105/2002. (V.30.) számú önkormányzati határozat
a Szociális Gondozási Központ bentlakásos elhelyezést nyújtó idősek otthoni ellátása házirendjének fenntartói jóváhagyásáról
1. Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 92/B § (1) bekezdés c.) pontjában foglalt fenntartói jogkörében eljárva a Szociális Gondozási Központ bentlakásos elhelyezést nyújtó idősek otthoni ellátása házirendjét a melléklet szerint jóváhagyja. A képviselő-testület hatályon kívül helyezi az intézmény korábbi 114/2000. (VII.11.) sz. határozattal jóváhagyott, illetve 32/2001. (III.1.) sz. határozattal módosított házirendjét.
2. A képviselő-testület felhívja az intézményvezető figyelmét, hogy a házirend módosításáról az ellátottakat részletesen tájékoztassa, illetve a házirendet az intézményben – jól látható helyen – függessze ki.
Határidő: 2002. június 15.
Felelős: Intézményvezető
3. A képviselő-testület felhívja továbbá az intézményvezető figyelmét, hogy az érdekképviseleti fórum házirendben szabályozott módon és összetételben történő újjászervezéséről legkésőbb 2003. január 31-ig gondoskodjon.
Határidő: 2003. január 31.
Felelős: Intézményvezető
Erről értesül: 1./ Szociális Gondozási Központ
2./ Palágyi Gábor polgármester
3./ Dr. Kittlinger Ilona jegyző
4./ Szabó Lajos bizottsági elnök
5./ Intézményi referensek
A 105/2002(V.30.) számú önkormányzati határozat melléklete
H Á Z I R E N D
I. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást igénylő, beutaló határozattal rendelkező személy az otthonba történt felvétel napjától válik jogosulttá az intézményi jogok gyakorlására és
kötelezettségek betartására, melyeket e házirend szabályoz.
II. Az otthon életére vonatkozó szabályok
Az otthon belső életére vonatkozó szabályok
1.) Napirend
reggeli: 8 – 9 óra között
ebéd: 12 – 13 óra között
csendespihenő: 13 – 15 óra között
vacsora: 17 – 18 óra között
villanyoltás: a szoba lakóinak megegyezése szerint, amennyiben nem tudnak megállapodni, úgy az intézményvezető határozata értelmében 22.00 órakor.
2.) Étkezés
Az intézmény az ellátottak számára napi háromszori főétkezést biztosít (legalább egy alkalommal meleg ételt), melyet a fekvőbetegek kivételével az ebédlőben fogyasztanak el. Az ételkiszolgálás befejezését követően csak az előzetesen bejelentett távollévők részére lehet ételt megőrizni. A lakók nem romlandó élelmiszert a szobáikban tarthatnak. A teakonyhában az önálló főzés lehetősége biztosított. Az orvosilag javasolt és indokolt étrendet (pl. laktózmentes, diétás stb.) az ellátottak számára az intézmény biztosítja.
3.) Személyi és környezeti higiénia
Az intézményben biztosított a folyamatos – hideg/meleg – vízellátás, melyet minden ellátott igénye szerint használhat. A tisztálkodási szereket – havi két alkalommal - az intézmény biztosítja. A fekvőbetegek, gyengék fürdetése folyamatosan, illetve szükség szerint, de legalább heti egy alkalommal a nővérek közreműködésével történik. A fodrász szolgáltatásait (borotválás, hajvágás) heti egy alkalommal térítésmentesen vehetik igénybe az ellátottak. Az egyéb kozmetikai szolgáltatások térítési költségét az ellátottak fedezik.
Az intézmény lakói és dolgozói kötelesek az otthon berendezését, felszerelését megóvni a rongálódástól, ügyelni a helyiségek tisztaságára, rendjére. A szándékos károkozás, rongálás kártérítési felelősséggel jár. Dohányozni csak az arra kijelölt helyen lehet, a lakószobákban tilos!
4.) Mentálhigiénés ellátás
Az intézmény gondoskodik az ellátást igénybe vevők mentálhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítja a személyre szabott bánásmódot, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, az egyéni gondozási tervek megvalósítását, a hitélet gyakorlásának feltételeit, segíti az intézményen belüli kisközösségi, társas kapcsolatok kialakulását, működését, mindent megtesz az ellátást igénybe vevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében.
