139/2008. (IV.29.) számú önkormányzati határozat
az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola Intézményi Minőségirányítási Programja módosításának fenntartói jóváhagyásáról
1. Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 40. § (11) bekezdése alapján e határozat melléklete szerint jóváhagyja a fenntartásában működő Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola Intézményi Minőségirányítási programját, melynek felülvizsgálatára és átdolgozására a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása és a teljesítmény motivációs pályázati alap igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 17/2007. (III. 14.) OKM rendelet alapján került sor.
2. Az önkormányzat megköszöni dr. Kalmár Pálné pedagógiai értékelési szakértőnek és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézetnek az Intézményi Minőségirányítási Program felülvizsgálatához és átdolgozásához nyújtott szakmai segítségét.
3. E határozattal egyidejűleg az önkormányzat hatályon kívül helyezi az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola pedagógiai programjának, szervezetei és működési szabályzatának, valamint minőségirányítási programjának fenntartói jóváhagyásáról szóló 216/2006.(VIII. 31.) számú önkormányzati határozatának 1/c) pontját.
Erről értesül:
1. Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola
2. Gönczi Károly bizottsági elnök
3. Dr. Kalmár Pálné pedagógiai értékelési szakértő, 5130 Jászapáti, Vasút u. 2.
4. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, 5000 Szolnok, Mária u. 19.
5. Polgármesteri Hivatal Intézményi Osztálya
Melléklet az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola Intézményi Minőségirányítási Programja
módosításának fenntartói jóváhagyásáról szóló 139/2008. (IV. 29.) sz. önkormányzati határozathoz
•
Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola
Intézményi Minőségirányítási Programja
Az Önkormányzat – mint fenntartó – jóváhagyta a ……………….. sz. határozattal.
Hatályba lép:
Felülvizsgálat időpontja:
A példány használója:
Kisújszállás, 2008-04-08
Tartalomjegyzék
1. Az intézmény vezetőjének bevezetője
2. Intézményi helyzetelemzés
az intézmény rövid bemutatása
Az intézményműködés személyi és tárgyi feltételei
Az intézmény szervezeti felépítése
2.4Az intézmény minőségügyi helyzete
3. Az intézmény küldetése, jövőképe, minőségpolitikája
3.1.Küldetésnyilatkozat
3.2,Az Intézmény jövőképe
3.3. Az Intézmény minőségpolitikája
4. Az intézmény célrendszere, feladatrendszere
Stratégiai célok
A fenntartó elvárásaiból adódó célok
Az intézmény egészének minőségcéljai, feladatok
Az intézményegységek sajátos minőségcéljai, feladatok
5. A minőségirányítás szervezeti keretei
A minőségfejlesztés rendszere
Hatáskör, feladat, felelősség
6. Az intézmény működését szabályozó minőségfejlesztési rendszer
A fejlesztés intézményi folyamata, a PDCA ciklus
A folyamatok azonosítása
Megfelelőség szabályozás
Minőségszabályozás
Önértékelési rendszer
6.6 . A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése
6.7. Az intézményi minőségirányítási program éves értékelése
6.8. Az országos mérések, értékelések
6.9.A tanulók kompetenciafejlesztésének iskolai folyamata
6.10. Az egyéni fejlődési-tanulási utak figyelemmel kísérésének folyamata
Az egyéni fejlesztési terv
7. Záró rendelkezések
8. Mellékletek
1. Bevezetés
Az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola azon törekvése, hogy – hosszú távon – önálló minőségfejlesztési rendszert építsen ki, működtesse és továbbfejlessze azt, jelzi hogy az intézmény alkalmazotti közössége megértette a minőség kezelésének szerepét, jelentőségét és elkötelezte magát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett – törvényben is megfogalmazott – minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett.
Napjaink globalizálódó világában már a magyar társadalomnak is alapvető elvárása, természetes igénye az oktatásügy vonatkozásában az, hogy a fiatalok korszerű versenyképes tudás és európai mércével összehasonlítva is kedvező megélhetést, perspektívát, karrierlehetőséget biztosítani képes ismeretek birtokában lépjenek ki a közoktatási rendszerből a „nagybetűs életbe”. Különös jelentőséggel bír ez a megállapítás az európai uniós csatlakozás tükrében. Magyarországnak nem csak a csatlakozási feltételeket kell teljesítenie, hanem az európai közösség hasznos és hatékonyan működő tagjává kell válni, úgy hogy közben a nemzet jövőjét megalapozó és meghatározó időszakban a felnövekvő generációk felkészítésének fokozott felelőssége hárul az oktatásügyre. A feladatok végrehajtásában, a kitűzött célok elérésében, a nevelés-oktatás folyamatának tudatos minőségfejlesztése a siker hatékony eszközének tekintendő a szakképző intézmények számára.
Iskolánk alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész éven át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyiségközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást.
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
Az elmúlt évek során az intézményünk alkalmazotti köre a szakminisztérium által teremtett lehetőségeket kihasználva, elsajátította a partnerközpontú gondolkodás, (a folyamatos – értékelésre, önértékelésre alapozott – fejlődés és a minőségszemléletű nevelés-oktatás) alapgondolatát, elméleti ismereteit, továbbá megismerkedett a minőség kezelésének alapvető elveivel, módszereivel, eszközeivel. A jelen és a közeljövő feladatait jelenti ezen megszerzett ismeretek intézményi szintű gyakorlati alkalmazása, az intézmény önálló minőségfejlesztési rendszerének kiépítése, működtetése és fejlesztése.
