1. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Képviselő-testület
2014. február 4-i ülésére
2014. február 4-i ülésére
| Tárgy: | Települési értéktár létrehozása | |
| Készítette: | Keresztesné Jáksó Éva | |
| Előterjesztő: | Petneházi Bálintné polgármester |
Tisztelt Képviselő-testület!
2012. április 2-i ülésén fogadta el az országgyűlés a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. sz. törvényt (továbbiakban: Htv.). Megalkotásának célja az országos és helyi értékek tudatosítása, számbavétele és védelmének biztosítása volt. A jogszabály az önkormányzatokra kötelező feladatot nem rótt, csupán lehetőségként ajánlotta a helyi (települési) értéktárak létrehozását, amely a megyei, az országos és a külhoni értéktárakkal együtt képezne egységes egészet.
2013 áprilisában született meg a törvény végrehajtásaként a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet, amelynek 2.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a rendelet hatálybalépésétől (április 16.) számított 60 napon belül az önkormányzatnak döntést kell hoznia arról, hogy létrehozza-e a helyi települési értéktárat. A Kormányrendelet 2. § (3) bekezdése utal arra, hogy az önkormányzat nemleges döntését bármikor megváltoztathatja.
Ahhoz, hogy a Tisztelt Képviselő-testület döntését meghozhassa, meg kell ismernie a Htv. és a hozzá kapcsolódó fenti kormányrendelet tartalmát, előírásait.
A Htv. kimondja,hogy a magyar nemzeti értékek és azokon belül a hungarikumok, olyan megőrzendő és egyedülálló értékek; melyek nemzeti örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban kell összesíteni; megőrizni.
A törvény 1. § (1) bekezdésének j) pontja alapján nemzeti értéknek minősül „a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely
ja) hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk - de legalább egy meghatározott tájegység lakossága - a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el,
jb) jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon,
jc) hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez”.
A nemzeti értékek „csúcsán” a hungarikumok állnak, fogalmát a törvény 1. § (1) bekezdésének g) pontja határozza meg.
Ahungarikum:gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.
Hungarikumok Gyűjteménye:a kiemelkedő nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (HB) által hungarikummá nyilvánított, valamint e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősített nemzeti értékek gyűjteménye.
A települési értéktár:a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény.
A települési önkormányzat Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre, amely szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt, és megküldi azt a megyei értéktárba.
A Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról vagy a feladat ellátásával történő megbízásról az érintett települési önkormányzat a létrehozást, illetve a megbízást követő 30 napon belül tájékoztatja a HB-t és a megyei önkormányzatot.
A megyei értéktárban elhelyezett nemzeti értékek adatait a Megyei Értéktár Bizottságok az értéktárba történő felvételt követő 8 napon belül megküldik a HB részére, mely összeállítja a Hungarikumok Gyűjteményét; gondoskodik róla, hogy a Magyar Értéktár az országmárka-stratégia szerves részét képezze.
A 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet megfogalmazzaa nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriáit, melyek a következők:
Agrár- és élelmiszergazdaság: különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, borászat, állat- és növényfajták;
Egészség és életmód: gyógyvíz- és fürdőkultúra; népi megelőzés és gyógyászat szellemi termékei, tárgyi javai;
Épített környezet: a környezet tudatos építési munka,amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja;
Ipari és műszaki megoldások: ipari termelés (kézműipar, kézművesség is)szellemi termékei, tárgyi javai;
Kulturális örökség: kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
Sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
Természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok;
Turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások; a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.
Az önkormányzat települési értéktár létesítésével kapcsolatos feladatok ellátására Települési Értéktár Bizottságothozhat létre.
A bizottság működtetésére több alternatíva lehetséges:
1.) önkormányzati állandó bizottság létrehozása, vagy már létező bizottság feladatkörének kibővítése (SZMSZ módosításával jár).
2.) külön szakmai bizottság alakítása.
3.) már korábban is létező, helyi értékek gondozását végző állami, önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet, illetve általa fenntartott intézmény, ezek szervezeti egységei, továbbá más, a település fejlesztésében tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezet.