Az ellátottak igényei szerinti foglalkoztató programok kidolgozása, megszervezése a mentálhigiénés nővérek feladata. A jeles ünnepek (pl. nemzeti ünnepek, karácsony, idősek napja, nőnap stb.) az ellátottak aktív részvételével, intézményi szinten kerülnek megrendezésre. Az intézmény hozzájárulásával támogatja az igény szerint felmerülő mozi- és színházlátogatásokat, kirándulásokat.
2/7
5.) Ruházattal, textíliával való ellátás
Az ellátott az intézményben saját ruházatát és textíliáját használja. Amennyiben az otthon lakója megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal, textíliával nem rendelkezik, azokat számára az intézmény biztosítja. A lakók által használt ruházat és textília tisztításáról, javításáról az intézmény gondoskodik. A vegytisztítást igénylő ruhadarabok, textíliák tisztításának költségei az ellátottat terhelik. Az intézmény által kiadott ruhanemű és textília az intézmény tulajdonát képezi, annak rendeltetésszerű használatáért az ellátott felelős.
Mosási rend:
ágyneműcsere: kéthetente, illetve szükség szerint
függönyök, falvédők tisztítása: évente 2-3 alkalommal
az ellátottak ruhaneműinek mosása: hetente, illetve szükség szerint
6.) Az alkoholfogyasztás szabályai
Az intézmény területén szeszes italt árusítani tilos. Az alkoholos befolyásoltság alatt álló lakó eltávozásához a nővérek nem járulhatnak hozzá. Az ilyen állapotban elkövetett, hatósági intézkedést igénylő cselekmény büntetési költségei, valamint a detoxikáló intézetbe szállítás, kezelés díjának megfizetése a lakót terheli. Ha az ittas ellátott zavarja társai nyugalmát, figyelmeztetésben részesül. Erről a beosztott ápoló köteles feljegyzést készíteni az eseménynaplóba. A házirend e módon való többszöri megsértése fegyelmi eljárást von maga után. (vezető főnővér írásbeli figyelmeztetése, intézményvezető és az Érdekképviseleti Fórum /továbbiakban: ÉKF/ eljárása az ügyben). Súlyosabb esetben az intézményvezető az ÉKF egyetértésével kezdeményezheti az italozó lakó más intézménybe történő áthelyezését.
III. Az egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezések
1.) Az intézmény lakói számára – a fogorvosi ellátás kivételével – biztosítja az egészségügyi ellátást, melynek keretében gondoskodik a lakók egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, rendszeres orvosi felügyeletéről, szükség szerinti ápolásáról, szakorvosi, kórházi ellátáshoz való hozzájutásáról. Az intézmény vállalkozó orvost alkalmaz, aki a lakókat intézményi rendelése keretében látja el.
2.) Az ellátott az intézményi jogviszony kezdete előtti háziorvosi ellátást (saját háziorvos) továbbra is igénybe veheti, ilyen esetben háziorvosa – az intézmény orvosának megkeresésére – megküldi az intézményi ellátás és gyógykezelés szempontjából szükséges egészségügyi adatokat. Ha az ellátottat másik intézménybe helyezik át, egészségügyi adatait továbbítják az új intézménybe.
3.) Az intézménynek rendelkeznie kell az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 52. § (2) bekezdésében felsorolt gyógyszercsoportokból az ellátottak rendszeres, illetve eseti gyógyszerszükségletéhez igazodó megfelelő mennyiségű készlettel. E gyógyszercsoportok köréről részletes és pontos tájékoztatást ad az ellátottaknak. Az intézmény a fenti jogszabályban felsorolt gyógyszercsoportba, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja, kivéve, ha az adott gyógyszercsoporton belül nincs közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, amely az adott betegség kezeléséhez megfelelő.
4.) A fentiek alapján összeállított alapgyógyszer-készlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét az ellátott viseli.
3/7
5.) Az intézmény viseli az ellátott rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének
A.) teljes költségét, ha
a.) az ellátottnak a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 20 %-át, vagy
b.) az ellátott részére a költőpénzt az intézmény biztosítja
B.) részleges költségét, ha
az ellátottnak a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja
a nyugdíjminimum 20 %-át, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátott egyéni gyógyszerszükségletének költségét. Ebben az esetben az intézmény az ellátott jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti.
