KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
18/1993.(XII.22.) számú önkormányzati rendelete
a magánszemélyek kommunális adójáról
Bevezető rendelkezések
Az 1990. évi C. törvény 1. §-ának /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Kisújszállás Város önkormányzatának Képviselőtestülete illetékességi területén bevezeti a magánszemélyek kommunális adóját.
Az adókötelezettség
1. §
/1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő:
a./ építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény),
b./ beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek),
c./ a nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérlet.
/2/ A kommunális adó alkalmazásában az építményhez tartozik a kiegész1tő helyiség és az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges 2000 m2-t meg nem haladó földrészlet.
/3/ Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve használatától függetlenül.
Az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése, megszűnése
2. §
/1/ Az adó alanya az a magánszemély, aki:
a./ A naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény, illetve telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt, illetve telket az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)
b./ Az önkormányzat illetékességi területén nem
magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti jogával rendelkezik.
/2/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az
adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az /1/
bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
/3/ Társasház-, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok.
3. §
/1/ Az adókötelezettség:
a./ Építménytulajdon esetén az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
b./ Telektulajdon esetén a földrészlet belterületté
minősítését, illetőleg az építési tilalom
feloldását követő év első napján keletkezik.
c./ Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik.
/2/ Az adókötelezettség megszűnik:
a./ Az építmény megszűnése évének utolsó napján.
b./ Az ép1tménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
c./ A belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg beépítés esetén a beépítés évének utolsó napján.
d./ Építési tilalomnak kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg.
e./ Lakásbérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.
f./ A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
/3/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Adómentesség, adókedvezmény
4. §
Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól:
/1/ A szükséglakás.
/2/ Az állattartást szolgáló épület, valamint, az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek (pl. műtrágya tárolók, magtárak. stb.)
/3/ A magánszemélyek tulajdonában lévő beépítetlen belterületi földrészletek közül a Doboskert, a Koronakert, illetve aNagykert belterületre eső része.
/4/ A külterületi földrészleten lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló építmény.
/5/ A lakás céljára szolgáló építményben állandó lakcímbejelentkezéssel tartózkodó, egyedülálló, 70. életévét az adóévet megelőző évben betöltött tulajdonos, haszonélvező és bérlő.
/6/ A garázs.
Az adó mértéke
5. §
Az adó évi mértéke: 2.000.- Ft.
Bevallás, az adó megfizetése
6. §
/1/ A magánszemély, ha az önadózást választotta az adóját, az adóévet követő év február 28-ig vallja be.
/2/ Ha az adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie.
1994. évben a bevallás beadásának határideje: február 28.
/3/ Az adózónak a magánszemélyek kommunális adóját két egyenlő részletben, az adóév március l5-ig, illetve szeptember l5-ig kell megfizetni.
A /2/ bekezdés szerinti adózó esetén 1994. évben az I. félévi adó megfizetési határideje a határozat jogerőre emelkedését követő 15 nap.
/4/ Az adófizetést a Városi önkormányzat
Képviselőtestületének 826-408716-0859 számú Egyenesadó beszedési számlájára kell teljesiteni.
/5/ A fizetendő adóból levonható:
a./ Ha a magánszemély kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesit, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható a beruházás helye szerint illetékes önkormányzat által megállapitott, az adott évben esedékessé vált helyi adóból.
b./ Ha a helyi adó éves összege nem éri el az a./ pont szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyiltát követő négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényes1thető.
c./ Annak a magánszemélynek, akinek az önkormányzat illetékességi területén 1991, 1992, 1993 évben végzett kommunális beruházás számlával igazolt ellenértéke vagy kommunális beruházás céljára 1991, 1992, 1993. évben teljesitett támogatásokkal csökkentett befizetése a tárgyévi adófizetési kötelezettségét meghaladja, a fennmaradó összeggel az e rendelet hatálybalépését követően esedékessé vált helyi adója az a./ és b./ pontban szabályozottak szerint csökkenthető.
7. §
/1/ Az önkormányzat jegyzője a magánszemélyek kommunális adóját kérelemre mérsékelheti, elengedheti, ha az adó megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
/2/ Az önkormányzat jegyzője kérelem alapján indokolt
Esetben, részletfizetést, vagy fizetéshalasztást
engedélyezhet.
Értelmező és záró rendelkezések
8. §
E rendelet alkalmazásában:
1./ önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed.
2./ Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van, és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit.
3./ Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is, a földhasználat és a lakásbérlet.
4./ Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.
5./ Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.
Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.
6./ Lakás és szükséglakás: amely az 1993. évi LXXVIII. tv. 2. számú melléklete alapján ilyennek minősül.
7./ Kiegészítő helyiség: az, amely a lakás és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő-és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince).
8./ Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építési hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.
9./ Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
10./ Belterületi földrészlet: minden olyan épülettel be nem
épített föld, amely a településen az ingatlan nyilvántartás szerint belterületnek minősül.
11./ Kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy
azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek, és az ezekkel kapcsolatos
létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási, ideértve a belvíz- a csapadék és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamosenergia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégíti ki), valamint az út és járdaépítés.
9. §
/1/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény és a hatásköri 1991. évi XX. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.
/2/ Ez a rendelet 1994. január hó 1. napján lép hatályba.
/3/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Kisújszállás, 1993. december 22.
Dr.Ducza Lajos sk Dr. Kittlinger Ilona sk.
polgármester jegyző
Kihirdetés napja: 1993-12-22.