KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
16/2003.(V.30.)
önkormányzati rendelete
az építészeti örökség helyi védelméről
a 49/2004. (XI.26.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben
Kisújszállás Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése b.) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§-a, az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 3. §, valamint az építési hatósági engedélyezésről szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről a következő rendeletet alkotja:
A helyi értékek fogalma, a helyi védelem célja
1.§
(1) E rendelet célja Kisújszállás településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékeinek védelme, a település épített örökségének, jellemző karakterének jövő nemzedék számára történő megóvása.
(2) A település épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül - a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) A különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki- ipari-agrár, szempontból védelemre érdemes:
• településszerkezetek,
• épületegyüttesek
• épületek és épületrészek, építmények
• műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek
továbbiakban együtt: védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
2.§
Az 1. § (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében, - előzetes értékvizsgálat alapján – a helyi védelem alá helyezett területeket, építményeket és épületrészeket az önkormányzat e rendelet 1. sz. mellékletében határozza meg.
A rendelet hatálya
3.§
(1) E rendeletet Kisújszállás Város közigazgatási területén kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulásra.
A Helyi védelem keletkezése és megszűnése
4.§
(1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről - a tulajdonossal történt előzetes egyeztetés és egyetértés után - a Képviselő-testület dönt.
(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszűntetését bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) Egyedi építmények és természeti értékek esetén:
• a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
• a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület illetve épületrész.)
• a védendő érték rövid leírását, dokumentálást (irodalom, fotók),
• a kezdeményezés indoklás
b) Településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
• az együttes megnevezését,
• körülhatárolását,
• a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
• a kezdeményezés indoklását
(4) A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről a 5. §-ban foglaltak szerint értesíteni kell:
• az érdekelteket
• az illetékes földhivatalt
• az illetékes építésügyi hatóságot
• területi védelemnél az érdekelt közműhatóságokat
(5) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszűntetése tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.
(6) Az ingatlan- nyilvántartási, illetve –helyszínrajzi bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(7) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
(8) A Helyi védelmet, megkülönböztethető módon, utalva a jóváhagyó rendeletre a hatályos szabályozási terveken is fel kell tüntetni.
A védetté nyilvánítás és megszüntetés előkészítése
5.§
(1) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a városi főépítész gondoskodik.
(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez:
a) be kell szerezni a döntést előkészítő főépítész szakvéleményét
b) a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint – indokolt esetben – szakértők véleményét.
(3) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi, szakmai és városvédelemmel foglalkozó civil szerveztek véleményét.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) Az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kell kézbesíteni.
b) Nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
c) A használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek a közléstől számított 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(6) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra, közszemlére kell tenni.
A helyi védelemben alkalmazott védettségi kategóriák és fogalmak
6.§
(1) E rendelet alkalmazása során:
a) Védett településrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított településrész, ahol az épített környezet a maga építészeti egységében, hangulatában és karakterében élvez védelmet.
A védett településrész értékét jelentheti a telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal, vagy a településkarakter, mely a települési építészet jellegzetes elemeinek, szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, és színvilágának együttese.
b) Védett utcakép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületegyüttes, ahol egy utca, vagy utcaszakasz a maga egységében képvisel helyi értéket. Ahol a helyi értéket képviselő épületek védelmén túl, a közbeékelődő ingatlanokkal, épületekkel kapcsolatosan is elvárható a védett karakterhez való igazodás.
c) Védett épület:
- a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki- ipari- agrár szempontból jelentős alkotás.
- A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszítőelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti.
A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen az építmény áll.
- A település védett épületei három kategóriába sorolhatók:
I. Kiemelten védett, műemléki védettségre is érdemes épület
II. Kiemelten védett épület
III. Védett épület
d) Kiemelten védett épület: A Képviselő-testület által védetté nyilvánított épületek közé tartozó azon épület, mely a helyi értékek között kiemelkedő értéket képvisel, és ezért nagyobb figyelmet, támogatást, igényel.
e) Védett épületrész: A Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el.
Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
f) Egyéb védett érték: Az épített környezet olyan „egyéb” nem épületnek minősülő értékei, (pl. tér, teresedés a hozzá tartozó hangulati elemekkel, térbútorokkal, padokkal, világító oszlopokkal, díszburkolattal, régi reklámfeliratok, hirdetőoszlopok, cégérek, stb.) melyet a Képviselő-testület védetté nyilvánított
g) Értékvizsgálat: Okleveles építészmérnök, vezető tervezői minősítéssel, vagy műemléki szakmérnöki végzettséggel rendelkező személy (ek), által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értékeket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
h) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
A védett településrészekre vonatkozó külön előírások
7.§
(1) A védett településrészeket az önkormányzat külön rendelettel jelöli ki.
(2) A védett településrészen (a településrendezési tervvel összhangban, illetve az abban szereplő környezeti változtatásoktól eltekintve) meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat.
