387/2007 (XI.27.) sz. önkormányzati határozat
Kisújszállás Város 2007-2013 közötti évekre vonatkozó Települési Környezetvédelmi Programjának jóváhagyásáról
Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy
1.) Az IN-SITU Bt. által készített, Kisújszállás város 2007-2013. közötti évekre vonatkozó Települési Környezetvédelmi Programját a határozat melléklete szerinti formában elfogadja.
2.) A Települési Környezetvédelmi Programban megfogalmazott célok elérése érdekében a szükséges forrásokat, pályázati lehetőségeket keresni kell.
Felelős: Kecze István polgármester
Dr. Kittlinger Ilona címzetes főjegyző
Határidő: Folyamatos
Erről értesül:
1. Kecze István polgármester
2. Dr. Kittlinger Ilona címzetes főjegyző
3. Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztály
4. Polgármesteri Hivatal építési és városüzemeltetési osztály
A 387/2007 (XI.27.) számú önkormányzati határozat melléklete
Kisújszállás Város 2007-2013 évekre vonatkozó Települési Környezetvédelmi Programja
Készítette: N-SITU Bt.
5000 Szolnok, Városmajor u. 36. II/9.
2007. július
2
Tartalomjegyzék
I. BEVEZETÉS
I.1. Környezetvédelmi program készítésének célja
I.2. A Környezet védelmének alapelvei
II. KISÚJSZÁLLÁS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
III. KISÚJSZÁLLÁS KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA
III.1. LEVEGŐ
III.1.1. A levegő minősége
III.1.2. A város jellemző szennyezőanyag kibocsátói
III.2. VÍZ
III.2.1. Felszíni vizek minősége
III.2.2. Vízminőség
III.2.3. Felszín alatti vizek állapota
III.3. TALAJ
III.3.1. Kisújszállás talajainak általános jellemzése
III.3.2. Területhasznosítás
IV. TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM
V. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA
V.1. Demográfiai adottságok
V.2. Környezet - egészségügy
V.3. Épített környezet
V..4. Közműellátottság
V.5. Belvízvédelem
V.6. Energiaellátás
V.7. Közlekedési infrastruktúra
V.8. Zöldterület, közhasznú területek
3
VI. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK
VI.1.Zaj és rezgésterhelés
VI.2. Hulladékgazdálkodás
VII. KÖRNYEZETBIZTONSÁG
VIII. KÖRNYEZETI SWOT ANALÍZIS
IX. ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK
X. KÖRNYEZETVÉDELMI PRIORITÁSOK
XI. KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATOK
4
I. Bevezetés
Az elmúlt évtizedekben a környezet állapotának romlása látványosan felgyorsult, napjainkra a környezetvédelem társadalmi ügy lett szerte a világon.
1972-ben az akkori EGK határozatot hozott az egységes környezeti politikáról, a következő évekbe fogadták el a közösség első környezetvédelmi akcióprogramját.
A Gazdasági Közösség nézőpontja az első akcióprogram óta jelentős változásokon ment át.
A helyreállításról és a károk orvoslásáról a hangsúly fokozatosan a megelőzésre irányult.
Mindezek mellett a XX. Század legutóbbi három évtizedét a környezeti gondolkodás regionálissá válása, illetve globalizációja jellemzi.
A Magyar Országgyűlés 1995-ben fogadta el a környezet védelmének általános szabályairól szóló új törvényt ( 1995. évi LIII. törvény ).
Ez az európai törvénykezéshez illeszkedő, előremutató elveken alapul.
A törvény 40. §-a szerint az Országgyűlés hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi programot hagy jóvá.
Ez a 83/1997. ( IX. 26.) OGY. határozattal történt meg.
A programmal összhangban megyei környezetvédelmi programok készítendők.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megye Környezetvédelmi programja 1999-ben készült el.
A környezetvédelmi törvény IV. fejezete ismerteti a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait.
A törvény 46. §.-a rendelkezik a települési környezetvédelmi program készítéséről, melyet az Önkormányzatok önállóan, vagy a települési Önkormányzatok közösen is készíthetnek.
A Túrkevei Városi Önkormányzat - mint gesztor - a program elkészítésével a KEVITERV AKVA Mérnöki Vállalkozási KFT-t bízta meg, akik 2001-ben készítették el a karcagi kistérség környezetvédelmi programját, melynek részét képezte a Kisújszállásra vonatkozó környezetvédelmi program is.
A kisújszállási önkormányzat az elkövetkező 2007-2013 időszakra vonatkozó környezetvédelmi programjának elkészítésével az IN-SITU Bt.- t bízta meg.
A program elkészítéséhez felhasznált anyagok:
- Nemzeti Környezetvédelmi Program,
- Megyei Környezetvédelmi program,
- Megye környezeti állapot helyzetértékelése
- Kisújszállás Önkormányzata által szolgáltatott anyagok,
- Településrendezési terv.
I. 1. Környezetvédelmi program készítésének célja
A környezetvédelmi program kettős szerepet tölt be, egyfelől olyan tevékenységet előirányoz, amelyek megvalósításával aktívan hozzájárul települési és térségi szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához, másfelől hatékony eszköz az adott település és térség (önkormányzatok, lakosság, gazdálkodók) által legfontosabbnak tekintett problémák kezelésére.
5
Az önkormányzatok azon jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező szervezetek, amelyek leginkább ismerik a települések adottságait, problémáit és ennek alapján képesek pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét, a megoldási lehetőségeket.
A környezeti célokat, problémákat elemezve megállapítható, hogy nagyon sok olyan probléma van, amely közösen jobban kezelhető.
Vannak azonban olyan környezeti ügyek is, amelyek a probléma jellegéből adódóan eleve csak a helyinél magasabb szintek bevonásával, koordinációjával kezelhetők eredményesen (például: vízbázisok védelme, térségi szintű szennyvízkezelés, tisztítás, szilárd hulladékkezelés, ártalmatlanítás).
Ezért a különböző szintek csak megfelelő együttműködés esetén lehetnek igazán eredményesek.
I. 2. A környezet védelmének alapelvei
A környezetvédelem az emberi környezet és védett elemeinek védelme.
Alapvető célja a meglévő környezeti értékek megóvása, a környezeti károk megelőzése, a környezetet károsító hatások megelőzése, illetve megszüntetése, a kialakult környezeti károk felszámolása, a megfelelő környezeti állapot helyreállítása.
Ennek érdekében a környezetvédelem legalapvetőbb prioritásai a következők:
az emberi egészség veszélyeztetésének csökkentése, megszüntetése, az életminőséget befolyásoló környezeti elemek védelme,
a környezet és a gazdasági fejlődés harmonikus rendszerének megvalósítása,
a bioszféra sokszínűségének megőrzése.
A környezet védelmének alapelvei:
Elővigyázatosság,
Megelőzés,
Helyreállítás,
Felelősség,
Együttműködés,
Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság.
6
II. KISÚJSZÁLLÁS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
Kisújszállás a nagykun "szállások" egyike, ősi kun település. Budapest-Debrecen között közlekedő vasúton utazó előtt egy alföldi település képe jelenik meg a tárba épülő kültéri, kerti gazdálkodással. Szerkezete egyedülálló e térségben, excentrikus központú, hangulatos képet mutató mellékutcákkal, zugokkal.
Mezőváros, iparral, kereskedelemmel, megfelelő szintű szolgáltatásokkal. Üzletek, vendéglátóhelyek, panziók várják az átutazókat. A település strandja az Erzsébet liget kellemes mikroklímájú, több hektáros tölgyese mellett helyezkedik el, a 48-49 fokos termálkút (alkáli-hidrogén-karbonátos-jódos) hévize gyógyító hatású, a Strand területén lehetőség nyílik a kempingezésre is.
A fürdés mellett megtekinthető Papi Lajos volt szobrászművész Alkotóháza, a több mint 2000 darabból álló a paraszti gazdálkodás, a paraszti élet eszközeit bemutató gyűjteményes kiállítás a Néprajzi Kiállító teremben. A közel 200 éves Tájházban a népművészeti örökségünk, európai értékeink közül a szalmafonás mestersége közvetlenül is megtanulható.
Kellemes felüdülést jelent a Horváth tanya, ahol az ősi lovas kultúra hagyománya ismerhető meg. A képzettebb lovasok teljesíthetik a "Betyárok-nyomában" túrát, okleveles tanúsítvánnyal tiszteletbeli betyárrá avatás mellett.
A városban minden év júniusában megrendezésre kerül a "Hétpróbás Kunokért" népi játékok vetélkedő, augusztusban a Kisújszállási Napok keretében színes néptánc, népzenei és népművészeti bemutatók, vásárok. Szeptemberben a Kun-viadal országos lovas-íjász verseny a kunkapitány választással. A település jó kirándulási lehetőséget kínál a hortobágyi pusztára vagy Eger felé. Délre a Berettyó folyó háborítatlan madárvilága, és a dévaványai túzokrezervátum hívogatja a látogatót.
Természeti adottságok, környezeti állapot
Kisújszállás az Alföld középső részén, a Budapest-Debrecen vasútvonal és a 4-es számú főközlekedési út mentén fekszik.
