102/2001. (V. 31.) Képviselő-testületi határozat
Tárgy: Kisújszállás város 2000-2003-as évekre szóló sportkoncepciója módosításáról
 

 

 

K i v o n a t Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2001. május 31 -ei ülése jegyzőkönyvéből

 

102/2001. (V.31.) számú önkormányzati határozat

Kisújszállás város 2000-2003-as évekre szóló sportkoncepciója módosításáról

 

 

Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a város 2000-2003-as évekre vonatkozó sportkoncepciójáról szóló 240/1999. (XII.16.) sz. határozatát a melléklet szerint módosítja. A koncepció I. fejezete (helyzetelemzés) változatlan marad.

 

A végrehajtásért felelős: Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság

Határidő: folyamatos

 

 

Erről értesül: 1./ Palágyi Gábor polgármester

2./ Domján László alpolgármester

3./ Szilágyi Lajos alpolgármester

4./ Dr. Kittlinger Ilona jegyző

5./ Az önkormányzat bizottságainak elnökei

6./ Városi sportszervezetek

7./ Önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények

8./ Intézményi referensek

 

 

 

kmf.

 

Palágyi Gábor s. k. Dr. Kittlinger Ilona s. k.

polgármester jegyző

 

 

 

 

A kivonat hiteléül:

Kisújszállás, 2001. június 5.

 

 

 

 

(:Kacsó Sándorné:)

aljegyző

 

 

 

Melléklet Kisújszállás Város Önkormányzata

102/2001 (V.31.) sz. önkormányzati határozatához

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS

2000-2003-AS ÉVEKRE SZÓLÓ SPORTKONCEPCIÓJA

 

Kisújszállás Város Önkormányzata a város sportéletének fejlesztése érdekében a következő alapelveket fogalmazza meg:

 

1) A testnevelés és a sport az egyetemes és nemzeti kultúra szerves része és alkotó eleme.

2) A sport a személyiség formálásának, az egészség megőrzésének és a teljesítőképesség fokozásának egyik leghatásosabb eszköze.

3) A sportoláshoz való jog az állampolgárok - alkotmány és törvény által biztosított - alanyi joga.

4) A nevelési-oktatási intézmények testnevelése és sportja képezi sportkultúránk alapjait. A lakosság szabadidősportja a munkaképesség megőrzésének, a fizikai fittség karbantartásának egyik leghasznosabb és legeredményesebb eszköze. A versenysport a sportkultúra fontos területe, mintát és motivációt nyújt a rendszeres testedzéshez.

5) A testnevelés és a sport egyes területei egymással kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati feladat.

6) Az önszerveződés, a társadalmi jelleg, és a demokratizmus a korszerű sportélet lényegi jellemzői.

7) Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen.

8) A magas szintű sportkultúra jellemzője a sport szervezettsége, az egymásra épülő versenyrendszer működőképessége.

 

 

A koncepció fő irányai:

 

1) Az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a mindennapos testedzés megvalósítására a gyermek, serdülő és ifjúsági korosztály számára.

 

A mindennapos testedzés gyakorlatát - megfelelő személyi és tárgyi feltételek megteremtése mellett - meg kell valósítani minden önkormányzati nevelési-oktatási intézményben. Nagyobb hangsúlyt kell kapjon, hogy iskoláinkban az értelmi nevelés túlsúlya, a mozgásigény kielégítésének hiánya kedvezőtlenül hat mind a testi, mind a szellemi teljesítőképességre. Az új sporttörvény a közoktatási törvény módosításával előírja, hogy "...a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához a kerettantervben rendelkezésre álló időkereten felül az elsőtől a negyedik évfolyamig további heti kettő és fél testnevelés órát kell az iskola helyi tantervébe beépíteni." Ez a törvényi kötelezettség kedvezően befolyásolhatja a többi évfolyamon is a mindennapos testedzés lehetőségeinek kialakítását.

