195/2008. (V. 27.) sz. önkormányzati határozat
a Városi Óvodai Intézmény Nevelési programja módosításának fenntartói jóváhagyásáról
1. Kisújszállás Város Önkormányzata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése és 102. § (2) bek. f) pontja alapján, e határozat melléklete szerinti jóváhagyja a fenntartásában működő Városi Óvodai Intézmény nevelési programjának módosítását. Ezzel egyidejűleg az önkormányzat hatályon kívül helyezi a Városi Óvodai Intézmény Nevelési programjának fenntartói jóváhagyásáról szóló a 192/2004. (VIII. 26.) sz. határozatát.
2. Az önkormányzat megköszöni Beszteri Éva közoktatási szakértő (szakértői igazolványszáma: 010694-02) munkáját, amelyet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 44. § (1) bekezdése alapján az óvodai nevelési program fenntartói jóváhagyásához végzett el.
Erről értesül:
1. Kecze István polgármester
2. Városi Óvodai Intézmény
3. Beszteri Éva közoktatási szakértő, 5100 Jászberény, Árvácska u. 15.
4. Polgármesteri Hivatal Intézményi Osztálya
Kmf.
Kecze István sk. Dr. Kittlinger Ilona sk.
polgármester címzetes főjegyző
A kivonat hiteléül:
Kisújszállás, 2008. június 2.
(:Kacsó Sándorné:)
aljegyző
Melléklet
a Városi Óvodai Intézmény Nevelési programja módosításának fenntartói jóváhagyásáról szóló
……../2008. (V. 27.) sz. önkormányzati határozathoz
Városi Óvodai Intézmény
„SZIVÁRVÁNY ”
Helyi Óvodai Program
A program benyújtója: Janóné Rácz Ildikó
A program készítője: a Városi Óvodai Intézmény nevelőtestülete.
A program készítésében résztvevők neve tagóvodánként:
Béla király Óvoda Csíkiné Regényi Éva
Majláthné Máté Ildikó
Megyeri Ístvánné
Törös Kálmánné
Bocskai Óvoda Bene Katalin
Fábián Sándorné
Kaziáner Zoltánné
Kurucz Sándorné
Mári Jánosné
Zakariásné Barát Erzsébet
Petőfi Óvoda Darvasné Molnár Andrea
Farkas Gyuláné
Kissné Nyitrai Ilona
Piller Imréné
Végh Zoltánné
Vidáné Nagy Katalin
Pitypang Óvoda Ábri Kálmánné
Bartókné Nagy Ildikó
Kiss Lászlóné
Kissné Szatmári Margit
Ponyokainé Rab Judit
Vigh Eszter
Sásastó Óvoda Demeter Istvánné
Kovács Szilvia
Oros Istvánné
Szabó Istvánné
Vasvári Óvoda Ferenczi Lászlóné
Szabó Katinka
Túriné Búzás Orsolya
Vígh Jánosné
Bevezető
Intézményünk 1999 augusztusában, két Óvodai Egység összevonásával létrehozott, jelenleg hat óvodában működő nevelési intézmény. Pedagógiai programját mind a két egység pedagógusai a hagyományai, értékei figyelembe vételével, a saját nevelési gyakorlatának, eredményeinek, haladó hagyományainak megtartásával a jelenkor igényeire alapozva készítette el. A program a két intézmény összevonásának időpontjában, 1999 szeptemberében került bevezetésre.
Az összevonás óta a nevelőtestület összecsiszolódása lehetővé tette, hogy még jobban egységesítsük nevelési elképzeléseinket, az intézményünkben megfogalmazott értékeket. A tagóvodák nevelési gyakorlatát megtartva a program a Szivárvány elnevezést kapta, amely a tagóvodáink sokszínű arculatát fejezi ki.
Segítette az egységes szemlélet kialakítását, hogy mindannyian gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkörben, a gyermekek egyéni képességeik szerinti fejlesztését helyeztük előtérbe. A családi nevelést kiegészítve a gyermekek testi-lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését, a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatását tartottuk kiemelt feladatunknak. Az óvodák a gyermekek egyéni fejlődési tempóját figyelembe véve sokszínű, tevékenységben gazdag óvodai élet szervezésével tervezték megvalósítani feladataikat.
A vegyes életkor szerinti csoportszervezési formát a gyermekek érzelmi-szociális fejlesztésében mutatkozó pozitív hatása miatt továbbra is támogatjuk.
A Helyi Óvodai Programunk módosításához az alábbi törvényeket, szakmai dokumentumokat használtuk fel:
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosításai
a 137/1996. ( VIII. 28. ) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
11/1994. (VI. 8.) MKM - rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról
a 32/ 1997. ( XI.5. ) MKM - rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve
a 2/2005. (III.1.) OM - rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról
3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről
Kisújszállás Város közoktatási intézkedési terve
Kisújszállás Város közoktatási esélyegyenlőségi terve
Városi Óvodai Intézmény alapító okirata
1. Az intézmény adatai
Az intézmény neve: Városi Óvodai Intézmény
címe: 5310 Kisújszállás, Ifjúság u. 2.
telefonszáma: 06-59/520-595
e-mail: kisujov@enternet.hu
Az intézmény fenntartója: Kisújszállás Város Önkormányzata
5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1.
Központi óvoda neve, címe:
Pitypang Óvoda
Kisújszállás, Ifjúság u. 2.
Telefon: 59/520-596
e-mail: pityovi@enternet.hu
Tagintézmények:
1. Béla király úti Óvoda
Kisújszállás, Béla király u. 67.
Telefon:59/321-551
e-mail: belakirovi@freemail.hu
2. Bocskai Óvoda
Kisújszállás, Bocskai u. 43.
Telefon: 59/321-448
e-mail: bocsovi@citromail.hu
3. Petőfi Óvoda
Kisújszállás, Széchenyi u. 9.
Telefon: 59/321-548
e-mail: postmaster@petofi2.t-online.hu
4. Sásastó Óvoda
Kisújszállás, Sásastó u. 5.
Telefon: 59/321-403
e-mail: postmaster@sasasto.t-online.hu
6. Vasvári Óvoda
Kisújszállás, Erdő u. 2.
Telefon: 59/321-643
e-mail: vasovi@citromail.hu
Intézményvezető neve: Janóné Rácz Ildikó
Intézményvezető-helyettes: Ponyokainé Rab Judit
Tagóvoda vezetők neve:
Béla király úti Óvoda: Törös Kálmánné
Bocskai Óvoda: Zakariásné Barát Erzsébet
Petőfi Óvoda: Farkas Gyuláné
Pitypang Óvoda: Ponyokainé Rab Judit
Sásastó Óvoda: Demeter Istvánné
Vasvári Óvoda: Vígh Jánosné
2. Helyzetelemzés
Városunk, Kisújszállás, az Észak-alföldi régióban, az Alföld középső részén fekszik. Könnyen megközelíthető, ami a városon áthaladó 4-es számú főútvonalnak és a Budapest – Debrecen vasútvonalnak köszönhető. A lakosság száma megközelítőleg 13 ezer fő.
A lakosság összetételére jellemző az elöregedés, több éven keresztül csökkent a születések száma. Az elmúlt évek létszámának csökkenéséhez képest azonban a jelenlegi és a várható születési számok azt mutatják, hogy a gyermeklétszám stabilizálódik.
A település jellegéből adódóan még 10-15 évvel ezelőtt a mezőgazdaság volt a fő jövedelemszerzési lehetőség a lakosság számára, mára azonban a gazdasági és társadalmi változások kedvezőtlenül alakították az itt élő családok helyzetét. Jelentős mértékben nőtt a munkanélküliség, amely már nemcsak a képzettség nélküli felnőtt lakosságot érinti. A munkahelyek megszűnése miatt a szakképzettséggel rendelkezők is jó esetben ingázásra, vagy a családtól tartósan távoli munkavállalásra kényszerülnek, de egyre kevesebben találnak munkalehetőséget ilyen formán is. A családok helyzetét, szociális hátterét nagymértékben befolyásolják ezek a tényezők, s gyakori esetben a felmerülő gondok, problémák a családok felbomlásához vezetnek. Ezek eredményeként egyre több a csonka családból érkező, vagy szociálisan rászoruló, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.
Településünkön 1999. július 31-ig két óvodai egység működött. A két intézmény összevonásával jött létre a Városi Óvodai Intézmény, amely Kisújszállás város óvodásainak ellátását, nevelését biztosítja. A gyermeklétszám csökkenése ellenére a fenntartó az óvodaépületek számát 2007-ig változatlanul hagyta, ekkor azonban már az igen alacsony kihasználtság miatt egy óvoda megszüntetésére kényszerültünk. A jelenleg rendelkezésünkre álló hat óvodában összesen 375 férőhellyel tudjuk biztosítani minden óvodát igénylő család gyermekének ellátását. Az óvodai csoportok és a dolgozók létszámát a fenntartó minden évben az óvodai beiratkozás után, az intézménnyel egyeztetve határozza meg. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja az óvodai nevelést, biztosítja minden 3 éves korú gyermek részére az óvodai ellátást.
Tagóvodáink területi elhelyezkedése elfogadható, jórészt lefedi az egész város területét. Minden 3-7 éves korú gyermeket fel tudunk venni óvodába. Jelenleg 15 vegyes életkorú óvodai csoportban biztosítjuk a gyermekek nevelését, fejlesztését.
Óvodáinkban igen különböző szociokulturális helyzetű családok gyermekeit fogadjuk. Törekszünk arra, hogy testvérek, rokonok, ismerős gyerekek lehetőleg egy csoportba kerüljenek, segítve ezzel a beszokást, a szocializációt. Vegyes életkorú csoportjainkban az együttérzés, segítőkészség mellett az egymástól való tanulás pozitív hatását tartjuk fontosnak.
A változó szociokulturális helyzet miatt kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek egyéni fejlettségének megfelelő nevelésre, a gyermekvédelemre, a hátrányok csökkentésére, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására.
Óvodapedagógusaink hosszú éveken át tartó meggyőző munkájának eredményeként mára elértük, hogy a cigány családok gyermekeinek beóvodázása 100 %-os. Az eredményes nevelőmunkát tükrözi, hogy a szülők rendszeresen járatják óvodába gyermekeiket. Alapvető törekvésünk az esélyegyenlőség érdekében a hátránykompenzáció elősegítése.
A családok megváltozott szociális helyzete, az eltérő kultúrákból eredő értékrendek miatt érezzük, hogy megváltozott az óvoda szerepe. Tapasztaljuk, hogy az óvodába lépő gyermekek fejlettsége évről évre alacsonyabb szintet mutat, leginkább a szokások, a beszéd, a játék és a szocializáció szintjén, továbbá emelkedik a fokozott egyéni bánásmódot igénylő, különböző magatartási, tanulási nehézséggel küzdő, illetve organikus problémára visszavezethető sajátos nevelési igényű gyermek száma is. Egyre több a probléma a kapcsolatteremtő, problémamegoldó készséggel, a kitartás, feladattudat, a tanulás iránti motiváció kialakulásával.
A jelentkező problémák megelőzésére, kezelésére kiváló lehetőség kínálkozott a kompetencia alapú programcsomag megjelenésével. Ezért döntöttünk 2006-ban pályázat útján a programcsomag bevezetéséről, óvodáinkban való elterjesztéséről.
3. Küldetésnyilatkozatunk:
„A gyermeket tisztelettel kell fogadni,
szeretetben kell felnevelni, és szabadságban
kell elengedni”
( Vekerdy Tamás )
KISÚJSZÁLLÁS város egyetlen óvodai intézménye vagyunk. Intézményünk hat tagóvodából áll, melyek külön épületben helyezkednek el a város különböző pontján.
Az intézményünk nevelési programjában egységes alapelveket, célokat határoztunk meg tagóvodánként más–más arculattal, melyet a „Szivárvány” név is tükröz.
A családi nevelés elsődlegességét figyelembe véve, azt kiegészítve, az együttműködést hangsúlyozva végezzük nevelőmunkánkat.
Arra törekszünk, hogy óvodásaink, szeretetteljes, gyermekközpontú, másságot elfogadó légkörben ismerkedjenek meg a világgal.
Óvodapedagógusaink a gyermek szükségleteire építve, játékos tevékenységekben gazdag napirenddel biztosítják a gyermekek személyiségének sokoldalú differenciált fejlesztését, ezzel elősegítve a sikeres iskolakezdést. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek rendelkezzenek megfelelő önismerettel, önértékelő képességgel, tudjanak önállóan gondolkodni, testi-lelki- szellemi fejlettségük feleljen meg az óvodáskor végére elérendő szintnek.
Nem fogadjuk el a gyermektől idegen, felnőtt léptékű, mennyiség- centrikus, kényszerítő- fegyelmező pedagógiát.
Az iskolával való együttműködés során arra törekszünk, hogy az óvodából iskolába való átmenet minél zökkenő-mentesebb legyen.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeinket megismertetjük kultúrájuk elemeivel .
A sajátos nevelési igényű gyermekeink integrált nevelését a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel biztosítjuk.
Munkánkat szolgáltatásnak tekintjük, folyamatosan képezzük magunkat, hogy egyre magasabb színvonalon tudjunk dolgozni
Nevelési célkitűzéseinket partnereink igényeinek figyelembe vételével kívánjuk megvalósítani. A gyermekek és a szülők eddigi elégedettsége garancia arra, hogy munkánkat megfelelő szinten végezzük.
Minőségfejlesztő munkánk során arra törekszünk, hogy ezt az elégedettséget valamennyi partnerünk körében elérjük, illetve fokozzuk.
„ Sohase légy elégedett azzal, ami most vagy, ha el
akarod érni azt, ami most még nem vagy. „
( Szent Ágoston)
4. Az intézmény feltételrendszere
Az intézmény személyi feltételei:
Intézményünkben a csoportok száma és az alkalmazottak létszáma a gyermekek létszáma, illetve mindenkor az engedélyezett csoportok száma alapján kerül megállapításra.
A Városi Óvodai
Intézmény
óvodái Csopor-
tok
száma intézmény-vezető Csoportos óvodapedagógus Dajka Konyhai
dolgozó Óvoda titkár Gazdasági ügyintéző Karban-tartó,
fűtő
Béla Király Úti 2
1 4 2 1
1
1
1
Bocskai 3 6 3 1
Petőfi 3 6 3 1
Pitypang 3 6 3 1
Sásastó 2 4 2 1
Vasvári 2 4 2 1
Összesen 15 30 15 6
Az óvodapedagógusok felsőfokú végzettségűek.
Az intézmény vezetését az intézményvezető látja el, az intézményvezető helyettes csoportos óvónői és tagóvoda vezetői feladatai mellett órakedvezménnyel dolgozik.
A munkaügyi és gazdálkodási feladatok ellátását két adminisztratív dolgozó végzi.
Az óvodák udvarának rendben tartását karbantartó végzi esetenként a dolgozók, a gyerekek és a szülők segítségével .
Óvónők szakmai munkáját segítő továbbképzések:
A pedagógusok hétévenkénti továbbképzése középtávú program és éves beiskolázási terv alapján történik. Hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésen kell részt venni.
A tagóvodák sajátos arculatának megfelelő, a nevelő/fejlesztő munka színvonalát javító, másrészt pedig az óvodai munka szervezésével/irányításával összefüggő ismeretek megszerzését támogatja az intézmény a továbbképzési keretből.
A pedagógusok képzettsége biztosítja a program feladatainak sikeres megvalósítását.
A pedagógusok munkáját segítő szakmai továbbképzések 1998/99 tanévtől a jelenleg állományban lévő dolgozók esetében:
Szakvizsga:
- Fejlesztő pedagógus (1fő)
- Minőségfejlesztési szakértő (2fő)
- Minőségfejlesztési szakértő + Vezető pedagógus (1fő)
- Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus (1fő)
- Közoktatás vezető (1fő)
- Differenciáló , fejlesztő szak (1fő) 7 fő
2 fő folyamatban
Szakvizsgával egyenértékű szakirányú végzettség:
- Vezető óvodapedagógus 3 fő
120 órás továbbképzésen szerzett végzettség:
- Lépésről- lépésre óvodai program
- Gyermektánc oktatás
- Az együttnevelés (integráló nevelés) elmélete és gyakorlata (HEFOP 2.1.6.)
