Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testülete

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzata a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének és Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testületének véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

1. § A rendelet hatálya a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre, ügykezelőkre és munkavállalókra terjed ki.

 

2. § Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 2020. évi munkarendjében

 

nyári időszakban: 2020. július 20. napjától augusztus 7. napjáig

téli időszakban: 2020. december 28. napjától december 31. napjáig

 

igazgatási szünetet rendel el.

 

(2) Az igazgatási szünet időtartama alatt a nyári időszakban az integrált ügyfélszolgálat július 20 – július 24., augusztus 03 – augusztus 07., december 28 – december 31. napjain az ügyfélfogadás szünetel, azonban a feladatellátás folyamatosságának biztosítása érdekében a Hivatal ügyeletet tart.

3. § Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba és 2021. január 1. napján hatályát veszti. "

 

 Gyomaendrőd, 2020. „ „

 

 A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) alapján a jogszabály előkészítője köteles – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű- előzetes hatásvizsgálatot végezni, és felmérni a szabályozás várható következményeit. Konkrétan a Jat. 17. §-a (1) bekezdése a következőkről rendelkezik: 

„17. § (1) A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű– előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi

önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

 

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket”.

 

1. A rendelet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

Az igazgatási szünet jogintézményének alkalmazása mellett lehetőség nyílik az ismert feladatok éven belüli optimális tervezésére, továbbá elkerülhető az is, hogy a ki nem adott szabadságnapok több éven keresztül felhalmozódjanak. Az utóbbi eredmény megvalósulásával előrelépés történhet a dolgozók leterheltségéből származó negatív hatások kiküszöbölése terén.

A Közös Önkormányzati Hivatal működésével érintett személyi kör tekintetében az igazgatási szünet elrendelése nem okozhat releváns problémát, tekintettel arra, hogy a zavartalan ügymenet és a folyamatos feladatellátás az igazgatási szünet tartama alatt is biztosított kell, hogy legyen. 

A szabadság-napok felhalmozásának megszűnésével sikerülhet gátat szabni a költségvetési többletkiadást okozó szabadságmegváltásnak. 

 

2. A rendelet környezeti és egészségügyi hatása:

Nagy bizonyossággal – az előző év tapasztalata alapján is - megállapítható, hogy a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői személyi állományát illetően –tekintettel a nagy mértékű szellemi igénybevételre- jótékony hatást válthat ki az igazgatási szünet által lehetővé váló szabadság-kiadás. Szükséges, hogy a köztisztviselők időről időre testben és lélekben megújulva, megerősödve tudjanak a közszolgálatában dolgozni. 

A rendeletnek környezeti hatása nincs.

  

3. A rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatása:

 

Felmerülhet, hogy az igazgatási szünet tartama alattösszegyűlik az elintézésre váró munkaanyag, de a folyamatos ügyelet biztosításával ez a veszély elkerülhető.

 

4. A rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

 

A dolgozók évek óta halmozódó, igénybe nem vett szabadságnapjai indokolják, hogy az igazgatási szünet bevezetésével csökkenteni lehessen az egyik évről a másik évre átvitt szabadságnapok számát. A jogalkotás elmaradásával nyilvánvalóan ez a lehetőség nem áll fenn. 

A jogszabály megalkotásával lehetőség nyílik a Hivatalban dolgozók mentális egészségi állapotának javulása és a rekreáció elősegítése a rendelet megalkotásának elmaradása ezt veszélyeztetné.

5. A rendelet alkalmazásának objektív és szubjektív feltételei: Rendelkezésre állnak.