Hatályon kívül helyezte a 44/2007. (II.27.) számú önkormányzati határozat.
Módosította: a 6/2006. (I.26.) számú önkormányzati határozat.
28/2004. (II.26.) számú önkormányzati határozat
az önkormányzat közoktatási minőségirányítási programjának elfogadásáról
1./ Kisújszállás Város Önkormányzata a közoktatásról szóló 1993. évi LXIX. tv. 85. §-ának (7) bekezdése és a 129. § (5) bekezdése alapján elkészítette, és e határozat mellékleteként elfogadja közoktatási önkormányzati minőségirányítási programját (ÖMIP). A programban az önkormányzat - a 2008-ig tartó időszakra - meghatározta a következőket:
- az önkormányzati közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait (összhangban a helyi közoktatási intézkedési tervvel, és törekedve az országos - és az európai uniós - közoktatás-politikai prioritásoknak a helyi közoktatási rendszerre történő feladatorientált értelmezésével),
- az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait (az általános elvárásokat a helyi közoktatási rendszer egyes közoktatási intézményeire konkretizálva az eredményesség mérhetővé tétele érdekében, a közoktatási rendszer elemeinek kapcsolatát, a visszacsatolásnak a rendszerbe illesztése és a kimeneti eredményesség javítása érdekében), illetve ezeket az intézmények maguk határozzák meg az általános fenntartói elvárások alapján,
- a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait (meghatározva konkrétan az egyes területeken való együttműködésben érdekelt partnereket és feladatköröket, a szakképző iskolákkal szembeni elvárások sorában megfogalmazva a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő folyamatos fejlesztések szükségességét),
- valamint a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét (melynek során - a helyi közoktatási rendszer eredményességének mérésére, standard mutatókkal történő összevetése érdekében - helyi közoktatási ellenőrzési és értékelési terv elkészítését határozta meg).
Felelős: a programban meghatározottak végrehajtásáért: Palágyi Gábor polgármester
Határidő: értelemszerűen a programban foglalt határidők
3./ Az önkormányzati minőségirányítási programot 2004. február 29-ig az önkormányzat fenntartásában működő intézmények igazgatói számára át kell adni.
Felelős: Címzetes Főjegyző
Határidő: 2004. február 29.
Erről értesül:
1. Palágyi Gábor polgármester
2. Papp Erika alpolgármester
3. Janó Lajos bizottsági elnök
4. Sándor László bizottsági elnök
5. Városi Óvodai Intézmény
6. Arany János Általános Iskola
7. Kossuth Lajos Általános Iskola
8. Városi Zeneiskola
9. Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium
10. Illéssy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola
11. Polgármesteri Hivatal intézményi referensei
Melléklet a 28/2004. (II. 26.) sz. önkormányzati határozathoz
KISÚJSZÁLLÁS VÁROS
ÖNKORMÁNYZATÁNAK
KÖZOKTATÁSI
ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI
PROGRAMJA
Hatályba lép:
A 28/2004. (II.26.) sz. önkormányzati határozattal
2004.február 26-án
Az első felülvizsgálat időpontja:
2006. január 31.
Bevezetés
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXIX. tv. 85. §-ának (7) bekezdése a helyi önkormányzati intézményfenntartók számára önkormányzati minőségirányítási program (ÖMIP) készítését írja elő. E program „az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét" - fogalmaz a közoktatási törvény fenti pontjában.
Az elmúlt évek minőségirányítással kapcsolatos ágazati kezdeményezései igazolták, hogy a közoktatási intézményekben hatékony minőségfejlesztési rendszer csak abban az esetben építhető ki, ha a fenntartó is részese annak. A közoktatási törvény legújabb módosítása - megerősítve a minőségirányítás szerepét és helyét a rendszerben, és bevezetve a fenntartói minőségirányítás fogalmát, illetve kötelezettségét - pótolta ezt a rendszer hatékony működéséből hiányzó láncszemet. A közoktatási intézmények minőségirányítási programjainak szoros kapcsolatban kell állniuk az önkormányzat minőségirányítási programjával. A fenntartói minőségfejlesztési rendszer kialakítása és alkalmazása kiszámítható feltételeket és együttműködő környezetet hozhat létre a közoktatási intézmények számára vállalt feladataik teljesítésében.
Kisújszállás Város Önkormányzata e törvényi kötelezettségének az ezen dokumentumban rögzítettek alapján kíván eleget tenni.
Tartalom
Bevezetés
1. Minőségpolitika
1.1. „Küldetésnyilatkozat"
1.2. Általános minőségpolitikai célok
1.3. Az intézményi minőségirányítási programok elkészítéséhez kapcsolódó további
elvárások
2. Minőségfejlesztési rendszer
2.1. Irányítás és tervezés
2.2. Intézményi tervezés
2.3. A helyi közoktatási rendszer és más ágazatok kapcsolatai
3. Fenntartói ellenőrzés, értékelés
3.1. Az ellenőrzés és értékelés koncepciója
3.1.1. Alapelvek:
3.1.2. Az ellenőrzés fő területei és indikátorai:
3.1.3. Az információk felhasználása
3.1.4. Visszacsatolás, értékelés
3.2. Az ellenőrzési és értékelési rendszer meghatározása
3.2.1. Fenntartói szintű ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer
3.2.2. Az ellenőrzés, értékelés lebonyolítása
3.3. Javaslat a fenntartói ellenőrzési tervre
4. Felülvizsgálat és hatályba lépés
5. Mellékletek
1. MINŐSÉGPOLITIKA
1.1. „Küldetésnyilatkozat"
Városunk, Kisújszállás jövőjéért a legnagyobb felelősséget saját lakosai érzik, akik a városirányítás és -fejlesztés feladatát az önkormányzati képviselő-testületre bízták. E képviselő-testület a gyermekekre és fiatalokra mint a legfontosabb értékekre tekint.
Támogatunk minden olyan törekvést és tevékenységet, amely a gyermekek, fiatalok személyiségének szabad, harmonikus fejlődését segíti elő, melyek révén olyan ismeretekhez, készségekhez és képességekhez juthatnak, amelyek a társadalomba - annak szűkebb és tágabb közösségeibe - való aktív és tudatos beilleszkedésüket biztosítják, saját és mások személyisége szabadságának tiszteletben tartásával.
Önkormányzatunk ezért a legtöbbet a fenntartásában lévő közoktatási intézményeknek a lehetőségekhez mért minél optimálisabb működtetésével teheti. Ennek megvalósítása érdekében a nevelési-oktatási intézményeket törvényesen, tervezetten, kiszámíthatóan, átláthatóan, hatékonyan és eredményesen kívánjuk működtetni. A közoktatást mint közszolgáltatást - a rendelkezésünkre álló eszközökkel, valamint újabb erőforrások bevonásával - partnereink elégedettségére folyamatosan javítjuk, fejlesztjük. Közoktatási minőségirányítási programunk ennek megvalósítását szolgálja.
1.2. Általános minőségpolitikai célok
A közoktatásban 1998-tól kezdődött a „minőségügyi" szemlélet megjelenése, fokozatos térnyerése. Országos közoktatás-politikai szándék eredményeként az első évek a tartalmi kidolgozással, szakemberek felkészítésével, az új szemléletmód megismertetésével és megismerésével, majd kipróbálásával teltek. Az elmúlt három évben már minden intézmény számára kötelezővé vált a minőségfejlesztési munkába való bekapcsolódás. Önkormányzatunk közoktatási intézményeinek mindegyike szert tett ezalatt az időszak alatt olyan minőségügyi ismeretekre, amelyek kellő alapot adnak a helyi, intézményi minőségfejlesztési rendszer kidolgozására és megvalósítására. A legtöbb intézményben felismerték, hogy a minőségfejlesztés kedvező lehetőséget jelent az intézményekben a dolgozók elkötelezettségének és együttműködésének javítására, az önértékelésre, a problémák feltárására és megoldására, az óvoda/iskola mint szervezet fejlődésére, a szervezeti kultúra kedvező irányú formálására. Mindezek során javult az intézmények új iránti fogékonysága, kezdeményezőkészsége (innovativitása). Megteremtődtek - több esetben megerősödtek - a partnerközpontú szemlélet előnyei: elsősorban az a szemlélet, mely szerint a közoktatás szolgáltatás, amit a partnerek igényei alapján, azok megelégedettségére kell végezni.
