Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró

Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal,

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság,

Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint

Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetési eljárásról szóló 16/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek,

Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 28/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete 18. § h) pontjában biztosított véleményezési jogkörben eljáró Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 

 

1. § (1) E rendelet előírásait Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.

(2) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, táji védelemmel érintett területeket a szabályozási terven kell beazonosítani.

(3) A 9. § szabályozása szerinti területi lehatárolásokat a településszerkezeti terven kell beazonosítani.

 

 

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

3. Részben áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 és 90 % között korlátozott.

4. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

5. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

6. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.

7. Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége.

8. Majorszerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, egyszerű különálló tömegekben (egy major területén) kerülnek elhelyezésre, nem szétszórtan, egymástól távol.

9. Településkép, tájkép fő rálátási, kilátási irányai: a településre bevezető országos utakon, külterületi meghatározó mezőgazdasági utakon, turisztikai, kerékpáros és gyalogos utakon település felé közeledve meghatározható irány, melyből a település képe a közlekedő számára feltárul.

10. Reklámtotem: egy vagy több vállalkozás cégérét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű hirdetőberendezés,

11. A településképi szempontból meghatározó területek: egyedi arculati, a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek.

II. Fejezet

Az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai

 

 

3. § (1) A védelem alá helyezés, és a védelem megszűntetése a szervezeti és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet rendeletalkotásra vonatkozó szabályai szerinti eljárási rendben folyik a (2) – (8) bekezdésekben foglalt eltéréssel.

(2) A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését a települési főépítész készíti elő.

(3) Helyi érték védetté nyilvánítására bármely jogi vagy természetes személy településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat alapján tehet javaslatot, melyet a jegyzőnél kell benyújtani.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,

b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,

c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,

d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,

e) a védelem fajtája,

f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.

(5) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást a települési főépítész vezeti.

(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

a) megsemmisül,

b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,

c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) magasabb szintű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.

(7) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

a) az érintett elem helyszínrajzát,

b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),

c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet,

d) fotódokumentációt,

e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített szakvéleményt.

(8) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

 

 

4. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles a védett értéket, így különösen szerkezetét, védett építészeti elemeit megőrizni, helyreállítani, környezetét a jó gazda gondosságával ápolni, a szükségessé vált karbantartási munkák elvégzéséről gondoskodni.

(2) Az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségek megtérítésére az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott pénzeszköz-átadások szabályozását meghatározó önkormányzati rendelet szerint igényelhet támogatást az ingatlan tulajdonosa.

 

 

5. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokra a helyi adóról szóló rendelet tartalmazza a kedvezmény mértékét.

(2) Ha a tulajdonos a 4. §-ban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a kedvezményre a mulasztás megállapítását követő három adóévben nem jogosult.

 

 

6. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt és a helyi területi védelem fennállását a rendelet 1. melléklete szerinti tartalommal készült egységes táblával lehet megjelölni.

(2) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. Amennyiben az épület helyi védelme megszűnik, a tulajdonos köteles a védettséget jelölő táblát elbontani.

 

III. Fejezet

Az építészeti örökség helyi védelmének részletes szabályai

 

7. § (1) A védett építményeket és a rájuk vonatkozó tiltásokat, korlátozásokat, feltételeket a rendelet 2. melléklete, a védett területeket és a rájuk vonatkozó tiltásokat, korlátozásokat, feltételeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Az értékek megőrzésének kötelezettsége az eredeti építészeti értékek megóvását, sérülés- vagy megsemmisülés esetén visszaállításának kötelezettségét jelenti. A visszaállítás kötelezettsége a teljes épület megsemmisülése esetén nem áll fenn.

(3) A védett építményekre vonatkozóan a rendelet 2. melléklete a „helyi egyedi védettség” kategórián belül kiemelten védett (a továbbiakban: KHV) és védett (a továbbiakban: HV) kategóriát különböztet meg.

(4) A helyi területi védelemre vonatkozóan a rendelet 3. melléklete „védett utcakép” (a továbbiakban: UV/HV) és településkép-védelmi terület (a továbbiakban: TT/HV) kategóriát különböztet meg. A TT/HV kategória lehatárolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

8. § A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása e rendelet 2. mellékletének megfelelően tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték

a) megnevezését,

b) nyilvántartási számát,

c) azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) védelem típusát, rövid indokolását,

e) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám),

f) fotókat,

g) állapotfelmérésének adatait, állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,

h) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,

 

IV. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

 

 

9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) Kisújszállás város területe az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:

a) Városközpont - Belváros /1.a./

b) Városközpont - Kisvárosi lakóterületek /1.b./

c) Városközpont - Rekreációs területek /1.c./

d) Történeti beépítésű lakóterületek /2./

e) Általános lakóterületek /3./

f) Sajátos beépítésű lakóterületek - Bittner falu /4.a./

g) Sajátos beépítésű lakóterületek - Pacséri lakónegyed /4.b./

h) Sajátos beépítésű lakóterületek - Sóhaj-Dühöngő városrész /4.c./

i) Beépítésre nem szánt területek /5./

j) Gazdasági területek /6./

(3) A (2) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül, településképi szempontból meghatározó területnek, e rendelet 5. mellékletében „Településképi jelentőségű terület”- ként lehatárolt településrészek tartoznak.