6.) A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a testtávoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek az ellátott költségén történő biztosítása. Ha a testközeli segédeszköz költségeinek viselésére az ellátott jövedelmi helyzete alapján nem képes, a költségviselés tekintetében az 5.) pontban foglaltak az irányadók.
7.)Az 5.) pontban foglaltaktól eltérően az intézmény nem köteles az egyéni gyógyszerszükséglet költségének viselésére, ha
a.) az ellátott a szociális törvényben meghatározott jelentős készpénzvagyonnal rendelkezik, vagy
b.) az ellátott olyan, a szociális törvényben meghatározott jelentős ingatlanvagyon tulajdonosa, amely felett rendelkezési jogát más személynek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga nem korlátozza, vagy
c.) az ellátottnak a szociális törvény szerinti tartásra köteles és képes hozzátartozója van, vagy
d.) az ellátott az 5/B.) pont szerinti gyógyszerköltség rá eső részét nem fizeti meg.
IV. Kapcsolattartásra vonatkozó szabályok:
1.) Intézményen kívüli kapcsolattartás
Az intézmény lakói hozzátartozóikkal, ismerőseikkel személyesen, illetve levél, távirat vagy telefon útján tartják a kapcsolatot. Az intézmény – térítés ellenében – segíti a telefonon történő kapcsolattartást.
Tájékoztatás:
Az intézmény ellátottjait, illetve azok hozzátartozóját minden, személyes ügyeik vitelével kapcsolatos változásról értesíteni köteles. Így például:
az intézményi felvételről, az ellátás igénybevételének várható időpontjáról (írásban)
az intézményi ellátás tartalmáról és feltételeiről
az intézmény házirendjéről
panaszjoguk gyakorlásának módjáról, az ÉKF tevékenységéről
a fizetendő térítési díjról, az intézmény által viselt, illetve átvállalt gyógyszerköltségről, valamint a gyógyászati segédeszközköltség mértékéről
az intézményi jogviszony megszüntetéséről (írásban)
az esetleges fegyelmi vétség következményeiről (írásban)
Az intézmény vezetője köteles tájékoztatni a jogosult által megjelölt hozzátartozót:
az ellátott állapotáról, annak lényeges változásáról
egészségügyi intézménybe való beutalásáról
az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról
(pl. önkényes eltávozás, intézményi ellátás megszüntetése)
az áthelyezés kérelmezéséről, kezdeményezéséről
4/7
a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett
intézkedésről
az ellátott haláláról
A jogosult köteles tájékoztatni az intézmény vezetőjét:
rendszeres havi jövedelméről
ingó, ingatlan vagyonáról
hozzátartozói körének személyi adatairól
A látogatás rendje:
Látogatási idő: naponta 8 – 17 óráig
Látogatót az ellátott:
a látogatásra kijelölt helyen (társalgóban, udvaron) és
lakószobájában fogadhat.
A látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyt a műszakban lévő nővérek, illetve az intézményvezető felszólítja a zavaró magatartás megszüntetésére. Amennyiben a felszólítás hatástalan, a látogatás rendjét zavaró személynek el kell hagynia az épületet. A megtett intézkedésekről a műszakban lévő dolgozók, illetve az intézményvezető feljegyzést készít az eseménynaplóban. A látogatás rendjének több alkalommal való szándékos és súlyos megsértése a látogatás korlátozását eredményezheti, melyet az intézmény vezetője írásban közöl az érintettel.
Az intézményből való eltávozás, illetve visszatérés rendje:
Az eltávozás bejelentési kötelezettségének elmulasztása a házirend megsértésének minősül. A műszakban lévő nővérek előzetes tájékoztatása után 20 óráig az intézményt bármelyik ellátott elhagyhatja, amennyiben állapota és ruházata megfelelő. Ha az ellátott betegség vagy egyéb ok miatt az ellátást nem kívánja igénybe venni, távolmaradását az intézmény vezetőjének legalább két munkanappal a távolmaradást megelőzően írásban be kell jelentenie, jelezve az eltávozás alatti tartózkodása helyét és várható idejét. Ennek elmulasztása esetén a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül. A két hónapot meg nem haladó távollét időtartamára a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. Az ellátott a két hónapot meghaladó egészségügyi intézményben történő kezelésének tartalmára a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti, egyéb – nem egészségügyi – távollét esetén a személyi térítési díj 50 %-át kell megfizetnie.