6 fő
1 fő
4 fő
90 órás tanfolyamok:
- Környezeti kultúra az óvodában
4 fő
70 órás tanfolyamok:
- Jeles napok szerepe a XXI. sz. kisgyermekének életében
1 fő
65 órás tanfolyamok
- Számítógépes haladó
2 fő
60 órás tanfolyamok
- Játékos természetismeret
- Számítástechnikai alapok
- A korai mozgásprevenció lehetőségei az óvodában
- Konfliktuskezelés elméleti és gyakorlati kérdései
- A beszéd és más fogyatékosság kezelése, fejlesztése
- Számítástechnikai alapoktól az internetig
- Phare- romológiai képzés
- Az óvodás és kisiskolás korú gy. szocializációs és szocio-emocionális szintjének fejlesztése, mérése
3 fő
9 fő
1 fő
2 fő
1 fő
2 fő
2 fő
1 fő
55 órás tanfolyamok
- Számítógép és internet alapismeretek
17 fő
50 órás tanfolyamok
- Gordon modell az óvodában
7 fő
40 órás tanfolyamok
- Tevékenység és személyiségfejlődés 3- 10 éves korig
1 fő
30 órás tanfolyamok
- Az alkotó pedagógus és a kreatív gyermek
- Néphagyomány ápolás
- Korszerű óvodavezetői ismeretek
- Gyógytestnevelés
- Az egészséges életmódra nevelés- mozgás
- Az ORFF zenei nevelés lehetőségei
- Gordon Iskola: Tanári eredményesség
- A mese bűvölete
- Játék és kreativitás
- Szeresd, óvd, védd a környezeted!
- Konstruktív konfliktus kezelés
- Részképesség zavarok felismerése, fejlesztése
- Óvodai programbeválás vizsgálata
- Minőségügyi alapképzés
- A nevelési- oktatási intézmény hatékonysága
- Környezeti nevelés
- A projekt tervezés
- A játék szerepe az idegrendszer fejlődésében és a szocializációban
- A „más-ság” megismerése, roma kultúra
- „Sindelar” Zsoldos program 1.
- Kedvesház pedagógia II.
- A kompetencia alapú oktatási programcsomag alkalmazása (HEFOP 3. 1. 3.)
- A mese és a játék az óvodai nevelésben (HEFOP 3. 1. 3.)
- Bevezetés a hangok és zenei folyamatok világába (HEFOP 3. 1. 3.)
- Tánc- zene- drámajáték a személyiségfejlesztés szolgált. (HEFOP 3. 1. 3.)
- Hatékony tanuló megismerési technikák (óvoda) (HEFOP 3. 1. 3.)
- Hatékony tanuló megismerési technikák (óvoda) (HEFOP 2. 1. 5.)
- Drámapedagógiai módszerek alkalmazása az óvodában (HEFOP 3. 1. 3.)
- Projektmenedzsment ismeretek tréning (HEFOP 3. 1. 3.)
- Számítógéppel támogatott tanítás lehetőségei (HEFOP 3. 1. 3.)
- Változáskezelési tréning (HEFOP 3. 1. 3.)
- A tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása (HEFOP 3. 1. 3.)
- A tanórai differenciálás megvalósításának lehetőségei (HEFOP 2. 1. 6.)
- Drámapedagógiai eszközök alkalmazása a speciális nevelési igényű tanulók nevelése (HEFOP 2. 1. 6.)
- Óvoda- iskola átmenet támogatása (HEFOP 3. 1. 3.)
- Önismereti személyiségfejl. továbbképzés (HEFOP 3. 1. 3.)
- Kooperatív tanulási technikák alkalmazása (HEFOP 2. 1. 6.)
- Az óvoda- iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében
- Differenciált, személyes bánásmód az óvodai nevelésben
1 fő
2 fő
1 fő
1 fő
1 fő
1 fő
8 fő
1 fő
1 fő
2 fő
1 fő
1 fő
4 fő
1 fő
1 fő
2 fő
1 fő
2 fő
2 fő
1 fő
2 fő
2 fő
1 fő
1 fő
1 fő
1 fő
2 fő
1 fő
2 fő
3 fő
1 fő
1 fő
6 fő
5 fő
1 fő
1 fő
6 fő
6 fő
18 fő
A nevelőtestület együttműködése:
Az intézményben folyó szakmai munka során a folyamatos fejlődésre törekszünk. Ennek érdekében pedagógusaink rendszeres hospitálással, team-munkával, esetmegbeszélésekkel biztosítják a színvonalas nevelőmunka feltételeinek megteremtését.
A tanévenként indított munkaközösségek a tanév fő feladataihoz kapcsolódva évente szerveződnek, vagy folytatják tovább megkezdett tevékenységüket. Szakmai anyagok, ajánlások készítésével, mérésekkel, azok elemzésével aktív részesei az intézmény szakmai fejlesztésének.
Minden tagóvoda a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva igyekszik színesebbé tenni óvodája egyéni arculatát. A többletfeladatok elosztásánál az óvónők érdeklődését, egyéni adottságait vesszük figyelembe. Ezáltal azt kívánjuk elérni, hogy egy bizonyos területen jártasak legyenek, minél nagyobb sikerélményhez jussanak, sikeresen osszák meg egymás között a szerzett tudást, tapasztalatot, érezzék, hogy a közösség nélkülözhetetlen tagjai. Legyen jó a közérzetük, szeressék a helyet, ahová dolgozni járnak. A csoportbeosztásnál elsősorban a gyermekcsoport érdekeit vesszük figyelembe, általában egymás munkáját jól kiegészítő óvónői párokat alakítunk ki.
Az óvodapedagógus nevelőmunkájában megvalósuló pedagógiai gyakorlat a „valóságos” program. Az óvoda struktúrája mintegy szervezetileg is garantálja, hogy a programban résztvevő óvónő nem marad magára, nem működik kontroll nélkül. Biztosíték erre az a szervezeti megoldás, hogy egy-egy gyermekcsoportban két nevelő dolgozik, akik közösen terveznek, szerveznek, s együtt valósítják meg nevelési feladataikat. A működés legadekvátabb módja a két óvónő pedagógiai adatkezelése, mely a tervezéstől a személyiségfejlődés jellemzőinek figyelemmel kíséréséig, a korrekcióig terjed.
A nevelőmunkát segítő dajka alkalmazottakra is jellemző a gyermekszeretet, a jó nevelői hajlam. Dajka szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, ez a tudás megfelelő alap ahhoz, hogy az óvónők segítőtársai legyenek a gyermekek fejlesztésében. Tiszta, esztétikus környezetet teremtő, szépítő munkájukkal pozitív mintát és segítséget nyújtanak a gyermekek neveléséhez.
Minőségfejlesztési rendszer:
Intézményünk 2003-ban építette ki minőségfejlesztési rendszerét, melynek fenntartását, továbbfejlesztését fontosnak tartottuk. A partneri elégedettség mérésének eredményei megerősítettek bennünket abban, hogy a közvetlen partnerek közül a gyermekek, a szülők, a dolgozók, a fenntartó, valamint az iskola elégedettségét évente mérjük. A mérés eredményét elemezve határozzuk meg feladatainkat.
Az irányított önértékelést négy évente végezzük, a felmerülő hiányosságok megszüntetésére adott esetben minőségi köröket hozunk létre, melyek feladatait, felelőseit az intézmény éves munkatervében rögzítjük.
A pedagógusok ellenőrzési, értékelési rendszere az intézményi MIP-ben került kidolgozásra, helyi óvodai programunk értékelési szempontrendszerét pedig e dokumentum tartalmazza. Intézményünk, a minőségirányítási rendszer kiépítésével, működtetésével és továbbfejlesztésével elkötelezte magát a minőségügyi célok és feladatok megvalósítása mellett.
Az intézmény tárgyi feltételei / Épület, helyiségek, udvar/
A Városi Óvodai
Intézmény
Tagóvodái
Épület Csoportszoba Öltöző
Mosdó
Gyermek WC
Béla király - megfelelő,
felvonulási épület volt
- férőhelyek száma: 50 fő
- méretük megfelelő - biztosítottak, de szűkre méretezettek - minden csoport számára biztosított
Bocskai - régi típusú, átalakított,
felújított, kaszinó volt - férőhelyek száma: 62 fő
- 3 csoportszoba, méretük szűkös
- biztosítottak, de szűkre méretezettek - minden csoport számára biztosított
Petőfi - átalakított
felújított, lakóház volt - férőhelyek száma: 74 fő
- 3 csoportszoba, az átlagosnál nagyobb méretűek
- biztosítottak, de szűkre méretezettek - minden csoport számára biztosított
Pitypang - óvodának épült
- az intézmény-vezetés az épületen belül van elhelyezve - férőhelyek száma: 75 fő
- 3 csoportszoba méretük megfelelő - biztosítottak, de szűkre méretezettek - minden csoport számára biztosított
Sásastó - átalakított
felújított, iskolaként működött - férőhelyek száma: 64 fő
- 2 csoportszoba
méretük megfelelő
- folyosón vannak elhelyezve - minden csoport számára biztosított, szűk
Vasvári - régi átalakított, felújított épület, olvasókör volt - férőhelyek száma: 50 fő
- 2 csoportszoba,
1 mérete megfelelő,
1 csoporté szűkös
- folyosón van elhelyezve - nincs csoportonkénti külön mosdó
A Városi Óvodai
Intézmény
tagóvodái Tornaszoba Orvosi
szoba Udvar Udvari mászókák
Füves Betonozott
Béla király - biztosított - nem
rendelkezik - tágas, zöld terület - elegendő aszfaltozott udvarrész - jól
felszerelt
Bocskai - nem
rendelkezik - nem
rendelkezik - tágas, zöld terület - elegendő aszfaltozott udvarrész - fejlesztésre szorul
Petőfi - nem
rendelkezik - nem
rendelkezik - tágas, zöld terület - elegendő betonozott udvarrész - jól
felszerelt
Pitypang - nem
rendelkezik - nem
rendelkezik - elegendő, zöld terület - elegendő aszfaltozott és beton. rész - jól
felszerelt
Sásastó - biztosított - nem
rendelkezik - tágas, zöld füves terület - kevés a betonozott terület, nem megfelelő - jól felszerelt
Vasvári - biztosított - nem
rendelkezik - elegendő, zöld füves terület -elegendő aszf. és betonozott terület - jól felszerelt
A közoktatási törvény128.§.(17) bekezdésében meghatározott eszköz és felszerelés jegyzékben foglaltak alapján óvodai intézményünk is elkészítette a 2008. augusztus 31-ig történő végrehajtáshoz az ütemtervet. Az ütemterv elkészítésekor figyelembe vettük a gyermeklétszám csökkenését, az önkormányzat közoktatási, intézkedési és gazdasági tervében óvodai ellátásra vonatkozó rendelkezéseit.
A gyermeklétszám csökkenésével a felszabaduló csoportszobák tornaszobaként funkcionálnak, ezáltal javítva az egyes óvodák feltételrendszerét.
Az óvodák megfelelő udvarral rendelkeznek, a legtöbb óvodában tágas, de minden óvodában elegendő a füves udvarrész. A gyermekek mozgásos tevékenységéhez az aszfaltozott terület a Sásastó óvodában kevés, a többi óvodában lévő is felújításra vár.
Fából készült udvari mászókák beszerzésére a tagóvodák nagy figyelmet fordítottak, melyet többségében az alapítványok, vagy szülői rendezvények bevételéből vásároltak. Ezek az udvari játékok minőségi tanúsítvánnyal rendelkeznek.
Az intézmény eszközrendszere
A Városi Óvodai
Intézmény
tagóvodái Bútorzat Mozgás, mesebáb, külső világ megism. fejlesztő eszközök Csoportszobai
játék és zenei készségfejlesztő-eszközök Udvari
játékeszközök
( kerékpárok rollerek,..
Béla király - felújított
- újakkal bővítve - jól felszerelt - jól felszerelt - újakkal bővítve, de fejlesztése, pótlása indokolt
Bocskai - felújított
- újakkal bővítve - jól felszerelt - jól felszerelt - újakkal bővítve, de fejlesztése, pótlása indokolt
Petőfi - felújított
- újakkal bővítve - jól felszerelt - jól felszerelt - újakkal bővítve, de fejlesztése, pótlása indokolt
Pitypang - felújított
- újakkal bővítve - jól felszerelt - jól felszerelt - újakkal bővítve, de fejlesztése, pótlása indokolt
Sásastó - felújított
- újakkal bővítve - jól felszerelt - jól felszerelt - újakkal bővítve, de fejlesztése, pótlása indokolt
Vasvári - felújított
- újakkal bővítve - jól felszerelt - jól felszerelt - újakkal bővítve, de fejlesztése, pótlása indokolt
A korábbi évek pályázataiból sikerült mozgásfejlesztő eszközöket, a környezet megismerésének eszközeit, bábokat, fejmaszkokat, zenei hangszereket, csoportszobai fejlesztő játékokat, tv-t, videót, vásárolni. Így ezen a területen jelenleg az óvodák jól felszereltek.
A hiányzó specifikus eszközöket az intézmény költségvetéséből, pályázatokból, szülői és alapítványi rendezvények bevételeiből biztosítjuk.
Pályázati tevékenység
Az utóbbi évek tevékenységét nagy mértékben meghatározza az elnyert pályázatok megvalósítása, amely a Bocskai Óvodában HEFOP 2.1.6-os és a Pitypang Óvodában a HEFOP 3.1.3-as pályázat esetében is a kompetencia alapú programcsomag bevezetését jelentette. Egy-egy téma sokoldalú, részletes, újszerű feldolgozása, megközelítése tartalmasabbá, ötletgazdagabbá, kreatívabbá tette a gyermekek játékát, s ezt mindkét óvodában megerősítették. Társas kapcsolataikban a gyerekek együttműködőbbek, kommunikációs készségük sokat fejlődött. A bevezető csoportokban belső továbbképzést hirdettünk intézményünk óvodapedagógusai számára, akik 3x1 hetes hospitáláson és szakmai konzultáción vettek részt a programcsomagot már alkalmazó két óvodai csoportban. Ez azt jelenti, hogy a további nevelési évtől minden óvodában lesz olyan csoport, ahol a kompetencia alapú nevelés megvalósulhat. A HEFOP 2.1.6-os pályázat eredményeként 3 942 000 Ft-ot, a HEFOP 3.1.3 pályázaton pedig 4 000 000 Ft támogatást sikerült nyernünk.
A HEFOP 2.1.5/B pályázat célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának elősegítése. Ebben a konzorciumi projektben a Béla Király úti és a Vasvári Óvoda közössége vett részt tevékenyen, s nagy eredmény, hogy a városban ismét kialakult egy jól együttműködő közösség a teljes intézményhálózat pedagógusai között. Ebből a pályázatból az intézményünk 5 millió Ft támogatásban részesült. melynek egy részét képzésekre és előadásokra fordítottuk, jelentős részét pedig a két óvoda eszközeinek bővítésére használtuk fel.
Minden évben sikeresen pályázunk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közalapítvány pályázataira, mely támogatások a szakmai feltételrendszer javítását szolgálják. A Közalapítvány jóvoltából 2007-ben 397 000 Ft támogatást tudtunk felhasználni.
2007. novemberében örömmel értesültünk arról, hogy 12/2007. (III. 14.) OKM rendelet szerinti Óvodai fejlesztő programra támogatást nyert intézményünk 5.137.500 Ft értékben, melyből a jogosult gyermeklétszámnak megfelelően 4.863.500 Ft-ot tudunk felhasználni. Eddig soha nem látott mennyiségű minőségi játékot tudtunk vásárolni, valamint kirándulásokra és egyéb óvodai rendezvényekre tudtuk fordítani az összeget.
Ugyancsak 2007. végén a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok 16/2007. (III. 14.) OKM rendelet 7/a § szerint benyújtott támogatásra 602.700 Ft-ot nyertünk speciális asztal és terápiás szék beszerzésére az intézményünkbe járó mozgássérült gyermek fejlesztéséhez.
Gyermekkép:
Nyugodt, kiegyensúlyozott, érzelmileg gazdag, érdeklődő, jól kommunikáló, másokat tisztelő és elfogadó, önmagát reálisan értékelni tudó, kooperatív, problémamegoldó, az őt körülvevő környezetet ismerő és szerető gyermekek nevelése.
