KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
25/2009. (IX.30.)
önkormányzati rendelete
az állatok tartásáról
Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő önkormányzati rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed Kisújszállás Város közigazgatási területén minden olyan természetes személyre, illetve szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli (a továbbiakban: állattartó), valamint minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik.
(2) A rendelet nem alkalmazható cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására.
2. §
Értelmező rendelkezések
1. Haszonállat: minden háziállat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek.
a.) nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, póniló,
b.) kis haszonállat: sertés, juh, kecske,
c.) kisállat: .tenyésztés céljából tartott eb és macska, baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma.
2. Kedvtelésből tartott állatok: minden állat, amelyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek: eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér.
3. Számosállat: 500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport.
4. Kis létszámú állattartás:
ló, szamár, öszvér, bivaly, szarvasmarha legfeljebb 15 db (15 számosállategység),
vagy sertés ,juh, kecske legfeljebb 40 db (10 számosállategység)
vagy kisállat – a tenyésztés céljára tartott eb és macska kivételével - összesen maximum 100 db
vagy tenyésztés céljából tartott eb és macska 50 db.
5. Kisüzemi állattartás: a kis létszámú állattartásra meghatározott mennyiséget meghaladó, de az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 1. számú függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot el nem érő állattartás.
6. Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (1146 Budapest, Hermina út 47.) igazolvánnyal látott el.
7. Őrző-védő eb: olyan eb, amelyet társas vagy magánvállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó vezetője igazolja.
II. Fejezet
A haszonállattartás szabályai
3. §
(1) A város belterületén közterületen legeltetni tilos.
(2) Az állatokat legelőre ki- és onnan történő haza hajtáskor a közterületen őrizetlenül hagyni nem szabad.
III. Fejezet
Haszonállat tartásának korlátozása
4. §
(1)Állattartás szempontjából tiltott övezet, illetve terület:
a) A város szabályozási tervében „Vt” (Településközpont – vegyes) területeken.
b) Az olyan telkeken, amelyeken négy- vagy ennél több lakásos lakóépület áll, s a telek mérete nem teszi lehetővé az állattartásra szolgáló létesítmények előírás szerinti elhelyezését.
c) A piactér területén és a piac telekhatárától számított 50 méteren belüli telekrészeken.
d) A kertgazdálkodásra szolgáló területeken.
e) Egészségügyi intézmények, gyermek intézmények, oktatási intézmények, élelmiszert előállító és forgalmazó üzemek, sportpálya, strandfürdő területén és azok telekhatárától számított 50 méteren belüli telekrészeken.
f) Üdülőterületen.
(2) Állattatás szempontjából korlátozott övezet:
A város szabályozási tervében „Lk (Kisvárosias lakóterületbe) sorolt terület, kivéve az (1) bekezdésben felsoroltak miatt tilalom alá eső terület.
Az állattartás szempontjából korlátozott övezetben:
a.) Legfeljebb 2 db nagy haszonállat (ló, szamár, öszvér, bivaly, szarvasmarha esetén 2 számosállategység), vagy kis haszonállat (sertés, juh, kecske esetén 0,5 számosállategység), vagy együttesen 50 db kisállat tartható.
b.) Amennyiben az állattartó többféle állatot kíván tartani, az állatok egymáshoz viszonyított arányit nem lehet meghaladni. (pl.: 1 db nagy haszonállat, 1 db kis haszonállat, 25 db kisállat tartható egyidejűleg).
(3) Az állattartás szempontjából általános övezet:
A város (1) és (2) bekezdésben felsorolt feltételek miatt tilalom, illetve korlátozás alá nem eső, a város szabályozási tervében „Lf” (falusias) és „Lke” (kertvárosias) lakóterületbe tartozó terület.
Az állattartás szempontjából általános övezetben:
a.) A közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi előírások betartásával nagy haszonállat legfeljebb 15 db (15 számosállategység), vagy kis haszonállat legfeljebb 40 db (10 számosállategység), vagy egyéb kis haszonállat összesen legfeljebb 100 db tartható.
b.) Amennyiben az állattartó többféle állatot kíván tartani, az állatok egymáshoz viszonyított arányit nem lehet meghaladni. (pl.: 5 db nagy haszonállat, 13 db kis haszonállat, 33 db kisállat tartható egyidejűleg).
