234/2010.(VIII.31.) számú önkormányzati határozat
felterjesztés benyújtásáról az integrálható sajátos nevelési igényű tanulók, különös tekintettel az autista gyermekek ellátása ügyében
Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 101. §-ában biztosított felterjesztési jogával élve ezúton kezdeményezi az integrálható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása szabályozásának felülvizsgálatát, mert az önkormányzatokra egyes esetekben nagy terheket ró a sajátos nevelési igényű gyermekek (a továbbiakban: SNI), különösen az autista és a halmozottan fogyatékos gyermekek ellátása. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsági javaslatok ellenére – az önkormányzat mint óvoda- és iskolafenntartó tapasztalatai szerint – ugyanis nem minden autista gyermek integrációja valósítható meg.
A Képviselő-testület konkrét eset – egy, a szakértői bizottság javaslata alapján integrálható autista gyermek integrációjának megvalósítása – nyomán szerzett tapasztalatai szerint a következő problémákat fogalmazza meg a törvényalkotó Országgyűlés számára. A Képviselő-testület javasolja az idevonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatát.
1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az SNI gyermekek definíciójában (121. § 29. pontja) nem tesz különbséget az autizmus különböző fajtái között.
2. Az autista SNI gyermekek fogadására nincsenek, és gyakorlatilag nem is tudnak felkészülni a közoktatási intézmények, mert nem tudják biztosítani az autizmus specifikus végzettséggel rendelkező szakembereket, ugyanis számuk – a képzési rendszer hiányosságaiból eredően – elenyészően kevés.
3. Az iskolák nem tudják biztosítani a kis létszámú osztályokat sem, mert a jelenlegi teljesítménymutatón alapuló finanszírozási rendszer (kényszer) az önkormányzatokat, rajtuk keresztül az iskolákat a magas osztálylétszámokra ösztönzi.
4. Az autista gyermekek mellé pedagógiai asszisztens szükséges, hogy a szocializációs problémák kezelhetőek legyenek, ennek költsége azonban meghaladja az autista gyermekek után lehívható normatív állami támogatás összegét.
5. Egy tanulócsoport egy autista gyermeknél többet nem tud befogadni a rendkívül nehezen megoldható szocializációs problémák miatt. A különböző települések általános iskolái a magas költségek és a pedagógiai problémák miatt nem fogadnak máshonnan autista gyermekeket, mert más település feladat-ellátási problémáját érthető módon nem akarják felvállalni. Az, hogy egy település „segélykiáltása” esetében arra hivatkoznak a jogalkotók, hogy feladatellátási, nem pedig intézmény-fenntartási kötelezettségről van szó, tehát például más településsel összefogva is megoldható lenne az autista SNI gyermekek oktatása-nevelése, a fentiek miatt formalitás. E gyermekek a nevelésére-oktatására felkészült óvoda, iskola gyakorlatilag nincs. (Elvétve hallottunk néhány távoli intézményről, ezen esetekben azonban a szülőre az utazások miatt aránytalan teher hárul.)
6. A tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságok kényszerhelyzetbe kerülnek, mert gyakorlatilag nincs is más lehetőségük, csak az, hogy egy autista gyermeket integrálhatónak minősítsenek, hiszen nincs e gyermekek ellátására szakosodott intézmény. Ezért az önkormányzati normál általános iskolákat, óvodákat tudják csak kijelölni e gyermekek fogadására. Innentől kezdve a probléma az önkormányzatoké (86. § (1) bek.), akik szintén kényszerhelyzetben vannak.
7. A közoktatási törvény erejénél fogva meg kell oldaniuk a feladatokat, és biztosítaniuk kell ehhez a feltételeket (30. § (3) bek.), de objektív okok miatt ezt képtelenek teljesíteni (nincsenek képzett szakemberek, a finanszírozási rendszer miatt ellenérdekeltek kis létszámú osztályok indításában, nincs pénz arra, hogy egy gyermek mellé egy pedagógust vagy pedagógiai asszisztens alkalmazzanak).
8. További probléma, hogy a szakértői javaslatok csak az autista gyermekkel való foglalkozásokra térnek ki, ahhoz nem adnak segítséget, hogyan kell a befogadó osztályt „kezelni”.
9. A befogadó osztályközösséget is nagy sérülések érhetik az autista gyermekek erős érzelmi-indulati megnyilvánulásai során. A többi tanuló a nyugodt tanuláshoz való joga jelentősen sérülhet. Az ő érdekeik nem jelennek meg.
10. Véleményünk szerint az is gond, hogy a szakember páros kapcsolatban foglalkozik autista tanítványával, így nem látja, a gyermek beilleszkedési problémáit, ezáltal a legfontosabb probléma megoldásában nem tud hatékony lenni.
11. Áttanulmányoztuk az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az e kérdéskörben lefolytatott vizsgálati jelentését (AJB 1438/2009. sz. jelenés). Egyetértve az abban foglaltakkal az állam felelősségét is látjuk az autista gyermekek helyzetének megoldatlanságában.
12. A legnagyobb problémának mégis azt tartjuk, hogy sem az autista gyermekeknek, sem pedig ép társaiknak nem kedvező ez a helyzet. Az autista gyermekek nekik kialakított közegben érezhetően boldogabb gyermekkoruk lenne, mint így, olyan konfliktusokkal a külvilágban, amelyet nem tudnak megoldani. Talán eredményesebb lenne fejlesztésük, ha az ő másságuknak megfelelő intézményben, nyugodt körülmények között élhetnének és tanulhatnának.
13. Általában az SNI gyermekek ellátásával kapcsolatban nehezen értelmezhető az a fenntartói helyzet, hogy a közoktatási törvény az önkormányzatok kötelező feladatává teszi az integrálható SNI gyermekek közoktatási ellátásának megoldását, ennek ellenére a normatív állami támogatások igénybevétele jogszerűségének egyik feltétele, hogy ezen kötelező feladatok az intézményi alapító okiratokban is szerepeljenek. Amennyiben ez nincs meg, az a normatíva elvesztésével jár.
Erről értesül:
1. Kecze István polgármester
2. A Magyar Országgyűlés Elnöke Magyar Országgyűlés Irodaház 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19.
3. Gönczi Károly bizottsági elnök
4. Városi Óvodai Intézmény
5. Arany János Általános Iskola
6. Kossuth Lajos Általános Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Diákotthon
7. Polgármesteri Hivatal Intézményi Osztálya