A fenntartók - így önkormányzatunk is - ezen intézményi folyamatoknak nem, vagy csak alig voltak részesei. A korlátozott „részvétel" a partneri elégedettségmérések és igényfelmérések során valósult meg. Most azonban jogszabály kötelezi a fenntartókat arra, hogy az intézmények ezen tevékenységébe bekapcsolódva, irányító szerepet vállaljanak. Az önkormányzati iskolafenntartóknak közoktatási intézkedési tervvel kell rendelkezniük, melyben meghatározzák a helyi közoktatási stratégia általános elveit. A minőségirányítási program erre épülve ún. általános és intézménytípusokra, illetve intézményekre bontott minőségcélokat kell tartalmazzon. Az általános minőségcélokat az önkormányzat közoktatási intézkedési tervében meghatározott helyi közoktatás-politikai alapelvek mentén az alábbiakban határozzuk meg. Ezen általános célok minden, az önkormányzat fenntartásában működő intézményre értelemszerűen vonatkoznak.
1. A minőségfejlesztési tevékenységnek a helyi közoktatási rendszerben alapvetően az intézményi oktató-nevelő munka eddig elért eredményeinek megőrzését és javítását kell szolgálnia. Az önkormányzati minőségirányítási program célja - a partnerközpontú szemléletből eredően - a
2
közoktatás-irányítással kapcsolatos különböző elvárások lehetőség szerinti legmagasabb színvonalú kielégítése, a közoktatás-irányítási folyamatok belső és külső partneri elégedettséget kiváltó, költségtakarékos megszervezése.
2. Minden közoktatási intézmény minőségirányítási programja a partnerközpontú szemléletre épüljön, melyben deklarálják a közvetlen és közvetett partnerek elégedettségére történő feladatellátást, a hatékony és eredményes működést, aminek méréséhez ki kell dolgozni a megfelelő paramétereket. Az elégedettségmérésekkor intézményi átlagban legalább 85%-os elégedettség elérése legyen a cél.
3. Az önkormányzat a közoktatási intézkedési tervében foglaltaknak megfelelően biztosítja illetékességi területén közoktatási feladatainak ellátását. Olyan körű óvodai szolgáltatást biztosít, hogy minden 3-7 éves gyermeknek legyen lehetőség igénybe venni az óvodai ellátást. Két általános iskolájával, két középfokú intézményének kínálatával biztosítja, hogy a diákok 14. évfolyamos korukig választási lehetőségekkel helyben végezzék el az általános és középiskolát, szerezzenek szakképesítést. Az alapfokú művészetoktatási intézmény működtetésével a művészeti nevelés és oktatás biztosításával kínálja a tehetséggondozás és személyiségfejlesztés lehetőségének tartalmas és igényes formáit. Kollégiumi hálózatával az általános iskolai igényeket rászorultság szerint, a középfokú képzésekhez kapcsolódó igényeket pedig teljes körűen biztosítja.
4. Az önkormányzat a közoktatási feladatok ellátásához lehetőségeihez mérten biztonságos és egészséges feltételeket biztosít.
5. Az önkormányzat közoktatási feladatellátásában fejlesztéseket, szerkezetváltoztatásokat a jelenlegi, illetve az aktuális információk, adatok értékelése, a partneri igények, a jogszabályi, valamint a finanszírozási lehetőségek elemzése alapján, a partnerekkel egyeztetve indít.
6. Az önkormányzat városi szintű, egységes szempontrendszerre épülő intézményértékelési rendszert működtet, mely az önkormányzati intézkedési tervben, valamint az önkormányzati minőségirányítási programban megfogalmazott elvekre, elvárásokra és feladatokra, valamint az intézményi önértékelésekre épül.
7. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy közoktatási intézményeinkben az esélyegyenlőség minél jobban biztosított legyen. Valamennyi intézményben meg kell valósulnia az integrációnak, amely a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos körülmények között élő gyermekekre, tanulókra egyaránt vonatkozik. Az önkormányzat a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozásokhoz a szükséges szakemberek alkalmazásának feltételeit biztosítja.
8. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének érdekében biztosítani kell, hogy a közoktatási szolgáltatások minden gyermek/tanuló számára elérhetőek legyenek.
9. A szociális támogatások körében megfogalmazott, önkormányzati rendeletben foglalt támogatási formákat az önkormányzat folyamatosan fenntartja, illetve lehetőségei szerint fejleszti.
10. Valamennyi helyi közoktatási intézménynek fel kell készülnie az integrációra, azaz a sajátos nevelési igényű, szakértői vélemény alapján a többi tanulóval együtt nevelhető és oktatható, valamint a különböző okok miatt hátrányos helyzetű gyermekek/tanulókkal való foglalkozásra. A 2005/2006-os tanév végéig ki kell alakítani az ehhez szükséges programot, a gyermekekkel/tanulókkal való foglalkozás rendjét és módszertanát. Az általános iskolákban a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés bevezetéséhez szükséges, központilag előírt program elkészítésére természetesen a központilag meghatározott határidő az érvényes.
11. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyaránt fontos nevelési-oktatási feladat. Minden intézménytípusban szükséges az egyéni fejlődési, illetve tanulási utak figyelemmel kísérése, segítése az intézményben eltöltött teljes időszakra vonatkozóan. Ez elsősorban a gyermek- és tanulócsoportok
3
vezetőire, osztályfőnökeire ró kiemelt feladatot. A gyermekeknek és szüleiknek érezniük és tapasztalniuk kell a gyermekre irányuló segítő odafigyelést, támogatást. A hiányos felkészültségű tanulók esetében tehát hatékony felzárkóztatást kell végezni. Az iskoláknak tételesen szerepeltetniük kell a felzárkóztatás elérni tervezett nagyságrendjét (az egyes tantárgyak teljesítmény-átlagának számszerű javításával), majd az értékelés idejét, amikor konkrétan minősíteni szükséges a teljesítést. A tehetséggondozás tervezésében is konkrét, elérhető célokat kell meghatározni.
12. Minden intézményben figyelemmel kell kísérni az egyéni tanulási/fejlődési utakat, a 2004/2005-ös tanév végéig ki kell dolgozni és ki kell alakítani az erre való odafigyelés metodikáját és gyakorlatát. Az intézmények ezen belül dolgozzák ki annak rendjét, hogy a gyermeket/tanulót már az intézménybe történő felvételkor/belépéskor, az első hónapokban megismerjék, az intézményben létesített tanulói jogviszonya alatt tanulmányi előmenetelét, képességeinek kibontakoztatását egyéni odafigyeléssel segítsék, eredményeit ismerjék el, problémáinak megoldásában pozitív megerősítéssel támogassák. Az önkormányzat feladatként határozza meg a helyi közoktatási intézmények közötti információcserét, a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartásával. Így: az intézményből történő távozásakor, illetve azt követően az óvoda/iskola rendelkezzen visszajelzéssel arra vonatkozóan, hogy a gyermek/tanuló hová került (továbbtanulás vagy munkába állás), és ott hogyan állja meg helyét. Az intézmény határozza meg azt az időintervallumot, ameddig figyelemmel kíséri a tőle távozott gyermek/tanuló pályájának alakulását.
13. A 2005/2006-os tanév végéig minden, városunkban működő közoktatási intézménytípusra vonatkozóan elő kell készíteni a hozzáadott pedagógiai érték mérésének metodikáját, majd be kell vezetni azt. Az intézmények munkájának értékelésében a hozzáadott pedagógiai érték mérésének szerepelnie kell.
