3. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő-testület
2016. április 21-i ülésére

 

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény szabályozza az országos és helyi népszavazás elrendelésének eljárási kérdéseit. A törvény 34. § (1) bekezdése értelmében helyi népszavazást kezdeményezhet az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

A népszavazási törvény 92. §-ában felhatalmazást kaptak a helyi önkormányzat képviselő-testületei, hogy rendeletben határozzák meg a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.

Az önkormányzat jelenleg hatályos, a  helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 4/1991. (V. 14.) önkormányzati rendelete a képviselők legalább egynegyede, a képviselő–testület bizottsága, a községben működő érdekvédelmi szervezetek, legalább 50 taggal rendelkező egyesületek vezető testületei, továbbá a választók 25%-ának kezdeményezéséhez köti a népszavazás kötelező elrendelését. A rendeletünk azonban nem harmonizál a népszavazási törvénnyel, mert olyan kérdéseket is szabályoz amelyet a magasabb szintű jogforrás is rendez. Ezért célszerű a rendelet hatályon kívül helyezése és csak a törvényben kapott felhatalmazási körben rendelkezni.

A megalkotandó rendeletnél azt a kérdést kell majd mérlegelni, hogy milyen mértékben határozza meg, a törvényi keretek között, azon választópolgároknak a számát, akik kezdeményezése esetén kötelező a helyi népszavazás elrendelése?

Ez részben politikai, részben költségvetési kérdés. A viszonylag alacsony kezdeményezési mérték (10%) adott esetben akkor is eredményes kezdeményezést hozhat, ha a kérdés nem feltétlenül népszavazást indokolna. Mivel a helyi népszavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő egyéb költségeket a helyi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani, fölöslegesen terhelné az önkormányzat forrásait. A törvény által biztosított maximum (25%) valóban komoly társadalmi támogatást feltételez és erős legitimitást is ad a kezdeményezéshez. Ha már a kezdeményezés is e fölötti támogatást kap, akkor valószínűsíthető egy érvényes és eredményes népszavazás is.

1. A rendelet alkotásának társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: a rendelet társadalmi hatása, hogy a helyi népszavazás kezdeményezésnek feltételei átláthatóak, jogilag megalapozottak. Gazdasági és költségvetési hatása áttételesen, egy esetleges népszavazás kiírása kapcsán érvényesül.

2. A rendelet alkotásának környezeti és egészségügyi következményei nem ismertek.

3. Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet közvetlenül nem generál adminisztratív terheket.

4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az önkormányzati norma megalkotása alapfeltétele annak, hogy előre látható szabályok mentén, legitim módon  lehessen népszavazást kezdeményezni. Ennek elmaradása jogbizonytalanságot eredményezhet.

5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A megalkotásra kerülő rendelet többletfeladatot, többletkiadást nem eredményez, mivel az abból következő igazgatási tevékenységet a szervezetben már alkalmazott munkaerő végzi, amelynek költségeit az éves költségvetések tartalmazzák.

Az önkormányzati rendeletekhez indoklási kötelezettség is társul. Az indokolásban a jogszabály előkészítőjének feladata azoknak a társadalmi, gazdasági, szakmai okoknak és céloknak a bemutatása, amelyek a szabályozást szükségesség teszik. Az indokolásban ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatását is.

a helyi népszavazás kezdeményezéséről szóló rendelet

Általános társadalmi elvárás, hogy az önkormányzat felhatalmazás alapján megalkossa azokat a helyi jogszabályokat, amelyek előmozdítják a magasabb szintű jogforrások hatályosulását, segítik a polgárok eligazodását, jogaik érvényesítését.

Az 1. § indokolása:

A törvény keretin belül megállapítja a népszavazást kezdeményező választójogosultak mértékét.

A 2. § indokolása:

Rendelkezik a rendelet hatálybalépésének időpontjáról. Hatályon kívül helyezi a korábbi, helyi népszavazást szabályozó rendeletet, illetve az annak megfelelő, de a jelenlegi törvényi felhatalmazással nem harmonizáló, SZMSZ-ben szabályozott döntés szavazati arányt. A képviselő-testület köteles kiírni a népszavazást, ha a kezdeményezés megfelel a jogszabályi követelményeknek. Az Mötv. a minősített többséget igénylő kérdések között nem rendelkezik a helyi népszavazás kiírásának döntéséről, ebben a tárgyban elegendő az egyszerű többség. A népszavazás helyi szabályainak megállapítása csak a népszavazás kezdeményezők számának megállapítására ad felhatalmazást. Ebben a tárgyban szigorúbb szabály a döntés hozatalhoz nem írható elő.

 Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

.../2016. (...) önkormányzati rendelete

a helyi népszavazás kezdeményezéséről

 

Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
 

1. §  Helyi népszavazást a választópolgárok huszonöt százaléka kezdeményezheti.

2. § (1) Ez az önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti:

a) a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelet 18. § d) pontja

b) a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 4/1991. (V. 14.) önkormányzati rendelet.