314/2004. (XII.16.) számú önkormányzati határozat
a Szociális szolgáltatástervezési koncepció elfogadásáról
Kisújszállás Város Önkormányzata a határozat melléklete szerint elfogadja a Szociális szolgáltatástervezési koncepciót, és vállalja, hogy a koncepcióban megfogalmazott feladatoknak eleget tesz.
Felelős: Palágyi Gábor polgármester
Határidő: személyi feltételek esetében 2005. december 31.
tárgyi feltételek esetében 2008. december 31.
Újonnan megszervezendő alapellátások tekintetében 2007. december 31.
Erről értesül:
1./ A szociális igazgatásról és a szociális helyi szabályzásról szóló 31/2004. (V. 28.) önkormányzati rendelet IV. fejezetének 15/A. § /3/ bekezdésében felsorolt személyek és szervezetek.
Kmf.
Palágyi Gábor s. k. Dr.Kittlinger Ilona s. k.
polgármester címzetes főjegyző
Tartalom
1. Bevezetés 3
1.1. A szolgáltatástervezési koncepció tartalma 3
1.2. A szolgáltatástervezési koncepció célja 3
1,3. A szolgáltatástervezési koncepció feladata 3
2. A lakosságszám alakulása, a korösszetétel, a szolgáltatások iránti igények 4
2.1. A társadalmi környezet 4
2.2. A lakosság szám jelenlegi és várható alakulása 4
2.3. A lakosság szociális helyzetét befolyásoló tényezők 6
3. Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete 7
3.1. Az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége 8
3.2. Az önkormányzat feladat és jogköre az általa fenntartott szociális intézményekkel kapcsolatban 8
3.3. A jelenleg működő szolgáltatások jellemzői 8
3.3.1. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 8
3.3.2. Bölcsődei ellátás 9
3.3.3. Helyettes szülői hálózat és gyermekek átmeneti otthona 9
3.3.4. Szociális gondozási Központ /alap- és szakellátást nyújtó intézmény/ 10
4. A szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei 10
4.1. Alapellátások, kivéve a speciális alapellátásokat 10
4.1.1. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 11
4.1.2. Helyettes szülői hálózat és gyermekek átmeneti otthona 11
4.1.3. Bölcsődei ellátás 11
4.2. Szakosított ellátások 11
4.2.1. Nappali melegedő, éjjeli menedékhely 12
4.2.2. Idősek átmeneti elhelyezése 12
4.2.3. Szociális Gondozási Központ /alap- és szakellátást nyújtó intézmény/ 12
4.2.3.1. Házi segítségnyújtás, étkeztetés 12
4.2.3.2. Idősek Klubja 13
4.2.3.3. Szociális Otthon 13
4.3. A speciális alapellátási formák biztosítása, a szükséges fejlesztések lépései 14
4.3.1. Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása 14
4.3.2. Támogató szolgálat 15
4.3.3. Utcai szociális munka 15
5. Civil szervezetek 16.
6. Az önkormányzat előtt álló feladatok 16
7. SWOT analízis 18
Erősség 18
Gyengeség 18
Lehetőség 18
Veszély 19
Mellékletek 20
M.1. Népesség 20
A./ Népességre vonatkozó adatok 20
B./ Népesség életkor szerinti megoszlása 20
M.2. Foglalkoztatási helyzetkép 21
M.3. Szociális mutatók 21
A./ Tárgyév decemberében támogatásban részesítettek száma 21
B./ Egyéb rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokban részesülők éves száma 22
C./ Gyermekvédelmi pénzbeli ellátások 22
D./ Gyermekvédelmi hatósági intézkedések száma 22
M.4. Helyi közlekedés 23
M.5. Rehabilitációs munkahelyek 2004-ben 23
M.6. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 23
M.7. Szociális Gondozási Központ 24
A./ Összevont 2004-es adatok. 1 tizedes jegy pontosságig 24
B./ Szociális Otthon 24
C./ Házi Gondozói Szolgálat 24
D./ Étkeztetés 25
E./ Idősek Klubja 25
M.8. Egészségügyi adatok 25
M.9. Civil szervezetek 26
A./ Csak azon civil szervezetekről, akik a kiküldött adatlapokat visszajuttatták 26
B./ Csak azon civil szervezetekről, akik feltehetőleg végeznek szociális tevékenységet, sajnos működésük jelenlegi állapotáról nem rendelkezünk információkkal 27
Kisújszállás Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója
1. Bevezetés
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§ (3) bekezdése előírja, hogy a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezéséről gondoskodik. A szolgáltatástervezési koncepció „határozatlan” idejű, de a helyi önkormányzatnak kétévente felül kell vizsgálnia, és aktualizálni szükséges annak tartalmát.
1.1. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a törvény kettéválasztotta,
1.1.1. a 92. § /4/ bekezdése szerint egyrészt meghatározza az általános tartalmi elemeit, így különösen
a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket,
b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról,
c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit,
d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális
ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét,
1.1.2. másrészt a 92. § (5) bekezdése alapján a települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz.
1.2. A szolgáltatástervezési koncepció célja, hogy
- megszüntesse azokat a hiányokat, melyet a szociális szolgáltató rendszer a településen jelenleg kezelni nem képes,
- elősegítse a szociális törvény által bevezetésre került /kerülő/ új típusú intézmények /pl: támogató szolgálat, lakóotthonok, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, stb./ létesítését,
- a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minőségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll,
- a városban egy olyan szolgáltató rendszer jöjjön létre, amely összehangoltan, koordináltan működik, és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket.
1.3. A szolgáltatástervezési koncepció feladata:
A fent megfogalmazott célokból következően a koncepció feladatát a következőképpen foglalhatjuk össze:
- világítson rá a városban működő szociális ellátórendszer hiányosságaira,
- egy résmentes szociális védőháló kialakításához fogalmazza meg az irányokat, a törvényben előírt feladatokat,
- segítse elő egy egységes szociális szolgáltató politika kialakítását,
- biztosítson információkat egyéb fejlesztési koncepciók, programok /pl: gazdasági-, területfejlesztési koncepció/ tervek kidolgozásához, megvalósításához,
- segítse információkkal a döntéshozókat, illetőleg a szolgáltatások biztosításában részt vevőket.
2. A lakosságszám alakulása, a korösszetétel, a szolgáltatások iránti igények
2.1. A társadalmi környezet
Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Alföld szívében található, mely az észak-alföldi régióhoz tartozik. A város a 4-es számú főközlekedési út mellett fekszik, a fővárostól 150 km-re, Szolnoktól 50 km-re, Debrecentől 80 km-re. Területe 205,27 km2, a megye területének 2,73 %-a. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a megye 78 településén 416 ezer fő élt, ami az ország népességének 4,1 %-a, a város népessége a megyei lakosság 3,06 %-át teszi ki.
A városunk nemzetiségi szempontból homogén, egyedül a cigány nemzetiségű lakosság aránya tekinthető számottevőnek. A 2003. évi felmérés szerint a 186 családban valamelyest több, mint 600 fő él, mely az összlakosság 5 %-a. Arányuk az elmúlt 110 év alatt az 1,5 %-ról 5-%-ra emelkedett, amely jelenleg is érzékelhető. Ezzel szemben a megyében a 2001. évi népszámlálás adatai alapján számuk 11.700 fő, mely a lakosság nem egészen 3 százalékát teszi ki. Az életkörülményeiket vizsgálva, elmondhatjuk, hogy a romakérdés országosan megkerülhetetlen feszültségek hordozója.