Óvodakép:
Nevelőtestületünk olyan óvodát szeretne, mely :
- gyermekközpontú:
ahol minden döntés a gyermekek szempontjából történik
ahol minden pedagógus segítő, támogató, empatikus, türelmes, felelősségteljes munkát végez
ahol legfontosabb a gyermekek testi, lelki, szociális szükségleteinek kielégítése
ahol a gyermekek biztonságos feltételek között nevelkednek
ahol minden gyerek egyenlő
ahol az élmény és tapasztalatnyújtás, a tevékenykedtetés, a szükségletek rugalmas megvalósítása a gyermekek optimális terhelésével valósul meg
ahol a gyermekek erősségeire építő személyiségfejlesztés végeznek
ahol a pihenési időben biztosított a megfelelő nyugalom és a különböző alvásigények figyelembe vétele
ahol a rendezvények (ünnepségek, kirándulás) a gyermekekről szólnak
ahol a szülőkkel együttműködve képzeljük el a gyermekek nevelését
- érzelmi biztonságot nyújt:
mert minden gyermeket feltétel nélkül elfogadunk, szeretünk
melyben családias, derűs, szeretetteljes a légkör
ahol természetes a másság elfogadása
ahol a mindennapok élménnyel gazdagítják a gyermekeket
mert következetes szokásrendszer és rugalmas napirend biztosítja az örömteli óvodai életet
mert a pedagógusi magatartásunk következetes, hiteles, az óvónői minta megfelelő
mert a csoportban dolgozó felnőttek azonos értékrendet képviselnek, kapcsolatuk kiegyensúlyozott
ahol természetes a gyermekek aktuális érzelmi állapotának elfogadása
ahol a dicséret, a buzdítás, pozitív megerősítés állandóan jelen van
ahol lehetőség van az élmények kibeszélésére
ahol biztosított a többféle beszoktatási lehetőség felajánlása
ahol a nevelési év elején (2-3 hét) történő beszokatáskor mindkét óvónő jelenléte biztosított.
ahol kedvező a gyermek-gyermek kapcsolat alakítása
- a gyermekek fejlesztését egyéni érési üteméhez igazítja:
ahol elsődleges a gyermek megismerése, erősségeinek kiemelése, pozitívumainak megerősítése, a személyiségközpontú szemlélet, nevelés
melyben a buzdítás, a dicséret, a sikerélmény minden gyermeket megillet
melyben a fejlesztési lehetőségek kihasználása egész nap, folyamatosan történik
ahol a játékosság, a sikerélményhez juttatás a legfontosabb
ahol a tevékenységválasztás lehetősége biztosított
ahol a tanulás iránti motiváció felkeltése és fenntartása elsődleges
ahol lehetőséget kapnak a gyermekek az önkifejezésre, fantáziájuk kibontakoztatására
ahol biztosított az alkotásvágy , a kreativitás kibontakozása
ahol megvalósul a gyermekek fejlődésének nyomon követése
- a családokkal együttműködve, a családi nevelést kiegészítve nevel:
ahol elsődleges a család értékrendjének, világnézetének megismerése, tiszteletben tartása
ahol a pedagógus viselkedése a szülővel tisztelettudó
ahol a szülőt bevonjuk az óvodai programokba, egyenrangú partnernek tekintjük
ahol a szülők felé elsősorban a gyermek pozitív vonásait hangsúlyozzuk
ahol a szülők előre egyeztetett időpontban bármikor betekintést nyerhetnek az óvoda életébe
ahol a szülők véleménye fontos, a partneri mérés eredményeit beépítjük a nevelő munkába
ahol az óvoda közvetítő szerepet vállal a család és a speciális szolgáltató, valamint a szociális ellátó intézmények között
ahol lehetőség van óvodán kívüli rendezvények látogatására
- biztosítja az integrált nevelést, a halmozottan hátrányos helyzetű, az etnikai kissebséghez tartozó és az alapító okiratban felsorolt sajátos nevelési igényű gyermekek számára:
ahol minden dolgozó részéről elvárás a befogadó szemlélet
ahol biztosított az esélyegyenlőség
ahol az elfogadásra nevelést az óvónői minta segíti
ahol a szülői szemléletformálás ezen a területen is fontos
ahol biztosított a speciális fejlesztéshez szükséges személyi és tárgyi feltétel
Pedagóguskép:
• Olyan pedagógus akire a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a partnerek igényeit figyelembe vevő, velük együttműködő, megértő, elfogadó, a segítséget előtérbe helyező gyermekszeretet jellemző.
• A különbözőségeket, a másságot elfogadó, tiszteletben tartó, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítő, azokat elfogadtató pedagógus személyiség.
• Olyan pedagógus aki a nevelőtestület aktív tagja, a HOP- ban megalkotott elvek, célok, feladatok megvalósításában együttműködő, kezdeményező a pedagógiai módszerek megválasztásában önálló, akire szakmai megújulás igénye jellemző.
Alapelveink:
- a gyermeki személyiség tisztelete:
szeretetteljes odafordulás, a gyermekek feltétel nélküli elfogadása, egyéni igények figyelembe vétele
a gyermek megismerése után egyéni bánásmód alkalmazása
a gyermek reális énképének, pozitív tulajdonságainak erősítése
a gyermek egyéni fejlődési ütemét figyelembe vevő komplex fejlesztés.
tájékozódás az otthoni környezetről, a családi szokások tiszteletben tartása.
a gyermek egyéni lelki állapotának és igényeinek figyelembe vétele
a pozitív tulajdonságokra való építés, pozitív énkép kialakítása
- a gyermeki játék tisztelete:
a játék alaptevékenység, örömforrás, szabad tevékenység
a játék feltételeinek biztosítása
a gyermeket megilleti a szabad eszköz és társválasztás
a játék a spontán tanulás és a kulturált kommunikáció fejlődésének legjelentősebb színtere
a játékszabályok, szokások alakítása (ne zavarják egymás játékát, ne rongálják az eszközöket, játék végén rakjanak rendet)
a játékeszközök szabad birtoklása (az egyezkedés képességének kialakítása érdekében)
a játékeszközök, tárgyak és a tér kreatív használatának lehetősége
játékra inspiráló egyéni és közös élmények biztosítása
a játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása
mely során az óvónő szerepe:
• rendelkezésre álló, segítőkész, bármilyen problémával lehet hozzá fordulni.
• csak olyan szintű és mértékű segítséget ad, amire a gyereknek szüksége van (ettől lesz fejlesztő).
• negatív tartalmú játékok játszását addig engedi, amíg a többi gyerek testi épségét nem veszélyezteti.
• kezdeményezett foglalkozásokkal nem akarja magához vonni az elmélyülten játszó gyermekeket.
• nem elmélyült játék esetén, illetve segítségre szoruló gyermekek részére tervszerűen játéktevékenységet kezdeményez.
- a szocializáció elősegítése:
a játék, mint a legfontosabb szocializációs szintér feltételének biztosítása
egyénre szabott befogadás biztosítása– beilleszkedés segítése
egymás elfogadása
az együttműködés szabályainak, az alapvető udvariassági szokások megalapozása, ezzel az erkölcsi értékrend megalapozása
társas kapcsolatok, érzelmi kötődések támogatása közös élményekkel, tevékenységekkel ( tudjanak egymás sikerének örülni)
a csoportélethez kötődő hagyományok ápolása (élmények, programok, tevékenységek)
közösségépítés segítése
a konfliktuskezelés készségének megalapozása, fejlesztése
az együttműködés, a kooperatív tanulás készségének megalapozása, fejlesztése
megfelelő óvónői mintával a másság elfogadása
stabil szokásrendszer, betartható-teljesíthető szabályok
én- érvényesítési törekvés-optimális határok között
kompromisszumok, konszenzusok, önérvényesítés stratégiájának alakítása. (Egyezkedések, választások, döntések segítése.)
a csoportok kialakításánál a különböző szempontok szerinti arányok figyelembevétele
nemcsak a véletlenre bízzuk, hanem szándékosan is teremtünk szocializációt fejlesztő szituációkat.
a gyerekek megtanulják egymást kivárni, a másik foglalatosságát tisztelni.
- a játékba integrált tanulás biztosítása:
a gyermek önkéntelen figyelmére épül
a tevékenység a tapasztalatszerzés forrása
elsődleges a tanulás iránti motiváció kialakítása
az alacsony motiváltságú gyermekeknél a motiváció megalapozása, tudatos irányítás
- az egyéni képességek kibontakoztatása:
a gyermek megismerése
egyéni fejlesztés
tevékenykedtetésen alapuló fejlesztés
szabad tevékenységválasztás lehetőségének biztosítása
egyéni képességekre, erősségekre való építés
egyénre szabott módszerek alkalmazása
a sikeres iskolakezdést segítő készségek megalapozása
- a zökkenőmentes átmenet biztosítása
• minden olyan változásnál, amely új helyzet elé állítja a gyermeket (családból óvodába, bölcsődéből óvodába, óvodából iskolába)
• folyamatosság és fokozatosság érvényesítése
• a gyermekek iskolára való alkalmassá tétele ( a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása)
• tartalmas együttműködések, kapcsolatok kialakítása az átmenet megkönnyítésének érdekében (OVI-SULI munkaközösség működtetése, hospitálások egymás intézményében, esetmegbeszélések, a gyermekek fejlődésének utánkövetése)
- biztosított az integrált nevelés és az etnikai kisebbséghez tartozó, valamint az alapító
okiratban felsorolt S. N. I. gyermekek számára.
• Elvárás az óvoda minden dolgozója részéről a befogadó szemlélet.
• Esélyegyenlőség biztosítása.
• Óvónői mintanyújtással a gyermekek körében az elfogadásra nevelés
• Szülői szemléletformálás.
• Speciális fejlesztések biztosítása megfelelő szakemberrel
Az intézmény célja
• Egészséges, harmonikus, az egyéni érés üteméhez igazodó személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki, szociális, értelmi érettség kialakítása.
Az intézmény feladatai:
1. Egészséges életmód alakítása: egészséges óvodai környezet biztosítása, a gyermekek változó testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Változatos mozgáslehetőségekkel, a mozgás megszerettetése.
2. Érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása: érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes, gyermekközpontú, másságot elfogadó légkör megteremtése.
3. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: a gyermekek tapasztalataira épülő, tevékenységben gazdag sajátos arculatot kifejező, óvodai élet szervezése, a gyermekek személyiségének fejlesztése érdekében. A játék fejlesztő hatásának kihasználása a gyermekek készségeinek fejlesztésében.
4. A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges másságot elfogadó, befogadó szemlélet, valamint feltételrendszer, személyi, tárgyi környezet, módszerek biztosítása.
5. Az etnikai kisebbségi kultúra elemeinek igény szerinti megismertetése, ápolása
6. A tagóvodák egyéni arculatát adó egyedi feladat (részletesen az egyes óvodák programrészében)
Az egészséges életmód alakítása
Kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, az óvoda minden felnőttje azonos mintát közvetít a gyermekeknek. Nevelő hatásunk elsődlegesen a gyermekek szokásrendszerét célozza meg. Ebben az életkorban a magatartás és a cselekvéses szokások eltérő szinten működnek. Az otthonról hozott és már kialakított pozitív szokásokra támaszkodva próbáljuk gyengíteni a negatív szokáselemeket.
A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítése
A gondozásnál fontos feladatunk követendő mintát nyújtani a gyermekeknek. Kellemes, nyugodt környezetben, a felnőttek segítségére számítva gyakorolja a gyermek a gondozási feladatokat, tanulja a napi élet szokásait, közben fejlesztjük énképét, önállóbbá válását. Fejlettségi szintjüktől függően kapnak több, kevesebb segítséget.
Természetes élethelyzetekben fejleszthetők az alábbi szokások:
• igényes kézmosásra szoktatás (folyóvíz, folyékony szappan, kézdörzsölés, körömkefe használat)
• saját fésű, törülköző használata
• a fogmosás megfelelő technikája
• papír zsebkendő önálló használata
• higiénikus WC használat
• egyenes testtartással ülés
• kulturált étkezés, biztonságos evőeszköz használat
• fejlettségi szintnek megfelelő öltözködési önállóság
• szükségletek optimális késleltetése
• igényszint alakítása önmagukkal szemben
• biztosítjuk az alváshoz, a pihenéshez szükséges feltételeket, figyelembe vesszük a gyermekek eltérő alvásigényét
• napközben biztosított a folyamatos folyadékpótlás
• nyugtató hatású színharmónia a gyermek környezetében
• a környezet rendjének, tisztaságának védelme
• takarékosság vízzel, villannyal
A gyermek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének, a testi képességek fejlődésének elősegítése
A sokféle mozgás lehetőség, a változatos eszközök kedvezően befolyásolják az egész szervezet fejlődését. Elősegítik a harmonikus testi-lelki fejlődését, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is.
• mindennap biztosítjuk a gyermek egyéni igényének megfelelő szabad mozgáslehetőségeket, a csoportszobában és az udvaron egyaránt, mely által fejlődik mozgáskoordinációjuk
• lehetőséget biztosítunk az udvaron sokféle mozgásra: futás, labdajátékok, mozgásfejlesztő udvari játékok. Az épületen belül: tornaszerek használata igény szerint, illetve rendszeresen ( bordásfal, trambulin, zsámoly, tornapad, Body-roll, Greiswald tornaszer, kéziszerek, labdák)
• hetente egyszer szervezett, kötelező mozgásfejlesztésen vesznek részt a gyermekek
• testtartást javító, valamint lábtorba gyakorlatokat végzünk játékos formában
• a különböző mozgásformák sokszori gyakorlásával, megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, így megelőzhetőek a balesetek
• finommotorikát fejlesztő mozgások, játékok játszása
• rendszeres, örömmel végzett mozgás, mintaadás a szülőknek, az egészséges életvitel kialakítása
A gyermek egészségének védelme, edzése
A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Családlátogatás során megismerjük az óvodába érkező gyermekek egészségi állapotát, ezt anamnézis lapon rögzítjük.
Az alábbiak segítségével védjük gyermekeink egészségét:
• az időjárás függvényében minden nap biztosítjuk a levegőzést
• réteges öltöztetés fontossága - a szülők meggyőzése
• biztonságos váltócipő szükségessége - a szülők meggyőzése
• a víz, nap, levegő edző hatásának kihasználása: az évszaktól függetlenül edzés a szabadban– naponkénti játékkal, mozgással, sétával
• párologtató használata a csoportszobákban
• edzés vízzel – nyáron pancsolás, fürdés
• edzés napfénnyel – nyáron mezítláb, fürdőruhában játszhatnak a gyermekek az udvaron (óvás a káros hatásoktól)
• a csoportszobában egész nap biztosítva van a friss levegő
• megfelelő higiénés szokások kialakítása
Az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
• jól átgondolt, rugalmasan kezelt napirend
• ésszerű, logikus szokások, szabályok kialakítása
• alkalmanként gyümölcsökkel, zöldségekkel, saját készítésű befőttekkel, gyógyteákkal, salátákkal – vitaminpótlás
• éves rendszerességgel kerül sor a védőnői-orvosi szűrésekre, melyek lebonyolításában. intim, bizalmi légkör megteremtésében segít az óvodapedagógus
A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása
A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről.
• az egészséges életmód kialakítása során is differenciált bánásmódot alkalmazunk.
• a napirendet és a hetirendet a szülők tájékoztatására a csoportok öltözőjében kifüggesztjük
• a csoportszobáknak megfelelő természetes és mesterséges megvilágítás igény szerinti biztosítása
• a csoportszobák több funkciósak, itt zajlik a napi játék, az étkezés, valamint a pihenés is.
• a csoportszobák barátságosak, „kis kuckók” biztosítják a közös játékot, illetve időnként, igény szerint a csendes elhúzódást
• törekedni kell, hogy optimális inger mennyiség érje a gyermekeket
• nyugtató hatású színharmóniára törekszünk csoportszobáinkban és az egyéb helyiségekben
• a gyermekek által használt eszközök, játékok elérhető magasságban vannak, melyek elhelyezésében, tisztántartásában ők is részt vesznek.
• a papírzsebkendő-tartó, mindenki számára elérhető helyen van elhelyezve
• alváshoz a gyermek otthonról hozott hálóruhát és ágyneműt használ, esetenként az óvoda biztosít ágyneműt a pihenéshez, melynek mosását ideális esetben a szülő végzi
• a törülközők jellel ellátott fogason vannak elhelyezve
• a törölközők mosását optimális esetben a szülők végzik
• a gyermekek részére étkezéskor, lekerekített hegyű, recés kést biztosítunk a helyes technika gyakorlásához
• a mosdóban a kézmosás folyékony szappannal, folyóvízzel történik. Körömkefe is rendelkezésre áll
• a gyermekek saját fogmosó felszerelése jellel ellátva, megfelelő magasságban lévő polcon van elhelyezve, biztosított ebéd után a fogmosás
• a WC helyiségeket válaszfal és függöny határolja el egymástól, biztosítva az intimitást
• a mosdókagylók felett nagyméretű tükrök segítik a tisztálkodási folyamatok ellenőrzését.
• az öltözőben a gyermekek ruhája, cipője jellel ellátott helyen van, a tornafelszerelés csoportonként meghatározott tárolóhelyen található
• a gyermekek saját fésűje, jellel ellátott fésűtartóban található
• az óvodákban a bejárati kapuk elektromos, biztonságos zárral ellátottak
• az óvoda épületek biztonságos zárása, zárva tartása megoldott
• minden óvoda udvar tágas, biztonságosan körbekerített
• minden csoport játszóhelyén van füves, betonos, árnyékos, napos terület, homokozó
• az udvarrészeken babaházak, biztonságos fajátékok találhatók, melyek használatát a csoportnaplóban rögzítjük
• a nevelési év során többször is sor kerül balesetvédelmi ismeretek nyújtására
• az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése, karbantartása, a hibaforrások megszüntetése folyamatosan történik.
• évente több alkalommal tartunk tűzriadót
Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
Önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tisztálkodási teendőket, rendben tartják fogmosó eszközeiket
Önállóan használják a papírzsebkendőt
Önállóan, egyéni igényüknek megfelelően szedik az ételt, öntik a folyadékot
Készség szintjén használják az evőeszközöket (kés, villa, kanál), kialakulnak a kultúrált étkezési szokások
Étkezés közben halkan beszélgetnek
Igényükké válik a rendszeres mozgás és beépül szokásrendszerükbe.