Levegő
A város belterületi levegőjének állapotára, a levegő szennyeződésére az ipari üzemeken és telepeken kívül a 4. sz. főútvonal átmentő forgalma van döntően befolyásoló hatással. A 4. sz. főútvonal belterületen átmenő járműforgalma 9.951 j/nap.
Víz
Mesterséges vízfolyások:
Kakat-éri főcsatorna
Villogó főcsatorna
Nagykunsági főcsatorna
Vízellátás:
A város ivóvízellátását 17 db mélyfúrású kút biztosítja, a felszín alatti vizek igénybevételével. A kutak vízminőség vizsgálatát az ÁNTSZ végzi.
A város területén kedvező a termálvíz beszerzési lehetősége. A városban gyógyító hatású termálvizes strandfürdő üzemel.
7
Talaj
A város termőterülete 18.074 ha, melyből mintegy 91 %-a szántó. A mezőgazdasági termelés a meghatározó. A város termőterületének talajai több típusba tartoznak.
Élővilág
Kisújszállás élővilágát a „Nagykunságra" jellemző élővilág jellemzi.
Uralkodó fafajok: Fehér és törékeny fűz, fehér és fekete nyár.
Jellegzetes állatok: Törpe gém, vízityúk, jégmadár, szürke gém, kócsag, denevér.
Épített környezeti elemek
A lakások száma 4.890 db, melynek 100 %-a a villamos hálózatba, 85 %-a az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt. A csatornázottság mértéke alacsony, kb. 50 %-os. A város önálló szennyvíztisztító teleppel rendelkezik, a 0139 hrsz.-ú területen. A telep névleges kapacitása 1200 m3/d, kihasználtsága kb. 60 %-os. A tisztított szennyvíz befogadója a XXIX. számú belvízelvezető csatorna. A szennyvíziszap elhelyezés a szennyvíztisztító telephez tartozó 2 ha-a területen történik, azt szikkasztják, majd ezután deponálják, ezt követően pedig komposztálásra kerül a városi komposztáló telepen. A szennyvíztisztító telep korszerűsítést követően 1100t/év mennyiségű víztelenített szennyvíziszap keletkezik, ezen iszapmennyiséget a városi komposztáló telepen a telep kapacitása miatt jelenleg nem tudnák kezelni, ezért a komposztáló telep kibővítése, korszerűsítése és technológiai rendszerének fejlesztése indokolttá válik.
Zaj
Az ipari létesítmények többsége az iparterületen található. A 4. számú főközlekedési út magas jármű forgalma miatt jelentős a zajterhelés az út menti területeken, ezért a zajterhelés csökkentése szempontjából a belterületet elkerülő 4. számú főútszakasz megépítése kiemelt térségi és megyei feladat. A Magyar Közlöny 2007. évi 10. szám I. kötetében megjelent a 2007-2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listájáról szóló 1004/2007. (I.30.) számú Kormány határozat, amelyben 2007. évi kezdéssel szerepel a 4. számú főút Kisújszállási elkerülő szakaszának építése.
Hulladék
A városi hulladéklerakó a külterületen, a 0747/2. hrsz.-ú területen, 3 db 17 m mélységű talajvízgyűjtő kúttal üzemel. Üzemeltetője a Kisújszállási Városgazdálkodási Kft.
Építési engedély száma: 1098/1992., 1994. évtől üzemel.
Műszaki védelemmel nem rendelkezik, ezért a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 34-15/2003. (kelt. 2003. november 11.) számon kiadott működési engedélyben a Kisújszállási kommunális szilárd hulladéklerakó telep működését 2007. június 30-ig engedélyezte.
III. KISÚJSZÁLLÁS KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA
III.1. LEVEGŐ
III.1.1. Levegő minősége
A város belterületi levegőjének állapotára, a levegő szennyeződésére az ipari üzemeken és telepeken kívül a 4. sz. főútvonal átmentő forgalma van döntően befolyásoló hatással. Ezen kívül befolyásoló hatású a 4202; 4205; 34303. sz. közutak belterületen áthúzódó gépjármű forgalma.
8
A 4. sz. főútvonal belterületen átmenő járműforgalma a Magyar Közút Kht. 2005. évi adatai alapján 9.951 j/nap, illetve 11.854 E/nap.
A NO2 és a szállópor jellegű levegőszennyeződés elsősorban a közúti közlekedésből származik. A levegőben kimutatható kéndioxid a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor jelenik meg.
A megye területén immisszió (a környezeti levegő minőségét ellenőrző) mérőhálózatot Szolnokon és Jászberényben működtet az ÁNTSZ. Folyamatos mintavétellel és szakaszos feldolgozással mérik a kén és nitrogén-dioxid és az ülepedő por koncentrációkat.
A Környezetvédelmi Felügyelőségnél nem áll rendelkezésre külön-külön kommunális, közlekedési és ipari emissziós kibocsátások, így az emissziók kategóriánkénti összevetése nem lehetséges.
III.1. 2. A város jellemző szennyezőanyag kibocsátó telephelyei
- LIGNIN Zrt.
- Mobil-Tex Kft.
- CONTAREX Agrotechnikai Kft. Gépgyára,
- CONCORDIA Közraktár Raktártelepe,
- GYSGY REHAB ZRt.
- INDIÁN Rizs Kft. Feldolgozó Üzeme,
- KUNFERR Acélszerkezeti Kft.,
- MÁV Szolnoki Járműjavító Üzeme,
- Nagykun 2000. Mezőgazdasági ZRt. szárítóüzem, tehenészet, takarmánykeverő.
Határérték fölötti szennyezőanyagot kibocsátó városi telephelyek és szennyezőanyagok
- LIGNIN ZRt. szilárd szennyezőanyag, szén-monoxid
- Mobil-Tex Kft. nitrogén-oxid, szén-monoxid
- GYSGY REHAB ZRt. perklór-etilén*
* A határérték feletti szennyezőanyag kibocsátások 2005. évi bírságokon, valamint egy 2006.
évi kötelezést tartalmazó határozaton alapulnak.
III.2. VÍZ
III.2.1. Felszíni vizek minősége
Természetes vízfolyás:
- Hortobágy-Berettyó
-
Mesterséges vízfolyások:
- Kakat-éri főcsatorna
- Villogói főcsatorna
A külterület D-Ny-i részét, Örményes és Kuncsorba külterületével határosan érinti a Nagykunsági főcsatorna.
9
Fontosabb öntözőcsatornák és állapotuk:
Villogó magas 12,8 km 1996-ban felújítva, újabb felújítását tervezik.
Gástyás I. ág 9,8 km 1998-99-ben felújítva.
Gástyás II. ág 7,3 km 2006-ban felújítva.
NK III-2-2 17,9 km 1998-99-ben felújítva.
NK III-2-2-6 4,3 km 1999-2000-ben felújítva.
NK III-2-2-2 5,6 km 1999-2000-ben felújítva.
NK III-2-2-2-1 3,8 km 1999-2000-ben felújítva.
NK VII-1 6,8 km 1990-ben készült eredeti állapot.
Öntözött terület nagysága: 6.210 ha.
Öntözési módok:
Lineár csatornák - Lineár öntöző szárnyakkal.
Bauer öntöző dobok (telepíthető) robbanó motoros szivattyúval.
Árasztás gravitációsan.
Altalaj öntözés.
Barázdás öntözés.
Fontosabb belvízlevezető csatornák:
KSZ-1 csatorna 7,3 km
Kisújszállási II. csatorna 14,3 km
XVI. csatorna 4,3 km
XXIX-D. csatorna 12,2 km
XXIX-E. csatorna 1,8 km
XXI. csatorna 4,3 km
II-2. csatorna 5,7 km
A Kakat-éri főcsatorna szennyezőanyag terhelése
A városi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvize közvetlenül a XXIX. sz. csatornába, majd innen közvetetten a Kakat-éri főcsatornába vezetődik.
Szennyezőanyag terhelés (mg/l) (Környezetvédelmi Felügyelőség 2005. évi adata)
A vízszennyezés forrásadata a következő: Kisújszállási Vízmű Kft. (5310 Kisújszállás, Vásár út 64.) 2005. évi vízszennyezési bírsága a Kisújszállás települési szennyvíztisztítóra, amelyet a KÖFE 3360-5/2006. (kelt. Szolnok, 2006. június 26.) számú határozatában szabott ki.*
KOIK 158; BOI5 45; Össz lebegőanyag 74; NH4-N 30; Össz P 9,5; Szulfidok: 0,2
A bevezetett szennyvíz mennyiség 568 m3/d.
10
III.2.2 Vízminőség
Felszíni vizeinket a vízi ökoszisztéma viszonylagos stabilitását biztosító és egyidejűleg a mértékadó vízhasználatok (ivó-és ipari vízellátás, öntözés ) igényeit kielégítő integrált követelmény rendszer alapján minősítjük.
A minősítéshez kiválasztott komponensek kívánatos és tűrhető határértékeit a hatályos MSZ -12749 szabvány tartalmazza.