2.2. A lakosságszám jelenlegi és várható alakulása
Kisújszállás lakosságszámában bekövetkezett változásokat az M1. melléklet A./ táblázata tartalmazza. A város lakossága a 2000. évi állapothoz képest 416 fővel csökkent. Az elmúlt 4,5 évben 3,5 %-kal csökkent a lakosság száma, ami a 2004. 01.01-i állapot szerint 12.747 fő, melyből 6.193 fő férfi, 6.554 fő nő. Ha a természetes fogyás adatait összevetjük a lakosságszám adataival kiderül, hogy enyhe beköltözés tapasztalható. A beköltözés hátterében az urbanizáció áll, a hátrányos helyzetű településekről elvándorol a roma lakosság - főleg a Nyírségből - mivel az adott települések nem képesek a problémáikat megfelelően kezelni, továbbá egy városban több lehetőséget remélnek életfeltételeik javítására. Ezt a beköltözést elősegíti az Óváros rész rendezetlen tulajdoni viszonya is. Több lakóépület cserél gazdát ügyvédi ellenjegyzés, és földhivatali átvezetési eljárás nélkül.
A táblázatokból nem derül ki, de fontos megjegyezni, hogy az állandó lakcímmel rendelkező lakosságnak egy jelentős csoportja nem tartózkodik életvitelszerűen Kisújszálláson. Sok fiatal tanul felsőoktatásban, és sokan nagyobb városokban, régióközpontokban, vagy a fővárosban találták meg boldogulásukat, ahol bérlőként, albérlőként laknak, ezért nem kívánnak, vagy nem tudnak (a bérbeadó nem járul hozzá) állandó lakosként bejelentkezni az adott nagyvárosban.
A lakosságszám, mint adat mögött több tényező húzódik, amelyek elemzésében segít az M1. melléklet B./ táblázata. Ha a 2000-es és 2004-es korcsoportonkénti adatokat összevetjük, akkor megállapítható, hogy a 13. év alattiak száma csökkenő tendenciát mutat, a 14-17 év közöttieknél megfigyelhető egy ugrás, ami közvetlenül az 1980-as évek családpolitikájának, az akkori társadalmi viszonyoknak köszönhető, de közvetett hatással volt rá a „Ratkó” korszak (1950 évek közepe) is, hiszen ezek a gyerekek a Ratkó unokák. A 18-59 év közötti, vagyis az aktív korú lakosság száma is enyhe csökkenést mutat, ez összefügg az országos tendenciákkal, vagyis ez a korábbi évtizedek születésszámaiból és a 40-50 éves korosztály rossz egészségi állapotából következik. A 60 év feletti lakosok száma is csökkenést mutat, ezt elsősorban az idős férfi lakosság halálozási aránya okozza, a 60 év feletti nők létszáma közel másfélszerese a hasonló korú férfiakénak, ami megegyezik az országos tendenciával is.
A megyei koncepció adatai alapján a megye öregedési indexe az elmúlt évtizedben 62 %-ról 84 %-ra nőtt. Az előrejelzések szerint tovább fog nőni a lakosságon belül az idősek aránya, ami a születések számának csökkenése miatt egyre nagyobb terhet ró a társadalomra. A demográfusok szerint 2020-ra súlyos öregedési probléma várható hazánkban. Az eltartottak száma gyors mértékben emelkedni fog, amit még súlyosbít az alacsony átlagos életkor.
Sőt, ha határainkon kívülre is kitekintünk, az öregedés az alábbiak szerint alakult, illetve alakul az elkövetkező időszakban:
A 65 évnél idősebb lakosság aránya /%/ |
1960 |
1980 |
2000x |
2020x |
|
Világ |
5,3 |
5,9 |
6,8 |
8,7 |
Európai Unió |
10,5 |
13,8 |
15,7 |
19,5 |
Magyarország |
8,9 |
13,5 |
14,6 |
18,5 |
X becsült adatok
A demográfiai szakirodalom alapján a magyar lakosság egészségi állapota és halálozási arányai romló tendenciát mutatnak. A gazdagabb országokban a gazdasági fejlődéssel arányosan nőtt a várható élettartam, és csökkent a mortalitás. Magyarországon éppen ellentétes tendenciák mutathatók ki, magasak a halálozási /mortalitási/ és megbetegedési /morbiditási/ adatok azt jelzik, hogy megromlott a lakosság életminősége. Megyénkben az országoshoz hasonló, de annál kissé még kedvezőtlenebb tendenciák figyelhetők meg. Amennyiben a városunk népességére, illetve a népesség életkor szerinti megoszlására vonatkozó adatokat vizsgáljuk, nálunk is hasonló tendencia figyelhető meg, mint a megyében.
A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy hosszabb távon prognosztizálható a lakosság fokozott elöregedése, az alacsony születésszám, ami részben a házasságkötések alacsony számából is következik, és várható, hogy az elvándorolt fiatalok kiépítik egzisztenciájukat, és bejelentkeznek állandó lakosként a nagyvárosokban, ez statisztikai értelemben fokozni fogja a lakosságcsökkenést. A város gazdasági helyzete nem kielégítő, ezért nem képes megtartani a fiatalokat, akik emiatt elvándorolnak a városból. A hátrányos helyzetű falusi kisebbség betelepülésének fokozódása szociális feszültségekhez vezethet, ami párosulva a nem megfelelő foglalkoztatási helyzettel hosszú távon finanszírozhatatlanná teheti a szociális ellátást, és a város vonzerejét tovább csökkenti.
2.3. A lakosság szociális helyzetét befolyásoló tényezők
Az M2. mellékletben szembetűnő a munkanélküli járadékban részesülők számának csökkenése, ennek oka, hogy egyre több a tartós munkanélküli, így egyre kevesebben szereznek jogot ezen ellátásra. A jövedelempótló támogatások esetében a csökkenést az okozza, hogy 2000. május 1-től nem lehet új igényként megállapítani - ez az ellátási forma megszűnt - így ebből következően megnőtt az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők száma. 2004-ben a város területi munkanélküliségi mutatója 6,87 % volt, ez a regisztrált munkanélküliek számából/munkavállalói korú népesség számából számolt adat, ami 1,28%-al meghaladja az országos átlagot. A Karcagi kistérség hasonló mutatója 8,96%.
Az Európai Unió egyik fő célkitűzése a ma már szlogenné vált foglalkoztatottság növelése és a társadalmi integráció. E két célt olyan alapelvként kell elfogadni, melyek a szolgáltatástervezésben és működtetésben minden téren érvényesíteni kell. A szociális szolgáltatások nyújtását fejleszteni kell a foglalkoztatás és a társadalomba való visszailleszkedést segítő tevékenységek irányába. /pl: rehabilitációs célú nappali foglalkozatás, közcélú- és közhasznú munka/.
A szociális ellátás tervezésekor, megszervezésekor és működése közben a hátrányos megkülönböztetést és az előítéleteket el kell utasítani. A szociális ellátások nyújtása területén tudomásul kell venni, hogy a pénzbeli és természetbeni ellátások területén az önkormányzat marad továbbra is a domináns szereplő.
A civil szféra anyagi erőforrást teremtő képessége még hosszú évtizedekig olyan alacsony marad, hogy csak helyi és központi újraosztott támogatásból, európai uniós forrásból, valamint közfeladat elvégzése céljából átengedett helyi vagy központi forrásból fog megélni. Ennek ellenére a civil szféra és az egyházak közreműködését fokozottabban igénybe kell venni, mivel sajátos és az általuk képviselt értékek, csoportok hatékonyabbá tudják tenni az ellátások tervezését és működtetését.