2.) Intézményen belüli kapcsolattartás:
Az intézmény életének természetes velejárója az ellátottak egymás közötti érintkezése, mely során alapelv, hogy egymás nyugalmát nem zavarhatják, életüket a tolerancia elve alapján alakítsák.
3.) Kapcsolattartás az intézmény dolgozóival:
Az intézmény dolgozói és lakói tartsák kötelességüknek az egymás iránti kölcsönös figyelmességet, udvariasságot, magatartásukkal segítsék elő az együttélés családias, békés légkörének kialakítását. Segítsék az új ellátottak beilleszkedését. Az ellátottak tartsák be az intézmény dolgozóinak szakmai utasításait. Ellátott és gondozó között semmiféle üzleti kapcsolat nem jöhet létre.
V. Személyi térítési díjak fizetése, az ellátottak pénz- és értékkezelésének és személyes használati tárgyakról szóló rendelkezések
5/7
1.) Személyi térítési díjak:
A gondnokság alatt nem álló és intézményi ellátásra jogosult személy az intézménybe történő beköltözéskor nyilatkozatban rendelkezhet rendszeres havi jövedelmének kezelőjéről. Az intézményi térítési díjak mértékét a fenntartó önkormányzat állapítja meg, és azt évente két alkalommal felülvizsgálhatja, módosíthatja.
A díjak változásáról az intézmény és a fenntartó önkormányzat köteles értesíteni az ellátottakat, a gondnokokat, valamint a tartásra kötelezett hozzátartozókat. A személyi térítési díjat az ellátott rendszeres havi jövedelmének terhére állapítja meg az intézmény vezetője. Ha a személyi térítési díjat az ellátásban részesülő havi jövedelméből nem tudja megfizetni, a fenntartó határozattal állapítja meg a térítési díjat az alábbiak figyelembevételével:
az ellátásban részesülő havi jövedelme
az ellátásban részesülő jelentős készpénz vagy ingatlanvagyona, ezek hiányában
a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme.
A fenntartó önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, bentlakásos intézményben él, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlanvagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
2.) Költőpénz és munkajutalom
Az intézmény költőpénzt biztosít a jövedelemmel, jelentős készpénz vagy ingatlan vagyonnal, illetve tartásra köteles és képes hozzátartozóval nem rendelkező ellátottak részére. Költőpénzt biztosít annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes hozzátartozója fizeti, illetve akinek a térítési díjat az ingatlanvagyona terhére állapították meg. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ánál. Legalább erre az összegre kell kiegészíteni az ellátottak ezt az összeget el nem érő jövedelmét is.
Az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatásban résztvevő ellátott számára – függetlenül havi jövedelmétől – munkajutalom adható. A költőpénz és a munkajutalom egymástól független juttatások. A költőpénz mértéke nem csökkenthető a munkajutalom összegével. A munkajutalom mértéke a foglalkoztatás jellegétől függően differenciált, havi összegét az elvégzett munka alapján az intézményvezető állapítja meg, a havi összeg nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-ánál.
3.) Érték és vagyonmegőrzés:
Az ellátottaktól átvett készpénz kezelése elsősorban az ellátott, illetve törvényes képviselőjének – két tanú jelenlétében – írásban tett nyilatkozata alapján történik. A megőrzésre, kezelésre átadott ingó vagyon biztonságos megőrzését az intézmény 100 ezer forint értékig vállalja. Ha a készpénzvagyon meghaladja a tárgyév első napján érvényes öregségi nyugdíj összegét, annak megőrzését az intézmény betét formájában vállalja. A készpénz betétben való elhelyezéséről a pénz átvételétől számított két munkanapon belül az intézmény vezetője gondoskodik. A készpénz betétben történő elhelyezéséig annak megőrzését a pénzkezelési és házipénztári szabályzatban foglaltak szerint kell biztosítani. Az ingóvagyon átadását-átvételét két tanú jelenlétében írásban kell rögzíteni. Az átadott értékekről az intézmény naprakész nyilvántartást vezet. Értékeiket az ellátottak hivatalos munkaidőben bármikor visszakérhetik. Elhalálozás esetén az intézmény – két tanú jelenlétében – jegyzéket készít, melyet a hagyatéki eljárást lefolytató Polgármesteri Hivatalnak átad. Az ingatlanvagyon, illetve a 100 ezer forint feletti ingóvagyon megőrzéséért, "gondozásáért" az intézmény felelősséget nem vállal.