 

10. § (1) Településképi szempontból meghatározó terület. a 9. § (3) bekezdése szerint meghatározott, belterületen található településrészeken kívül:

a) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,

b) NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,

c) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,

d) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,

(2) A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett (1) bekezdés szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.

V. Fejezet

A településképi követelmények meghatározása

 

11. § Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmények és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére. A településképi szempontból meghatározó területek építészeti követelményei az alábbi lehetőségeket szűkítő, kiegészítő szabályokat is megállapítanak.

 

12. § (1) Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek nem alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható.

(2) Nem minősül tájidegen megoldásnak:

a) földszintes épület tetőhéjazatául cserépfedés, cserépmintázatú nem tükröző felületű lemezfedés, nád- és fazsindelyfedés alkalmazása,

b) emeletes épületek esetében, az a) pontban felsoroltakon kívül a korcolt fémlemez alkalmazása,

c) kiegészítő épületrészek, így előtető, toronysisak, párkányok, a teljes tetőfelület 20%-át meg nem haladó összfelületű, egyedi megformálású tetőfelületek fémlemezzel történő fedése.

(3) Tájidegen megoldás, így tetőfedő anyag színéül nem alkalmazhatóak a rikító színek, különösen az élénkvörös, neon kék, lila.

 

13. § (1) Az épületek homlokzatában a fehér és a halvány pasztellszínek árnyalataitól, továbbá az erősebb színek közül a drapp, barna, vörös árnyalataitól, téglavörös színétől eltérő színek nem alkalmazhatóak.

(2) A hideg szín vakolat színeként, a halványzöld kivételével, valamint kerítések és kapuk hagyományos szürkészöld kivételével nem alkalmazható.

 

14. § (1) A kerítések színében vörösesbarna, szürkésbarna, szürkészöld színeket és árnyalatain, valamint a szürke árnyalatain kívül más színek nem alkalmazhatóak, de kerítésmezőben a kovácsoltvas és fémpálca színeként a fekete is alkalmazható.

(2) Kerítésen rikító szín alkalmazása tilos.

(3) A kerítésmezőket deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakítással, valamint falazott kivitelben vakoltan lehet készíteni.

(4) Lábazat és osztás nélküli, tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.

 

15. § (1) Területi építészeti településképi követelményként az építmények telepítése és azok legmagasabb pontja került meghatározásra.

(2) Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak és a településképi szempontból meghatározó területek területi építészei követelményeinek figyelembe vételével, a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(3) Bizonyos rendeltetésű építmények (templom, kilátó, technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát a helyi építési szabályzat övezeti előírása meghatározhatja, vagy korlátozhatja.

 

16. § Egyedi építészeti településképi követelményként a tömegformálás és a kerítésalakítás került meghatározásra.

 

17. § (1) A tömegformálás szabályait a (2)-(6) bekezdések tartalmazzák.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken földszintes épületek esetében 35- 45 fok közötti, emeletes vagy 6 méter homlokzatmagasságot meghaladó épületek esetében 25-45 fok közötti hajlásszögű tetőidomokon kívül, más hajlásszögű tetőidom nem alkalmazható, mely előírás alól kivételt képeznek a 18 méternél nagyobb fesztávolságú épületek és a manzárd tetők kisebb hajlásszögű tetőfelületei, ahol ennél kisebb hajlásszögű tetőfelületek is alkalmazhatóak.

(3) A melléképületek építésénél, amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát csak 5,5 m építménymagasságig léphető túl és csak falusias lakóterületen.

(4) Oldalhatáron álló épület elhelyezés esetében, az utcavonaltól mért 10 méter távolságig, utcára merőleges nyeregtető csak 8,0 méter épületszélességig alkalmazható

(5) Ha a közterületen, a helyi építési szabályzat által megengedett helyen és nagysággal, ideiglenes jelleggel terasz létesül, akkor az az épület színezésével összhangban lévő vászonárnyékolókkal, ernyőkkel lefedhető. Az ideiglenes terasztetőt csak oszlopokkal vagy konzolokkal szabad alátámasztani, s az ilyen fedett teraszokat oldalról nyitottan, oldalfalak (különösen üvegezés, ponyva, fólia, nádroló), takarások, lehatárolások nélkül kell kialakítani.

