5. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő-testület
2015. február 10-i ülésére

Tisztelt Képviselő-testület!

 

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 67.§ (1) bekezdésének b) pontja alapján a polgármester a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a közös önkormányzati hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében a döntések előkészítésében és a végrehajtásában. A d) pontban foglaltak alapján szintén a jegyző javaslatára figyelemmel előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, és ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

Az önkormányzati választást követően megtörtént a hivatali struktúra áttekintése, figyelemmel az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0065 pályázat keretében elkészített szervezet fejlesztési tanulmányban foglaltakra is. Megvizsgáltuk, hogy a jövőben az önkormányzatok előtt milyen kihívások állnak, ezekhez a feladatokhoz a jelenlegi hivatali struktúra milyen módon illeszkedik, képes e megfelelni az elvárásoknak, vannak e belső tartalékok, melyek átcsoportosításával biztosítható a hatékonyabb munkavégzés. A szervezet fejlesztési tanulmányban foglaltak rámutatnak, hogy a közszolgáltatási feladatok ellátásának színvonala javítható, jelentősebb anyagi erőforrások bevonása nélkül, megfelelő szervezeti változtatásokkal, illetve feltárták a hiányosságokat.

A Tisztelt Képviselő-testület előtt ismert, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a közvetlen gazdaságfejlesztésnek lényegesen nagyobb szerepe lesz. Az erősen centralizált döntéshozatali folyamattal szemben a jövőben a megyei döntéshozók szerepének megnövelésével, jobban garantálható a helyi igények nagyobb figyelembe vétele. A Széchenyi 2020 az alábbi operatív programokból áll: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), Vidékfejlesztési Program (VP), Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP).

Az elkövetkező hetekben a megkötött szerződés alapján megkezdődik az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely megfelelő keretet teremt fejlesztési elképzeléseink kidolgozására.

Szintén ismeretes a Képviselő-testület előtt, hogy a közfoglalkoztatási programok kidolgozása jelenleg folyamatban van, és ezek céljául olyan értékteremtő foglalkoztatást szeretnénk meghatározni amely, hozzájárul városunk szebbé és élhetőbbé tételéhez, valamint lehetőséget teremt a közmunkához szükséges saját erő mérsékléséhez.

Mindezen folyamatokkal párhuzamosan folyik, a szociális segélyezési rendszer reformja melynek keretében szétválasztásra kerül az állam és az önkormányzat által juttatott ellátások rendszere.

Jelentős változások következtek be az önkormányzati pénzügyi folyamatokban a számviteli, államháztartási törvény, valamint végrehajtási rendelkezések módosulásai miatt.

Összességében megállapítható, hogy az eltelt időszakban az önkormányzatok életében olyan jelentős változások következtek be, és olyan kihívások előtt állnak a döntéshozók, hogy a döntések előkészítését és végrehajtását szolgáló hivatal szervezeti struktúráját szükséges - a már elkészült tanulmány megállapításaira is figyelemmel - módosítani.

A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal 3 település ügyeit intézi, így a szervezeti módosításoknál olyan struktúrát kell kialakítani amely mindegyik önkormányzat érdekeit szolgálja, mindhárom képviselő-testület munkáját hatékonyabbá teszi, és nem érinti károsan a jól kialakult működési részeket.

Korábban már utaltam arra a tényre, hogy az önkormányzatok szerepe jelentősen változik a települések fejlesztésében. Jelenleg az Önkormányzat gazdasági programja kidolgozás alatt áll. Rendelkezünk konkrét fejlesztési elképzelésekkel, pl. öntözés, kerékpárút hálózat fejlesztése, energiakorszerűsítési célkitűzések, egészségügy működését szolgáló feltételrendszer javítása, útfejlesztés, ivóvíz minőség javítása, turisztikai fejlesztések, stb. de ezeket a már ismertté váló pályázati kiírások tükrében célszerű felülvizsgálni, új lehetőségeket felkutatni. Meg kell vizsgálni, hogy ezek az elképzelések hogyan állíthatók a helyi gazdaságfejlesztést szolgáló intézkedések sorába, azokkal milyen viszonyban vannak. A célkitűzéseket be kell illeszteni az integrált településfejlesztési stratégiába. A megfogalmazott prioritások ismeretében át kell tekinteni a településrendezési tervet, és ha szükséges el kell indítani a módosítást.

A jelenlegi szervezeti struktúrában a településüzemeltetési és fejlesztési feladatok a Városüzemeltetési Osztályon belül integrálódnak, több esetben osztott munkakörökben. 

Szükségesnek látom, hogy a jövőben ezek a területek, még ha szoros kapcsolatban is állnak egymással, elkülönüljenek és megfelelő specializáció alakuljon ki a hivatalon belül. A változás eredményeként, egy önálló osztály foglalkozna a településfejlesztési célkitűzéseket érintő döntések előkészítésével, azok megvalósítását szolgáló pályázatok felkutatásával, előkészítésével, megírásával, nyertességük esetén a megvalósítás koordinálásával, átadásával, elszámolással és fenntartással kapcsolatos követelmények érvényesítéséről. Az osztály feladatkörébe tartozna az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos koordináció is, valamint a közbeszerzési eljárások lefolytatása. Az osztály vezetését külső szakember bevonásával kívánom megoldani, aki megfelelő szakmai kapcsolatokkal és tapasztalatokkal rendelkezik. Összetételét tekintve, az osztályvezetővel együtt, 6 főből állna, itt kapna helyet a települési főépítész is. A specializáció eredményeként az új szervezeti egység sokkal hatékonyabban tudná segíteni a községi önkormányzatokat is.