A közoktatás minőségfejlesztési folyamatában továbblépést jelentett 2003. közepén a közoktatási törvény módosítása, amely törvényi erőre emelte a minőségügyi kérdéseit és középtávú minőségirányítási programok kialakításának szükségességét fogalmazta meg úgy az intézményfenntartó önkormányzatok, mint az egyes közoktatási intézmények számára.
A fenti gondolatokat, továbbá a közoktatási törvény említett előírásait alapul véve, a helyi adottságok, környezeti feltételek és sajátosságok szem előtt tartásával készült el tehát az intézmény minőségirányítási programja.
2. Az intézmény helyzetelemzése
2.1. Az intézmény rövid bemutatása
Kisújszállás városban szakoktatási feladatokat ellátó többcélú intézmény, ezen belül egységes iskola (szakiskola és szakközépiskola)
Az intézmény alapítója, fenntartója: Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselőtestülete
Alapító okiratának száma, kelte: 72/1994.
Igazgatója: Debreczeny Zoltán
Székhelye: 5310 Kisújszállás, Arany J. u. 1/a.
Jogi státusza: Önálló jogi személy, vezetője az igazgató, akit Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselőtestülete nevez ki.
Önálló jogi személyként működik az iskolában az Illéssy Alapítvány.
Gazdálkodása: Részben önálló költségvetési szerv.
Alaptevékenysége:
- szakközépiskolai oktatás
- a nem tanköteles korú fiatalok szakképzése
- érettségizettek szakképzése
- felnőttek alap- és kiegészítő képzése
- tanfolyamok, átképzések, szervezése
- etnikai, kisebbségi ellátás
A működés szabályozásához alkalmazott legfontosabb jogszabályok:
Az intézményben a jogszabályi változásokat az iskolavezetés kíséri figyelemmel, ezekről tájékoztatást ad.
A legfontosabb jogszabályok CD-n az IMIP függelékében találhatók.
Törvények:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
A 2006.évi LXXI: törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény módosításáról
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC: törvény
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXIV. törvény
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
2004. évi XVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
Rendeletek:
138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtására
11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről
5/1998. (II.18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánításról
3/2002 (II.15.) OM rendelet
14/1994. (VI.8.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről
A tanév rendjéről szóló aktuális OM rendelet.
Kisújszállás Város Önkormányzata 44/2007. (II.27.) rendelet.
100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
256/2005. (XII.7.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII.6.) Korm.rendelet módosításáról
36/2007. (III.7.) Korm.rendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.8.) Korm.rendelet módosításáról
38/2007. (III.7.) Korm.rendelet az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII.2.) Korm.rendelet módosításáról
7/2006. (III.8.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet módosításáról
10/2006. (III.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet módosításáról
1/2007. (I.18.) OKM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendelet módosításáról
11/2007. (III.14.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló
12/2007. (III.14.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről
2.2. Az intézmény működésének személyi és tárgyi feltétele
Az iskola irányítását az igazgató végzi egy igazgatóhelyettessel, egy gyakorlati oktatásvezetővel, a minőségirányítási munkát a minőségirányítási vezető koordinálja.
Tárgyi feltételek:
Jelenleg 9 tanterem és 5 kisebb csoportterem áll az oktatás rendelkezésére. Tantermeink bútorzata jó állapotú. Szemléltető eszközeink lehetővé teszik a korszerű ismeretszerzés lehetőségét. A stúdió szoba ma már az oktatás szerves részévé vált.
A számítógép terem 40 db számítógéppel biztosítja az oktatást. Tornatermünk korszerű kialakítása, felszereltsége nagyban hozzájárul a tanulók egészséges fejlődéséhez.
Az iskolai könyvtár is szerves része az oktatásnak. Tanulóink számára 15.481 kötet segíti a tanórákra, tanórán kívüli eseményekre való felkészülést, mely feladatot főállású könyvtáros látja el.
A gyakorlati oktatást 3 saját és 2 bérelt tanműhelyben oldjuk meg. Ezek felszereltsége jó, az alapszakmai oktatáshoz megfelelő feltételeket biztosít. A szakács-pincér képzés gyakorlati részének iskolai oktatása a tankonyha-tanebédlőben zajlik.
Vidéki tanulóink a Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Kollégiumában nyertek ellátást.
Személyi feltételek
Az iskola engedélyezett álláshelyeinek száma: 44 főfoglalkozású,
Ebből pedagógus: 35 fő
Egyéb: 9 főfoglalkozású,
Az iskola pedagógiai programját 44 főfoglalkozású alkalmazott teljesíti.
A nevelőtestület létszáma: 35 fő, akik közül 25-en pedagógiai képesítéssel, 12-en műszaki végzettséggel rendelkeznek.
Egyetemi végzettségű: 8 fő
Főiskolai végzettségű: 21 fő
Középiskolai végzettségű: 6 fő
Két kolléga végezte el a Minőségfejlesztési alapismeretek és azok alkalmazása a közoktatásban témájú tanfolyamot.
Jelenleg 8 dolgozó tanul tovább felsőfokú intézményben.
A továbbiakban 6 dolgozónak szükséges felsőfokú végzettséget szereznie.
A pedagógusok egy kivételtől eltekintve helyben laknak.
Egyéb munkakörben 9 főfoglalkozású dolgozó közül
/1 fő gazdasági ügyintéző, 1 fő iskolatitkár és 1 fő gazdasági dolgozó/
A nevelőtestület összeszokott, egymást segíteni akaró kollektíva.
A tartalmas minőségi munka felkészültségük alapján joggal várható el tőlük.