 

 

 

- 2 -

 

A diáksport területén:

Érvényt kell szerezni a közoktatási törvényben előírt azon kötelezettségnek, hogy valamennyi általános és középfokú intézményben iskolai sportkört (diáksportkör, diáksport egyesület) kell működtetni, és biztosítani kell a működés alapvető személyi, tárgyi, és anyagi feltételeit.

Törekedni kell a nevelőtestületek és az iskolavezetés testkultúra iránti szemléletének és gyakorlatának kedvező irányú alakítására. A diáksportban a diákolimpiai versenyekre való felkészülés és versenyeztetés mellett nagyobb hangsúly kell helyezni a minden tanuló számára lehetőséget kínáló iskolán belüli, iskolák közötti programokra, a nem versenyszerű testedzési formák szélesítésére. Oldani kell a túlzott verseny- és eredmény-centrikusságot, nagyobb teret kell adni a szabadidősport és a rekreációs jellegű foglalkozásoknak, a túrázásnak, a kirándulásoknak.

 

A két középiskolában tanuló, gyógytestnevelésre utalt diákok részére az önkormányzat a 2001/2002-es tanévtől biztosítja a gyógytestnevelés órák feltételeit a Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola szervezésében. Gondoskodik róla, hogy gyógytestnevelési foglalkozást csak szakirányú oklevéllel rendelkező pedagógus tartson.

 

 

2) A lakosság folyamatosan romló egészségügyi állapotának javításában fokozott önkormányzati szerepvállalásra van szükség.

 

A lakosság egészségi állapotának további romlása csak társadalmi összefogással és önkormányzati szerepvállalással ellensúlyozható. Elsősorban a megelőzésre kell törekedni, tudatosítani kell, hogy az egészség megőrzése fontos egyéni és társadalmi érdek. Azokat a formákat kell előnyben részesíteni, amelyek hatékonyan biztosítják a szabadidő mozgással, sportolással való eltöltését. A komplex - a testedzés mellett a kultúra egyéb területeit is magában foglaló - szabadidős programok szervezésére, népszerűsítésére kell törekedni. A programok, események, rendezvények jellegét, helyszínét, időpontját a lakosság érdeklődéséhez és igényéhez kell igazítani. Jobban kell építeni a családokra, mert a gyermekek és szülők együtt jobban motiválhatók, mint külön-külön.

Az akciócentrikusság oldására az öntevékenységre épülő, rendszeres és folyamatos szabadidősportot támogatása a kívánatos. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az országjárás, a kirándulás fejlesztésére.

 

3) A helyi sporttevékenység támogatása

 

Feltétlenül hosszú távon előre tervezhető, a résztvevők számára kiszámítható, a rendszer működését az elvárt feladatoknak és színvonalnak megfelelő finanszírozásra van szükség. A testnevelés és sport alappilléreinek ideális finanszírozása: utánpótlás-nevelés, diák- és tömegsport, mérés-kiválasztás, élsport megfelelő arányban. Az önkormányzati támogatáson túl fontos a pályázati lehetőségek felkutatása, elnyerése, támogatók, szponzorok - legalább a jelenlegi szinten történő - megnyerése. A testnevelés és sport ügyének használhat, ha a társadalmi környezetet, a potenciális támogatókat bevonjuk a sporttevékenységekbe, így megnőhet a támogatók bázisa.

Az önkormányzat törekszik arra, hogy a sportra fordítandó támogatása ne legyen kevesebb az előző évinél. Ha lehetősége engedi, akkor az infláció mértékével növeli az előző évi támogatási alapot. A következő években csak támogatásnövekedéssel lehet végrehajtani a feladatok megfelelő ellátását.

- 3 -

 

 

A diáksport versenyrendszerének támogatása érdekében a Városi Diáksport Bizottságnak biztosítja a helyi sokszínű diák sportversenyek rendezéséhez szükséges erőforrást. A VDSB felelős a jól működő rendszerért.

 

A városi úszásoktatás fejlesztése érdekében támogatást biztosít a szervezett úszásoktatáson részt vevő gyerekek számára a strand használatára. Törekszik egy, az önkormányzati iskolákban egységes rendszer létrehozására, mely biztosítja a helyi gyerekek úszástanulását.