Szeretnek a szabadban tartózkodni, sétálni
Tudnak megfelelő sorrendben, tempóban öltözni, vetkőzni, képesek ruhájukat ki-be gombolni, cipőjüket befűzik, bekötik
Képesek rendben tartani ruhadarabjaikat, ágyneműjüket
Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Ez a légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődését óvónőjükhöz, ez ösztönzi őket a társas kapcsolatok kialakítására.
A gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvodában folytatjuk és kiegészítjük a szülők által megkezdett nevelési folyamatot.
Kedvező érzelmi hatásokat biztosításunk már az óvodába lépéskor
• Előzetes családlátogatás során megismerjük a család nevelési elveit, biztosítjuk az első találkozás élményét.
• A gyermekek óvodába lépése előtt, családlátogatás alkalmával folytatott beszélgetés során tájékozódunk a család érzelmi viszonyairól, a családtagok egymáshoz való kötődéseiről. Ezen tapasztalatok alapján készülünk fel a gyermekek fogadására.
• Nyílt-napokat szervezünk a beiratkozást megelőzően.
• A befogadás időszaka nagymértékben befolyásolja, meghatározza a gyermek érzelmi kötődését az óvodájához.
• Fontos, hogy a befogadás időszaka pozitív élményt nyújtson a gyermek számára.
• A zökkenőmentes óvodakezdés elősegítése érdekében az előzetes családlátogatáson beszéljük meg a szülővel, hogy a befogadás melyik változatát alkalmazzuk. (fokozatos, anyás vagy átmenet nélküli).
• Az óvodai jeleket a gyermekekhez közel álló, életükben szerepet játszó dolgokból állítjuk össze.
• A befogadás fokozatosan történik. Ennek pozitívumairól már az előzetes családlátogatás alkalmával igyekszünk a szülőket meggyőzni. Ekkor megbeszéljük a szülőkkel a beszoktatás részletes módját is.
• Lehetőséget biztosítunk az anyás beszokatásra. A szülő ilyen jellegű jelenléte az óvodában egy átmeneti időszak, ami addig tart, ameddig a gyereknek erre szüksége van, amennyiben a szülő jelenléte nem zavarja a csoportban folyó tevékenységet.
• Segítheti a beilleszkedést az otthonról hozott kedves játék, apró tárgy, alváshoz szükséges kellékek, amihez a gyermek ragaszkodik.
• A csoportok kialakításával lehetőség szerint figyelembe vesszük a szülők igényeit, testvéri, rokon és szomszédi kapcsolatokat, a nemek arányát és az életkorokat.
• A régi óvodásokat felkészítjük az új gyerekek fogadására. Egyrészt segítségünkre lehetnek az új óvodások beilleszkedésében, másrészt így nem lesznek féltékenyek kis társaikra.
• Kedves, derűs, nyugalmat árasztó, kuckósított környezetben fogadjuk a gyermekeket.
• A gyerekek a csoportszobákhoz tartozó helyiségekben önállóan mozoghatnak, a csoportszobák ajtaja szinte mindig nyitva áll.
• Kiemelkedő szerepet kap a gondozási teendők személyes ellátása, a gondozás közbeni meghitt, személyes testközeli együttlét.
• Elengedhetetlenül fontos az érkező gyermekek szeretetteljes fogadása.
• A napirend és a hetirend állandó tevékenységei fokozzák az érzelmi biztonságot, de az időkereteket rugalmasan kezeljük.
Pozitív érzelmi kapcsolat kialakítását biztosítjuk az óvodapedagógus – gyermek, illetve gyermek-gyermek közti viszonyban
• Az óvoda minden dolgozója szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel és türelemmel fordul a gyerekek felé.
• Az óvónők magatartását az egyéni, egyedi, másfajta értékek pozitív irányú megközelítése és a tolerancia jellemzi.
• Feltétel nélküli szeretetteljes elfogadást biztosítunk minden gyermek számára.
• Vegyes életkorú csoportszervezéssel segítjük a gyermek- felnőtt, gyermek-gyermek kapcsolatok fejlődését.
• Támogatjuk a társas kapcsolatok kialakulását és egymás elfogadását (játék, fejlesztő tevékenységek során).
• A gyermek-gyermek kapcsolatban kialakítjuk az együttműködés szabályait.
Segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását, teret engedünk én-érvényesítő törekvéseinek
• A társas együttműködésre, szerepvállalásra, élményszerzésre épülő sokszínű tevékenységet biztosítunk.
• Nagyon fontos a szokás-alakítás szempontjából, hogy a gyermek óvodába lépésének első pillanatától próbálkozzon a tevékenységekkel, az óvoda által kialakított szokások szerint.
• Természetesen figyelembe vesszük a gyermek egyéni igényeit, képességeit, tempóját, szokásait.
• Kialakuló én-tudatát játékos helyzetekben erősítjük.
• A gyermek különböző szinten álló én-érvényesítési törekvéseit egyéni bánásmóddal segítjük.
• Figyelünk arra, hogy legyen módjuk egyéni szükségleteik kielégítésére a közösségen belül.
• Támogatjuk a gyermekek érzelmi megnyilvánulásait, erősítjük a szükséges kontrollt.
• A felnőtt minta modellértékű, ezért viselkedésünkben követelmény a példamutatás
• A fejlesztés csak azután kezdődhet el, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, ismeri a felnőtteket és a gyerekeket, biztonságosan mozog az őt körülvevő óvodai környezetben.
• A gyermekek közötti szimpátia kialakulása erősíti az egymás iránti megértés képességét.
• A negatív érzelmek kibeszélése, kimondása segíti ezen érzelmek levezetését
• Fejlesztjük az alapvető udvariassági szokásokat, magatartásmódokat példamutatással, kis történetekkel.
• Kihasználjuk a drámajáték fejlesztő hatásait
• Alkalmazzuk az értő figyelem módszerét
Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, a gyermekeket a másság elfogadására neveljük
• Valljuk, hogy minden gyermek más, minden gyermek értékes, elfogadható, szerethető.
• Következetes pedagógus magatartásra törekszünk (elfogadás, tolerancia)
• Vegyes életkorú csoportjainkban gazdagabb lehetőség nyílik a szociális tanulásra
• A gyermekek társas szükségleteinek kielégítése nem csak csoporton belül zajlik, hanem óvodai szintű program keretében is
• A gyermek-gyermek kapcsolatban kialakítjuk az együttműködés szabályait. A csoport figyelmét a „más” gyermekek pozitív tulajdonságaira irányítjuk.
A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményre épülő tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek szociális- esztétikai- és erkölcsi érzelmeinek fejlődését.
• A csoport hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosít az egyénnek a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, szerepvállalásra, élményszerzésre.
• Az érzelmi kapcsolatokat erősítő lehetőségek :
- kapcsolattartás a tartósan hiányzó gyermekkel
- élményszerző megfigyelő séták
- játék, mindennapos mese
- kirándulás
- névnap, születésnap megünneplése
- színház, kiállítás látogatás
- az ünnepekre való készülődés (Mikulás, karácsony, farsang, anyák napja,
gyermeknap), ajándékkészítés.
• Közös élményszerzés lehetősége a családokkal.
• Megalapozzuk a gyermekek viselkedés kultúráját, a már kialakult szokásokat erősítjük. (köszönés érkezéskor, távozáskor gyermekeknek, felnőtteknek, kérés, megköszönés).
• Rendszeresen biztosítunk a gyermekeknek társas, ill. szabályjátékokat (környezeti, testnevelési játékok, matematikai szabályjátékok, dalos játékok, …).
• Ösztönözzük a gyermekeket a megkezdett tevékenység befejezésére, és a feladataikban jelentkező akadályok leküzdésére.
• Beszélgető körök szervezésével erősítjük az összetartozás érzését. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a gyermekeknek egymás pozitív értékelésére.
• Kooperatív együttműködési lehetőségeket biztosítunk
• A gyermekeket érintő pozitív családi eseményeket folyamatosan figyelemmel kísérjük.
• A gyermekek tevékenységeiben fejlesztjük erkölcsi tulajdonságaikat: önzetlenség, tolerancia, mások érdekeinek figyelembe vétele, figyelmesség, igazságosság, lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, az őszinteség, igazmondás hazugsághoz való helyes viszony alakítása.
• Tevékenységeikben fejlesztjük szociális érzelmeiket: együttérzés, segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánat-, fájdalomokozás felismerése, átélése.
• Demokratikus légkörben megbeszéljük a kialakult konfliktusokat, igyekszünk a gyermekekkel közös megoldást találni.
• A gyermekek nyitottságára építve fejlesztjük esztétikai érzelmeiket: a szép iránti fogékonyság, a művészi élmény befogadására való igény és képesség fejlesztése, a mese, vers, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás stb. a környezet megismerésén keresztül.
• Viselkedésükben, kommunikációjukban fontos a környezetben a szép, mint érték felismerése, szokás szintű megalapozottsága.
A gyermek magatartásalakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus viselkedése.
Az óvodapedagógus feladatai:
• A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítése).
• A közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével.
• Szeretetteljes odafordulás, törődés, tapintat, megértés az óvodapedagógus részéről.
• A csoportban dolgozó felnőttek kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése.
• A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, minimális szabályokkal együtt. Ezeket úgy alakítjuk ki, hogy elvárásaink megfeleljenek az adott gyermek képességeinek.
• A gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása.
• A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása egyezkedésekkel, kompromisszumokkal.
• A mikrocsoportos tevékenységek körének bővítése a felajánlott, szervezett keretekben.
• A társas szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével.
• A hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés.
• A jeles napok, szimbolikus ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben.
• A gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére motiválás.
• Az elképzeléseket, a közös terveket összehangoló stratégiában a játszótársként, alkalmanként bekapcsolódó óvodapedagógus személyes mintaadása.
• A gyermekek pozitív értékelése, az egyéni igényekhez, szükséglethez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal.
A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek( pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor) közreműködésével.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:
Szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a csoportban és más csoporttársaikkal.
Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyerekekhez, felnőttekhez, ezt szavakban, tettekben képesek kinyilvánítani.
A közös tevékenységben aktívan, érdeklődően vesznek részt.
Önálló megoldásokra és döntésekre képesek, igyekeznek leküzdeni a felmerülő akadályokat.
A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.
Együttérzőek, kérés nélkül segítnek egymáson, figyelmesek, türelmesek.
Szavak nélkül is képesek megérteni környezetük bizonyos jelzéseit, érzéseit.
Egymással szemben a fejlettségükből adódó különbségeket tudomásul veszik, tolerálják.
Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják.
A társaikkal adódó konfliktusokat képesek a legtöbbször önállóan megoldani.
Igényükké válik az együttműködés, a tevékenységekben való részvétel.
Reális énképpel rendelkeznek.
Türelemmel végighallgatják egymást és a felnőtteket.
Konfliktushelyzetekben társaikkal tudnak egyezkedni.
Képesek megítélni saját és társaik cselekedeteit
A gyermekeknek belső igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásainak, szabályainak betartása.
Igyekeznek leküzdeni a tevékenységükben felmerülő akadályokat.
Kialakul az érzelmi beleélés, empátia képessége.
Képessé válnak az érzelmek felismerésére, illetve a saját érzelmeik kifejezésére.
Kialakul bennük a késleltetett megerősítés kivárásának képessége.
Képesekké válnak az indulati élet elvárható uralására, kontrolljára.
Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
Az óvodában folyó értelmi nevelés feladata a gyermekek ismereteinek rendszerezése és gazdagítása, az értelmi képességek fejlesztése. Az ismeret nyújtásának nagy szerepe van a gyermek tájékozódásának elősegítésében, a valóság pontos megismerésében.
A jövő, az egyre halmozódó információk tömege azt kívánja, hogy a gyermekek az értelmi nevelés során a legfontosabb képességeket birtokolják. A gyermekeket tágabb kompetenciákra készítjük fel, melyeket nevezhetjük:
- gondolkodási stratégiának
- motivációs készletnek
- a gondolat és az érzelem attitűdjének.
A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítunk a gyermekek számára változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről.
A 3-7 éves korosztály értelmi fejlődésének alapvető sajátossága az érzelmi motiváltság. A kedvező érzelmi állapot a gyermek cselekvésének elindítója, az érdeklődés egyik mozgató ereje. Ami iránt érdeklődik a gyerek, azt törekszik megismerni, ezáltal elindul a megismerési folyamat. Az óvodás gyermek számára annyi ismerhető meg a világból, amennyi érzékszervei által befogadható és amelynek élményszintű átvételére lehetőséget biztosítunk. Az életközeli ismeretnyújtás elősegíti a korszerű látásmód megalapozását. Óvodáskorban az ismereteket az életből kell meríteni. A valódi tudás az amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, természetes kíváncsiságát kielégíthesse és a elsajátított ismeret alkalmazható tudássá váljon. Az egészséges gyerek mindenre kíváncsi, mindenre választ vár. Nem közömbös tehát az óvodapedagógus felkészültsége, korszerű szemlélete, lelkesedése, tervezőképessége.
Ennek érdekében :
• a gyermekeket igényeikhez, ötleteikhez, egyéni képességeikhez igazodva juttatjuk el a sokrétű érzékelési, észlelési, megfigyelési tapasztalatokhoz
• érdeklődésükre, kíváncsiságukra – mint életkori sajátosságra – alapozva, az egész nap folyamán változatos tevékenységek során biztosítjuk az élményeket, a felfedezést
• biztosítjuk, hogy a gyermekek a játékon keresztül tapasztalják meg az őket körülvevő világ sokszínűségét, gondoskodunk róla, hogy gazdagodjon ismeretük
• célunk a gyermekek aktivitásának, motiváltságának, kíváncsiságának ébren tartása és kielégítése, a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása
• biztosítjuk az együttműködést, a közösen végzett mozzanatokat, ahol megosztják egymás között a feladatokat és a kapcsolattartás végigkíséri a feladatmegértést a végrehajtáson át a megoldásig.
• figyelembe vesszük, hogy ebben az életkorban az igazi tudás az, amit a gyermekek maguk tapasztalnak és fejtenek meg, amit cselekvésen keresztül sajátítanak el.
• a gyermekek fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük, nyomon követjük és fejlődésük lépéseit írásban rögzítjük
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – helyes mintaadással – az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.
Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyerek sokféle tevékenység közben, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyának fejlődése során sajátít el Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. Az óvoda tevékenységben gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. A beszédtanulást befolyásolja a gyermek ép idegrendszere, a családi, a bölcsődei és az óvodai környezete. Az ingerszegény környezetből érkező, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében kiemelten fontos az egyéni fejlesztés és a példa értékű felnőtt minta.
Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermekeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fognak beszélni, hanem a gondolkodásuk is fejlődik.
A kommunikációs nevelés minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermekek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolataik kialakítását, értelmi fejlesztésüket és elősegíti a gyermekek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A gyermekekre figyelő, jó beszédpéldát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a nyelvi fejlődést pozitívan befolyásolja.
Ennek érdekében olyan szeretetteljes óvodai légkört teremtünk, ahol:
• az óvónő megismerheti a gyermek beszédállapotát
• időt és helyet biztosítunk a felnőttek - gyermekek, gyermekek – gyermekek egymás közötti beszélgetésére
• az óvodapedagógus értő figyelemmel fordul a gyermekek felé, beszéde példaértékű, mondanivalója hiteles, beszéde szemléletes, nyelvtanilag helyes, érthető, választékos, metakommunikációs eszköztára változatos
• az óvónő lehetővé teszi kötetlen beszélgetések alkalmával is, hogy a gyerekek kérdezhessenek, válaszol nekik és visszakérdez, megengedi, hogy a társak is válaszoljanak. Tudatosítja a gyermekekben, hogy ugyanarra a kérdésre többféle válasz is adható
• fontos a gyermekek, illetve egymás meghallgatása
• olyan élethelyzeteket, beszédhelyzeteket teremtünk, ahol a gyermekek bátran kérdezhetnek, elmondhatják élményeiket, ötleteiket, véleményüket
• az alapvető kommunikációs és illemszabályok megismerését (köszönés, megszólítás, bemutatkozás, udvariassági szokások ) fontosnak tartjuk
• lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek beszédaktivitását, beszédkedvét, a teljes odafordulással és aktív figyelemmel ébren tartsuk
• spontán és tervezett, egyéni és csoportos beszélgetéssel ( beszélgetőkör) fejlesztjük kifejezőkészségüket, szókincsüket
• szituációs játékokkal alakítjuk beszédkultúrájukat
• a gyermekek kapcsolatainak alakítására alkalmazzuk a drámajáték elemeit
• közvetlen beszédfejlesztési lehetőséget kínálunk a különböző anyanyelvi játékokon keresztül, amelyek játékos mozgásra, cselekvésre épülnek és lehetőséget biztosítanak a szókincs, kifejezőkészség, artikuláció fejlesztésére
Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.