Az M3. melléklet A./ táblázata alapján a méltányosságból adható közgyógyellátás helyi szabályai szigorodtak, ezért csökkent a kiadott igazolványok száma, ezt egyrészt a helyi szociálisrendelet szigorodása, másrészt a TB támogatott gyógyszerek, és a közgyógyellátás körébe vont gyógyszerek listájának módosulása okozta.
Az M3. B./ melléklet alapján az átmeneti és a temetési segélyben részesülők száma a szűkülő pénzügyi keret miatt csökkent.
A C./ melléklet alapján a gyermekvédelmi támogatások száma csökkent, e csökkenés hátterében a minimálbér növekedése áll. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatások számának emelkedése a helyi rendelet módosítása miatt következett be, 2003-ban már a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők is igényelhetnek ilyen ellátást.
Az M4. melléklet adatai alapján Kisújszállás területén a helyi tömegközlekedést elsősorban a kiskorúak és a nyugdíjasok veszik igénybe. A diákbérlet és a nyugdíjas bérlet ingyenes, a 65 év felettiek bérlet nélkül utazhatnak ingyenesen. A diákbérletet az oktatási intézményen keresztül minden gyermek megkapja, a nyugdíjas bérlet igénylés alapján kapható.
A városban 117 önkormányzati tulajdonú bérlakás van, ebből 68 szociális bérlakás, amelyet kedvezményes térítési díj ellenében a legrászorultabb családok vehetnek igénybe.
Az M6. melléklet adatai alapján Kisújszálláson négy nagyobb rehabilitációs munkahelyeket fenntartó foglalkoztató működik körülbelül 140 ilyen jellegű munkakörrel.
3. Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete
Kisújszállás városban a jogszabály által 2004-ben kötelezően előírt szolgáltatások a gyermekek átmeneti elhelyezését kivéve biztosítottak a lakosok részére.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Sztv.) 57.§, 86.§, 87.§-ai alapján az önkormányzat kötelező feladatai:
A./ Alapellátás és a szakosított ellátáshoz való hozzájutás biztosítása:
- étkeztetés a Szociális Gondozási Központban biztosított
- házi segítségnyújtás a Szociális Gondozási Központban biztosított
- családsegítés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretében biztosított
- speciális alapellátási feladatok (pszichiátriai, szenvedélybetegek közösségi ellátása, fogyatékosok támogató szolgálata), ezek még nem kerültek megszervezésre, melynek határideje 2007. 12.3l.
B./ A 10.000-20.000 lakosságszám közötti település a következő kötelező ellátásokat köteles biztosítani a településen:
- idősek nappali ellátása intézményi keretek között, ez a Szociális Gondozási Központban biztosított
- idősek átmeneti elhelyezését szolgáló intézmény, ez a Szociális Gondozási Központban biztosított
- utcai szociális munka (speciális alapellátásnak számít), éjjeli menedékhely, nappali melegedő, ezek még nem kerültek megszervezésre, kialakításra, melynek határideje 2007. 12.3l..
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 94.§-a alapján a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások körében a helyi önkormányzat feladatai a következők:
- megszervezni a gyermekjóléti szolgáltatást, ez a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretében biztosított
- megszervezni a gyermekek napközbeni ellátását, ez a bölcsőde, a nyári napközis tábor és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben biztosított
- megszervezni a gyermekek átmeneti gondozását, ami megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, vagy családok átmeneti otthonában, ez az ellátási forma jelenleg sem biztosított, ennek a megszervezéséről 1999. dec. 1-ig kellett volna gondoskodni. Emiatt az önkormányzat mulasztásos törvénysértést követett el a Megyei Gyámhivatal megállapítása szerint.
3.1 Az Önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége
A helyi önkormányzatnak a Sztv. 92.§ (1) bekezdése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról rendeletet kellett alkotnia, mely kötelezettségének a 31/2004. (V. 28.) számú önkormányzati rendelet alapján eleget is tett. A képviselő-testület a szociális pénzbeli ellátások szabályozása mellett szabályozta a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételét, és a térítési díjból adható kedvezményeket. Néhány személyes gondoskodásért külön rendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg. Az idősek otthonába való felvétel, ill. megszüntetés hatáskörének gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházta át.
3.2. Az Önkormányzat feladat és jogköre az általa fenntartott szociális intézményekkel kapcsolatban
A Sztv. 92/B. § (1) bekezdése rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartójának feladatairól:
a) meghatározza az intézményi térítési díjat;
b) ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét;
c) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet;
d) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét;
e) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről;
f) az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat;
g) gondoskodik az érdek-képviseleti fórum megalakításáról;
h) kikéri az ellátottak országos érdek-képviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása.
i) szolgáltatástervezési koncepciót készít az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában.
A fenti feladatoknak Kisújszállás Város Önkormányzata eleget tesz.. A szakemberek képzése, továbbképzése folyamatos, sajnos pénzügyi nehézségek miatt néhány intézményünkben létszámhiány van, amely remélhetőleg a 2005-ös költségvetési évben orvosolható lesz.
3.3. A jelenleg működő szolgáltatások jellemzői
3.3.1. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
A kisújszállási Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladata kettős, egyrészt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. alapján a családsegítés feladatait, másrészt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. alapján a gyermekjólét feladatait látják el. A két szakmai egység munkája sok ponton kapcsolódik, a családsegítés során a Szolgálat szociális és mentálhigiénés ellátást biztosít az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdők számára.
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgáltatása ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, a családsegítő szolgálat jelenleg 3 fő családgondozóval működik, a szakképzettségük megfelel a szakmai előírásoknak, a továbbképzés folyamatos.
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A Gyermekjóléti Szolgálat 3 fővel működik, mint szakmailag önálló egység.
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2003-ban nyújtott speciális ellátást:
- heti 4 órában pszichológus szakembert foglalkoztattak a rászoruló gyermekekkel és családtagjaikkal való foglalkozásra,
- heti 2 órában jogi tanácsadást nyújtottak,
- heti 2 órában egy építész segítette az ellátottak lakhatással kapcsolatos ügyeinek intézését,
amelyeknek 2004-ben már nincsenek meg az anyagi feltételei, ezért nem működnek. A speciális ellátások közül a legfontosabb a családi, életvezetési problémák kezeléséhez a pszichiáter nyújtotta tanácsadás lenne, ezt a problémát a pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátásának minél előbbi megszervezése megoldaná. A fent felsorolt speciális ellátások az önkormányzat önként vállalt kötelezettségei körébe tartoznak.
3.3.2. Bölcsődei ellátás
A Városi Bölcsőde határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, az engedélyezett férőhelyek száma 20 fő. 2003-ban a bölcsőde kihasználtsága 122,4 % volt, a gondozottakat tekintve 83,4 %, ez utóbbit a gyermekek gyakori megbetegedése okozta.
A 2004. évben Kisújszállás és Kenderes önkormányzata a Belügyminisztérium a „többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatásáról” szóló pályázatára pályázatot nyújtott be, melynek egyik célja a Városi Bölcsőde közös működtetése és bővítése lett volna. A pályázat amennyiben sikeresen zárult volna, lehetővé vált volna a bölcsőde épületének bővítése egy foglalkoztató teremmel, és egy játszóház kialakításával. A foglalkozató terem és játszóház berendezéseinek, az udvari játékoknak a felújítása, bővítése, 2 gondozónő és 1 gépjárművezető foglalkoztatása és egy mikrobusz beszerzése is szerepelt a pályázatban, azonban sajnos a pályázatunk nem nyert, így a bölcsőde a továbbiakban is a régiek szerint működik.