A Bizottság legalább 3 tagból áll, munkáját működési szabályzat alapján kell végeznie, amelyet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete fogad el, ezért szükséges a működési szabályzat megalkotása és képviselő-testületi jóváhagyása. A működési szabályzat megalkotását befolyásolja, hogy a Tisztelt Képviselő-testület a Települési Értéktár Bizottság létrehozásának mely alternatíváját választja, így a különböző határozati javaslatokban a működési szabályzat különböző alternatívái olvashatóak.
A Bizottság félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig köteles beszámolni tevékenységéről az önkormányzat képviselő-testületének.
A Bizottság munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó szakmai és civil szervezeteket. (pl. Nemzeti Művelődési Intézet Békés Megyei Irodája).
Bárki kezdeményezheti írásban az önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési értéktárba a polgármesterhez intézett beadványában.
A javaslatnak tartalmazni kell:
- a javaslattevő adatait
- az értéktárban felvételre javasolt nemzeti érték adatait
- az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális dokumentációját
- a nemzeti érték kritériumainak való megfelelést valószínűsíthető dokumentumokat,
- valamint a szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.
A kormányrendelet szerint az értéktár bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a helyi önkormányzat - az általa jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel - maga biztosítja.
A települési értékek felkutatása, számbavétele során érdemes megvizsgálni azokat, melyeket több önkormányzat bizottsága érdemesnek tartott arra, hogy nyilvántartásba vegye, és alkalmas lehet a megyei, esetleg országos elismerésre. A települési értéktár bizottság megalapítása esetén javasoljuk, hogy a Képviselő-testület döntésével támogassa a Közös Önkormányzati Hivatal működését biztosító önkormányzatok által létrehozott szervezetek közötti együttműködést.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására, és a határozati javaslat elfogadására.
1. döntési javaslat
"Települési Értéktár létrehozása"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: közművelődés
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Csárdaszállás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, és a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) kormányrendelet vonatkozó rendelkezései alapján úgy dönt, hogy élni kíván a települési értéktár létrehozásának lehetőségével.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
2. döntési javaslat
"Települési Értéktár működtetésének elfogadása"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: közművelődés
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Csárdaszállás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete saját maga látja el a Települési Értéktár működésével kapcsolatos feladatokat, továbbá kezdeményezi, a Hunya és Gyomaendrőd Önkormányzatainak közigazgatási területein működő Értéktár Bizottságok együttműködését a közös értékek felkutatása a megyei, országos értéktárba történő felvétel céljából.
Csárdaszállás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a Csárdaszállási Értéktár működésével kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozóan az alábbi működési szabályzatot fogadja el:
Működési Szabályzat
Csárdaszállási Értéktár működtetésére
1. Általános Rendelkezések
1.1. A szabályzat célja a Csárdaszállási Helyi Értékek körének meghatározása, védelme és megőrzése feltételeinek biztosítása.
1.2. Csárdaszállási Helyi Érték: Csárdaszállás község szempontjából meghatározó jelentőségű, a községhez való tartozást kifejező egyedi szellemi termék, tárgy, kulturális alkotás, hagyomány, jelkép, természeti érték, stb., amelyet Csárdaszállás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Testület) annak minősít.
1.3. A települési helyi értéktár: a Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteménye, mely a Testület által csárdaszállási, kiemelkedő helyi jelentőségűnek nyilvánított javak összessége. Ezek körét (felsorolását), fellelhetőségét, bemutatását az egyediségükre, speciális csárdaszállási kötődésükre, jellemzőire vonatkozó leírással vagy egyéb dokumentációval együtt a szabályzat melléklete tartalmazza.
2. Települési Értéktár
2.1. Csárdaszállás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete látja el a települési értéktárral kapcsolatos teendőket.
2.2. A Testület tagjainak száma 5 fő, munkájába külső szakértőket vonhat be, így például a helyi közművelődési feladatellátás intézményét, továbbá a nemzeti és megyei értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket.