 

4) Kiemelt feladatnak kell tekinteni az utánpótlás-nevelés feltételeinek javítását, a tehetségek kiválasztását és gondozását

 

Magas szintű sportsikerek csak igényes utánpótlás-neveléssel érhetők el. Az utánpótlás-nevelés feladata, olyan verseny- és tevékenységi rendszer biztosítása, amely hozzájárul a korosztályos sportolók eredményes felkészítéséhez. Az utánpótlás-nevelésben kiemelt sportágként kell kezelni a fiatalok rendszeres és folyamatos sportolásában meghatározó szerepet játszó, illetve a városban széleskörűen elterjedt alapsportág atlétikát, a női versenysport lehetőséget, a népszerű kosárlabdát, valamint a labdarúgást.

Élesebb határt kell vonni a versenysport magasabb és alacsonyabb szintje között. A versenysport alacsonyabb szintjén - mely csak önkormányzati támogatás mellett tud működni - erősíteni kell az önszerveződő, önfinanszírozó jelleget. A versenysport magasabb szintjét üzleti alapokra kell helyezni.

 

Az utánpótlás-nevelés a városunkban működő sportegyesületek és diáksport-egyesületek feladata. Jelenleg csak az egyesületek által kötelezően versenyeztető korosztályokban folyik utánpótlás-nevelés. Atlétikában a pénzügyi lehetőségek miatt versenyzés alig biztosított. Az eredményes nevelés érdekében már az I.-II.-III. korosztályos gyermekeknek is biztosítani kell a sokoldalú és célirányos foglalkoztatást, valamint a meglévő versenyrendszerekbe való bekapcsolódást. Ezen a területen a szakmai javaslatok alapján meg kell határozni az utánpótlás-nevelésben a jelenlegi tevékenységhez képest új és vállalt feladatokat, ki kell dolgozni a pontos finanszírozási feltételeket, eredményesség alapján kell finanszírozni a tevékenységben résztvevő egyesületeket, meg kell teremteni az utánpótlás-bázisok feltételrendszerét.

Törekedni kell a sportegyesületi utánpótlás-nevelés és az iskolai sportkörökben folyó minőségi munka összehangolására.

 

 

5) A tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása és működtetése, lehetőség szerinti fejlesztése

 

A kívánatos feltételrendszer messze van a realitásoktól. A mindenki számára megfelelő környezet kialakítása, megteremtése csak a fejlesztések, felújítások rangsorba állításával lehetséges. Mindenképpen kell ehhez valamilyen alapot, lehetőséget teremteni, egyébként hosszú távon a működtetés, illetve karbantartás sokkal többe kerül. Készüljön el egy terv és állítson fel egy rangsort a sportpályák, épületek felújítására, hogy pályázati lehetőségek mellett reális esély legyen a megvalósításra. 

A fedett, téliesített úszáslehetőségről lehetőség szerint gondoskodik az önkormányzat a strand fejlesztésekor. Lehetőségéhez mérten épít egy többfunkciós városi sportcsarnokot.

- 4 -

 

 

6) A helyi sportszervezetekkel való együttműködés

 

Az önkormányzat minden - a település területén törvényesen működő - sportszervezetettel együttműködik. Az együttműködés és a sportszervezetek támogatásának módját, formáit a helyi sporttevékenységről szóló rendeletében szabályozza. A sportszervezetek települési szabadidős programok szervezésével segítik a lakosság tömegsportját, e rendezvényekhez az önkormányzat - pályázati úton - támogatást biztosít. Az önkormányzat szakbizottsága - az együttműködés keretében - a helyi sportszervezetekkel együttműködve összeállítja a város éves diák- és szabadidősport-naptárát. Az információáramlás és a sportmarketing fejlesztése érdekében az önkormányzat Kisbíró című hírlevelében rendszeresen tájékoztatást ad a lakosságnak az aktuális szabaidősport-eseményekről.

 

 

  

« Vissza
Vissza a főmenübe