Az integrált követelmény rendszer alapján felszíni vizeink öt osztályba sorolhatók:
Kiváló (I. osztály )
Jó ( II. osztály )
Tűrhető ( III. osztály )
Szennyezett ( IV. osztály )
Erősen szennyezett ( V. osztály )
A felszíni vizek minőségére a MSZ 12749-nek megfelelően a Villogói főcsatorna 4. sz. főút közúti híd és a Kakat-éri főcsatorna Kisújszállás-Ecsegfalvi út közúti híd szelvényére vonatkozó adatok állnak rendelkezésre. (Környezetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján, 1999. év.) Villogói főcsatorna vizének oxigénháztartás és tápanyagháztartás szerinti osztálya IV. (szennyezett).
Szerves és szervetlen mikro szennyezők szerinti osztálya II. (jó); egyéb paraméterek alapján IV. (szennyezett) osztályú.
Kakat-éri főcsatorna vizének oxigénháztartás és egyéb paraméterek szerinti osztálya IV. (szennyezett); a tápanyag háztartás alapján V. (erősen szennyezett), szerves és szervetlen mikro szennyezők szerint II (jó) osztályú.
A főcsatornák vízminőség javítás érdekében javasolt legalább évi egyszeri vízátöblítés az NK, illetve az NK III-2 csatornán keresztül. A vízátöblítés, mint javasolt feladat vízvédelmi célokat szolgálja.
III.2.3. Felszín alatti vizek állapota
A város ivóvízellátását 17 db mélyfúrású kutak biztosítják, a felszín alatti vizek igénybevételével. A kutak vízminőség vizsgálatát az ÁNTSZ végzi. A környezetvédelmi program készítéséhez ivóvíz és termálvíz vizsgálatok nem készültek.
Az ivóvízre vonatkozó jód és arzén tartalom adatait az Ivóvíz ellátási fejezet tartalmazza az ÁNTSZ adatai alapján.
Talajvizek környezeti állapota
A talajvizek minőségét a rendelkezésre álló csekély adatmennyiség, valamint a víztérnek a hidrometeorológiai viszonyok változására való gyors reagálása miatt nehéz minősíteni. A belterületi talajvizek szennyezettek. A MÁFI 1980-as években végzett térképezése során a talajvíz jelentkezési mélysége - 4-5 m, nyugalmi szintje -3-4 m terep alatti mélységben volt. A KÖTIVIZIG talajvízszint észlelő törzshálózati kútjainak sokévi átlagos vízszintjei alapján ÉK-ről DNy-ra áramlik a talajvíz.
Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és a további szennyeződések visszaszorítása a közeli időszak kiemelt feladata kell, legyen.
Távlati feladat a kistérség külterületén a talajvíz monitoring hálózati rendszer telepítése és annak üzemeltetése.
11
A rétegvizek környezeti állapota.
Negyedkori képződmények alkotják a fő bázist.
Jelenlegi ismereteink szerint pleisztocén összlet Karcag térségében 300 m vastag, fokozatosan mélyül Túrkeve-Mezőtúr irányába egészen 500 m-ig. Elsősorban a képződménycsoport alsó és felső tagozata tartalmaz szűrőzésre alkalmas szinteket. A kitermelhető vizek mennyiségileg kielégítik a helyi vízigényeket. A kitermelt vizek rendszerint magas metántartalmúak, és több mélységszintben a határértéket is meghaladó arzéntartalom nehezíti felhasználásukat.
A pleisztocén idősebb képződményeinek rétegvizei huminsavasak. A magas szervesanyag-tartalom törésponton túli klórozással, homokszűréssel és aktív szénszűréssel távolítható el.
Ugyancsak komoly problémát okoz a rétegvizekben a nitrogénháztartás komponensei közül az ammónia (főleg a felső rétegben).
A termelésbe állított ivóvízbázisok megfelelő természetes hidrogeológiai védettséggel rendelkeznek, nem minősülnek sérülékenynek.
A termálvizek környezeti állapota
A város területén kedvező a termálvíz beszerzési lehetősége. A városban az Erzsébet Gyógyvízű Strandfürdő üzemel.
A termálvíz szükségletét 2 db 863 és 760 m-es talpmélységű kutak biztosítják. A vízhőfok 47-51°C közötti, a víz típusa alkálihidrogén-karbonátos, jódos gyógyvíz. A mozgásszervi és idegi eredetű gyulladásos betegségek, valamint baleseti rehabilitációra gyógyító hatású.
A fürdő használt vize a fürdő területén lévő csónakázó tóba kerül bevezetésre. A tóba leürített víz előbb a XXI. sz. belvízlevezető csatornába, majd innen a Kakat-éri főcsatornába kerül továbbvezetésre. A fürdő kommunális szennyvizét a csatornahálózaton keresztül a városi szennyvíztisztítóra vezetik.
Az ivóvíz és termálvíz időszakos vízvizsgálata a vízminőségi állapot ellenőrzését szolgálja. A javasolt feladatok vízvédelmi és emberi egészségvédelmi célokat szolgálják.
III.3. TALAJ ( FÖLD )
A város termőterülete 18.074 ha, melyből mintegy 91 % 16.482 ha szántó. Ez a területi arány is alátámasztja a mezőgazdasági termelés jelentőségét.
III. 3.1. Kisújszállás talajainak jellemzése
A város termőterületének talajai több típusba tartoznak:
Előforduló talajtípusok:
- réti talajok,
- szolonyeces réti talajok,
- réti szolonyecek,
- sztyeppesedő réti szolonyecek,
12
- mélyben sós réti csernozjomok,
- alföldi mészlepedékes csernozjomok.
A talajok általános jellemzése:
Réti talajok:
Keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játszott szerepet. A talaj humuszanyaga a túl sok nedvesség és a levegőtlen viszonyok hatására képződik. A humuszos réteg felbontható egyenletesen A és B szintre. Az A szint egyenletesen humuszos. A B szintre a fokozatosan csökkenő szerves anyag tartalom a jellemző. A B szinten rozsdafoltok mutathatók ki. Kémhatása savas. Nehéz mechanikai összetételű talaj. Kedvezően egyenletes csapadékviszonyok, vagy megfelelő öntözés esetén termékenyek.
Szolonyeces réti talajok:
E talajok esetében a réti talajképző folyamathoz kismértékű szikesedés társul. Barnás-fekete vagy fekete A szint jellemzi. Vízgazdálkodása kedvezőtlen, mivel a B szint Na tartalma és tömődöttsége miatt a hasznos víz kevés. A kedvezőbb adottságú A szint viszont túl vékony ahhoz, hogy a növények megfelelő mennyiségű vízhez jussanak. Nagy tápanyag tartalmukból csak kevés tud hasznosulni.
Réti szolonyeces talajok:
Kialakulásában és tulajdonságaiban a vízben oldódó sók játszanak elsődleges szerepet. A felső talajszintekben csak kevés a vízben oldható só, vagy teljesen hiányzik.
Vízgazdálkodására jellemző, hogy a kevés vízben oldható sót tartalmazó szintek vízáteresztő képessége lehetővé teszi a csapadékvíz beszivárgását. Tápanyag gazdálkodása a humusztartalomtól függ. Nitrogén szolgáltató képessége igen jó lehet akkor, ha hosszabb szárazabb időszak után nedvesedik át a talaj. Foszforellátottságuk közepes, kálium ellátottságuk jó.
Sztyeppesedő réti szolonyec talajok:
E talajok esetében a szikesedésre jellemző hidrológiai folyamatok mellett a sztyeppesedés folyamata is jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a talajvíz süllyedése következtében a talajszelvény felső részén a víz hatása már nem érvényesül.
Vízgazdálkodás szempontjából az összkép kedvezőbb, mint a réti szolonyecek esetében.
Tápanyag gazdálkodásuk viszonylag kedvező, mert a jobban levegőzött feltalajban a nitrogén ásványosodása gyorsabb és foszfor forgalma is jobb.
Réti csernozjom talaj:
A csernozjom talajtípusra a humusz felhalmozódása, a kedvező morzsalékos szerkezet kialakulása, valamint a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása jellemző.
Ezek a talajok hazánk legtermékenyebb, szántóföldi művelésre leginkább alkalmas talajtípusai.
A területen megjelenő réti csernozjomok elsősorban abban különböznek a többi csernozjomtól, hogy bennük a vas mozgás nyomai is észlelhetők, rozsdás foltok, vas szeplők alakjában. Szerkezetük inkább szemcsés. Szervesanyag készletüket tekintve kedvező talajok.
Agyagos vályog és vályog mechanikai összetételüknek megfelelően vízgazdálkodásuk általában kedvező. Az egyes szintek vízáteresztése jó, és víztartó képességük is megfelelő.
Tápanyag szolgáltató képessége a kedvező nitrogén és kálium ellátás miatt jó.
13
Mészlepedékes csernozjom:
Elnevezésüket a szelvényükben általában 30-70 cm között jelentkező mészlepedékről kapták. A mészlepedék a talajmorzsákat vékony, penészhez hasonló hártya alakjában vonja be.