2.3. Az intézmény szervezeti felépítése
minőség irányítás elméleti oktatás gyakorlati oktatás gazdálkodás
1. 2. 3. 4.
iskolai üzemi
gyak.hely gyak.hely
gyak.hely.vez.
2.4 Az intézmény minőségügyi helyzete
Iskolánk az OM által meghirdetett pályázat sikeres elnyerése után a 2002/2003 és 2003/2004 tanévben kiépítette a COMENIUS 2000 I. Intézményi modell alapelemeit, amelyek a minőségirányítási rendszerének kiépítése során alapelemekként szerepelnek.
Az intézmény minden dolgozója megismerte a partnerközpontú szemléletet és a minőségirányítás alapelemeit.
Jelenleg 4 fős minőségirányítási csapat működik iskolánkban.
Eddigi munkánk eredményeként az alábbi szabályzatok készület el.
- Partnerazonosítási Szabályzat
- Partneri Igényfelmérés, Elégedettség Vizsgálat Szabályzata
- Irányított Önértékelés Szabályzata, Eljárásrendje
Intézményünkben 2002. november 11-20 között először, majd 2003. december 3.-2004. február 20. között megismételtük partneri igényelégedettség, elégedetlenség felmérését.
2004. jan.6.-febr.20. között megtörtént az első irányított önértékelés, amely során a KMD modellt alkalmaztuk.
Az irányított önértékelés eredményeként több fejlesztendő terület is meghatározásra került.
A fejlesztő munka feladatai összhangban vannak az ÖMIP-ben megfogalmazott minőségügyi feladatokkal.
3. Az intézmény küldetése, jövőképe, minőségpolitikája
3.1. Küldetésnyilatkozat
Iskolánk magyarországi viszonylatban is gazdaságilag hátrányos helyzetű térségben lévő kisváros egyik szakképző intézménye.
Elsődleges feladatunk városunk és a környező települések 14-23 éves fiataljai számára olyan általános műveltséget megalapozó, magas színvonalú és széles választékú szakmatanulási lehetőségek felkínálása, szakmai és érettségi vizsgák sikeres teljesítéséhez történő nevelés és oktatás biztosítása, amely elősegíti őket a majdani továbbképzés, munkába állás, és az önálló életkezdés nehézségeinek megoldásában.
Segítjük a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását, tehetséges tanulóink képességeinek kibontakozását
Nevelési programunkkal segítjük, hogy itt végzett tanulóink úgy lakóhelyüket, mint hazájukat szerető, jövőjéért felelősséget vállaló, és fejlődéséért dolgozni kész polgárokká váljanak.
3.2. Az intézmény jövőképe
Jelenlegi társadalmi – gazdasági helyzetünk sajnos nagyon sok problémával terhes.
Jelentősen csökkent a tudás értéke, folyamatos költségvetési megszorítások sújtanak, 3 éven belül számolnunk kell a tanulói létszám jelentős csökkenésével, s a több tekintetben is hátrányos helyzetűnek számító gyerekek számának további növekedésével.
A problémák ellenére intézményünk teljes alkalmazotti köre olyan iskolát képzel el, amely:
- színes szakmatanulási palettájával lehetőséget nyújt a fiatalok számára egy vagy több szakma magas színvonalú elsajátításához
- szakközépiskolai és felnőttképzési osztályaiban az érettségi vizsgára való felkészítéssel a munkaerő-piaci lehetőségek jobb kihasználását segíti
- nevelési programjával segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, hangsúlyt helyezve az általános emberi, európai, nemzeti és lakóhelyi identitás kialakulására, megszilárdítására
- rendelkezik az oktatáshoz szükséges legkorszerűbb taneszközökkel
- a pedagógusok az európai viszonyoknak megfelelő erkölcsi - anyagi megbecsülésben részesülnek
- az intézmény oktatási - nevelési munkáját minden partnere részéről pozitív elismerés és támogatás kíséri
3.3. Az intézmény minőségpolitikája
Az iskolában folyó oktató munka alapelveit, célkitűzéseit a pedagógiai programunk tartalmazza részletesen. Ennek alapján munkánk minőségügyi alapelveit az alábbiakban fogalmazzuk meg:
- az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak
- ezen értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson az iskola egészén keresztül történik
- iskolánk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra
- célunk, hogy tanulóink a társadalom művelt és egészséges tagjai legyenek
- szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk
- oktatásunk - nevelésünk tanulóközpontú és humánus
- az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.
Az intézmény egészében úgy építi ki és működteti a minőségkezelés szerkezetét, hogy az a fentieket segítse.
4. Az intézmény célrendszere
4.1. A pedagógiai programból adódó stratégiai célok
- Végzett tanulóink olyan ismeretek birtokába kerüljenek, amelyekkel megállják helyüket a munkában, illetve a továbbtanuláshoz lehetőséget biztosítanak.
- A NAT követelményeket minden diákunk időben tudja teljesíteni.
- Minden középiskolai diákunk sikeresen érettségizzen.
- Tanulóink megfelelő személyiségjegyekkel felvértezve értékes emberekké váljanak.
- Tanulóink az egészséges életmódot szükségletnek tekintsék
- A lassabban haladókat tudjuk felzárkóztatni.
- A tehetségesek a tőlük telhető legjobb eredményt érjék el.
- A kulturális értékek ápolásának és megbecsülésének közvetítése.
4.2. A fenntartó önkormányzat elvárásaiból adódó célok
Kisújszállás Város Önkormányzata a ::::………. (II.26.) rendeletével meghatározta a város közoktatási intézményrendszere működésének minőségirányítási programját.