3.3.3. Helyettes szülői hálózat és gyermekek átmeneti otthona
Még a mai napig sem sikerült megoldanunk a helyettes szülői hálózat kiépítésének megvalósítását, megszervezését. Sajnos előfordult, hogy az alkalmasnak talált személyek a képzésen részt vettek, azonban a képzés végeztével felbontották a helyettes szülői jogviszonyra irányuló megállapodást.
Kisújszállás Város Önkormányzata a saját tulajdonát képező Tanyai Kollégiumban 33 fő fogadására alkalmas diákotthont működtet a többszörösen hátrányos helyzetű, általános iskolai korosztályú diákok részére, amelyet a Kossuth Lajos Általános Iskola működtet. A diákotthon egyetlen hátránya, hogy hétvégén, ill. az iskolai szünetek időtartama alatt nem működik, így a krízishelyzetbe került gyerekek elhelyezésére maradéktalanul nem alkalmas.
3.3.4. Szociális Gondozási Központ (alap és szakellátást nyújtó intézmény)
A Szociális Gondozási Központon belül működnek a következő ellátások:
- étkeztetés - alapellátás
- házi segítségnyújtás - alapellátás
- idősek klubja - nappali szakellátás
- szociális otthon - bentlakásos szakellátás
A házi segítségnyújtás és étkeztetés szolgáltatás nyújtása egy telephelyen történik, az idősek klubja külön telephelyen van, a bentlakásos ellátás az intézmény székhelyén működik. Az Idősek Klubja 20 férőhelyes, a szociális otthon 120 férőhelyes. A bentlakásos intézményi ellátásra 2004. augusztus 10-én 23 fő várakozott, ebből 9 fő kisújszállási lakos (M7. melléklet A./ , B./ és E./ pontjai).
A házi gondozást az előbbi időpontban 24 fő vette igénybe, a Házi Gondozói Szolgálat 170 fő részére biztosított étkezést. A házi segítségnyújtás térítési díja 350 Ft/gondozási óra. A 3.1-es fejezetben említett helyi szociális rendelet alapján 2004-ben:
- A szociális étkeztetés és házi gondozás esetén a személyi térítési díj legfeljebb 99%-a engedhető el, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át nem éri el.
- A személyi térítési díj szociális étkeztetés és házi gondozás esetén csökkenthető, ha a kötelezett egyedül élő és a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, vagy a kötelezett családjában az 1 főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.
A felsorolt kedvezmények csak akkor alkalmazhatók, ha:
- a térítési díj fizetésre kötelezett, ill. családja létfenntartását biztosító vagyonnal nem rendelkezik, nem tekinthető létfenntartást biztosító vagyonnak az ingóság, továbbá az az ingatlan, amelyben a személy és családja lakik.
- térítési díj fizetésére kötelezett személynek tartásra és gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
A szociális otthon térítési díja az új épületben a 3/2004./I.29./ számú önkormányzati rendelet alapján 39.000.- Ft/hó (1.300 Ft/nap), a régi épületben 33.600 Ft/hó (1.120 Ft/nap).
4. A szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei
4.1. Alapellátások, kivéve a speciális alapellátásokat
Az alapellátás megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásához, valamint egészségi és mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.
Az alapellátó hálózatnak igen jelentős a szerepe az indokolatlan tartós bentlakásos elhelyezések megelőzésében, illetve azok igénybevételének a legszükségesebb időpontig történő kitolásában. Mind az idősek, mind a fogyatékkal élők, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek tekintetében sokat tehetnek a megszokott környezet megtartása érdekében. A segítségre szoruló személy, illetve annak családja számára nyújtott különböző, személyre szabott szolgáltatásokkal elérhető, hogy a bentlakásos intézménybe csak az önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön. Ez a segítségre szorulók önállóságának és kapcsolatainak megtartása mellett hozzájárul a szociális intézményhálózat költségkímélőbb működtetéséhez, hiszen a bentlakásos elhelyezési formák fenntartása lényegesen nagyobb kiadásokat vonz.
A bentlakásos szolgáltatásokkal összefüggő további szerepük még az elhelyezésre várakozók ellátása a felvételig, valamint a szociális otthonból, kórházból kikerültek utógondozásában való aktív közreműködés. Ez utóbbi feladat lényegében egyenesen alapfeltétele lenne a rehabilitációs tevékenység eredményességének, amire nagy szüksége lenne főleg az egyedülálló idős embereknek, amire a jövőben még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az alapellátások keretén belül.
4.1.1. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgáltatása ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, az M6. számú melléklet alapján hiányzik 0,4 fő a családgondozói munkakörben, ezen kívül az akadálymentes közlekedés feltételeit is biztosítani szükséges. A működési engedély 2005. december 31-ig érvényes, eddig kell legalább a személyi hiányosságokat pótolni.
Ismét tervezzük heti 2 órában építészeti és heti 2 órában jogi tanácsadás nyújtását. 2008. december 31-ig szeretnénk egy interjúszobát kialakítani a gyermekjóléti szolgálat számára, továbbá egy adományraktárt.
4.1.2. Helyettes szülői hálózat és gyermekek átmeneti otthona
A 2004. évben Kisújszállás és Kenderes önkormányzata a Belügyminisztérium a „többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatásáról” szóló pályázatára pályázatot nyújtott be, melynek célja a bölcsődei ellátás közös megszervezésén kívül közösen kívántuk volna kialakítani a helyettes szülői hálózatot és egy 12 fős gyermekek átmeneti otthonát a 3.3.3. pontban említett diákotthon udvarán lévő különálló épületben. Ezen szolgáltatások fenntartási terheit a két település sikeres pályázat esetén közösen vállalta volna, de sajnos ezen a pályázaton nem nyertünk.
4.1.3. Bölcsődei ellátás
Szeretnénk továbbra is megtartani a jelenlegi színvonalat, és ha a kistérségi igények indokolják, akkor szeretnénk a 3 év alatti fogyatékos gyermekek, valamint az 1 év alatti gyermekek ellátását is megoldani kistérségi szinten.
4.2. Szakosított ellátások
A 10.000-20.000 lakosságszám közötti település kötelező szakosított ellátásainak személyi és szakképzettségi feltételinek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2005. dec. 31-éig, a tárgyi feltételeinek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2008. dec. 31-éig kell gondoskodni, kivéve az utcai szociális munkát, amit a 4.3.3. pont alatt tárgyalunk.
4.2.1. Nappali melegedő, éjjeli menedékhely
A nappali melegedőre a 1/2000. (I. 7.) SZCSM r. 103.§ és a 2. sz. melléklet II./1/E. pontja vonatkozik, amely alapján 1 intézményvezető, 1 szociális munkás és 0,5 szociális segítő szükséges.
Az éjjeli menedékhelyre a 1/2000. (I. 7.) SZCSM r. 107.§ és a 2. sz. melléklet II./1/F/1. pontja vonatkozik, amely alapján 20 időszakos férőhelyre 1 részlegvezető, 2 szociális gondozó, 1 szociális mentálhigiénés munkatárs szükséges, ha intézmény keretein belül működtetjük, akkor 20 időszakos férőhelyre 1 szociális gondozó és 1 szociális mentálhigiénés munkatárs szükséges.
Célszerű lenne mind a nappali melegedő, mind az éjjeli menedékhely szolgáltatást a többcélú kistérségi társulás keretében megoldani, mert egy Kisújszállás nagyságú városban az igények nem indokolják e szolgáltatások önálló formában történő nyújtását.