A lepedékes réteg, világos színű, szürkés árnyalatú, igen könnyen szétesik szerkezeti elemeire. A mészlepedék e talajtípus sajátos dinamikájának következménye, melybe váltakozva következnek a kilúgzás és a lepedékképződés.
Szerkezete morzsás. A B szint felé a szerves anyag tartalom fokozatosan csökken. E talajtípus vízgazdálkodása jó, mert minden szintjének kiváló a vízáteresztése és víztároló képessége.
III. 3.2. Területhasznosítás
A termőföld minősége, termékenysége
A termőföld minőségét a talaj értékszámmal jellemezzük. A talaj értékszám a különböző talajok természetes termelékenységét fejezi ki a legtermékenyebb talaj termékegységének %-ban. Az 50-30 pont alatti talajok aránya jelentős.
Kedvezőtlen adottságú területek
A város termőterületéből a kedvezőtlen adottságú területeket a jellemző talaj értékszám vonatkozásában a 30, illetve ennél alacsonyabb pontszámú földminőségi határnál húzható meg.
A kedvezőtlen adottságú terület 3.663 ha, mely az összterületnek 33,3 %-a. Talajtípus alapján a kedvezőtlen adottságú területek zömmel szikes és szikes jellegű talajok.
A termőföld hasznosítása, művelési ágak megoszlása (SAPARD program adatai 1999.)
- szántó 16.482 ha
- kert 47 ha
- gyümölcsös 18 ha
- gyep 775 ha
- erdő 663 ha
- halastó 89 ha
Összesen: 18.074 ha
Roncsolt területek
A város külterületének szikes és szikes jellegű réti talajain 1950-1965-ös években jelentős területen történt meszes altalaj terítéses az ún. digózásos talajjavítás, ezt támasztja alá az a tény, hogy a külterületen mintegy 60 db változó terület nagyságú agyaggödrök, (digóbányák) találhatók.
Ezek egy része részben beművelt, részben fásított nádas jellegűek, belvizes évektől függően vizesek, illetve talajvíz található bennük.
Racionális hasznosításukra, tájrendezésükre jelenlegi fázisban megnyugtató megoldást nem lehet tenni, mivel sok esetben a tulajdonos és a használó, bérlő külön válik egymástól.
Megyei szinten javasolt a települések külterületén levő digóbányák, mint roncsolt területek hasznosítására, tájrendezésére egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése.
14
Régi városi hulladéklerakó telep
A 3898, 3899 hrsz-ú területeken helyezkedik el a város régi, felhagyott hulladéklerakó telepe, egy közel 21 ha-os területen, amely együttes területből korábban mintegy 6,4 ha-on folyt a szilárd és a folyékony hulladékok lerakása. A terület tulajdonosa Kisújszállás Város Önkormányzata. A hulladéklerakó telep rekultivációjára 1996. évben már készült egy tájrendezési terv, azonban a Közép -Tisza- Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6136-27/2004. és a 2319-55/2005. számú kötelezéseinek eleget téve a 2006. év decemberében Kisújszállás Város Önkormányzata a Településrendezési és Műszaki Társulással elkészíttette a terület részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját, amelyet a KÖTI-KTVF jóváhagyott. Jelenleg folyik a terület rekultivációs tervének készítése, amelynek jóváhagyását követően a terület rekultivációját az Önkormányzat pályázati forrás(ok) igénybevételével kívánja megvalósítani.
Belterületen levő gödrök, roncsolt területek
- olajütő gödör 708/1 hrsz-ú
- Csegei gödör 2478/1; 2478/3 hrsz-ú
- Marjalaki utca végi gödör 3668/25 hrsz-ú
Téglagyári, téglavető bányák
Együttes területük 17 ha, mely 3 helyen, 7800/1; 7788/1 és 0298 hrsz-on helyezkedik el.
A roncsolt területek tájrendezése talajvédelmi, természeti és tájvédelmi célokat szolgál.
IV. TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM
Országosan védett terület a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó 50,9 ha-os terület és az 5 db kunhalom (Hármas határ-halom, Nagykerti, Ivánkai, Akasztó és Bogarasi nagy-halom).
Országos jelentőségű védettségre felterjesztett terület:
- Nagyerdő (Öreg-erdő)
Természeti területnek minősül gyepek-legelők
- Gyalpár
- Gyalpár - Borsos hodály
- Poros-állás
- Csordajárás
Helyi jelentőségű védettségre javasolt területek
- Csordajárás 0571 hrsz.
- Poros-állás 0747 hrsz.
- Gyalpár 0303 hrsz.
- Gyalpári erdő 0312,0314, 0321 hrsz.
- Gyalpár-Borsos hodály 0303 hrsz.
- Varjasi erdő és tisztásai 0227//1 hrsz.
- Hortobágy-Berettyó hullámtér 0548 hrsz.
- Egyház-föld 0813/a hrsz.
- Kosár hát 0836 hrsz.
15
- Csivag-ér 0248 hrsz.
- Kürti hegye 0951 hrsz.
- Marjaka telek 0736/15 hrsz.
- Zsidó (Izraelita) temető 2231 hrsz.
- Déli temető „régi" magja 1845 hrsz.
- „Pap gátja" - Kosár gát 0239 hrsz.
- Erzsébet-liget 59 hrsz.
- Igarió laponyag (Daku hegyes) 0841 hrsz.
Az 1996. évi LIII. Tv. által kapott felhatalmazás alapján Kisújszállás Város Önkormányzata a 2006-2010 évekre vonatkozó Gazdasági Programjában kiemelt feladatai között szerepelteti a fejezetben felsorolt területek helyi jelentőségű védelem alá nyilvánítását.
Tavak
Halastó 184 ha
Ebből új létesítésű: 95 ha
Horgász tavak: - I. sz. 4,2 ha
(Téglagyár mellett) - II. sz. 12,0 ha
Élővilág
Növényvilág
Fajösszetétele egyrészt a tölgy-szil-kőris ligetekéhez, másrészt a tatárjuharos - tölgyeséhez hasonló. A cserje szintet a kökény, a varjútövis, az egybibés galagonya, a csíkos kecskerágó, a fagyal és a parlagrózsa alkotja. Vízi növényzetének néhány jellegzetes társulása: hínár, békatutaj hínár, vízipáfrány-társulás, szikes boglárka hínár, sziki tófonal hínár.
A gyepszint növényei közül jellemző a mocsári nőszirom, valamint a kiszáradó területeken tömegesen elszaporodó óriás csalán és a hamvas szeder. A puhafás ligeterdők mellett jelentős területeket tesznek ki az ecsetpázsitos mocsárrétek.
Állatvilág
A szolonyec sziki rétek zsombékos részeire a sárszalonka, a törpe vízicsibe, míg a magasfüves részekre a piroslábú cankó, és a foltos nádiposzáta a jellemző.
Az emlősök közül a denevérek érdemelnek említést.
A nagyobb testű emlősök közül jellemző a vadmacska, a nyest, a menyét, a vaddisznó és az őz is.
Az őszi-tavaszi madárvonulás alkalmával ebben a térségben rendszeresen lehet találkozni darvakkal, kékes rétihéjákkal, kanalas gémekkel, csörgő récékkel, kanalas récékkel, nyíltfarkú récékkel, fütyülő récékkel, réti sassal, gatyás ölyvekkel, karvallyal, törpe sólyommal.
V. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA
V.1. Demográfiai adottságok
Kisújszállás lakosságszáma 2006. december 31. napján 12.375 fő. A népességcsökkenés üteme mérséklődött, bár még mindig igen magas a halálesetek száma (2006. évben 172 fő kisújszállási lakos hunyt el), 2006. évben az elmúlt évekhez viszonyítva -116 fővel - igen magas volt a születések száma.
16
Az életkor szerinti összetétel vizsgálata során kiderül, hogy a lakosság legnagyobb részét a 18 és 59 év közöttiek alkotják, valamint magas a 60 év feletti lakosok száma. A 18 év alatti gyermekek az összlakosságnak csupán körülbelül 20 %-át alkotják. A férfiak és nők arányát vizsgálva megállapítható, hogy a női lakosok száma magasabb, főként a 60 év feletti korosztályt tekintve.
A házasságkötések száma az előző évekhez viszonyítva csökkent, egyre több pár rendezi születendő gyermekének családi jogállását apai elismerő nyilatkozattal.
Az adatokból ugyan nem derül ki, de megállapítható, hogy a 18 és 59 év közötti kisújszállási állandó lakóhellyel rendelkező lakosok jelentős része életvitelszerűen nem Kisújszálláson tartózkodik. Sok fiatal felsőoktatásban vesz részt, és sokan nagyobb városban, vagy a fővárosban vállalnak munkát, ahol ismerősnél, rokonoknál vagy albérletben tartózkodnak, ezért nem akarnak, vagy nem tudnak ott állandó lakosként bejelentkezni.