Az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola a fenti programban megfogalmazott elvárások és feladatok megvalósítását kiemeltnek tekinti és az intézményi minőségirányítási programja egyik meghatározó elemeként kezeli.
A vezetőség a helyi irányítás keretében érvényesítendő szempontjait a minőségkezelés alapszempontjaiként fogja fel.
A fenntartó elvárásának megfelelően kezelt minőségcélok:
- a szakmatanulási lehetőségek széles kínálatával iskolánk biztosítja, hogy a diákok 14. évfolyamos korukig helyben végezzék el az iskolát, szerezzenek szakképesítést
- iskolánk gondot fordít a tehetséggondozásra és felzárkóztatásra
- fontosnak tartjuk a kulcskompetenciák fejlesztését
- a tanulás, önképzés vonzóvá tétele
- alkalmazásképes tudás megszerzésének biztosítása
- az esélyegyenlőség – integráció biztosítása
- a közösséghez való tartozás, aktív állampolgárságra való nevelés fontossága
- az intézményértékelési rendszer fejlesztése
- kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális munkára, az egészségnevelésre, a drogfogyasztás megelőzésére
4.3. Az intézmény egészének minőségcéljai, feladatai
Az intézmény pedagógiai programjának, irányított önértékelésének eredményeiből meghatározott feladatoknak és az Önkormányzat Minőségirányítási Programjának összevetéséből az alábbi feladatokat határozta meg.
Feladatok
2006/2007.
2007/2008.
2008/2009.
Felelős Sikerkritérium
I. II. I. II. I. II.
Minőségirányítási Program kiegészítése, felülvizsgálata Igazgató, minőségügyi vezető Elfogadott program
Pedagógusok értékelése szempontrendszerének kidolgozása Igazgató, minőségügyi vezető Szabályzat
A pedagógus értékelési rendszerének kipróbálása Igazgató, minőségügyi vezető Értékelés
A pedagógus értékelési rendszerének bevezetése Igazgató, minőségügyi vezető
Intézményi önértékelés Igazgató, minőségügyi vezető Beszámoló
A MIP éves értékelésének szempontrendszere Igazgató, minőségügyi vezető Szabályzat, értékelő lap
A hozzáadott pedagógiai érték mérésének kidolgozása Igazgató, minőségügyi vezető Szabályzat
A tanulók kompetenciafejlesztése iskolai folyamatának szabályzata Igazgató, minőségügyi vezető Szabályzat
5. A minőségirányítás szervezeti keretei
5.1. A minőségfejlesztés rendszere
Iskolánk többirányú szakképzést folytató szakiskola. Az önkormányzat közoktatás-irányítása a 2003-as évtől különösen jellemzővé vált a szakképzési rendszer fokozott figyelemmel kísérése, támogatja az intézményi fejlesztéseket, a munkaerő-piaci igények, a szülői elvárások minél magasabb szintű teljesítését.
A minőségpolitikában leírtak szerint a vezetés arra törekszik, hogy az intézmény egésze egységes és folyamatosan fejlődő minőségirányítást folytasson.
Ennek érdekében az intézmény az alábbi minőségfejlesztési rendszert működteti.
Nemzeti minőségpolitika
Minőségi körök
5.2. Hatáskör, feladat, felelősség
A 3/2002. (II.5.) OM rendelet 5. § (1) bekezdése alapján „A nevelési-oktatási intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása az intézményi minőségfejlesztési szervezet (csoport) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (csoport) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását.”
A minőségirányítási rendszer kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója, aki
- megbízza a minőségügyi vezetőt
- megbízza a minőségfejlesztő és értékelő csoport tagjait
- gondoskodik a minőségügyi szervezet képzéséről, működési feltételeiről
- gondoskodik a dolgozók minőségügyi tevékenységének feltételeiről
- gondoskodik a belső dokumentálás szabályainak kialakításáról
- gondoskodik arról, hogy valamennyi munkatárs ismerje és betartsa a folyamatok eljárásrendjét.
A minőségügyi vezető feladatai:
- az iskola vezetőjének közvetlen partnere minőségügyi kérdésekben,, aktív alakítója a minőségpolitikának
- összefogja, szervezi a minőségfejlesztő, értékelő csoport munkáját
- gondozza a minőségügyi dokumentációt
- munkája során koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait, elősegíti a megfelelő szolgáltatás kialakítását
- beszámol az intézmény vezetőségének a minőségirányítási rendszer működéséről, annak hatékonyságáról
6. Az intézmény működését szabályozó minőségfejlesztési rendszer
6.1. A fejlesztés intézményi feladata, a PDCA ciklus
Egy intézmény lehető legjobb működése nem előre meghatározott statikus szerkezetű, hanem folyamatos fejlesztést kívánó folyamat.
Az intézménynek folyamatosan fejlesztenie javítania kell saját működését. Ebben a folyamatban a PDCA-SDCA ciklus tudatos és következetes alkalmazása nyújt segítséget.
Beavatkozás Tervezés
Értékelés Megvalósítás
Beavatkozás Standardizálás
Értékelés Megvalósítás
A tervezési szakasz az intézmények nyílt önértékelése alapuló helyzetfelmérésével kezdődik. Ezt követi az intézmény életében szerepet játszó partnerek azonosítása, elvárásaik és elégedettségük mérése. Az adatok elemzését követő célmeghatározás során, az intézmény az elvárásoknak megfelelő, illetve az elégedettséget növelő célok kitűzésére válik képessé. A kitűzött célok megvalósításának tervezése történik, az intézkedési tervek elkészítésével.