4.2.2. Idősek átmeneti elhelyezése
Egy 120 férőhelyes idősek otthonát üzemeltetünk a Szociális Gondozási Központ keretén belül, amely ellátja az idősek átmeneti elhelyezését is. Az idősek átmeneti elhelyezését külön, vagy integrált formában nem gazdaságos megszervezni, mivel az igények nem indokolják, a 1/2000. (I. 7.) SZCSM r. 2. sz. melléklet II./2/F. pontja alapján kell 1 intézményvezető, 1 vezető ápoló, 1 orvos heti 2 órában, 1 mentálhigiénés munkatárs 50 férőhelyenként, és 100 férőhelyre vetítve 16 gondozó. A gondozói létszám integrált forma esetén összevonható az idősek otthonának gondozói létszámával és 5 %-al csökkenthető a létszám.
Tekintettel arra, hogy a kisújszállási lakosság átmeneti elhelyezési igényeit meg tudjuk oldani, így nem tervezzük a Szociális Gondozási Központon belül idősek átmeneti elhelyezésére szolgáló egység szervezését.
4.2.3. Szociális Gondozási Központ (alap és szakellátást nyújtó intézmény)
2004. január 1-től 2008. december 31-ig szóló ideiglenes működési engedélyt kapott a Szociális Gondozási Központ. 2005. december 31-ig az előírt szakdolgozói létszámot valamennyi ellátási formánál megpróbáljuk biztosítani, amit az M7. számú melléklet A./ pontja is mutat. Ez alapján jelenleg 7 fő hiányzik a jogszabályi minimum követelmények teljesítéséhez.
2008. december 31-ig az intézmény székhelyén és telephelyein az akadálymentes közlekedés feltételeit kívánjuk kialakítani, az épületeket fel kell újítani, és az épületekre és berendezési tárgyaikra vonatkozó jogszabályi előírásokat is megpróbáljuk maradéktalanul teljesíteni.
4.2.3.1. Házi segítségnyújtás, étkeztetés
Az M7. számú melléklet C./ és D./ pontja tartalmazza e két ellátási forma legfontosabb mutatószámait és az étkezési térítési díjakat. Az intézményi konyha hiányosságait a következők szerint kívánjuk pótolni: HACCP-nek megfelelő teljes felszerelés beszerzése, nagyobb raktár és irodahelyiség kialakítása, 1 fő konyhai kisegítő a HACCP miatti dokumentálás miatt.
A közlekedési (főúton való átkelés) nehézségek miatt sokan a közelebbi házi gondozó szolgálatot veszik igénybe az Idősek Klubja helyett, még akkor is, ha jó magabírással vannak, de szükségük lenne a magányuk oldására, társaságra, így a két említett szolgáltatás nem tudja zavartalanul betölteni funkcióját, a két ellátási fajta keveredik, ami hosszabb távon zavart okozhat az ellátásban. Az ebéd házhoz szállításáért adott alacsony összeg ( havi 4000 Ft) a megbízható tiszteletdíjasok megfogyatkozását eredményezheti, ami veszélyeztetheti az étkeztetés szolgáltatás kapacitását és minőségét.
4.2.3.2. Idősek Klubja
Az épület a lakosság mozgásköréből kieső részen áll. Állaga folyamatosan romlik: falai vizesek, salétromosak, több helyen nagymértékben repedezések jelentkeztek, helyiségei lelakottak, berendezései nagymértékben elhasználódtak. Jelenlegi fűtésrendszere a téli hónapokban maximum 18ºC-ot tud biztosítani.
A klubtagok többsége a 4-es főút Túrkeve felőli városrészén lakik, és veszélyes számukra a főúton való mindennapos átkelés. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal szakemberei 2003. november 8-án általános ellenőrzést tartottak a Szociális Gondozási Központban, és az általuk készített jegyzőkönyvből kiderül, hogy ekkor 37 fő vette igénybe ezt a nappali ellátást, ezzel szemben a működési engedélyük 20 férőhelyre szól. Az ellátottak létszámának csökkentése megtörtént, de a lakossági igények alapján célszerű lenne bővíteni ezen ellátás kapacitását, ami épületbővítéssel, vagy más épület átalakításával és magasabb szakdolgozói létszámmal valósítható meg.
A közeljövőben több belterületi önkormányzati tulajdonú ingatlan is megüresedhet, megfelelő pályázati források, és önerő biztosítása mellett lehetséges lenne áthozni az idősek klubját a 4. sz. főút azon oldalára, ahol a rászorulók túlnyomó többsége él. Így könnyebben igénybe vehetik a szolgáltatást és egy felszabaduló iskola, vagy óvoda épülete több férőhely kialakítását is lehetővé teheti, de a legideálisabb a Kálvin úti rendelő épület lenne, amely a tervek szerint 2005 őszén kiürül.
4.2.3.3. Szociális Otthon
2008. december 31-ig a következő intézkedések szükségesek a határozatlan idejű működési engedély megszerzéséhez:
- Biztosítani kell az ellátottak részére az egy főre eső 6 m2 lakóterületet, ez kétféleképpen valósítható meg, vagy új épületrész építésével, vagy fokozatosan csökkenteni kell a férőhelyek számát.
- A „pavilonban” és a „férfi részlegen” a vizesblokkokat fel kell újítani, úgy, hogy tíz ellátottra legalább egy fürdőkád vagy zuhanyzó, valamint nemenkénti illemhely jusson. Mindhárom részlegben ki kell alakítani a közösségi együttlétre, étkezésre, foglalkoztatásra, látogatók fogadására és a mentális gondozásra alkalmas helyiségeket.
- Az elhasználódott bútorokat ki kell cserélni, valamennyi ellátott részére biztosítani kell zárható szekrényt, széket, polcot.
Az Idősek Otthonának ellátási területe jelenleg Kisújszállás közigazgatási területe. A kisújszállási lakosság jelenleg nem igényel 120 férőhelyet, ezért célszerű lenne módosítani a férőhely számot az alapító okirat módosításával. A környező településekről származó ellátottakkal együtt is sok a 120 férőhely, a jövőben számos új szolgáltatási forma kerül megszervezésre, és egyre több magáncég is nyújt szolgáltatásokat az idős, beteg embereknek. Célszerű lenne 20-al csökkenteni a férőhelyek számát.
A férőhelyszám csökkentéssel párhuzamosan szeretnénk egy modern apartmanos /nyugdíjasház/ elhelyezést is kialakítani, amit egy új épületszárny építésével tudnánk megvalósítani. A magasabb színvonalú ellátás bevételeiből lehetne javítani a rászorultságon alapuló szociális ellátás színvonalát, legalább a jogszabályi minimumig. A fejlesztésre forrást jelenthetnek állami pályázatok, de gyorsabb megoldást jelenthet a magántőke bevonása, vagy saját forrásainkra támaszkodva épületszakaszonként felépíteni az apartman szárnyat, bár ez utóbbi megoldás a folyamatos építkezések miatt az ellátottak nyugalmát jelentős mértékben zavarná.
4.3. A speciális alapellátási formák biztosítása, a szükséges fejlesztések lépései
A szociális törvényben megjelentek a speciális alapellátási formák, amelyek létrehozására 2008. december 3l-ig teljesítendő feladatként valamennyi önkormányzat kötelezett. A törvény 65/B §-ában újként nevesített szolgáltatások a közösségi pszichiátriai ellátás, a fogyatékos személyek számára szervezendő támogató szolgálat, valamint a szenvedélybetegeknek nyújtott, a törvényben meghatározott tartalmú alapellátás. Az új típusú szolgáltatások kiterjesztik a korábban csak idősekre értelmezett alapellátási formákat oly módon, hogy azok valamennyi rászoruló csoport számára biztosítsák a szükséges ellátást.