(6) Zártsorú, (Z-Hz)-jelű beépítés esetén az utcafronti épületrész tetőidomának kialakításakor, utcára merőleges tetőgerinc (az álló tetőablakok és a 6 méternél nem szélesebb oromfalak fedését leszámítva) nem alkalmazható. A szomszédos telkeken elhelyezett, zártsorúan nem összeépített épületek között, a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas homlokzatszerű kerítésen, és/ vagy kapuépítményen kívül, más „összekötő” megoldás nem alkalmazható.

 

18. § (1) A kerítésalakítás szabályait a (2)-(4) bekezdések tartalmazzák.

(2) Azon utcaszakaszon, ahol a helyi építési szabályzat előkertek szabályozását meghatározó 7. melléklete „választható épület elhelyezést” határoz meg, amennyiben az épület az utcavonaltól 3 méter távolságra kerül elhelyezésre, az utcafronti kerítésre vonatkozóan az alábbi kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell.

(3) Az utcai telekhatáron az épület utcai homlokzatával egységesen megtervezett, épített jellegű, kerítést kell létesíteni.

(4) Ha az építési telek telekvéggel fordul az utca túloldalán lévő lakóházak felé, akkor az utcára néző épületeket legalább 3,0 m építménymagassággal, az övezetben előírt tetőformával igényesen kell kialakítani (beleértve a tároló és egyéb épületeket is).

 

 

19. § (1) A területi építészeti településképi követelményeket a (2)-(4) bekezdések határozzák meg.

(2) A beépítés telepítési módja zártsorú, előkert nélküli, utcavonalon álló beépítés lehet, ahol az épületek zárt sora, a helyi építési szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével helyenként, megszakítható.

(3) A beépítés szintszáma a városközponton belüli elhelyezkedés függvényében:

a) földszint- földszint+ 1 emelet (között meghatározott),

b) földszint+ 1 emeletes,

c) földszint+ 1 emelet- földszint+ 4 emelet (között meghatározott)

magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses.

Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(4) A közösségi funkciójú ingatlanok területét nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni.

 

20. § (1) Egyedi építészeti településképi követelményeket a (2)-(5) bekezdések határozzák meg.

(2) Azokban az utcákban, ahol a szabályozási terv a földszintes és fsz+1 emeletes épületek telepítését egyaránt lehetővé teszi, a földszintes épületeket ajánlott minél magasabb párkánnyal, tetőtéri parapetfallal magasítani, a fsz+1 emeletes épületek esetében pedig ajánlott a további magasítást eredményező tetőtér beépítést, álló tetőablakot, további tetőfelépítmény elkerülni.

(3) Zártsorú beépítési móddal szabályozott ingatlanokon, az utcai épületet, utcával párhozamos tetőgerinccel kell kialakítani.

(4) A településszerkezeti jelentőségű utcák mentén 2,1- 3 méter magasságú, tömör, falazott kerítést kell építeni, az épülettel szerves egységben. Amennyiben az épület rendeltetése megkívánja a közterület felé való kapcsolódást, teljesen áttört kerítés is készíthető. Ilyen esetben is lábazattal, falazott oszlopokkal kell a kerítést elkészíteni, igényes (pl. kovácsoltvas) kerítésmezőkkel.

(5) A belső kiszolgáló utcákon, ahol kisebb léptékű épületek sorakoznak, a zárt hatású, épülettel összhangban megépített kerítésmezők deszkából is készülhetnek. Legalább 1,80 kerítésmagasság, és a kerítés mezők legalább 80 %-os tömörsége szükséges.

 

 

21. § (1) Területi építészeti településképi követelményeket a (2)-(5) bekezdések határozzák meg.

(2) A beépítés telepítési módja oldalhatáron álló, előkert nélküli, utcavonalon álló beépítés lehet.

(3) Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(4) A beépítés földszintes magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses lehet. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg, a szabályozási terven meghatározott helyeken a földszint+ 1 emeletes épület elhelyezését is megengedve, de utcai homlokzatmagasságra vonatkozó olyan felső korláttal, mely az eltérő szintszámú épületek szomszédságának zavaró hatás elkerülését is elősegíti.

(5) A telek területét a közterülettől kerítéssel kell lehatárolni.

 

22. § Egyedi építészeti településképi követelmény, hogy az utcára merőleges gerincű tető, az utcán megjelenő oromfal, valamint az álló tetőablak idegen az utcaképtől, így ezek alkalmazása tilos.