Az intézkedési tervek elkészítésével, és az abban foglaltak megvalósításával az intézmény a gyakorlatban is reagál az érdekelt felek elvárásaira.
Az intézkedési tervek megvalósításának eredményeit elemezni kell, annak érdekében, hogy az intézmény világosan lássa, mennyire haladt előre céljai megvalósításában.
Amennyiben az elemzés eredménye szerint nem történt meg az elvárásoknak megfelelő változás, az intézménynek a tervezési fázistól újra kell gondolnia, hogy mit kellene másképpen csinálnia.
Intézményünkben a Pedagógiai Programban és az SZMSZ-ben megfogalmazott szabályok alapján az oktatás nevelés területén érvényesül a PDCA logika.
- éves munkaterv elkészítése
- pedagógiai tevékenység
- vezetői ellenőrzési terv - vezetői ellenőrzések
- korrekció az ellenőrzés tapasztalatai alapján
- a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése
6.2. A folyamatok azonosítása, a szabályozás terve
Az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola Pedagógiai Programjában és SZMSZ-ben az alábbi intézményi folyamatokat azonosította és szabályozta:
- az intézmény feladata a vezetők közötti feladat megosztás
- a tanév munkarendje
- a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje, időbeosztása
- a tanulói jogviszony létesítése, a felvételről való döntés
- a tanulók mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések
- a nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje
- intézményi védő, óvó intézkedések
- az iskolai közösségek, diákönkormányzati szervek, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolatrendszer formái és rendje
- a tanulók jutalmazásának elvei
- fegyelmező intézkedések
- az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
- az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
- a gazdálkodás feltétel- és követelményrendszere, folyamata, kapcsolatrendszere
- a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
- az egyéni teljesítmények értékelésének elvei
- a partneri igény- és elégedettségmérés folyamata
- az intézmény önértékelési rendszere
6.3. A megfelelőség szabályozása
Az intézményben zajló folyamatok a hatályos törvényeknek, rendeleteknek megfelelnek.
Az iskola belső működését szabályzó belső dokumentumok
- Alapító okirat
- Pedagógiai program és mellékletei
- SZMSZ és függelékei
6.4. Minőségszabályozás: A partneri igény és elégedettség mérés
Iskolánk a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi modelljének kiépítése során elkészítette Partnerazonosítási Szabályzatát és a Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérésének szabályzatát.
(A hatályos szabályzat 1., 2. sz. melléklet)
A mérés területei: 1. Oktatás
2. Nevelés
3. Feltételek
4. Vezetés
5. Kapcsolattartás
6. Értékelés
A mérés időpontja: Az első felmérés 2002. november 10-november 22-ig tartott, ezt követően a közvetlen partnereknél évente, a közvetett partnereknél kétévente a tanév első félévének végéig kell elvégezni.
A mérés módszere: Kérdőív
A mérés eredményeinek elemzése: A beérkezett anyagok feldolgozását a Minőségirányítási Csoport végzi. Az összes kérdőív minden kérdését rögzítésre kerül. A rögzítés után az excel táblázat segítségével összegek és átlagok számítása történik, melyekből diagrammok készülnek.
Az ismételt mérések eredményeit összehasonlítják az előző mérés eredményeivel. Ha eltérések jelentkeznek, ezeket a csoport rögzíti, értékeli, negatív eltérés esetén a probléma megoldására intézkedési tervet készít.
6.5. Az intézmény önértékelési rendszere
Iskolánk a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési program I. Intézményi modelljének kiépítése során elkészítette irányított önértékelésének szabályzatát és eljárásrendjét (a hatályos szabályzat és eljárásrend 3. sz. melléklet), valamint 2004. január 6.-2004. február 20. között végrehajtotta az első irányított önértékelést.
Az irányított önértékelés területei:
Az irányított önértékelés területeit a Minőségirányítási Csoport és az iskolavezetés a következőkben határozta meg: az iskola adottságainak és eredményeinek vizsgálata.
Adottságok:1. Vezetés
2. Stratégia
3. Emberi erőforrások
4. Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások
5. Folyamatok
Eredmények:6. Közvetlen partnerekkel kapcsolatos eredmények
7. Munkatársakkal kapcsolatos eredmények
8. Társadalmi hatásokkal kapcsolatos eredmények
9. Kulcsfontosságú eredmények
Az irányított önértékelés gyakorisága:
Az irányított önértékelést az iskolában 2 évenként kell megismételni.
Az irányított önértékelés során alkalmazott módszer:
Iskolánk a díj típusú önértékelés módszerét választotta, melynek eszköze a Közoktatás Minőségéért díj.
A módszer rövid leírása:
Az OM és az NSZI által közreadott tájékoztatók alapján az egyes kritériumokhoz szerveződő teamek adatokat, tényeket gyűjtöttek ötletroham formájában. Az összegyűjtött adatokat rendszerezték, összesítették. A munka ellenőrzéseként a megfelelő gyors önértékelés módszerével kérdőívek gyors közös kitöltése történt meg.
Az egyes teamek beszámolóit, kérdőíveit a Minőségirányítási Csoport összegezte, elemezte a különböző iskolai dokumentumokat: MPP, SZMSZ, Intézkedési terveket, statisztikai adatokat, igényfelmérések eredményeit, éves pedagógiai programot, éves beszámolókat.
Az adatok összesítését elemzés, majd összefoglaló elkészítése követte.
Az irányított önértékelés eredményeit a minőségirányítási vezető a teljes alkalmazotti körrel ismerteti az esedékes munkaértekezleten, illetve a faliújságon elhelyezi.