Kisújszállás Város lakónépességének kor és nem szerinti megoszlása
2006. december 31-i állapot
Életkor |
Születési idő |
Férfi |
Nő |
Összesen |
0-2 |
2004.01.01 |
2006.12.31 |
182 |
154 |
336 |
|
3-5 |
2001.01.01 |
2003.12.31 |
151 |
170 |
321 |
|
6-13 |
1993.01.01 |
2000.12.31 |
581 |
541 |
1122 |
|
14-17 |
1989.01.01 |
1992.12.31 |
380 |
360 |
740 |
|
18-59 |
1947.01.01 |
1988.12.31 |
3697 |
3549 |
7246 |
|
60- |
1946.12.31 |
1050 |
1560 |
2610 |
||
6041 |
6334 |
12375 |
Kisújszállás Város népességére vonatkozó adatok
2006. december 31-ei állapot
Év |
2006 |
Lakosságszám |
12375 |
Születettek száma |
116 |
Meghaltak száma |
172 |
Természetes fogyás |
-56 |
Házasságkötések száma |
49 |
V.2. Környezet-egészségügy
A város egészségügyi alapellátása biztosított. Kórházi fekvőbeteg ellátás a Karcag városi kórházban történik.
Lakónépesség a 2006. év végén |
Élveszületés az adott évben |
Halálozás az adott évben |
Természetes szaporodás ill. fogyás |
12.375 |
116 |
172 |
-56 |
A település lélekszáma fogyó.
A megbetegedések közül vezetnek az alábbiak:
18
· Keringési megbetegedések
· Cukorbetegségek
· Rosszindulatú daganatos megbetegedések
· Csont, izületi és izom megbetegedések
A vezető haláloki tényezők:
· Keringési megbetegedések
· Rosszindulatú daganatos megbetegedések
· Emésztőszervi megbetegedések
A település ivóvízellátása mélyfúrási kutakból biztosított.
Az ivóvíz vas, mangán, bór és jodid tartalma magas, az arzén tartalom 30 - 50 mg/l közötti.
V.3. Épített környezet
A lakások száma 4.890 db, melynek 100 %-a a villamos hálózatba, 85 %-a az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt. A lakások állapota közepesnek ítélhető, sok a félkész és befejezetlen jellegű. Kisújszállás várost sajátos településszerkezet jellemzi, mivel a város területén 59 db zug található, amelyek a régi településszerkezetből maradtak fenn.
A középületek állapota közepesnek mondható, folyamatos felújítás alatt állnak.
A városban két műemlék építmény található: A Morgó Csárda és a Református templom, mely jó állapotú, mivel az elmúlt években jelentős külső és belső felújítási munkák kerültek elvégzésre az épületen.
Távlati feladat a város lakásállomány, középületek és a műemlékek folyamatos gondozása és felújítása, mely elsősorban épített környezetvédelmi és tájvédelmi célokat szolgál.
Műemlék védelemre javasolt épületek:
- Főtéri ekletikus épületsor
- Városháza épülete
- Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium épülete
Belvíz okozta épület kár 2005. évben
- Személyi tulajdonú ingatlanokban keletkezett kár 203.968.461.- Ft.
- 238 db magán tulajdonú ingatlan károsodott.
Belvíz okozta épület kár 2006. évben
- Önkormányzati ingatlanokban keletkezett kár 25.670.000.- Ft.
- Személyi tulajdonú ingatlanokban keletkezett kár 147.841.000.- Ft.
- 246 db magán tulajdonú és 11 db önkormányzati ingatlan károsodott.
19
V. 4. Közműellátottság
V.4.1. Ivóvíz ellátás
A város 4.890 db lakásának 85 %-a be van kapcsolva az ivóvízhálózatba. Az ivóvíz vezetékhálózat hossza 101 km, anyaga vegyes: vas, AC, KPE.
A régi vas anyagú vezetékek zömmel, az AC anyagúak részben felújítást igényelnek.
Vízellátást szolgáló kutak adatai
Hely |
Száma |
Mélység |
Vízhozam |
Kutak |
Kataszteri |
m |
l/perc |
üzemállapota |
szám |
||
Béke u. |
1 |
260 |
*1.040 |
Működő |
B-98 |
Béke u. |
2 |
109 |
1.000 |
Használaton kívüli |
B-99 |
Vízmű |
3/a |
255 |
*1.200 |
Működő |
B-102 |
C. ház |
3 |
98,3 |
220 |
Használaton kívüli |
B-24 |
Vízmű |
4 |
248,5 |
210 |
Használaton kívüli |
K-51 |
Vízmű |
4/a |
111 |
860 |
Használaton kívüli |
B-95 |
Vásártér |
5 |
264 |
*340 |
Működő |
K-53 |
Vásártér |
6 |
117,8 |
461 |
Használaton kívüli |
K-55 |
Vízmű |
7 |
220 |
550 |
Használaton kívüli |
B-67 |
Vásártér |
8 |
617,3 |
520 |
Használaton kívüli |
K-81 |
Vásártér |
9 |
332 |
*340 |
Működő |
K-82a |
Lógókert |
10 |
305 |
*800 |
Működő |
B-92 |
Lógókert |
10/a |
114 |
300 |
Használaton kívüli |
B-93 |
Turgony |
I/1 |
287 |
1.200 |
Nincs használatban |
K-103 |
Turgony |
I/2 |
225 |
1.200 |
Nincs használatban |
K-104 |
Turgony |
II/1 |
295,3 |
1.200 |
Nincs használatban |
K-105 |
Turgony |
II/2 |
240 |
1.200 |
Nincs használatban |
K-106 |
Módosítva a *-al jelölt adatok a 15.579/2000 Vízjogi üzemeltetési engedély alapján.
A város ivóvízművét a Kisújszállási Vízmű Kft. üzemelteti.
Az ÁNTSZ adatszolgáltatása szerint a város ivóvíz jód tartalma magas, az arzéntartalom 30-50 mg/l közötti. A jód optimális tartomány felső határa 100 mg/l, az arzéntartalom határértéke 10 mg/l.
Az Észak-Alföldi Ivóvízminőségjavító Program keretein belül távlati feladat a víz minőség javítása céljából a hatékony ivóvíztisztító berendezés megépítése, és a régebben megépített gerincvezetékek egy részének felújítása. A tervezett feladat alapvetően emberi egészségvédelmi célokat szolgálja.
A kutak a város ivóvízellátásához szükséges vízmennyiséget hosszabb távra biztosítják.
V.4.2. Szennyvízelvezetés,-tisztítás,-elhelyezés
A városban a kiépített szennyvízcsatorna rendszer hossza 42 km. A hálózatba bekötött lakásszám 2180 db, amely az összes lakásnak közel 45 %-a.
20
A csatornázottság mértéke alacsony, kb. 50 %-os.
Szippantott szennyvíz elhelyezés
A városban jelen fázisban, zömmel jellemző az ingatlanoknál keletkezett házi szennyvizeknek a szennyvízgyűjtő aknákba történő ideiglenes gyűjtése és tározása.
2007. június 30-tól a KÖTI-KTVF nem járult hozzá a szippantott szennyvíz folyékony hulladék lerakón történő elhelyezéséhez.
Távlati feladat a szennyvíz csatornázottság teljes kiépítése és ezzel párhuzamosan a kiépített rendszerre történő rákapcsolás, a szippantott házi szennyvíz leürítés felszámolása. A távlati feladatok alapvetően vízvédelmi, talajvédelmi és emberi egészségvédelmi célokat szolgálják.
Szennyvíztisztító telep
A városnak önálló szennyvíztisztító telepe van a 0139 hrsz-ú területen. A telep névleges kapacitása 1.200 m3/d, mely jelenleg 60 %- ban van kihasználva.
Az alacsony kihasználást a szennyvíz csatornázottság mértéke befolyásolja. A tisztítótelepet a Kisújszállási Vízmű Kft. üzemelteti.
A tisztított-szennyvíz befogadója a XXIX.-É belvízelvezető csatorna. A tisztítás technológia során keletkező szennyvíziszap nehéz fémeket nem tartalmaz, mivel csak kommunális szennyvíz kerül a tisztítótelepre, ezért az iszap a városi komposztáló telepen kerül bekomposztálásra, amely eljárás során a szennyvíziszapban lévő patogén kórokozók elpusztulnak.
Az ipartelepek szennyvize nem csatlakozik a városi csatornahálózatra, illetve csak olyané, amely kommunális szennyvizet tartalmaz.
V. 5. Belvízvédelem
Bel- és külterületi csapadékvíz csatornázottság, belvíz veszélyeztetettség
Belterületi csatornázottság
A város belterületén a csapadékvíz elvezető csatornahálózat egy része nyílt földmedrű, a másik része zárt, földalatti rendszerű. A belterületi belvíz-veszélyeztetettség mintegy 50 %-os.
2005-2006. években 484 db magántulajdonú, és 11 db önkormányzati ingatlan károsodott.
Belvíz okozta hatások
A Kárpát-medencében az 1 km2-re eső csatornaszakaszok hossza Kisújszálláson a legnagyobb, ezzel magyarázható, hogy ilyen mértékű belvízkárok alakulnak ki a városban hosszú évek óta, amelyet a szélsőséges természeti időjárási viszonyok tovább növelnek.
A hosszúra nyúlt aszályos periódusnak 1995. november 5-én vetett véget az akkor kezdődő, igencsak szigorú és hóban gazdag tél, ami csapadékos években folytatódott.
