Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 92. § (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) d) és g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 20/C. § (9) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 85. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet 17. § d) pontjában meghatározott véleményező jogkörében eljáró Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

 

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Kisújszállás közigazgatási területén élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

e) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés a) pontja és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt Kisújszállás közigazgatási területén élő személyekre.

 

2. § (1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át

a) a rendkívüli települési támogatás való jogosultság megállapításának;

b) a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése méltányosságból történő elengedéséről és mérsékléséről szóló döntés meghozatalának

c) a köztemetéssel kapcsolatos döntések

hatáskörét.

(2) A képviselő-testület a jegyzőre ruházza át

a) a méltányossági közgyógyellátás továbbfolyósítására való jogosultság;

b) a helyi közlekedési támogatás;

c) a közszolgáltatások díjának támogatására való jogosultság megállapításának hatáskörét.

3. § (1) E rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre állapíthatóak meg. A kérelmet a Kisújszállási Polgármesteri Hivatalban (Kisújszállás, Szabadság tér 1.) lehet benyújtani.

(2) A kérelem az ellátás szerinti, a rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon nyújtható be. A jogosultsági feltételek közül a kérelmező a kérelmében saját, valamint a családjában élő közeli hozzátartozók adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni, ha azt a rendelet előírja.

(3) A jogosultsági feltételek megállapításához a további igazolások és bizonyítékok köre az egyes ellátásra vonatkozóan külön került szabályozásra.

4. § A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat meghozatalától számított 5 napon belül a pénztárból, vagy az ügyfél kérésére, folyószámlájára utalással történik.

5. § A pénzbeli ellátások egészben, vagy részben természetbeni ellátás formájában is nyújthatók.

6. § (1) A települési támogatás formái:

a) rendkívüli települési támogatás,

b) a méltányossági közgyógyellátás továbbfolyósítása,

c) a közszolgáltatások díjának támogatása,

d) a helyi közlekedési támogatás.

(2) A rendkívüli települési támogatás típusai:

a) egyszeri segély,

b) időszaki támogatás,

c) rendkívüli segély,

d) temetési segély,

e) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

(3) A rendkívüli települési támogatás elbírálásra jogosult szerv dönt arról, hogy melyik ellátási forma kerül megállapításra.

7. § Rendkívüli települési támogatás akkor nyújtható,

a) ha a családban az egy főre jutó jövedelem 37 050 forintot,

b) vagy ha az egyedül élő jövedelme 42 750 forintot nem haladja meg.

8. § A rendkívüli települési támogatás utólagos elszámolási kötelezettséggel is nyújtható. Ha az ellátott elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatásra a jogosulatlanul felvett ellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

9. § (1) Az egyszeri segély a közgyógyellátásra nem jogosult, valamint az igazoltan egyszeri esetben alkalmazott, legalább 5 000 Ft összértékű gyógyszert használó részére gyógyszer, továbbá gyógyászati segédeszköz vásárlásához nyújtott támogatás.

(2) E § alkalmazásában nem jogosult közgyógyellátásra,

a) akinek a közgyógyellátás megállapítására irányuló kérelmét a járási hivatal jogerősen, 6 hónapon belül elutasította,

b) aki nem részesül méltányossági közgyógyellátás továbbfolyósítása ellátásban,

c) aki közgyógyellátásra jogosult, vagy részesül méltányossági közgyógyellátás továbbfolyósítása ellátásban, de a gyógyászati segédeszköz kérelmező által viselt költsége így is eléri a naptári évben az öregségi nyugdíjminimum összegét.

(3) Az egyszeri segély összege a számlával igazolt gyógyszerköltség 50 %-a alkalmanként nem lehet több, mint 5000 Ft, naptári évenként összesen 10 000 Ft, vagy a számlával igazolt a kérelmező által viselt gyógyászati segédeszközköltség 50 %-a naptári évenként nem lehet több, mint 20 000 Ft.

(4) Az egyszeri segély egy naptári évben legfeljebb 2 alkalommal állapítható meg.

10. § (1) Az időszaki támogatás a jövedelem pótlására, kiegészítésére biztosított ellátás, azon nagykorú személyek részére, akik a korábban részükre folyósított rendszeres pénzellátás folyósításának megszüntetése miatt, átmenetileg vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdenek. 

(2) Időszaki támogatás egy naptári éven belül 1 alkalommal állapítható meg, legalább kettő, legfeljebb négy hónap időtartamra. Az ellátás időtartamának meghatározása során a más ellátás igénybevételének lehetőségét, valamint a létfenntartási gond várható időtartamát kell figyelembe venni.

(3) Az időszaki támogatás havi összege, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 80%-át, egyedülálló esetén 100%-át 10 000 Ft, minden más esetben 8000 Ft.

11. § (1) A rendkívüli segély élet, testi épség veszélye esetén annak elhárításához szükséges támogatás.