 

 

23. § A városközpont rekreációs területeit a strandfürdő tömbje, az Erzsébet-liget, a városháza körüli többfunkciós park képezi.

 

24. § (1) A területi építészeti településképi követelményeket a (2)-(5) bekezdések határozzák meg.

(2) A beépítés telepítési módja szerint a strandfürdő tömbjének külső peremén, a városközpont kisvárosias lakókörnyezetéhez igazodva határozza meg a formájában a helyi építési szabályzat, az Illéssy utca felől szabadon álló, előkert nélküli beépítési móddal, máshol a rekreációs terület jellegéhez igazodva szabadon választható megoldásokkal.

(3) Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(4) A szintszám vonatkozásában az Illéssy utca felől földszintes- földszint+ 1 emeletes magastetős, míg a tömb többi részén csak a megengedett legnagyobb építménymagasság helyi építési szabályzat általi meghatározásával, nagyobb rugalmassággal szabályozott.

(5) A telek területét a közterülettől kerítéssel kell lehatárolni.

 

25. § (1) Az egyedi építészeti településképi követelményeket a (2)-(4) bekezdések határozzák meg.

(2) Anyaghasználat az általános szabályok szerint történhet azzal a kiegészítéssel, hogy az idegenforgalom és településképi szempontból is kiemelt jelentőségű területen, az egységes és minőségi építészeti arculat megteremtése érdekében, a helyi építészeti hagyományokhoz igazodva kell eljárni.

(3) A sárgásvörös cserépfedést, a homlokzat színében a világos színeket, főként a fehér, halványsárga színeket kell alkalmazni, a homlokzaton megjelenő fa szerkezetekkel, tégla, nyerstégla felületek díszítő jellegű, kisebb vagy nagyobb felületen megjelenő alkalmazásával.

(4) A Kerítésalakításra vonatkozóan az általános szabályokat kell alkalmazni a következő kiegészítésekkel:

a) A városközpontban elhelyezkedő rekreációs területeken, a kerítések, kapuk, sajátos szerepet töltenek be, így e funkciójukból adódóan, a teljesen áttört, akár lábazat nélküli, vagy a lábazattal készült, oszlopokkal tagolt, de áttört kerítésmezőkkel épített kerítések építése a megengedett.

b) A kerítések falazott részeinek anyagául a nyers-téglát, az áttört kerítésmezőkhöz a kovácsoltvas, fémpálcás, vagy Haidekker (hullámosítással merevített drótfonattal, igényes kovácsoltvas díszítéssel és keretezéssel) kerítésmezőket kell alkalmazni.

c) A kerítések magassága, a körülhatárolt terület funkciójától, és az abból adódó elvárásoktól függően szabadon választható meg.

 

 

26. § A történeti beépítésű lakóterületek a városközpontot körülvevő olyan kisvárosias és kertvárosias beépítésű lakóterületek, ahol a földszintes épületek utcavonalon, vagy attól 2-5 méter távolságra is elhelyezhetőek.

27. § (1) A területi építészeti településképi követelményeket a (2)-(5) bekezdések határozzák meg.

(2) A beépítés telepítési módja oldalhatáron álló, az építési hely lehatárolását tekintve előkert nélküli. Az épületek utcavonalhoz viszonyított távolságát (hagyományos értelemben előkert méretét, vagy előkert nélküliséget) a helyi építési szabályzat, illetve az annak mellékletét képező szabályozási terv és az előkertek szabályozása határozza meg, annak figyelembe vételével, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonalon, vagy attól 2-3,0 méter távolságra is el lehessen helyezni, az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

(3) Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(4) A beépítés földszintes magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses lehet. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(5) A telek területét a közterülettől kerítéssel kell lehatárolni.

 

28. § (1) Az egyedi építészeti településképi követelményeket a (2)-(3) bekezdések határozzák meg.

(2) Az utcaképet vegyesen alkotják utcára merőleges tetőgerincű, oromfalas, utcára merőleges tetőgerincű- teljes- vagy kis kontyolású és utcával párhuzamos tetőgerincű épületek, így ezek bármelyikének alkalmazása megengedett, a helyenként több azonos tetőformából adódó egyöntetűség utcaképi sajátos hangulatának megőrzése, figyelembe vétele mellett.

(3) Az épület tetőformájának megválasztásakor, ha az építési telket követő és azt megelőző 2-2 szomszédos telken megegyező tetőformájú épületek helyezkednek el, (azaz egymást követő 4 épület azonos tömeg és tetőformával készült) akkor a közöttük elhelyezésre kerülő új épületet is azokkal azonos tömegformájú tetővel kell ellátni. (Pl. utcára merőleges tetőgerincű épületek sorában/ között ne épüljön alacsony párkánymagasságú- utcával párhuzamos tetőgerincű épület.)