14. A pedagógusok továbbképzési rendszerét hatékonyan és eredményesen kell működtetni, ennek érdekében a jogszabályi előírásoknak és az intézményi érdekeknek megfelelően kell támogatni a pedagógusok továbbképzéseken való részvételét. Ezzel együtt, illetve ezen túlmenően el kell érni, hogy legkésőbb a 2004/2005-ös tanév végéig az Európai Unió közoktatásra vonatkozó stratégiájának legfontosabb elemeiről a pedagógusok tájékozottak legyenek. Az intézményi belső mérések megvalósítása érdekében a 2007/2008-as tanév végéig minden intézményben - a Városi Zeneiskola kivételével - legalább egy pedagógus rendelkezzen mérésügyi és/vagy minőségbiztosítási végzettséggel.
15. 2006/2007-re minden intézményben működjön - városi szinten összevethető - intézményi teljesítmény-értékelési rendszer, melynek része a pedagógusok teljesítményének értékelése.
16. Az iskolákban az ismeretátadás és ismeretszerzés folyamatában törekedni kell az alkalmazásképes tudás nyújtására. Ennek az elvnek hangsúlyosan meg kell jelennie a pedagógiai programokban elvi, valamint a helyi tantervekben, az egyes tantárgyakban gyakorlati szinten. Szükség van gazdag módszertani kultúrával történő nevelésre és oktatásra, differenciált tanulásszervezésre, hatékony képességfejlesztésre, pozitív megerősítő értékelésre, gondolkodtatásra. Az iskolákban - saját erőforrásaik hatékony kihasználásával - tanévente legalább egyszer szervezzenek olyan, tanórán kívüli komplex programot a tanulóknak, amelynek során a megszerzett ismeretek gyakorlatban való hasznosítására helyezik a hangsúlyt (verseny, játék stb.). Ez az iskolai éves munkatervben is szerepeljen.
17. Az információs és kommunikációs technológia ismerete és alkalmazása elengedhetetlen, különösen a közoktatásban. Az önkormányzat minden közoktatási intézményének rendelkeznie kell az intézményi működéshez legalapvetőbb informatikai eszközökkel, valamint internet-hozzáféréssel. Az iskolákban - a képzési rendszer által megkívánt mértékben és szabályozottan - minden tanuló és pedagógus számára elérhetővé kell tenni az informatikai eszközparkot és az internet-használatot. Ennek meglétét minden tanév elején, az intézményi munkaterv készítésekor ellenőrizni kell, a
4
szükséges bővítésről pedig a központi normatív támogatások, pályázatok, (költségvetésben egyeztetett) intézményi források terhére rendelkezni kell.
18. Az erőforrások jobb kihasználását széleskörűen kell értelmezni. Tartalmazza e fogalom a gyermekek/tanulók túlterheltségének elkerülését, a pedagógusok ésszerű munkaidő-kihasználását, a tantestület jó szervezettségét, az intézményi működést elősegítő szellemi, tárgyi és pénzbeli források hatékony felhasználását - intézményi és önkormányzati szinten egyaránt. Fel kell mérni ezen erőforrásokat, kihasználásukat, tervet kell készíteni az eredményesség és hatékonyság javítására, e terv megvalósításáról rendelkezni kell, majd ellenőrzés szükséges. E folyamatot 2005 novemberében elkezdve kétéves ciklusokban kell intézményi és önkormányzati szinten megtenni.
19. A tanulás vonzóvá tétele (tanulás iránti motiváció erősítése) minden intézmény számára alapvető, folyamatos feladat. A pedagógiai programok készítése során a tantestületeknek intézményükre vonatkoztatva értelmezniük kell ezt az elvárást, majd meg kell határozniuk, mik a feladataik ennek érdekében, és pedagógiai programjukba, ezzel együtt helyi tanterveikbe be kell építeniük tennivalóikat. Az intézményi önértékelések során fontos szempont kell legyen ennek mérése. Olyan belső, standard mérőanyag adaptálása szükséges, amely évről évre összehasonlítási lehetőséget ad. A mérések eredményeit minden tanév záró értekezletén a tantestülettel meg kell ismertetni, majd - belső szabályozás szerint - a szükséges feladatokat a következő tanév munkatervébe be kell építeni. Minden intézmény határozza meg, mi az az optimális szint a tanulók tanulás iránti motivációjának erősítésében, amit el kíván érni, és a mérések eredményeit ennek tükrében értékelje.
20. A gyermekekkel és tanulókkal életkori sajátosságaiknak megfelelően tudatosítani kell a különböző, szűkebb és tágabb közösségükhöz való tartozásukat, az e közösségekhez való tartozás értékeit és tartalmát. Különösen fontos ez - elsősorban a tanulók esetében - a nemzethez és az Európai Unióhoz való tartozás, azaz a magyar és az uniós állampolgárság vonatkozásában. Az intézmények értelmezzék ezzel kapcsolatos feladataikat, építsék bele azokat pedagógiai programjaikba, az iskolák helyi tanterveikbe. Az iskolák a helyi tanterveket oly módon gazdagítsák, hogy amely tantárgy esetében lehetséges, hangsúlyozzák a helyi és nagykunsági, a nemzeti és az európai értékek megismertetését a tanulókkal. A történelem tanítása során az Európai Unió történelmének megismertetése alapvető. A tanulók legyenek nyitottak más nemzetek élete, kultúrája iránt - ennek érdekében az iskolák diákjaikkal vegyenek részt külföldi (csere)kapcsolatokban, aminek többféle formája lehetséges (táborok, rendezvények, pályázatok, szakmai utak stb.). Az iskolák tervezzék ezt pedagógiai programjukban és éves munkatervükben. Tanévente legalább egy alkalommal minden iskolában szervezzenek olyan programot, amelyben a helyi diákok más nemzetekhez tartozó diákokkal találkozhatnak. E feladataikat az iskolák saját erőforrásaik (pl. pályázatok, alapítványi támogatások) ésszerű és hatékony felhasználásával teljesítsék.
21. Az aktív állampolgárságra nevelés érdekében az iskolák használják ki a diákönkormányzatok működése nyújtotta lehetőségeket. Tekintsék a diákönkormányzatokat egyenrangú partnernek, tartsák maximális tiszteletben a jogszabályok által e szervezeteknek biztosított jogokat. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a diákok - helyzetükből és életkorukból eredően - nem ismerhetik teljes körűen ezen jogaikat, tehát meg kell velük ezeket ismertetni, közös értelmezés szükséges és segítségnyújtás számukra ezek gyakorlásában. A tantestületek a 2004/2005-ös tanév félévi értekezletén először, majd ettől számítva kétévenként értékeljék a diákönkormányzattal való együttműködésüket, ennek eredményeként határozzák meg további feladataikat. Az önkormányzat az ezt követő hónapban (2005. március) előterjesztés formájában tárgyalni kíván a diákönkormányzatok munkájáról és a diákjogok érvényesüléséről az iskolákban.
22. Az idegen nyelvek oktatása fontos követelmény minden iskolában, nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az anyanyelvi ismeretek oktatása kell hogy szilárd alapként szolgáljon az idegen nyelvek tanításához.
5
23. Az eredményes intézményi működés egyik feltétele az egymástól való tanulás. A helyi közoktatási intézmények ismerjék meg kistérségünk, a Nagykunság és megyénk hasonló típusú intézményeit, szervezzenek látogatásokat, tapasztalatcseréket egy-egy kiválasztott, hasonló típusú intézménybe, a jó tapasztalatokat hasznosítsák, készítsenek mérhető mutatókkal alátámasztott programot azok helyi bevezetésére, majd kipróbálva igyekezzenek egészséges versenyben felülmúlni a megismert intézmény eredményeit. 2008-ig tanévente intézményenként legalább egy ilyen, kistérségi kapcsolatot/tapasztalatcserét valósítsanak meg, tervezzék ezt, valamint a kedvező tapasztalatok hasznosítását majd értékelését munkatervükben. E folyamattal el kell érni, hogy 2008-ra kistérségünk és megyénk legeredményesebb és leghatékonyabb közoktatási intézményei közé tartozzanak az önkormányzatunk fenntartásában működő intézmények. Az eredményesség és hatékonyság mutatóit az ezen minőségirányítási program mellékeltében szereplő közoktatási ellenőrzési és értékelési terv tartalmazza (2.3.3. pont).