Az új típusú feladatokat nem feltétlenül önálló szervezetben indokolt ellátni, az telepíthető a már működő alapellátáshoz, illetve más szociális szolgáltatáshoz, természetesen az új feladat feltételeit megteremtve. A jogalkotó a gondozási központokhoz, vagy a családsegítő szolgálatokhoz javasolja telepíteni az új szolgáltatásokat.
4.3.1. Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása
A közösségi ellátás a pszichiátriai és szenvedélybetegek hosszú távú, közösségi alapú gondozását biztosítja az ellátottak otthonában, illetve lakókörnyezetében.
A pszichiátriai betegek esetében a pszicho-szociális rehabilitáció, a szenvedélybetegek esetében az életmódváltozás elindítása és segítése a közösségi gondozás elsődleges feladata. A közösségi ellátás egy teljesen új szemléletű ellátási forma, amely hatékonyabbá teszi egyes nehéz élethelyzetekben levők esetében a lakókörnyezetben történő ellátást.
A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai betegek részére lakókörnyezetében komplex segítséget kell nyújtani mindennapi életvitelében és a szociális gondozás mellett az ellátott személy háziorvosával, szakorvosával és családjával együttműködve segítséget kell nyújtani:
- az egészségügyi és pszichés állapota javításában,
- a mindennapi életében adódó konfliktusok feldolgozásában és problémái megoldásában,
- az egészségügyi ellátáshoz való hozzájuttatásában.
A pszichiátriai, szenvedélybetegek közösségi ellátásának létszámigénye ellátás típusonként 1 fő közösségi koordinátor, 2 fő közösségi gondozó. Egy közösségi gondozó legfeljebb 25 ellátottról gondoskodhat, a 1/2000. (I. 7.) SZCSM r. 39/F.§-39/J.§-a és a 2. sz. melléklet I./6-7. pontjai alapján. A két szolgálatot egységes intézmény keretei között, kistérségi szinten Karcag központtal lehetne létrehozni. A szolgálat szakemberei rendszeresen tartanának fogadóórát a kistérség 5 településének családsegítő központja által biztosított helyiségekben a felmerült igények arányában.
Az ellátás megszervezésének sürgősségét indokolják az M8. táblázat adatai, ami alapján a pszichiátriai betegek számának növekedése prognosztizálható, mert olyan családokban van magas gyermeklétszám, ahol a családi körülmények miatt a gyermekek egészséges pszichés és fizikai fejlődése nem biztosított. Az egészségügyben a legsúlyosabb esetek adatai jelennek meg, de ezen kívül sokan küzdenek depresszióval, a szenvedély betegek száma pedig igen magas, míg a szakemberhez fordulási hajlandóságuk alacsony. Sajnos a kiskorúak egyre veszélyeztetettebbek, főleg a 11-14 év közötti korosztály, akik körében egyre gyakoribb az alkoholfogyasztás és a dohányzás, de a kábítószer fogyasztás veszélye sem elhanyagolható.
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Kisújszállás Városi Polgárőrség tagjai, az iskolák ifjúságvédelemmel foglalkozó tanárai együttműködnek a megelőzés érdekében, de a sikerhez a pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátó szolgálat szakembereire már most égető szükség lenne.
4.3.2. Támogató szolgálat
2004. június 30-tól működik Kisújszállás közigazgatási területén a (Rehabilitációs és Szolgáltató Kht. által fenntartott) MOVE Segítség Támogató Szolgálat, amely mint fogyatékosok támogató szolgálata működik. Amennyiben ez a kezdeményezés stabilnak és kiegyensúlyozottnak mutatkozik, nem kívánunk önkormányzati fenntartású támogató szolgálatot létrehozni, nincs értelme egy ilyen kisvárosban párhuzamos ellátást szervezni. Az M8. melléklet 2000-as és 2004-es adatai jól mutatják, hogy a fogyatékosok létszáma az alacsonyabb születésszám ellenére is stabil, míg az értelmi fogyatékosok száma növekszik, mert olyan családokban van magas gyermeklétszám, ahol már a szülők is értelmi fogyatékosok.
A következő főbb szolgáltatásokat nyújtják:
- személyi segítés
- szállító szolgálat
- információnyújtás, tanácsadás
A személyi segítés térítési díja az ápolt havi jövedelmétől függ, havi 25 ezer Ft alatt ingyenes, felette 200-500 Ft/óra között mozog a szolgáltatás díja, de az ápolt havi jövedelmének 20%-át nem haladhatja meg. A szállító szolgálatnál a gépkocsi térítési díja 50 Ft/km.
4.3.3. Utcai szociális munka
A 65/E. § alapján az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Az utcai szociális munka megszervezhető önállóan, vagy családsegítő szolgálat, nappali melegedő, illetve gondozási központ keretein belül is.
Az utcai szociális munka, mint ellátás biztosításáról is legkésőbb 2007. dec. 31-ig kell gondoskodni. Ez utóbbit a többcélú kistérségi társulás keretén belül szeretnénk megvalósítani annál is inkább, mivel 50.000 lakosonként minimum 2 fő utcai szociális gondozó és egy közülük kijelölt utcai szolgálati koordinátor szükséges az 1/2000. (I. 7.) SZCSM r. 2. sz. melléklet I./8. pontja és 104. §, valamint 104/A. §-a alapján. Megítélésünk szerint a karcagi kistérség mérete egyetlen ilyen egység létrehozását indokolja karcagi székhellyel.
5. Civil szervezetek
A szociális jellegű tevékenységet folytató civil szervezetek listája az M9. mellékletben található. Kisújszálláson erős a civil szervezeti mozgalom, számos kimagasló eredményt értek el kulturális területen, és a Nagykun Együttműködési Társulás nagykun városaival is igen szoros kapcsolatunk van, aminek alapja az összetartozás tudat.
A különböző civil szervezetek tagságában, vezetőségében gyakoriak az átfedések. Amit pénz nélkül, emberiességből meg lehet tenni, azt megteszik. Az önkormányzat pályázat útján támogatja e civil szerveződések működését, sőt némelyiket ingatlan ingyenes használatba adásával is segíti. A polgármesteri hivatal szociális szférával foglalkozó munkatársai, az intézmények vezetői, a kisebbségi önkormányzat és a civil szervezetek között kiváló kapcsolat van, a helyi programok terén szorosan együttműködnek. Szeretnénk ezt az együttműködést kiterjeszteni a kistérségi pályázatokra is, szeretnénk bevonni e szervezeteket a rászorulók felkutatásába, a magánszemélyek, nonprofit szervezetek és cégek által felajánlott segítség arányos, koordinált elosztásába, és a szabadidős programok szervezésébe, esetleg a rászorulóknak nyújtott szolgáltatások nyújtásába.
Kisújszállás város önkormányzata és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) szorosan együttműködik a hátrányos helyzetű lakosság helyzetének megoldásában. A CKÖ sikeres pályázatok útján több hátrányos helyzetű roma család életfeltételeit tudta javítani, és foglalkoztat két ifjúságvédelemmel foglalkozó munkatársat, akik a cigány kisebbség hátrányos helyzetű részéhez tartozó gyermekek iskolai, társadalmi beilleszkedését segítik elő. Kapcsolatot tartanak a szülők, a pedagógusok és az intézmények között. Egyre szélesebb körben működünk együtt a CKÖ-vel, szeretnénk minél több szociális tárgyú pályázatba bevonni őket.