Az óvodás gyermek számára az érzékszerveken keresztül biztosított, változatos, cselekvésen, tevékenységeken alapuló tapasztalatszerzés felgyorsítja a gondolkodás fejlődését. Tevékenykedtetéssel az érzelmi hatások fokozottabban érvényesülnek, fejlődik gondolkodásuk (a szemléletes cselekvő gondolkodástól, a problémamegoldó gondolkodásig, fogalomalkotásig.) A tudásvágy kielégítése megnyitja az utat olyan magasabb rendű igények felé, mint az esztétikum iránti igény, az önmegvalósítás vágya, az alkotásvágy, a szabadságvágy.
A gyerekek megfigyelése, megismerése, fejlődésük nyomon követése jó kiindulópont a differenciált fejlesztés megvalósítására. A gyerekek a differenciált bánásmód hatására jutnak el a saját értelmi képességeik legmagasabb szintjére.
A pedagógus hatásrendszere: elismerő szó, mozdulat, mimika, szemjáték, lelkesedés, boldogság - érdeklődés kimutatása, buzdítás, dicséret, érdeklődés, kiemelés, elismerés, megerősítés.
Ennek érdekében :
• fejlesztjük a gyermek énképét, segítjük a testséma kialakulását
• olyan légkört biztosítunk, amely felfedezésre ösztönöz (fantázia, alkotó gondolkodás szárnyalása)
• maximálisan kihasználjuk azt, hogy a gyermekek érzékszerveiken keresztül, tapasztalati úton ismerik meg az őket körülvevő világot
• építünk a gyermekek spontán szerzett élményeire, tapasztalataira, bővítjük a természeti, társadalmi, tárgyi környezetből szerzett benyomásaikat
• az óvodai nevelési módszerek segítségével célirányosan bővítjük a gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit, rendszerezzük azokat oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek a megismerő kognitív képességek.
• tudatosan szervezzük a közös alkotó tevékenységeket, mert az átélt intellektuális élmények fejlesztik a gyerek értelmi képességeit, ezek során motivációs bázis alakul ki a gyermekben
• olyan sikerélményeket biztosítunk, melyek hatására az emlékezeti bevésés erősebb, s így az érzelmi többlet fokozza az értelmi fogékonyságot.
• figyelem-koncentrációt igénylő feladatokat biztosítunk
• a közös tevékenységek, a beszélgetések során a gyermekek ráéreznek az együttgondolkodás örömére, alakul kifejező- és problémamegoldó készségük, fejlődik gondolkodásuk.
• sokoldalúan fejlesztjük a képzeletet ( drámajáték, önkifejezés vizuálisan, szóban , tánccal, mozgással – zenére, mese-tudat elkülönítése )
• megteremtjük annak lehetőségét, hogy a gyermek a művészeteken és az alkotómunkán keresztül szerezzen olyan élményeket, amelyek felkeltik és fenntartják a tanulás örömét
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
Helyesen észlelik és többnyire helyesen képezik a hangokat
Összefüggő beszéddel, választékosan képesek élményeik elmondására
Szókincsük gazdag
Beszédkészségük, beszélőkedvük aktív, a beszéd, a gondolkodás és az önkifejezés eszközévé válik
Kialakul beszédfegyelmük
Óvónő- gyermek, gyermek-gyermek között oldott, tevékenységre épülő, kommunikatív viszony alakul ki
Képesek elmondani állításokat, véleményekről, helyzetekről, meg tudják ítélni egymás állításainak igazságát, vagy tévedését
Valósághű, differenciált észlelésük kifinomult, érzékelésük pontos
Felismerik és megfogalmazzák az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket
Figyelemösszpontosításra képesek, kialakul a szándékos figyelem képessége
Képzeletük valóságközeli
Reproduktív emlékezettel rendelkeznek, nő az emlékezet időtartama, terjedelme
Fogalmi gondolkodásuk többnyire kialakult
Problémamegoldó és kreatív gondolkodásuk kialakulóban van
Segítséggel javítják saját tévedéseiket, ellenőrzik saját tevékenységüket(egészséges énkép , reális önértékelés)
A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése
Intézményünk felvállalta a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését, integrációját.
Gyermekvédelmi tevékenységünknek köszönhetően a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek beóvodázása jelenleg közel 100 %-os. Ebben nagy szerepe van a meggyőző óvodapedagógiai munkának, mely eredményt szeretnénk a továbbiakban is megtartani, illetve fokozni.
Legfontosabb a gyermekek rendszeres óvodába járása, ezért ezt minden óvónő figyelemmel kíséri és ha szükséges, folyamatosan tartja a kapcsolatot a családdal, különös tekintettel a tanköteles korú és a veszélyeztetett gyermekekre.
Figyelemfelhívással, példaadással erősítjük a szülő felelősségét gyermeke nevelésében. Gyermekeiken keresztül igyekszünk pozitívan hatni a családi háttérre is.
A gyermekekkel egyéni és mikro csoportos formában kompenzációt végzünk, a fejlődésükről az óvónők feljegyzést készítenek.
Nevelőtestületünk elfogadta a mai kor társadalmi elvárásaként jelentkező integrációs igényt, s felismerte az együttnevelés jelentőségét az egyes gyermekek fejlődésének érdekében. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a jól integrálható gyermekek jelenléte a csoportokban jótékony hatással van minden gyermekre. Alapító okiratunkban részletesen rögzített, hogy mely sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését látjuk el.
Befogadó környezet biztosítása:
• óvodáinkra jellemző az elfogadás, tolerancia, segítőkészség, a másság tiszteletben tartása
• az óvoda minden dolgozója elfogadó, odaforduló, helyes értékítélettel, toleranciával rendelkező, segítséget adó magatartást tanúsít a gyermekek felé
• a szükséges feltételek megteremtésével, alkalmassá tesszük az óvodai környezetet a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez
Esélyegyenlőség biztosítása
• minden 3. évét betöltő gyermek számára biztosítjuk az óvodai ellátást
• a szükségletekhez igazodó, differenciált fejlesztéssel, tehetséggondozással alapozzuk meg az iskolakezdéshez szükséges készségek, képességek kialakulását
• harmonikus, beilleszkedésre képes személyiség formálásával megkönnyítjük a társadalmi beilleszkedés folyamatát
• hátránykompenzáló tevékenységeket szervezünk
• a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó rehabilitációs tevékenység megszervezésével biztosítjuk a gyermeket megillető fejlesztést
Az integrált nevelés során elvárt eredmény
a gyermekek beilleszkednek a közösségbe, a közösség aktív tagjaivá válnak
természetessé válik a másság elfogadása, segítőkész, odaforduló magatartás jellemző minden gyermekre
a sérülés specifikus fejlesztés hatására az egyes funkciók hatékonyan fejlődnek
egészséges személyiségfejlődés, reális énkép, reális önértékelés alakul ki a gyermekekben
a differenciált fejlesztés következtében induló hátrányaik csökkennek
az egyéni érési ütemnek és képességnek megfelelően alkalmassá válnak az iskolakezdésre
Etnikai kisebbség nevelésének feladatai
Elfogadjuk, hogy a kisebbségi nevelésnek jelen kell lenni valamennyi olyan óvodában, ahol roma gyermekek nevelésével foglalkoznak. A kisebbségi identitás megalapozása és fejlesztése nem maradhat el, mert ez később súlyos személyiségzavart, identitástudat zavart okoz. Tapasztaljuk azonban, hogy ebben a szülők szemléletformálására is szükség van. A Kisebbségi Önkormányzattal, a kapcsolattartó személy segítségével ebben együttműködünk.
A cigány kisebbség nevelés feladatait a szülői igények és a kisebbség arányainak függvényében határozzuk meg.
A különböző szociális körülmények közül érkező gyermekeket nagy törődéssel vesszük körül az óvodai életbe való bevezetéskor. Figyelembe vesszük, ha esetenként különböző higiéniai szokásokkal érkeznek. Nehezíti beszokásukat az eltérő értékrend a család és az óvoda között. Fokozatosan ismertetjük meg őket az óvoda helyiségeivel, eszközeivel.
Ennek érdekében :
• az eltérő szociális környezetből érkező gyermekek egészséges életvitelének megalapozása
• a családok nevelési gyakorlatának segítése, formálása, a kisebbségi önkormányzattal együttműködve
• a kisebbség kultúrájának és szokásainak megismertetése, tiszteletben tartása, pozitív érzelmi viszony kialakítása, identitás erősítése
• az érzelmek gazdagítása, az érzelmek felett való uralkodás képességének megerősítése
• alapvető testápolási, higiéniai, öltözködési, étkezési kultúra szokásainak megalapozása
Az óvodai közösségbe való beilleszkedés érdekében a következő területeket kiemelten kezeljük
az alapvető higiéniai szokások megalapozása
• helyes, hatékony kézmosás ( szappan, körömkefe használata)
• saját törölköző használata
• WC - használata, papírhasználat, WC öblítés, kézmosás, WC használat után
• étkezések előtti kézmosás
• zsebkendő használatának kialakítása
• a fogkefe, fogkrém használatának megismertetése
• időjárásnak megfelelő öltözködés ( fölösleges ruhadarabok levétele)
• evőeszközök rendeltetésszerű használata
érzelmi nevelés és társas kapcsolatok alakítása
• szélsőséges érzelmek feletti uralkodás készségének megalapozása
• alapvető közösségi szokások kialakítása ( játék elkérése, átadása, egymás játékának tiszteletben tartása, közös játék szabályainak betartása)
• egymás elfogadása, egymásra való odafigyelés, társak segítése, védelme
differenciált fejlesztés feladatai:
• a nagy és finom motorikus mozgás
• a térérzék, szem- láb- kéz koordináció
• testséma, irányok, téri tájékozódás
• figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet
• összefüggések megismertetése, gondolkodás fejlesztése
A kisebbségi kultúra elemeinek beépülése az óvodai élet tevékenységeibe
Megismertetjük a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat valamint a cigány tánc kultúráját. A vizuális nevelésben megismertetjük a sajátos szín és formavilágot.
Vers, mese
Feladat:
• A kisebbségi nevelésnek megfelelő igényes irodalmi anyag összeállítása
• A kisebbségi kultúrkincsből azon versek, mesék, mondókák közvetítése, amelyek a gyermekek identitását alakítják.
Ének, énekes játékok, zenehallgatás
Feladat:
• Felhasználható zenei és zenehallgatási anyag igényes összeállítása.
• A gyermekek zenei fogékonyságának kihasználása, zenei ízlésük formálása, a tánckultúrát megalapozó zenei élmények biztosítása.
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Feladat:
• A mindennapos tevékenységeket kiegészítjük a kisebbségi kultúra sajátos tér-forma-, és színvilágának megismertetésével
• A kisebbségi kultúrában jelentkező alkotói technikák beépítése. A kisebbséghez tartozó szülők, ismerősök produktumainak bemutatása( gyékényszövés, vesszőfonás)
Környezet tevékeny megismerése
Feladat:
• A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának alakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt.
• A kisebbségi szokások, hagyományok tiszteletére, megbecsülésére nevelés.
• A gyermekek mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli-, tér és síkbeli szemléletének alakítása.
• A kommunikáció fejlesztése, a zökkenőmentes iskolakezdéshez szükséges szókincs és ismeretek rögzítése
A kisebbségi nevelés várható eredményei óvodáskor végére
Szokásukká, igényükké válik az alapvető higiéniai szabályok betartása
Szívesen hallgatják a kisebbség kultúrájából való verseket, meséket, mondókákat dalokat
A gyermekek rendelkeznek olyan alkalmazóképes tudással, amely birtokában képesek a kudarc nélküli iskolakezdésre
A tevékenységek során alkalmazott módszereink
Elsősorban azon módszerek alkalmazására törekszünk, amelyek segítik a gyermekek differenciált fejlesztését, a hátrányok csökkentését. Úgy, mint:
tevékenykedtetés
felfedező tanulás
drámapedagógia
differenciálás
önértékelés
differenciált értékelés- biztatás, példaadás, jutalmazás- dicséret
konfliktuskezelés
Fejlesztett képességek, készségek:
motiválhatóság
együttműködési készség, munkamegosztás, közösségépítés
tolerancia, másság elfogadása
empátia
érzelmi intelligencia
kreativitás
kommunikációs készség
problémamegoldó gondolkodás
A tanulás szervezeti módjai (munkaformák):
egyéni munka
önkéntes és cselekvéses tanulás
páros munka
mikrocsoportos munka
frontális munka
kooperatív munka
Az intézmény tagóvodáinak nevelési gyakorlata
A kisújszállási Városi Óvodai Intézmény a „ Szivárvány „ Helyi Óvodai Programjában továbbra is megtartja és megőrzi tagóvodái sokszínű sajátos arculatát. A program a tagóvodák részprogramjának megtartásával lehetőséget biztosít arra, hogy az egységes alapelveket, célokat, feladatokat figyelembe véve autonómiát biztosítson a pedagógusoknak a gyermek csoportok összetételének, a gyerekek számára megfelelő fejlesztéshez, a tevékenységek, a módszerek megválasztásához.
Béla király úti Óvoda nevelési gyakorlata:
Kiemelt szerepe van a néphagyomány-ápolásnak és az egyéni fejlesztésnek. A megismert népi hagyományok őrzése mellett a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és etnikai származású gyermekek beilleszkedését, fejlesztését szolgálja. Céljuk a játékosság elvének figyelembe vételével egyéni képességeknek megfelelő fejlesztéssel a gyermekek váljanak alkalmassá az iskolai életre.
Bocskai Óvoda nevelési gyakorlata:
A rendszeres mozgást, a mozgásfejlesztést és a játék hatását tartja kiemeltnek a nevelésre. Mindennapos mozgás biztosításával éri el a mozgás megszerettetését. Hangsúlyozza, hogy a mozgásos tapasztalatok fejlesztik a gyermekek társas kapcsolatait, kiemelten hatnak a részképességek fejlesztésére. Mozgásfejlesztéssel segíti a kudarc nélküli iskolakezdés megalapozását.
Petőfi Óvoda nevelési gyakorlata:
Változatos mozgáslehetőségek biztosításával, a környezet tevékeny megismerésével a természet szeretetére, védelmére neveléssel érik el a természethez, a környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítását. Nagy jelentőséget kap a játék, a rendszeres mozgás, a mozgásfejlesztésen keresztül a gyermekek képességének sokoldalú fejlesztése.
Pitypang Óvoda nevelési gyakorlata:
Sokszínű óvodai élet szervezésével biztosítja a természet megismerését, a természetszeretetet, a hagyományápolást, a természetvédelem megalapozását. Magába foglalja a környezet régi hagyományaival való megismerkedést, s új hagyományok teremtését. A régmúlt kismesterségbeli technikák megismertetésével, alkalmazásával a jeles napok hagyományainak felelevenítésével biztosítja a gyermekek egyéni fejlettségi tempójához igazodó sokoldalú fejlesztést
Sásastó Óvoda nevelési gyakorlata:
A gyerekek egyéni fejlesztésére épülő, individualizáló pedagógiai elveken alapuló nevelési gyakorlattal, a szülőkkel való együttneveléssel biztosítja a gyermekek személyiségének tudatos fejlesztését. Kiemelt szerepe van a szocializáció szempontjából fontos szokások, magatartásformák erősítésének, az egészséges testi és lelki fejlődés szempontjából a mozgásigény kielégítésének, a családokkal való együttnevelés szempontjából az újszerű szemlélet megvalósításának.
Vasvári Óvoda nevelési gyakorlata:
A játék, a mese és a mozgás személyiségfejlesztő szerepére építve neveli a többségében hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Hangsúlyozza a jó szokások megalapozását, a környezetben való eligazodás és a jó kapcsolatteremtő készség fejlesztését gyermekközpontú, másságot elfogadó légkörben. Mozgásfejlesztéssel alapozza meg a sikeres iskolakezdéshez szükséges készségek fejlesztését.
A program dokumentumrendszere
Az óvoda kiegyensúlyozott és kiszámítható működési rendjének biztosításához egyrészt a működést szabályozó jogi (törvények, kormány/miniszteri rendeletekre, fenntartói szabályozókra stb.) másrészt a tartalmi munkához keretet adó pedagógiai dokumentumokra van szükség.
Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka pedagógiai program szerint folyik.
Az óvodai nevelés országos alapprogramja alapját képezi az óvoda helyi programjának azzal, hogy meghatározza az óvodai nevelés célját, főbb irányelveit, tisztázza a fejlesztési feladatokat.
A helyi óvodai program (HOP) az óvoda kötelezően előírt alapdokumentuma, mely már tartalmazza a helyi sajátosságokat, az óvoda sajátos arculatát, hagyományait.
Az éves pedagógiai munkatervet az intézményvezető készíti el, megvitatását, véleményezését követően a nevelőtestület fogadja el. Jelentősége abban áll, hogy hidat képez a HOP és a gyermekcsoport nevelési/tanulási terve között. Segít értelmezni a HOP konkrét megvalósításának feltételeit az adott gyermekcsoport nevelési gyakorlatának megtervezése, megszervezése számára.