24. A jogszerűség, törvényesség minden intézményben a működés alapelve. Ne forduljon elő ennek megsértése az intézményi munka egyetlen területén sem. Az intézményvezetőknek gondoskodniuk kell a rendszeres belső ellenőrzésről és értékelésről, mely törvényes működésre, a nevelő-oktató munka hatékonyságára és eredményességére, a pedagógiai programban és minőségirányítási programban foglaltakra egyaránt kiterjed. Minden tanévre készíteniük kell intézményi belső ellenőrzési és értékelési tervet konkrét témák, felelősök, határidők megjelölésével. E terv készítésekor kérjék és vegyék figyelembe a szakmai munkaközösségek és a nevelőtestület véleményét, a tanévnyitó értekezleten tájékoztassák annak tartalmáról a nevelőtestületet, majd gondoskodjanak a program megvalósításáról. A program egy példányát minden tanév első hetében juttassák el a fenntartónak. Az intézményi belső ellenőrzésnek minden évben tartalmaznia kell legalább két szakmai ellenőrzést és értékelést (a pedagógiai munka szabályozottságára vonatkozóan), valamint a normatív támogatások igénybevétele és felhasználása megalapozottságának ellenőrzését. A belső ellenőrzésekről készüljenek jegyzőkönyvek, az ellenőrzés tapasztalatai nyomán az esetlegesen feltárt problémák megoldására az intézményvezető határozza meg a feladatokat, határidőket és felelősöket, majd ellenőrizze a megvalósítást. Az ellenőrzési és értékelési program megvalósításáról az intézményvezető a tanév végi értekezleteken számoljon be a tantestületnek.
25. A racionális tanulócsoport-szervezés a közoktatási törvény tanulócsoportokra vonatkozó létszámnormáinak betartását jelenti. Fenntartói és intézményi szinten minden tanévre a költségvetés készítésekor kell dönteni a következő tanévben indítható gyermek-, tanuló-, kollégiumi és napközis csoportok számáról, valamint a feladatellátáshoz szükséges pedagógus és nem pedagógus álláshelyek számáról. A döntést az önkormányzat képviselő-testülete hozza, ehhez az intézményeknek adatokat kell szolgáltatniuk. A kisújszállási közoktatási intézmények fogadják a nem kisújszállási tanulókat. Az iskolákban azonban a nem kisújszállási tanulók felvétele miatt plusz tanulócsoport nem indítható.
26. A közoktatási intézményrendszer egészében a 10. osztály végéig minden tanuló számára biztosítani kell a rendszer rugalmas átjárhatóságát. A lehetséges tanulási utak követésével, az intézményi szintek együttműködésének koordinálásával biztosítani kell az átjárhatóság és folytathatóság-továbbléphetőség elvének érvényesülését az oktatási intézmények között. Az intézményeknek együtt kell működniük az átjárhatóság biztosításában, fogadniuk kell az érkező diákokat, illetve erre vonatkozóan (beilleszkedésük segítésére) programmal kell rendelkezniük.
27. Országos kompetenciaméréseket követően, az eredmények ismeretében az iskolák értékeljék eredményeiket - különös tekintettel a tanulók közötti szórásra -, és határozzák meg feladataikat annak érdekében, hogy tanulóik teljesítménye a következő hasonló mérésre javuljon. Az eredményekről tájékoztassák a fenntartót.
28. Az önkormányzat minden intézményétől elvárja, hogy eredményeiket a város lakosságával megismertessék, problémáikat pedig feltárják és megoldják, szükség esetén a fenntartó bevonásával.
6
29. Az iskolák a tanórák védelme érdekében törekedjenek arra, hogy tanórák ne maradjanak el, a szükséges helyettesítések pedig szakszerűek legyenek. Az eredmények mérhetősége érdekében minden tanév zárásakor számszerűen mutassák ki az elmaradt, illetve a szakszerűtlen és a szakszerű helyettesítésekkel megtartott órák számát. A cél az elmaradt és a szakszerűtlenül helyettesített órák arányának csökkentése legyen .
30. Az általános iskolákban - figyelembe véve a tanulók készségeit, képességeit, valamint az oktatási és a munkaerő-piaci lehetőségeket - végezzenek eredményes pályaorientációs tevékenységet. E tevékenységük eredményességi mutatóit maguk dolgozzák ki.
31. Az iskolák fordítsanak gondot a tanulók hasznos szabadidő-eltöltési lehetőségeinek megteremtésére, beleértve ebbe a sport- és kulturális programlehetőségek biztosítását, továbbá folytassák eddigi eredményes kórusmunkájukat. E tevékenységük eredményességi mutatóit is maguk dolgozzák ki.
31. A közoktatási intézmények fordítsanak kiemelt figyelmet a szociális munkára, az egészségnevelésre, valamint a drogfogyasztás megelőzésére.
1.3. Az intézményi minőségirányítási programok elkészítéséhez kapcsolódó
további elvárások:
1. Az intézmény küldetésének megfogalmazása
2. Az intézmény erősségeinek és lehetőségeinek megfogalmazása, erre épülő feladat-meghatározás
3. Csapatok (team-ek, minőségi körök) létrehozása, ütemterv munkavégzésükre
4. Partnerek (közvetlen és közvetett) meghatározása, elvárásaik az intézménnyel szemben, a partneri kapcsolat jellege
5. Belső mérési, értékelési alapelvek, rendszerek, módszerek; önértékelési rendszer kidolgozása
6. A vezetés és a nevelőtestület felkészítése a minőségfejlesztésre, elkötelezettségük kialakítása
7. Az intézményi szervezeti kultúra jellemzői, fejlesztésének programja
8. Az intézményi belső és külső kommunikáció fejlesztésének programja
9. Az iskolákban a tanulók felkészítése és bevonása a minőségfejlesztésbe (pl. a tanulói szervezetek
bevonása)
10. A rendelkezésre álló erőforrások számbavétele, felhasználásuk fontossági sorrendje
11. Az intézményi minőségfejlesztési munka PDCA (tervezés-megvalósítás-értékelés-beavatkozás)
folyamatának szabályozása
2. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER
2.1. Irányítás és tervezés
Hatáskörök: A helyi közoktatási rendszerre vonatkozóan a döntési és felelősségi körök delegálását Kisújszállás Város Önkormányzatának Szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazza. E dokumentum határozza meg az átruházott hatásköröket. Az önkormányzat a közoktatásban a jogszabályok által a fenntartóra delegált hatáskörökben döntési jogát megtartja.
Az önkormányzat közoktatási szakmai bizottsága a Művelődési, Oktatási és Ifjúsági Bizottság, mely közoktatási kérdésekben véleményező, javastattevő jogkörrel rendelkezik. Közoktatási kérdésekben a fenntartó önkormányzattól átruházott hatáskörrel nem rendelkezik. Egyes, közoktatást érintő kérdésekben az önkormányzat egyéb bizottságai is véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek a téma jellegétől függően. Feladatait az önkormányzat határozza meg. A bizottságnak rendszeresen értékelnie
7
kell saját munkáját, emellett évente minden önkormányzati közoktatási intézmény tevékenységét, az önkormányzati értékelési szempontok és intézményi beszámolók szerint.
Az ÖMIP végrehajtása során az önkormányzat közoktatás-irányításért felelős szervezeti egysége Kisújszállás Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, mely az MSZ EN ISO 9001:2001 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszerben foglaltakat alkalmazza, valamint épít az önkormányzati közoktatási rendszert szabályozó külső és belső dokumentumokra (közoktatási intézkedési terv, megyei közoktatási fejlesztési terv).