6. Az Önkormányzat előtt álló feladatok
Az önkormányzat szűkös anyagi helyzete miatt célszerű lenne 2007. december 31-ig a Karcagi kistérség másik 4 településével együtt egy többcélú kistérségi társulás keretén belül megállapodást kötni a következő ellátások együttes megszervezésére:
- Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása
- Utcai szociális munka
- - Nappali melegedő, éjjeli menedékhely
- - Gyermekek- családok átmeneti otthona,
- - Helyettes szülői hálózat
A felsorolt ellátások megszervezését az uniós kohéziós alapok forrásaiból szeretnénk megvalósítani. Az ellátások fenntartása esetében számunkra a lakosság számához viszonyított arányos költségviselés lenne elfogadható, amit mindig a tárgyévet megelőző év december 1-i állapot szerint módosítanánk.
A már meglévő ellátások fejlesztésére is közösen kellene pályázni, és bizonyos ellátások működési területét kiterjeszteni, például a kisújszállási Szociális Gondozási Központ idősek otthona ellátási területe kiterjedhetne az egész kistérségre.
A szociális törvény 122/A §-a lehetőséget ad az intézmény által biztosítandó egyes nem szociális szolgáltatási feladatok ellátásában intézményen kívüli szervezet megbízására. Ilyen szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen a mosatás, takarítás, étkeztetés, karbantartási feladatok, melyek költségmegtakarítással járnának. Ezen a megoldáson is érdemes lenne elgondolkodni, és javasoljuk, hogy ezt előzze meg feltétlenül egy körültekintő, előzetes költségelemzés az ellátottak elsődleges érdekeinek figyelembevételével.
A későbbiekben törekedni kellene az önkéntesek részvételének növelésére a szociális feladatok ellátása területén. Az érdekvédelmi és egyéb civil szervezetek bevonásával indokolt volna mind a hagyományos alapellátásokba, mint pedig a fogyatékosok, illetve pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásába bevonni az önkéntes segítőket. Megítélésünk szerint vannak olyan helyi, természetes erőforrások, pl. nyugdíjas szervezetek /szerződés alapján gondozók biztosítása/, családi közösségek, felkarolására érdemes spontán szerveződések, amelyek bevonhatók e feladatok ellátásába. Különösen a speciális szolgáltatásokban valószínűsíthető a másság elfogadására fogékony, segítőkész, esetleg hozzátartozóik révén a problémakörben érintett személyek közreműködése.
Talán hasznos tapasztalatokkal szolgálhat - pl a már meglévő testvértelepülési kapcsolatokra épülő- külföldi partnerintézménnyel kialakított tapasztalatcsere, a szociális szakemberek, dolgozók és a gondozottak kölcsönös látogatása is.
A szociális ellátások tekintetében 2005. december 31-ig biztosítani kell a létszámra és szakképzettségre vonatkozó jogszabályi előírásokat, míg 2008. december 31-ig ezen ellátások tárgyi feltételeit is biztosítani szükséges.
A szociális intézményeinkben is célszerű lenne bevezetni a minőségbiztosítási rendszert, ez- által a szociális- és gyermekvédelmi szakemberek szakmai felkészültsége növekedne, így, ezáltal magasabb színvonalra emelkednének ezen ellátásaink.
Sajnos a lehetőségeink korlátozottak, ezért plusz szolgáltatások nyújtását a szociális otthon kivételével nem tervezzük, inkább a már meglévő intézményeinket kívánjuk fejleszteni. Hosszabb távon szükséges lehet az időseket ellátó alap- és nappali ellátások kapacitását növelni a lakosság fokozott elöregedése miatt.
A házi gondozás kapacitásának növelése mellett fontos hatékonyságának és színvonalának javítása. Ezt szolgálja a szakképzett, és számában is elegendő dolgozó alkalmazása, valamint az egészségügyi és szociális ellátás párhuzamos, összehangolt működése, az idős emberek egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal történő komplex ellátása.
Törekedni kell a szakmai munka színvonalának fejlesztésére, a mentálhigiénés tevékenységben valamennyi dolgozó részvételének megvalósulására /1/2000/I.7./ SZCSM rendelet 54. §, /5/ bek/, a szakszerűség erősítésére, a személyre szabott gondozásra, az egyéni fejlesztés teljes körű alkalmazására, a korszerű módszerek bevezetésére.
Nagy hangsúlyt kell fordítani a szociális szolgáltatásokban dolgozók kiégés elleni védelmére, szupervíziók tartására, illetve a szociális szférában való megtartását szolgáló intézkedésekre.
Az alapellátások szervezésénél megfontolásra javasoljuk a - megyénkben eddig ugyan még nem működő - jelzőrendszeres házi gondozás kialakítását, bevezetését , amely minőségi fejlesztést jelentene.
Célja a házi gondozásban részesülő vagy szociális intézményi elhelyezésre váró, a saját otthonában élő segítségre szoruló idősek, fogyatékosok, tartós betegek biztonságának növelése. A program működése egy központi adó-vevő rendszer és az ellátást igénylő személy jelzőkészüléke közötti kapcsolatrendszeren alapul, segítségével azonnali intézkedés lehetősége teremthető meg. E feladat ellátását a Szociális Gondozási Központhoz lehetne telepíteni, mivel a feltételek leginkább itt a legmegfelelőbbek. A megvalósítását az önkormányzat önerőből megoldani nem tudja, így ezt csak pályázat útján és a ciklus végére javasoljuk.
A magasabb szintű szakellátások kiépítése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés által koordinált formában folyamatban van Karcagon. Az új szakellátások több kistérségre is kiterjednek, így kistérségünk a környező kistérségek felé, mint szolgáltató jelenik meg, ezért a jövőben a szakellátások fejlesztésébe szükséges lesz bevonni a kistérségünk szociális szolgáltatásait igénybe vevő kistérségeket is.
Kisújszállás Város Önkormányzatának törekednie kell arra, hogy a jogszabályi előírásokat betartva, a város lakóinak megelégedésére működtesse a szociális alapellátásokat, a speciális alapellátásokat, valamint a Szociális Gondozási Központot. Ennek érdekében a képviselő-testület minden évben megtárgyalja a szociális ellátások helyzetét, illetve kétévente felülvizsgálja a a szolgáltatástervezési koncepció tartalmát, és aktualizálja azt.
7. SWOT analízis
Erősség:
- Civil szervezeti háttér.
- A hagyományosan szoros kapcsolatok a Karcagi kistérség többi településével, Karcag, Kisújszállás, Berekfürdő, Kunmadaras a 8 települést tömörítő Nagykun Együttműködési Társulás tagja, míg Kenderessel földrajzi okokból jók a kapcsolataink, a két település 7 kilométerre fekszik egymástól és gazdasági, társadalmi, igazgatási, oktatási, szociális téren sok szállal kapcsolódik.
- A szociális ellátással foglalkozó szakemberek nagy része jó felkészültséggel rendelkezik.
Gyengeség:
- Idős emberek szállítása nem megfelelő, a kereskedelmi, egészségügyi és közszolgáltatásokhoz, nehezen jutnak hozzá.
- A fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekeket gondozó, alacsony jövedelmű családok a magas kezelési költségek miatt elszegényednek, nehezen viselik e terheket, ellátásuk nem megfelelő.
- Az országos átlaghoz képest magas a munkanélküliség, és feltételezéseink szerint településünkön magas a szociálisan ellátatlan munkanélküliek és ebből kifolyólag a fekete munkából élők száma.