A csoportok nevelési/fejlesztési terveit és azok értékelését a HOP és az éves pedagógiai munkaterv alapján a csoportos óvónők készítik el 3 hónapos időtartamokra bontva. Ez azért fontos, hogy az óvónõ folyamatként lássa, kezelje a nevelési tevékenység, a szokások kialakulásának, a tapasztalatszerzés, megismerés útját.
A tanulási tartalmak 2 hetes ciklusos tervezésben készülnek. A tervezésben fontos, hogy a gyerekek fejlõdési üteméhez, igényeihez, spontán helyzetekhez igazodhasson, a feladatok egymásra épüljenek, ne a terv megmásíthatatlansága, hanem az élethelyzet, a gyerekek, az aktuális feladat irányítsa a folyamatot.
Az óvónőnek ismernie kell a gyerekek egyéni fejlettségét, a kialakításra váró képességeket, az elsajátítandó mûveltségtartalmat. Az ilyen felkészültség garantálja, a gyermekek egyéni képességeinek fejlõdéséhez szükséges feltételek meglétét.
A gyermekek fejlődésének követése
A fejlődés nyomonkövetésének lépései:
1. ÓVODÁBA LÉPÉSKOR RÉSZLETES ANAMNÉZIS FELVÉTELE:
A gyermekek óvodába lépését megelőző családlátogatáson kerül sor a gyermek addigi életútjának megismerésére, addigi fejlődésének rögzítésére. Ez az állapotfelmérés segítséget nyújt a pedagógusok számára a gyermek megismeréséhez, esetleges problémáinak megértéséhez.
Az adatvédelmi szempontok figyelembevételén túl a gyermekek és a szülők személyiségi jogait, ezen belül a családi élethez és a magánélethez való jogát kötelességünk tiszteletben tartani, ezért az adatok csak az érintettek hozzájárulásával kezelhetők.
2. ÉVENTE KÉT ALKALOMMAL ( NEVELÉSI ÉV ELEJÉN ÉS VÉGÉN), A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEKNÉL ÉVENTE HÁROM ALKALOMMAL, A FEJLŐDÉS NYOMONKÖVETÉSÉNEK RÖGZÍTÉSE:
Ahhoz, hogy tudjuk, mely területeken kell fejlődnie a gyermeknek, meg kell őt ismerni. Az óvodás gyermek folyamatosan érik, változik, ezért szükséges, hogy az óvodai mindennapok során természetes élethelyzetekben minél több információt kapjunk a gyermekről, minél kevesebb alkalommal kivéve őt a játéktevékenységből. Ez a dokumentáció lehetővé teszi a további tudatos, egyénre szóló fejlesztést, valamint a szülő számára is fontos információhordozó. A családdal való együttműködés erősítését szolgálja, ha a szülő leírva is látja gyermeke pillanatnyi állapotát, tudatosan követheti fejlődésének változásait. Az óvodapedagógus számára az aktuális állapotok megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése segíti az egyes gyermekek egyéni fejlesztési programjának meghatározását.
A megfigyelési szempontsor struktúrája négy nagy területre oszlik. (Dr. Bakonyi Anna nyomán)
I. SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK
1. Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret
a) Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek
b)Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás
2. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások
a) Érzelmek, motivációk, beállítódás
b) Akarati tényezők
II. ÉRTELMI KÉPESSÉGEK
1. Kognitív szféra
a) Gondolkodási műveletek
- fogalomismeret, tájékozottság
- összehasonlítás, megkülönböztetés
- következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis
- konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás
- számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás
b) Pszichikus funkciók működése
- koncentráció, feladattartás, figyelem
- érdeklődés
- emlékezet
- képzelet
- problémamegoldó képesség
2. Érzékszervi szféra, percepció
- testséma ismeret
- hallásérzékelés ( auditív percepció)
- látásérzékelés (vizuális percepció)
- tapintásérzékelés (taktilis percepció)
- koordinációs működés (test, kéz, láb, szem) keresztcsatornák működése
- téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés
III. VERBÁLIS KÉPESSÉGEK
1. Nyelvhasználat
a) az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése
b) a beszéd tisztasága, nyelvhelyesség
2. Verbális kommunikáció
a) beszédértés
b) nyelvi kifejezőkészség
IV. TESTI KÉPESSÉGEK
1. nagymozgások
a) mozgáskoordináció, motoros képességek
b) téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén
2. Finommotorikus mozgások
a) ábrázoló tevékenység (rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás)
b) ábrázolás a mindennapi életben (játék, barkácsolás, díszítés)
Mind a négy fő terület vizsgálata két egymástól eltérő, de sokszor egymást kiegészítő típusra bontható:
megfigyelési szempontok: az óvónő tapasztalatai, jegyzetei alapján
kérdések, beszélgetések, feladatok, cselekedtetés: a gyermekek játékai, tanulási tevékenysége és egyéb cselekedetei alapján, főként spontán, időnként céllal szervezett helyzetben
3. DIFER-MÉRŐESZKÖZ ALKALMAZÁSA:
Abban az esetben, ha a megfigyelések során a gyermek fejlettségére vonatkozó információink nem egyértelműek, segítségképpen alkalmazzuk a DIFER eszközrendszerét. A DIFER, illetve a RÖVID DIFER tesztjeinek az a funkciója, hogy diagnosztikus képet nyújtsanak a készségek fejlettségéről, ugyanakkor megbízható iskolaérettségi mutató is. A tesztek a 4-8 éves korú gyermekek számára készültek, tehát a mérés az iskolában is továbbvihető és így egységes kritériumrendszer alapján nyerhető információ az egyes gyermekekről.
Az intézményvezető éves munkaterve tanévenkénti bontásban biztosítja a program megvalósításának aktuális feladatait. Az éves munkaterv az előző év eredményei, tapasztalatai alapján határozza meg a tanév aktuális feladatait. A folyamat leírását az intézményi MIP tartalmazza.
Az óvoda kapcsolatrendszere
A szülő, a gyermek, és a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei
Cél:
• a szülő, gyermek, pedagógus hatékony együttműködése
• az óvoda és a családok egymás iránti tiszteletének, bizalmának erősítése
• kölcsönös segítségnyújtás, a pedagógiai együttműködési formák, lehetőségek feltárása
• a gyermekeken keresztül pozitív hatás gyakorlása a szülőkre
Feladat:
• az óvoda alapelveinek, céljainak feladatainak összehangolása az együttműködés érdekében
• a család szokás- és szabályrendszerének megismerése, s ha szükséges tapintatos befolyásolása, a gyermekek mélyebb megismerése, fejlesztése érdekében
• a hagyományos együttműködési formák felülvizsgálata, a jól működők továbbfejlesztése
• az együttnevelés érdekében az óvodai célok, feladatok egységes értelmezése, megvalósítása, a családi nevelés elsődlegességének erősítése, tiszteletben tartása
• az együttműködés tartalmának, konkrét feladatainak és felelőseinek meghatározása az együttműködés érdekében
• a partneri igények, elégedettség, elégedetlenség mérési módjának meghatározása
• a gyermeki, szülői és pedagógus jogok és kötelezettségek megismertetése.
• ( Gyermekek jogai: 1993 évi LXXIX. Tv. 10 §, Szülők jogai és kötelezettségei: 1993. évi. LXXIX. Tv. 13-14.§, Pedagógusok joga, kötelessége: 1993. évi LXXIX. Tv. 19. §.)
Arra törekszünk, hogy az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészítve, azzal együtt szolgálja a gyermek érzelmi biztonságban történő fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Alapja a nyitottság, a kölcsönös bizalom és a segítségnyújtás. Az együtt nevelés módja minden családban más, de törekszünk a megfelelő kapcsolatteremtésre. Az óvónő a kezdeményező fél, neki kell megtalálnia a megfelelő formát.
Vegyes szervezésű csoportjainkban az óvónők „anyai „bánásmódja, a testvérek együttléte hasonlítható egy családhoz: így az óvoda elfogadhatóbb az idejáró gyermekek számára.
A gyermek viselkedése, érzelmi élete, szokásai, főként a családi minta szerint formálódik, ezért fontosnak tartjuk, hogy megismerjük azokat. Törekszünk az óvodai szokásrendszer megismertetésére, összehangoltan, közösen fejlesztjük a gyermekeket, ugyanakkor a gyermekeken keresztül pozitív hatást igyekszünk gyakorolni a szülőkre. Az óvoda megerősít, segít ott, ahol tud. Az együttnevelésben az óvónőnek kell vállalni a megértőbb, türelmesebb, érzelmileg elfogadóbb partner szerepét.
Tagóvodánként nagy hangsúlyt fektetünk az óvoda és a család kapcsolattartására, tükrözve az egyéni sajátosságokat. A család és az óvoda jó kapcsolatának kialakítása során első lépés, hogy az óvoda elfogadja a családok szociális körülményeinek, emberi kapcsolatainak, nevelési elképzeléseinek, anyagi lehetőségeinek különbözőségét.
A szülőt a gyermeket közvetlen partnernek tekintjük, törekszünk arra, hogy megismerjük igényeit-, elégedettségét- és elégedetlenségét. Pontosan kell tudnunk mit várunk el egymástól.
Partnerközpontú működésünk alapvető feltétele, hogy a szülővel és a gyermekkel, mint közvetlen partnerrel jól működő, rendszeres véleményfeltáráson alapuló, folyamatosan fejlődő kapcsolat alakuljon ki, a minőségelvű szolgáltatás biztosítása érdekében.
A szülőkkel történő együttműködés már az óvodába lépés előtt megkezdődik.
Az intézmény menedzselése a szülők felé
• nyílt napok szervezése a leendő óvodásoknak
• bölcsődések látogatása az óvodában
• szülők fogadása, az óvoda bemutatása
• szülői értekezlet, a leendő óvodások szülei számára
• küldetésnyilatkozat eljuttatása a leendő szülőknek, amelyből megismerhetik a helyi nevelési program fő vonásait
Az együttműködés tartalmi formái
Kapcsolattartás formái Cél, tartalom Munkaforma
Nyitvatartás - napi 10 órás nyitvatartással, illetve rugalmas kezdéssel biztosítjuk a szülők zavartalan munkába állását, továbbtanulását
Beíratás előtt nyílt hét - ismerkedés az óvodával
- egyéni beszélgetés
- közös játék a
gyermekkel,
szülővel
Beiratkozás - adatfelvétel, tájékozódás a gyermekről
- az óvoda programjának megismertetése - egyéni beszélgetés
Családlátogatás - a család életkörülményeinek megismerése
- „ anamnézis” kitöltése
- szülők szemléletmódjának megismerése - egyéni beszélgetés
- játék a gyermekkel
Óvodakezdés - új gyermekek befogadása
- anyás beszoktatás lehetőségeinek felkínálása
- szülő gyermek kapcsolatának megismerése
- fájdalommentes elválás biztosítása
-közös játék a
szülővel, gyermekkel
Szülői értekezlet
réteg szülői értekezlet - óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése
- jellemző problémák, kérdések megvitatása
- egy-egy csoport életének, fejlődésének megbeszélése
- egy-egy csoportban készült videó felvétel megtekintése
- egy probléma köré csoportosult szülők fóruma (esetleg szakember meghívása)
- előadás
- csoportos beszélgetés
- tréning
- mikrocsoportos esettanulmány
Nyílt napok - 1-2 nap esetén betekintés az óvoda mindennapjaiba
- nyílt hét esetén, ismerkedés a program folyamatával - megfigyelés, közös megbeszélés,
- egyéni problémák megbeszélése
Fogadóóra
Egyéni beszélgetés - rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről tájékoztatás
- a logopédiai ellátás igénybevételére, fontosságára történő figyelemfelhívás, meggyőzés -négyszemközti beszélgetés
- egyéni fejlődési naplóbejegyzéseinek megbeszélése
- a gyermek alkotásainak megmutatása
Óvodaszék - az intézmény működéséről információ biztosítása
- szülők érdekképviseletének biztosítása - közös megbeszélés
SZMK - szülői feladatok koordinálása
- szülői kezdeményezések meg-
valósítása -megbeszélés,
-értekezlet,
-tájékoztatás
Családi sport rendezvények - életmód, kultúra alakítása
- közösségi szellem ápolása
egészséges életmódra nevelés -csoporton belüli
-óvodán belüli
Játék-délelőtt, -délután - közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése
- szülő-gyermek kapcsolat megismerése
- játék elsődlegességének
megerősítése -közös játék
-barkácsolás
-kézművesség
-versenyjáték
Családi kirándulás - egészséges életmódra nevelés
- szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzés
- közös beszélgetések kezdeményezése
-kirándulások,
túrák
Kirándulás egy adott korosztállyal - egészséges életmódra nevelés
- élményszerzés, ismeretek bővítés
- alkalmazkodás eltérő környezethez
-csoportos kirándulás
Hagyományos ünnepek, ünnepélyek - az ünnepek és előkészületek közös megszervezésével, lebonyolításával az óvoda-család kapcsolatának mélyítése
- vidám hagyományápolás - szervezés
-közös ünneplés
-vidám vetélkedés
-közös tánc
Munkadélelőtt, munkadélután - kellemes hangulatú közös játék és tevékenységi eszközök készítése
- az elkészített eszközök hasznosságának bemutatása
- egymás megismerése - közös munkatevékenység
-beszélgetés
Egy gyermek egy virág akció - közös természetszépítés
- közös munkálkodás - közös beszélgetés
- közös munkálkodás
Alapítványi bál, nyílt bevételes rendezvény - az óvoda támogatási lehetőségeinek bővítése
- közösségépítés
- szülők-dolgozók gyerekek kulturált kikapcsolódásának biztosítása
- szervezés
- kulturált szórakozás
Igény-és elégedettségmérés - Partneri igények figyelembe vétele Kérdőíves felmérés
Az együttműködés várható eredményei:
Működnek és újakkal bővülnek azok az együttműködési formák, melyekkel közösen segítik a gyermek személyiségének fejlesztését, képességeinek kibontakoztatását, a szülők és az óvoda.
Az óvoda a szülőkkel együttműködve, azonos célokkal biztosítja a gyermekek fejlődéséhez a legoptimálisabb környezetet
A szülők naprakész információkhoz jutnak gyermekeik fejlődéséről.
Az intézmény együttműködése a további közvetlen és közvetett partnereivel
Intézményünk a minőségfejlesztési rendszer kiépítése során az együttműködés érdekében, partnereivel felvette a kapcsolatot. Megalkotta közvetlen és közvetett partnereinek listáját, és az együttműködés színvonalának fejlesztése érdekében felmérte a partnerek elégedettségét.
Az eredmények alapján határoztuk meg a fejlesztés feladatait
Cél :
• Az intézmények partnerlistájában szereplő közvetlen és közvetett partnerekkel hatékony partneri együttműködés kialakítása.
• Kölcsönös nyitottság, egymás munkájának megismerése, segítése
• Új együttműködési formák keresése
Feladat:
Együttműködő intézmény
Cél, tartalom Munkaforma
Általános Iskolák - zökkenőmentes iskolaátmenet biztosítása
- rendezvények összehangolása
-munkaközösség
Bölcsőde - zökkenőmentes átmenet
- gondozónőkkel jó kapcsolat -megbeszélés,
- tájékoztatás
Közművelődési intézmények:
Művelődési Ház
Könyvtár - művelődési intézményekben meghirdetett programok látogatása, mely az óvoda munkáját kiegészíti -Bábelőadás
-Színház könyvtár
-Múzeum kiállítás
-Vetélkedő
-szavalóverseny
Egészségügyi intézmények
Gyermekorvos
Fogorvos
Védőnők
- a gyermekek egészségvédelmének biztosítása
- a gyermekek óvodai beíratásának támogatása - szűrés, vizsgálat
-iskola alkalmassági vizsgálat
védőnői szűrés
- fogászati szűrés, kezelés
- a szülők számára szervezett programok
Fenntartó - jó együttműködés, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolattartás -kölcsönös tájékoztatás
-óvodaigazgatói beszámoló
-egyéni beszélgetés
-képviselőtestületi ülésen való részvétel
Családsegítő – és Gyermekjóléti Szolgálat - rászoruló gyermekek problémáinak figyelemmel kisérése, megelőzése, segítése -tájékoztatás
-beszélgetés
- fórumokon való megjelenés
- karitatív tevékenységek szervezése ( ruha, játék, könyv gyűjtés)
Logopédiai Szakszolgálat
Nevelési tanácsadó
J-N-Sz-M. Pedagógiai Intézet - kölcsönös együttműködés -továbbképzés
-tájékozódás
-információ csere
- a szolgáltatások biztosításának megszervezése
- konzultációk a gyermekek fejlődéséről
- fejlesztési terv közös kidolgozása
Kisebbségi Önkormányzat - feltárásban és problémamegoldásban való együttműködés
- óvodai beíratás támogatása
- a hiányzások minimalizálásának elősegítése
- érintett óvodákban legyen rend-szeres a rendezvény látogatás,
- fórumokon való részvétel Találkozók szervezése
Megbeszélés
Tájékozódás
Segítés
Pályázatra figyelemfelhívás
Az együttműködés várható eredményei:
nő a partnerek elégedettsége, és a velük való együttműködésben új formák keresése és folyamatos fejlesztése jellemző
Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység
Cél:
• differenciált képességfejlesztéssel, a szociálisan hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése
• a hátrányok csökkentése, egyéni fejlesztés az óvoda pedagógiai eszközeivel
• egyéni sajátosságok figyelembevételével a gyermekek testi, szociális értelmi érettség elérésének segítése, a kudarc nélküli iskolakezdés érdekében
Feladat:
• valamennyi gyermek, de különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beóvodázásának biztosítása három éves kortól
• a csoportok kialakításánál törekedni kell a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányának kiegyenlítettségére
• segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek között, kompenzáció biztosítása
• a családi nevelésben a gyermek fejlődése iránti felelősség erősítése, tapintatos személyes kapcsolattartás.