Emiatt a talajok folyamatosan, egyre jobban telítődtek vízzel.
21
A belvizes szántókon olyan növényfajok jelentkeztek, melyek korábban ritkaságnak számítottak. Közülük is kiemelkedik az apró füzény és - szikesebb talajokon - a magyar kígyófarkfű. Szikes mocsarak szomszédságába eső víznyomásos, és kellően szikes talajú szántókon még a hernyópázsit kisebb állományai is megtelepedtek.
A madárvonulás képe is megváltozott. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy sárszalonka vonuljon nagy mennyiségben vizes gabonatarlókon. A kopárabb partú, nyílt belvízfelszínek ugyanakkor jó pihenő-vonuló hellyé váltak, pl. a goda és a pajzsos cankó tizes-százas csapatai számára. A belvizek miatt felhagyott, gazos szántókon érezhetően nőni kezdett a rozsdás csukok mennyisége. Egyes kuriózumok, mint az aranylile kisebb csapata Kisújszállás víz borította szántóin jelentkeztek.
A belvizeknek sajátos flórája teljessé és faj gazdaggá vált. A vízborítástól függetlenül foltokban tömeges a mocsári ecsetkáka, nagy területeket borít az úszó hídőr, s annak szárazföldi alakja is. A benövésben még a széles levelű gyékény játszik úttörő szerepet. A nedves iszapfelszíneken jelentek meg az ún. törpekákás fajok ( iszaprojt, iszapfű, közönséges látonya, háromporzós látonya és a leghíresebb magyar látonya). A ritka magyar látonyának 1999 nyarán már méteres átmérőjű foltjait is lehetett találni.
A gerinctelenek közül a tócsalakó levéllábú rákokat kell megemlíteni. Köztük olyan fajok is előfordultak szép számmal, melyeket ezelőtt évekig látni sem lehetett.
A megváltozott körülményekre a fokozottan védett széki csérek újabb alkalmazkodási stratégiát mutattak fel, melynek eredményeként költésük sikeresnek volt mondható.
A madárvilágra gyakorolt negatív hatások közül kiemelkedő az ürgeállomány visszaesése, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a térség kerecsen sólyom állományára. Hasonló módon negatív hatással volt a félénk és óvatos túzokokra a belvízelvezetésekkel járó állandó jövés-menés.
A kétéltűek szaporodása szempontjából kedvezőek voltak a vizes évek. Sajátos negatív jelenség volt, hogy a szaporulat jelentős része a közlekedés áldozatává vált a közutakon.
Távlati feladat a meglévő belterületi csatornahálózat korszerűsítése és ütemezetten a még ki nem épített csatornarendszer megvalósítása.
Külterületi csatornázottság
Fontosabb belvízelvezető csatornák és állapotuk
KSZ-1 csatorna 7,3 km 1999-ben történt meg a gyökérzónás kotrása, a Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat felújítását tervezi.
Kisújszállás II. csatorna 14,3 km 1997-ben volt felújítva, 2003-2004. években megtörtént a részleges felújítása, amely a rézsű biztosítására terjedt ki.
XVI. csatorna 4,3 km minden évben meg van CSATIZVA, a 2006. évben a preventív munkák keretében megtörtént a gyökérzónás kotrása, a 2009-2010. években pályázati támogatás igénybevételével kívánja felújítani a Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat.
22
XXIX-D csatorna 12,2 km 1999-ben történt meg a gyökérzónás kotrása, a 2009-2010. években pályázati támogatás igénybevételével kívánja felújítani a Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat.
XXIX-É csatorna 1,8 km 1998-ban volt felújítva, a 2006. évben a preventív munkák keretében megtörtént a kotrása.
XXI. csatorna 4,3 km 1996-ban volt felújítva, városi szakaszán a 2006. évben a preventív munkák keretében megtörtént a kotrása.
II-2. csatorna 5,7 km 1997-ben volt felújítva, a 2009-2010. években pályázati támogatás igénybevételével kívánja felújítani a Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat.
A belvízelvezető csatornák kezelője a Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat.
A város külterületén az 1970-es 1980-as években jelentős területeken történtek komplex jellegű meliorációs beruházások, ezen belül területrendezés, földút és árokhálózat, belvízlevezető csatornahálózat és öntözőcsatornák építése.
A földtulajdonjog átrendezésével, a volt mezőgazdasági nagyüzemek (Tsz-ek, ÁG) átalakulásával, átrendezésével a kiépített ún. volt üzemi öntöző és belvízelvezető csatornák, a földút és árokhálózatai alapvetően gazdátlanok, elhanyagoltak, rossz műszaki állapotúak, funkciójuknak csak részben felelnek meg. Ennek vonzataként megnőtt a külterület belvíz veszélyeztetettsége, melyet elősegít a kedvezőtlen vízgazdálkodású kötött, szikes jellegű és szikes talajtípusú területek megléte. A külterület belvíz veszélyeztetettségét a 8. sz. térképlap szemlélteti. A város külterületének részbeni területe erősen, másrészt közepesen belvíz veszélyeztetett.
Mivel a térségben és ezen belül a városban meghatározó a mezőgazdasági termelés, így célszerűnek látszik egy kistérségi szintű komplex vízrendezési és vízhasznosítási megvalósíthatósági tanulmány elkészítése/ elkészíttetése, ahol már figyelembe kell venni a kialakult tulajdonosi, földhasználati, területhasznosítási adottságokat.
A térségi vízrendezési és vízhasznosítási feladatok racionális végrehajtása vízvédelmi, földvédelmi, települési és az épített környezetvédelmi célok mellett természet és tájvédelmet szolgálják. Lehetővé teszik a növénytermesztés szerkezet bővítését és a biztonságos terméshozamok elérését.
V. 6. Energia ellátás
Villamos energia ellátás
A város villamos energia ellátása biztosított, a lakásállomány 100 %-a be van kapcsolva az energia ellátásba.
Földgázellátás
A gázhálózatba bekapcsolt lakások száma 3.394, mely az összes lakásnak közel 70 %-a.
Telefonellátás
A város területén a telefonhálózatba bekapcsolt lakások száma 3.198, mely az összlakásnak mintegy 66 %-a. A nyilvános távbeszélő állomás száma 30.
23
V.7. Közlekedési infrastruktúra
Közúti közlekedés
A város belterületét szeli át a nagyforgalmú 4. sz. főútvonal. A belterületet érintik a 4202; 4205; 4207; 34303. sz. közutak.
Forgalmi adatok csupán a 4. sz. főútvonalra állnak rendelkezésre.
4. sz. főútvonal belterületén átmenő forgalma
Átlagos napi forgalom:
j/nap : 9.951
E/nap: 11.854
Az átmenő nagy közúti forgalom alapvetően befolyásolja a belterület zajterhelését és lényegesen befolyásolóan hat a légtér szennyezettségére.
A környezeti levegő minőségét ellenőrző, immiszió mérőhálózat a kistérségben nincs, így a belterületen átmenő közúti közlekedésnek a légtér szennyezettségére való hatását nem lehet számszerűsíteni.
A 4. sz. főútvonal átmenő forgalmának zajterhelését, annak befolyásoló hatását csak a belterületet elkerülő szakasz megépítésével lehet megszüntetni.
Belterületi önkormányzati utak
A város belterületén: a burkolt utak hossza 49 km,
a földutak hossza: 36 km.
A burkolt utak megfelelő állapotúak, egy részének a burkolata elöregedő félben van.
A belterületi földutak az időjárás függvényében járhatóak.
Távlati feladat a burkolt utak felújítása, a földutak ütemezett jellegű leburkolása.
Kerékpárút
A város belterületén 2000-ben épült 640 fm hosszú kerékpárút van. Távlati elgondolás a Kenderes és Kisújszállást összekötő kerékpárút megépítése.
Külterületi úthálózat
A város külterületén a mezőgazdasági társaságok fő és mellék majorjaihoz vezet burkolt út, melynek állapota zömmel elhanyagolt.
24
A földutak tulajdoni joga rendezett, azok Kisújszállás Város Önkormányzatának tulajdonában vannak, állapotuk részben karbantartott.
Vasúti közlekedés
A város belterületének É-i részét érinti a 100. sz. Szolnok-Debreceni vasúti fővonal, és a belterülettől É-ra ágazik ki a 102. sz. Kisújszállás - Kál-Kápolnai vasútvonal.
A vasútvonalakra vonatkozó forgalmi adatok nem állnak rendelkezésre, de a sajátos területi nyomvonal - elrendezést alapul véve a vasúti közlekedés zaja kevésbé befolyásoló hatású.
Repülőtér
A város külterületén a mezőgazdasági repülő és helikopteres (műtrágya és növényvédő szer kijuttatás) szolgálat zajhatású és a szélhordta vegyszer káros hatású a fákra, cserjékre, valamint az érzékeny növényekre, állatokra és az emberre.
V.8. Zöldterület, közhasznú területek
A város parkjainak területe 22.100 m2, melyből zöldterület 16.900 m2, belterjesen gondozott, ápolt.
A játszóterek területe 5.200 m2, száma 4.