- A civil szféra, és az önkéntesek részvételi aránya alacsony a szociális szolgáltatásokban.
- Hiányoznak az átmeneti ellátások
- Többségében elavult épületek állnak a szociális intézmények rendelkezésére
Lehetőség:
- A szociális ellátásra szorulók hatékonyabb felkutatása.
- A szolgáltatásokat igénybevevők információhoz jutásának bővítése.
- A rendelkezésre álló állami, civil, intézményi adományok, pénzügyi keretek koordinált, átfedések és lyukak nélküli elosztása.
- A helyi rendeletben szabályozott szociális ellátások jövedelemküszöbének emelése, ezáltal szélesebb rétegek támogatása.
- Az ellátások igénylésének és elbírálásának gördülékenyebbé tétele.
- A szociális ellátással foglalkozó épületek fenntartási költségének csökkentése hőszigeteléssel és alternatív fűtési módszerek bevezetésével.
- A szociális otthonban magasabb szintű apartmanos szolgáltatás nyújtása, ami a többi részleg fejlesztési alapját képezheti.
- Az egyházak, civil szervezetek, vállalkozások közreműködésének növelése, a többszektorúság fejlesztése.
- Az önkéntesek bevonásának növelése hozzájárulhat a társadalmi szolidaritás erősítéséhez.
- Az előírt szakmai létszám biztosítása munkahelyteremtést jelent.
Veszély:
- Az önkormányzat nem szervezi meg határidőre a kötelező szociális alap, és nappali ellátásokat.
- A saját források hiánya miatt a pályázati felhívások tartalma erősen befolyásolja a fejlesztések irányát, akár a helyi igények és sajátosságok háttérbe szorítása árán is.
- A szociális szféra alacsony presztízse rögzül, és gyenge érdekérvényesítő képességű marad.
- Idős emberek körében magas a keringési és szívrendszeri, valamint mozgásszervi betegségek száma, ezáltal a szociális ellátásra szorulók számának drasztikus emelkedése.
- A munkalehetőségek hiányában a település fokozott elöregedése, és a szociális célra fordítható bevételek csökkenése, a kiadások növekedése.
- A tartós munkanélküliek száma, és pszichiátriai, szenvedélybeteggé válásuk.
- Hátrányos helyzetű családok számának növekedése.
- A közlekedési (főúton való átkelés) nehézségek miatt sokan a közelebbi házi gondozó szolgálatot veszik igénybe az Idősek Klubja helyett, még akkor is, ha jó magabírással vannak, de szükségük lenne a magányuk oldására, társaságra.
- Az ebéd házhoz szállításért adott alacsony összeg ( havi 4000 Ft) a megbízható tiszteletdíjasok megfogyatkozását eredményezheti a Házi Gondozói Szolgálatnál.
- A szociális ellátórendszer épületei, tárgyi berendezései elavultak, rossz állapotúak, hiányosak.
Kisújszállás, 2004. október 27.
-Mozgássérültek J-N-Sz Megyei Egyesületének Kisújszállási Csoportja
Taglétszám körülbelül: 98 fő
- Móricz Klub
Taglétszám körülbelül: 67 fő
-Nagykunhalmi Belszervi Csoport
Taglétszám körülbelül: 79 fő
-'48-as Olvasókör
Taglétszám körülbelül: 167 fő
-Tisza II. Nyugdíjas Klubja
Taglétszám körülbelül: 264 fő
-Szivárvány Háló Egyesület
Vezetője: Halász Julianna, elérhetőségük: Szabadságtéri ltp. 5/b.
A szociális ellátások fejlesztésének, létrehozásának időbeli ütemezése:
Ellátás típusa |
2005. |
2006. |
2007. |
2008. |
MEGLÉVŐ ELLÁTÁSOK |
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat személyi feltételeinek teljesítése (helyettes szülői hálózat is): |
X |
|||
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tárgyi feltételeinek teljesítése: |
X |
|||
Szociális Otthon személyi feltételeinek teljesítése: |
X |
|||
Szociális Otthon tárgyi feltételeinek teljesítése: |
X |
|||
Idősek Klubja tárgyi feltételeinek teljesítése: |
X |
|||
Házi Gondozói Szolgálat személyi feltételeinek teljesítése: |
X |
|||
Házi Gondozói Szolgálat tárgyi feltételeinek teljesítése: |
X |
|||
LÉTREHOZANDÓ ELLÁTÁSOK |
Pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátása (kistérségi együttműködéssel szeretnénk létrehozni): |
X |
|||
Utcai szociális munka (kizárólag kistérségi együttműködéssel): |
X |
|||
Fogyatékosok támogató szolgálata (szerződés kötés közhasznú társasággal): |
X |
|||
Nappali melegedő, éjjeli menedékhely: |
X |
|||
Gyermekek- családok átmeneti otthona (kizárólag kistérségi együttműködéssel) |
X |
|||
A szociális ellátások fejlesztésének, létrehozásának finanszírozási ütemezése:
Ellátás típusa |
A fejlesztés éve |
A fejlesztés várható költsége (ezer Ft) |
A fejlesztés forrása |
Saját erő (ezer Ft) |
MEGLÉVŐ ELLÁTÁSOK |
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat személyi feltételeinek teljesítése (helyettes szülői hálózat is): |
2005. |
- |
Továbbképzési normatíva, és az abból nem finanszírozható képzésekre az intézmény költségvetése |
- |
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tárgyi feltételeinek teljesítése: |
2005-2006. |
6.000 |
Az önkormányzat 2006. évi költségvetése |
6.000 |
Szociális Otthon személyi feltételeinek teljesítése: |
2005. |
- |
Normatív támogatás és az önkormányzat költségvetése |
10.000 - 20.000 |
Szociális Otthon tárgyi feltételeinek teljesítése: |
2006-2008. |
15.000 |
Pályázati forrásból |
4.500 |
Idősek Klubja tárgyi feltételeinek teljesítése: |
2005-2006. |
10.000 |
Pályázati forrásból |
3.000 |
Házi Gondozói Szolgálat személyi feltételeinek teljesítése: |
2005. |
1.500 / év |
Normatív támogatás és az önkormányzat költségvetése |
1.500 /év |
Házi Gondozói Szolgálat tárgyi feltételeinek teljesítése: |
2005-2006. |
Lásd az Idősek Klubjánál (Terveink szerint a két ellátási formát egy épületbe kerül.) |
LÉTREHOZANDÓ ELLÁTÁSOK |
Pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátása (kistérségi együttműködéssel szeretnénk létrehozni): |
2006-2007. |
25.000 |
Kistérségi közös pályázatból alakítanánk ki, a működést pedig az állami normatív támogatás fedezné. |
3.000 |
Utcai szociális munka (kizárólag kistérségi együttműködéssel): |
2005-2007. |
Lásd a Nappali melegedő, éjjeli menedékhelynél (Terveink szerint a két ellátási forma egy épületbe kerül.) |
Fogyatékosok támogató szolgálata (szerződés kötés közhasznú társasággal): |
2007. |
- |
Helyiséget térítésmentesen a használatába adnánk. |
- |
Nappali melegedő, éjjeli menedékhely: |
2005. |
50.000 |
Kistérségi közös pályázatból alakítanánk ki, a működést pedig az állami normatív támogatás fedezné |
7.000 |
Gyermekek- családok átmeneti otthona (kizárólag kistérségi együttműködéssel) |
2006-2008. |
10.000 |
Kistérségi közös pályázatból alakítanánk ki, a működést pedig az állami normatív támogatás fedezné |
1.500 |