(4) Az állattartási tilalom nem vonatkozik a közvetlen házi fogyasztásra szánt állatok legfeljebb 3 napos zárt helyen történő tárolására.
IV. Fejezet
Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése
5. §
(1) Az állattartási épületek elhelyezésével - a város bármely területén, beleértve a külterületet is – az alábbi védőtávolságot kell betartani.
Az állattartásra szolgáló épület, kifutó, ketrec legkisebb védőtávolsága a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falától:
Állatfaj 5 db-ig 15 db-ig 40 db-ig 40 db felett
a.)Vízi szárnyasok,
házinyulak, baromfi
és egyéb kisállatok: 5 m 10 m 15 m 20m
b.)Sertés, juh,
kecske: 10 m 15 m 20 m szakhatóság véleménye
alapján
c.)Szarvasmarha, ló,
szamár, öszvér: 15 m 25 m szakhatóság véleménye alapján
(2) Trágyalé- és trágyatároló nem lehet közelebb a lakóépülethez, az ásott és fúrt kúthoz, valamint a csatlakozó vízvezetékhez és közösségi létesítményhez, mint az állattartásra szolgáló építmény.
V. Fejezet
Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és
környezetvédelmi előírások
6. §
(1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának – mesterséges, vagy természetes úton – magasba tereléséről.
(2) Az állattartónak biztosítania kell, hogy a szennyvíz (trágyalé) a szomszédok telkére, vagy a közterületre ne folyhasson át, valamint az állattartónak a saját telkén gondoskodnia kell a szennyvíz (trágyalé) szakszerű kezeléséről.
(3) Az állattartó folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról.
7. §
(1) A gyűjtőaknát e rendelet 5. § (1) bekezdésében előírt védőtávolságok betartásával lehet létesíteni úgy, hogy az ürítés céljából járművel megközelíthető legyen.
(2) Az állattartónak gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról.
8. §
(1) Az állattartó az állathullát annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani.
(2) Az elhullott állatok tetemét csak az önkormányzat által kijelölt és üzemeltetett köztisztasági telepen lehet elhelyezni. Az állati hullák saját telken illetve egyéb területen történő elhelyezése, elföldelése tilos.
(3) Az elhullott állat tetemét az elhullás időpontjától számított 24 órán belül az állattartó köteles a köztisztasági telepre kiszállítani. A szállítás költsége az állat tulajdonosát terheli. Az ártalmatlanítás költségét magánszemély állattartó esetén az önkormányzat, egyéb állattartó esetén az ártalmatlanítás költségét az állattartó viseli.
(4) A köztisztasági telepről állati hullát, mellékterméket kivinni tilos. Ez alól kivétel az önkormányzattal az állati hullák és melléktermékek ártalmatlanítására kötött, külön megállapodás szerinti szervezet.
VI. Fejezet
A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai
Az eb- és macskatartás külön szabályai
9.§
Az eb- és macskatartás a város belterületén az alábbi feltételekkel megengedett:
a./ Többlakásos épület telkén, társasházban a tulajdonosok 75 %-ának egyetértésével, amennyiben a tartás körülményei biztosítottak, zárt boxban lakásonként 1 eb és 1 macska tartható.
b./ A város belterületén, az a.) pontba tartozó ingatlanok kivételével ingatlanonként 2 eb és 4 macska tartható.
c./ A város külterületén ingatlanonként 4 eb és 10 macska tartható.
10. §
(1) Tilos az ebet – kivéve a vakvezető , illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya– beengedni vagy bevinni :
a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve, ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak.
b) élelmiszer raktárba, piac területére,
c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére, közösségi épületbe és kegyeleti helyre,
d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe.
(2) Tilos ebet – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – póráz nélkül közterületre vinni.
11. §
(1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az állatok tartásáról szóló a 27/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelet, valamint a módosításáról szóló 43/2005. (X.28.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
12. §
E rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
A belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Kisújszállás, 2009. szeptember 29.
(:Kecze István:) (:Dr.Kittlinger Ilona:)
polgármester címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetésre került: 2009. szeptember 30-án, a Városháza hirdetőjében.
Kisújszállás, 2009. szeptember 30.
(:Dr.Kittlinger Ilona:)
címzetes főjegyző