Park, pihenő és véderdő területe 84.900 m2, melyből 48 %-a gondozott, 52 %-a gondozatlan.
A közparkok, terek állapota jó, gondozottak, folyamatos karbantartás alatt állnak.
A gyepes zöldterületek javítják a város tájképét, a parkok és véderdő fái és bokrai kedvezően hatnak
VI. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK
VI.1. Zaj és rezgésterhelés:
Ipari zaj
Az ipari objektumok többsége az iparterületen található, de lakott területen belül is fellelhetők szórványosan, lakó vagy intézményi ingatlanokkal körbevéve üzemek, kisipari telephelyek.
Nincsenek adatok az egyes belső utcák, a szolgáltató tevékenységek és telephelyek zajproblémáiról. Ezek feltérképezése az önkormányzat feladata.
Közlekedési zajok
A közutak közül ki kell emelni a 4. sz. főközlekedési utat, amely kettészeli Kisújszállást.
25
Az úton naponta jelenleg közel 10.000 jármű áramlik, ami nagymértékben akadályozza a keresztező forgalmat, zajjal, füstgázzal terheli az út menti területeket. Különösen magas a forgalomban a nehézteher gépjárművek, kamionok aránya.
A belterületet elkerülő 4. sz. főútszakasz megépítése kiemelt térségi és megyei feladat. Az elkerülő szakasz megépítésével csökkenne a belterület zajterhelése és a levegő szennyezettsége, mely alapvetően levegőtisztaság és emberi egészségvédelmi célokat szolgálna.
Vasúti közlekedésből eredő zajhatás kevésbé érvényesül, mivel a vasútvonal a belterület É-i részét érinti.
Repülési zaj lényegében nincs, csupán a külterületen végzett repülőgépes szolgáltatás idején, időszakonként érvényesül.
Mezőgazdasági zajkibocsátás
A mezőgazdaság ágazatai közül a növénytermesztés panaszügyet nem, vagy csak elvétve indukál. Ezt a tevékenységet jellemzően lakott területtől távolabb folytatják. Környezetüket zajjal időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termék-fuvarozás) terhelik. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) zaja általában nem terjed túl a mezőgazdasági terület határán.
A mezőgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmában már mérhető változást okoz.
Az állattartás hatása már nem ennyire egyértelmű, mivel egy része lakókörnyezetbe települt, vagy annak közelében található. Főleg az intenzív, kis helyigényű állattartás okozhat lakossági panaszokat. Ilyenek a baromfinevelő telepek, sertés-, libatartás. Zavaró egyrészt az állatok hangja, másrészt (egyes állattartási módoknál) a kapcsolódó technológiai zajok, melyek jobbára a mesterséges szellőztetés technikai következményei.
Az állattartás szabályozása az önkormányzat hatáskörébe tartozik.
Egyéb zajok
Szaporodnak a lakókörnyezetben a lakás, vagy melléképülete részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis üzletek.
Ezek egy része kényszer szülte megoldás (pl. garázsból autószerelő műhely, asztalos műhely, ingatlan területén tüzéptelep, hulladékgyűjtés), amelyek nem ritkán a határértéket meghaladó mértékű környezeti zajterhelés növekedést okoznak. (pl. hűtőaggregát, elszívó ventilátor stb.)
A szolgáltatási ágazatba tartozó létesítmények felügyelete a városi jegyző hatáskörébe tartozik.
Az egyéb zajok egy jelentős csoportját alkotják a szórakozóhelyi zajok. Gondot okozott, okoz a " DISCO - kérdés ", sokszor nemcsak a szórakozóhely nagy zaja, hanem a környezetében megjelenő éjszakai gépjárműzaj, lármázás és egyéb környezetszennyezés is.
26
VI. 2. Hulladékgazdálkodás
VI. 2.1. Városi szilárd hulladékgyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás
A városban a kommunális szilárd hulladékok gyűjtését és szállítását a Kisújszállási Városgazdálkodási Kft. végzi.
A gyűjtés 120 literes gyűjtő edényzetbe történik, a város több pontján, főként a társasházas lakókörnyezetben pedig 1100 literes konténerek vannak elhelyezve.
Szelektív hulladékgyűjtés
Kísérleti jelleggel a városban kis méretékű szelektív hulladékgyűjtés is folyik, fehér és színes üvegek gyűjtésére hulladék gyűjtőharangok vannak kihelyezve.
Szelektív hulladékgyűjtés (2006. év):
Szelektíven gyűjtött komposztálható hulladék mennyisége a 2006. évben 414,26 t/ év volt.
Az üveg gyűjtését és újrahasznosítását a Remondis - Szolnok Zrt. - végzi, a gyűjtött üveghulladékok mennyiségről nem állnak adatok rendelkezésre.
A hulladéklerakón kinyert fémhulladékokat az abonyi székhelyű ROZSDÁS Kft. szállítja el. 2006 évben 160 kg fémhulladékot szállított el.
Az érvényes Hulladékgazdálkodási Törvény szerint megyei és települési szinten hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni, melyben ki kell dolgozni a hulladékgazdálkodás főbb témacsoportjait, beleértve a szelektív hulladékgyűjtést is. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének és alkalmazásának fontos alappillére a szükséges tárgyi feltételek biztosítása mellett a külön választott és újra hasznosítandó hulladékok ipari hátterének - biztos átvétel, gazdaságos fel- ill. átdolgozás technikája, technológiája, az újrahasznosítás gyakorlata stb. - megteremtése.
Városi hulladéklerakó
A városi hulladéklerakó a külterületen, a 0747/2. hrsz.-ú területen, építési engedéllyel és monitoring rendszerrel, 3 db 17 m mélységű talajvízgyűjtő kutakkal üzemel.
Teljes kapacitása 510.000 laza m3. Üzemeltetője a Kisújszállási Városgazdálkodási Kft. 2007. júl.1-től bezárta a lerakót, mert az nem rendelkezik a jogszabályi előírásoknak megfelelő műszaki védelemmel.
Műszaki védelme nincs, a talajmechanikai adatok alapján 0,9 - 1,4 m közötti réteg szikesedésre hajlamos, kövér agyag, 1,4 - 7,3 m között vízzáró kövér agyag található, szivárgási tényező 8 x 10 -9 cm/sec, 7,3 m alatt sárga homokeres, löszös sovány agyag (itt tározódik az talajvíz.)
Építési engedély száma 1098/1992., 1994. évtől üzemel.
Kisújszállás Város Önkormányzata a települési szilárd és inert hulladékok lerakására a Karcagi hulladéklerakót üzemeltető Nagykunsági Környezetvédelmi Területfejlesztési és Szolgáltató Kft.-vel ( 5300 Karcag, Villamos u. 109/2 ) kötött szerződést, 2007. július 1-től az előzőekben leírt hulladékok Karcagon kerülnek lerakásra és ártalmatlanításra.
27
Települési hulladékok összetétele
Az eddig elhelyezett hulladék mennyiség főbb összetevői :
Hulladékfajták :
lakossági és intézményi hulladék, háztartási vegyes 86,74 %
építési törmelék 5,0 %
föld, vályog 4,86 %
konyhai hulladék 0,82 %
fű, avar, fa 2,42 %
papír 0,1 %
vas 0,06 %.
VI. 2. 2. Állati hullák és vágóhídi hulladékok gyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása
A városban az állati hullákat és a vágóhídi melléktermékeket, hulladékokat helyben gyűjtik konténerekben, melyet a debreceni ATEV szállít el heti rendszerességgel.
Az állati hulladékok gyűjtőhelye ( 3904 hrsz. ) 2008. március 5-ig teljesítendő előírásokkal, csak 2008. szeptember 5. napjáig rendelkezik működési engedéllyel.
Javasolt egy megyei szintű állati hullagyűjtési rendszer megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése.
VI. 2. 3.Veszélyes hulladékok elhelyezése, ártalmatlanítása
Fontosabb veszélyes hulladékok: fáradt olajok, fáradt olajjal szennyezett anyagok, talajok, akkumulátorok, festék maradékok, növényvédő szerrel szennyezett eszközök.
A veszélyes hulladékok telepen belüli gyűjtése, átmeneti tárolása, majd az ártalmatlanító helyre történő elszállítása, avagy elszállíttatása a Termelő feladata.
Veszélyes hulladékforrások
külterületi majorok, telepek szennyvizei,
a szilárd hulladékokba kerülő háztartási veszélyes hulladékok,
az ingatlanokon belül meglévő nem szigetelt szennyvízgyűjtő aknák,
a bel- és külterületen lévő roncsolt területekre illegális módon kihordott hulladékok,
külterületen illegális módon leürített, szippantott szennyvizek,
állattartó telepek hígtrágyájának szakszerűtlen elhelyezése.
A veszélyes hulladékot kibocsátó üzemek, telephelyek telepen belül hordóban, konténerekben tárolják átmenetileg az erre kijelölt helyen és helyiségben a különböző veszélyes hulladékokat.
A Termelők anyagmérleget készítenek és veszélyes hulladék bejelentést tesznek évente a Környezetvédelmi Felügyelőségnek.