 

 

29. § (1) A területi építészeti településképi követelményeket a (2)-(5) bekezdések határozzák meg.

(2) A beépítés telepítési módja oldalhatáron álló, előkertes.

(3) Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(4) A beépítés földszintes magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses lehet. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(5) A telek területét a közterülettől kerítéssel kell lehatárolni.

 

30. § (1) Az egyedi építészeti településképi követelményeket a (2)-(3) bekezdések határozzák meg.

(2) A többségében kertvárosi jellemzőkkel rendelkező lakóterületeken, szakítva a történeti településrészt nagyobbrészt jellemző utcavonallal párhuzamos tetőgerincű beépítésével, az épületek arculatát jóval vegyesebb kép jellemzi, így az utcára merőleges és utcával párhuzamos tetőgerincű épületek is elhelyezhetők.

(3) Az utcai oromfal, a tetőfelületen megjelenő álló tetőablak, az oromfalon kialakított ablak vagy erkély egyaránt része a jellemző településképnek, így ezek alkalmazása is megengedett.

 

 

31. § Kisújszállás belterületének északnyugati szélén elhelyezkedő, önálló egységet képező lakóterülete, sajátos hangulatú, településképi jellegzetességű városrész építészeti követelményeit a 32. - 33. §-ok határozzák meg.

 

32. § (1) Területi építészeti településképi követelményeket a (2)-(5) bekezdések határozzák meg.

(2) Az épületek utcavonalhoz viszonyított távolságát (hagyományos értelemben előkert méretét, vagy előkert nélküliséget) a helyi építési szabályzat, illetve az annak mellékletét képező szabályozási terv és az előkertek szabályozása határozza meg, annak figyelembe vételével, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonalon, vagy attól 2-3,0 méter távolságra is el lehessen helyezni, az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

(3) Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(4) A beépítés földszintes magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses lehet. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(5) A telek területét a közterülettől kerítéssel kell lehatárolni.

 

33. § (1) Az egyedi építészeti településképi követelményeket a (2)-(3) bekezdések határozzák meg.

(2) Utcára merőleges tetőgerincű, de teljes kontyolású nyeregtetővel fedett, sátortetős, vagy utcával párhuzamos tetőgerincű épületek helyezhetők csak el, az utcaképben megjelenő oromfal nem létesíthető.

(3) Az épületek tetőtere csak az attika fal megemelése nélkül építhető be, álló tetőablak alkalmazása nélkül. Jellegzetes építészeti elemnek számít, az oldaltornácot lefedő tetősík különálló kis kontyolással történő visszametszése, a bejárati rész hangsúlyosabbá tétele, mely tetőforma alkalmazása megengedett, ajánlott.

 

 

34. § Kisújszállás belterületének nyugati szélén elhelyezkedő, egyedi telepítési tervek alapján, egyedi településképi jellemzőkkel beépült korábban „benzinkútinak’’ nevezett, családiházas lakónegyed építészeti követelményeit a 35. - 36. §-ok határozzák meg.

 

35. § (1) A területi építészeti településképi követelményeket a (2)-(5) bekezdések határozzák meg.

(2) A beépítés telepítési módja oldalhatáron álló, előkertes beépítésű lakóterület. 

(3) Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(4) A beépítés földszintes magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses lehet, a lakónegyed északi- szélső utcájának (Győrffi István utca) déli oldalán fsz+ 1 emeletes lapostetős. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(5) A telek területét a közterülettől kerítéssel kell lehatárolni.

 

36. § (1) Az egyedi építészeti településképi követelményeket a (2)-(4) bekezdések határozzák meg.

(2) A lakónegyed a (3) és (4) bekezdésekben meghatározott területeket leszámítva, az utcában kialakult egységes utcaképhez illeszkedve, vagy csak utcára merőleges tetőgerincű, nyeregtetős, oromfalas épület, vagy ha az utca kialakult jellege sátortetős, akkor az utca felöl annak megjelenéséhez igazodó utcára merőleges tetőgerincű, teljes kontyolású nyeregtetővel fedett épület, vagy hasonló sátortetős épület helyezhető el.

(3) A lakónegyed északi- szélső utcájának (Győrffi István utca) déli oldalán fsz+ 1 emeletes lapostetős lakóépületek építhetőek, melyekhez a földszintes épületbővítés, garázs lapos tetővel vagy magastetővel is csatlakoztatható.

(4) A lakónegyed északi- szélső utcájának (Győrffi István utca) északi oldalán csak utcával párhuzamos nyeregtetővel fedett épület (sorház) építhető, a kialakult állapothoz igazodva.