Fenntartói tervezési dokumentumok: Az önkormányzat tevékenységére vonatkozó átfogó stratégiai tervezési dokumentum a gazdasági program, melyet négyévente, az önkormányzati választási ciklusok elején készít és fogad el a képviselő-testület a polgármester előterjesztésében. Hosszú- és középtávú közoktatási tervezési dokumentum a közoktatási intézkedési terv, mely jogszabályi előírás szerint, és a megyei közoktatási fejlesztési tervvel összhangban készül, valamint a szintén jogszabály által előírt minőségirányítási program. Az előbbi dokumentum az átfogó stratégiai célokat és az erre épülő fejlesztési feladatokat fogalmazza meg, az utóbbi pedig a stratégiai célokat bontja le önkormányzati és intézményi minőségcélokra.
Az önkormányzat rövidtávú tervezési dokumentuma az önkormányzati munkaterv, az önkormányzati költségvetési koncepció, valamint a költségvetési rendelet. A tervezés szempontjából meghatározó dokumentum a minden év májusában hozott önkormányzati határozat a nevelési-oktatási intézményekben a következő tanévben indítható gyermek- és tanulócsoportok, valamint az ezekhez szükséges pedagógus és nem pedagógus álláshelyek számának meghatározásáról. Ezen dokumentumokat a polgármester és a jegyző irányításával Polgármesteri Hivatal készíti elő fenntartói döntésre. A döntéselőkészítő folyamatba az önkormányzati SZMSZ, a hivatali ISO minőségirányítási kézikönyv és a hatályos jogszabályi előírások alapján vonják be az érdekelteket.
A szakbizottságok az önkormányzati munkaterv alapján készítik el saját éves munkaterveiket.
2.2. Intézményi tervezés
Egy-egy közoktatási intézmény alapdokumentuma az alapító okirata, melyet az önkormányzat határozattal fogad el, illetve módosít. A szakmai munka tervezési dokumentuma a pedagógiai program és a minőségirányítási program, a működést szabályozó dokumentum pedig a szervezeti és működési szabályzat, mindhárom a fenntartó jóváhagyása által válik érvényessé. Módosításukat a fenntartó vagy az intézmény nevében az intézményvezető kezdeményezheti, szakbizottsági véleményezés után kerülnek a fenntartó elé.
A közoktatási intézményeknek minden tanévre szólóan munkatervet kell készíteniük, amit a nevelőtestület fogad el. A munkatervnek összhangban kell állnia a pedagógiai és a minőségirányítási programmal. Az intézményekben a tanévi munkát a tantárgyfelosztásban bontják le osztályokra és név szerint pedagógusokra. A tantárgyfelosztás fő számainak meg kell egyeznie a fenntartó által a költségvetés során meghatározott és engedélyezett óraszámkerettel. A munkaterv és a tantárgyfelosztás egy példányát a fenntartó részére mindig az új tanév első hetében kell megküldeni.
Felelősök: Az önkormányzati tervezésért a polgármester, intézményi tervezésekért pedig az intézményvezetők a felelősek. A folyamatok törvényességének biztosításáért a város címzetes főjegyzője felelős. A Polgármesteri Hivatalban a szakmai feladatok ellátásának hivatali felelőse az (oktatási) intézményi referens, akinek feladatait munkaköri leírása rögzíti. Emellett - témától függően - a hivatal más szervezeti egységei is részt vesznek a közoktatási, illetve azt érintő tervezőmunkában (pénzügy, műszaki feladatok, gazdálkodás stb.).
8
Nyilvánosság: Az itt felsorolt dokumentumok nyilvánosak: az önkormányzati dokumentumok az Arany János Városi Könyvtárban, valamint a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztályán, az intézményi dokumentumok pedig az intézményi SZMSZ-ek által szabályozott módon az intézményekben megtekinthetők.
2.3. A helyi közoktatási rendszer és más ágazatok kapcsolatai
A közoktatási rendszer és más ágazatok kapcsolatait, a kapcsolat fő területeit, a döntési jogkörrel rendelkező személyeket (illetve munkaköröket), elérhetőségüket, illetve a fenntartó részéről a kapcsolattartó személy (munkakör) megnevezését a következő táblázat tartalmazza.
9
3. FENNTARTÓI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS *
3.1. Az ellenőrzés és értékelés koncepciója
3.1.1. Alapelvek:
A városi közoktatási rendszer ellenőrzésének alapja az intézmények önértékelési rendszere, amelynek hangsúlyos eleme a partneri igények és elégedettség szintjének figyelembevétele. Az önértékelési rendszer legfontosabb elemeit az intézményi beszámolókban szerepeltetni kell. Az intézmények átfogó értékelésére négyévenként legalább egy alkalommal kerül sor. Az átfogó értékelés során a fenntartó felhasználja az intézmények kötelező éves beszámolóiból kialakított adatbázist, a tanügy-igazgatási, pénzügyi, munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait.
Az intézmények ellenőrzése mellett a fenntartó négyévenként egy alkalommal a helyi közoktatási rendszer egy-egy területét is értékeli, amelynek alapja az adott területre vonatkozó átfogó beszámoló.
A koncepcióval szemben elvárás, hogy illeszkedjen az intézmények belső értékelési rendszeréhez. Legyen hozzáadott érték elvű, ami azt jelenti, hogy nem alkalmaz az egyes intézmények közötti összemérést (rangsort) lehetővé tevő elemeket. Az egyes elemei önmagukban is helytállóak, és maximálisan vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait.
Általános alapelvek a fenntartói ellenőrzés, értékelés során:
· Az intézmények belső folyamatainak fejlesztését, a törvényes működést szolgálják
· Az intézmények eredményeit a programjaikban meghatározott célok eléréséhez és önmaguk eredményeihez viszonyítja
· Az ellenőrzés, értékelés mutassa meg a közoktatással kapcsolatos fenntartói célok teljesülését
· Legyen tekintettel az eredményeket befolyásoló tényezők különbözőségére
· Az intézményi önértékelésen alapuljon
Az önkormányzat - a Művelődéi, oktatási és Ifjúsági Bizottság átfogó intézményértékelése alapján minden évben áttekinti és értékeli az oktatás helyzetét városunkban, értékeli az oktatás minőségbiztosítási hátterét (intézményi beszámolók, beszámoltatások). Az értékelés során rövid, komplex értékelésre törekszik, mely kiterjed a közép- és hosszú távú célok, stratégiák értékelésére. Ennek során összehasonlító vizsgálatokat végez, ami más települések hasonló intézményeinek adataira tejed ki. Az intézményi értékelések a pedagógiai programokban meghatározott feladatokra terjednek ki.
Az önkormányzati értékelés kitér a bizottság munkájára, szerepére, az intézményirányítási rendszerre, annak szabályozottságára, hatékonyságára.
3.1.2. Az ellenőrzés fő területei és indikátorai:
Az intézmények megfelelő színvonalú működésének elengedhetetlen feltétele munkájuk folyamatos ellenőrzése, minősítése és értékelése fenntartójuk által. A minősítés ki kell, hogy terjedjen a működés minden területére, így:
· a törvényi előírások betartására,
· a tanügy-igazgatási feladatok ellátásának színvonalára,
· a szakmai munka színvonalának értékelésére,
· a gazdálkodás egészének vizsgálatára.
