2. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő-testület
2013. szeptember 19-i ülésére

 

A gazdálkodó szervezetek behajthatatlan követelések minősítésével, kezelésével kapcsolatos feladatait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) szabályozza. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Áhsz.) az Szt-ben megfogalmazottakkal összhangban álló, de szigorúbb feltételeket szab arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat mikor minősítheti követelését behajthatatlannak. Ezek eseteit a jogszabály tételesen felsorolja:

"3.17 behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében,
b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
c) a költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. "

Általános szabályként megfogalmazható, hogy a követelést akkor lehet behajthatatlannak minősíteni, ha a jogorvoslati lehetőségek kimerültek, az önkormányzat biztos lehet az adós pénzügyi teljesítésének elmaradásában. Behajthatatlan követelést a mérlegben kimutatni nem lehet.

 

Az Áhsz. további rendelkezése szerint a behajthatatlan követelések leírása (számviteli nyilvántartásokból történő kivezetése) nem minősül az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti követelés elengedésnek. Az Áht. 97. § (2) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.

 

A beterjesztett szabályozási javaslat célja, hogy amennyiben valamely különleges élethelyzet indokolttá teszi, akkor az önkormányzati célok megvalósításának elősegítése, a fölösleges adminisztrációs terhek csökkentése érdekében legyen módja a döntéshozónak a behajthatatlan követelés elengedésére a rendeletben szabályozott esetekben és módon.

 

Az önkormányzati költségvetési bevételek megteremtése és a fegyelmezett gazdálkodás, az állampolgári és szerződéses fegyelem előmozdítása érdekében a rendelet-tervezet nem teszi lehetővé a követelés elengedést széles körben. Erre kizárólag azokban az esetekben lehet mód, ahol a követelés valamely önkormányzati rendeletben szabályozott támogatás visszafizetése (sport, civil, környezetvédelmi, rendezvény és vállalkozás fejlesztési alap) során keletkezik, vagy önkormányzati rendelet alapján létrejött szolgáltatási szerződésből (pl. közterület foglalási díj, földbérlet) és egyéb polgárjogi szerződéses kapcsolatból ered a vevőkövetelés és az már a jogszabály szerint behajthatatlannak minősül. A tárgyi hatály szűkítése és a meghozható döntések előkészítésének szabályai arra inspirálják a döntéshozókat, hogy az önkormányzati bevételek "elszivárgásának" megakadályozása érdekében kizárólag kivételesen indokolt és más módon nem rendezhető esetben tegye lehetővé a követelés elengedését.

 

Ezekben az esetekben a követelés részbeni vagy akár teljes elengedése elősegíthet valamilyen fontos önkormányzati vagy társadalmi cél megvalósítását azzal, hogy nem lehetetleníti el a követelés címzettjét, így az nem pénzteljesítéssel hanem más módon valósítja meg a szerződésben vállalt célt. Adott esetben a követelés részleges elengedése "lélegzethez" juttatja az adós felet, így annak a krízishelyzetet követően módja lehet a fennmaradó terhek rendezésére. 

 

A tervezet természetesen nem ad módot az elengedésre azokban az esetekben, ahol az nem szerződéses kapcsolatban keletkezett és hatósági vagy más eszközökkel rendezhető a követelés sorsa.

 

A rendelet-tervezet rendezi a döntési hatásköröket és az eljárási szabályokat is. A költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű (jelenleg 100.000 forint alatt) követelések elengedéséről a polgármester, egyébként pedig a Képviselő-testület jogosult dönteni. A költségvetési szerveknek minden zárszámadás előtt számba kell venniük a követelés állományukat és megtenni a szükséges intézkedéseket azok rendezésére. A rendeletben megállapított határnapig lehet  kezdeményezniük a behajthatatlan követelések elengedését. A döntéshozó számára meghatározza a döntési eljárás során alkalmazandó elveket és intézkedési lehetőségeket.

 

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a fenti indokokra és hatásvizsgálatra figyelemmel alkossa meg a tárgybani rendeletet.

 

Csárdaszállás Község Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

1. § A rendelet hatálya az önkormányzat és az önkormányzat önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveire (a továbbiakban együtt: költségvetési szerv) terjed ki.

 

2. § A költségvetési szerv kizárólag önkormányzati rendelet alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás biztosítása utáni és egyéb módon, kizárólag polgárjogi szerződéses jogviszonyban keletkezett visszafizetési kötelezettségből és vevőkövetelésből származó behajthatatlan követeléseiről mondhat le, ha az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladat, illetve jogszabály által meghatározott közérdekű cél megvalósítását szolgálja és jogszabály nem zárja ki.

3. § (1) Az éves zárszámadás előtt a költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, az értékvesztés elszámolására.

(2) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadásról szóló döntést megelőző 60. napig kell elvégezni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt felülvizsgálat során a 2. §-ban szabályozott körben keletkezett kisösszegű, be nem hajtható követelések elengedéséről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(4) A (3) bekezdésben foglalt értékhatárt meghaladó behajthatatlan követelések elengedéséről a képviselő-testület dönt.

4. § (1) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során mérlegelik a kötelezett pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.

(2) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben le lehet mondani a késedelmi kamatok megfizetésének követeléséről.

(3) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező, és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatásteljesítésről. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is.