(3) Új épület csak a környezet színvonalához, építészeti hagyományaihoz igazodóan helyezhető el. A Helyi építési szabályzat előírásaival összhangban, de az abban foglaltakat, a helyi értéket képviselő környezeti elemekhez való igazodás érdekében tovább szigorítva, illeszkedni kell a védett környezethez, és épületekhez. Így figyelembe kell venni a környezetben kialakult homlokzatmagasságokat, a tetőidomok formáit és hajlásszögét, a homlokzatok formai megoldásait.
(4) A védett településrészen melléképület-, építmény építése csak akkor engedélyezhető, ha az építendő épület, építmény nem rontja a városképet, és formailag alkalmazkodik a történelmileg kialakult városképhez.
(5) A védett településrész közterületein utcabútort, épületet, építményt, hirdető berendezést, burkolatot elhelyezni csak a városi főépítész és a szakértőkkel kibővített Városfejlesztési Bizottság előzetes szakvéleménye alapján, a jegyző engedélyével szabad végezni.
(6) Védett, vagy védett építménnyel érintett ingatlanon a jegyző a környezet kialakításához kertészeti, zöldfelületi tervek készítését írhatja elő.
(7) A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
Védett utcaképekre vonatkozó külön előírások
8.§
(1) A védett területeket az önkormányzat külön rendelettel jelöli ki.
(2) A védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat.
(3) A védett épületek közé ékelődő ingatlanokon új épület és más építmények csak a védett, ill. a Helyi értékvédelmi kataszterben védelemre jelölt épületek építészeti hagyományaihoz és színvonalához igazodóan helyezhetők el. A Helyi építési szabályzatban foglaltakon túl igazodni illetve illeszkedni kell, a szomszédságban lévő védett épületek helyi védelmet jelentő építészeti sajátságaihoz, azaz a védett épületek:
• utcavonalhoz viszonyított, és telken belüli elhelyezkedéséhez,
• tömegarányaihoz, utcai homlokzatmagasságához,
• tetőidomainak formájához, hajlásszögéhez
• nyílászáróinak, homlokzatosztásainak, kapuinak, kerítéseinek arányaihoz
• homlokzatainak formai megoldásaihoz, anyaghasználatához és színvilágához.
(4) A védett területen történő építések során benyújtandó engedélyezési tervhez a tervezett új épületet, és a szomszédos védett épületeket (legalább 3 épületet) együttesen bemutató utcaképet, valamint a meglévő állapotot bemutató fotódokumentációt is csatolni kell.
A védett épületekre vonatkozó általános előírások
9.§
(1) A védelem alá kerülő épületek körét az önkormányzat, a rendelet 1. sz. mellékletében határozza meg, mely védettségi lista csak vonatkozó rendeletek és jelen rendeletben rögzített előkészítési folyamat lebonyolítását követően, külön rendelettel módosítható.
(2) A védett építményt érintő építési munka esetén az engedélyezési tervben igazolni szükséges az értéket jelentő építészeti értékek megóvásának, esetleg helyreállításának módját, így többek között:
• A tetők, a magastetők, a tetőfelépítmények kialakítását
• A portálok, nyílászárók elhelyezését, kialakítását
• A homlokzatképzést és színezést
• A felhasználásra kerülő anyagok kiválasztását, illeszkedését
• A beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételek és követelmények teljesülését.
• a városi főépítész és a szakértőkkel kibővített Városfejlesztési Bizottság előzetes szakvéleményében foglaltak figyelembe vételét.
(3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben kell megőrizni.
(4) A helyi védelem körébe tartozó épületeken, építményeken, épületrészeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, mely az épület megjelenésére bármilyen hatással van, csak a városi főépítész és a szakértőkkel kibővített Városfejlesztési Bizottság előzetes szakvéleménye alapján, a jegyző engedélyével szabad végezni.
(5) A védett épületet érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
• A védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
• Az anyaghasználatra, felületképzésre és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést
• A munkák által érintett építmények vagy építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját.
(6) A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető fedése az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható. Nem alkalmazható bitumenes zsindelyfedés, cserépmintázatú fémlemezfedés, vagy bármilyen anyagú hullámlemezfedés.
(7) A védett épületeken megtartandó:
• A homlokzati nyílásrend és a nyílások osztása
• A meglévő homlokzati tagozatok vagy korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók.
• A homlokzat burkolata és felületképzése, vagy csere esetén korszerű anyaggal helyettesíthető. Simított vakolat nemes vakolattal, vagy fröcskölt vakolattal nem helyettesíthető.
(Fentiek alól kivételt képeznek azok az építészeti elemek, amelyekre vonatkozóan a védetté nyilvánítással egyidejűleg helyrehozatali, átépítési javaslat született.)
(8) A védett építményen új parapet konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
(9) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el, lehetőleg takartan.
(10) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával.
(11) Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.
A kiemelten védett épületekre, és környezetükre vonatkozó külön előírások
10.§
(1) A műemléki védettségre is érdemes, kiemelten védett és a kiemelten védett épületek az értékvédelmi szabályozás szempontjából azonos kategóriát jelentenek.
(2) A műemléki védelemre is érdemes épületek felméréséről, dokumentálásáról a védettséget elrendelő rendelet jóváhagyását követő három éven belül a települési önkormányzatnak intézkedni, kell és meg kell indítani a műemléki védettség megszerzésére irányuló hivatalos folyamatot.
(3) A kiemelten védett épületek környezetének méltó formálása, védelme érdekében, a szomszédos ingatlanokra, a 8. § (Védett utcaképekre vonatkozó) előírásokat is alkalmazni kell.
(4) A kiemelten védett épületeket (az önkormányzati tulajdonban lévők kivételével) a „védett épületek felújításának támogatási rendszeréről” szóló önkormányzati rendeletben előnyben kell részesíteni, és rájuk vonatkozóan külön szabályokat kell kidolgozni.
A védett épületrészre vonatkozó külön előírások
11.§
(1) Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegében kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat.
(2) Egyéb védett épületrészek (pl. kapu, vakolatdísz, stb.) az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése estén biztosítani kell a védett épületrész eredeti helyen történő megtartását.
(3) Védett épületrész csak a védettség törlése után bontható el. A bontást megelőzően a védett épületrész tulajdonosának kötelessége az épületrész felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése. Amennyiben a védett épületrész a bontást követően nem kerül visszaépítésre, mérete lehetővé teszi, s arra tulajdonosa nem tart igényt, azt fel kell ajánlani helytörténeti kiállítási, bemutatási célokra.
Az „Egyéb” védett értékekre vonatkozó általános előírások
12.§
(1) A „Egyéb” védett értékek körét az önkormányzat külön rendelettel határozza meg.
(2) „Egyéb” védett értéknek nyilváníthatók a jelen rendelet 6.§. f) pontjában meghatározottak szerint: „Az épített környezet olyan „egyéb” nem épületnek minősülő értékei, (pl. tér, teresedés a hozzá tartozó hangulati elemekkel, térbútorokkal, padokkal, világító oszlopokkal, díszburkolattal, régi reklámfeliratok, hirdetőoszlopok, cégérek, stb.) melyek megóvása, és utódaink számára történő megőrzése a város lakosságának közös érdeke.
A védett érték megnevezése az érték nevével történik: pl.: „Védett felirat”, „Védett hirdetőoszlop”
(3) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
• A védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
• Az anyaghasználatra, felületképzésre és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést
• A munkák által érintett építmények vagy építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját.
A védett értékek fenntartása, hasznosítása
13.§
(1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő, illetve a védelmet elősegítő használattal kell biztosítani.
A védett értékek nyilvántartása
14.§
(1) A helyi védelem alatt álló értékről – az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és működésének feltételeiről szóló 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelettel összhangban nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartásnak a 66/1999.(VIII. 13.) sz. FVM rendelet 8.§-ban maghatározottak szerint tartalmaznia kell:
a) - a védelem szakszerű, rövid indokolását,
- fotódokumentációt,
- a helyi védelem 66/1999.(VIII.13.) számú FVM rendelet 2. § (2)–(4) bekezdés szerinti védettségi kategóriáját,
- a helyrajzi számot.
b) Egyedi védettség esetén az a) pontban felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
- helyszínrajzot,
- a védett érték rendeltetését és használatának módját.
c) Területi védelem esetén az a) pontban felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
d) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek
(3) A nyilvántartás vezetéséről a városi főépítész gondoskodik.
A védett értékek megjelölése
15.§
(1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak érdekeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, megkülönböztetve a kiemelten védett és a védett épületeket, az alábbi szöveggel:
„Kisújszállás Város
kiemelten védett épülete
épült:………”
„Kisújszállás Város
védett épülete
épült:………”
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – az önkormányzat gondoskodik.
(3) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. Amennyiben az épület helyi védelme megszűnik, a tulajdonos köteles a védettséget jelölő táblát az önkormányzatnak visszaszolgáltatni.
(4) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.
A helyi védelem irányítása
16.§
(1) A településen a helyi védelmet a polgármester a főépítész közreműködésével irányítja.
(2) A védelemmel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.
A védett értékek szerepe az oktatásban és közművelődésben
17.§
Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvénysülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk.
A védett építmények fenntartásának támogatása
18.§
A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához önkormányzati támogatás adható. A támogatási rendszerre vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
Vegyes és záró rendelkezések
19.§
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Hatálybalépések:
• A 16/2003.(V.30.) Ör. 2003. május 30. napján lépett hatályba.
• A 49/2004. (XI.26.) Ör. 2004. november 26. napján lépett hatályba.
Egységes szerkezetbe foglalva: 2004. december 15.
/: Palágyi Gábor :/ /: Dr.Kittlinger Ilona :/
polgármester címzetes főjegyző
Az egységes szerkezetbe foglalt önkormányzati rendelet közzétételének napja: 2004. december 15.