2019. október 22-i ülésére
| Tárgy: | Tájékoztató a képviselői tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségi, méltatlansági esetekről és a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről | |
| Készítette: | Pap-Szabó Katalin jegyző | |
| Előterjesztő: | Pap-Szabó Katalin jegyző |
Tisztelt Képviselő-testület!
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) alapvető rendelkezései szerint a helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, amelynek gyakorlása során a helyi közügyekben demokratikus módon kifejezik és megvalósítják a helyi közakaratot. A választópolgárok alapvetően választott képviselőik útján – kivételesen a helyi népszavazáson – gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
A választott képviselők, polgármesterek tehát a választópolgárok bizalmából, a választáson kapott felhatalmazás alapján döntenek a helyi közösséget érintő ügyekben. Ahhoz, hogy ezt a tevékenységüket az Alaptörvényben meghatározott elveknek megfelelően, felelősséggel, a közösség érdekében, külső befolyástól mentesen lássák el, a jogalkotó többféle előírást határoz meg működésükkel, tevékenységükkel kapcsolatban. Ezek egyik csoportját alkotják az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal összefüggő rendelkezések.
1.) Az Mötv. 36. § rendelkezik az összeférhetetlenségről, melynek esetköreit két különböző elv mentén szabályozza. Egyrészt összeférhetetlennek nyilvánít minden olyan tevékenységet, amely a képviselőnek a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja. Másrészt összeférhetetlenné nyilvánít mind olyan közjogi és egyéb helyi önkormányzati vagy állami szervnél betöltött tisztséget, mely a képviselői feladatok pártatlan ellátását veszélyeztetné. Így, a teljesség igénye nélkül, nem lehet képviselő, aki országgyűlési képviselő, központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője, állami tisztviselő, kormánytisztviselő olyan államigazgatási szervnél, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik, jegyző (főjegyző), aljegyző, továbbá ugyanazon önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, alkalmazottja.
A képviselők jelöltségük nyilvántartásba-vételekor nyilatkoztak arról, hogy nincs olyan tisztségük, továbbá nem folytatnak olyan tevékenységet, mely összeférhetetlen, vagy ha ilyen tisztséget töltenek be, vagy tevékenységet folytatnak, azt 30 napon belül megszüntetik.
Az összeférhetetlenség megszűntetéséért az érintett képviselő a felelős, s amennyiben 30 napon belül ezt nem teszi meg, úgy a képviselő-testület határozattal mondja ki az összeférhetetlenség fennállását, a képviselő-testületi tagságot megszűnteti, mely ellen bírósági jogorvoslatnak van helye.
2.) Alapvetően a méltatlansági helyzetek is a képviselői megbízatás közbizalmi jellegéhez kötődnek. Eltérés jelent azonban, hogy amíg az összeférhetetlenség esetében az a jellemző, hogy az érintett képviselő végső soron maga döntheti el, miként szünteti meg a jogellenes helyzetet (vagyis megszünteti az összeférhetetlenség okát vagy lemond képviselői megbízatásáról). Addig a méltatlanság eseteiben a képviselő konkrét, többnyire tudatos cselekménye okozza a „méltatlan” helyzetet, amelynek bekövetkezte után az önkormányzati képviselő mozgástere már korlátozott (legfeljebb képviselői megbízatásáról tud lemondani), viszont a képviselő-testületnek döntési kötelezettsége keletkezik: határozatával meg kell szüntetnie a képviselői megbízatást.
Az Mötv. 38. § (1) bekezdése sorolja fel a méltatlansági okokat, melyek következtében a képviselő megbízatását a képviselő-testület határozatával megszünteti. Méltatlan,
- akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;
- akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi;
- akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;
- aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;
- aki a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.
3.) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
4.) Az Mötv 39. § rendelkezési alapján az önkormányzati képviselő megválasztását követő 30 napon belül, majd ezt követően minden naptári év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító kivételével közérdekből nyilvános, mely nem vonatkozik a hozzátartozó vagyonnyilatkozatára.
A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség nem teljesítéséig, a képviselő nem gyakorolhatja tisztségéből fakadó jogait, tiszteletdíjat, költségtérítést nem kaphat. A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság tartja nyilván és végzi el az ezzel kapcsolatos eljárásokat és nála lehet kezdeményezni a képviselővel kapcsolatos vagyon vizsgálati eljárást.
Pap-Szabó Katalin
jegyző