 

37. § Kisújszállás belterületének keleti szélén elhelyezkedő, sajátos településképpel rendelkező, falusias beépítésű lakóterületeinek építészeti követelményeit a 38. - 39. §-ok határozzák meg.

 

38. § (1) A területi építészeti településképi követelményeket a (2)-(5) bekezdések határozzák meg.

(2) Az épületek utcavonalhoz viszonyított távolságát (hagyományos értelemben előkert méretét, vagy előkert nélküliséget) a helyi építési szabályzat, illetve az annak mellékletét képező szabályozási terv és az előkertek szabályozása határozza meg, annak figyelembe vételével, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonalon, vagy attól 2-3,0 méter távolságra is el lehessen helyezni, az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

(3) Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(4) A beépítés földszintes magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses lehet. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(5) A telek területét a közterülettől kerítéssel kell lehatárolni.

 

39. § (1) Az egyedi építészeti településképi követelményeket a (2)-(3) bekezdések határozzák meg:

(2) Utcára merőleges tetőgerincű, kis- vagy teljes kontyolású nyeregtetővel fedett, sátortetős, vagy utcával párhuzamos tetőgerincű épületek helyezhetők el, figyelembe véve az utcakép jellegzetességeit.

(3) Az épületek tetőtere csak az attika fal megemelése nélkül építhető be, álló tetőablak alkalmazása nélkül. Jellegzetes építészeti elemnek számít, az oldaltornácot lefedő tetősík különálló kis kontyolással történő visszametszése, a bejárati rész hangsúlyosabbá tétele, mely tetőforma alkalmazása megengedett, ajánlott.

 

40. § A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet- és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályait a 41. - 44. §-ok határozzák meg.

 

41. § A mezőgazdasági építményeket szabadon állóan, vagy majorszerűen csoportosítva kell elhelyezni.

 

42. § Az épületek homlokzati képében a fehér, vagy a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen színezés, különösen kék, élénkpiros nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani.

 

43. § Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tájra jellemző, hagyományos épületek magasságát, mely értéket az elvárások figyelembe vételével a helyi építési szabályzat határozza meg. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények, de ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete se készüljön tükröződő felülettel.

 

44. § Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért nem helyezhetők el olyan építmények, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek.

 

45. § (1) A területi építészeti településképi követelményeket a (2)-(4) bekezdések határozzák meg.

(2) A beépítés telepítési módja oldalhatáron álló, előkertes.

(3) A beépítés földszintes lehet. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a helyi építési szabályzat övezeti előírásai határozzák meg.

(4) A telek határain kerítés építése kötelező.

 

46. § (1) Az egyedi építészeti településképi követelményeket a (2)-(3) bekezdések határozzák meg.

(2) Anyaghasználat az általános szabályok szerint történhet azzal a kiegészítéssel, hogy a szabályozási terven „Gip-2”-jelű építési övezetbe tartozó területeken, az utcavonalra kerülő épületeknél (épületrészeknél) csak cserépfedés és hagyományos homlokzati anyagok használata megengedett. Műanyag, vagy fémborítású, könnyűszerkezetes homlokzati falelemek és burkolatok nem használhatók.  

(3) Magastetős épületek helyezhetők el.

(4) A szabályozási terven „Gip-2”-jelű építési övezetbe tartozó területeken, utcafronton lévő épületeket oromfal nélkül kell megépíteni, azaz utcával   párhuzamos tetőgerinccel és az oldalhomlokzaton teljes-, vagy kiskonttyal, vagy utcára merőleges épületrész esetén teljes kontyolással.

 

47. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény esetén

a) a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,

b) a homlokzat, tetőidom nem változtatható,

c) a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,

d) az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,

e) az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, anyaghasználatával, színezésével, építészeti hangsúlyaival,

f) épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el,

g) tetőfelületre cégér nem helyezhető el,

h) a közterület felőli tetőn tetőablak nem alkalmazható,

i) a tetőfedés színe, jelen rendeletben meghatározottak szerint,

j) a kialakult telekszerkezet megőrzendő, ezért ennek érdekében a meglévő telek tovább nem osztható.

(2) Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően, vagy ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.

 

48. § A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását e rendelet 2. melléklete, térképi ábrázolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

 

49. § A kiemelten védett épületek környezetének méltó formálása, védelme érdekében, a szomszédos ingatlanokra, a védett utcaképekre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell.