• A családokkal történő folyamatos kapcsolattartás biztosításával törekszünk az igazolatlan hiányzások minimalizálására
• a gyermekek egyéni tempóban történő fejlesztése, a prevenció, segítségnyújtás alkalmazásával.
• a tagóvodákban a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, a gyermekvédelmi munka megszervezése
• az óvónők –gyermekvédelmi felelősök együttműködésének biztosítása.
• gyermekvédelmi terv készítése, napló vezetése
• gyermekvédelemben résztvevők partneri együttműködésének biztosítása, folyamatos fejlesztése
Az óvodai beiratkozást megelőzően az intézményvezető felveszi a kapcsolatot a népesség nyilvántartóval, valamint a védőnőkkel, s regisztrálja a településen élő 3. évüket betöltött gyermekek névsorát.
A tagóvoda vezetők a névsorokat áttekintve tájékozódnak a beiratkozandó gyermekekről, s rövid ovihívogatóval tájékoztatják a szülőket a beiratkozásról. A sikeres beóvodázás érdekében különös figyelmet fordítanak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek tájékoztatására. A beíratkozás elmaradása esetén a gyermekvédelmi felelős felkeresi és igyekszik meggyőzni a családot az óvodáztatás előnyeiről. Így segítjük annak megvalósulását, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételét már 3 éves korától kezdve biztosítsuk.
A gyermekvédelmi munkát tagóvodánként gyermekvédelmi felelős koordinálja.
Veszélyeztetettséget jelent, s további sürgős teendőre van szükség az alábbiakban:
• negatív szülői modell ( alkoholista, durva, felelőtlen,..)
• súlyos anyagi nehézségek ( kukázás, állandó otthon hiánya )
• gondozatlanság ,mely a gyermekre és az otthoni környezetére is jellemző ( rüh, tetű, …)
• testi, lelki bántalmazás
• súlyos egészségügyi károsodás ( érzékszervi, mozgásszervi károsodás nagy mértékben )
A gyermekvédelmi munka fontos a családok számára, mivel általa értesülnek a különböző kedvezmények lehetőségeiről, ami megkönnyítheti életüket. Segíteni akarás, humánum, szeretetteljes gondoskodás jellemző erre a munkára.
A gyermekvédelmi felelős feladata a gyermekvédelmi napló vezetése, gyermekvédelmi terv készítése.
A gyermekvédelmi felelősök évi két alkalommal beszámolnak a gyermekvédelmi helyzetről az intézményvezetőnek.
Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervekkel:
Partnerek Képviselője Kapcsolattartás módja Időkeretei
Családsegítő – és Gyermekjóléti szolgálat A szolgálat vezetője Jelzőlap,esetmegbeszélés,, személyes találk.
Havonta 1 x és szükség szerint
Védőnői szolgálat Iskolák óvodák védőnője Esetmegbeszélés személyes találkozás
Évi 2x és szükség szerint
Vöröskereszt A szolgálat vezetője Személyes találkozás
Szükség szerint
Nagycsaládosok egyesülete Az egyesület vezetője Személyes találkozás Szükség szerint
Vállalkozók Egyénenként Személyes találkozás
Évi 1x /farsang/
Gyermekorvos Gyermekkörzet
szerint Esetmegbeszélés szem. Találkozás Évi 1 x
Fogorvos Körzet szerinti
fogorvos Jelzőlap, eset- megbeszélés Szem.találkozás Évi 1x orvos, heti 1x kezelés és asszisztens
Óvodaszék Óvodaszék elnöke Esetmegbeszélés személyes találkoz. Évi 3x és szükség szerint
Kisebbségi Önkormányzat Kisebbség által megbízott kapcsolattartó Az óvodákban problémák össze gyűjtése, családok segítése Három óvodában heti 1-1 nap
Kisebbségnél 1 nap
A hátrányok csökkentésének pedagógiai feladatai
A hátrányok enyhítésére fejlesztési feladatainkat differenciált, egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg. Szociális körülményei miatt hátrányos, illetve halmozottan helyzetű gyermekeknél elsősorban az önkiszolgálás, tisztálkodás, étkezési szokások területén mutatkozó hiányosságok pótlására törekszünk.
Az óvodai szokások a többi gyermekkel a másság elfogadtatása a közösségben történő nevelés alapjának tekintjük. A túlzott szeretetigény és az indulatos magatartás két szélsőségének egymáshoz való közelítését, a bizalom erősítését tekintjük első lépésnek.
Az egymáshoz való pozitív viszony mellett a csoport óvónői a napi tevékenységek során egyéni és mikrocsoportos formában az eltéréseknek megfelelően pótolják a hiányzó tapasztalatokat, ismereteket, bővítik szókincsüket.
Súlyos elmaradás esetén a gyermekeknek egyéni fejlesztést szervezünk a nagy és finommozgás, a testséma, az anyanyelvi készségek fejlesztésére, a hiányok pótlására.
Figyelemfelhívással, példaadással erősítjük a szülő felelősségét a gyermek nevelése, fejlődése iránt. Tapintatos, személyes kapcsolattartással, a gyermekeiken keresztül igyekszünk pozitívan hatni a családi háttérre is. A gyermekvédelmi társszervekkel és a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve igyekszünk segíteni a családokat a gyermekek nevelésében.
A gyermekvédelmi munka várható eredményei
a hátrányos helyzetű gyermekek rendszeresen és szívesen járnak óvodába, óvodai ellátásuk 3. év betöltésétől biztosított
a gyermekek egyéni fejlesztése, és a prevenció segítségével a hátrányok csökkennek, nő a sikeres iskolakezdés esélye
várhatóan a családok nevelésében a gyermek fejlődése iránti felelősség fokozatosan erősödik
a gyermekvédelmi munka az intézményben folyamatosan fejlődik, a gyermekvédelmi partnerekkel az együttműködés erősödik
A Helyi Óvodai Program beválásának ellenőrzési szempontjai
A HOP érvényesülését, működését folyamatosan ellenőrizni, értékelni szükséges.
Az ellenőrzés célja: a pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése, annak feltárása, hogy milyen mértékben közelítettük meg a HOP célkitűzéseit.
• A program követelményei megfelelnek-e a céloknak?
• Az óvodapedagógus feladatai hogyan segítik a gyermeki tevékenységek megvalósulását?
- A napirend biztosítja-e a nyugodt, kiegyensúlyozott, a gyermek számára megfelelő életritmust?
- Az óvónő megteremti-e a szabad játék lehetőségét?
- Milyen az óvónő-gyermek kapcsolat?
- Milyen a gyermek-gyermek kapcsolat?
• A nevelés/fejlesztés területei közötti összhang
- Egészséges életmód alakítása:
Milyen a gyermekek gondozottsága, szükségleteik kielégítésére van-e lehetőség?
Van-e elegendő lehetőség a mozgásigény kielégítésére?
Miként segíti elő az óvónő a mozgásfejlődést?
Hangsúlyt fektet-e az óvónő az egészséges életmód, egészségvédelem, biztonságos környezet megteremtésére?
- Érzelmi nevelés, szocializáció:
Milyen a csoport légköre, érzelmi biztonsága?
Az óvónő stílusára jellemző-e a bizalom, az ösztönzés, a feltétel nélküli szeretet?
Hogyan segíti elő a társas kapcsolatok alakulását?
Természetes-e a másság elfogadása?
Gondot fordít-e a közös tevékenységekre, a közösségi élményekre?
Hogyan alakítja az önállóságot, a fegyelmet, a szabály-és feladattudatot?
- Értelmi fejlesztés, nevelés
Változatosak-e a tevékenységek?
Nyújt-e elegendő lehetőséget az óvónő a cselekvéses, tapasztalati úton történő tanulásra?
Megvalósul-e a kommunikációban a beszédkedv fenntartása, az egymás meghallgatása, a gyermeki kérdések érvényesülése, az illemszabályok tudatosítása?
Hogyan valósul meg a gyermekek spontán tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése?
Az óvónő differenciál-e módszereivel, szervezeti formáival?
Törekszik-e arra, hogy sikerélményhez juttasson minden gyermeket?
Nyílik-e lehetőség a gyermekek kreativitásának kibontakozására?
• Sikerül-e a gyermekeket eljuttatni az iskolaérettség szintjére?
• Milyen mértékben befolyásolja a nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai kultúráját a HOP?
• Mit mutatnak a szülők és más partnerek visszajelzései?
BÉLA KIRÁLY ÚTI ÓVODA BEMUTATÁSA
„Gyermekeink a magyarság holnapját fogják építeni,
de azt nem építhetik a levegőbe, hanem a tegnap,
a tegnapelőtt az őseink által összehordott kövekre.”
(Kodály Zoltán)
Tagóvodánk 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekév alkalmával került átadásra, a gyermekközösség számára. Óvodánkban 2 csoport működik, 50 fő veheti igénybe az óvodai ellátást.
4 fő szakképzett óvodapedagógus, 2 fő szakképzett csoportos dajka, 1 fő konyhai dolgozó gondoskodik a gyermekekről minden nap nagy szeretettel és odaadással.
Programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a részképesség zavarokkal küzdő, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztésére, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátására, valamint a néphagyomány éltetésére, a népi kultúra átadására.
Óvodánkban is bevezetésre kerül a kompetencia alapú programcsomag és nevelési módszereink az egyéni fejlesztés fontosságát hangsúlyozzák, ezért hangsúlyossá válik a jó képességű gyermekek számára is a megfelelő fejlesztés, a differenciálás lehetőségének biztosítása
Óvodánkban az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok jelentik az óvodai élet vezérfonalát. 1993 óta foglalkozunk a Nagykunság kultúrájával. Nagy örömöt jelent számunkra, hogy a gyerekek szívesen tevékenykednek a természetes anyagokkal, nagyon kedvelik a népi játékokat, rigmusokat, verseket, meséket. A népi körjátékoknak, néptánc elemeinek rendkívül jó hatása van a gyermekek zenei képességeinek és mozgáskultúrájának fejlődésére. Nagy öröm számunkra, hogy a szülők nyitottak és együttműködők ezen a területen. A gyermekek tevékenységein keresztül / nemezelés, berzselés, szövés, fonás stb./ próbálunk hatni a népi értékek közvetítésére a szülők felé.
Nevelőmunkánk legfontosabb ünnepkörei és jeles napjai: Mihály napja, Szüret, Advent, Farsang, Húsvét, Majális, Gyermeknap. Az ünnepek sajátos hangulatát a hozzá kötődő hagyományok, a helyi szokások felelevenítése jelenti, melyet átszőnek a népi versek, mesék, játékok, rigmusok. A várakozás, a készülődés fokozza az ünnepekhez fűződő érzelmeket. Alapítványi rendezvényeinket is az egyes ünnepkörökhöz kapcsoljuk pl. Újévi, Tavaszköszöntő, Tavasznyitogató, Farsang, Ősz-anyó
Alapítványunkat óvodánk nevelőközössége alapította közhasznú célra, 1998-ban, a gyermekközösség számára. Célja a nevelőmunka segítése, tárgyi felszereltségünk bővítése, kirándulás szervezése.
Lehetőség szerint minden évben szervezünk kirándulást a gyermekek és szüleik számára a gyermekek érdeklődésének megfelelő helyekre, ahol ők is aktívan részt vehetnek a népi kismesterségek kipróbálásában. A kirándulást életkoruknak megfelelő időtartamban bonyolítjuk, elsősorban a Kunság területén. Voltunk már Karcagon, Szolnokon, Mezőtúron, a Hortobágyon, Nyíregyházán. Kedvelt kirándulóhelyünk a Horváth-tanya, ahová kerékpárral és lovas kocsival megyünk. Ott a szülők, nagyszülők főznek, a gyerekekkel verseny játékokat játszunk, ismerkedünk a természet szépségeivel, etetjük az állatokat.
A kompetencia alapú képességfejlesztéssel szeretnénk elérni, hogy ha majd kilépnek a gyerekek az óvodából nyitottakká váljanak az egész életen át tartó tanulásra. Nevelőközösségünk tagjai ennek érdekében munkálkodnak.
Szeretnénk, ha az elkövetkezendő években is jó együttműködésben tevékenykednénk a szülőkkel a gyermekekért, hogy egy boldog óvodáskort tudjanak maguk mögött
BOCSKAI ÓVODA BEMUTATÁSA
Hitvallásunk:
„Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni és fülével hallani.
Meg kell tanulnunk a gyermek élményvilágának szintjén beszélni.
Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, s mindezzel elősegítjük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiség kibontakozását.”
(Mérei Ferenc)
Óvodánk a város külső területén helyezkedik el. Régi típusú épület, melyet 1980-81-ben korszerűsítettek.
Új rész hozzáépítésével 3 csoportszoba és kiszolgálóhelyiségek kialakítására került sor. Jelenleg mindhárom csoportszobához külön mosdó és öltöző biztosított. Az óvoda átalakításával az udvarrész is bővült, tágas, füves, fásított udvarunkon mindhárom csoportnak külön játszóhelye van. Esős időszakokban a fedett, betonos terasz biztosítja a gyermekek testedzését, levegőzését, mozgásfejlesztésének lehetőségét.
Óvodánkban 6 fő óvónő gondoskodik a gyermekek neveléséről, fejlesztéséről. Egy óvónő, fejlesztő pedagógusi szakképesítéssel is rendelkezik. Három szakképzett dajka és egy konyhai dolgozó segíti a nevelőmunkát.
Napjainkban hátrányos szociális környezetből érkezik a gyerekek többsége.
Eredményes a körzetünkben lakó gyerekek beóvodázása. Szervezőmunkánk eredményeként sikerült elérni, hogy a gyermekek 90 %-a legalább 3 évig jár óvodába. Ezzel eredményesebbé vált a családok nevelésében fellelhető hiányok pótlása és az iskolaérettség megalapozása. Mivel a gyermekeink különböző képességekkel érkeznek, a mozgásfejlesztés előtérbe helyezésével igyekszünk a kudarc nélküli iskolakezdést megalapozni.
Fontosnak tartjuk a családias, szeretetteljes, nyugodt, biztonságot nyújtó légkör megteremtését. Kiemelt hangsúlyt kap az arra rászoruló gyerekek gondozása, a róluk való gondoskodás és másságuk elfogadása. A gyermekek fő tevékenységi formájának a mozgást és a játékot tekintjük. Erre alapozva szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai, pszichológiai feladatainkat.
Csoportjaink vegyes életkorúak, lehetőséget biztosítunk arra, hogy amennyiben mód van rá, szülői kérés alapján a rokon és ismerős gyerekek egy csoportba kerüljenek. A társas kapcsolatok alakulása, a toleránsabb, segítő magatartás, a nagyok jó példája a kisebb gyermekek viselkedésére, kapcsolataira pozitívan hat.
A vegyes csoportokban az integráció és az inklúzív nevelés szellemében biztosítjuk a gyermekek fejlődését.
Büszkék vagyunk rá, hogy a szülők elismerik és támogatják az óvodában folyó nevelőmunkát. A szülőkkel való kapcsolattartásunkra jellemző a nyíltság, az őszinteség és a közvetlenség.
Törekszünk arra, hogy a nagymozgásból kiindulva a térben való tájékozódáson és testsémán át a finommotorikáig kihasználjuk azokat a fejlesztő lehetőségeket, amelyek biztosítják a megalapozott iskolakezdést.
Bevezetésre került óvodánkban a kompetencia alapú programcsomag, mely által a gyerekek egyéni megtapasztalás útján sokrétű ismereteket szereznek, s amelyet képesek alkalmazni képességeik, készségeik által.
Hagyománnyá vált óvodánkban a sportnap, mely az együttmozgás, a kellemesen eltöltött idő lehetősége felnőttnek, gyermeknek egyaránt.
Évenként megszervezzük a télapó, karácsony, farsang, anyák napi, nagyok búcsúztatása rendezvényeket és óvodai kirándulásokat.
A családdal történő együttnevelés érdekében az aktív szülők segítségével igyekszünk olyan programokat szervezni, amelyekbe az eddig távolmaradó szülőket is bevonhatjuk és formálhatjuk nevelési szemléletüket.