2.3. A tagok tevékenységüket társadalmi megbízatásként, díjazás nélkül látják el.
2.4. A Testület feladatkörében eljárva a Testület elnökének feladata:
- a Testület ülésének összehívása, vezetése,
- a Testület döntéseinek nyilvántartása, közzétételéről való gondoskodás,
- a Testület képviselete külső állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, szervezetek előtt,
- a Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteményébe felvett alkotások megyei értéktár részére történő továbbítása.
3. A Testület működési szabályai
3.1. A Testület szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal ülésezik.
3.2. Csárdaszállási Helyi Értékké minősítéshez a jelenlévők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges.
3.3. A Testület feladata:
- a Csárdaszállási Helyi Érték megőrzéséről és szélesebb körben történő megismertetéséről való gondoskodás (pl. évente a gyűjtemény közzététele a helyi sajtó vagy az önkormányzati honlap útján, stb.)
- a Csárdaszállási Helyi Értékek körének meghatározása, szükség szerint módosítása, a Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteményének összeállítása,
- döntés a Testület rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáról,
- félévente - legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig - a Képviselő-testület és a község lakosságának tájékoztatása az elvégzett tevékenységről,
- Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételre való javaslattétel.
3.4. A Testület működésével kapcsolatos adminisztratív teendők ellátásáról a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Csárdaszállási Kirendeltsége gondoskodik.
3.5. A TÉB működésének anyagi fedezetét Csárdaszállás Községi Önkormányzata biztosítja.
4. A javaslattétel és döntés szabályai
4.1. Csárdaszállási Helyi Értékké nyilvánításra a polgármesterhez címezve, írásban bárki javaslatot tehet, amelyet indokolni és dokumentálni köteles.
A javaslattétel tartalmára és formájára vonatkozóan a 114/2013. (VI. 16.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése, továbbá 1. melléklete az irányadó.
4.2. A beérkezett javaslatot a Testület vizsgálja meg, a javaslattevőt szükség szerint hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a javaslattevő a hiánypótlásnak a megállapított határidőig nem tesz eleget, a Testület érdemi tárgyalás nélkül az indítványt elutasítja. Az elutasítás nem akadálya annak, hogy a javaslattevő az értéktárba történő felvételt ismételten indítványozza.
4.3. A Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteménybe való felvételről a javaslat beérkezését követő 90 napon belül a 3.2. pontban írt szavazati aránnyal a Testület dönt, melyről a javaslattevőt írásban értesíti.
5. Nyilvántartás és közzététel
5.1. A Testület által Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteménybe felvett Csárdaszállási Helyi Értékek adatait a 114/2013. (VI. 19.) Korm. Rendelet 1. sz. mellékletének II. pontjában írt tartalommal – szakterületenként kategóriák szerint elkülönítve - kell nyilvántartásba venni.
5.2. A Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteménye nyilvántartott adatait – az értéktárba való felvételről szóló döntést követő 8 napon belül – az önkormányzat honlapján kell közzétenni.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
3. döntési javaslat
"Települési Értéktár Albizottság létrehozása és működtetésének elfogadása"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: közművelődés
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Csárdaszállás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a Települési Értéktár működésével kapcsolatos feladatok ellátására külön Települési Értéktár Albizottságot hoz létre, továbbá kezdeményezi, a Hunya és Gyomaendrőd Önkormányzatainak közigazgatási területein működő Értéktár Bizottságok együttműködését a közös értékek felkutatása a megyei, országos értéktárba történő felvétel céljából.
Az albizottság elnöke ………………………………………., az albizottság tagjai ……………………………………………………………………………………………….
Csárdaszállás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a Csárdaszállási Értéktár működésével kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozóan az alábbi működési szabályzatot fogadja el:
Működési Szabályzat
Csárdaszállási Értéktár működtetésére
1. Általános Rendelkezések
1.1. A szabályzat célja a Csárdaszállási Helyi Értékek körének meghatározása, védelme és megőrzése feltételeinek biztosítása.