 

50. § (1) Helyi védett utcakép (UV/HV) esetén megőrzendők az utcakép értéket adó jellegzetességek, illetve új épület építése esetén alkalmazandó építészeti jellegzetességek a következők szerint:

a) utcavonalhoz viszonyított helyzet (utcavonalon álló, vagy meghatározott méretű előkertes) épületelhelyezés,

b) tetőidom formája, tetőgerinc irányultsága,

c) oromfal léte- vagy nem léte, illetve kialakításának módja,

d) kialakult magassági értékek közötti ereszmagasság, homlokzatmagasság,

e) az épületek jellegzetes tömegarányai és tömegformálása,

f) a homlokzaton alkalmazott színvilág, és díszítések formavilága,

g) a kerítések jellegzetességei (magassága, szín- és formavilága, lábazat és kerítésmezők arányai, kerítésmezők átláthatóságának módja, alkalmazott anyagok).

(2) Az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, de a keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

 

51. § (1) Reklámhordozó és reklám e rendeletben foglalt kivételekkel az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2) Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenységi időtartamára a polgármester településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.

(3) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(4) A város területén cégér legfeljebb 0,5 m2-es felülettel létesíthető, ami közterület fölé a telek homlokvonalától és a homlokzati síktól számított 0,80 m-nél jobban nem érhet túl és a járda felett 3,0 m-nél alacsonyabban nem helyezhető el.

(5) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(6) Utólagos elhelyezésénél a (4) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(7) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

 

 

52. § (1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyébként ezt nem tiltja, elhelyezhető, de belterületen csak akkor, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó, így különösen kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül.

(2) Hírközlést szolgáló antennatornyot tilos elhelyezni

a) a lakóterület határától 50 méteren belül,

b) védett természeti területen,

c) az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.

(3) A közterületről látható homlokzaton klímaberendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve, vagy takart módon létesíthető. Több, egy homlokzaton megjelenő klímaberendezés esetén azokat építészetileg egységes elv alapján meghatározott helyen és módon kell elhelyezni. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át.

(4) Transzformátor-állomás a történeti településrészen belüli közterületeken csak földbe süllyesztve, takarva helyezhető el.

(5) A Helyi értékvédelmi terület határvonalán belül a villamos energia ellátási, a távközlési, a kábel TV és internet hálózat létesítésekor és rekonstrukciójakor földkábelbe, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(6) A város beépítésre szánt területén területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia, a közvilágítási és a távközlési, a kábel TV és internet hálózat szabadvezetékeit közös oszlopsoron kell vezetni, amennyiben ennek indokolható műszaki akadálya nincs.

(7) A közművek elhelyezésénél az utcák legalább egyoldali fásítási lehetőségét figyelembe kell venni ott, ahol a kialakult kiszolgáló utcák 12,0 métert, a gyűjtőutak a 22,0 métert elérik, vagy annál szélesebbek.

(8) Újonnan több telket kiszolgáló közmű gerincvezetékeket (víz, csatorna, gáz, elektromos, hírközlés) csak közterületen szabad elhelyezni, építési telken nem. Ebből a célból szolgalmi jog sem létesíthető.

(9) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(10) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(11) Közszolgálati hírközlési antennák a településkép, a tájkép fő rálátási, kilátási irányaiban nem létesíthetők.

VI. Fejezet

Településképi szabályok érvényesítésének eszközei

 

 

53. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező

a) minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentését szabályozó kormányrendelet hatálya alá esik és helyi védett utcaképpel érintett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található,

b) az építésügyi hatósági eljárásokról rendelkező jogszabályban meghatározott, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén,

c) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén,

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész feladata.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bárki írásban kezdeményezheti a főépítésznél. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a településképet érintően tervezett tevékenység rövid leírását.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.

 

 

54. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély köteles esetekben

a) új építmény építéséhez minden esetben,

b) meglévő építmény bővítéséhez, a településképet érintő, befolyásoló átalakításához készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, kivéve a homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységeket.

 

55. § Jogszabály alapján az építészeti-műszaki tervtanács köteles építési tevékenységre vonatkozó településképi vélemény alapját a tervtanács állásfoglalása képezi.

 

56. § Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti- műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.