PETŐFI ÓVODA BEMUTATÁSA
„Ha jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot
Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát
Ha terved egy életre szól – embert nevelj”
Óvodánk nevelőtestületének hitvallása, hogy a hozzánk járó 3-7 éves gyermekek örömmel, szívesen jöjjenek, a nap során derűs, szeretetteljes környezetben, egészségesen fejlődjenek.
Programunkat az Óvodai Nevelés Alapprogramja alapján készítettük, a helyi körülményekhez igazítva, az óvodapedagógia nevelési értékeit megőrizve.
Három csoportban, vegyes életkorú gyermekekkel 6 fő szakképzett óvodapedagógussal, 3 dajkával, 1 fő kisegítő személyzettel, a törvényben megadott létszámmal dolgozunk. Nevelőtestületünk elkötelezett közösséget alkot. A fenntartói elvárás összhangban van pedagógiai elképzeléseinkkel.
Óvodánk a város központjában működik. Tágas csoportszobáinkban maximálisan tudjuk biztosítani az egészséges életmód kialakításához szükséges feltételeket. Berendezési tárgyaink a gyermekek életkorához igazodnak, mobilak, esztétikusak, lehetőség szerint természetes anyagból készültek.
A szülők kellő mennyiségű s megfelelő tartalmú információval rendelkeznek szakmai munkánkról, az óvoda életéről. Nevelési törekvéseinkkel egyetértenek. Segítő szándékukként jött létre 1992-ben, s azóta is eredményesen működik Alapítványunk. Sporteszközeinket, udvari fajátékainkat, és fejlesztő játékaink nagy részét ennek bevételéből vásároltuk.
Óvodánk sajátos arculatának kialakításában a következő tényezők befolyásoltak:
• A gyermek legalapvetőbb megnyilvánulás formája a mozgás.
• A rendszeres mozgás hozzásegít az egészséges életvitelhez.
• A család életvitele, élményforrások csökkenése, a természethez való viszony.
Az óvodánkban eddig kialakított hagyományokat a családok is támogatják és igénylik.
Az elmúlt évek eredményei segítették programunk szellemiségének formálását:
• Minden évben 90-95%-ban válnak alkalmassá gyermekeink az általános iskolák első osztályának megkezdésére.
• Erősítjük a környezeti nevelésen belül a természetjárást, a természetvédelmet.
• A családdal való rendszeres, kiegyensúlyozott kapcsolattartás eredménye, hogy hagyományos ünnepeinken a szülők szívesen vesznek részt, igénylik az együttműködést.
• Őrizzük és éltetjük azokat a néphagyományokat, melyek a gyermekek korának megfelelőek.
• A zökkenőmentes iskolakezdés érdekében egész tanévben folyamatos a kapcsolattartásunk az elsős tanítónőkkel.
Nevelőtestületünk folytatni kívánja a már megkezdett és egyre jobban kidolgozott pedagógiai tevékenységét.
PITYPANG ÓVODA BEMUTATÁSA
„ Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét,
szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi csak játszik.
De mi tudjuk, mire megy ki a játék.
Arra, hogy e világban otthonosan mozgó,
eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle.”
(Varga Domokos)
Óvodánk egy lakótelepen elhelyezkedő óvoda. Az épület 1976-ban társadalmi összefogással épült.
Három óvodai csoportunkban hat felsőfokú végzettségű óvodapedagógus gondoskodik a gyermekek neveléséről. A nevelőmunkát három dajka és egy konyhai dolgozó segíti.
Az épületben három csoportszoba és kiszolgáló helyiségek találhatók, melyet tágas udvar vesz körül. Tavasztól őszig az udvar növényei kellemes környezetet biztosítanak számunkra a mindennapi nyugodt élethez. Jelenleg három vegyes életkorú csoporttal működik óvodánk. A többfunkciós csoportszobák 25 férőhelyesek. A kiszolgáló helyiségek elhelyezkedése ideális, méretük elég szűkös.
A gyermekek szabadban való tevékenységét a fedett terasz, aszfaltozott terület, fákkal, bokrokkal beültetett füves udvar biztosítja, ahol vannak homokozóink és nagymozgást fejlesztő eszközeink.
Munkánkban nagyfokú gyermekszeretet vezérel bennünket. Arra törekszünk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat óvodánkban, harmonikusan fejlődjenek, egyéni ütemüknek megfelelően jussanak el az iskolakészültségig.
Az óvodába járó gyermekek szüleivel jó a kapcsolatunk, érdeklődő figyelemmel kísérik munkánkat, szerepet vállalnak rendezvényeink szervezésében.
Változó világunk sok család életkörülményeit megváltoztatta, amely a gyermekek fejlődésére is kihat. A családok szociokultúrális helyzete eltérő. Egy tájékozódó felmérés szerint a családok ritkán jutnak el kirándulni a természetbe, kevés a gyermekek élményforrása, pedig ez nagyon fontos lenne a gyermek fejlődése érdekében. Ezen kívül fontosnak tartjuk a régmúlt kulturális értékeinek megőrzését, átörökítését a felnövekvő nemzedékek számára.
E helyzet ismeretében fogalmaztuk meg nevelési elképzelésünket, feladatainkat.
Egyik kiemelt nevelési területként kezeljük a külső világ tevékeny megismerését, másik számunkra fontos terület a néphagyomány-ápolás. Erre alapozva dolgoztuk ki nevelési programunkat is, mely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült és átfogja az óvodáskor nevelő, fejlesztő munkáját.
Az inkluzív pedagógia és a képességközpontú fejlesztés igénye korunk elvárása, ezért is tartottuk fontosnak, hogy óvodánkban 2006-ban a kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetésre kerüljön, melyet HEFOP 3.1.3 pályázati segítséggel tudtunk megvalósítani. A fejlesztés során előtérbe kerül a gyermekek egyéni képességeire alapozó fejlesztés. A hangsúly az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésére tevődik át, az inkluzív pedagógia alkalmazása mellett.
SÁSASTÓ ÓVODA BEMUTATÁSA
„A gyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti,
hogy egyszerűen magára hagyjuk,
hanem azt, hogy segítő szeretettel emeljük köréje a megfelelő környezetet.
Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről. Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent, amire képes önállóan el is végezhesse.”
(M. Montessori)
Óvodánk, városunk kertvárosi részében található, csendes, „zöld” környezetben. Az épület 80 évvel ezelőtt iskolának készült, majd 50 éve alakították át óvodának. Óvodánk épülete régi, de világos, csoportszobáink szépen berendezettek, a gyermekek munkái és a természetes anyagból készült dekorációk teszik folyamatosan megújulóvá.
Gyermekeink mozgásfejlődését nagyban segíti a tornaszoba, mely sokféle mozgásfejlesztő eszközzel felszerelt.
Udvarunk tágas, nagy árnyékot adó fák, örökzöld növények, virágok, füves területek váltják egymást. A fa mozgásfejlesztő eszközök, változatos lehetőséget biztosítanak a gyermekek szabad mozgásához, kiegészülve közlekedési úttal a kerékpározáshoz.
Óvodánk jelenleg 2 vegyes életkorú csoporttal, 64 férőhellyel működik. A csoportjainkban 4 fő szakképzett óvodapedagógus nevelő munkáját, 2 fő szakképzet dajka segíti. Az óvodánk kisegítő személyzetéhez tartozik 1 fő konyhai dolgozó.
Nevelő munkánkban elkötelezetten valljuk, hogy minden „élmény” arra tanítja gyermekeinket, hogy értékesek és tiszteletre méltóak, egyéni különbségük érték, tudják, hogy szükségleteiket minden téren kielégítjük, és védelmezzük jogaikat.
Célunk a hozzánk kerülő gyermekek fejlődésének támogatása, személyiségük fejlesztése. Gyermekeinkhez, mint egyedi, szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletük, különbségük, másságuk ismeretében közelítünk.
Alapvető feladatunknak tekintjük a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztésén belül: személyiségük autonómiáját, önérvényesítő képességét, saját szükségletük kifejezésének képességét, a természet, az élőlények szeretetét, védelmét, az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. Legfontosabbnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és a mozgásigények kielégítését, az egészség óvását, védését és az esetleges hátrányok korrekcióját.
Nagy hangsúlyt kap a szülőkkel való új minőséget jelentő kapcsolat, a szoros együttműködés, az együttnevelés. Szülőink fontosnak tartják, hogy részesei lehessenek gyermekük fejlesztésének, támogatják élményekben gazdag óvodai életünket. Ennek bizonyítéka az 1993-ban szülői kezdeményezéssel létrehozott Alapítványunk, mely az óta is eredményesen működik. Bevételéből vásárolunk nevelőmunkánkat segítő eszközöket, udvari fajátékokat, fejlesztő játékokat, sporteszközöket.
VASVÁRI ÓVODA BEMUTATÁSA
Óvodánk épülete a város déli peremén helyezkedik el. Már 130 éve épült a közösséget szolgáló olvasókörnek. 1950-ben alakították át óvodává.
Elődeinktől a szabadságharcos Vasvári Pálra emlékezve a Vasvári óvoda nevet kaptuk, melyhez a hagyományai és ismertsége miatt továbbra is ragaszkodunk.
A 80-as években történő felújítások során nyerte el jelenlegi formáját, komfortfokozatát. Azóta több, kisebb-nagyobb felújítás is történt. Többek között sor került 2002-ben a konyha átalakítására, így az a HACCP rendszer szerinti követelményeinek maximálisa megfelel.
Óvodánk kétcsoportos óvodaként működik. Jelenleg 4 óvónő, 2 dajka és egy konyhás dolgozó látja el a gyermekeket.
Rendelkezünk tornaszobával, mely ideális lehetőség a gyermekek mozgásfejlesztéséhez. Az egészségügyi szokások gyakorlásához a két csoport részére egy közös fürdőszoba áll rendelkezésre, melyet hosszú folyosón át lehet elérni. Ennek a problémának a megoldására keressük a lehetőségeket.
Napjainkra is a település leghátrányosabb része maradt óvodánk környéke, ahol egyre több hátrányos helyzetű és cigány család él. Az előző évek kitartó szervezőmunkája olyan eredményes volt, hogy megnövekedett az óvoda iránti igény, és elértük, hogy a gyermekeket már három éves korban beíratják, és viszonylag rendszeresen járatják óvodába a szülők. Így a gyermekek legalább három évig járnak óvodába.
Tapasztaljuk, hogy a családok életkörülményei romlanak és ez a gyermekek fejlődését is befolyásolja. Korlátozottabb lehetőségeik vannak a szülőknek a változtatásra, a megélhetési problémák kiküszöbölésére.
A folyamatosan változó pedagógusközösségünket mindig foglalkoztatta a gyermekek érdekében történő újító törekvések kipróbálása. 1971-ben elsőként itt próbálták ki az ONP kezdeményező foglalkozásait városunkban.
Kialakult óvodánk sajátos arculata, melyre, a tevékenységre épülő, élménygazdag óvodai élet, a szocializáció és a másság elfogadására nevelés a jellemző, mivel óvodánkban magas létszámban vannak halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek.
Büszkék vagyunk rá, hogy a szülők elismerik munkánkat, s a hátrányosabb helyzetű gyermekek szülei is elfogadják és igénylik az óvodát. Nem utolsó sorban a gyermekek is örömmel, szívesen jönnek az óvodába. A szülők közreműködésével sikerült megtartani a hagyományainkat (kirándulás, mikulás, karácsonyváró nyílt délelőtt, születésnap, farsang, évzáró, gyermeknap).
Érvényességi nyilatkozat
A helyi óvodai program érvényességi ideje: 2008. szeptember 1.–2012. augusztus 31.
A helyi óvodai program módosításának lehetséges indokai:
• szervezeti átalakítás
• ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt
• ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol.
• a program beválás során felmerülő változások beépítése
• a törvényi változásokból adódó feladatok kidolgozása és beépítése
Előírás a programmódosítás előterjesztésére:
• írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjéhez
• írásbeli előterjesztés a nevelőtestületnek
• nevelőtestület elé terjesztés során szóban véleménykérés, döntés a módosítás elfogadásáról
A nevelési program nyilvánosságra hozatalának rendje:
A tagóvodák a nevelési programjukat, a nevelői szobában kifüggesztve, megtekinthető helyen helyezik el.
A programba, az intézményvezetővel, tagóvoda vezetővel való előzetes egyeztetés alapján bárki betekinthet.
A tagóvoda vezetők kötelesek az új szülők részére a tanévnyitó szülői értekezleten tájékoztatást adni az óvoda nevelési programjáról
Legitimációs záradék
Véleményezte: Dátum:
Országos Közoktatási Szakértő …………………………….
közoktatási szakértő
Véleményezte : Dátum: 2008. 05. 19.
Városi Óvodai Intézmény szülői közössége ……………………………..
Szülői Szervezet képviselője
Véleményezte: Dátum: 2008. 05. 19.
Városi Óvodai Intézmény Óvodaszéke ……………………………..
Óvodaszék elnök
Elfogadta: Dátum: 2008. 05. 06.
Városi Óvodai Intézmény Nevelőtestülete ……………………………..
intézményvezető
Egyetértett: Dátum:
Cigány Kisebbségi Önkormányzat ……………………………..
CKÖ elnök
Jóváhagyta: Dátum:
Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselőtestülete nevében
……………………………..
polgármester
Kisújszállás, 2008. …………….
Felhasznált irodalom
• Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. Magyar Közlöny, 1996.
• Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár. Alex-Typo, 1992.
• Bíró Antalné:Pszichológiától pedagógiáig. Alex-Typo, 1993.
• Dr. Bucherna Nándorné – Faust Dezsőné – Zadravecz Teréz: Néphagyományőrzés az óvodában. Hani Alapítvány, Budapest, 1991.
• Csabai Katalin: Lexi. Zeneműkiadó, 1993.
• Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin – Dóka Jánosné: Integrált személyiségfejlesztő program osztatlan óvodai csoportban. Hajdúböszörmény, 1993.
• Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin: Lépésről lépésre. Óvodai fejlesztő program. Hajdúböszörmény, 1997.
• Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék. Borsodi Nyomda Kft., 1994.
• Dr. Fejes Erzsébet – Konder Gyuláné dr.: Mesélő természet. Kincs Könyv Kiadó, 1995.
• Forrai Katalin: Ének az óvodában. Editio Musica, Budapest, 1991.
• Dr. Juharosné Molnár Piroska: Pedagógiai bábjáték. Kecskemét, 1989.
• Kocsis Lászlóné – Rosta Katalin: Ez volnék én. Logopédiai Kiadó, 1993.
• Kommunikáció, önkifejezés az óvodában és az óvodapedagógus képzésben. Hajdúböszörmény, 1993.
• Kondacs Mihályné – Podmaniczky Mária: Vizuális nevelés az óvodában. Budapet, 1993.
• Dr. Kovács György – Bakos Éva: Játék az óvodában. Debrecen, 1995.
• Kovács Lajosné: Vigyázok rád. A természet szeretete és a magyar nyelvi nevelés. Multipress Bt., Százhalombatta, 1994.
• Kuti István – Kuti Istvánné: Körlánc. A környezeti nevelés választható óvodai programja. Kecskemét, 1998.
• Kuti István – Kuti Istvánné: Környezeti nevelés az óvodában. Kecskemét, 1995.
• Lázár Katalin: Népi játékok. Planétás Kiadó, Budapest, 1997.
• Ludánszkiné Szabó Éva: Óvodai zenei hagyományápolás – népszokások. Hajdúböszörmény, 1995.
• Mérey Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest, 1978.
• Módszertani segédanyag az óvodai nyelvi irodalmi Kommunikációs Programhoz. Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, 1994.
• Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés. OKKER Kiadó, 1997.
• Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. Szolnok, 1997.
• Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? Országos Közoktatási Intézet, 1998.
• Napról napra – a mi kalendáriumunk. Pedellus Bt., Debrecen 1992.
• Négyszínvirág – a vésztői önkormányzati óvoda nevelési gyakorlata. Vésztő, 1998.
• Négy vándor – Helyi óvodai nevelési program. Baracs, 1998.
• Néphagyományőrző óvodai program. Gödöllő, 1998.
• Pereszlényi Éva – A Helyi Óvodai Nevelési Program HOP szakmai feltételrendszere
Alcius Bt. Bp. 1997
• Pereszlényi Éva – Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Játék – Mozgás- Kommunikáció. Alcius Bt. Bp. 1996.
• Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex, prevenciós óvodai program. Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt., 1997.
• Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Alex-Typo Kiadó- és Reklámiroda Bt., 1992.
• Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Szempontok az óvodás korú gyermek fejlettségének megállapításához. Szolnok, 1983.
• Psenákné Gregor Klára: Kötetlenül, komplexen naponta mesével.
• Stöckert Károlyné: Játékpszichológia. Eötvös Kiadó, Budapest, 1995.
• Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás Kiadó, Budapest, 1997.
• dr. Tóthszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. FER-co Kft., 1994.
• Zenei nevelés az óvodában. (Szöveggyűjtemény az óvóképző főiskolák hallgatói számára) Hajdúböszörmény, 1994.
• Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. NT, 1994.
• Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével. Sopron, 1996