Az alkalmazott módszerek szakszerű alkalmazásáért felelős az iskola igazgatója és a minőségirányítási vezető.
Az önértékelés lebonyolítása
Feladat Felelős Határidő Eredmény
Az önértékelő csoport létrehozása
Az önértékelésben résztvevő munkatársak kiválasztása
Az önértékelés területeinek és módszerének meghatározása
Az önértékelés lebonyolításának megtervezése
Segédanyagok előkészítése, a szükséges kiegészítések meghatározása
Adatgyűjtés a kitöltendő kérdőívekhez
A kérdőívek kitöltése
Az alapadatok gyűjtése, rögzítése
A kérdőívek adatainak elemzése
A szöveges értékelés elkészítése
Az értékelés ellenőrzése
Az önértékelés elfogadtatása az alkalmazotti körrel
Az önértékelés eljárásrendjének esetleges módosítása a tapasztalatok alapján
Fejlesztés indítása
6.6.A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése
6.6.1. Az értékelés jogi alapjai
A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési szempontjainak és az értékelés rendjének az IMIP-ben való kidolgozását a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. 40.§ (11) bekezdése írja elő.
A teljesítményértékelés rendszerének intézményi kidolgozásához Kisújszállás Város Önkormányzata 44 / 2007. (II.27.) sz. önkormányzati Határozatában elvi, általános elvárásokat fogalmaz meg.
6.6.2. Az értékelés célja:
A pedagógusok teljesítményértékelését az intézmény tekintse a pedagógiai programjában megfogalmazott céljai elérését támogató olyan humánerőforrás-fejlesztési eszköznek, amely az intézményi célok elérését legjobban elősegítő kulcstevékenységekre koncentrál.
A teljesítményértékelés az intézmény valamennyi pedagógusa adott időszakra vonatkozó teljesítményének felmérését és megítélését szolgálja oly módon, hogy a fejlesztést helyezi középpontba.
6.6.3. Az értékelés alapelvei
- fejlesztő szándék elve: az értékelés ne hibákat keressen, hanem elsősorban a pedagógus fejlődésének irányait határozza meg
- sokoldalúság elve: az értékelés a pedagógiai tevékenység sokszínűségének megfelelően a pedagógus munkájának a lehető legtöbb területét érintse
- méltányosság elve: az értékelés a pedagógus erősségeit is kellő súllyal vizsgálja, és az értékelés adatait kezelje titkosan
- pedagógiai megalapozottság elve:az értékelés során kerüljenek megfogalmazásra azok a korszerű pedagógiai jellemzők, amelyek megvalósulása vizsgálatra kerül
- konszenzus elve: az értékelési rendszer kidolgozása a testület közös döntésén alapuljon, a közösség minden tagja értse, és magára nézve is kötelezőnek tekintse a megalkotott rendszert
- kivitelezhetőség elve: az értékelési rendszer vegye figyelembe a testület és a vezetők terhelhetőségét, ne zavarja a pedagógiai folyamatokat
- mérhetőség elve: az értékelési rendszer csak mérhető kategóriákat tartalmazzon
6.6.4. Az értékelés eljárásrendje
6.6.4.1. Az értékelés alapjai , szempontjai
• szakmai felkészültség, eredményesség
• tanulásirányítás
• együttműködés, kapcsolattartás
• tanítványok ismerete
• közösségalakító tevékenység, nevelői munka
• képzés, önképzés
• tehetséggondozás, felzárkóztatás
• személyes tulajdonságok
• tanórán kívüli tevékenységek
• önértékelés
6.6.4.2. Az értékelést végző személyek:
1. Iskolavezetés keretében:igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető
2. Tantestület részéről: munkaközösség-vezetők
3. Önértékelés keretében: maga az értékelt pedagógus
4. Külső értékelés keretében:a közvetlen környezet, diákok, szülők, SzMK, Iskolaszék, szükség esetén szakértő
6.6.4.3. Az értékelés időpontja:
Legalább négyévente, az Igazgató által elkészített középtávú A pedagógusok teljesítményértékelésének ütemterve alapján.
Az értékelés várható időintervallumát a tanévnyitó értekezleten az Igazgató személyre szólóan közli.
Az értékelési rendszer bevezetése, tesztelése a 2007/2008-as tanév folyamán önként jelentkező pedagógusokkal történik.
A tesztelés tapasztalatai alapján az értékelés a 2008/2009-es tanévtől indul.
6.6.4.4. Az értékelés módja:
1. Komplex értékelőlap kitöltése a maga az értékelt kolléga, s az őt értékelő iskolavezetési tag részéről. Az értékelőlap kitöltésének alapja a tudatos, több forrásból származó, strukturált információgyűjtés a kolléga teljesítményéről.
2. Munkaértékelő interjú, amelyre az értékelőlap kitöltése után kerül sor. Az interjú résztvevői: az értékelt kolléga, az értékelő iskolavezetési tag és a munkaközösség-vezető.
A megbeszélésen sor kerül a
• munkaköri leírás áttekintésére
• erősségek és fejlesztendő területek számbavételére, okok feltárására,
• a fejlődést szolgáló szükségletek megfogalmazására
• személyes ambíciók, tervek, lehetőségek számbavételére.
• a szervezeti célok megvalósulásához történő hozzájárulás lehetőségeinek tisztázására
Az interjú végén a legfontosabb megállapítások az értékelőlapra kerülnek, s mind az értékelést végző , mind az értékelt aláírja a közösen tett megállapításokat. A következő értékelés alapját már ez az értékelés jelenti.