6/7
4.) Személyes használati tárgyak:
Az ellátott a számára szükséges saját ruhaneműt, textíliát beköltözése alkalmával magával hozhatja és azt a használatára bocsátott szekrényben elhelyezheti. Az intézménybe beutalt házaspárok részére az intézmény külön lakóhelyiséget biztosít, ahol a házaspár saját ingóságait, bútorait használhatja. Az egyik házastárs halála esetén a túlélő ellátott köteles gondoskodni ingóságainak eltávolításáról. A túlélő ellátott további elhelyezéséről az intézmény vezetője rendelkezik. Hordozható és elemes rádiót minden ellátott tarthat magánál. Bútort, valamint hálózatról működő híradástechnikai eszközt csak az intézményvezető engedélyével lehet behozni és használni. Hősugárzót, villanyrezsót, merülő forralót, egyéb házilag barkácsolt elektromos vagy gázzal működő eszközt az intézménybe behozni, működtetni tilos.
VI. Az intézmény lakóinak érdekvédelme
Az ellátott és hozzátartozója, törvényes képviselője a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet:
az intézmény vezetőjénél
az ÉKF-nél, mely az érintett panaszainak kivizsgálására jogosult
az intézmény fenntartójánál, ha a panasz kivizsgálása késik, vagy azzal nem ért egyet.
Panasszal élhet az ellátott, törvényes képviselője, illetve hozzátartozója
Az ellátás körülményeit érintő kifogásaival, az intézményi jogviszony megsértése, különösen
személyiségi jogok megsértése
kapcsolattartás sérelme
az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségeik megszegése esetén.
Az Érdekképviseleti Fórum köteles a hozzá benyújtott panaszt 15 napon belül kivizsgálni és erről írásban értesíteni az érintettet. Köteles továbbá a szükséges intézkedéseket megtenni, ha ez nem vezet eredményre, felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának más módozataira.
VII. Az intézményi jogviszony megszüntetéséről, az áthelyezésről
1.) Az intézményi jogviszony megszűnik:
a.) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével
b.) az ellátottnak, illetve hozzátartozójának, törvényes képviselőjének a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentését követő 15 napon belül
c.) az ellátott halálával
d.) képviselő-testületi határozattal, ha az intézményi elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, vagy az ellátottat másik intézménybe kell elhelyezni, illetve ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti
e.) áthelyezéssel
Az intézményi jogviszony áthelyezéssel történő megszüntetését az ellátott vagy hozzátartozója kezdeményezheti. Az áthelyezésről a beutaló szerv dönt. Áthelyezéssel szűnhet meg a jogviszony abban az esetben is, ha az ellátott egészségi állapota indokolttá teszi más intézménybe való elhelyezését. A házirendet többszörösen, súlyosan megsértő személy áthelyezését az intézmény vezetője az érdekképviseleti fórummal közösen kezdeményezheti.
7/7
VIII. Egyéb rendelkezések
Csak egészségügyi könyvvel ellátott lakó mehet be és tartózkodhat az intézmény főzőkonyhájában.
Tilos az ellátottaknak az intézmény elektromos-, gáz-, villany-vezetékrendszerét, egyéb elektromos és gázüzemű fogyasztóit szerelni, javítani.
A házirendet minden ellátott, törvényes képviselő és hozzátartozó, valamint az intézmény valamennyi dolgozója köteles betartani.
A házirend mellékletei:
Az érdekképviseleti fórum megalakításának szabályai
Az érdekképviseleti fórum működésének szabályai
A házirend készült:
a többször módosított szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet és módosításai
a módosított 29/1993. (II.17.) Kormányrendelet alapján.
A Házirend 1. számú melléklete
az Érdekképviseleti Fórum megalakításának szabályai
Az Érdekképviseleti Fórum (továbbiakban: ÉKF) megalakításának szervezési feladataiért az intézményvezető felelős.