 

A szervezetfejlesztési tanulmány rámutatott, hogy a települési közszolgáltatások hatékonyabb ellátásának egyik feltétele, hogy az önkormányzat hatékonyabban éljen a tulajdonost megillető jogokkal a saját gazdasági társaságai tekintetében, javuljon a koordináció, és eredményesebb legyen a közfoglalkoztatás bevonása a település üzemeltetési feladatok ellátásába. Első lépésként megtörtént a települési közszolgáltatást irányító szervezeti egység feladatainak áttekintése. Elhatárolásra kerültek az egyes feladatkörök, és kiépítésre kerültek az ellenőrzési pontok, új alapokra helyeződtek a kötelezettség vállalási, és ellenjegyzési feladatok. Az elszámolások tekintetében szorosabb kapcsolat épült ki a pénzügyi osztállyal. Felgyorsításra került az állandó telephely kialakítása, melynek eredményeként hatékonyabbá tehető a munka szervezése. Ezen intézkedések elősegítik a közfoglalkoztatás célorientáltabb bevonását a településüzemeltetési feladatokba. Az önkormányzatok által teljesített közszolgáltatások költséghatékonyabb ellátása mind az önkormányzati gazdasági társaságok, mind a külső szolgáltatók tekintetében erősebb kontrolt, és ellenőrzést követel meg. A Városüzemeltetési Osztály feladatkörébe tartozna a településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátásának szervezése. A teljesség igénye nélkül, útkezelői feladatok, belvízvédekezés, hulladékgazdálkodás, temető üzemeltetés, közvilágítás, zöldterület gazdálkodás, közterület felügyelet, mezei őrszolgálat, közterület foglalási engedélyek, közintézmények felújításának karbantartásának ütemezése összehangolása, gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések előkészítése, víz szennyvíz, holtág üzemelés koordinálása két bizottság ülésének jegyzőkönyvezése, stb. A feladatok ellátásáról az osztályvezetővel együtt öt fő gondoskodna, plusz mezőőrök, közterület-felügyelő, továbbá megbízási jogviszony keretében az energetikus. A közfoglalkoztatást irányító szervezeti egység és a Városüzemeltetési Osztály egymással mellérendeltségi viszonyban látnák el feladataikat, szoros együttműködés keretében. A katasztrófavédelmi referensi feladatokat részben a jelenlegi közfoglalkoztatást irányító Varjú Róbert látja el, részben Enyedi László osztályvezető. A polgármesteri hatáskörbe tartozó védekezési feladatok irányítása a kialakításra kerülő szervezeti struktúrában könnyebben kezelhetővé válik. A vagyongazdálkodási feladatkörnek továbbra is jelentős kapcsolata marad a Pénzügyi Osztállyal, az átszervezés eredményeként jobban előtérbe kerülhetnek a kezeléssel és hasznosítással kapcsolatos elvárások teljesítése.

A jelenlegi átszervezés a Közigazgatási Osztályt nem érinti, itt a feladatok áttekintésére a segélyezési rendszerben bekövetkezett változásokat követően célszerű visszatérni.

A Pénzügyi Osztályon a szervezeti egység munkáját és feladatait meghatározó jogszabályi környezetben jelentős változások voltak ez elmúlt két évben. Ezek jelentős többlet feladatot eredményeztek, ezért az elmúlt évben létszámbővítés történt. Sajnos egészségügyi problémák miatt a létszám bővítés ellenére a ténylegesen dolgozók száma változott. Jelentős túlmunkával sikerült az elvárásokat teljesíteni. A személyi állomány teljessé válásával a jövőben - előreláthatólag a második negyedévtől – az egyes dolgozók leterheltsége csökkenhet, megszűnhet a túlmunka, erősödhet a belső kontroll szerepe, biztosítottá válik a szabadságok kiadása.

A szervezeti változás egy fő létszám bővítéssel jár, és belső átalakítással (Városüzemeltetési Osztály helyének kialakítása). Eredményeként a feladatellátás átláthatóbbá, jobban számon kérhetővé válik, a dolgozók felelőssége növekszik, ami javíthatja a munka hatékonyságát.

 

 

Csárdaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Mötv. 67. § (1) d)-ban biztosított hatáskörében eljárva egyetért azzal, hogy a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalának belső szervezeti tagozódását az alábbiak szerint módosuljon, 2015. március 1-től:

1.) Településfejlesztési Osztály

2.) Városüzemeltetési Osztály

3.) Pénzügyi Osztály

4.) Adó Osztály

5.) Közigazgatási Osztály

6.) Titkárság

A Képviselő-testület utasítja a jegyzőt, hogy a szervezeti változás miatt a Képviselő-testület SZMSZ-nek módosítására vonatkozó rendelet tervezetet, valamint a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-nek módosítására vonatkozó döntési javaslatot a februári soros testületi ülésre terjessze be.

A szervezeti változás miatt a Képviselő-testület egyetért az osztályvezetői létszám bővítésével 2015. március 1-től, azzal, hogy Csárdaszállás Község Önkormányzata ehhez forrást nem tud biztosítani.