6.6.4.5. Intézményvezető értékelése
Az intézményvezető munkájának értékelését a fenntartó az átfogó intézményi értékeléseket követően – először a 2007-es évben végzett átfogó ellenőrzéseket követően- kerül sor, a következők alapján:
• vezetői pályázat
• nevelési / pedagógiai program
• önkormányzati és intézményi minőségirányítási program
• intézményi ellenőrzések (beleértve az átfogó, a szakmai munkára, törvényességre és a gazdálkodásra vonatkozó ellenőrzést)
• az országos mérések, értékelések eredményei
• az intézményi tanévi tájékoztatók
• az intézményi munkatervek
6.7. Az intézményi minőségirányítási program éves értékelése
6.7.1. Az értékelés jogi alapjai
A közoktatásról szóló 1993. évi törvénynek a 2006. évi LXXI: törvénnyel módosított 40. §. (11) bekezdése alapján:
„A nevelőtestület a szülői szervezet ( közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés,értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.”
6.7.2.Az értékelés célja, feladata:
Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjék egymáshoz.
6.7.3. Az értékelés időpontja
Első ízben a 2007/2008. tanév végén, majd ezek után évente egyszer, a tanév záró tantestületi értekezlet időpontjára.
6.7.4.Az értékelés (jelentés) tartalma:
1. Intézményi alapadatok (név, cím, OM-azonosító, intézményvezető)
2. Jelentés alapját képező dokumentum(ok) megnevezése
3. jelentés tárgyát képező időszak megjelölése
4. értékelésben résztvevők megjelölése
5. Megállapítások:
a) mit sikerült megvalósítani
b) milyen színvonalon
c) korrekciós tevékenységek
d) meghatározott tervektől, ütemezéstől való eltérések
e) megvalósítást nehezítő problémák
f) milyen intézkedéseket tettek ezek megoldására
6. További intézkedések, megállapodások rögzítése
a) milyen kockázatokkal számolnak
b) mit terveznek tenni a negatív következmények mérséklésére, elkerülésére
7. Nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése
8. Számszerűsíthető eredmények
9. Dátum, pecsét, aláírások (nevelőtestület nevében, szülői közösség nevében)
6.8. Az országos mérések, értékelésekkel kapcsolatos intézményi feladatok
6.8.1. Jogszabályi alapok
A közoktatásról szóló 1993. évi törvény 99.§. (4)-(7) bekezdései.
6.8.2. A mérés célja
Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését.
A mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. A szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie.
6.8.3. A mérés időpontja:
Az oktatási és kulturális miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében határozza meg.
6.8.4. A mérés eredményeivel kapcsolatos feladatok
1. Az Oktatási Hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit.
2. A Hivatal köteles felhívni a Fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedés
3. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés alapján nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet.
4. Az Intézkedési tervben:
a) fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek
b) meg kell határozni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ezek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot
5. Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Oktatási Hivatal felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet.
6. A 2006/2007. tanévben végzett mérés, értékelés alapján lehet első ízben felhívni a fenntartó figyelmét arra, hogy intézkedés megtételére van szükség.
7.
6.9.A tanulók kompetenciafejlesztésének iskolai folyamata
6.9.1.Törvény által megfogalmazott célok
„A Nemzeti Alaptanterv alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, a pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást.”
Kulcskompetenciák:
- Anyanyelvi kommunikáció
- Idegen nyelvi kommunikáció
- Matematikai kompetencia
- Természettudományos kompetencia
- Digitális kompetencia
- Szociális és állampolgári kompetencia
- Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia
- Esztétikai-művészeti tudatosság
- Kifejezőképesség
6.9.2.A törvényben megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok:
- Énkép, önismeret
- Hon-és népismeret
- Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra
- Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
- gazdasági nevelés
- környezettudatosságra nevelés
- a tanulás tanítása
- testi és lelki egészség
- felkészülés a felnőttlét szerepeire
-
6.9.3Az iskola által megfogalmazott célok:
-A tanulók kompetenciáinak fejlesztése
- Az országos kompetenciamérések eredményességének növelése
-A tanulói képességszintek növelése:
- egy tanuló se legyen az 1. szint alatt
- az átlageredmények érjék el az országos minimumot
6.9.4.Az iskola által megfogalmazott célokhoz kapcsolódó feladatok
- Fejlesztendő kompetenciák meghatározása
- Megbízható mérési értékelési rendszer kidolgozása, bevezetése és működtetése, amely lehetővé teszi a prioritást élvező kulcskompetenciák fejlesztését
- Az eredmények ismerete nyújtson segítséget a pedagógusoknak munkájuk tervezésénél, illetve a napi nevelési-oktatási tevékenységük során.
- a tantestület tagjai ismerkedjenek meg a kompetenciaalapú oktatás elméletével és gyakorlatával
Intézkedési terv 9.-10. évfolyam
Feladatok Határidő Felelős Dokumentumok
9. osztály 10. osztály
Tantárgyakhoz
kapcsolódó
bemeneti mérés
9. o.:szövegért., mat. . szept.2.hete igazgató mérési feladatlapok
tanári értékelések
szakértői elemzések
szociális kompetenciák
mérése
bementi mérés.9. oszt. követő mérések 10.oszt.
mindkét iskolatípusra,
szövegértés, matematika szept. 3. hete ig. helyettes mérési feladatlapok
tanári értékelések
szakértői elemzések
a mérési eredmények alapján
az iskolai szintű célok, feladatok
meghatározása a mérési eredmények alapján
az iskolai szintű célok, feladatok
meghatározása szept.4.hete iskolavezetés mérési feladatlapok
tanári értékelések
szakértői elemzések
a mérési eredmények alapján
feladatok meghatározása
iskolatípusra, osztályra bontva a mérési eredmények alapján
feladatok meghatározása
iskolatípusra, osztályra bontva okt.1. hete munkaköz.vez.