57. § A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

 

58. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) a város történeti, idegenforgalmi és városképi szempontból kiemelt jelentőségű, e rendelet 6. és 7. mellékletében meghatározott útvonalai és közterei mentén, továbbá - ha az érintett útszakasz beépítésre nem szánt területtel határos - a közút területének határától számított 150 m-es sávon belül;

b) a szabályozási terv szerint

ba) műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen,

bb) a városképi jelentőségű gazdasági területeken, (Gksz-2x, Gksz-1 övezetekben)

bc) a városképi jelentőségű közösségi célokat is szolgáló területeken, (Vk, Ktem, Kid, Kvt, Kpt, Kst, Ksp, Kre, Kk-id, Z-1 övezetekben),

bd) a történeti települési területen (településképvédelmi területen belül).

c) helyi építészeti értékvédelem szerint kiemelt helyi védelem, és helyi védelem alatt álló épület és ingatlan esetében,

d) helyi építészeti értékvédelem szerint kiemelt helyi védelem alatt álló épülettel szomszédos ingatlanok esetében.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő belterületen és környezetében található érintett nyomvonalak és terület térképi ábrázolását e rendelet 6. melléklete tartalmazza. A teljes igazgatási területre vonatkozó lehatárolást - így a 4. melléklet térképi lehatárolásán kívüli, belterülettől távolabb lévő nyomvonalak és területek meghatározását is - a 7. melléklet tartalmazza.

59. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet 58. § (1) bekezdésben meghatározott területeken,

a) az építésügyi hatósági eljárásokról rendelkező jogszabályban meghatározott, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységet megelőzően,

b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,

c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés, építési reklámháló elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám-elhelyezések közül a településképet meghatározó területen, helyi védett utcakép, illetve helyi védett épület esetén az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára, támfalára rögzített

a) cég- és címtábla, cégfelirat, cégér, konzolos cégér,

b) egyedi tájékoztató tábla,

c) kirakat,

d) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva

e) eligazító fali karok és táblák,

f) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin,

g) reklámtábla (hirdetőtábla),

h) integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,

i) totemoszlop és reklámzászló,

j) reklám-célú építési védőháló, molinó

közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett közművelődési célú hirdetőoszlopon, vagy utcabútoron elhelyezett reklám esetén.

(4) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a 8. melléklet szerinti bejelentő lap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(5) A dokumentációnak - a bejelentés tárgyának megfelelően - legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a) építési munkák esetében megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ac) alaprajzot,

ad) valamennyi homlokzatot,

ae) valamint - amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik - utcaképi vázlatot,

b) rendeltetés-módosítások esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében - a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő - változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

bc) szükség szerint alaprajzot, valamint

bd) szükség szerint homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst,

c) reklám-elhelyezések esetében megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

ca) műleírást,

cb) közterületi elhelyezés esetén, a mobil megállító tábla kivételével, M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett - helyszínrajzot,

cc) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

cd) az építmény érintett részletét, 2 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint

ce) látványtervet vagy fotómontázst.

(6) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(7) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklám elhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást - kikötéssel vagy anélkül - tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám illeszkedik a településképbe,

b) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

 

60. § A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám nem illeszkedik a településképbe,

b) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve, ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, vagy nem korlátozza.

 

61. § A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül adja ki.

 

62. § A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,

c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,

e) útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.

 

 

63. § A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból, vagy kérelemre településképi kötelezést rendelhet el.

 

64. § A településképi kötelezés településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, beépítési, helyrehozatali kötelezettség lehet.

 

65. § A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, melyet hatósági határozatban rögzít.

 

66. § (1) A polgármester a hatósági határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.

(2) Amennyiben a hatósági határozatban foglalt kötelezés a felszólító levél kézhezvételét követő 8 napon belül nem kerül végrehajtásra, a képviselő- testület településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

(3) A településkép-védelmi bírság összege

a) helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 200 000 forint,

b) településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 150 000 forint,

c) egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100 000 forint.

(4) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.

 

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

 

 

67. § Ez a rendelet 2018. március 31-én lép hatályba.

 

68. § A Kisújszállás város Helyi építési szabályzatáról szóló 12/2012. (III. 5.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § (1) A magterület térségi övezetében a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési módot kell alkalmazni, a tájra jellemző építészeti hagyományoknak megfelelő módon kell az építményeket kialakítani. Ennek értelmében az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.”

 

 

69. § Hatályát veszti a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás részletes szabályairól szóló 15/2013. (V. 6.) önkormányzati rendelet, és a Kisújszállás város Építészeti örökségének helyi védelméről szóló 9/2016. (IV. 1.) önkormányzati rendelet.

 

70. § Hatályát veszti a HÉSZ

a) 16. § (3) bekezdése,

b) 17. § (5) bekezdésének „az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítménnyel, homlokzatszerű kerítéssel kell összekötni.” szövegrésze,

c) a 23. § (1) bekezdése,

d) az 50. § (1) bekezdése,

e) a 62. § (2) bekezdése,

f) a 71. § (5) bekezdésének „magastetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő megjelenésű és anyaghasználatú” szövegrésze,

g) a 87. § (2) és (3) bekezdése,

h) a 88. §-a,

i) a 93. § (3) bekezdése.