Online határozat- és rendelettár

1. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő-testület
2017. március 28-i ülésére

Tárgy:		Külterületi közterületek elnevezése
Készítette:		Megyeri László
Előterjesztő:		Petneházi Bálintné polgármester
Véleményező bizottság:

Tisztelt Képviselő-testület!

Csárdaszállási polgárok cím megállapítási kérelemmel fordultak a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez annak érdekében, hogy alkotmányos jogukat gyakorolva lakcímet létesítsenek olyan ingatlanokra, amelyek jelenleg nem szerepelnek a központi címregiszterben (a továbbiakban: KCR). A Kormányablakok csak olyan címelemre teszik lehetővé a lakóhely vagy tartózkodási hely létesítését (lakcímkártya kiadását) amelyik cím megtalálható a KCR-ben.

A címmel nem rendelkező ingatlanok külterületen találhatóak, de nem minősülnek tanyának, mivel azok zártkertekben találhatóak és közforgalmú útról megközelíthetőek. Ezek a közterületek ténylegesen gyűjtő útként funkcionálnak és onnan közvetlenül elérhető több olyan ingatlan, amelynek a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint címmel kell rendelkezniük.

A Rendelet 2. §-a úgy rendelkezik, hogy

„(1) A Magyarország területén található ingatlannak e rendeletben rögzített eljárási rend szerint megállapított és a központi címregiszterbe bejegyzett címmel kell rendelkeznie. E rendelet értelmében ingatlan minden

a) beépítésre szánt területen fekvő telek;

b) beépítésre szánt területen fekvő telken

ba) létesített épület,

bb) létesített épületen belül található lakás,

bc) létesített önálló, épülethez nem kapcsolódó, építési engedély köteles pince;

c) beépítésre nem szánt területen fekvő telek, ha azon

ca) épületet létesítettek,

cb) létesített önálló épülethez nem kapcsolódó, építési engedély köteles pince található [a továbbiakban a bc) és cb) alpontok együtt: pince];

d) a c) pontban foglalt telken létesített épület és pince,

e) olyan, az a) és c) pontban meghatározott telekkel alkotórészi kapcsolatban lévő önálló rendeltetési egység, amelynek e rendelet céljával összhangban a címképzésért felelős szerv cím képzését szükségesnek tartja,

f) a b), d) és e) pontba nem tartozó ingatlan, ha a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdés alapján a polgár lakóhelyéül, vagy külön jogszabály szerinti jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyéül, telephelyéül szolgál [a továbbiakban az a)–f) pontok együtt: ingatlan].

(2) Cím akkor

a) keletkezik, ha valamennyi, e rendeletben előírt címadatát bejegyezték a központi címregiszterbe,

b) szűnik meg, ha valamennyi címadatát törölték a központi címregiszterből,

c) módosul, ha valamely címeleme megváltozik.”

A Rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a Kormány címképzésért felelős szervként az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét jelölte ki.

A Rendelet 8. § (1) bekezdése értelmében „ha a címkezeléshez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása más hatóság, szerv, szervezet vagy önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a címképzésért felelős szerv (jegyző) megkeresi az illetékes hatóságot, szervet, szervezetet vagy önkormányzati képviselő-testületet. A címképzésért felelős szerv az önkormányzati képviselő-testület döntésének megfelelő címelemet jegyzi be a központi címregiszterbe.

A címképzésben érintett ingatlanok megközelítését szolgáló közterületeknek jelenleg nincs neve.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 14/A. §-a alapján minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található. Közterület elnevezéseként nem alkalmazható ugyanazon településen belül azonos jellegű közterületre alkalmazandó azonos elnevezés, a közterületek megkülönböztetését lehetővé tevő szabályokkal való ellentét miatt összetéveszthető elnevezés, vagy a közterületek elnevezésére vonatkozó technikai feltételekkel ellentétes elnevezés (közterület elnevezése ötven betűhelynél hosszabb nem lehet).

Az Mötv. 14. § (2) bekezdése szerint közterületnév nem lehet a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.

A közterület elnevezése során figyelembe kell venni a közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló 10/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) szabályait is. Ennek értelmében a közterületnév megállapítását vagy megváltoztatását kezdeményezheti a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő, az önkormányzati választáson Csárdaszálláson választójoggal rendelkező polgár, az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó csárdaszállási székhellyel rendelkező civil szervezet, Csárdaszállás község közigazgatási területén székhellyel, telephellyel rendelkező más jogi személy. További szabály, hogy a névadási kezdeményezést a tervezett névadást megelőzően legalább 60 nappal korábban kell benyújtani. A javaslatokat a Képviselő-testület Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) véleményezi. A bizottság a véleményezés megalapozása érdekében szakértői tanácsadó testületet hívhat össze az egyetemes magyar és helytörténetben, a nyelvtudományban, a néprajzban, a hittudományban, a jog- és közigazgatás tudományban jártas helyi szakemberek bevonásával. Vitás esetben a névadás megalapozása érdekében a bizottság javasolhatja a Képviselő-testületnek a Földrajzinév-bizottság véleményének kikérését is.

A bizottság által véleményezett névadási javaslatot és annak részletes indokolását 30 napra a helyben szokásos módon közszemlére kell tenni.

A közterület elnevezése az Mötv. 42. § 8. pontja alapján a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

A Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője részére a közterület névadási kezdeményezést a Rendelet biztosítja. Az Ör. 3. § (3a) bekezdése pedig lehetővé teszi ilyen ügyekben a gyorsított eljárást. „A (3) bekezdésben foglalt időpontnál később kizárólag a címképzésért felelős szerv által kezdeményezett közterület név megállapítást lehet előterjeszteni.”