(2) Rendkívüli segély egy naptári éven belül 2 alkalommal állapítható meg.

(3) A rendkívüli segély összege 5000 Ft.

12. § (1) Temetési segélyre jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési segély csak a halála időpontjában Kisújszállás Város közigazgatási területén lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező elhunyt temettetése céljából állapítható meg.

(3) A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére szóló, az eltemettetést igazoló számlák eredeti példányát. 

(4) A temetési segély összege nem lehet kevesebb koporsós temetés esetén 15 000 Ft-nál, hamvasztásos temetés esetén 14 000 Ft-nál, amennyiben a hamvakat nem temetőben helyezik el 9000 Ft-nál.

(5) Ha a temetés költségeinek viselése a kérelmezőnek, és - amennyiben van ilyen személy - más, az elhunyt eltemettetésére köteles hozzátartozójának létfenntartását is veszélyezteti, és

a) családjaikban külön-külön az egy főre jutó jövedelem sehol nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj összegének felét, a temetési segély 45 000 Ft,

b) családjaikban külön-külön az egy főre jutó jövedelem sehol nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj összegének negyedét, a temetési segély 90 000 Ft.

13. § (1) Pénzbeli ellátásként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek, vagy család, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

A támogatás összege az élethelyzettől függően kérelmezőnként legalább 5000 Ft, legfeljebb 10 000 Ft, naptári évenként összesen 10 000 Ft.

(2) Különösen azokat a gyermekeket, családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, az első gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, és a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság hiányában iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.

 

14. § Amennyiben a polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, a megtérítési kötelezettség alól történő mentesítés során, ha a temetés költségeinek viselése a kérelmezőnek, és - amennyiben van ilyen személy - más, az elhunyt eltemettetésére köteles hozzátartozójának létfenntartását is veszélyezteti, és

a) családjaikban külön-külön az egy főre jutó jövedelem sehol nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj összegének felét, a temetési segély 45 000 Ft,

b) családjaikban külön-külön az egy főre jutó jövedelem sehol nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj összegének negyedét, a temetési segély 90 000 Ft költség megtérítése alól kell mentesíteni.

 

15. § (1) Természetbeni ellátásként méltányossági közgyógyellátás továbbfolyósítására jogosult

az, aki alanyi vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult és

a) családban élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 42 750 forintot,

b) vagy egyedül élő személy, akinek a havi jövedelme nem haladja meg 57 000 forintot,

c) és 2015. február 28-án méltányossági közgyógyellátásban részesül.

(2) A 75 év felettiek esetén a (1) a) és b) pontja szerinti jövedelem 25%-kal magasabb összeg.

(3) Az ellátás határozatlan időre kerül megállapításra azzal, hogy a jogosultság feltételeit a döntéshozó szerv évente november 30. és december 31. között felülvizsgálja.

(4) Megszűnik az ellátásra való jogosultsága annak, aki

a) alanyi vagy normatív közgyógyellátásban részesül, az ellátás megállapítását követő hónap első napjától;

b) aki az ellátás továbbfolyósítása iránt benyújtott kérelméhez csatolt határozattal az alanyi vagy normatív közgyógyellátás iránti kérelmének három hónapon belüli jogerős elutasítását nem tudja igazolni;

c) a felülvizsgálat során nem működik együtt.

(5) Az ellátást a jogosult az általa megjelölt, Kisújszállás közigazgatási területén működő gyógyszertárban veheti igénybe, havonta a megállapított keret összegéig. Az igénybe vételhez a döntéshozó szerv a rendelet 7. melléklete szerinti adattartalommal hatósági igazolványt állít ki. Amennyiben a keretet az ellátott nem merítette ki, a maradványösszeg a következő hónapra nem vihető át.

16. § (1) A közszolgáltatások díjának támogatása a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez természetbeni ellátásként nyújtott hozzájárulás, melyet akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező, illetve ugyanarra a lakásra vonatkozóan a háztartás más tagja lakásfenntartási támogatásban nem részesül. Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez, a tüzelőanyag költségeihez közszolgáltatások díjának támogatását nyújtjaaz e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A közszolgáltatások díjának támogatása ellátás természetbeni szociális ellátás formájában, és első sorban a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz ad támogatást, amelyek biztosítása a települési önkormányzatnak kötelező feladata.

(3) Közszolgáltatások díjának támogatására jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A közszolgáltatások díjának támogatása tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A közszolgáltatások díjának támogatása esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 forint.

(8) A közszolgáltatások díjának támogatása esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A közszolgáltatások díjának támogatása egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költsége 30%-ának 500 forinttal csökkentett összege, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költsége és a támogatás mértéke (a továbbiakban: TM) szorzatának 500 forinttal csökkentett összege, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3-	J-0,5 NYM ─────	x 0,15,
	NYM

ahol a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11) A közszolgáltatások díjának támogatását a kérelem benyújtása hónapjának első napjától az ugyanazon év december 31. napjáig kell megállapítani.