Az Érdekképviseleti Fórum tagjai:
1./ Választás alapján
az ellátottak közül két fő
az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül egy fő
az intézmény dolgozóinak képviseletében egy fő
2./ Kijelölés alapján
- az intézményt fenntartó önkormányzat képviseletében egy fő
Az ÉKF megalakításához, az ellátottak és hozzátartozóik képviselőinek, valamint az intézményi dolgozók képviselőjének megválasztásához előkészítő bizottságot kell szervezni.
Az előkészítő bizottság tagjainak száma legalább 3 fő, elnökét a bizottság saját tagjai közül választja meg.
Az előkészítő bizottság tagjaira az idősek otthona esetén a lakóközösség, a dolgozói oldalról valamennyi esetben a dolgozói közösség tesz javaslatot.
Az előkészítő bizottság tagjainak megválasztása az e célra összehívott munkaértekezleten történik, nyílt szavazással, szótöbbséggel.
A munkaértekezlet összehívásáért az intézményvezető felelős.
Az előkészítő bizottság az ellátottak, illetve hozzátartozóik, valamint az intézményi dolgozók előzetes véleményét kikérve tesz javaslatot a fórum ellátotti, hozzátartozói, illetve dolgozói tagjainak számára és személyére.
Az ÉKF tagjainak megválasztása a dolgozói munkaértekezleten, az ellátottak, illetve hozzátartozóik képviselőinek megválasztása a szociális otthonban történik.
A munkaértekezlet összehívásáért – az intézmény vezetőjével egyeztetve – az előkészítő bizottság elnöke felelős.
A munkaértekezlet határozatképességét az intézmény erre vonatkozó, egyéb szabályzata alapján kell megállapítani.
Az ÉKF tagjainak megválasztása minden esetben nyílt szavazással, szótöbbséggel történik.
Az ÉKF a megválasztást követően alakuló ülést tart. Az alakuló ülésen saját hatáskörben elnököt és titkárt választ.
Az előkészítő bizottság tagjainak megválasztásáról, illetve az ÉKF tagjainak megválasztásáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
A Házirend 2. számú melléklete
Az Érdekképviseleti Fórum működésének
szabályai
I. Működési téren:
Az ÉKF félévenként rendszeresen, indokolt esetben soron kívül ülésezik.
Az ÉKF-ot a fórum elnöke, akadályoztatása esetén a titkára hívja össze.
Az ÉKF soron kívüli tanácskozást tarthat saját elhatározásából, illetve az ellátottak vagy hozzátartozóik, a dolgozói közösség, az önkormányzat kezdeményezésére.
A soron kívüli ÉKF összehívásáról a fórum tagsága dönt.
A soron kívüli ÉKF összehívásának kezdeményezését a fórum elnökéhez kell eljuttatni.
Az ÉKF tanácskozásához a helyiséget az intézmény biztosítja.
Az ÉKF-on való részvétel költségtérítéssel semmilyen címen nem jár.
2/2
Az ÉKF tagsági megbízás határozatlan időre szól. A tagsági megbízás megszűnik lemondással vagy visszahívással. A megüresedett helyre az a közösség jogosult képviselőt delegálni, amelyik képviselőjének megbízatása a fenti okok miatt megszűnt.
Az ÉKF üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a titkár vezeti.
Az ÉKF üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök, akadályoztatása esetén a titkár és két tag ír alá.
Az ÉKF határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van. Döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.
Az ÉKF tanácskozásaira az intézmény vezetőjét meg kell hívni, aki tanácskozási joggal rendelkezik.
II. Tartalmi téren
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 98. §. /1/ bekezdésében foglaltak szerint az ellátott vagy hozzátartozója panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az ÉKF-nál (továbbiakban: panasz kivizsgálására jogosult)
az intézményi jogviszony megsértése, különösen személyiségi jogainak megsértése, kapcsolattartásának sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási, vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén
vagy az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében.
A szociális törvény 98. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint a panasz kivizsgálására jogosult köteles 15 napon belül írásban értesíteni a panasztevőt az elé terjesztett panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések egyidejű megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges módjaira.
Az érdekképviseleti fórum
a.) előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat,
b.) megtárgyalja az intézményben élők panaszait – ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,
c.) tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban,
d.) intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.