Javaslom a Képviselő-testületnek, hogy a címképzésért felelős szervnek a Rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt megkeresése alapján, a megkeresésében javasolt közterületeknek az előterjesztés indokolásai szerinti közterületi neveket állapítsa meg.

A névadási javaslat kidolgozása során igyekeztünk helytörténeti dokumentumokból olyan helyneveket felkutatni, amelyek az adott területhez köthetők és megőrzik a hely történelmi múltját és a néphagyományokat. Így a közterület név és a közterületjelleg meghatározásakor igyekeztünk a változatosságra törekedni és a hely jellegére is utalni.

Az elnevezési javaslat kidolgozásakor figyelembe kellett venni még, hogy a Rendelet 10. § rendelkezései szerint a jogszabály 1. mellékletben felsoroltaktól eltérő közterületjelleg a központi címregiszterben nem rögzíthető. Azaz míg a közterület neve az Mötv. továbbá a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései szerint szabadon megállapított közterületnév, addig a közterületjelleg csak a Rendelet 1. mellékletében meghatározottak közül választható.

A közterület névadási igény az úgynevezett Biristyó zugban található közterületi utak esetében merült fel. A közterületi névjavaslatok összeállításánál megvizsgáltuk a régi és mai térképeken található földrajzi helyneveket.

Az 1869-1887 között készült katonai felmérő térképen a holtkörös környékén olyan neveket találtunk, mint: Sulymos, Félhalom, Nagylapos

A jelenleg hatályos rendezési tervben a következő nevek fordulnak elő: Biristyó (az egyik érintett terület neve), Sulymos, Nyilas, Nagylapos

Nagylapos Gyomaendrőd egyik közismert külterületi lakott helye, amely még egy vasútállomás nevét is hordozza. E miatt ezt a nevet nem javasoljuk felhasználni.

A történelmi emlékek megőrzése, illetve a köztudatban is ismert, használt megnevezéseket mindenképpen célszerű megőrizni a leendő utcanevekben. Ezért javasoljuk a Biristyó, Sulymos, Félhalom és Nyilas földrajzi neveket felhasználni. Az ötödik utcánál - mivel az a közigazgatási határ mentén lévő csatorna mellett helyezkedik el - a Csatorna nevet javasoljuk felhasználni.

A közterület jellegek adományozásánál a Rendelet mellékletében lévők közül választhatunk. Javasoljuk a következőkből válogatni: kertsor, út, zug, bekötőút, part.

A közterületek elnevezési javaslatának kidolgozásakor figyelembe vettük a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendeletet is.

Csárdaszállás Községi Önkormányzatának a közterületek elnevezésének és jelölésének rendjéről szóló 10/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelet 4/A. § (2) bekezdése értelmében a magánút elnevezési eljárásban a közterület elnevezés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy annak megindítását kizárólag a tulajdonosa vagy annak egyetértésével a címképzésért felelős szerv kezdeményezheti. Ez ügyben megkerestük az érintett tulajdonosokat. Pozitív nyilatkozatuk alapján a magántulajdonú kivett út és kivett közút is elnevezhető lesz.

A következőkben a mellékelt átnézeti térkép szerint a következő közterület neveket javasoljuk.

1.) 0232/33 helyrajzi számú közterület elnevezési javaslata: Sulymosi kertsor

Indokolás:

A névadásra javasolt közút a Sulymos nevet viselő holtág belsőben helyezkedik el.

A javasolt közterületnév az ősi helynév megőrzését hivatott biztosítani. A közterület jelleg az egy oldalon, sorban elhelyezkedő zártkertekre utal.

2.) 1524/1, 1524/2 és 1523 helyrajzi számú közterületek elnevezési javaslata: Biristyó zug

Indokolás:

A ’T’ alakú közút a Biristyó néven ismert zug legbelső útja. A javasolt közterületnév az ősi helynév megőrzését hivatott biztosítani. A zug közterület jelleg megőrzi a földrajzi alakzat zug jellegét is.

3.) 1522 helyrajzi számú közterületek elnevezési javaslata: Félhalmi út

Indokolás:

A térség egyik régi földrajzi neve a Félhalom. Az út északi kivezetése arra a terültre vezet, amelyen a régi térképeken a Félhalmi tanyák is elhelyezkedtek.

A javasolt közterületnév az ősi helynév megőrzését hivatott biztosítani.

4.) 1521 helyrajzi számú közterületek elnevezési javaslata: Nyilasi bekötőút

Indokolás:

A közúton dél felől a régi Nyilas nevű területről érhető el a Biristyó belső útja. A közterület név a régi Nyilas nevet őrizné meg, míg a közterület jelleg jelezné az út funkcióját is.

5.) 1520 helyrajzi számú közterület elnevezési javaslata: Csatorna part

Indokolás:

A névadásra javasolt közterület a közigazgatási határ mentén lévő öntöző csatorna mellett helyezkedik el. Kifogyva az ismert történelmi földrajzi nevekből, azt javasoljuk, hogy a Csatorna nevet használjuk fel névadásra. A közterület jellegek mellett szóba jöhet a part, a szél (mint település széle), a sor (mint az egy oldalon sorban elhelyezkedő telkek) illetve a határút, amely szintén azt jelezné, hogy ez már a település szélén, Köröstarcsa határában helyezkedik el.

A fenti indokok alapján javaslom a Képviselő-testületnek az előterjesztés megvitatását és a következő határozat javaslatok elfogadását.

Döntéshozói vélemények

Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

1. döntési javaslat

"A 0232/33 helyrajzi számú közterület elnevezése"

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: közterület elnevezés
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.