28
Veszélyes hulladékgyűjtő udvarok, mint átmeneti átvevő helyek:
Design Kft., Kecskemét Szélmalom u. 6.
Remondis Szolnok ZRt. Szolnok, Nagysándor J. u. 24.
Szolnok, József A. u. 85.
- NETTA Kft. Törökszentmiklós, Dózsa Gy. u. 14.
Végleges ártalmatlanító helyek
ATEV Debrecen,
Dorogi Égetőmű,
Aszódi Veszélyes hulladéklerakó telep.
VI. 2. 4. Egyéb hulladék elhelyezés:
Hígtrágya elhelyezés és hasznosítás
TRIAGRÓ Mezőgazdasági Kft. Szejkői sertéstelepe:
A Kft. a telep üzemeltetésének kezdetekor az alábbi, környezetvédelmet érintő feladatokat tűzte ki célul:
- Talajvizsgáló kutak építése.
- Hígtrágya szeparátor berendezés beállítása (szivattyúval, kapcsolószekrénnyel, forgószűrős fázisszétválasztóval).
- A telepen belüli hígtrágya tárolók tisztítása.
- Hígtrágya tároló medencék és a szántóföldi ideiglenes hígtrágya tároló medence közötti árokrendszer
IX.4.2. Az épített környezet védelme
- A település általános és részletes rendezési tervében megfogalmazottak figyelembe vétele, és folyamatos betartása. A meglévő tervek felül vizsgálata és szükséges átdolgozása, korszerűsítése.
- A tönkrement, károsodott építmények felülvizsgálata és szükség szerinti rendbe hozatala.
IX.5. Az emberi egészség védelmi célok
- Az ivóvizek másodlagos szennyeződésének megakadályozása, az ivóvízbázis hatékony védelme, a települési ivóvíz minőség folyamatos ellenőrzése.
- Közúti közlekedés által okozott levegő és zajterhelés mérséklése.
- Az egészségügyi alapellátás színvonalának javítása.
IX.6. Természetvédelmi célok
- A védett területekre vonatkozó előírások fokozottabb betartása.
- Az erdő természetességének növelése, fafajcsere, ill. a tájidegen cserjék és fafajok térnyerésének visszaszorítása, az erdősített területek arányának növelése
- Helyi természetvédelmi értékek megőrzése, védelem alá helyezése.
IX.7. Tájvédelmi célok
- Kiemelt cél, hogy a belterületi utak mentén és a vízfolyások partjain őshonos fafajokkal kerüljön elvégzésre az újrafásítás, ill. a faállományt jelentős mértékben meg kell növelni.
- A felhagyott agyag és digóbányák tájrendezése.
- Az Óváros területének tájrendezése, majd az infrastruktúra hálózat kiépítése, valamint az épített környezetre jellemző egységes utcakép kialakítása.
- A településen található felhagyott hulladéklerakók rekultiválása.
- A külterületi területhasználatnál a „kunhalmok" védelmének biztosítása.
IX.8. Hulladékgazdálkodási célok
Települési szilárd hulladékok
- Hulladék szegény technológiák alkalmazása.
- A meglévő hulladékudvaron kívül, további hulladékudvarok kiépítése.
- Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kiépítése.
- A Közszolgáltató kiszolgáló gépparkjának fejlesztése.
35
- A szelektíven gyűjtött és szétválasztott újrahasznosítható hulladékok értékesítésének megszervezése.
Települési folyékony hulladékok
- A csatornázottság 100 %-os mértékűre történő kiépítése és a szennyvíztisztító kapacitás, ill. tisztítási hatásfok növelése, amely beruházás megvalósításával jelentős mértékben le fog csökkeni a tengelyen szállított települési folyékony hulladék mennyisége.
- A meglévő szennyvíztisztító telep korszerűsítésekor ki kell építeni a települési folyékony hulladék leürítő műtárgyat, amely lehetőséget teremt a szennyvízcsatornázást követően keletkező csekély mennyiségű szippantott szennyvizek fogadására, és előtisztítására.
Termelési nem veszélyes hulladékok
- A termelési nem veszélyes hulladékok mennyiségének folyamatos mérése, a hulladékszegény és fajlagosan kevesebb alapanyagot felhasználó technológiák bevezetésével a mennyiség csökkentése, az újrahasznosítás arányának növelése.
- Az újrahasznosító anyagok szelektív gyűjtése és értékesítésének megszervezése.
Veszélyes hulladékok
- A veszélyes hulladékok szakszerű átmeneti tárolása és elszállítása az ártalmatlanító helyekre.
- A hulladékudvar beüzemelésével meg kell teremteni a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok szelektív begyűjtését és gondoskodni kell a végleges ártalmatlanításról is.
- Az állati hullák és hulladékok gyűjtésének korszerűsítése és a feldolgozó üzemi helyre történő elszállítása.
Zaj- és rezgés elleni védelmi célok
- A Kisújszállás belterületét elkerülő 4. sz. főútvonal megépítésével a zajterhelések és légszennyezések mérséklése, ill. megszüntetése.
- A gépjárművek műszaki állapotának felülvizsgálatával, a gépjárműpark korszerűsítésével, a lakókörnyezeti nyílászáró szerkezetek zajcsökkentő változatok alkalmazásával, az előírt védősávok betartásával a zaj- és rezgés eredetű környezetterhelések csökkentése.
- A közösségen belüli helytelen magatartás által okozott zajok és zajterhelések mérséklése és megszüntetése, helyi zajvédelmi rendelet folyamatos betartatása.
IX.9. Környezetbiztonsággal kapcsolatos célok
- Kárelhárítási tervek készítése települési szinten.
- A környezeti káresemények során szükségessé váló gépjárművek, gépek, berendezések, eszközök, anyagok felmérése, az átmeneti, illetve készenléti tárolás feltételeinek rögzítése.
- A káresemények során riasztásra kerülő szakszemélyzet felkészítettségének ellenőrzése, a szükséges pótlólagos és kiegészítő oktatások és gyakorlatok végrehajtása.
- Az önkormányzatok felelős vezetőinek tájékoztatása, és felkészítése a környezeti káresemények előfordulásakor hozandó intézkedésekről, a riasztandók köréről, a szakszemélyzet helyszínre érkezéséig meghozandó intézkedésekről, és a kármentesítési munkák alatti feladatokról.
36
X. környezetvédelmi prioritások
Kisújszállás város környezeti állapotának értékelése és a környezeti SWOT analízis elemzése alapján az alábbi prioritások fogalmazhatók meg:
- A Nagykunsági főcsatorna, a Villogó és a Kakat-éri főcsatorna vízminőségének javítása.
- A belvízvédelmi művek korszerűsítése és fejlesztése.
- A kommunális szolgáltatások körébe tartozó környezetvédelmi fejlesztésekkel, az életkörülmények javítása és a gazdasági kibontakozás feltételeinek megteremtése.
- A talaj, mint elsődleges természeti erőforrás racionális hasznosításának és védelmének kialakítása.
- Táj- és természetvédelmi értékek megőrzése.
- A környezeti állapotok javításával, a kedvezőbb életfeltételek és a foglalkoztatási lehetőségek megteremtésével a város iránti vonzerő elősegítése.
XI. Környezetvédelmi feladatok
1. Ivóvízminőség javítás (vastalanítás, ammónia, gázmentesítés).
2. A felhagyásra került település hulladéklerakók rekultiválása.
3. A települési hulladékgazdálkodási terv aktualizálása.
4. Hatékony szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. A szelektíven gyűjtött, újrahasznosítandó hulladékok értékesítésének megszervezése.
5. A Kisújszállás város belterületét elkerülő 4. sz. főút szakasz megépítése.
6. A belterületi csapadékvíz csatornahálózat kiépítése.
7. Szilárd útburkolat hálózat fejlesztése.
8. Ipari területek infrastruktúra hálózatának fejlesztése.
9. Külterületi felhagyott digóbányák (roncsolt területek) tájrendezési terveinek elkészítése.
10. A csatornázottság 100 %-os mértékűre történő kiépítése és a szennyvíztisztító kapacitás, ill. tisztítási hatásfok növelése.
11. Állati hullák, hulladékok és a vágóhídi veszélyes hulladékok gyűjtési rendszerének fejlesztése.
12. Erdősítés növelése.
13. Belterületi utak mentén, tereken, parkokban fásítás és a belterületi zöldfelületek növelése.
14. Külterületi talajvíz monitoring hálózati rendszer telepítése és üzemeltetése.
15. Termőföld racionális használata, a szerves trágyázás előtérbe helyezése, a talajok termőképességének megőrzése, illetve fokozása.
16. Ökológiai adottságoknak legjobban megfelelő talajhasználat bővítése és a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés megvalósítása, terjesztése.
17. Termál és gyógyvíz hatékony hasznosítása, gyógy-turizmus alapjainak megteremtése, turisztikai szálláshelyek bővítése Kisújszálláson.
18. Megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztése Kisújszálláson.
19. Helyi természetvédelmi értékek megőrzése, védelem alá helyezése.
20. Az épített környezet, ill. a helyi építészeti értékek védelme.