Törvényességi ellenőrzés, tanügyigazgatás
· Az intézmény működését meghatározó szabályzók, szabályzatok megléte, jogszerűsége, naprakész alkalmazása (Alapító okirat, Minőségpolitikai irányelv, SZMSZ, Házirend, Ügyviteli- és iratkezelési szabályzat, Számítástechnika-szoftvervédelmi szabályzat, Adatvédelmi szabályzat)
· Tanügyi dokumentáció (tanuló-nyilvántartás, a tanulói jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos dokumentumok, törzslap, bizonyítványok, naplók, diákigazolványok, felmentések, vizsga, pótvizsga dokumentumai, tanulói hiányzások)
10
· A nevelő-oktató munka személyi feltételeinek biztosítása (alkalmazottak nyilvántartása, létszámának törvényessége, képesítési előírások betartása, szakos ellátottság, humán erőforrás tervezés, továbbképzés, munkaköri leírások)
· Gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos ügyek intézése (felvételi eljárás, panaszkezelés rendje, tanuló-és gyermekbalesetek, gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenység, iskolaorvosi ellátás, fegyelmi - és kártérítési ügyek, tandíj és egyéb térítési díjak szabályozottsága)
· Tankönyv- és taneszköz kiválasztás elvei, a tankönyvrendelés rendje
· Pedagógiai program legitimációja
· Tantárgyfelosztás (tartalmi és formai követelmények, engedélyezett álláshelyek és óraszámok, órakedvezmények)
· Óraterv-órarend
Intézményirányítás
· Intézményi MIP
· Az intézményirányítás felépítése (vezetői feladat és hatáskör megosztás szervezése, szabályozottsága, működtetése, a döntéshozatal mechanizmusa, véleményezési, egyetértési jogkörök érvényesülése, belső információáramlás szabályozottsága
· Ellenőrző - tervező - fejlesztő tevékenység (a munkaterv megléte, időarányos végrehajtásának ellenőrzése, ellenőrzési terv érvényesülése a gyakorlatban
· Együttműködés az érdekvédelmi szervekkel a KT. és az SZMSZ-ben előírtak szerint (szülői, tanulói, alkalmazotti érdekképviselet)
· Emberi erőforrás fejlesztése (továbbképzési normatívák felhasználása: résztvevők száma, módszertani képzések száma, különleges gondozással összefüggő képzések száma, pedagógusok képzettségi mutatói: alapdiploma, másoddiploma, szakvizsga, alkalmazottak elégedettsége)
· Vezetés (az intézmény külső-belső megjelenése, környezetkultúra, higiénia, a vezető személyes eredményei képzettség, intézményi innovációk, intézményvezetői beszámolók, ellenőrzések tapasztalatai)
Pénzügyi, gazdasági ellenőrzés
· Átfogó pénzügyi ellenőrzés
o A gazdálkodás pénzügyi szabályozottsága
o A költségvetés tervezése, beszámolás
o Eszköznyilvántartás, gazdálkodás
o Belső ellenőrzés működése
· Normatív támogatás igénylése
· Normatív támogatás felhasználása, elszámolása
· Megbízási szerződések
· Túlórák, helyettesítések elszámolása
· Tankönyvtámogatás elszámolása
· Étkezési támogatások elszámolása
Szakmai eredményesség, hatékonyság ellenőrzése
· Gazdaságos működés (szakmai és költségvetési mutatók: tanulói, pedagógus létszám adatok, férőhely kihasználtság, csoportok osztályok átlaglétszáma, pályázatok)
· Eredményesség (Nevelési, pedagógiai program beválása, neveltségi szint, tanulmányi eredmények mérése, integrált nevelésben résztvevők száma, továbbtanulási mutatók)
· Partneri elégedettség (Az elégedettségi mutatók alakulása)
· Szakmai tapasztalatcserék (Formái és száma)
· Tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések ellenőrzése
Fenntartói szintű tematikus beszámolók
· Gyermek és ifjúságvédelem helyzete a településen
· Felzárkóztatás, gyógypedagógiai tevékenység
11
· Intézkedési terv értékelése
· Kötelező eszköz és felszerelésjegyzék
· Közoktatást érintő beruházási, felújítási program teljesítése
3.1.3. Az információk felhasználása
Az intézményi beszámolók és az ellenőrzési tapasztalatok alapján az oktatási ügyosztály folyamatosan tájékozódik az intézmények működéséről. A fenntartói ellenőrzési, értékelési feladatok maradéktalan ellátásához - figyelembe véve a működtetett intézményrendszert - legalább 2 fő foglalkoztatására, illetve az ügyosztály feladatköreinek csökkentésére, átcsoportosítására (pl.: marketing és foglalkoztatási feladatok) lesz szükség.
Az információgyűjtés további módszerei:
Tantárgyfelosztás
Éves munkatervek
Tanévnyitó, záró értekezletek jegyzőkönyvei
Statisztika
Igazgató értekezletek jegyzőkönyvei
Aktuális megbeszélések
Ennek megfelelően városi szinten képet alkot és szükség szerint tájékoztatja a képviselő testületet:
· az oktatás szerkezetéről
· az oktatásra vonatkozó hatékonysági mutatókról
· az intézmények felújítási igényeiről,
· a városi beiskolázás helyzetéről,
· a szakember ellátottságról,
· a szakszolgálati ellátásról,
· pedagógiai innovációkról.
3.1.4. Visszacsatolás, értékelés
Az ellenőrzések és a fenntartói tevékenységek kapcsán kerülhet sor az intézmények értékelésére. Értékelésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat és megfelelőségeket. Az intézmények átfogó értékelésének tartalmaznia kell az alábbiakat:
· a korábban szerzett ellenőrzési tapasztalatokat
· a közép- és hosszú távú programok megléte, tartalma, megvalósíthatósága,
· az innovatív tevékenység,
· a szakmai munka feltételrendszerének alakulását és kihasználtságát
· a tanulói teljesítmények, a hozzáadott érték mérése,
· a külső szakértői minősítések,
· az intézményről kialakult iskolahasználói kép, a jelentkezések, a felvételek, a lemorzsolódások és a rendszeres igény- és elégedettség mérések tükrében,
· az intézmény belső demokratizmusának megvalósulása, az intézmény belső klímája (azaz hangulatvilága) és a fluktuáció mértéke.
Az ellenőrzési jegyzőkönyvet a bizottság, illetve a képviselőtestület véglegesíti. Az ellenőrzés és értékelés eredményeiről - a végleges jegyzőkönyv alapján - az ellenőrzésben érintett intézményt hivatali, bizottsági, esetenként képviselőtestületi szinten kell tájékoztatni. A visszajelzésről a közoktatási iroda gondoskodik.
Az intézményvezetők vezetők munkájának átfogó értékelésére az intézményük teljeskörű ellenőrzésével párhuzamosan kerülhet sor. Az intézményi ellenőrzésekhez kapcsolódóan az alábbi szempontok alapján történhet a vezetők értékelése:
· Az intézményi éves munkájáról készített beszámoló
· Az intézmény külső-belső képe, környezete, arculata
· Az intézmény belső mérési, értékelési rendszerének kidolgozottsága
· A pedagógusok egyéni munkájának értékelése
· A gazdálkodás ellenőrzésének eredményei
· A törvényességi ellenőrzés eredményei
12
3.2. Az ellenőrzési és értékelési rendszer meghatározása
3.2.1. Fenntartói szintű ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer
Az intézmények feladata, hogy a fenntartói szempontrendszer illetve indikátorok figyelembevételével dolgozzák ki saját, minőségirányítási programjukat. Elvárásként jelentkezik az intézmények (intézményvezetők) részéről az irányító - mérő - ellenőrző fenntartói tevékenység mellé a szolgáltató oldal erősítése. A fenti igény kielégítését szolgálja a szakmai szolgáltatások igénybevételére biztosított normatív támogatás intézménynek átadott része.