1.2. Csárdaszállási Helyi Érték: Csárdaszállás község szempontjából meghatározó jelentőségű, a községhez való tartozást kifejező egyedi szellemi termék, tárgy, kulturális alkotás, hagyomány, jelkép, természeti érték, stb., amelyet az Települési Értéktár Albizottság (továbbiakban: TÉB) annak minősít.
1.3. A települési helyi értéktár: a Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteménye, mely a TÉB által csárdaszállási, kiemelkedő helyi jelentőségűnek nyilvánított javak összessége. Ezek körét (felsorolását), fellelhetőségét, bemutatását az egyediségükre, speciális csárdaszállási kötődésükre, jellemzőire vonatkozó leírással vagy egyéb dokumentációval együtt a szabályzat melléklete tartalmazza.
2. Települési Értéktár Albizottság
2.1. Csárdaszállás Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a települési értéktár bizottsági teendők ellátására Települési Értéktár Albizottságot hozott létre.
2.2. A bizottság tagjainak száma … fő, munkájába külső szakértőket vonhat be, így például a helyi közművelődési feladatellátás intézményét, továbbá a nemzeti és megyei értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket.
2.3. A tagok tevékenységüket társadalmi megbízatásként, díjazás nélkül látják el.
2.4. A TÉB feladatkörében eljárva a bizottság elnökének feladata:
- a bizottság ülésének összehívása, vezetése,
- a bizottság döntéseinek nyilvántartása, közzétételéről való gondoskodás,
- a bizottság képviselete külső állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, szervezetek előtt,
- a Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteményébe felvett alkotások megyei értéktár részére történő továbbítása.
3. A bizottság működési szabályai
3.1. A TÉB szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal ülésezik.
3.2. Csárdaszállási Helyi Értékké minősítéshez a jelenlévők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges.
3.3. A TÉB feladata:
- a Csárdaszállási Helyi Értékek megőrzéséről és szélesebb körben történő megismertetéséről való gondoskodás (pl. évente a gyűjtemény közzététele a helyi sajtó vagy az önkormányzati honlap útján, stb.)
- a Csárdaszállási Helyi Értékek körének meghatározása, szükség szerint módosítása, a Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteményének összeállítása,
- döntés a TÉB rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáról,
- félévente - legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig - a Képviselő-testület és a község lakosságának tájékoztatása az elvégzett tevékenységről,
- Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételre való javaslattétel.
3.4. A TÉB működésével kapcsolatos adminisztratív teendők ellátásáról a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Csárdaszállási Kirendeltsége gondoskodik.
3.5. A TÉB működésének anyagi fedezetét Csárdaszállás Községi Önkormányzata biztosítja.
4. A javaslattétel és döntés szabályai
4.1. Csárdaszállási Helyi Értékké nyilvánításra a polgármesterhez címezve, írásban bárki javaslatot tehet, amelyet indokolni és dokumentálni köteles.
A javaslattétel tartalmára és formájára vonatkozóan a 114/2013. (VI. 16.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése, továbbá 1. melléklete az irányadó.
4.2. A beérkezett javaslatot a TÉB vizsgálja meg, a javaslattevőt szükség szerint hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a javaslattevő a hiánypótlásnak a megállapított határidőig nem tesz eleget, a TÉB érdemi tárgyalás nélkül az indítványt elutasítja. Az elutasítás nem akadálya annak, hogy a javaslattevő az értéktárba történő felvételt ismételten indítványozza.
4.3. A Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteménybe való felvételről a javaslat beérkezését követő 90 napon belül a 3.2. pontban írt szavazati aránnyal a TÉB dönt, melyről a javaslattevőt írásban értesíti.
5. Nyilvántartás és közzététel
5.1. A TÉB által Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteménybe felvett Csárdaszállási Helyi Értékek adatait a 114/2013. (VI. 19.) Korm. Rendelet 1. sz. mellékletének II. pontjában írt tartalommal – szakterületenként kategóriák szerint elkülönítve - kell nyilvántartásba venni.
5.2. A Csárdaszállási Helyi Értékek Gyűjteménye nyilvántartott adatait – az értéktárba való felvételről szóló döntést követő 8 napon belül – az önkormányzat honlapján kell közzétenni.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal