 

19.1 A Kiíró képviselője a pályázat eredményét a döntést követő 5 munkanapon belül írásban közli a pályázókkal. A pályázók – kivéve a nyertes pályázót – ajánlati kötöttsége a döntés kifüggesztésének napján megszűnik.

19.2 Zártkörű pályázati eljárás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

 

 

20. Az ajánlatkérésre a zárkörű pályázatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy

a) nincs pályázati felhívás (hirdetmény, kiírás)

b) legalább három ajánlatot kell bekérni,

c) az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevőnek legalább 15 munkanap álljon rendelkezésére ajánlata kidolgozására,

d) az ajánlatkérés tényét, az elbírálásra vonatkozó döntést a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

21.1 A kiíró döntése alapján az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok árverés útján is értékesíthetők.

21.2 Az árverést az árverés napja előtt legalább 30 nappal hirdetmény közzétételével kell kitűzni.

21.3 A hirdetményt a pályázati eljárásnál meghatározottak szerint kell közzétenni.

21.4 Az árverési felhívásban fel kell tüntetni

a)   a kiíró megnevezését,

b)   az árverés helyét és idejét,

c)   az árverésre kerülő vagyontárgyak megnevezését és kikiáltási árát, valamint a vagyontárgyakra vonatkozó jogokat, terheket,

d)   a vételár megfizetésének határidejét és módját,

e)   az ajánlati biztosíték összegét, befizetésének módját, határidejét,

f)    az árverésen történő licitálás feltételeit,

g)   árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét,

h)   a vagyontárgy megtekintésének idejét.

21.5 Az árverésen való részvétel ajánlati biztosíték megfizetéséhez kötött, amelynek összege a Kiíró által rögzített érték, de nem lehet kevesebb az ingatlan kikiáltási árának 10 %-ánál.

21.6 Az árverést – ha a Kiíró másként nem dönt – a Kiíró képviselője vezeti.

21.7 Az árverés eredményét az árverés levezetője állapítja meg.

21.8 Az árverés levezetőjének ismertetnie kell

a.)   az árverés tárgyának adatait (cím, helyrajzi szám, tulajdoni hányad, alapterület, funkció, komfortfokozat, egyéb, az elidegenítést nem akadályozó terhek, kötelezettségek, az átlagostól eltérő, az ingatlan állagára vonatkozó információk),

b.)   a hirdetés hitelességének körülményeit,

c.)   a kikiáltási árat,

d.)   a lebonyolítás szabályait,

e.)   az árverés eredményének megállapítására vonatkozó szabályokat.

21.9 Az árverés nyertese az, aki a többi érvényes ajánlathoz képest a legmagasabb összegű – az aktuális kikiáltási árat elérő vagy meghaladó – érvényes ajánlatot teszi.

21.10 A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett bánatpénz kérésére a vételárba beszámításra vagy visszafizetésre kerül.

21.11 Ajánlat azonos licitárra (licitlépcsőre) nem tehető. Az azonos licitárra tett második ajánlatot a következő licitlépcsőre tett ajánlatnak kell minősíteni.

21.12 Amennyiben az árverésen többen is regisztráltak, de a kikiáltási árat meghaladó ajánlatot senki nem tesz, és így a kikiáltási árat többen is tartják, az azonos ajánlatot tevők a vagyontárgyat közösen, az általuk meghatározott tulajdoni hányad arányában jogosultak megvásárolni.

21.13 A nyertes ajánlattevő az árverést követő

a.) 15 munkanapon belül köteles az általa megajánlott vételárat a Kiíró által megjelölt bankszámlára befizetni, valamint a szerződés megkötéséhez szükséges adatait az árverés Kiíró képviselőjének megadni, és az árverésen vállalt feltételekkel adásvételi szerződést kötni,

b.)   a vételár megfizetésére nyitva álló határidő, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdésében szabályozott elővásárlási jog fennállása esetén, az elővásárlási jog gyakorlására fennálló idő lejártának a nyertes ajánlattevővel történő közlésének napjával kezdődik.

21.14 A nyertes ajánlattevő elveszti szerződéskötési jogosultságát és az általa megfizetett bánatpénzt, ha az a) pontban meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget.

21.15 Amennyiben a nyertes ajánlattevő szerződéskötési jogosultságát elvesztette, Kiíró képviselője a második legjobb ajánlattevőt - 15 munkanapos jogvesztő határidővel - írásban, az árverésen általa megajánlott vételáron szerződéskötésre hívja fel. Amennyiben a második ajánlattevő a felhívásban foglaltak alapján élni kíván az adásvételi szerződéskötés lehetőségével, a Kiíró az előző pontokban foglaltak értelemszerű alkalmazásával az adásvételi szerződést megköti.

21.16 Új árverést kell kiírni abban az esetben, ha

a)   a második legkedvezőbb ajánlatot tevő nem köti meg az adásvételi szerződést, vagy

b)   az árverésen többen is regisztráltak, de a kikiáltási árat meghaladó ajánlatot senki nem tett, így a kikiáltási árat többen is tartják, és az azonos ajánlatot tevők a vagyontárgyat nem kívánják közösen megvásárolni.
 

22.1 A minimális vételárat Csárdaszállás Községi Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jogok gyakorlásáról szóló 10/2018.(VIII. 29.) Önkormányzati rendelet 6. §, 7.§ és 8. § -aiban foglaltak szerint kell megállapítani.

 

23.1 A nyertes ajánlattevő köteles a pályázat eredményéről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül adásvételi szerződést kötni.

23.2 A vételárat legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésének napjáig kell az eladónak megfizetni.

24. Eladó az ingatlant a vételár egyösszegű megfizetése esetén a vételár teljesítését követő, 15 munkanapon belül adja birtokba. Amennyiben a Magyar Államnak elővásárlási joga van, az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat kézhezvételét, illetve az elővásárlási jog gyakorlására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltét követő 15 munkanapon belül - előre egyeztetett időpontban - adja birtokba.

 

1. A vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni.

2. Az 1. pontban megjelöltek, amennyiben megítélésük szerint szükségessé válik a jelen szabályzat kiegészítése, vagy módosítása, konkrét javaslataikkal kötelesek azt kezdeményezni.

3. A szabályzat rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült beszerzések esetében kell alkalmazni. A jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a korábban érvényben volt szabályzat hatályát veszti.

 

A versenyeztetési szabályzat 2019. ……….. napjától lép hatályba.

 

Gyomaendrőd, 2019. …………….