Javaslat a városi szintű tematikus beszámolókra, ellenőrzésekre
TERÜLET |
INDIKÁTOROK, FELADATMUTATÓK |
Pedagógiai programok felülvizsgálatának szakértői értékelése |
Jogszabály megfelelés |
Intézményi minőségirányítási programok elfogadása |
Jogszabály megfelelés |
A közoktatási intézkedési terv megvalósításának értékelése (2 évente) |
Az intézkedési terv céljainak, feladatainak összevetése az elért eredményekkel. Óvodáztatás, iskoláztatás folyamatainak elemzése a fenntartói adatbázis alapján. |
A helyi közoktatás minőségirányítási rendszerének felülvizsgálata (4 évente) |
Mérési értékelési program teljesülése Fenntartó minőségirányítással kapcsolatos dokumentációjának ellenőrzése (lista) |
Tájékoztató a gyermekek, tanulók szociális ellátásáról (4 évente) |
Napközi, tanulószoba adatai Étkezési, tankönyv, táborozási támogatással kapcsolatos adatok Gyermek és ifjúságvédelem, prevenció, Etnikai programok |
Különleges gondozás (4 évente) |
A szakszolgálati ellátás működése (szűrés, terápia aránya) Egészségügyi és rehabilitációs foglalkozások, Gyógypedagógiai ellátás Beszédhibák, részképesség zavarok, tanulási problémák kezelése |
Tájékoztató az eszközbeszerzési terv végrehajtásáról, a felújítási, beruházási programok teljesítéséről (4 évente városi szinten) |
Elvégzett munkálatok Az ütemterv arányosan teljesült-e? Esetleges eltérések és indokaik. |
Vezetői pályázatok véleményezése (5 évente intézményenként) |
A vezetői program megvalósíthatósága és A vezető szakmai rátermettsége |
Az intézményi beszámolók szempontrendszere minden intézményre vonatkozóan, egyben az intézmények szakmai eredményességének alapja: (évente, figyelembe véve az eddigi szempontrendszert):
FELADAT, CÉL |
INDIKÁTOROK, FELADATMUTATÓK |
Az intézmény jellemzői (Munkaerő gazdálkodás és létszám) |
- pedagógusok, alkalmazottak száma - létszám, csoportok, osztályok száma |
Hatékonysági adatok |
- férőhely kihasználtság, csoportok, osztályok átlaglétszáma, - pályázatok száma, eredménye |
A tárgyi feltételek folyamatos javítása |
- épületeken elvégzett karbantartás, felújítás - eszközbeszerzések, informatikai feltételek |
Továbbképzési terv teljesítése, szakmaiság |
- résztvevők, képzések száma - képzések jellege (kiemelt cél a módszertani illetve a különleges gondozással összefüggő képzéseken való részvétel) |
13
Alkalmazottak értékelése, vezetői tevékenység |
- belső értékelési rendszer működtetése - a kiemelkedő munkát végző pedagógusok felsorolása, javaslat kitüntetésre, - alkalmazottak elégedettségi mutatóinak alakulása |
Kapcsolatok |
- szülői szervezetekkel való együttműködés eredményessége - szakmai együttműködés fórumai - külföldi kapcsolatok |
Igény és elégedettség mérése |
- a legfontosabb partnerek igényeinek és elégedettségének változása |
Óvodai beszámolók speciális ellenőrzési, mérési, értékelési indikátorai
TERÜLET |
INDIKÁTOROK, FELADATMUTATÓK |
Az nevelés eredményessége, a nevelési program beválása |
- a dolgozók elégedettsége |
- a gyermek fejlődésében elért eredmények az óvodáskor végén |
|
- a különleges gondozásba bevont, integráltan nevelt gyermekek száma - beszédhibás gyermekek száma |
|
- a gyermek fejlettségi szintjével kapcsolatos partneri elégedettség változása - szülők elégedettsége - elsős osztálytanítók elégedettsége |
|
- iskolaérettségi vizsgálatok eredményei |
Iskolák beszámolóinak speciális ellenőrzési, mérési, értékelési indikátorai
TERÜLET |
INDIKÁTOROK, FELADATMUTATÓK |
A nevelési program eredményessége |
- intézményi önértékelési rendszer alapján, benne a deviancia intézményi adatai (pl.: igazolatlan mulasztók száma, magatartás, szorgalom) - partneri elégedettség mutatói (szülők, fenntartó) |
Tantárgyi, tanulmányi eredményesség bemutatása |
- továbbtanulási mutatók - tantárgyi tanulmányi eredmények - tantárgyi mérési, értékelési rendszer eredményeinek bemutatása |
- a különleges gondozásba bevont, integráltan nevelt gyermekek száma, - sajátos nevelési igényű gyermekek száma az 1-4. és az 5-8. évfolyamon |
|
- kiemelkedő eredmények tanulmányi és sport versenyeken, vetélkedőkön |
|
- csoportbontásokra fordított óraszámok adatai tantárgyanként |
3.2.2. Az ellenőrzés, értékelés lebonyolítása
A közoktatási intézmény működésének ellenőrzése jogszabály alapján történik - Kt. 102. § (2) bekezdés d) pont, 104. § (1) bekezdés a) pont és 107. § (9) bekezdés. Az ellenőrzés lefolytatására utasítást adhat, illetve ellenőrzést kérhet:
· a fenntartó
· a közoktatási intézmény vezetője
Az intézmény működésének ellenőrzése a minőségpolitikai irányelvben meghatározott módon, periódikusan történik, visszatérő jelleggel. (Kt. 102.§ (2) d): „A fenntartó … továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik
14
négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét … „
Ugyanakkor rögzíteni kell azt a jogszabályi tényt, miszerint a fenntartó a nevelési, pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét, (a közoktatási törvény 104. §-a szerint) csupán az alábbiak alapján ellenőrizheti:
· a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések és értékelések (például a diagnosztikus célú vizsgálatok) , továbbá az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga eredményei,
· az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény, a közoktatási intézmény által készített beszámoló és
· az iskolaszék véleményezése.
Minden év májusában a Polgármesteri Hivatal elkészíti a következő tanévre vonatkozó ellenőrzési tervet és az ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás tervezett időpontját. A tervezetben rögzíteni kell
· Az ellenőrzés jellegét (téma-, cél-, átfogó vizsgálat).
· Az ellenőrzés célját, területeit.
· Az érintett intézmények megnevezését.
· Az ellenőrzéssel megbízott személy, vagy szervezet megnevezését.
Az előterjesztés alapján a képviselőtestület dönt az éves ellenőrzések programjáról. Az ellenőrzés és értékelés eredményeiről - a végleges jegyzőkönyv alapján - az ellenőrzésben érintett intézményt hivatali, bizottsági, esetenként képviselőtestületi szinten kell tájékoztatni. Az ellenőrzések eredményeiről, tanulságairól és az esetleges további javaslatokról a Művelődéi, Oktatási és Ifjúsági Bizottság dönt. Az ellenőrzésekről készített összegzés szükség esetén intézkedési tervet kell, hogy tartalmazzon. Az intézkedési terv végrehajtásáról beszámolót kell készíteni.
Az ellenőrzés dokumentációja:
· Az ellenőrzés eredményei ellenőrzési jegyzőkönyvbe kerülnek és a fenntartó, illetve a közoktatási intézmény vezetőjének intézkedéseit segítik.
· Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmát az ellenőrzött közoktatási intézmény vezetőjével ismertetni kell, azt az intézmény vezetője véleményével kiegészíteni jogosult.