min.bizt. csoport mérési feladatlapok
tanári értékelések
szakértői elemzések
a mérési eredmények alapján
feladatok meghatározása
egyénekre bontva
a mérési eredmények alapján
feladatok meghatározása
egyénekre bontva okt.2. hete szaktanárok mérési feladatlapok
tanári értékelések
szakértői elemzések
korrep.terv
felzárkózt.terv
év végi iskolán belüli mérés
országos kompetenciamérés
május-június Iskolavezetés az iskolában maradó dolgozatok javítása, értékelése,
a mérési eredmények értékelése, következtetések levonása, feladatterv a következő évre a mérési eredmények értékelése, következtetések levonása, feladatterv a következő évre június utolsó hete igazgató
szakmai munkaközösségek vizsgadokumentációk
elemzések
6.10.Az egyéni fejlődési-tanulási utak figyelemmel kísérésének folyamata
Az egyéni fejlesztési terv
Az egyéni fejlesztési terv a pedagógusok által meghatározott, az elmaradást mutató képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésére irányuló ütemterv.
Cél Feladat Feltételek határidő felelős dokumentumok
orientációs
szakasz a pedagógiai elkötelezettség
megteremtése, a kollégák infor-
málása, bevonás minden egyes kolléga szerepének
tisztázása, az együttműködés ke-
reteinek tisztázása igazgató
információs
szakasz a tanuló képességeinek
motiváltságának, problémáinak
összegyűjtése tantárgyi tesztek, eredmények,
adatok összegyűjtése, eredmények
értékelése, adatok elemzése szept.
1-3.
hete munkaköz. vez.
osztályfönök felmérések,
kérdőívek,
egyéb dok.
tervkészítés
szakasza a fejlesztési terv elkészítése fejlesztési célok meghatározása
fejlesztés lépéseinek meghat.
módszerek keresése a fejlesztésre okt. 1.hete szaktanárok felmérési eredmények
vizsgálata,
fejlesztő
szakasz a tanuló fejlődésének mérhető
eredményei legyenek a fejlesztés megvalósítása, a fej-
lesztés ellenőrzése, elemzése, érté-
kelése
döntés a lehetséges korrekcióról tanév
folyamán szaktanárok Fejlesztési terv,korrepetálási
napló
visszacsatolás,
további teendők a tapasztalatok alapján tovább-
lépés lehetőségének megfogalmazása, a folyamat fejlesztése a fejlesztés eredményei alapján
további tervezés, esetleges módosí-
tások, május
utolsó
hete munkaközösségek Dokumentumok elemzése
Egyéni fejlesztési terv
Tanuló neve:__________________________
Tanuló osztálya:__________________________
A fejlesztés tartalmi egységeinek megnevezése,
az egyes résztémák tartalmi kifejtése
Módszerek/
Munkaformák
egységenként Segédeszközök,
taneszközök,
Egyéb
tárgyi eszközök
egységenként Az ellenőrzés módja,
az értékelés
szempontjai
egységenként A foglalkozások és
a munkaformák
időterve
Elvárt
eredmény
7. Záró rendelkezések
Hatálybalépés időpontja
IMIP a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, az Önkormányzati ülés napján.
Az IMIP időbeli hatálya:
Az intézményi minőségirányítási program négy évre szól, így hatálybalépéstől kiindulva 2012. június 30-ig lesz érvényben.
Felülvizsgálat
A program felülvizsgálatát szükség szerint, de legkésőbb 2012. június 30-ig kell elvégezni. A felülvizsgálatért az igazgató felelős. Az éves beszámolóban az igazgató a teljesítés eredményességét értékeli.
A mérés-értékelés eredményeinek értékelése
Az ütemezett rendszeres mérés-értékelések eredményeit jegyzőkönyvezni kell. Az eredményről a nevelőtestületet az éves záró értekezleten tájékoztatni kell.
Dokumentumok kezelése az iskolában hatályos ügyviteli szabályzatnak megfelelően történik.
Nyilvánosság:
Az Intézményi Minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény a honlapján nyilvánosságra hozza.
A programot áttanulmányozta, véleményezte és egyetértett vele:
…………………………….. ……………………………
Rádai Mária Bodnár Anikó
Diákönkormányzat Diákönkormányzat
……………………………… ………………………………
Bikki Kálmánné Demeter István
Iskolaszék elnöke Szakszervezet részéről
……………………………… ………………………………
Unginé Boda Aranka Hidvéginé Kuliga Gyöngyi
SZMK vezetője Közalkalmazotti Tanács részéről
Az IMP-t a nevelőtestület a 2008. április 8.-i ülésén 100 %-os szavazatával elfogadta.
Kisújszállás, 2008. április 9.
…………………………………
Debreczeny Zoltán
igazgató
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ELFOGADÁSA
Az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola Alkalmazotti Köre, 2008. 04. 08-án megvitatta
és elfogadásra javasolja az Intézmény Minőségirányítási Programját.
A szavazás eredménye egyöntetű volt, ellen szavazat nélkül.
Kisújszállás, 2008. 04. 08.
Bikki Kálmánné ……………………………………………
Tanár
Brankovics Lászlóné
Gazd. ügyintéző ……………………………………………
Lévai János ……………………………………………
Gyak.okt.v.
Takács Sándor ……………………………………………
KT tagja