17. § (1) Közszolgáltatások díjának támogatása ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

18. § (1) Az önkormányzat a Kisújszálláson működő közszolgáltatónak megtéríti a hulladékszállítási díját - az általa életvitelszerűen lakott lakásra - annak a 70. életévét betöltött, egyedül élő személynek, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérített díj összege

a) havonta a rendelkezésre állási díj,

b) évi tizenkét alkalommal a legfeljebb 120 liter űrtartalmú hulladékgyűjtő edény ürítési díja,

c) társasházban élő személy esetén az önkormányzatnak a társasházzal kötött megállapodása alapján továbbszámlázott, az ellátottra eső díja, melynek összege nem haladhatja meg az a) és b) pontban meghatározott díjak együttes összegét.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt mentesség a kérelmezőt a (2) bekezdés a) pontjában foglalt ellátás szempontjából a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, a (2) b) és c) pontjában foglalt ellátás szempontjából időarányosan illeti meg.

(4) Az e §-ban szabályozott ellátás a 16.-17. §-okban szabályozott ellátás mellett is megállapítható.

 

 

19. § (1) A helyi közlekedés igénybevétele során támogatásra jogosult az a Kisújszálláson lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki - az oktatási intézmény igazgatójának javaslata szerint a rendszeres iskolába járása indokolja a helyi közlekedés igénybevételét, - az oktatási intézmény nappali vagy esti tagozatos tanulója, a diákigazolvány érvényességi ideje alatt.

(2) Helyi közlekedési támogatásban az részesülhet, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.

(3) A támogatás összege a helyi buszközlekedés éves bérlete árának tárgyévre számított időarányos része, de havonta legfeljebb 600 Ft.

(4) A helyi közlekedési támogatásra való jogosultság legfeljebb a tárgyév december 31. napjáig állapítható meg.

(5) A támogatás összege a támogatott nevére szóló számla bemutatása után kerül kifizetésre.

 

20. § (1) A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátási formák:

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) nappali ellátás, ennek keretében

da) idősek nappali ellátása,

db) pszichiátriai betegek nappali ellátása,

dc) szenvedélybetegek nappali ellátása,

e) idősek bentlakásos ellátása,

f) fogyatékosok nappali ellátása.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt ellátásokat a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmények útján biztosítja.

 

21. § Szociális étkeztetés igénybevételére jogosultak

a) koruk alapján: a 60 év felettiek,

b) egészségi állapotuk alapján: a rokkantsági ellátásban részesülők, a megváltozott munkaképességűek, valamint azok, akik betegségükből adódóan önmaguk teljes ellátására átmenetileg vagy tartósan képtelenek, és ezt igazolni tudják,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük alapján: azok a személyek, akik fogyatékosságukat, pszichiátriai betegségüket orvosi igazolással igazolni tudják, vagy fogyatékossági ellátásban részesülnek,

d) szenvedélybetegségük alapján: azok, akik szenvedélybetegségüket orvosi igazolással igazolni tudják,

e) hajléktalanok: akik csak Kisújszállás település szintű lakcímmel rendelkeznek.

22. § A 23. § (1) bekezdés b), c), d), e), pontjában foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmet a Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ székhelyén vagy telephelyein lehet benyújtani az intézmény által rendszeresített nyomtatványon, illetve szóbeli kérelem esetén az intézmény feladata a nyomtatvány kitöltése. A kérelmekről az intézmény vezetője dönt.

23. § (1) A szociális étkeztetés és a házi gondozás esetén a személyi térítési díj legfeljebb 99 %-a engedhető el, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át nem éri el.

(2) A személyi térítési díj szociális étkeztetés és házi gondozás esetén csökkenthető, ha

a) a kötelezett egyedül élő, és a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg,

b) a kötelezett családjában az 1 főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(3) A személyi térítési díj az (1) és (2) bekezdés szerint akkor engedhető el, illetve csökkenthető, ha:

a) a térítési díj fizetésére kötelezett és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyonnal nem rendelkezik,

b) a térítési díj fizetésére kötelezett személynek tartásra és gondozásra köteles és képes hozzátartozója vagy tartására, gondozására köteles egyéb személy nincs.

24. § Az intézményi jogviszonyt alapellátás esetén az intézményvezető - az Sztv.-ben meghatározottakon túl - megszünteti, ha az ellátást igénybe vevő:

a) az ellátást végzők életét, testi épségét, személyes szabadságjogait, személyiségi jogait sértő magatartást tanúsít a rendőrségen tett feljelentést követően azonnal,

b) az ellátást 180 napon át egyetlen napon sem vette igénybe, a 180. napon, a 180 nap időtartamba a kórházi ellátás időtartama nem számítható bele,

c) az igénybe vett szolgáltatás után fizetendő személyi térítési díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem fizeti meg, illetve utána nem fizetik meg.

 

25. § (1) A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátási formák gyermekek napközbeni ellátása keretében:

a) bölcsőde,

b) gyermekek napközbeni ellátása,

c) gyermekétkeztetés,

d) családsegítés,

e) gyermekjóléti szolgáltatás,

f) gyermekek átmenti otthona,

g) családok átmeneti otthona.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés a), d) - g) pontjaiban foglalt ellátást a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmények útján biztosítja.

(3) Az önkormányzat az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt ellátásokról köznevelési megállapodás, az állami fenntartású köznevelési intézményben saját maga útján gondoskodik.

(4) Az (1) bekezdés a), d) és e) pontjaiban foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmet a Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ székhelyén vagy telephelyein lehet benyújtani.

(5) Az (1) bekezdés f) és g) pontjaiban foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmet a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekek Átmeneti Otthona intézményvezetőjénél lehet benyújtani.

(6) Az intézményi térítési díjakat, a személyi térítési díjak csökkentésének és elengedésének eseteit, módját külön rendelet tartalmazza.

 

26. § (1) Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény 58/B. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján helyi szociálpolitikai kerekasztalt (továbbiakban: kerekasztal) hoz létre. A kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) Működésének részletes szabályait a kerekasztal határozza meg.

(3) A kerekasztal tagjai:

a) a polgármester,

b) a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke,

c) a jegyző,

d) a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának vezetője,

e) az önkormányzat szociális és gyermekjóléti feladatait ellátó intézmény vezetője,

f) Kisújszállás Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke.

(4) A kerekasztal működési feltételeit a Kisújszállási Polgármesteri Hivatal biztosítja.

27. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet 29. §-a akkor lép hatályba, ha a Kisújszálláson hulladékszállítási közszolgáltatást nyújtó adatközlése alapján a város közigazgatási területén az általa gyűjtött lakossági hulladékban a szelektíven gyűjtött hulladék aránya egy naptári évben elérte az 50 %-ot, és ezt a rendeletalkotó kihirdette.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 29/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelet.

 

28. § (1) Az e rendelet 15. §-ában meghatározott ellátás 2015. évben a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból határozattal kerül megállapításra a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közgyógyellátás lejártát követő hónap első napjától. A szolgáltatást nyújtó gyógyszertár az ellátott nyilatkozata alapján kerül meghatározásra. Amennyiben az ellátott a nyilatkozatot az annak megtételére kézbesített felhívás átvételétől számított nyolc napon belül nem teszi meg, úgy a döntésre jogosult dönt a gyógyszertár kijelöléséről.

(2) Az e rendelet 16.-17. §-aiban meghatározott ellátás, amennyiben a lakásfenntartási támogatás megállapítására 2015. évben került sor, a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból határozattal kerül megállapításra.

29. § A 18. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„18. § (1) Az önkormányzat a Kisújszálláson működő közszolgáltatónak megtéríti a hulladékszállítási díját - az általa életvitelszerűen lakott lakásra - annak a személynek, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérített díj összege

a) havonta a rendelkezésre állási díj,

b) évi tizenkét alkalommal a legfeljebb 120 liter űrtartalmú hulladékgyűjtő edény ürítési díja,

c) társasházban élő személy esetén az önkormányzatnak a társasházzal kötött megállapodása alapján továbbszámlázott, az ellátottra eső díja, melynek összege nem haladhatja meg az a) és b) pontban meghatározott díjak együttes összegét.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt mentesség a kérelmezőt a (2) bekezdés a) pontjában foglalt ellátás szempontjából a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, a (2) b) és c) pontjában foglalt ellátás szempontjából időarányosan illeti meg.

(4) Az e §-ban szabályozott ellátás a 16.-17. §-okban szabályozott ellátás mellett is megállapítható.”

 

30. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SzMSz) 4. § (3) u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„u) Dönt

ua) a rendkívüli települési támogatás való jogosultság megállapításáról,

ub) a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése méltányosságból történő elengedéséről és mérsékléséről,

uc) a köztemetéssel kapcsolatos ügyekben,”

(2) Az SzMSz 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A jegyző átruházott hatáskörébe tartozik:

a) a mezőőri járulék kivetésével;

b) a közútkezelői hozzájárulások kiadásával;

c) a méltányossági közgyógyellátás továbbfolyósítására való jogosultsággal,

b) a helyi közlekedési támogatással,

c) a közszolgáltatások díjának támogatására való jogosultsággal.

d) a közterület karbantartásának a tulajdonos költségére történő elvégzésének elrendelésével

kapcsolatos hatáskör gyakorlása.”

 

31. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,

c) a Tanács 2009/50/EK irányelve a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés e) pont.