· A közoktatási intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél alkalmazni kell a Kt. 107. § (1) - (6) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti
A Polgármesteri Hivatalnak az ellenőrzésekkel kapcsolatos rendszeresen visszatérő feladatai:
· tantárgyfelosztások, beszámolók ellenőrzése,
· a törvényességi és tanügyi dokumentumok, nyilvántartások, jegyzőkönyvek, határozatok megléte, szakszerű vezetése,
· összegző értékelések elkészítése az évi rendszerességgel elkészített intézményi beszámolók alapján a képviselőtestület számára,
· a beszámolók kötelező elemeiből álló fenntartói szintű közoktatási adatbázis gondozása, különös tekintettel a hatékonyságot kifejező létszámadatokra és mutatókra
3.3. Javaslat a fenntartói ellenőrzési tervre
2004. év
Értékelt intézmény |
Értékelési terület |
Értékelési időszak |
Értékelést végzi |
Értékelés módszere |
Indikátorok |
Törvényesség |
Minden oktatási/nevelési intézmény |
Nevelési/ pedagógiai programok megfelelősége |
2003. szeptemberétől hatályos jogszabályok alapján |
Külső szakértő |
Dokumentum-elemzés |
Jogszabályi megfelelőségek, nem megfelelőségek |
Irányítás |
15
Minden oktatási/nevelési intézmény |
Intézményi MIP |
2003. szeptemberétől hatályos jogszabályok alapján |
Polgármesteri Hivatal |
Csoportos interjú intézményvezető, oktatási bizottság elnöke |
Jogszabályi megfelelőségek, nem megfelelőségek |
Minden oktatási/nevelési intézmény |
Házirend fenntartói jóváhagyása |
2003. szeptemberétől hatályos jogszabályok alapján |
Polgármesteri Hivatal |
Csoportos interjú intézményvezető, oktatási bizottság elnöke |
Jogszabályi megfelelőségek, nem megfelelőségek |
Pénzügyi, gazdasági ellenőrzés |
Minden intézmény |
Tematikus vizsgálat |
2004. év normatívák elszámolása |
Polgármesteri Hivatal |
Dokumentum elemzés, helyszíni szemle |
Igénylés és jogosultság tételes összevetése |
Szakmai eredményesség, hatékonyság mérése |
Középiskola |
Felkészülés a kétszintű érettségire |
2003/2004. tanév 11. évfolyam |
Részvétel az országos mérés, értékelésben OKÉV |
Írásbeli tantárgyi teszt |
Összegző értékelés az érettségi tárgyak szerint |
Oktatási intézmények |
Alapkészségek megléte |
2003/2004. tanév 6. 8. és 10. évfolyamok |
Részvétel az országos mérés, értékelésben OKÉV |
Tanulói teljesítményteszt |
Olvasás, szövegértés, matematikai eszköztudás eredményei |
Intézményi önértékelés |
Minden intézmény |
Intézményvezetői beszámoló elkészítése |
2003/2004. tanév |
Intézményvezető Összefoglalót a fenntartó részére: Polgármesteri Hivatal |
Önértékelés |
Beszámolók szempontrendszere alapján |
2005.
Értékelt intézmény |
Értékelési terület |
Értékelési időszak |
Értékelést végzi |
Értékelés módszere |
Indikátorok |
Átfogó ellenőrzés |
Kossuth |
Törvényesség, gazdálkodás, Szakmai eredményesség |
2001-2005. |
Törvényességi ellenőrzést és gazdálkodást külső megbízás Szakmai eredményességet beszámolók alapján |
Helyszíni szemle Dokumentum-elemzés. Önértékelés |
Jogszabályi megfelelőség Beszámolók alapján |
Tematikus beszámoló |
Minden intézménytől tematikus beszámoló (más fenntartású intézményektől is!) |
Tájékoztató a gyermekek, tanulók szociális ellátásáról (napközi, tanulószoba, étkezés, tankönyv, táborozás, gyermek és ifjúságvédelem, prevenció, etnikai programok) |
2004. |
Önértékelés Polgármesteri Hivatal összegez |
Beszámoló és dokumentum-elemzés |
- napközis tanulók aránya - étkezési, táborozási támogatásban részesülők aránya - tankönyv támogatás felhasználása - H és V szűrése és foglalkoztatása - etnikai programok eredményessége |
Szakmai eredményesség, hatékonyság mérése |
16
Középiskola |
Kétszintű érettségi eredményei |
2001- 2005. |
Intézményi önértékelés |
Elemző értékelés |
Összegző értékelés az érettségi tárgyak szerint |
Oktatási intézmények |
Alapkészségek megléte |
2004/2005. tanév |
Részvétel az országos mérés, értékelésben OKÉV |
Tanulói teljesítményteszt |
Olvasás, szövegértés, matematikai eszköztudás eredményei |
Óvoda |
Nevelési program beválásának vizsgálata |
2003/2004. nevelési év alapján |
Külső szakmai pedagógiai szolgáltatás |
Dokumentumok, feltételek ellenőrzése A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése |
Megjelennek-e a nevelő-fejlesztő tartalmak? A program milyen eredményeket hozott? Szülői visszajelzések |
Intézményi önértékelés |
Minden intézmény |
Intézményvezetői beszámoló elkészítése |
2004/2005. tanév |
Intézményvezető Összefoglalót a fenntartó részére: Polgármesteri Hivatal |
Önértékelés |
Beszámolók szempontrendszere alapján |
2006.
Értékelt intézmény |
Értékelési terület |
Értékelési időszak |
Értékelést végzi |
Értékelés módszere |
Indikátorok |
Átfogó ellenőrzés |
Óvoda |
Törvényesség, gazdálkodás, Szakmai eredményesség |
2002-2006. |
Törvényességi ellenőrzést és gazdálkodást külső megbízás Szakmai eredményességet beszámolók alapján |
Helyszíni szemle Dokumentum-elemzés. Önértékelés |
Jogszabályi megfelelőség Beszámolók alapján |
Tematikus beszámoló |
Intézkedési terv felülvizsgálata |
2004-2006. |
Oktatási Ügyosztály |
Fenntartói adatbázis dokumentumelemzése |
- Célok, feladatok teljesülésének ellenőrzése - hatékonysági mutatók elemzése - beszámolók megállapításai |
|
Különleges gondozás, fejlesztés, felzárkóztatás |
2005 |
Intézményi beszámolók alapján Külső szakértő |
Kérdőíves beszámolók Tematikus interjúk Dokumentum elemzés |
A szakszolgálati ellátás működése (szűrés, terápia aránya) Egészségügyi és rehabilitációs foglalkozások, Gyógypedagógiai ellátás Beszédhibák, részképesség zavarok, tanulási problémák kezelése |
Szakmai eredményesség, hatékonyság mérése |
Óvodák |
Nevelési program beválásának vizsgálata |
2004/2005. nevelési év alapján |
Külső szakmai pedagógiai szolgáltatás |
Dokumentumok, feltételek ellenőrzése A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése |
Megjelennek-e a nevelő-fejlesztő tartalmak? A program milyen eredményeket hozott? Szülői visszajelzések |
17
Általános iskolák |
Mérési értékelési tervük alapján |
2005/2006. tanév |
Külső szakmai pedagógiai szolgáltatás |
Tanulói teljesítmény mérése |
Eredményességi mutatók |
Oktatási intézmények |
Alapkészségek megléte |
2004/2005. tanév |
Részvétel az országos mérés, értékelésben OKÉV |
Tanulói teljesítményteszt |
Olvasás, szövegértés, matematikai eszköztudás eredményei |
Törvényességi ellenőrzés |
Középiskola |
Személyi feltételek ellenőrzése |
2006. |
Polgármesteri Hivatal |
Dokumentum-elemzés |
- technikai létszám ellenőrzése - alkalmazottak kinevezése, nyilvántartása - képesítési előírások - tantárgyfelosztás |
4. Felülvizsgálat és hatályba lépés
Az önkormányzati minőségirányítási programot a képviselő-testület szükség szerint, de az elfogadástól számítva legalább kétévenként felülvizsgálja, és a szükséges korrekciókat megteszi. E program elfogadásának napján, a 28/2004. (II.26.) sz. önkormányzati határozattal lép életbe. A benne foglalt eljárásrendet 2004. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
4. Melléklet
Az ÖMIP közoktatási intézmények részére történő átadásának-átvételének igazolása
Kisújszállás, 2004. február 13.
Kisújszállás Város Képviselő-testülete nevében:
Palágyi Gábor
Polgármester
* Az önkormányzati minőségirányítási program „Fenntartói ellenőrzés, értékelés" c. fejezetét Túrkeve város önkormányzati minőségirányítási programja alapján adaptáltuk, melyet a ZENIT Pedagógiai Intézet (Hosszú Tibor közoktatási szakértő) késztett.
Melléklet az önkormányzati minőségirányítási programhoz
Az ÖMIP közoktatási intézmények részére történő
átadásának-átvételének igazolása
A mai napon az önkormányzat minőségirányítási programját az általam vezetett közoktatási intézmény számára átvettem: |
Intézmény: |
Az átvétel időpontja: |
Az átvevő intézményvezető aláírása és az intézmény pecsétje: |
|
1. |
Városi Óvodai Intézmény |
||
2. |
Arany János Általános Iskola |
||
3. |
Kossuth Lajos Általános Iskola |
||
4. |
Városi Zeneiskola |
||
5. |
Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium |
||
6. |
Illéssy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola |